1078/B/2006. AB határozat

1078/B/2006. AB határozat^*

2011.05.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

Az Alkotmánybíróság a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.

I n d o k o l á s

Az indítványozó a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdés b) pontja azon rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte, amely lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő kizárja a közbeszerzési eljárásból azokat az ajánlattevőket és 10 %-ot meghaladó mértékben bedolgozó alvállalkozókat, akik versenyeztetési eljárás során a versenyhatóság által 5 évnél nem régebben hozott jogerős és végrehajtható határozatban megállapított, és bírsággal sújtott jogszabálysértést követtek el. Az indítványozó álláspontja szerint a Kbt.-nek ez a rendelkezése sérti az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdését és 9. §-ának (2) bekezdését, mert szükségtelenül és aránytalan módon korlátozza azon vállalkozók vállalkozáshoz való jogát, amelyek tevékenysége közbeszerzési eljárás köteles.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Kbt. vitatott szabályát az indítvány benyújtását követően módosította a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi CVIII. törvény 110. § (1) bekezdés 14–15. pontja. Tekintettel arra, hogy a módosítás következtében a rendelkezésnek az indítványozó által felvetett alkotmányossági kifogással érintett tartalma nem változott, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a Kbt. 61. § (1) bekezdés b) pontjának hatályos szövege alapján folytatta le.

II.

Az Alkotmánybíróság a következő jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:

1. Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott rendelkezései:

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”

2. A Kbt. vitatott 61. § (1) bekezdés b) pontjának az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:

„61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)–e) pont tekintetében alvállalkozó, aki(…)

b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;”

3. A Kbt. vitatott 61. § (1) bekezdés b) pontjának az indítvány elbírálásakor hatályos szövege:

„61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d)-e) pont tekintetében alvállalkozó, aki

(…)

b) a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;”

III.

1. Az Alkotmánybíróság 1174/B/1996. AB határozatában (ABH 1999, 571.; a továbbiakban: Abh.) az indítványozó által felhívott alkotmányi rendelkezések alapján vizsgálta a Kbt. hatályba lépését megelőzően hatályban volt a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 46. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt – a vitatott szabályozáshoz hasonló előírást tartalmazó – rendelkezés alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § c) pontja értelmében ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Ezért az Alkotmánybíróságnak elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy nem áll-e fenn „ítélt dolog”, amely jelen indítvány érdemi elbírálását kizárná.

A törvényhozó a Kbt. elfogadásával újra szabályozta a közbeszerzési rendszert, és hatályon kívül helyezte a régi Kbt.-t. Bár a jelen indítvány ugyanazon alkotmányossági összefüggésre hivatkozással támadja a Kbt.-nek az Abh.-ban elbírált rendelkezéshez hasonló tartalmú előírását, „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, mivel az új szabályozás lényegét tekintve hasonló tartalommal, de módosított formában vette át a régi Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt szabályozást, így az Abh.-ban elbírált és az indítványozók által támadott jogszabályi rendelkezések azonossága nem állapítható meg. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben bírálta el.

2. Az indítvány nem megalapozott.

Az Abh.-ban elbírált szabály úgy rendelkezett, hogy közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki üzletvitele körében – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben, illetőleg jogerős versenyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést követett el. E szabály alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében szabályozott vállalkozáshoz való jogot nem korlátozza, így az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megsértése sem állapítható meg, ezért az indítványt elutasította. (ABH 1999, 571, 573.) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Abh.-ban kifejtettek jelen ügyben is irányadók.

Az Abh. indokolásában az Alkotmánybíróság a vállalkozáshoz való jog értelmezésével kapcsolatban kialakult gyakorlatából indult ki.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta a vállalkozáshoz való jog tartalmát. Először 54/1993. (X. 13.) AB határozatában fejtette ki:

„A vállalkozás joga a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog [Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, annak egyik, a különös szintjén történő megfogalmazása. A vállalkozás joga azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány biztosította joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. (…) A vállalkozás joga (…) egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének – esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott – biztosítását jelenti. A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.

A vállalkozás jogától különböző kérdés az, hogy a vállalkozó milyen közgazdasági feltételrendszerbe lép be. E feltételrendszerrel kapcsolatban különösen az az alkotmányossági követelmény, hogy a feltételrendszer, így például az adórendszer megfeleljen a piacgazdaság Alkotmány rögzítette (9. §) követelményének, valamint hogy ne legyen diszkriminatív.” (ABH 1993, 340, 341–342.)

A 13/1995. (III. 1.) AB határozatában az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy „[e]gyetlen alkotmányos követelmény a jogalkotó számára az, hogy ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Ha a jogalkotó e kötelezettségének eleget tesz, akkor meglehetősen nagy szabadságot élvez az eme alapjogból fakadó gazdasági jogi jogviszonyok tartalmának meghatározásában.” (ABH 1995, 77, 79.)

E határozataiban az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a vállalkozáshoz való jog nem garantálja a vállalkozó számára a választott, számára kedvező helyen, vagy piacon való vállalkozáshoz való hozzáférést sem. [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 125.]

Az Abh.-ban – kialakult gyakorlatának elemzése során – az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozáshoz való jogból nem következik, hogy feltétel nélkül minden vállalkozót megillet a közbeszerzési pályázaton való részvétel joga. „Azonban (…) a közbeszerzési pályázatra történő ajánlattételi lehetőség nem képezi az Alkotmányban biztosított vállalkozás jogának részét – miután nem áll fenn alapjog korlátozása – nem merül fel az alapjog korlátozás tekintetében az arányosság kérdése sem.” (ABH 1999, 571, 573.)

Az Alkotmánybíróság Abh.-ban kifejtett álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetősége a vállalkozó számára nyitva álló közgazdasági feltételrendszer eleme.

„(…) [A] közbeszerzési eljárásokban az állam, mint megrendelő, azaz a polgári jogi jogviszony egyik alanya, a piac egyik szereplője vesz részt. A Kbt. előírásai valójában az államot, mint megrendelőt kötik, az állam polgári jogi-megrendelői jogállását szabályozzák a tekintetben, hogy a közpénzek felhasználása során a gazdasági élet tisztasága, átláthatósága érdekében csak a törvényben előírt feltételeknek megfelelő ajánlattevőktől fogadhat el szerződési ajánlatot.” Megállapította, hogy a vitatott szabály megfelel a közgazdasági feltételrendszerrel szemben az 54/1993. (X. 13.) AB határozat által támasztott alkotmányossági követelményeknek, a jogalkotó a gazdasági élet valamennyi szereplőjére egyaránt irányadó, az Alkotmányban deklarált piacgazdaságra vonatkozó szabályozást rögzített. (ABH 1999, 571, 573.)

Az Alkotmánybíróság rámutatott az Abh.-ban arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétel időleges korlátozása nem a versenyjogi jogsértéshez fűzött szankció, hanem a közpénzek felhasználásának tisztaságát, átláthatóságát biztosítani hivatott előírás. Önmagában az, hogy a jogalkotó egy adott tényt különböző jogágakban párhuzamosan értékel nem tekinthető az Alkotmány rendelkezéseivel ellentétesnek. (ABH 1999, 571, 574.)

A Kbt. megalkotása során a törvényhozó módosította a régi Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, az Abh.-ban elbírált rendelkezést, ennek során hozzáigazította a jogrendszerben bekövetkezett változásokhoz (pl.: az Európai Közösséget létrehozó szerződés versenyszabályaira utalás, versenyhatósági jogkörrel rendelkező szervek körének szélesedése), valamint pontosította a közbeszerzési eljárásban való részvételi korlátozással érintett jogalanyok körét.

Azonban a Kbt. 61. § (1) bekezdés b) pontjába foglalt rendelkezésnek az indítványozó által kifogásolt tartalma – nevezetesen az, hogy kizárható a közbeszerzési eljárásból az a vállalkozó, aki 5 évnél nem régebben hozott jogerős bírósági ítéletben, vagy versenyhatóság által hozott határozatban megállapított versenyjogi jogsértést követett el – változatlan maradt, megegyezik az Abh.-ban elbírált szabály indítványozó által kifogásolt tartalmával.

Jelen ügyben az indítványozó az Abh. alapjául szolgáló indítvánnyal azonos alkotmányossági érvekre hivatkozva kérte a vitatott rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát. Ezért az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtetteket figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányellenessége az indítványban foglalt alkotmányossági kifogások alapján nem állapítható meg, így az indítványt elutasította.

Budapest, 2011. május 9.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,			Dr. Bihari Mihály s. k.,
					alkotmánybíró			alkotmánybíró

		Dr. Bragyova András s. k.,.				Dr. Holló András s. k.,
					alkotmánybíró		előadó alkotmánybíró

				Dr. Kiss László s. k.,		Dr. Kovács Péter s. k.,
					alkotmánybíró			alkotmánybíró

	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,					Dr. Lévay Miklós s. k.,
					alkotmánybíró			alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Stumpf István
alkotmánybíró helyett

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek