10/2006. (HK 4.) HM utasítás
10/2006. (HK 4.) HM utasítás
Miniszteri Irányelvek a védelmi tervezéshez (2007–2016)*
2006.01.23.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel HM Tárca Védelmi Tervező Rendszer eljárásrendjére – a Magyar Honvédség 10 éves, 2007–2016. közötti időszakra vonatkozó tervének kidolgozása érdekében a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, és a vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezéseinek alkalmazásával a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre.
2. § A Magyar Honvédség 10 éves, 2007–2016. közötti időszakra vonatkozó tervének kidolgozására irányadó Irányelveket a következőkben határozom meg:
„Ezen Irányelvek célja, hogy a biztonsági környezet elemzése alapján útmutatást adjanak a védelmi felülvizsgálatban, valamint a Nemzeti Katonai Stratégiában kitűzött célok teljesítéséhez a honvédelmi tárca számára a 2007–2016. időszakra.
Jelen Irányelvek rögzítik a tervezést meghatározó körülményeket, megfogalmazzák a Magyar Honvédség fejlesztésének követelményeit, beleértve a Magyar Honvédség kötelékei külföldi alkalmazására vonatkozó nemzeti ambíciószintet, meghatározzák a fejlesztés védelempolitikai prioritásait, illetve lefektetik a tervezési időszakban rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának főbb szempontjait.
Az irányelvek kidolgozásához a hazai és szövetségi védelempolitikai, illetőleg stratégiai dokumentumok szolgáltak alapul, többek között a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája, a Kormány Nemzeti Katonai Stratégiája, a Magyar Honvédség képességei alakításának 2005–2014. közötti időszakra vonatkozó 10 éves terve, illetve a NATO Stratégiai Koncepciója, a NATO Átfogó Politikai Irányelve, a NATO Miniszteri Irányelvek és az Európai Biztonsági Stratégia.
A tervezési időszakot meghatározó körülmények
Biztonsági környezet
A NATO- és EU-tag Magyar Köztársaság biztonsági helyzete stabil, hazánkat jelenleg nem fenyegeti hagyományos jellegű katonai agresszió, és ez hosszú távon sem prognosztizálható. Kicsi a valószínűsége annak is, hogy a NATO, vagy az EU bármely tagországát ilyen jellegű támadás érje. A biztonsági helyzetünket befolyásoló válságövezetekben hosszú távon a helyzet stabilizálódására lehet számítani, újabb elhúzódó katonai jelenlétet igénylő válságok kialakulásának az esélye a közvetlen környezetünkben csökken. Ugyanakkor a régi, vagy az esetlegesen újonnan kialakuló válságövezetek eseményei bármikor gyors reagálást igényelhetnek.
A nem szövetséges közvetlen szomszédaink demokratikus átalakulása, politikai orientációjának módosulása, euro-atlanti törekvése, valamint a NATO és az EU bővítése a jövőben is kedvezően befolyásolja hazánk biztonsági helyzetét. Térségünkben azonban továbbra is kockázatokat jelent a konszolidáció és az instabilitás jegyeit egyaránt mutató nyugat-balkáni térség, ahol a helyzet gyors romlásának lehetősége még sokáig fennmarad.
A kedvező irányú változások mellett, a Magyar Köztársaság biztonságára 2016-ig elsősorban a globális, illetve transznacionális fenyegetések (terrorizmus, tömegpusztító és hagyományos fegyverek terjedése, migráció, szervezett bűnözés, környezeti katasztrófák stb.), ezen belül is egyre inkább a nemzetközi terrorizmus jelenti az elsődleges veszélyt annak ellenére, hogy hazánk nem tartozik a terrorizmus által leginkább fenyegetett országok közé. A terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a Szövetségre és tagországaira veszélyt jelentő globális válságok kezelésében a katonai erő előtérben maradásával kell számolni, ami szükségessé teheti a Magyar Honvédség erőinek hosszabb idejű, válságkörzetekben történő alkalmazását. Terrortámadásokkal – egyes hazai objektumok potenciális veszélyeztetettsége mellett – elsősorban a műveletekben résztvevő magyar erők ellen kell számolni.
A Magyar Köztársaságot érintő, 2016-ig előre jelezhető biztonsági kihívások elsősorban nem katonai jellegűek, de megelőzésükben és elhárításukban, valamint hatásaik felszámolásában a haderő mással nem helyettesíthető szerepe fennmarad.
A biztonsági környezet hatása a haderőre
A Magyar Köztársaság NATO és EU tagsága, valamint a biztonsági környezet változásai a magyar haderő alkalmazásával kapcsolatos alapfilozófiában súlyponteltolódást eredményezett. Ennek következtében egyrészt nem számolunk a magyar haderő önálló műveleti alkalmazásával, ezért az interoperabilitás követelményeinek teljesítése alapvető. Másrészt a haza biztonságának katonai védelme – a hagyományos értelmezés mellett – magába foglalja az esetenként határainktól távoli válságkezelő műveletekben való részvételt is, melyhez elengedhetetlenül szükséges az expedíciós képességek megléte.
Az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét veszélyeztető katonai fenyegetéssekkel szembeni védelem – az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján – szövetségi keretek között valósul meg. Ebből következően fontos feladat a beérkező NATO csapatok tevékenységét elősegítő Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatrendszerének fejlesztése, fenntartása.
A válságok hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez történő hozzájárulás keretében szükséges a magyar haderő részvétele – egy időben, akár több régióban is – béketámogató és válságkezelő műveletekben. Ehhez gyorsan alkalmazható erőkre, expedíciós képességekre, a hadrafoghatóság és feltöltöttség szintjének emelésére, valamint a változó feladatstruktúrát és képességkövetelményeket kielégítő haderő szerkezetre van szükség.
A béketámogató és válságkezelő műveletekben való részvétel mellett a biztonságot befolyásoló nem katonai, asszimetrikus fenyegetések elhárításában való közreműködés igénye fokozottan jelentkezhet.
Hazánk szövetségi tagsága, a biztonsági környezetben bekövetkezett pozitív változások, valamint a haditechnika fejlődése lehetővé teszik egy a korábbiaknál kisebb létszámú haderő fenntartását, ehhez azonban elengedhetetlen a képességek minőségi fejlesztése, a professzionális és az expedíciós jelleg erősítése.
A haderővel szemben támasztott követelmények
A Magyar Honvédség az országvédelmi képesség fenntartása és békeidejű feladatai ellátása mellett legyen képes az ország határain kívül folytatott műveletekben az alábbi összesített méretű erők egyidejű alkalmazására:
a) egy dandár méretű erő – az összes szükséges harci támogató és harci kiszolgáló támogató elemmel – hat havi, harci körülmények közötti alkalmazása; és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenysége; vagy
b) egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) harci körülmények közötti alkalmazása, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenysége.
Haderőkép 2016
A Magyar Honvédség váljon a Szövetség átlagát megközelítő, korszerűen kiképzett és felszerelt, expedíciós képességekkel rendelkező haderővé, melynek alapvető kötelessége továbbra is a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
A Magyar Honvédség legyen képes szövetségi keretek között az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme érdekében honi területen, és más NATO tagország megsegítése esetén a Szövetség földrajzi határain belül többnemzeti összhaderőnemi hadművelet megvívásában részt venni.
A képességfejlesztés eredményeként egy sokoldalúan, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ, koalíciós) együttműködésre képes, korszerű eszközökkel felszerelt, magas szinten kiképzett, feltöltött és bevethető szervezetekkel rendelkező, finanszírozható haderő jöjjön létre.
A szárazföldi haderő és a légierő felajánlott csapatai – harci támogató és harci kiszolgáló támogató alegységekkel együtt – feleljenek meg a Szövetségben és az EU-ban részvételünkkel kialakított követelményeknek. Legyenek képesek expedíciós képességeket igénylő, határainktól távoli műveletekben való részvételre.
A légvédelem teljes rendszere legyen képes a NATO integrált légvédelmi rendszer részeként működni.
A haderő legyen képes a rendvédelmi erők támogatására szükségállapot idején, valamint arra kijelölt szervezettel, személyi állománnyal és felszereléssel közreműködni természeti és/vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában.
A humánerőforrás-gazdálkodás rendszere biztosítsa a megfelelően képzett állomány folyamatos rendelkezésre állását. A Magyar Honvédség rendelkezzen a katonai szolgálat egészét megalapozó integrált egyéni felkészítési, képzési és kiképzési, a szervezeti vertikális és horizontális mobilitást biztosító rendszerrel.
A Magyar Honvédség hadrendje, szervezeti struktúrája, létszáma, belső állományarányai, fegyverzete és felszerelése feleljen meg a biztonsági környezetből, az ország védelmi szükségleteiből, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekből adódó követelményeknek, valamint az anyagi és pénzügyi források adta lehetőségeknek.
A haderő fejlesztésének prioritásai
A 2007–2016. időszak legfontosabb célkitűzése a Magyar Honvédség transzformációjának – a NATO-ban zajló folyamatokkal összhangban történő – kiteljesítése és végrehajtása. Ezért a tervidőszakban az alábbi védelempolitikai prioritásoknak kell érvényesülniük:
I. A Magyar Honvédség expedíciós jellegének erősítése, ezen belül:
1. a műveletekre kijelölt, illetve műveleti részvételre tervezett alegységek/szervezeti elemek átfogó fejlesztése (haditechnika, telepíthető vezetés-irányítási rendszer, felderítés, kiképzés, hadrafoghatóság stb.).
2. a NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport rotációkba kijelölt alegységek fejlesztése úgy, hogy azok katalizátorként szolgáljanak a Magyar Honvédség transzformációjához.
3. a híradó-informatikai fejlesztések folytatása úgy, hogy azok alapul szolgáljanak, illetve illeszthetők legyenek a kialakítandó hálózat alapú hadviselés képességhez.
II. A Magyar Honvédség professzionális jellegének erősítése, ezen belül:
1. a vezetési rendszer racionalizálása, fejlesztése.
2. a logisztikai és egészségügyi támogató rendszer átalakítása, korszerűsítése, hatékonyságának növelése.
3. a kiképzés színvonalának növelése, a feltételrendszer javítása.
4. a haderő vonzerejének, megtartó képességének növelése.
5. az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása.
A haderő fejlesztésének követelményei
A képességfejlesztés alapelve, hogy csak a Magyar Honvédség előtt álló feladatok teljesítéséhez szükséges képességek fejleszthetők. A képességekre vonatkozó követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni az előző alkalmazások nemzeti és szövetségi tapasztalatait. A képességfejlesztés alapjául a körültekintően végrehajtott műveleti elemzések szolgáljanak.
A várható műveleti területek jelentős távolsága, valamint az esetenkénti gyors katonai beavatkozás igénye miatt meghatározó a Magyar Honvédség expedíciós képességének erősítése. Ehhez, többek között megfelelő szervezeti felépítésre, telepíthető vezetési, híradó és informatikai rendszerre, az anyagi készletek igény szerinti lépcsőzésére, illetve a stratégiai szállítókapacitások időbeni biztosítására van szükség. Az expedíciós jelleg a csapatok jelentős távolságú bevetésén túlmenően magában foglalja azok működőképességének huzamos idejű fenntartását a személyi állomány váltásával, valamint az anyagi készletek utánpótlásával.
A Magyar Honvédség, illetve annak részei a jövőben szövetségi, EU, vagy koalíciós keretek között fognak műveletekben részt venni, ezért az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztésének jelentősége felértékelődött. A kompatíbilis vezetési, kiképzési és alkalmazási elvek, valamint a nyelvtudás kiemelt jelentőségű. Fel kell gyorsítani a bárhol telepíthető tábori híradó-informatikai háttér megteremtését.
A Magyar Honvédség interoperabilitásának növelése céljából be kell vezetni mindazon egységesítési egyezményt (STANAG), amely illeszkedik a magyar haderőfejlesztési vállalásokhoz.
Az ország területén kívüli műveletek megkezdése és folytatása érdekében az érvényben lévő megállapodások megtartásával biztosítani kell a stratégiai szállító (légi és tengeri) kapacitások elérhetőségét. A Magyar Honvédség jelenleg meglévő légi szállítóképességét addig lehet fenntartani, amíg a rendszerben lévő repülőgépek biztonságosan és a források hatékony felhasználásával üzemeltethetők. A tervidőszak első felében meg kell vizsgálni a jelenlegi szállító repülőgépek leváltásának feltételeit, és ki kell dolgozni cseréjük lehetséges opcióit.
A stratégiai szállító képesség fenntartása mellett fontos feladat a műveleti területen történő mozgás feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében, a tervidőszak második felében végre kell hajtani a katonai szervezetek döntő többségének új generációs szállító gépjárművekkel történő ellátását, meg kell kezdeni a páncélozott szállító járművek típus váltásának előkészítését, és a közepes szállító helikopterek cseréjét.
A haderőfejlesztés a műveletekben való részvétel követelményeinek kielégítését szolgálja, ezért a technikai fejlesztések és a korszerű eszközökkel történő ellátás során a műveleti részvételre tervezett alegységek élvezzenek elsőbbséget. 2010-ig az ideiglenes állománytáblával rendelkező alegységek válságkezelő műveletekben történő alkalmazása helyett teljesen át kell térni a haderőstruktúrában már meglévő alegységek alkalmazására. A tervidőszak első felében tekintsék át a Magyar Honvédség műveleti alkalmazási koncepcióit, különös tekintettel a szárazföldi csapatok tűztámogatására és a földi telepítésű légvédelemre vonatkozóan. A szárazföldi erők tűztámogatása és a különleges műveleti erők bevetése érdekében a tervidőszak kezdetén vizsgálják meg a harci helikopterek korszerűsítésének szükségességét, követelményeit, feltételeit és lehetőségét.
A szövetségi és EU tagsággal járó fontos kötelezettség az ország teherbíró képességével arányos katonai hozzájárulás biztosítása. A katonai erő felajánlását érintő gyakorlatot – miszerint a NATO és az EU részére a Magyar Köztársaság ugyanazokat a képességeket biztosítja – továbbra is fenn kell tartani. A harci erők biztosítása mellett törekedni kell az elöljáró vezetési szint támogató elemeihez történő arányos hozzájárulásra. A tervidőszak első felében ki kell alakítani a NATO haderőstruktúra elvei szerinti békeidős együttműködést.
A felajánlások meghatározó eleme a NATO Reagáló Erőhöz, illetve az EU harccsoporthoz történő hozzájárulás, ami a transzformáció katalizátoraként kell, hogy szolgáljon. Legkésőbb a tervidőszak végére a Magyar Honvédség legyen képes a NATO Reagáló Erőben egy teljes lövész zászlóaljjal részt venni, és az EU harccsoporthoz történő hozzájárulást fenntartani.
A Magyar Honvédség szervezeti elemeinek meghatározó többségét – rendeltetésük és feladatrendszerük alapján – a telepíthetőség és alkalmazhatóság követelménye alapján kell fejleszteni. A szárazföldi haderő és a szárazföldi alegységeket támogató egyéb szervezeti elemek telepíthető hányada folyamatosan emelkedjen; 2010-ben közelítse meg a 40%-ot, 2016-ra érje el az 50–55%-ot; legyen képes erői legalább 8%-át folyamatosan műveletben tartani; ez az érték az igények és lehetőségek függvényében fokozatosan emelkedhet.
A hatékony hadviselés elengedhetetlen követelménye az aktuális információk, felderítési adatok gyűjtése, feldolgozása és azoknak a felhasználókhoz való időbeni eljuttatása. Az új típusú kihívásokkal lépést tartva folyamatosan fejlesszék az információgyűjtés és feldolgozás hatékonyságát, illetve az azt támogató technikai eszközöket, különös tekintettel a dandárszintű felderítő (ISTAR) képességre. E területen is bővítsék NATO szövetségeseinkkel, európai uniós és más partnereinkkel történő együttműködést.
Át kell tekinteni a Magyar Honvédség szakosodásának irányait (víztisztító, hídépítő, katonai rendész) és amenynyiben indokolt, a szükséges korrekciókat végre kell hajtani. Az úgynevezett „résképességek” – egészségügyi ellátás, különleges műveleti erők, civil-katonai együttműködés, vegyivédelmi – alakítását, fejlesztését fokozott figyelemmel kell kezelni.
A vezetési rendszer korszerűsítésének folytatásával meg kell szilárdítani a hatékony, költségtakarékos működést. A békeidejű vezetés biztosítsa a Magyar Honvédség napi élete, műveleti részvétele és fejlesztése hatékony irányítását. A Magyar Honvédség minősített időszaki vezetési rendje csak a legszükségesebb mértékben térjen el a békevezetés rendjétől. A vezetés korszerűsítését tovább kell folytatni a középszintű vezetési rendszer (középszintű vezető szervek) áttekintésével, az összhaderőnemi jelleg erősítésével.
A költséghatékony ellátás érdekében a logisztika területén – a logisztikai támogatásra vonatkozó nemzeti felelősség elvének figyelembevételével – törekedni kell a többnemzetű megoldásokra. Az együttműködés kialakítását békeidőben szükséges előkészíteni.
A tömegpusztító fegyverek elleni védelem érdekében a csapatok rendelkezzenek az előírt mennyiségű egyéni védőfelszereléssel. A költségvetési lehetőségek függvényében kezdődjön meg a kollektív vegyivédelmi eszközök beszerzése, fejezzék be a telepíthető erők ABV helyzetet figyelő, riasztó, elemző rendszerének kialakítását.
A Magyar Honvédség hálózatalapú hadviselési képességének kialakítására tervet kell kidolgozni. Ennek első lépéseként, a Gripen harcászati repülőgépek beszerzésével párhuzamosan alakítsák ki a repülőgépek és a légi vezetési-irányítási rendszer közötti kapcsolat elemeit. Ezt követően kezdjék meg a képesség kiterjesztését a Magyar Honvédség szárazföldi alegységeire is.
A korszerűsített és a légi vezetési rendszerbe illesztett légvédelmi eszközök a technikai lehetőségek szerint, illetve a gazdaságos üzemeltethetőség idejéig maradjanak rendszerben. A tervidőszak első felében vizsgálják meg további korszerűsítésük, illetve korszerű eszközökkel való leváltásuk szükségességét és feltételeit.
A kiképzés és felkészítés rendszerének fejlesztése, a kiképzések végrehajtása kapjon kiemelt figyelmet. A harci repülőgép vezetők légi utántöltéssel kapcsolatos kiképzésének, valamint az utántöltő gépek műveleti elérhetőségének érdekében meg kell vizsgálni a kétoldalú együttműködés lehetőségeit és feltételeit.
Az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló projektek folytatásával, a versenyképes juttatások rendszerének és a kiszámítható katonai pályamodell kialakításával, az alkalmazási körülményekhez közeli, kihívást jelentő kiképzési programok összeállításával növeljék a professzionális haderő vonzerejét és megtartó képességét.
A védelmi erőforrások felhasználásának irányelvei
A védelmi erőforrásigények tervezése során a képesség és feladat alapú erőforrás- és költségtervezési tevékenység azonos alapokon, minden költségvetési cím vonatkozásában egységes elvek szerint legyen végrehajtva (kivéve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodás körébe tartozó előirányzatait). A tervező tevékenység biztosítsa a tárcaszintű prioritások érvényre juttatását, a különböző szintű tervek komplexitását, egymásra építettségét és a tárca szintjén történő összegezhetőségét.
A tervezés végtermékeként megjelenő különböző időtávú erőforrás- és költség igényterveket, valamint a rövidtávú költségvetési terveket tételes (naturális) erőforrásokkal alátámasztva dolgozzák ki, biztosítva ezzel a tervezésben az elérni kívánt képességek, a feladatok, és azok végrehajtásához optimálisan szükséges erőforrások, valamint az ezek megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrásigények – a költségek – egységét.
A tárca tervező tevékenysége során meg kell szilárdítani a képesség- és feladat alapú erőforrás- és költségtervezést, amelynek alapján tételesen, megfelelő számvetésekkel alátámasztottan, tervezhetővé és kimutathatóvá válnak a tárca részére prognosztizáltan rendelkezésre álló forrásokból végrehajtható feladatok, illetve ezek alapján a rendelkezésre bocsátott erőforrások. Ez a tervezési rendszer biztosítani fogja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a feladatoknak és a tárcaszintű érdekeknek megfelelő prioritási sorrendben használják fel.
A humánerőforrás-tervező rendszer képezze szerves részét a védelmi tervező rendszernek és támogassa a személyi feltételrendszer optimális kialakításához szükséges döntés-előkészítést.
A haderő létszáma 2008. december 31-ig érje el a mintegy 27 000 főt, ezzel egyidejűleg ki kell alakítani a haderő feladatainak, nagyságrendjének és szervezetének megfelelő létszám-, állomány- és rendfokozati arányokat. 2010-re teljesen álljon be a beosztások és rendfokozatok összhangja. A legénységi állomány aktuális létszámát – a feltölthető létszámon belül – az alkalmazási készenlét időpontjához kell igazítani.
Az önkéntes tartalékos rendszert tovább kell fejleszteni. Meg kell határozni azokat a feladatokat és beosztásokat, amelyek esetében tartalékosokkal lehet számolni. Tartalékosokat elsődlegesen nem katonai képesítést igénylő támogató és szakfeladatokra, valamint olyan beosztásokra kell igénybe venni, amelyekre műveletek esetén jelentősebb, vagy pótlólagos igény van a hazai békeműködéshez képest.
Legkésőbb 2011-re az éves költségvetési támogatás felhasználásának a megoszlása közelítse meg a 40–30– 30%-os arányt a személyi kiadások, a működés- fenntartás és a fejlesztések tekintetében. A tervezhető fejlesztési kiadások mintegy 2/3-át haditechnikai fejlesztésre kell tervezni és felhasználni.
Az éves költségvetésekből a nemzetközi műveletek fenntartásához szükséges hányadot külön kell tervezni, amely a tervezési időszakban – éves átlagban – mintegy 1000 fő műveletben tartását fedezze.
A 10 éves tárcaszintű tervek kidolgozása során, a várható kockázatok kezelésére az alaptervtől különálló okmányban megfelelő megoldási opciókat kell kidolgozni. Az opciókat a terv minden lényeges kockázati tényezőjére (forrásbővülés, a prognosztizált támogatások jelentős csökkenését, a külső-belső környezeti feltételrendszer jelentős változását, vagy a biztosított támogatásoknak a tervezettől eltérő felhasználását stb.) a megoldási javaslatokkal együtt ki kell dolgozni. Az infrastrukturális területen keletkező, a tervezettnél magasabb összegű többletforrásokat (a korlátozásokat figyelembe véve) alapvetően az infrastrukturális területen lehet felhasználni a bevételek beérkezési ütemével egyezően az évenkénti költségvetési törvény vonatkozó előírásainak megfelelően.
Fokozatosan végre kell hajtani az elavult, gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközök cseréjét. A hadrendből ki kell vonni azokat a haditechnikai eszközöket, amelyek a hadműveleti követelményeknek már nem felelnek meg és további modernizálásuk nem gazdaságos. Kiváltásukra, helyettesítésükre kizárólag körültekintően végrehajtott veszélyeztetettségi és hadműveleti elemzések alapján kerülhet sor. Az eszközök cseréjének tervezésekor figyelembe kell venni a leváltásra tervezett eszközök életciklus tartalékát. Az új beszerzések során a hosszabb távú rendszerbentartás, a könnyebb szállíthatóság és a védettség szempontjait kell figyelembe venni.
A haderő fejlesztése olyan beszerzési és beruházási programokon keresztül valósuljon meg, melyek a program teljes időtartamában biztosítják a katonai igények és a gazdasági lehetőségek összhangját, azok forrásait és az erőforrások költség-hatékony felhasználását.
A tárca szintjén a programozott erőforrás-tervezésnek biztosítania kell a tárca felső vezetése által elfogadott fejlesztési elképzelések gazdasági megalapozását, valamint azt, hogy a fejlesztési célú pénzügyi források elosztása, valamint a fejlesztési programok megvalósítása reális erőforrás- és költségigények alapján történjen. A programok végrehajtását követően kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált erőforrások tételes elszámolására és a felhasználás ellenőrzésére.
A tárca normatív jellegű működési erőforrásigényeinek a tervezése során alapvető követelmény a konkrét működési feladatok végrehajtásához szükséges részletes, naturális, mértékegységben kifejezett erőforrások és az ezek megszerzéséhez szükséges költségigények megalapozott tervezése. A tervezést az adott feladathoz, erőforráshoz meghatározott hatályos normák, normatívák és mérőszámok figyelembevételével hajtsák végre. Amennyiben a normák elavultsága vagy hiánya nem teszi lehetővé a tervezés ezen módját – például egyes ciklikusan ismétlődő működési, fenntartási feladatok vonatkozásában – akkor az erőforrásigényeket az aktualizált tapasztalati adatok alapján, részletes erőforrás- és költségszámvetésekkel alátámasztva, a szükségletek alsó szintjén kell megtervezni.
Az erőforrások felhasználásánál előnybe kell részesíteni a költséghatékony, takarékos megoldásokat. Az erőforrások elosztása során kiemelten kell kezelni a műveletekhez szükséges katonai képességek fejlesztését. A csapattagozatra fordítható erőforrások arányának növelése érdekében végre kell hajtani a logisztikai rendszer hatékonyságának növelését, a katonai egészségügyi intézményrendszer felülvizsgálatát, ésszerűsítését, valamint a katonai oktatás korszerűsítését.”
3. § Ez az utasítás az aláírása napján lép hatályba.*
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
*
Az utasítást utóbb a 43/2006. (HK 10.) HM utasítás, a 45/2007. (HK 10.) HM utasítás 111. §-a módosította. Az utasítást a 85/2007. (HK 16.) HM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2007. július 27. napjával.
*
Az utasítás aláírásának napja 2006. január 23.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás