BÜ BH 2005/96
BÜ BH 2005/96
2005.03.01.
Törvényesen minősíti a másodfokú bíróság – a vádelv sérelme nélkül – annak a terheltnek a cselekményét lopáson kívül, aljas indokból elkövetett könnyű testi sértésnek is, aki a sértettet gázspray-vel lefújja, és ezt a tényt a vádirati tényállás is tartalmazza [Btk. 170. § (3) bek., 316. §; Be. 2. §].
A kerületi bíróság a 2003. január 8-án meghozott ítéletével M. B. terheltet lopás bűntette miatt 50 nap közérdekű munkára ítélte.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint 1999. november 24-én délelőtt meglátta, hogy az út szélén egy gépkocsi mellett annak vezetője kereket cserél, s az utastér őrizetlen. Odament a gépkocsi másik oldalához, az ajtót kinyitotta, s az ülésen lévő táskát, benne 500 000 forinttal kivette. A sértett ezt nyomban észrevette, rákiáltott, mire a terhelt, kezében a táskával szaladni kezdett. A sértett üldözőbe vette, s utolérve a vállát megragadta. A terhelt ekkor a táskát eldobta, majd hogy menekülhessen, a sértettet gázspray-vel lefújta, az viszont őt egy csavarkulccsal többször megütötte.
A gázspray-től a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A F.-i Bíróság a 2004. február 19-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt bűnösségét aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében is megállapította, a büntetését 8 hó börtönre súlyosította, s elrendelte egy korábban kiszabott 1 év börtönbüntetésének a végrehajtását.
Az ítéletének indokolása szerint a terhelt a cselekmény során erőszakos magatartással sérülést is okozott. Az erőszakot azért alkalmazta, hogy elmenekülve kivonja magát a felelősségrevonás alól, ezért a sérülés okozása aljas indokból elkövetettnek minősül, így a terhelt bűnösségét magánindítvány nélkül is meg lehet állapítani.
A másodfokú ítélet ellen a terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indokolása szerint a terhelt bűnösségének a megállapítása az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében több okból törvénysértő, ennek folytán törvénysértő a kiszabott büntetés is.
A terheltet könnyű testi sértéssel nem gyanúsították meg, a vádirat rablás bűntettével vádolta, az ügyész a tárgyaláson ezt lopásra módosította, az elsőfokú bíróság lopásban állapította meg a terhelt bűnösségét, s az ügyész kizárólag a büntetés súlyosítása végett fellebbezett. Mindez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság olyan bűncselekmény miatt is elítélte a terheltet, amely miatt vádemelés nem történt.
Téves ezen kívül a minősítő körülmény megállapítása is. A terhelt menekülés közben a táskát már eldobta és csak menekülni akart, s akkor fújta le a sértettet, amikor az utolérte és fejbe vágta. A sértettnek ez a magatartása jogtalan támadás, az ellene való védekezés pedig jogos védelem volt, s a jogos védekezést aljasnak tekinteni nem lehet.
A cselekmény a könnyű testi sértésnek csak az alapesete lehetne, s mivel az alapeset csak magánindítványra büntethető, az pedig nem volt, a bűnösség megállapítása ez okból is törvénysértő.
A Legfőbb Ügyészség átiratával a határozat hatályban fenntartását indítványozta, mivel álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány részben a tényálláson keresztül támadja a minősítést, ami kizárt; egyébként pedig alaptalan.
Az ítéleti tényállás szerint a sértett a táskájának visszaszerzése végett üldözte a terheltet, ő volt jogos védelmi helyzetben, nem a terhelt, ezért törvényes az aljas indok megállapítása. A bíróság az eljárási szabályokat így a vádelvet is betartotta, a megtámadott határozat törvényes.
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy volt-e törvényes vád a testi sértés miatt, mert ha nem volt, akkor a további vizsgálat már szükségtelen.
A vád tárgyát a benne megjelölt tények alkotják, függetlenül attól, hogy a vádló miként minősítette azokat.
A terhelt ellen benyújtott vádirat tényállása egyebek mellett azt tartalmazza, hogy ,,a terhelt a táska megtartása végett nagy mennyiségű gázsprayt fújt a szemébe... a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett''. Az ügyész a tárgyaláson ezt azzal módosította, hogy a terhelt a táskát már a lefújás előtt eldobta, a lefújás nem a táska megtartása végett történt.
A sérülést okozó lefújás ténye tehát mindvégig része volt a vádnak, téves ezért az indítványnak a törvényes vád hiányára való hivatkozása.
Eljárásjogi ok miatt alaptalan a téves minősítésre való hivatkozás is. A törvény szerint a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja [az elkövetéskor hatályos Be. 91. § (5) bek.]. Jogszerűen járt el tehát a sértett, amikor a terheltet üldözte, a jogszerű magatartással szemben pedig jogosan védekezni nyilvánvalóan nem lehet. A tényállás szerint a sértett még nem ütötte meg a terheltet, amikor az lefújta. Az indítványnak ezzel ellentétes állítását, mely szerint a terheltet jogtalan támadás, ütés érte a sértett részéről, figyelembe venni nem lehet, mivel a Be. 420. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó. Ebből a tényállásból pedig az következik, hogy a terhelt az elfogás megakadályozása végett, vagyis a bírói gyakorlat szerint aljas indokból követte el a testi sértést.
A kifejtettek miatt törvénysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság a terhelt bűnösségét az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 427. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 572/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás