98/2005. (HK 21.) HM utasítás
98/2005. (HK 21.) HM utasítás
a Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó vagyon feleslegesnek minősítésének, vagyonkezelésének és hasznosításának szabályairól, valamint a miniszteri biztos feladat- és hatásköréről*
utasítást
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre, a minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire terjed ki.
(2) Az utasítást a Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő és jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetek használatában álló ingó vagyontárgyak tekintetében kell alkalmazni.
(3) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében lévő honvédelmi célra felesleges ingó vagyontárgyak értékesítésére a szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet 11. § (10) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § A jelen utasítás alkalmazása során:
1. kincstári ingó vagyontárgy: az állam honvédelmi célú feladata ellátását szolgáló, a HM vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszköz és készlet;
2. felesleges ingó vagyontárgy (a továbbiakban: ingó vagyontárgy): a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetek működéséhez az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben, hadinormákban, központi készletezési elvekben meghatározott, valamint a minősített időszaki alkalmazáshoz nem szükséges tartalékok feletti ingó vagyontárgy, illetve a műszaki teljesítőképességét tekintve eredeti rendeltetésének meg nem felelő, hadihasználatra alkalmatlannak minősített selejt vagy típusselejt ingó vagyontárgy;
3. honvédelmi célra felesleges ingó vagyontárgy: a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy;
4. selejt: a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezet feladatának ellátására alkalmatlan ingó vagyontárgy, amelyet a rendszerből, hadrendből kivontak, amely rendeltetésének megfelelő használatra nem alkalmas, illetve alkalmazása túl nagy ráfordítással járna, illetőleg, amelyet már nem lehet javítani vagy javítása nem gazdaságos, illetve szavatossági ideje lejár, továbbá amely a Magyar Szabvány vagy más hatósági előírás megváltozása következtében használatra alkalmatlanná válik és azt nem lehet az új előírások szerint átalakítani, illetve a megfelelőséget biztosítani;
5. hulladék: bármely, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 1. számú mellékletében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;
6. anyagnemfelelős (felsőszintű gazdálkodást irányító anyagnemfelelős szerv): a HM fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 9/1998. (HK 4.) HM utasítás alapján a honvédelmi szerveknek a központi gazdálkodás keretében ellátási körükbe tartozó eszközökkel történő ellátásának tervezésére, megszervezésére, koordinálására, végrehajtására, a gazdasági és a gazdálkodási folyamatok szakmai irányítására, szakellenőrzésre kijelölt szakmai irányító szerv, ideértve az MH Egészségügyi Parancsnokságot is;
7. kincstári vagyonkörből kikerülés: a Magyar Állam tulajdonában, a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgynak a kincstári vagyonkörből és a HM vagyonkezeléséből való kikerülését eredményező, a honvédelmi miniszter állal végrehajtott jogi aktus. Kincstári hatáskörben történő értékesítés esetén – értékhatártól függően – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vezérigazgatója, illetve a kincstári vagyonért felelős miniszter dönt a kincstári vagyonkörből való kikerülés jóváhagyásáról;
8. saját hatáskörben történő értékesítés: a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos költségvetési törvényében meghatározott értékhatárig és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/A. § (6) bekezdésén alapuló, a jelen utasítás szabályai szerint lefolytatott értékesítési eljárás;
9. kincstári hatáskörben történő értékesítés: a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos költségvetési törvényében meghatározott értékhatár feletti és az Áht. 109/K. § (12) bekezdés b) pontján alapuló, a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályai és a jelen utasítás előírásai szerint lefolytatott értékesítési eljárás;
10. kiíró (ajánlatkérő): az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó pályázat kiírására a Honvédelmi Minisztérium, mint vagyonkezelő megbízásából jogosult jogi személy;
11. ajánlattevő (pályázó): aki felhívás alapján ajánlatot tesz;
12. lebonyolító: a HM-mel szerződéses jogviszony alapján az ingó vagyontárgyat a jelen utasítás előírásai és az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerint értékesítő gazdasági társaság;
13. értékesítő: a HM megbízásából a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (a továbbiakban: HM BBBH), valamint a jelen utasítás 48. §-a szerinti lebonyolító;
14. becsült forgalmi érték: az ingó vagyontárgynak a Magyar Mérnöki Kamara, az igazságügyi szakértői kamara névjegyzékbe felvett tagja vagy katonai igazságügyi szakértő által szakértői okmányban megállapított, az okmány kiállításától számított legfeljebb 1 évig érvényes értéke;
15. értékesítési ár: az ingó vagyontárgy becsült forgalmi értékén alapuló, a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (a továbbiakban: HM VGHÁT) által meghatározott, az értékesítési eljárás megindításához szükséges ár;
16. árualap: a honvédelmi célra feleslegesnek minősített és forgalmi értékkel bíró ingó vagyontárgyak köre;
17. ügyleti érték: a jelen utasítás 33. § (1) bekezdés a)-e) és h) pontjai és az R. szerinti értékesítési eljárások nyertese és a HM között az ingó vagyontárgy adásvétele tekintetében kialkudott vételár;
18. központi költségvetési szerv: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szervek.
19. önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti helyi önkormányzat, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szerinti helyi és országos kisebbségi önkormányzat;
20. karitatív tevékenységet folytató szervezet: a mentéshez, a katasztrófa-elhárításhoz, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, így különösen az idősek, a gyermekek, a fogyatékosok, a hajléktalanok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak ellátásához természetben nyújtott humanitárius segélyezési tevékenységet folytató, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés szerinti szervezet és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó társadalmi szervezet, amely tevékenysége során a segélyezés, illetve a segítségnyújtás
i) fajra, nemre, nemzetiségre, meggyőződésre, felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül történik, továbbá
ii) alapvető szükségletek kielégítésére vagy esetleges jövőbeli katasztrófára való felkészülésre szolgál, valamint
iii) nem támogat politikai célokat, és
iv) prioritását kizárólag a rászorultság mértéke határozza meg;
21. karitatív célra felhasználható eszközök listája (a továbbiakban: karitatív lista): a társadalmi igényeknek megfelelően, szociális, katasztrófavédelmi, -elhárítási céllal létrehozott lista, amely olyan eszközökkel kerül feltöltésre, amelyekre önkormányzatoknak és karitatív tevékenységet folytató szervezeteknek szüksége lehet;
22. inkurrencia nyilvántartó program (a továbbiakban: Program): a HM Védelemgazdasági Főosztály (a továbbiakban: HM VGF) által kezelt és karbantartott elektronikus adatbázis, amely a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyaknak, valamint annak vagyonkezelése és értékesítése folyamatának adatait rögzíti;
23. CFE Szerződés: az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak együttes kihirdetéséről szóló 1999. évi VI. törvény.
A MINISZTERI BIZTOS
3. § (1) A felesleges ingó vagyon vagyonkezelési és hasznosítási tevékenységét a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségében a HM miniszteri biztos tervezi, szervezi, irányítja és felügyeli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végrehajtása érdekében közvetlenül vezeti a HM Miniszteri Biztosi Irodát, közvetlenül irányítja és felügyeli a HM VGF, a HM BBBH, az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖLTP) és a HM Központi Pénzügyi Számviteli Hivatal (a továbbiakban: HM KPSZH) e tevékenységgel kapcsolatos feladatait, együttműködik a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatalával (a továbbiakban: MK KBH), a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalával (a továbbiakban: MK KFH), a HM HVK Műveleti Főcsoportfőnökséggel (a továbbiakban: HM HVK MFCSF), a HM Technológiai Hivatallal (a továbbiakban: HM TH), a HM Ingatlankezelési Hivatallal (a továbbiakban: HM IKH), az MH Egészségügyi Parancsnoksággal (a továbbiakban: MH EÜP) és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel (a továbbiakban: ZMNE).
(3) A HM miniszteri biztos által az (1) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtásával összefüggésben meghatározott feladatokat az utasítás hatálya alá tartozó szervezetnek maradéktalanul végre kell hajtania.
(4) A HM miniszteri biztos az (1) bekezdésben rögzített tevékenység végzése során különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) a vagyonkezelés, értékesítés, a vagyontárgy átadása folyamatának tervezése, irányítása és felügyelete;
b) az értékbecsléssel kapcsolatos feladatok koordinálása;
c) vevőnyilvántartás vezetése, piackutatás;
d) az a) pontban meghatározottakkal kapcsolatos okiratok, döntést előkészítő okmányok véleményezése, felterjesztése;
e) a lebonyolító által előkészített szerződések ellenjegyzésre, jóváhagyásra, miniszteri határozatok döntésre felterjesztése;
j) szakmai egyeztetések lefolytatása HM szervekkel és egyéb szervezetekkel;
g) összefoglalók, beszámolók készítése és a honvédelmi miniszterhez történő felterjesztése;
h) a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyonnal kapcsolatos főbb információk összegzése, elemzése és a szükséges információk biztosítása a vagyonkezelési és értékesítési eljárásban részt vevőknek;
i) szabályozási feladatok előkészítése;
j) üzleti tervezés koordinálása;
k) kapcsolattartás az illetékes kormányzati szervekkel, hatóságokkal;
l) nemzetközi kötelezettségekből adódó feladatok koordinálása.
AZ INGÓ VAGYON TÁRCÁN BELÜLI ÁTADÁSA
4. § (1) Az utasítás hatálya alá tartozó szervezet számára feleslegessé vált – de a honvédelmi tárcán belül más szervezet feladatának ellátásához szükséges – ingó vagyontárgyat a honvédelmi tárcán belül kell átcsoportosítani, hasznosítani.
(2) A tárcán belüli más szervezet részére történő átadást a szervezetek saját hatáskörben hajtják végre – az állománytáblás ingó vagyontárgyak vonatkozásában, illetve a központi ellátási rendbe nem tartozó katonai szervezeteket érintő anyagátadások esetén az anyagnemfelelős előzetes engedélye alapján – úgy, hogy erről az átadó a 13. § (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt az MH ÖLTP parancsnokot, elhelyezési szakanyagok esetében a HM IKH főigazgatót tájékoztatja.
(3) Az ingó vagyontárgy honvédelmi tárcán belüli más szervezet részére történő átadása esetén a jelen utasítást – a 4. § (1)-(2) bekezdés kivételével – nem kell alkalmazni.
A FELESLEGES INGÓ VAGYON ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS
A KEZELÉS KÖLTSÉGEINEK ELŐZETES TERVEZÉSE
5. § Az ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítést a szervezetek számára nem hasznosítható vagy honvédelmi, költségvetési illetve egyéb okból nem hasznosuló (selejt, típusselejt, hulladék, erkölcsi avulás stb.) ingó vagyontárgy HM vagyonkezeléséből történő kikerülése érdekében kezdeményezhető.
6. § A honvédelmi célra felesleges, a központi ellátási rendszerbe nem tartozó szervezetnél nyilvántartott és az értékesítési eljárásban kiárusítandó ingó vagyontárgyakat – kivéve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő ingó vagyontárgyakat – az MH Haditechnikai Ellátó Központ (a továbbiakban: MH HTEK), az MH Hadtápanyag Ellátó Központ (a továbbiakban: MH HTPEK), az MH Veszélyesanyag Ellátó Központ (a továbbiakban: MH VEK), az MH Katonai Közlekedési Központ (a továbbiakban: MH KKK), az MH Egészségügyi Kiképző Központ (a továbbiakban: MH EÜKK) és a HM IKH (a továbbiakban együttesen: Ellátó Központ) készletébe kell vonni, kivéve a 3. számú melléklet szerinti ingó vagyontárgyakat.
7. § (1) A központi ellátási rendszerbe tartozó katonai szervezet parancsnoka szolgálati úton, valamint a központi ellátási rendszerbe nem tartozó szervezet tekintetében annak vezetője felméri a szervezet számára a tárgyévben keletkezett, valamint az elkövetkező költségvetési év során várhatóan feleslegessé váló ingó vagyon mennyiségét, összetételét, és az adatokat az illetékes Ellátó Központ részére minden év augusztus 30-ig nyomtatott formában és számítástechnikai adathordozón felterjeszti (megküldi). A mennyiségre és összetételre vonatkozó következő évi tervek adatainak összeállítása a 8. § (2) bekezdés a)-e) pontjai szerinti bontásban és a 2. számú melléklet szerinti formában történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felterjesztések alapján az MH ÖLTP parancsnok, az MH EÜP parancsnoka, illetve a HM IKH főigazgató intézkedik az adatok összesítésére, a (3) bekezdés szerinti ingó vagyontárgyak kivételével a várhatóan feleslegessé váló ingó vagyontárgyak kezeléséhez, mcgsemmisítéséhez, ártalmatlanításához szükséges költségvetési előirányzatok megtervezésére és az összesített előzetes terveknek – a HM VGF útján – a tárgyév október 31-ig a HM miniszteri biztos részére történő megküldésére.
(3) Az utasítás hatálya alá tartozó szervezetek működése során keletkező, a 3. számú mellékletben felsorolt és az 58. §-ban meghatározott értékesítés, hulladékhasznosítás, megsemmisítés költségeit a központi ellátási rendszerbe tartozó katonai szervezet vonatkozásában az illetékes anyagnemfelelős által meghatározott módon a katonai szervezet, a központi ellátási rendszerbe nem tartozó szervezet tekintetében annak vezetője saját költségvetésében tervezi.
AZ INKURRENCIA NYILVÁNTARTÓ PROGRAM
8. § (1) A felesleges ingó vagyontárgyak 11. § (1) bekezdés a)-n) pontjaiban meghatározott adatait a HM VGF által biztosított elektronikus Program rögzíti.
(2) A 11. § (1) bekezdés a)-n) pontjaiban meghatározott adatokon kívül a Program anyagnemenként, azon belül az alábbi kezelési módok szerint elkülönült formában tartalmazza a felesleges ingó vagyontárgyak adatait:
a) jogszabályban vagy nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettség alapján megsemmisítendői ingó vagyontárgyak (ideértve a kötetezően megsemmisítendő haditechnikai eszközöket is), ezen belül
1. nemzetközi szerződés alapján megsemmisítendő ingó vagyontárgyak;
2. nemzetbiztonsági okokból megsemmisítendő speciális ingó vagyontárgyak;
3. megsemmisítendő hulladékok;
4. megsemmisítendő veszélyes anyagok;
b) az a) pont alá nem sorolt haditechnikai eszközök, ezen belül
1. hadihasználatra alkalmas;
2. ráfordítással hadihasználatra alkalmassá tehető;
3. megsemmisítésre javasolt haditechnikai eszközök;
c) az a) és b) pontokba nem sorolt, polgári célra hasznosításra javasolt ingó vagyontárgyak;
d) az a)-c) pontokba nem sorolt, hasznosításra, értékesítésre javasolt hulladék, ezen belül
1. a 3. számú mellékletben felsorolt (az MH Ellátó Központ által saját hatáskörben hasznosítható) hulladék;
2. egyéb hasznosítható hulladék;
e) az a)-d) pontokba nem sorolt, megsemmisítésre javasolt egyéb ingó vagyontárgyak;
(3) Az utasítás hatálya alá tartozó átadó szervezet a Program adatbázisának aktualizálását az általa lebonyolított átadások vonatkozásában elvégzi.
(4) A HM VGF a Programot az MH ÖLTP, valamint az MH Ellátó Központ és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek kijelölt számítógépein telepíti, a Program használatához szükséges leírást átadja és a rendszert folyamatosan karbantartja, felügyeli.
AZ INGÓ VAGYONTÁRGY HONVÉDELMI CÉLRA
FELESLEGESNEK MINŐSÍTÉSE
9. § (1) Az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslatot az Ellátó Központ parancsnoka – a HM IKH főigazgató kivételével – a szolgálati út betartásával – számítástechnikai adathordozón, valamint nyomtatott formában terjeszti fel (küldi meg) az MH ÖLTP parancsnoka, illetve az MH EÜP parancsnoka részére.
(2) Az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslatot a HM IKH főigazgató a katonai szervezetektől önállóan gyűjti.
(3) Szükség esetén a HM miniszteri biztos az MH ÖLTP parancsnoka, az MH EÜP parancsnoka, illetve a HM IKH főigazgató útján kezdeményezi az MH Ellátó Központ parancsnokánál a honvédelmi célra feleslegesnek minősítés megindítását, a HM Honvéd Vezérkar főnökénél az ingó vagyontárgy 13. § (3) bekezdés szerinti záradékolását.
10. § A felesleges ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítési eljárása során az érintett szervezetek szükség esetén soron kívül kötelesek eljárni.
11. § (1) A 9. § (1)-(2) bekezdés szerinti felterjesztésben az alábbi adatokat szükséges meghatározni:
a) az ingó vagyontárgy megnevezését;
b) az ingó vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó és nettó értékét;
c) egyedi azonosítóval ellátott eszközök esetében az összes lényeges azonosító számot (gyártási szám, forgalmi rendszám, alvázszám, motorszám, sorozatszám, gyártási év stb.);
d) készlet (fődarab, részegység, alkatrész, lőszer, robbanóanyag stb.) esetében a típust, gyári rajzszámot, szavatossági adatokat stb.;
e) gépjármű esetében az évjáratigazolás számát;
f) az ingó vagyontárgy állapotára, használhatóságára, a speciális kezelési, tárolási, környezetvédelmi előírásokra, illetve a hasznosítási feltételekre vonatkozó információt, az állapotára vonatkozó okmány nyilvántartási számát és állapotának minősítését (az állapotfelmérő lap, teljességi jegyzék, törzskönyv, hiányjegyzék a vagyontárgy tárolási helyén álljon rendelkezésre);
g) tárolási helyét (helyőrség, zárt, nyílt tároló);
h) értékesítési korlátozások meghatározását (licenc, nemzetközi megkötések, jogszabályi behatárolás felsorolása stb.);
i) mennyiségét, hulladék esetében becsült tömegét (pl. kg);
j) mértékegységét (kg, db, l, klt. stb.);
k) hulladékok esetében a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti megnevezését és az EWC kódot;
l) hulladék esetében főbb jellemző összetevőit és származását;
m) egyéb szükségesnek ítélt adatokat;
n) további információk szolgáltatására feljogosított személy nevét, elérhetőségét.
(2) Gépjármű esetében az átadás-átvételkor az átadó szervezet biztosítja a gépjármű évjáratigazolást.
(3) Az (1) bekezdés h) pont alatti adatról megkeresés esetén a HM BBBH vezérigazgató köteles az MH ÖLTP parancsnokát, illetve az MH EÜP parancsnokát tájékoztatni.
12. § (1) A honvédelmi célra feleslegesnek minősítési eljárás során az eszközök és készletek állapotát, jellemzőit, felhasználhatóságát figyelembe véve – szükség esetén – el kell végezni azok selejtezését az alábbiak szerint kell:
a) a selejtezhető ingó vagyontárgyak kerüljenek selejtezésre;
b) a selejtezett ingó vagyontárgyak anyagfajtától függően súly vagy térfogategység szerint kerüljenek nyilvántartásra és felterjesztésre;
c) a komplexen nem vagy nehezen értékesíthető főkészletek az értékesítés lebonyolítása érdekében állagsérelem nélkül kerüljenek lebontásra és nyilvántartásba vételre.
d) a selejtezési eljárást az illetékes anyagnemfelelős által kiadott intézkedés és a számviteli politika szabályai szerint kell lefolytatni.
13. § (1) Az MH ÖLTP parancsnok, illetve az MH EÜP parancsnoka a 9. § (1) bekezdés, a HM IKH főigazgató a 9. § (2) bekezdés szerint részére felterjesztett (megküldött) javaslatok alapján intézkedik a javaslatok összesítésére, valamint a szervezetek számára felesleges ingó vagyontárgyak tárcán belüli átadása érdekében más szervezetek tájékoztatására. Ebben az esetben az igénybejelentés határideje a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 nap.
(2) Az MH ÖLTP parancsnoka, illetve az MH EÜP parancsnoka – a tárcán belül más szervezet részére történő átadás esetén azzal csökkentett – összesített javaslatot, a felesleges ingó vagyontárgyak mennyiségét a HM HVK Katonai Tervező Főcsoportfőnökséggel egyezteti.
(3) Az MH ÖLTP parancsnoka, illetve az MH EÜP parancsnoka a (2) bekezdés szerint egyeztetett, összesített javaslatot, a HM IKH főigazgató az (1) bekezdés szerinti javaslatot a HM Honvéd Vezérkar főnök részére felterjeszti. A HM Honvéd Vezérkar főnök a felterjesztést egyetértése esetén – honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre vonatkozó javaslatát tartalmazó – záradékkal látja el.
(4) A HM VGF főosztályvezető a (3) bekezdés szerinti záradékkal ellátott javaslatot – a HM miniszteri biztos útján – a honvédelmi miniszter részére felterjeszti.
(5) A honvédelmi miniszter a (4) bekezdés szerinti felterjesztésben részletezett ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről határozatban dönt.
(6) A HM VGF főosztályvezető a honvédelmi miniszter (5) bekezdés szerinti határozatának egy példányát megküldi a HM miniszteri biztosnak és – az MH ÖLTP parancsnoka, a HM IKH főigazgató, illetve az MH EÜP parancsnoka részére, aki intézkedik a 70. § szerinti számviteli nyilvántartás korrekciójára.
14. § (1) A HM Honvéd Vezérkar főnök – indokolt esetben – a HM miniszteri biztos útján kezdeményezi a 13. § (5) bekezdés szerint honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy visszaminősítését, melyről a honvédelmi miniszter határozatban dönt.
(2) A HM VGF főosztályvezető a honvédelmi miniszter (1) bekezdés szerinti határozatának egy példányát megküldi a HM miniszteri biztosnak és – az MH ÖLTP parancsnoka, a HM IKH főigazgató, illetve az MH EÜP parancsnoka részére.
AZ INGÓ VAGYONTÁRGY KEZELÉSÉNEK
ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJAI
15. § (1) Az Áht. 109/K. § (12) bekezdése alapján minden olyan honvédelmi célra feleslegesnek minősített vagyontárgyat át kell adni más központi költségvetési szervnek, amelyre a központi költségvetési szerv igényt jelentett be.
(2) Azon ingó vagyontárgy, amely nem kerül központi költségvetési szerv részére átadásra, annak értékesítésére, megsemmisítésére, múzeum részére történő átadására kerül sor vagy a karitatív célra felhasználható eszközök listájára kerül.
16. § Amennyiben a 15. § (1)-(2) bekezdésében részletezett ingó vagyontárgyak a CFE Szerződés hatálya alá tartoznak, a feleslegesnek minősítés, a vagyonkezelés és hasznosítás esetén a HM miniszteri biztos értesíti a HM HVK MFCSF főcsoportfőnökét a szükséges intézkedések megtétele végett.
17. § Azon ingó vagyontárgyat – a haditechnikai eszközök kivételével –, amelynek értékesítése eredménytelen, a karitatív célra felhasználható eszközök listájába lehet tenni. A karitatív listát negyedévente le kell zárni és annak miniszteri elbírálását követően az igényelt eszközöket át kell adni. A karitatív listából kerülnek átadásra az önkormányzatok, illetve a karitatív tevékenységet folytató szervezetek által benyújtott igények szerinti ingó vagyontárgyak. Amennyiben az ingó vagyontárgy karitatív célú átadása is eredménytelen, meg lehet semmisíteni.
18. § Azon ingó vagyontárgyat, amelynek értékesítése kettő alkalommal eredménytelen – anélkül, hogy a karitatív listára kerülne – meg lehet semmisíteni.
19. § Azon ingó vagyontárgy, amelynek karitatív célú átadása eredménytelen, értékesíteni lehet. Amennyiben az értékesítési eljárás is eredménytelenül zárul, az ingó vagyontárgyat meg lehet semmisíteni.
20. § Azon ingó vagyontárgyat, amelynek karitatív célú átadása – a karitatív listára kerülés időpontjától számított 6 hónap elteltével – eredménytelen, meg lehet semmisíteni.
21. § Azon vagyontárgyat, amelyre múzeumnak igénye van, miniszteri döntés alapján át lehet adni a részére.
22. § Kizárólag azon ingó vagyontárgyak semmisíthetőek meg, amelyek 17-20. § szerinti hasznosítása eredménytelen volt, illetve kötelezően megsemmisítendőek.
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV
RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ÁTADÁS SZABÁLYAI
23. § (1) Az Áht. 109/G. § (1) bekezdése alapján a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy – a (2) bekezdés szerinti okiratok kézhezvételét követően – központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe adható.
(2) Az ingó vagyontárgy vagyonkezelői jogának átruházásához szükséges a központi költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének a befogadó nyilatkozata.
24. § A központi költségvetési szerv 23. § (1) bekezdése szerinti igényét a HM miniszteri biztos fogadja és nyilvántartásba veszi. Az ugyanazon ingó vagyontárgy átvételére irányuló igényeket a HM miniszteri biztos a kézhezvétel időpontja alapján rangsorolja.
25. § A központi költségvetési szerv igényének bejelentését követően biztosítani kell a felesleges ingó vagyontárgy szemrevételezését. Ennek érdekében a HM miniszteri biztos soron kívül tájékoztatja a szemrevételezést végző személyek adatairól az MH ÖLTP parancsnokát, az MH EÜP parancsnokát, illetve a HM IKH főigazgatóját, aki a HM miniszteri biztos tájékoztatása kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghatározott személyek részére a beléptetési szabályoknak megfelelően az ingó vagyontárgyakat tároló objektumba történő beléptetését és az igényelt ingó vagyontárgyak szemrevételezését biztosítja.
26. § (1) A HM miniszteri biztos javaslata alapján a honvédelmi miniszter egyedi elbírálás alapján dönt a központi költségvetési szerv igényének teljesítéséről. A HM miniszteri biztos utasítása alapján a HM VGF főosztályvezető – a HM miniszteri biztos útján – a szolgálati út betartásával a honvédelmi miniszter részére felterjeszti az ingó vagyontárgy átadására vonatkozó okiratokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés alapján a HM VGF főosztályvezető a központi költségvetési szerv képviselőjével megköti az ingó vagyontárgy vagyonkezelői jogának átruházására irányuló megállapodást.
(3) A HM VGF főosztályvezető a megállapodás megkötését követően a Programban átvezetést eszközöl és értesíti az MH ÖLTP parancsnokát, az MH EÜP parancsnokát, illetve a HM IKH főigazgatóját az átadás előkészületeinek megtételére, aki annak megtörténtéről értesíti a HM miniszteri biztost. Az ingó vagyontárgy elszállíthatóságáról, a szállítás időpontjáról az értesítés kézhezvételét követően a HM miniszteri biztos értesíti a központi költségvetési szervet. Az Ellátó Központ parancsnoka lebonyolítja a vagyontárgy átadását, melynek során biztosítja annak okmányait. A vagyontárgy átadás-átvételi jegyzőkönyvének egy példányát a HM VGF főosztályvezető részére megküldi.
(4) Akadályközlés hiányában a központi költségvetési szerv késedelme esetén a HM miniszteri biztos 15 napos póthatáridő tűzésével írásban szólítja fel a központi költségvetési szervet az ingó vagyontárgy elszállítására. Amennyiben a póthatáridő eredménytelenül telt el, az ingó vagyontárgyat a 24. § szerint nyilvántartásba vett, a rangsorban a következő igénylő részére a póthatáridő lejártát követő 5 napon belül a HM miniszteri biztos felajánlja. Ebben az esetben a 23-25. § és az (l)-(4) bekezdések szerint kell eljárni.
(5) Amennyiben a rangsorban következő szervezet a felajánlást követően nem kíván élni a bejelentett igényével, illetve más igény nem érkezett, az ingó vagyontárgy kezelésére és hasznosítására a 17-20. § szerint kerül sor.
(6) A vagyontárgy elszállítását követően a HM VGF főosztályvezető átvezetést eszközöl a Programban és erről tájékoztatja a HM miniszteri biztost.
AZ INGÓ VAGYONTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
27. § (1) Az ingó vagyontárgy értékesítésére a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően saját hatáskörben vagy kincstári hatáskörben kerülhet sor.
(2) Az ingó vagyontárgy saját hatáskörben történő értékesítésére – a jelen utasítás szabályai szerint – kizárólag a honvédelmi miniszter, kincstári hatáskörben történő értékesítésére – az Áht. és az R. rendelkezései szerint – a KVI vezérigazgatója, illetve a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően kerülhet sor.
A saját hatáskörben történő értékesítés szabályai
28. § (1) A Programban rögzített eszközökből, illetve készletekből, adatokból a HM miniszteri biztos értékesítési listát készít, melyet értékbecslés elkészíttetése érdekében megküld a HM BBBH vezérigazgatója részére.
(2) A HM BBBH vezérigazgató az értékesítési listán rögzített eszközök, készletek becsült forgalmi értékének megállapítására értékbecslést készíttet. Az értékbecslést a Magyar Mérnöki Kamara, az igazságügyi szakértői kamara névjegyzékbe felvett tagja vagy katonai igazságügyi szakértő (a továbbiakban: értékbecslő) végzi. Az értékbecslő által kiállított szakértői okmányban (a továbbiakban: értékbecslés) meghatározott becsült forgalmi értéket – a HM miniszteri biztos útján – a HM VGHÁT részére elfogadás céljából felterjeszti.
(3) A HM VGHÁT a (2) bekezdés szerinti értékbecslés alapján dönt az értékesítési listán lévő vagyontárgyak értékesítési áráról. A HM VGHÁT nyilatkozatának 1-1 példányát a HM miniszteri biztos a HM VGF főosztályvezető és a HM BBBH vezérigazgató részére megküldi. A HM VGF főosztályvezető a nyilatkozat alapján az értékesítési árakat rögzíti a Programban.
29. § (1) A HM miniszteri biztos az értékesítési listára felvett ingó vagyontárgyak értékesítésének engedélyezését jóváhagyásra felterjeszti a honvédelmi miniszter részére. A honvédelmi miniszter egyetértése esetén az értékesítési engedélyezési kérelmet jóváhagyja és dönt az értékesítési eljárás megindításáról (a továbbiakban: indítási döntés). A jóváhagyás időpontjában az értékbecslés nem lehet 12 hónapnál régebbi.
(2) A HM miniszteri biztos a honvédelmi miniszter által jóváhagyott értékesítési engedély alapján az árualapból értékesítési eljárást kezdeményez, meghízza a HM BBBH vezérigazgatót az értékesítési dokumentáció elkészítésére vagy a 48. § szerinti lebonyolítóval történő elkészíttetésére, egyidejűleg tájékoztatja a HM VGF főosztályvezetőjét.
(3) Az elkészített értékesítési dokumentációt a HM BBBH vezérigazgatója a HM miniszteri biztos részére jóváhagyásra felterjeszti, a HM VGF főosztályvezető – a HM JHÁT ellenjegyzése mellett – az értékesítési dokumentációt ellenőrzi. A HM JHÁT ellenjegyzését követően a HM miniszteri biztos a HM BBBH felé intézkedik az értékesítési eljárás lefolytatására.
30. § (1) A HM BBBH az indítási döntés egy példányát haladéktalanul megküldi az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnokának.
(2) A HM BBBH a HM miniszteri biztos 29. § (2) bekezdés szerinti intézkedése alapján az értékesítési dokumentációban részletezett ajánlattételi felhívást, árverési hirdetményt megjelenteti, illetve részvételi, tárgyalási felhívást küld az érdekeltek részére. A felhívásban meghatározott helyen és időpontban a vagyontárgyat tároló katonai szervezettel együttműködve az ingó vagyontárgy megtekintése céljából árubemutatót szervez, illetve tart.
(3) A HM BBBH vezérigazgató tájékoztatása alapján az ingó vagyontárgyat nyilvántartó Ellátó Központ parancsnoka az értékesítési eljárásban részt vesz és biztosítja az értékesítési eljárás feladatkörébe tartozó feltételeit. A HM BBBH vezérigazgató az értékesítési dokumentációban foglaltak szerint közjegyző jelenlététében lefolytatja az értékesítési eljárást, elbírálja a pályázatokat, kiválasztja a legjobb ajánlatot tevőt, elkészíti a záróokmányokat és előkészíti a szerződést (a továbbiakban együttesen: értékesítési záródokumentáció).
(4) Az értékesítési záródokumentációt a HM BBBH vezérigazgató a HM miniszteri biztos részére felterjeszti, aki a HM VGF főosztályvezetőt annak ellenőrzésére utasítja. Az értékesítési dokumentációt a HM VGF főosztályvezető – a HM JHÁT útján – a szolgálati út betartásával a 31. §-ban foglaltaknak megfelelően terjeszti fel jóváhagyásra.
31. § (1) A szerződést átruházott hatáskörben a HM BBBH vezérigazgató, mint értékesítő és az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnoka, mint anyaggazda együttesen írja alá. Ötvenmillió forint ügyleti értékhatárig a HM VGHÁT, ötven- és kettőszázötven millió forint közötti ügyleti értékhatárig a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT), kettőszázötven millió forint feletti ügyleti értékhatár esetében a honvédelmi miniszter hagyja jóvá a szerződést.
(2) Abban az esetben, ha a becsült forgalmi érték ötvenmillió forint alatt került megállapításra és az ügyleti érték kevesebb, mint a becsült forgalmi érték a HM VGHÁT, ha a becsült forgalmi érték ötven- és kettőszázötven millió forint között került megállapításra és az ügyleti érték kevesebb, mint a becsült forgalmi érték a HM KÁT, ha pedig a becsült forgalmi érték kettőszázötven millió forint felett került megállapításra és az ügyleti érték kevesebb, mint a becsült forgalmi érték a honvédelmi miniszter hagyja jóvá a szerződést.
32. § (1) A szerződés végrehajtására a HM miniszteri biztos intézkedik, melynek során a szerződés egy-egy példányát megküldi a HM VGF főosztályvezetőnek, a HM BBBH vezérigazgatónak, illetve az MH ÖLTP parancsnoka, az MH EÜP parancsnoka, illetve a HM IKH főigázgatója részére a Programban történő átvezetés, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatok elvégzése céljából.
(2) A szerződés 31. § (1) bekezdés szerinti együttes aláírásával egyidejűleg az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnoka a szerződés alapján a vételár megfizetése érdekében számlát állít ki.
(3) A vételár szerződés szerinti megfizetésének teljesítéséről, illetve annak igazolásáról a MH Ellátó Központ parancsnoka haladéktalanul telefaxon értesíti a HM BBBH vezérigazgatót, illetve a vevőt a vagyontárgy átadás-átvételéről és az elszállíthatóságról. Az MH Ellátó Központ parancsnoka lebonyolítja a vagyontárgy átadását, melynek során biztosítja azok okmányait. A vagyontárgy átadás-átvételi jegyzőkönyvének vagy utalványának egy-egy (másolati) példányát megküldi a HM BBBH vezérigazgató és a szolgálati elöljáró részére.
(4) A vagyontárgy elszállítását követően a HM BBBH vezérigazgató az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a szerződés teljesítésének igazolásával együtt a HM miniszteri biztos részére felterjeszti.
(5) A HM miniszteri biztos intézkedése alapján a szerződés teljesítését követően a HM VGF főosztályvezető átvezetést eszközöl a Programban.
Az értékesítési eljárás formái
33. § (1) Az ingó vagyontárgy versenyeztetés útján és annak mellőzésével egyaránt értékesíthető. Értékesítési eljárás lefolytatása esetén az alábbi eljárási formák alkalmazhatóak:
a) Nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;
b) Meghívásos (zártkörű) pályázat: ha a kiíró a potenciálisan eredményes ajánlattevőket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot. A kiíró köteles egyidejűleg – az ajánlattételi felhívás megküldésével – legalább kettő potenciálisan eredményes ajánlattevőt írásban az ajánlattételre felhívni;
c) Tárgyalásos eljárás: ha a kiíró a potenciálisan eredményes ajánlattevőket – megfelelő határidő tűzésével és részvételi felhívás megküldésével – kizárólag közvetlenül hívja meg tárgyalásra. A kiíró köteles egyidejűleg legalább kettő potenciálisan eredményes ajánlattevőnek részvételi felhívást küldeni. A tárgyalásokat valamennyi résztvevővel egyidejűleg, de elkülönítetten kell megtartani. Egy vagy több forduló tartható, fordulónként valamennyi résztvevővel közölni kell a legmagasabb árajánlatot az ajánló megjelölése nélkül. A tárgyalásokat mindaddig folytatni kell, amíg az ár emelkedik. Egyenlő árajánlat esetén sorsolással kell a résztvevők közül kiválasztani a nyertest;
d) Árverés: ha a kiíró az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogát licitálás útján a legmagasabb vételárat ajánló árverező részére ruházza át;
e) Ártárgyalás: ha a kiíró – kereskedelmi, műszaki sajátosságok miatt, illetve sürgősség esetén – egyetlen potenciálisan eredményes ajánlattevőt – megfelelő határidő tűzésével és tárgyalási felhívás megküldésével – kizárólag közvetlenül hív meg tárgyalásra. A 29. § (1) bekezdés szerinti indítási döntésben elfogadási limitárat kell meghatározni. A tárgyalásokat mindaddig folytatni kell, amíg az ár emelkedik;
f) Kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatal: ha a kiíró nyilvános kereskedelmi forgalomba hozatal útján értékesíti az ingó vagyontárgyat. Az indítási döntés határozza meg, hogy mely vagyontárgy kerül kis-, illetve nagykereskedelmi forgalomba. Az indítási döntésben kell meghatározni a vagyontárgy értékesítési árát. Az értékesítési árat a becsült forgalmi értéknél legalább 10%-kal magasabban kell meghatározni. A forgalomból származó bevételeket a havi zárást követően kell elszámolni. A forgalmazó a zárásról 3 napon belül értesítést küld a HM BBBH vezérigazgató részére és az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnoka részére, amely alapján a MH Ellátó Központ parancsnoka 5 munkanapon belül számlát állít ki. A számlát a kézhezvételtől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni. Amennyiben a vagyontárgy 6 hónap alatt nem került értékesítésre, abban az esetben az értékesítési árat legfeljebb a becsült forgalmi értékig csökkenteni lehet. Amennyiben további 3 hónap alatt a becsült forgalmi értéken sem lehet értékesíteni az ingó vagyontárgyat, akkor az a)-e) és a g)-i) pontokban meghatározott értékesítési eljárási formák igénybevételével a 27-32. § szerint értékesíthető. Ebben az esetben az ingó vagyontárgyat új értékesítési árral kell ellátni;
g) börze: az ingó vagyontárgynak a tárolási helyről történő eseti, nyílt, rögzített áras értékesítése;
h) csere: az ingó vagyontárgy tulajdonjogának kölcsönös átruházása;
i) szervezeti értékesítés: az ingó vagyontárgynak az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet személyi állománya részére történő eseti, rögzített áras értékesítése.
(2) Meghívásos pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló ingó vagyontárgy jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott vevők részvételét teszi szükségessé.
34. § (1) Nyilvános és meghívásos (zártkörű) pályázat esetén a pályázati felhívás legalább a következőket tartalmazza:
a) a kiíró adatait,
b) a pályázati eljárás formáját,
c) a pályázat célját,
d) a pályázat tárgyaként értékesítésre szánt vagyontárgy megjelölését,
c) a vagyontárgy értékesítési árát,
f) a pályázat benyújtásának feltételeit,
g) a pályázati (részvételi) díjat,
h) a pályázat értékelésének szempontjait,
i) a fizetési feltételeket,
j) a teljesítés helyét és idejét,
k) az ajánlati kötöttség időtartamát,
l) a vagyontárgy megtekintésének feltételeit, helyét és idejét,
m) a pályázat visszavonásának lehetőségét,
n) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának lehetőségét,
o) a pályázat érvénytelenné nyilvánításának feltételeit,
p) a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét.
(2) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a pályázathoz benyújtandó okmányokat,
b) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
c) az ajánlat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
d) az ajánlatok bontásának helyét, idejét,
e) a pályázat nyelvét,
f) az eredményhirdetés napját,
g) a szerződéskötés várható időpontját,
(3) A pályázati felhívás és a részletes tájékoztató összevonható.
35. § A nyilvános pályázati felhívás szövegét, illetve az összevont felhívást egy országos napilapban meg kell hirdetni és a Honvédelmi Minisztérium honlapján közzétenni. A pályázat meghirdetése időpontjának az országos napilapban való megjelenés időpontja számít. Szükség szerint a pályázati felhívás a vagyontárgy megtekintésének helyén oly módon is közzétehető, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.
36. § (1) Nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem lehet meghatározni a pályázati felhívás 35. § szerinti közzétételétől, meghívásos pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított 15 napnál rövidebb időtartamban.
(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. Az ajánlattevő ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, kivéve ha ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződés kerül megkötésre vagy a kiíró a pályázatot eredménytelennek minősíti.
(3) A pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt vissza lehet vonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt kötelező hirdetményt megjelentetni, meghívásos pályázat esetén a visszavonásról a meghívottakat értesíteni.
(4) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.
37. § (1) A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni, amelynek összegét a pályázati felhívásban kell megállapítani. Az ajánlati biztosíték után kamat nem fizethető.
(2) Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére 15 munkanapon belül vissza kell fizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség hirdetésének, valamint közlésének napjától kell számítani.
(3) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámít, ha azonban a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerülő más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.
38. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat – a (2) bekezdés szerint részletezett mellékletekkel együtt – zárt borítékban a pályázati felhívásban megjelölt helyen és az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban, az adott pályázatra megjelölt jelige feltüntetésével személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.
(2) A pályázatra benyújtott ajánlathoz különösen az alábbi – a 4-7. számú melléklet szerinti – iratokat, nyilatkozatokat kell csatolni:
a) vételi ajánlatot,
b) nyilatkozatot arról, hogy ajánlattevőnek az államháztartás alrendszereivel szemben nem áll fenn köztartozása,
c) nyilatkozatot a pályázati felhívás elfogadásáról és az ajánlati kötöttség vállalásáról,
d) az ajánlati biztosíték befizetését igazoló bizonylatot,
e) ajánlattevő közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazását, amennyiben nem személyesen, hanem meghatalmazottja útján jár el,
f) gazdasági társaságok esetében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Cgtv.) szerinti cégkivonatot,
g) a gazdasági társaság képviseletére jogosult vezető nyilatkozatát arról, hogy a gazdasági társaság adataiban a cégkivonat kiváltása óta változás nem történt,
h) a gazdasági társaság képviseletére jogosult vezető Cgtv. szerinti aláírási címpéldányát,
i) társadalmi szervszelek, illetve költségvetési szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételt tartalmazó végzést, alapító okiratot, illetve a szervezetet nyilvántartó hatóság által a szervezet hatályos adatairól kiállított okiratot.
39. § (1) A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és határidőig kerül sor. A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.
(2) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében kell felbontani. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a közjegyző okiratot készít.
40. § (1) Árverési eljárás esetén az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogát licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerzi meg. Az árverést mindaddig folytatnia kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.
(2) Árverés lefolytatása előtt biztosítani kell az ingóság bemutatását.
41. § (1) A vagyontárgy kikiáltási árának – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 28. § (3) be-kezdés szerinti VGHÁT döntésben megjelölt értékesítési árat kell tekinteni. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. Ha az indítási döntés tartalmazta az árcsökkentés lehetőségét, az eredménytelenné nyilvánítás előtt – legfeljebb a kikiáltási ár 75%-áig – lefelé is lehet licitálni.
(2) Az indítási döntésben a vagyontárgy kikiáltási ára a becsült forgalmi érték legfeljebb 75%-ig is megállapítható.
(3) Az árverési biztosítékot az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek készpénzben be kell fizetni.
(4) A befizetett árverési biztosíték után kamat nem fizethető. A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverést követő 5 munkanapon belül vissza kell fizetni.
42. § (1) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább 10 naptári nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt, valamint az árverés rendjét, illetve szabályait az árverés helyszínén és időpontjában is ki kell függeszteni.
(2) Az árverési hirdetmény legalább a következőket tartalmazza:
a) a kiíró adatait,
b) az eljárás formáját,
c) az árverés célját,
d) az árverés tárgyaként értékesítésre szánt vagyontárgy megjelölését,
e) a vagyontárgy kikiáltási árát,
f) az árverési biztosíték összegét, megfizetésének módját, határidejét;
g) az árverésre jelentkezés helyét, módját, idejét;
h) az árverésen történő részvétel feltételeit;
i) a fizetési feltételeket,
j) a teljesítés helyét és idejét,
k) a vagyontárgy megtekintésének feltételeit, helyét és idejét,
l) az árverés visszavonásának lehetőségét,
m) az árverés eredménytelenné nyilvánításának lehetőségét,
43. § (1) Az árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani. Az árverésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt.
(2) Amennyiben a nyertes árverező a szerződéskötésre a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából származó károkért, továbbá viselni köteles az árvereztető ebből fakadó költségeit.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben az árverés második helyezettjével lehet szerződést kötni. Amennyiben egynél több második helyezett van, ez a rendelkezés nem alkalmazható. Ebben az esetben a 27-32. § szerint új értékesítési eljárás folytatható le.
(4) Az árverésen történő értékesítésre a 35. § és a 36. § (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
44. § (1) Tárgyalásos eljárás esetén a részvételi felhívás legalább a következőket tartalmazza:
a) a kiíró adatait,
b) az eljárás formáját,
c) a tárgyalásos eljárás célját,
d) az értékesítésre szánt vagyontárgy megjelölését,
e) a részajánlat tétel lehetőségét, szempontjait,
f) a teljesítés helyét és idejét,
g) a részvételi jelentkezés benyújtásának helyét és határidejét,
h) a részvételi jelentkezés nyelvét,
i) az ajánlatok értékelésének szempontjait, a tárgyalás lefolytatásának módszerét,
j) a részvételi jelentkezéshez benyújtandó okmányokat,
k) a tárgyalási biztosíték mértékét és befizetésének módját,
l) az ajánlati kötöttség időtartamát,
m) a vagyontárgy megtekintésének feltételeit, helyét és idejét,
n) az első tárgyalás helyét, idejét,
o) az eredményhirdetés napját,
p) a szerződéskötés várható időpontját,
q) a részvételi felhívás visszavonásának lehetőségét,
r) a tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetőségét,
s) a részvételi jelentkezés érvénytelenségének feltételeit.
(2) Tárgyalásos eljárás esetén a részvételi felhívás szükség szerint tartalmazza az értékesítési árat.
45. § (1) A részvételi felhívásban meghatározott iratokat a résztvevők a tárgyalás kezdete előtt bemutatják, melyeket a tárgyaló delegáció – közjegyző jelenlétében – ellenőrzi. Nem vehet részt a tárgyaláson az az ajánlattevő, aki a részvételi felhívásban rögzített iratokat nem vagy hiányosan mutatja be.
(2) A benyújtott iratokról, a tárgyalás lefolytatásáról és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyaló felek minden tagja aláírásával hitelesít, a közjegyző pedig ténytanúsítványt állít ki.
(3) A tárgyaló delegáció a tárgyalás eredményét a tárgyalás befejezésekor megállapítja és szóban kihirdeti.
(4) Tárgyalásos eljárás estén a 36. § (2)-(3) és a 37. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
46. § (1) Ártárgyalás esetén a tárgyalási felhívás legalább a következőket tartalmazza:
a) a kiíró adatait,
b) az eljárás formáját,
c) az ártárgyalás célját,
d) az értékesítésre szánt vagyontárgy megjelölését,
e) a teljesítés helyét és idejét,
f) az ártárgyaláson benyújtandó okmányokat,
g) a vagyontárgy megtekintésének feltételeit, helyét és idejét,
h) az első tárgyalás helyét, idejét,
i) a szerződéskötés várható időpontját,
j) a tárgyalási felhívás visszavonásának lehetőségét.
(2) Ártárgyalás estén a 44. § (2) és a 45. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
A kincstári hatáskörben történő értékesítés szabályai
47. § (1) Kincstári hatáskörben történő értékesítés esetén az R. és a jelen utasítás 15-22. § és 27-32. §-ban foglalt szabályokat a (2)-(7) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 29. § (2) bekezdés szerinti értékesítési dokumentációt a honvédelmi miniszter egyetértése esetén jóváhagyja és a HM miniszteri biztoson keresztül a KVI-nál kezdeményezi a vagyontárgy értékesítésének, illetve az eljárás lefolytatásának engedélyezését.
(3) A HM miniszteri biztos a vagyontárgy értékesítését kezdeményező javaslatot az R. 27. § (2) bekezdés a)-i) pontjaiban foglaltaknak megfelelően küldi meg a KVI részére. Amennyiben a KVI vezérigazgatója, illetve a kincstári vagyonért felelős miniszter az értékesítést kezdeményező javaslatot jóváhagyja az értékesítési eljárás lefolytatása a 29. § (3) bekezdésében jóváhagyott értékesítési dokumentáció és az R. szabályai szerint történik.
(4) A pályázati ajánlatok értékelését a HM BBBH vezérigazgató által kijelölt bíráló bizottság végzi és a pályázatok értékeléséről szóló R. szerinti jegyzőkönyvet (a továbbiakban értékelési jegyzőkönyv), valamint az értékesítési záródokumentációt az értékelés napját követő napon a HM miniszteri biztos részére felterjeszti, aki a HM VGF főosztályvezetőt – a HM JHÁT ellenjegyzése mellett – annak ellenőrzésére utasítja. A HM miniszteri biztos a pályázatok bontásától számított 5 napon belül az R. 40. § (4) bekezdésében foglalt dokumentumokat megküldi a KVI-nak.
(5) A pályázati ajánlatok elbírálására az R. rendelkezései szerint a KVI Hasznosítási Tanácsa tesz javaslatot és a KVI vezérigazgatója dönt a javaslat mérlegelésével, melyről értesíti a HM miniszteri biztost.
(6) A HM miniszteri biztos intézkedik a KVI döntésének a végrehajtására, melynek során annak egy-egy példányát megküldi a HM VGF főosztályvezetőnek, a HM BBBH vezérigazgatónak, illetve az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnokának. A döntés alapján a HM VGF főosztályvezető a Programban átvezetést eszközöl, a HM BBBH vezérigazgató pedig tájékoztatja az ajánlattevőket, illetve az R. szabályai szerint közzéteszi a pályázat eredményét és a MH Ellátó Központ parancsnokával együtt a pályázat nyertesével megköti a szerződést.
(7) Árverés esetén az R. szabályainak alkalmazásával a HM BBBH vezérigazgató és az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnoka együttesen köti meg a szerződést. A HM BBBH vezérigazgató az értékesítési záródokumentáció egy-egy példányának megküldésével tájékoztatja az árverés eredményéről a HM miniszteri biztost és a HM VGF főosztályvezetőt, aki átvezetést eszközöl a Programban.
(8) Kincstári hatáskörben történő értékesítés esetén a jelen utasítás 33-46. §-ban foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, helyette az R. 33-53. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
Az értékesítési eljárás lebonyolító
igénybevételével történő lefolytatásának szabályai
48. § (1) Az ingó vagyontárgyak saját hatáskörben és kincstári hatáskörben történő értékesítése lebonyolító igénybevételével is végezhető. Ebben az esetben a 28-47. §-ban foglalt szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az értékesítési eljárás lefolytatása során a lebonyolító az alábbi feladatokat végzi:
a) elkészíti az értékesítési dokumentációt,
b) felhívást, árverési hirdetményt megjelenteti, illetve részvételi, tárgyalási felhívást küld az érdekeltek részére,
c) a felhívásban meghatározott helyen és időpontban a vagyontárgyat tároló katonai szervezettel együttműködve a vagyontárgy megtekintése céljából árubemutatót szervez, illetve tart,
d) az értékesítési dokumentációban foglaltak szerint – az ingó vagyontárgyat nyilvántartó MH Ellátó Központ parancsnoka részvételével – közjegyző jelenlététében lefolytatja az értékesítési eljárást, elbírálja, értékeli a pályázatokat, kiválasztja a nyertest, elkészíti a záróokmányokat és aláírásra előkészíti a szerződést.
(3) A lebonyolító a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott értékesítési dokumentációt és értékesítési záródokumentációt a HM BBBH vezérigazgató részére küldi meg, aki a dokumentumok megvizsgálását követően a 29. § (3) és 30. § (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
Bevételek elszámolása
49. § Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel kezelése és elszámolása során a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos rendelkezések és az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 71/2005. (HK 15.) HM utasítás szerint kell eljárni.
ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE ÉS KARITATÍV CÉLÚ HASZNOSÍTÁSRA
TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSMENTES ÁTADÁS SZABÁLYAI
50. § (1) Az önkormányzatok és karitatív tevékenységet folytató szervezetek (továbbiakban együttesen: szervezetek) részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából az érintett szervezetek részére honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy térítésmentesen tulajdonba adható.
(2) Az szervezetek (1) bekezdés szerinti igényét a HM miniszteri biztos fogadja és nyilvántartásba veszi. Az igénybejelentés szabályait úgy kell kialakítani, hogy az igénybejelentés tartalmazza azt a karitatív célt, amelynek teljesítése érdekében a szervezet igényt jelentett be és nyilatkozni kell arról, hogy az igénybejelentőnek nincs 1-1 évnél régebben lejárt köztartozása. Társadalmi szervezet esetében a nyilatkozathoz csatolni kell a bírósági nyilvántartásba vételt tartalmazó végzés egy másolati példányát. Az ugyanazon ingó vagyontárgy álvételére irányuló igényeket a HM miniszteri biztos a kézhezvétel időpontja alapján rangsorolja.
51. § Az átvételre kijelölt szervezet részére biztosítani kell az ingó vagyontárgy szemrevételezésének lehetőségét. Ennek érdekében a HM miniszteri biztos soron kívül tájékoztatja a szemrevételezést végző személyek adatairól a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetet, amely a HM miniszteri biztos tájékoztatása kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghatározott személyek részére a beléptetési szabályoknak megfelelően az ingó vagyontárgyakat tároló objektumba történő beléptetést és az igényelt ingó vagyontárgyak szemrevételezését biztosítja.
52. § (1) A szervezetek igényeit a karitatív listából kell kielégíteni. A HM miniszteri biztos negyedévente karitatív listát képez az erre a célra felhasználható ingó vagyontárgyakból.
(2) A HM miniszteri biztos javaslata alapján a honvédelmi miniszter negyedévente, illetve sürgősség esetén haladéktalanul egyedi elbírálás alapján határozatban dönt a szervezetek igényének a karitatív listából történő kielégítéséről és az ingó vagyontárgy térítésmentes átadásáról. A HM miniszteri biztos utasítása alapján a HM VGF főosztályvezető – a HM miniszteri biztos és a HM JHÁT útján – a szolgálati út betartásával a honvédelmi miniszter részére felterjeszti az ingó vagyontárgy átadására vonatkozó okiratokat. A honvédelmi miniszter döntése alapján a HM miniszteri biztos intézkedik az átadás végrehajtására.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntés alapján a HM VGF főosztályvezető a Programban átvezetést eszközöl és értesíti a MH Ellátó Központ parancsnokát az átadás előkészületeinek megtételére, aki annak megtörténtéről értesíti a HM VGF főosztályvezetőt és a HM miniszteri biztost. Az ingó vagyontárgy szállításának időpontjáról az értesítés kézhezvételét követően értesíti a szervezetet. A katonai szervezet parancsnoka lebonyolítja a vagyontárgy átadását, melynek során biztosítja azok okmányait. A vagyontárgy átadás-átvételi jegyzőkönyvének egy példányát a szolgálati út betartásával – a HM VGF főosztályvezető útján – felterjeszti a HM miniszteri biztos részére.
(4) Akadályközlés hiányában az átvevő szervezet késedelme esetén a HM miniszteri biztos 15 napos póthatáridő tűzésével írásban szólítja fel a szervezetet az ingó vagyontárgy elszállítására. Amennyiben a póthatáridő eredménytelenül telt el, az ingó vagyontárgyat a 51. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett, a rangsorban következő igénylő részére a póthatáridő lejártát követő 5 napon belül a HM miniszteri biztos felajánlja. Ebben az esetben a 51. § és a 52. § (1)-(3) szabályai szerint kell eljárni.
(5) Amennyiben a rangsorban következő szervezet a felajánlást követően nem kíván élni a bejelentett igényével, illetve más igény nem érkezett, az ingó vagyontárgy kezelésére illetve hasznosítására a 17-20. § szerint kerül sor.
(6) A vagyontárgy elszállítását követően a HM VGF főosztályvezető átvezetést eszközöl a Programban, és erről tájékoztatja a HM miniszteri biztost.
MÚZEUMOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSMENTES ÁTADÁS SZABÁLYAI
53. § A honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy legalább egy példányát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum részére – igény esetén – át kell adni. Ebben az esetben az 54-56. § helyett az átadás-átvétel általános szabályai szerint kell eljárni. Az átadás-átvételről az átadó szolgálati úton tájékoztatja a HM VGF főosztályvezetőjét.
54. § (1) Más magyarországi múzeumok részére – magyarországi igény hiányában külföldi múzeumok részére is – honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy térítésmentesen tulajdonba adható.
(2) A múzeumok (1) bekezdés szerinti igényét a HM miniszteri biztos fogadja és nyilvántartásba veszi. Az igénybejelentés szabályait úgy kell kialakítani, hogy az igénybejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. A nyilatkozathoz csatolni kell a múzeum nyilvántartásba vételét tartalmazó okirat egy másolati példányát. Az ugyanazon ingó vagyontárgy átvételére irányuló igényeket a HM miniszteri biztos a kézhezvétel időpontja alapján rangsorolja.
55. § A múzeum igényének bejelentését követően biztosítani kell az ingó vagyontárgy szemrevételezését. Ennek érdekében a HM miniszteri biztos soron kívül tájékoztatja a szemrevételezést végző személyek adatairól a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetet, amely a HM miniszteri biztos tájékoztatása kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghatározott személyek részére a beléptetési szabályoknak megfelelően az ingó vagyontárgyakat tároló objektumba történő beléptetést és az igényelt ingó vagyontárgyak szemrevételezését biztosítja.
56. § (1) A HM miniszteri biztos javaslata alapján a honvédelmi miniszter egyedi elbírálás alapján határozatban dönt a múzeum igényének teljesítéséről és az ingó vagyontárgy térítésmentes átadásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés alapján a HM VGF főosztályvezető értesíti a múzeumot, valamint az MH ÖLTP parancsnokát, az MH EÜP parancsnokát, illetve a HM IKH főigazgatóját, aki a vagyontárgy átadás-átvételi jegyzőkönyvének egy példányát a szolgálati út betartásával a HM VGF főosztályvezető részére megküldi.
(3) Akadályközlés hiányában az átvevő múzeum késedelme esetén a HM VGF főosztályvezető 15 napos póthatáridő tűzésével írásban szólítja fel a múzeumot az ingó vagyontárgy elszállítására. Amennyiben a póthatáridő eredménytelenül telt el, az ingó vagyontárgyat az 54. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett, a rangsorban következő igénylő részére a póthatáridő lejártát követő 5 napon belül a HM VGF főosztályvezető – a HM miniszteri biztos egyidejű tájékoztatása mellett – felajánlja. Ebben az esetben az 54. § és az 55. § (1)-(2) bekezdései szerint kell eljárni.
(4) Amennyiben a rangsorban következő múzeum a felajánlást követően nem kíván élni a bejelentett igényével, illetve más igény nem érkezett az ingó vagyontárgy kezelésére, akkor hasznosítására a 17-20. § szerint kerül sor.
(5) A vagyontárgy elszállítását követően a HM VGF főosztályvezető átvezetést eszközöl a Programban és erről tájékoztatja a HM miniszteri biztost.
AZ INGÓ VAGYONTÁRGY MEGSEMMISÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
57. § (1) Az ingó vagyontárgy megsemmisítésére a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően megsemmisítési célú értékesítési eljárás vagy (köz)beszerzési eljárás lefolytatásával kerülhet sor.
(2) A HM miniszteri biztos javaslata alapján a honvédelmi miniszter határozatban dönt az ingó vagyontárgy értékesítési eljárás vagy (köz)beszerzési eljárás útján történő megsemmisítéséről.
(3) Értékesítési eljárás lefolytatása esetén a jelen utasítás 25-49. §-ban foglalt rendelkezéseket, (köz)beszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a Magyar Honvédség, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló HM utasítás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a (köz)beszerzési eljárás eredményéről az eljárást lefolytató szervezet tájékoztatja a HM miniszteri biztost.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatása során kizárólag az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban foglalt engedélyekkel rendelkező érdeklődő vehet részt.
HULLADÉKOK KÖZVETLEN
ÉRTÉKESÍTÉSE VAGY MEGSEMMISÍTÉSE
58. § (1) A 3. számú mellékletben részletezett, ciklikusan keletkező hulladékokat és egyéb anyagokat külön eljárás nélkül honvédelmi célra minősítettnek kell tekinteni.
(2) Ezen hulladékok és egyéb anyagok értékesítésére vagy megsemmisítésére a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezet, valamint a HM IKH a központi készletében lévő ilyen anyagok tekintetében is – a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére, valamint a bevételek felhasználására vonatkozó 49. § szerinti rendelkezés figyelembevételével – közvetlenül intézkedhet.
AZ INGÓ VAGYONTÁRGY
KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSA
59. § A külföldi kirendeltségeket működtető szervezetek, katonai missziók használatában külföldön felesleges vagy használhatatlan, leselejtezett ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítése során – a 60. §-ban foglaltak kivételével – a jelen utasítás 9-13. § szerint kell eljárni.
60. § (1) A HM Nemzetközi és Rendezvényszervező Hivatal (a továbbiakban: HM NRH) az általa önállóan beszerzett, nem hadinormás ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslatát közvetlenül a HM VGF főosztályvezető részére terjeszti fel a 11. § (1)-(2) bekezdés és a 12. § (1)-(4) bekezdés szerint.
(2) A HM VGF főosztályvezető egyetértése esetén a javaslatot záradékkal látja el és – a HM miniszteri biztos útján – a honvédelmi miniszter részére felterjeszti. A honvédelmi miniszter a felterjesztésben részletezett ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről határozatban dönt.
(3) A HM NRH az általa – a nemzeti támogató rendszer működése során – önállóan beszerzett ingó vagyontárgy értékesítése, térítésmentes átadása, megsemmisítése tárgyában a (2) bekezdés szerinti határozatot követően – a szolgálati út betartásával – a HM VGF főosztályvezető részére terjeszti fel javaslatát.
61. § (1) A honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően az ingó vagyontárgy a Magyar Köztársaság területén kívül is értékesíthető, megsemmisíthető vagy a Magyar Köztársaság területére visszaszállítható.
(2) A honvédelmi miniszter (4) bekezdés szerinti egyedi engedélyének feltétele az ingó vagyontárgy tervezett átvételét, megvásárlását kérő külföldi szervezet szándéknyilatkozata, megkeresése.
(3) A felterjesztésben meg kell jelölni:
a) a helyszínen hasznosítani javasolt ingó vagyontárgy adatait;
b) a tervezett hasznosítás módját, körülményeit;
c) a hazaszállítás és helyszínen hasznosítás változatainak költségkihatását;
d) a hatósági eljárások, engedélyezések módját és költségkihatásait;
e) egyéb szükséges információkat.
(4) A HM VGF főosztályvezető – a HM miniszteri biztos és a HM JHÁT útján felterjesztett – javaslata alapján a honvédelmi miniszter a (1) bekezdés szerinti igényről határozatban dönt.
(5) Amennyiben a honvédelmi miniszter az ingó vagyontárgy hazaszállításról dönt, a vagyonkezelés és hasznosítás tekintetében a 15-58. § szerint kell eljárni.
(6) A külföldön történő értékesítésből vagy megsemmisítésből származó nettó bevétel az ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítését kimondó határozatban megjelölt célra használható fel.
62. § A külföldön végrehajtott feladatok (katonai missziók) megszervezése időszakában, a szervezési intézkedésben az érintett külföldi helyi és a nemzetközi jogforrások figyelembevételével meg kell határozni a kiszállított, vagy a feladat ellátásához külföldön beszerzett felesleges ingóságoknak a feladat befejezését követő kezelését, helyszínen történő hasznosítását, hazaszállítását, melyhez a HM miniszteri biztos egyetértése szükséges.
KORMÁNYHATÁROZAT ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÁTADÁS
63. § (1) Az Áht. 109/K. § (11) bekezdése alapján – nemzetközi egyezményből vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, illetve belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a kincstári vagyonba tartozó ingó vagyontárgyak tulajdonjogának ingyenes átruházásáról – a kormány határozattal dönt.
(2) A kormány-előterjesztést – az érintett szervezetek közreműködésével a HM Jogi és Információvédelmi Főosztály (a továbbiakban: HM JIF) vezetője – a HM miniszteri biztos és a HM JHÁT útján – a szolgálati út betartásával terjeszti fel a honvédelmi miniszter részére.
A TÁROLÁS
64. § (1) A HM Honvéd Vezérkar főnöke a 13. § (3) bekezdés szerinti záradékolását követően az ingó vagyontárgyat elkülönítetten kell tárolni vagy el kell látni olyan azonosításra is alkalmas jellel, amellyel megkülönböztethető a többi – a HM vagyonkezelésében maradó – ingó vagyontárgyaktól.
(2) A 13. § (3) bekezdés szerinti záradékolást követően az ingó vagyontárgy műszaki állapotában és mennyiségében csak külön engedéllyel lehet változtatni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elkülönítést vagy azonosításra alkalmas jellel való megjelölést követően az ingó vagyontárgy műszaki állapotában, mennyiségében és tárolási helyében történő bárminemű változtatást a HM miniszteri biztos engedélyezi, melyről tájékoztatja az HM Honvéd Vezérkari főnököt.
(4) Szükség esetén a HM miniszteri biztos intézkedése alapján a honvédelmi célra feleslegessé vált ingó vagyontárgyat is az (1) bekezdés szerint kell tárolni.
AZ ÁTADÁS-ÁTVÉTEL
65. § Az ingó vagyontárgy átadását az ingó tárgyi eszközök és készletek, haditechnikai eszközök és anyagok átadás-átvételére vonatkozó előírások szerint – jegyzőkönyv felvétele mellett – kell végrehajtani.
66. § A központi ellátási rendszerbe tartozó átadó szervezet, valamint a központi ellátási rendszerből biztosított ingó vagyontárgya vonatkozásában a központi ellátási rendszerbe nem tartozó átadó szervezet által kiállított anyagmozgási bizonylat egy példányát az illetékes MH ellátó központ részére soron kívül meg kell küldeni.
67. § Az eszközökhöz tartozó minősített dokumentációk átminősítése, további kezelése, megsemmisítése, átadása, valamint a haditechnikai eszközök, veszélyes hulladékok, átadása, megsemmisítése esetén a dokumentáció, eszköz, készlet minősítésére, fajtájára, jellegére a kezelési, tárolási utasításokban, szakhatósági követelményekben meghatározottak az irányadóak.
68. § (1) Az átadásra kijelölt különleges ingó vagyontárgyak (különösen a több részből álló, összetett haditechnikai, technikai eszközök, komplexumok, továbbá a hulladékok, veszélyes hajtóanyagok stb.) átadása lehetőség szerint mozgatás, szállítás nélkül a jelenlegi tárolási helyükről történik.
(2) A katonai szervezet az átadás-átvétel gyorsított ütemben történő lebonyolítása érdekében a minimálisan szükséges, rendelkezésére álló szakszemélyzetet, technikai eszközt, nyilvántartást, dokumentációt és hiteles mérőeszközt biztosíthatja.
(3) A katonai szervezet az átvevő előzetes külön igénye esetén – a minimálisan szükséges erőforrásokon felül – amennyiben az alaprendeltetésének ellátásában nem akadályozza – saját hatáskörben és külön megállapodásban rögzített díjazás ellenében – további eszközt és munkaerőt biztosíthat az átvevő részére. Ebben az esetben a katonai szervezetnek önköltségi számítási szabályzatot kell készíteni a térítési díj mértékének megállapításához.
AZ ELŐZETES BIRTOKBAADÁS
69. § (1) Az ingó vagyontárgyat a 13. § (5) bekezdés szerinti határozatot megelőzően előzetesen birtokba lehet adni. Az előzetes birtokba adás a HM VGF – a HM miniszteri biztos útján felterjesztett – javaslata alapján a HM VGHÁT engedélyével történhet.
(2) A HM VGF az érintett anyagnemfelelőst értesíti az (1) bekezdés szerinti ingó vagyontárgy előzetes birtokba adása engedélyezéséről és kéri az átadás soron kívüli lefolytatására vonatkozó intézkedés megtételét.
(3) Az előzetes birtokbaadást az (1)-(2) bekezdésben előírtak figyelembevételével a jelen utasítás átadás-átvételre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.
(4) Az előzetes birtokbaadással átadott anyagokat a számviteli nyilvántartásban térítésmentesen kölcsönadott anyagként kell nyilvántartani. A nyilvántartáshól való végleges törlésre csak a végleges vagyonátadási megállapodás aláírását követően kerülhet sor.
NYILVÁNTARTÁS
70. § (1) A honvédelmi miniszter 13. § (5) bekezdés szerinti határozatát követően az ingó vagyontárgyat a számviteli nyilvántartásból ki kell vezetni.
(2) Az átadási-átvételi eljárás során átadott ingó vagyontárgyakat a bizonylatok alapján a Program adatbázisában aktualizálni kell.
ADATSZOLGÁLTATÁS
71. § (1) A HM VGF a jelen utasítás alapján értékesített, megsemmisített, illetve más szervezet részére átadott ingó vagyontárgyakról a KVI és a Haderő-átalakítást Koordináló Operatív Bizottság (a továbbiakban: HÁKOB) részére tájékoztatást nyújt.
(2) A 3. § (2) bekezdéséhen rögzített szervezetek december 31-i fordulónappal a tárgyévet követő február 15-ig összefoglaló jelentést készítenek HM miniszteri biztos részére a jelen utasításban rögzített feladatok végrehajtásáról.
A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKRA VONATKOZÓ
SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
72. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a kezelésükben lévő ingó vagyontárgy adatait a honvédelmi célra feleslegesnek minősítés érdekében a HM VGF főosztályvezető részére küldik meg. A katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a központi ellátásból biztosított felesleges vagyontárgyak adatait a Program alkalmazásával és nyomtatott formában a 13. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak céljából megküldi az MH ÖLTP parancsnok, az MH EÜP parancsnok, illetve a HM IKH főigazgató részére.
(2) A speciális kezelésű vagyontárgyak HM VGF részére megküldött azonosító adatainak részletezettségét a katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg.
(3) A honvédelmi miniszter által feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyakat – ideértve a speciális kezelésű vagyontárgyakat – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet 11. § (10) bekezdése alapján saját hatáskörben értékesíthetik.
(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok által működtetett külföldi kirendeltségek használatában felesleges vagy használhatatlan, leselejtezett ingó vagyontárgy külföldön történő értékesítése, térítésmentes tulajdonba adása, hazaszállítása szabályait a főigazgatók saját hatáskörben szabályozzák.
(5) A speciális kezelésű vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel speciális kiadások finanszírozására közvetlenül felhasználható. A nem speciális kezelésű vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel elszámolása során a 49. § szerint kell eljárni.
(6) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok minden évben a kincstári vagyon éves elszámolását megelőzően az ingó vagyontárgyak értékesítésével, térítésmentes átadásával kapcsolatban adatszolgáltatást teljesítenek a HM VGF főosztályvezető felé.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § Ez az utasítás az aláírását követő 15. napon lép hatályba.*
74. § Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó inkurrens ingó vagyon kezelésének egyes szabályairól szóló 101/2004. (HK 28.) HM utasítás, valamint a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingó vagyon értékesítésének eljárási rendjéről és a miniszteri biztos feladat- és hatásköréről szóló 17/2005. (HK 5.) HM utasítás hatályát veszti.
75. § (1) A kincstári vagyonkörből kivont, de az ÁPV Rt. által átadás-átvételi jegyzőkönyvvel át nem vett ingó vagyontárgyakat a kincstári vagyoni körbe vissza kell vonni.
(2) A HM VGF főosztályvezető a jelen utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül készítse el és – a HM miniszteri biztos, valamint a HM JHÁT útján – a szolgálati út betartásával a honvédelmi miniszter részére terjessze fel az ÁPV Rt. részére átadás-átvételi jegyzőkönyvvel át nem adott ingó vagyontárgyak kincstári vagyonkörbe visszavonásáról szóló határozatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti felterjesztés alapján a honvédelmi miniszter az ingó vagyontárgyak kincstári vagyonkörbe történő visszavonásáról határozatban dönt.
(4) A HM VGF az ingó vagyontárgyak kincstári vagyonkörbe visszakerüléséről tájékoztatja a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetet, melyek az ingó vagyontárgyak a 13. § (5) bekezdés szerinti honvédelmi célra feleslegesnek minősítését jelen utasításban foglalt előírások figyelembevételével kezdeményezik.
76. § A 2006. január 31-ig honvédelmi célra feleslegesnek minősített vagyontárgyakra a 4. §-t nem kell alkalmazni.
77. § A jelen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül az MH ÖLTP parancsnoka, az MH EÜP parancsnoka, illetve a HM IKH főigazgatója intézkedésekben határozzák meg az utasítás végrehajtásának részletszabályait és intézkednek (kezdeményezik) a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó inkurrens ingó vagyon kezelésének egyes szabályairól szóló 101/2004. (HK 28.) HM utasítás végrehajtására kiadott intézkedések egyidejű hatályon kívül helyezésére.
78. § Az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül a HM VGF főosztályvezető készítse el a 11. § (1) bekezdés a)-n) pontjaiban felsorolt adatoknak a Program adatbázisban történő rögzítését, valamint – az anyagnemfelelős, illetve a központi ellátási rendszerbe nem tartozó szervezet vezetőjével együttműködésben – jelen utasításban meghatározott értékesítési és vagyonkezelési folyamatoknak a Program adatbázisában történő megjelenítését és jóváhagyásra terjessze fel a HM miniszteri biztos részére.
79. § A jelen utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő, a 2006. évre vonatkozó előzetes összesített tervet a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó feleslegessé vált ingó vagyontárgyak kezeléséről szóló 32/2005. (HK 8.) HVK vezérkar főnöki intézkedés alapján kell végrehajtani.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
1. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
2. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
Fejléc |
|
|||||||||||||||||
Jóváhagyom! |
|
|||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
pk. aláírása |
|
|||||||||||||||||
………… évben várhatóan feleslegessé váló ingó tárgyi eszközök és készletek előzetes terve |
||||||||||||||||||
Fsz. |
Anyagnem |
Tárolási |
HETK/Meg- |
Egyedi |
Mennyi- |
Me. |
Állapota |
Állapotát |
Kiadás |
Egyedi |
Egyedi |
Javasolt |
Várható |
Költség |
Költség |
EWC kód |
Meg- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||
|
Készítő aláírása |
|||||||||||||||||
Az adatokat: felvitte: (név, rf, beo., tel.) |
||||||||||||||||||
Az adatokat: ellenőrizte: (név, rf, beo., tel.) |
||||||||||||||||||
További információk szolgáltatására feljogosított személy: (név, rf, beo., tel.) |
||||||||||||||||||
Záradék |
||||||||||||||||||
3. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
Különösen az alábbiak:
1. használt irodai papír
2. konyhai feldolgozás során keletkezett élelmiszer származék,
3. textilszármazék,
4. lúgok, savak, szénhidrogén tartalmú anyagok
5. egyszer használatos egészségügyi eszközök, vegyszerek, segédanyagok, textíliák,
6. lejárt szavatosságú gyógyszerek,
7. fémeszköz-származékok,
8. fémet, fát, textilt, műanyagot tartalmazó bútorszármazékok,
9. építési és bontásitörmelék-származékok,
10. bontott elektromos és elektronikus berendezések származékai,
11. üveg és porcelán származékok.
12. betétdíjas göngyölegek (palackok, raklapok, ládák stb.)
4. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
Vételi ajánlat |
||||||||
Alulírott: |
||||||||
Név / cégnév: |
||||||||
Lakcím/székhely: |
||||||||
nyilatkozom, hogy a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal által megküldött |
||||||||
jeligéjű ajánlattételi felhívásra, az alábbi vételi ajánlatot teszem és azt a tárgyalás napjától számított napig teljes terjedelmében fenntartom. |
||||||||
|
Jegyzék száma |
Ajánlati ár |
ÁFA |
|
||||
|
1. sz. jegyzék |
|
|
|
||||
|
2. sz. jegyzék |
|
|
|
||||
|
3. sz. jegyzék |
|
|
|
||||
|
Összesen: |
|
|
|
||||
Kelt: |
200 . |
hó |
nap |
|
||||
|
(nyilatkozó cégszerű aláírása) |
|||||||
5. sz. melléklet a 912005. (HK 21.) HM utasításhoz
Nyilatkozat köztartozásról |
||||||
Alulírott: |
||||||
Név / cégnév: |
||||||
Lakcím/székhely: |
||||||
1.) Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a Magyar Állammal, ill. az államháztartás alrendszereivel szemben köztartozásom – így különösen: adó, vám, illeték, mulasztási bírság, egyéb járulékok – nincs. |
||||||
vagy |
||||||
2.) Köztartozásom van a felé, amelynek megfizetésére |
||||||
Kelt: |
200 . |
hó |
nap |
|
||
|
(nyilatkozó cégszerű aláírása) |
|||||
6. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
Nyilatkozat |
|||||||
Alulírott: |
|||||||
Név / cégnév: |
|||||||
Lakcím/székhely: |
|||||||
nyilatkozom, hogy a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal által megküldött |
|||||||
jeligéjű ajánlattételi felhívásra, az általam tett vételi ajánlatot a tárgyalás napjától számított napig teljes terjedelmében fenntartom. |
|||||||
Az ajánlattételi felhívást megismertem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezően elfogadom. Ajánlatomat az ajánlattételi felhívásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően teszem meg. |
|||||||
Tudomásul veszem, hogy ha az ajánlati kötöttség ideje alatt: |
|||||||
a.) |
a vételi szándékomtól bármely oknál fogva elállok, |
||||||
b.) |
vagy az ajánlatom bármely tartalmi elemét egyoldalúan módosítom, |
||||||
c.) |
vagy a szerződés határidőben történő megkötése az érdekkörömben felmerült bármely ok miatt meghiúsulna, |
||||||
úgy az ajánlati biztosítékot elvesztem és ezen felül a Ptk.-ban írt egyéb polgárjogi következményekkel is számolhatok. |
|||||||
Kelt: |
200 . |
hó |
nap |
|
|||
|
(nyilatkozó cégszerű aláírása) |
||||||
7. sz. melléklet a 98/2005. (HK 21.) HM utasításhoz
Nyilatkozat |
||||||||
Alulírott: |
(név) |
|||||||
mint a |
(cégnév, székhely és bankszámlaszám) |
|||||||
ügyvezetője (ügyvezető igazgatója, elnök-vezérigazgatója, stb.) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam képviselt fenti gazdasági társaság cégadataiban a csatolt Cégkivonat kelte, azaz 200…… év …………………… hó …… nap óta változás nem történt, a Cég ügyében el nem bírált kérelem, beadvány nincs folyamatban. |
||||||||
– |
Tudomásul veszem, hogy az Ajánlatkérő a Cég adatait ellenőrizheti. |
|||||||
– |
Tudomásul veszem, hogy ha az Ajánlatkérő az ellenőrzés során a fenti nyilatkozatomtól eltérő megállapításra jutna, az eset súlyosságától függően minden előzetes figyelmeztetés nélkül: |
|||||||
a.) |
a tárgyaláson elért eredményemet – a tárgyalási biztosíték visszafizetése nélkül – megsemmisítheti; |
|||||||
b.) |
az okozott kár megtérítése iránt bírósághoz fordulhat; |
|||||||
c.) |
mindezen intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja. |
|||||||
Kelt: |
200 . |
hó |
nap |
|
||||
|
(nyilatkozó cégszerű aláírása) |
|||||||
Az utasítást utóbb a 109/2007. (HK 19.) HM utasítás módosította. Az utasítást a 4/2010. (I. 15.) HM utasítás hatályon kívül helyezte 2010. január 23. napjával.
Az utasítás aláírásának napja: 2005. október 3.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás