• Tartalom

2006. évi X. törvény

2006. évi X. törvény

a szövetkezetekről1

2021.01.01.

Az Országgyűlés
felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat mozgásba hozni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, közösségi szükségleteket kielégíteni, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,

a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet3

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVHÖZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

1. § E fejezet rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni.

2. § A Ptk. szövetkezeti tagsággal kapcsolatos általános rendelkezései alapján kizárólag szövetkezetek tagságával másodlagos szövetkezet is alapítható és működtethető.

3. § A szövetkezet és a tag között kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre.

4. § Ha a tag a szövetkezet részére kölcsönt nyújt, a tagi kölcsönről szóló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

5. § (1) A szövetkezetek – mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme érdekében – érdekképviseleti szervezeteket, szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre.

(2) Az érdekképviseleti szervezetek, szövetkezeti szövetségek feladata lehet különösen:

a) a szövetkezetek alapításának és működésének támogatása;

b) a szövetkezetek integrációs, területi vagy szakmai szempontok szerint történő együttműködésének előmozdítása;

c) a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elősegítése;

d) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére;

e) a feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján;

f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének támogatása;

g) kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása;

h) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása.

II. Fejezet4

EGYES SAJÁTOS SZÖVETKEZETEK

1. A Polgári Törvénykönyv alkalmazása

6. § Az e törvényben szabályozott sajátos szövetkezetekre az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni.

2. Iskolaszövetkezet

7. § (1)5 Az iskolaszövetkezet

a) a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,

b) a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és

c) a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók

számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.

(2) Az iskolaszövetkezetnek a nevében viselnie kell az „iskolaszövetkezet” megnevezést.

(3)6 Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat.

(4)7 Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez.

(5)8

(6)9 A gyakorlati képzéshez kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja.

(6a)10 Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot az (1) bekezdés szerinti hallgató – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a 10/B. § (2) bekezdése szerinti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján is elláthatja.

(7)11 Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.

(8)12 Az iskolaszövetkezet a szolgáltatás fogadójával kötött megállapodást köteles a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szervnek, a szakképzési államigazgatási szervnek annak megkötésétől számított öt munkanapon belül megküldeni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv a szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények teljesülését a szolgáltatás fogadójánál is ellenőrizheti.

(9)13 Az iskolaszövetkezet közhasznú jogállású lehet.

8. § (1)14 Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felsőoktatási intézménynek tagként részt kell vennie.

(2)15 A nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a tagsághoz a nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény fenntartója hozzájárul. Felsőoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja, és a tagsághoz a felsőoktatási intézmény fenntartója hozzájárul.

(3)16 Az iskolaszövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet.

(4)17 Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll.

(5)18 Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

9. §19 (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az iskolaszövetkezet alapításában részt vevő, a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény, továbbá az intézmény fenntartója által delegált személy.

(2) Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha jogszabályba ütközik vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az intézmény működését.

10. § (1) Az iskolaszövetkezet közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képviselőjét. A törvényes képviselő távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.

(2) Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezése szükséges. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.

(3) Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és a felügyelő bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

a)20 az iskolaszövetkezet nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény tagjában működő iskolai szülői szervezet (közösség) és diákönkormányzat képviselője,

b) az iskolaszövetkezet felsőoktatási intézmény tagjában működő hallgatói önkormányzat képviselője.

10/A. §21 (1) Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni.

(2) A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak.

10/B. §22 (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(4) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

(5) Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.

(7) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,

b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint

c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

a) a szolgáltatás fogadójának személyében,

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

d) a feladat teljesítésének helyében, valamint

e) a feladat teljesítésének időtartamában.

(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.

10/C. §23 A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

11. § (1)24 Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.

(2)25 Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(3)26

12. § (1)27 A nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény azt a vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha a nevelési-oktatási intézmény a szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon – külön megállapodás keretében – az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapszabálya szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik.

(3)28 A nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon nem minősíthető az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává.

(4)29 Ha az iskolaszövetkezet jogutód nélkül megszűnik, az a vagyon, amelyet a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdés alapján bocsátott az iskolaszövetkezet rendelkezésére, a nevelési-oktatási intézményt, illetve a felsőoktatási intézményt illeti meg.

(5) Az iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosíthatja fel a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő.

13. § (1) Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével.

(2) Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá. Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel egyesülhet.

(3) Az iskolaszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, nem iskolaszövetkezetként való továbbműködéséről, jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshez a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény hozzájárulása szükséges. A nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény az iskolaszövetkezet ezen döntéseihez akkor járulhat hozzá, ha a döntés következtében a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezetbe a 12. § szerint bevitt, illetve átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is iskolaszövetkezetet illet meg, vagy az visszakerül az azt szolgáltatóhoz.

(4)30 Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve felsőoktatási intézmény megszűnésével vagy kilépésével az iskolaszövetkezetnek nem marad a 8. § (1) bekezdése szerinti tagja, és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem lép be tagként másik, a 8. § (1) bekezdése szerinti intézmény.

13/A. §31 (1) Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

13/B. §32 (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.

(2) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi.

(3) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.

(4) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

3. 33 Szociális szövetkezet

14. § (1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

(2)34 A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.

(3) A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

15. § (1)35 A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.

(2) Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

(3) A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.

16. § (1) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának tagsági jogviszonya megszűnik, ha e tag közhasznú jogállása megszűnik.

(2) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagja a közhasznú jogállásának megszűnéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a szociális szövetkezet vezető tisztségviselőjét.

17. §36

18. § (1) A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

(2) A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat.

(2a)37 A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.

(3)38 Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn

a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy

b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

19. § (1)39 A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

(2) A szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell

a) a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját, és

b) a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen

a) a tag teljesítményének figyelembevételére és

b) a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására.

III. Fejezet40

20. §41 (1) Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is.

(2) Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.

21. §42 (1) A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési jogviszonyban állók számára előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül – az alapszabályban meghatározott időpontban és módon – köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.

(2) Ha a szociális szövetkezet alapítói között tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulásukat az (1) bekezdés szerint teljesítik, e személyeket a cégbejegyzéskor a vagyoni hozzájárulás megfizetése és a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.

3/A. 43 Start szociális szövetkezet

21/A. § (1) A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése – a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül – megfelel az ezen alcímben foglalt előírásoknak is.

(2) A start szociális szövetkezetnek a nevében – a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett – a „start szociális szövetkezet” megnevezést kell viselnie.

21/B. § (1) A start szociális szövetkezet

a) alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és

b) alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).

(2) A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az e bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.

4. 44 Agrárgazdasági szövetkezet

22. §45 (1) Az agrárgazdasági szövetkezet a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként

a) tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára – azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához – szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat, amelynek során

aa) a termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termés közös értékesítését szervezi;

ab) a termés tárolását, feldolgozását végzi;

ac) a termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokat nyújt;

b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági földjét hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.

(2) Az agrárgazdasági szövetkezetnek a nevében – az elsődleges tevékenységének megfelelően – a „mezőgazdasági”, az „erdőgazdasági”, illetve az „élelmiszeripari” kifejezést fel kell tüntetnie.

(3) Az agrárgazdasági szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell a tevékenységének megkezdését szolgáló működési alap létrehozásáról és a működési alap felhasználásának szabályairól.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet a tagjával kötött szerződéses jogviszonyban nem törekedhet nyereség elérésére.

23. §46 (1) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjai számának megállapításakor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi nyugdíjasnak minősülő tagokat figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az agrárgazdasági szövetkezet bejegyzésekor a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát a személyes közreműködést nem vállaló nyugdíjas tagok megjelöléséről.

24. §47 (1) Az agrárgazdasági szövetkezet súlyos érdeksérelmének kell tekinteni, ha a tagnak a kizárása iránti kereset megindítására okot adó tevékenysége vagy mulasztása az Európai Unió vagy a költségvetés által finanszírozott támogatásnak az agrárgazdasági szövetkezet általi igénybevételét hiúsítja meg vagy az igénybe vételét veszélyezteti.

(2) A bíróság soron kívül határoz a tag tagsági jogainak felfüggesztéséről, ha az agrárgazdasági szövetkezet a kizárást az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezte.

5. 48 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

25. § A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.

26. § (1) A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet.

(2)49 A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

(3) A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

27. § A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,

b)50 öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,

d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,

e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és

f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.

28. § A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.

29. § (1)51 A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2)52 A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3)53 A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(4)54 A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

(5) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.

(6) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,

b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint

c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

(7) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

a) a szolgáltatás fogadójának személyében,

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

d) a feladat teljesítésének helyében, valamint

e) a feladat teljesítésének időtartamában.

(8) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

(9) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.

30. § A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

31. § A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

32. § (1) A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. 3:334. §-a alapján közösségi alapot képez, amire a Ptk. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.

(2) A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

33. §55 (1) Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

(2) A nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.

34. § A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.

35. §56

36. §57

37. §58

38–39. §59

40. §60

41. §61

IV. Fejezet62

42–64. §

V. Fejezet63

65–71. §

VI. Fejezet64

72–73. §

VII. Fejezet65

74–90. §

VIII. Fejezet66

91–94. §

IX. Fejezet67

95–97. §

X. Fejezet68

98–106. §

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

107. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően alapított szövetkezetekre, valamint a hatálybalépésekor már működő és a 106. § (1) bekezdésének megfelelően alapszabályukat módosító szövetkezetekre kell alkalmazni.

(2) A törvény 104. §-a a kihirdetését követő 3. napon, 109. §-a és 113. § (2) bekezdése a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(3)69 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet és a nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő minimális szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.70

(4)71

108. §72 E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.htv.) megállapított rendelkezéseinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben (a továbbiakban: Ptké.) foglaltak szerint kell megfelelni azzal, hogy a Ptk.htv.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a Ptké. szerint bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szociális szövetkezet tagsága nem változtatható meg úgy, hogy a tagok számának aránya a 15. § (3) bekezdésében foglaltaktól – a változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen el.

108/A. §73 (1) Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor74 a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezet és ezen iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodást a Módtv. rendelkezéseinek megfelelően 2016. december 31-ig módosítja.

(2) A 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg a Módtv. hatálybalépését75 megelőző napon hatályos Mt. 223. §-ában szabályozott munkaviszony megszűnik.

(3) Amennyiben a felek az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a tagsági megállapodást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás, valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80–81. §-a megfelelően alkalmazandó.

(5) Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet alapszabályának az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges, valamint a Módtv.-vel módosított egyéb rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges módosítását 2016. december 31-ig köteles elvégezni. Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezetnek a Módtv.-vel módosított rendelkezéseknek az alapszabály-módosítás időpontjától, ennek hiányában 2017. január 1-jétől kell megfelelnie.

108/B. §76 (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését77 megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.

(2) A Módtv1. hatálybalépését78 megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony a Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a kölcsönbevevőnél ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatálybalépésének79 időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezéseinek 2018. január 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.

(4)80 E törvénynek az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény 11. §-ával megállapított 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak az iskolaszövetkezetek 2017. november 1-ig kötelesek eleget tenni.

108/C. §81 (1) A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor82 a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. §-ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az (1) bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.

109. §83 (1) E törvény 13/A. §-a és a 33. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13/A. § és a 33. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

110. §84

111. §85

112–113. §86

1

A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. január 4.

2

A prembulum a 2011: CCI. törvény 291. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az I. Fejezet (1–5. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A II. Fejezet (6–19. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 7. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

6

A 7. § (3) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

7

A 7. § (4) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 7. § (5) bekezdését a 2019: CXII. törvény 54. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 7. § (6) bekezdése a 2016. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 7. § (6a) bekezdését a 2016: CLXII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

11

A 7. § (7) bekezdését a 2016. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

12

A 7. § (8) bekezdését a 2016. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 53. § 3. pontja, a 2020: CXLVIII. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

13

A 7. § (9) bekezdését a 2016. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 8. § (1) bekezdése a 2016: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 53. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

15

A 8. § (2) bekezdése a 2016: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 53. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

16

A 8. § (3) bekezdése a 2016: CLXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 8. § (4) bekezdése a 2017: LXXXIX. törvény 11. §-a, a 2019: CXII. törvény 53. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

18

A 8. § (5) bekezdése a 2016: CLXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 9. § a 2016: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

20

A 10. § (3) bekezdés a) pontja a 2019: CXII. törvény 53. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

21

A 10/A. §-t a 2016: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be.

22

A 10/B. §-t a 2016: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2016: CLXII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 10/C. §-t a 2016: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be.

24

A 11. § (1) bekezdése a 2016: XLIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

25

A 11. § (2) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

26

A 11. § (3) bekezdését a 2019: CXII. törvény 54. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 12. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

28

A 12. § (3) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 12. § (4) bekezdése a 2019: CXII. törvény 53. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

30

A 13. § (4) bekezdése a 2016: XLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

31

A 13/A. §-t a 2015: CXIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XLIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

32

A 13/B. §-t a 2016: XLIX. törvény 8. §-a iktatta be.

33

A 3. alcím címe a 2016: CXLV. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 14. § (2) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 15. § (1) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

36

A 17. §-t a 2016: CXLV. törvény 39. §-a hatályon kívül helyezte.

37

A 18. § (2a) bekezdését a 2016: CXLV. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be.

38

A 18. § (3) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 19. § (1) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

40

A 20. §-t megelőző „A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI” fejezetcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

41

A 20. § a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 20. §-t megelőző alcímet e módosító törvény 181. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 21. § a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 3/A. alcímet (21/A–21/B. §) a 2019: LXVI. törvény 54. §-a iktatta be.

44

A 4. alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 22. § a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 23. § a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 24. § a 2013: CCLII. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

48

Az 5. alcímet (25–34. §) a 2017: LXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.

49

A 26. § (2) bekezdése a 2017: CXLVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 27. § b) pontja a 2017: CXLVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 29. § (1) bekezdése a 2017: CXLVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 29. § (2) bekezdése a 2017: CXLVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 29. § (3) bekezdése a 2017: CXLVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 29. § (4) bekezdése a 2017: CXLVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 33. § a 2017: CXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 35. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 36. §-t a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 37. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 38–39. §-t a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

61

A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

62

A IV. Fejezetet (42–64. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

63

Az V. Fejezetet (65–71. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

64

A VI. Fejezetet (72–73. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A VII. Fejezetet (74–90. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

66

A VIII. Fejezetet (91–94. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A IX. Fejezetet (95–97. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

68

A X. Fejezetet (98–106. §) a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

69

A 107. § (3) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CXIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 107. § (4) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

72

A 108. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte. A 108. §-t újonnan a 2012: XXXVII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 181. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 108/A. §-t a 2016: XLIX. törvény 9. §-a iktatta be.

74

A hatálybalépés időpontja 2016. szeptember 1.

75

A hatálybalépés időpontja 2016. szeptember 1.

76

A 108/B. §-t a 2016: CXLV. törvény 38. §-a iktatta be.

77

A hatálybalépés időpontja 2017. január 1.

78

A hatálybalépés időpontja 2017. január 1.

79

A hatálybalépés időpontja 2017. január 1.

80

A 108/B. § (4) bekezdését a 2017: LXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

81

A 108/C. §-t a 2019: LXVI. törvény 55. §-a iktatta be.

82

A hatálybalépés időpontja 2019. július 10.

83

A 109. §-t újonnan a 2015: CXIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXXII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A 110. § e törvény 112. § f) pontja alapján 2007. július 1-jén hatályát vesztette.

85

A 111. §-t a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 8. pontja hatályon kívül helyezte.

86

A 112–113. §-t és a 112. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 8. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére