997/B/2005. AB határozat

997/B/2005. AB határozat^*

2008.04.30.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 2. melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 3. mellékletével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

1. Az indítványozó a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM–HM–KTM együttes rendelet módosításáról szóló 27/2005. (V. 5.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: Rm.) 7. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezés a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM–HM– KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. és 3. mellékletét módosította akként, hogy az R. 1. melléklete helyébe az Rm. 2. melléklete, az R. 2. melléklete helyébe az Rm. 3. melléklete lépett. A mellékletek az ellenőrzött, nem ellenőrzött, továbbá a tiltott, korlátozott és veszélyes légterek felsorolását tartalmazták.

Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a Kerepesi temető feletti légtér nem esik semmilyen korlátozás alá, így a felette elhaladó repülőgépek zaja zavarja a temető nyugalmát, és ezzel az elhunytak odalátogató hozzátartozóinak kegyeleti jogát. A sérelmes mellékletek kizárólag a paksi atomerőmű és a csillebérci kutató atomreaktor feletti légteret jelölik meg tiltottként, és a temető nem tartozik a tiltott légterek közé. Megítélése szerint a temető irányába a légi forgalom Budapest sűrűn lakott területei fölött zajlik, és ez magában hordozza egy tömegszerencsétlenség veszélyét is. Az indítványozó szerint tehát az Rm. 2. melléklete alkotmányellenes azért, mert tartalmazza a temető feletti légtért, míg az Rm. 3. melléklete azért alkotmányellenes, mert nem sorolja a tiltott légterek közé a temető feletti légtért, így a mellékletek sértik az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében megfogalmazott emberi méltósághoz való jogot, valamint az annak részét képező kegyeleti jogot, illetve ellentétesek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 85. § (3) bekezdésével is.

Az indítványozó utalt arra is, hogy a kifogásolt szabályozás alacsonyabb szintű jogszabály nem csak az Alkotmánynál, hanem a „kegyeleti jog garanciáját adó” Ptk.-nál és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynél (a továbbiakban: Btk.) is. A jogforrási hierarchia megsértésével összefüggésben azonban alkotmányi rendelkezést nem jelölt meg és nem terjesztett elő megsemmisítésre vonatkozó kérelmet sem.

2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az R.-t a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 25. § (2) bekezdés a) pontja, az Rm.-et a 25. § (2) bekezdés e) pontja 2007. május 10-ével hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság – irányadó gyakorlata szerint – a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az annak helyébe lépett új jogszabályt vizsgálja meg, amennyiben az tartalmazza a korábbi jogszabály indítványozó által támadott rendelkezését. Mivel a hatályos szabályozás a kifogásolt mellékleteket nagyrészt változatlan tartalommal átvette, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a Rendelet 2. és 3. mellékletének az adott ügyben releváns, Budapest feletti légteret kijelölő részeire folytatta le.

3. Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmuk szerint bírálja el. Mivel az indítványozó a 3. melléklet tekintetében a „nem iktatja be” kifejezést használta, azaz a temető feletti légtér tiltott légterek közé sorolásának elmulasztását vélte az emberi méltósághoz való jogot sértőnek, így az indítvány vonatkozó részében az Alkotmánybíróság azt vizsgálata, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítható-e.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

„54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”

2. A Ptk. hivatkozott rendelkezése:

„85. § (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.”

3. Az Rm. indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:

„7. § (1) Az 14/1998. (VI. 24.) KHVM–HM–KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az R. 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.”

4. A Rendelet vizsgált rendelkezései:

„25. § (1) Ez a rendelet 2007. május 10-én lép hatályba.”

„25. § (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM–HM–KTM együttes rendelet,

[...]

e) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM–HM–KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 27/2005. (V. 5.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet,”

„2. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelethez

Ellenőrzött, nem ellenőrzött és az időszakosan korlátozott légterek

I. Ellenőrzött légterek

Ellenőrzött légterek
Légtér azonosítója (6) oldalhatárai		Felső / alsó határa	Megjegyzés
Budapest CTA A Magyar Köztársaság Országhatára jelen rendelet 2. és 3. számú mellékleteiben meghatározott légtereken kívül		FL 660 (20 100 m STD) / 9500’ (2900 m) AMSL	(ICAO „C”)
Közelkörzet
Légtér azonosítója / oldalhatárai		Felső / alsó határa	Megjegyzés
Budapest TMA 1		FL 195 (5950 m STD) / 7500’ (2300 m) AMSL	(ICAO „C”)
474419N	0181530E
473521N	0181527E
471331N	0181507E
470908N	0184432E
473503N	0182754E
474551N	0182754E
Országhatár
474419N	0181530E
Budapest TMA 2		FL 195 (5950 m STD) / 6500’ (2000 m) AMSL	(ICAO „C”)
474551N	0182754E
473503N	0182754E
470908N	0184432E
470806N	0185112E
472516N	0185346E
473233N	0184156E
474527N	0183705E
Országhatár
474551N	0182754E
Budapest TMA 3		FL 195 (5950 m STD) / 3500’ (1050 m) AMSL	(ICAO „C”)
474527N	0183705E
473233N	0184156E
472516N	0185346E
470806N	0185112E
470403N	0191630E
470606N	0192729E
472525N	0185940E
473055N	0190118E
473220N	0185858E
473500N	0185300E
473720N	0185425E
474643N	0190652E
474750N	0184351E
Országhatár
474527N	0183705E
Budapest TMA 4		FL 195 (5950 m STD) / 2500’ (750 m) AMSL	(ICAO „C”)
474643N	0190652E
473720N	0185425E
473500N	0185300E
473220N 473055N	0185858E 0190118E
473054N	0190159E
473612N	0190412E
474615N	0191631E
474643N	0190652E
Budapest TMA 5		FL 195 (5950 m STD) / 6500’ (2000 m) AMSL	(ICAO „C”)
474750N	0184351E
474503N	0194053E
475224N	0193441E
480513N	0192330E
Országhatár
474750N	0184351E
Budapest TMA 6		FL 195 (5950 m STD) / 2000’ (600 m) AMSL	(ICAO „C”)
474615N	0191631E
473612N	0190412E
473054N	0190159E
473055N	0190118E
472525N	0185940E
470606N	0192729E
471203N	0195953E
474503N	0194053E
474615N	0191631E
Budapest TMA 7		FL 195 (5950 m STD) / 5500’ (1700 m) AMSL	(ICAO „C”)
474503N	0194053E
471203N	0195953E
472351N	0201040E
473529N	0200354E
474503N	0194053E
Budapest TMA 8		FL 195 (5950 m STD) / 9500’ (2900 m) AMSL	(ICAO „C”)
480513N	0192330E
475224N	0193441E
480944N	0195400E
Országhatár
480513N	0192330E
Budapest TMA 9		FL 195 (5950 m STD) / 2000’ (600 m) AMSL	(ICAO „C”) Az állami célú repülések időszakában a légtér meghatározott részében az ATS ellátásának átruházását a Budapest APP és Kecskemét közötti együttműködési megállapodás szabályozza.
471203N	0195953E
470606N	0192729E
470403N	0191630E
470240N	0200428E
471203N	0195953E

[...]”

„3. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelethez

Tiltott, korlátozott és veszélyes légterek

Tiltott légterek
Légtér azonosítója	Neve/oldalhatárai	Felső/alsó határa	Veszély
LHP1	Paks 3 km sugarú kör a 463443N 0185110E középpont körül	FL195 (5950 m STD) / GND	Atomerőmű.
LHP2	Csillebérc 0,5 km sugarú kör a 472923N 0185708E középpont körül	3500’(1050 m) AMSL / GND	Kutató atomreaktor.

[...]”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy a Rendelet 2. melléklete ellentétes-e az emberi méltósághoz való joggal, illetve azon keresztül a kegyeleti joggal. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata „az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. Az általános személyiségi jog anyajog, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.” [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44–45.].

Az emberi méltósághoz való jogból levezetett egyes részjogosítványok korlátozhatóságáról az ún. eutanázia-határozat a következőket állapította meg: „[a]z emberi méltósághoz való jognak az Alkotmánybíróság az alapjogok sorában megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít. Ez abból is kitűnik, hogy ez a jog, az élethez való joggal együtt, az Alkotmánynak az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó fejezete élén helyezkedik el, azt az Alkotmány az ember veleszületett jogaként deklarálja, ezért az, a 23/1990. (X. 31.) AB határozat szóhasználata szerint „minden mást megelőző legnagyobb érték” (ABH 1990, 88, 93.). Már ebben a határozatban megfogalmazást nyert az Alkotmánybíróságnak azon álláspontja is, hogy az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog elválaszthatatlan egységet alkotó oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog. A későbbiek során azután az Alkotmánybíróság elvégezte annak kimunkálását is, milyen összefüggésben érvényesül az emberi méltóság korlátozhatatlansága. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státusz meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 308, 312.]. Ezért anyajog mivoltából levezetett egyes részjogosítványai (mint például az önrendelkezéshez és a személy testi integritásához való jogok) az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint bármely más alapjoghoz hasonlóan korlátozhatók [75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 376, 383.].” [22/2003. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2003, 235, 260.].

Az emberi méltósághoz való jog tehát az embert életében illeti meg. Mégsem mondható ki az, hogy a halállal megszűnik a méltóság. A kegyeleti jog a meghalt ember méltóságának visszamenőleges tagadását tiltja. A kegyeleti jog nem tartozik az általános személyiségi jog hatálya alá, ez utóbbi ugyanis az élő személyek védelmét hivatott ellátni. Ezzel szemben a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog részeként érvényesül, az emberi méltósághoz való jog részleges továbbélését jelenti a halál bekövetkezte után. A kegyeleti jog részben az emberi méltóság egykori meglétéhez kapcsolódó védelmi igényt foglal magában, amely az elhunyt személyt az emberi nemhez való tartozás alapján illeti meg. A kegyeleti jog – mint az emberi méltósághoz való jognak a halál után is fennmaradó eleme – az elhunyt személy élete során megszerzett erkölcsi, személyes és társadalmi megítélésének védelmét biztosítja.

A polgári jogi szabályozás megoldása, amely a kegyeleti jogot a hozzátartozók személyiségi jogaként rendeli védeni, látszólag ellentétben áll azzal, hogy a kegyeleti jog alkotmányjogi értelemben az elhunyt általános személyiségi jogának a megjelenése. Az elhunyt személy már nem lehet képes jogai védelmére, így a jog a hozzátartozók által a halottról őrzött és védett személyiségkép megsértését, mint a hozzátartozó személyiségi jogát védi. A kegyeleti jog, mint a hozzátartozók személyiségi joga ezáltal a törvényi szabályozás szintjén csupán visszatükrözi az Alkotmány szintjén biztosított általános személyiségi jog post mortem érvényesülését.

2. A minden embert megillető emberi méltósághoz való jogból levezethető kegyeleti jog a meghalt személy emlékének, jóhírnevének megsértése esetén a hozzátartozóknak, illetve annak a személynek a jogát jelenti, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A Ptk. 8. § (1) bekezdése szerint minden ember jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A jogképesség a halállal szűnik meg (Ptk. 22. §), így a kegyeleti jog a túlélők személyiségi joga, mely a holtak emlékének megőrzéséhez, az elhunyt iránti érzéseik tiszteletéhez fűződik. Mivel a meghaltak emlékének sérelme a hozzátartozók kegyeleti jogának sérelme, a meghalt személy emlékének megsértése esetén a hozzátartozók léphetnek fel. A halott emléke, emberi méltósága, jóhírneve a Ptk. védelme alatt áll, a kegyeleti jog megsértésekor a Ptk. 84. §-ában felsorolt igényeket lehet támasztani.

A Btk. pedig a kegyeletsértés törvényi tényállásával (Btk. 181. §) biztosít további védelmet a holtak számára, azzal, hogy rögzíti: aki halottat vagy emlékét a rágalmazás (Btk. 179. §) vagy a becsületsértés (Btk. 180. §) törvényi tényállásaiban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. E bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők, melyet az elhalt hozzátartozója és örököse terjeszthet elő [Btk. 183. § (1)–(2) bekezdés]. Ennek megfelelően a polgári jog és a büntetőjog az elhunyt személy emlékének megsértése esetén ugyanolyan védelmet ad, mint a személyiségi jognak.

A hazai bírósági gyakorlat a kegyeleti jog sérelmét többek között olyan esetekben állapította meg, mint a sírhelyek szándékos megrongálása, a síremlék jellegének engedély nélküli megváltoztatása, a halott eltemetésével való késlekedés, a temetés méltatlan körülmények között történő lebonyolítása, a holtak méltatlan körülmények közötti tárolása a kórházakban, a sírhely jogosulatlan megszüntetése a temetőt kezelő szervezet által, olyan fényképnek napilapban való közzététele, amely az egyedileg azonosítható halottat, boncolás utáni kiszolgáltatott helyzetében, megalázó körülmények között, szánalmat keltő testi állapotban mutatja be stb. [lásd például: EBH 2005. 1194., BH 2002. 262., BH 1997. 525., BH 1996. 250.]

3. Az indítványozó által kifogásolt mellékletek koordinátákat megadva határozzák meg, mi tiltott, korlátozott, vagy veszélyes, illetve ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtér. A tiltott légtérben a légiközlekedés tilos (Rendelet 8. §). A tiltott a Paks, illetve a Csillebérc feletti légtér, tekintettel az előbbinél az atomerőműre, utóbbinál a kutató atomreaktorra. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek azt a részét, ahol a légi közlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő. A fent megjelölt objektumok kiemelt veszélyforrás-jellegére tekintettel indokolt a légterükre vonatkozó teljes légiközlekedési tilalom. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint hasonló jellegű veszély a temető esetében nem áll fenn, vagy olyan távoli a veszélyeztetés, hogy az alkotmányossági szempontból érdektelen. A meghalt személy emlékének megőrzése és a légtér kijelölése között nincsen olyan alkotmányjogilag értékelhető összefüggés, mely a kegyeleti jogot és ezen keresztül az emberi méltóságot sértené, és így a sérelmes mellékletek megsemmisítését indokolná.

4. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta azt is, hogy fennáll-e olyan alkotmányellenes mulasztás, mely abból fakad, hogy a temető feletti légtér nem szerepel a tiltott légterek között. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő. Mulasztásos alkotmánysértés valósul meg azonban akkor is, ha valamely alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [például: 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].

Az adott esetben az indítványozó a temető feletti légtér tiltott légterek közé iktatásának elmulasztásával az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében kimondott emberi méltósághoz való jog, és a belőle levezethető kegyeleti jog sérelmét látta megvalósulni. Az Alkotmánybíróság szerint azonban nem áll fenn mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet, mert ahogy a légterek kijelölésével, úgy meghatározott területek feletti légtér tiltott légtérnek ki nem jelölésével sem hozható alkotmányos szempontból értékelhető összefüggésbe az emberi méltósághoz való jog, így a kegyeleti jog sérelme sem valósul meg.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányos összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság a Rendelet 2. és 3. mellékletének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2008. április 1.

	Dr. Balogh Elemér s. k.,		Dr. Bragyova András s. k.,
		alkotmánybíró		előadó alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek