11/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Ásványráró, 0295/5 helyrajzi számú ingatlanon álló szivattyúház épületét.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban épült ásványrárói szivattyúház építészeti értékeinek és gépészeti berendezésének megőrzése.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Biatorbágy, Széchenyi u. 1. szám alatti, 963/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 486/1, 640, 946, 963/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 498/1, 878 és 962 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben épült malom építészeti értékeinek és korabeli gépparkjának megőrzése.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Frankel Leó út 48. szám alatti, 14488 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 14489 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Népgőzfürdő maradványa, valamint a Malomtavat áthidaló építmény építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út 102. szám alatti, 75835 helyrajzi számú ingatlant és a 75833 helyrajzi számú ingatlanon álló lakóépületet és házi műhelyt, az e rendelet mellékletében szereplő helyszínrajzon jelöltek szerint.

(2) Műemléki környezetnek a 75833 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 75835 helyrajzi számú műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1893–1896 között épült Káposztásmegyeri Vízműtelepen található gépház, alkatrészraktár, irodaépület, három lakóépület, befogadó szívómedence, kútház, házi műhely és a területet övező vasbeton kerítés építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

5–6. §¹

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út 120. szám alatti, 76504 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Fővárosi Vízművek 1893–1896 között épült I. számú átemelőtelepe építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 17. szám alatti, 24714 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az Alpár Ignác által tervezett, 1902–1907 között épült Tőzsdepalota építészeti értékeinek és kiemelkedő városképi szerepének megőrzése.

(5)² Az (1) bekezdés szerinti műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 24. szám alatti, 29079 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1875-ben Freund Vilmos tervei alapján épült lakóház, valamint az egykori Három Holló kávéház történeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

10. §³

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Klauzál u. 15. szám alatti, 34416 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 34415, 34417, 34428 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34424/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1870-es években épült historizáló lakóház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.

12. § (1) Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Illés u. 25. és Korányi Sándor u. 2. szám alatti, 36177/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 36171, 36173, 36177/1 helyrajzi számú ingatlanokat és a 36172 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében a Festetics-család számára kiépített, majd 1847-től Egyetemi Botanikus Kertként működő tájképi kert, az ún. Füvészkert építészeti, tájépítészeti és kerttörténeti értékeinek megőrzése.

13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IX. kerület, Lónyay u. 26. szám alatti, 36973 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 36972, 36974, 36975, 36976, 36977, 36981, 36982, 37064/1, 37064/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 37018 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. századi lakóház 1838-ban épült klasszicista részének, az első udvar egységes megjelenésének és a kétudvaros térszerkezetnek a megőrzése.

14. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, 41446, 41447 és 41448 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 41449 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4)⁴

(5) A védetté nyilvánítás célja a sörgyári együttes 1918 előtt emelt épületei, illetve kertje építészeti, ipartörténeti, kerttörténeti értékeinek megőrzése.

15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Szent Orbán tér, 9814/2 helyrajzi számú ingatlanon álló Kálvária-oltárt.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1890-ben épült Kálvária-oltár képzőművészeti értékeinek megőrzése.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIII. kerület, Dráva u. 2. szám alatti, 25662 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 25638, 25639, 25646, 25647, 25654, 25655, 25660 helyrajzi számú ingatlanokat, a 25649 helyrajzi számú közterületet, valamint a 25661/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ELMŰ Rt. központi telephelye történeti beépítésének, valamint épületegyüttese építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Stefánia út 20. szám alatti, 32822 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 32616/1, 32618/9, 32813, 32823 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 32617 és 32700/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján 1905–1906-ban Ligeti Miklós szobrászművész számára épült szecessziós villaépület és műterem építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület, Anna u. 1–3. szám alatti, 220689 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 220686, 220691, 220692, 220697, 220699, 220701, 220702, 220703, 220704, 220705, 220706, 220707, 220708, 220709, 220710, 220721, 220722, 223555, 223556, 223557 helyrajzi számú ingatlanokat, a 220698, 220700 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 220588/1, 220754, 223720 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Sacelláry-kastély és kertje építészeti, iparművészeti és kertépítészeti értékeinek megőrzése.

19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület, Anna u. 5. szám alatti, 220683, 220684 és 220686 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 220677, 220678, 220679, 220680, 220681, 220682, 220685, 220687, 220688, 220689, 220721, 220722, 220723, 220725, 223555, 223556, 223557 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 220588/1, 220754, 220755 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ifj. Ray Rezső által tervezett historizáló Törley-kastély és kertje építészeti és kertépítészeti értékeinek, valamint kiemelkedő településképi szerepének megőrzése.

20. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület, Plébánia u. 11–13. szám alatti, 220699 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 220696, 220697, 220701, 223546, 223547, 223548, 223549, 223550 helyrajzi számú ingatlanokat, a 220698, 220700 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 220720, 223545, 223551 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1900 körül épült historizáló stílusú Czuba–Durozier-kastély építészeti értékeinek és a településképben betöltött kiemelkedő szerepének megőrzése.

21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Csajág, Kossuth L. utca, 491 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 463/2, 464/1, 488, 492/1, 492/2, 492/3 helyrajzi számú ingatlanokat és a 469, 514/1, 514/2, 514/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1809-ben épült református templom építészeti értékeinek, berendezésének és településképi szerepének megőrzése.

22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csobád, Petőfi S. u. 22. szám alatti, 116 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 31, 32, 33, 34, 35, 114 helyrajzi számú ingatlanokat, a 115, 117 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 207 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1892 és 1896 között épült görög katolikus templom építészeti értékeinek, berendezésének, településképi szerepének megőrzése.

23. §⁵

24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Gödöllő, Ady Endre sétány 10.–Martinovics u. 2–4. szám alatti, 5850, 5851/3 és 5851/4 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Grassalkovich-uradalom főtiszti, illetve számtartói lakóháza építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Gödöllő, Dózsa György út 2. szám alatti, 403 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 401 és 402 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben Jánosházy László tervei alapján szecessziós stílusban épült községháza építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Győrzámoly, Patkányos-puszta, 0241 helyrajzi számon álló szivattyúház épületét.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban épült patkányos-pusztai szivattyúház építészeti értékeinek és gépészeti berendezésének megőrzése.

27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Kőszeg, Rákóczi u. 39. szám alatti, 2332 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2331, 2333, 3159, 3161 helyrajzi számú ingatlanokat, a 2293 helyrajzi számú közterületet, valamint a 2265, 2294, 2295, 2423, 2578/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század elején épült lakóépület építészeti értékeinek és az abban működő egykori pékség eredeti berendezéseinek megőrzése.

28. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Lovászhetény, 1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3, 46, 47/1, 47/2, 49, 50, 77/1, 77/2, 77/3, 77/4, 78, 79, 112, 113, 114, 115, 116 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2, 18, 23, 95/2, 96/1, 96/2, 96/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1891–1892-ben épült historizáló római katolikus templom építészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

29. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Magyarkeresztúr, Kossuth Lajos u. 75. szám alatti, 70 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 62, 63, 68, 72, 73/2, 154, 155, 156, 157 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 74/1, 100, 167/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Baditz-kastély építészeti értékeinek megőrzése.

30. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Mohács, Szepessy tér 7. szám alatti, 592 helyrajzi számú ingatlanon álló tüdőpavilon épületét.

(2) Műemléki környezetnek az 592 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1936-ban Visy Zoltán tervei alapján modern stílusban épült tüdőpavilon építészeti értékeinek megőrzése.

31. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Mór, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. szám alatti, 1373 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében épült lakóház építészeti és történeti értékeinek, illetve az ingatlan beépítésének megőrzése.

32. § (1)⁶ Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Siklósi út 22. szám alatti, 19308/28 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁷ Műemléki környezetnek a 19308/27, 19308/29 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4)⁸ A védetté nyilvánítás célja a Pilch Andor tervei alapján épült Erreth-villa (ún. kis kastély, az egykori bőrgyári igazgatói villa) építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

33. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj, Árpád u. 103. szám alatti, 354 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 227, 228, 229, 350, 355 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 376/4 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén épült népi lakóház, nyári konyha és góré építészeti értékeinek és eredeti tartozékainak megőrzése.

34. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamaz, Szent István u. 137. szám alatti, 584/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 584/5, 587, 588 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 422/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1951 és 1960 között Zsanda János⁹ tervei alapján épült római katolikus templom építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

35. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Sáránd, Nagy u. 46. szám alatti, 1 helyrajzi számú ingatlanon álló református templom épületét.

(2) Műemléki környezetnek az 1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a 3, 4/1, 4/2, 7/5, 7/6, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 44, 45, 154/2, 183, 184, 190, 191, 194, 195, 198, 199, 290, 291, 292/1, 292/2, 294/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 293 helyrajzi számú közterületet, valamint a 39, 154/46, 356 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1866-ban romantikus stílusban épült református templom építészeti és történeti értékeinek, valamint berendezésének megőrzése.

36. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Honvéd tér 1. szám alatti, 3441 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3440 helyrajzi számú ingatlant, a 3443 helyrajzi számú közterületet és a 3725 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal érintkező szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941 és 1944 között Borsos József tervei szerint épült modern stílusú református templom építészeti értékeinek, berendezésének és településképi szerepének megőrzése.

37. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Kárász u. 16. szám alatti, 3875/5 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3875/1 és 3875/4 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1911-ben Magyar Ede tervei alapján épült, szecessziós és historizáló jegyeket ötvöző lakóépület építészeti értékeinek megőrzése.

38. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér 2/A szám alatti, 2941 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2936 és 2942 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1903-ban Kótay Pál tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

39. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér 2/B szám alatti, 2936 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2884, 2937, 2941 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2935 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1903-ban Kótay Pál tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

40. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér, 2934/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2934/1 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1883-ban épült, jelenlegi helyén 1928 óta álló neobarokk Szent Rozália-kápolna építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

41. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Mikszáth Kálmán u. 4. szám alatti, 3131 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3130, 3132, 3133 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1906-ban Ligeti Béla tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóépület építészeti értékeinek megőrzése.

42. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Heves megyei Szihalom, Hunyadi út 58. szám alatti, 3/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2, 4 helyrajzi számú ingatlanokat és az 1070 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1794-ben épült plébániaépület történeti és építészeti értékeinek megőrzése.

43. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Szomód, 0141 helyrajzi számú, és Dunaalmás, 0590/1 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanokon található római kori eredetű megmagasított töltés, valamint a töltésben található, kváderkövekkel falazott vízáteresztő csatornák megőrzése.

44. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabezdéd, Kossuth u. 25. szám alatti, 498 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 56/3, 58, 62, 63/1, 67, 474, 475, 476, 477, 497/2, 499, 500, 503/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 501 helyrajzi számú közterületet és a 471 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a népi lakóház építészeti és településképi értékeinek megőrzése.

45. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Vadosfa, Rákóczi tér, 84 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 15, 16, 17, 63, 73, 74, 81, 83, 85, 95, 96, 99, 100, 101, 102, 106, 109, 110, 112, 113, 119/1, 119/2, 120 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 13, 27, 28, 82 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az evangélikus templom építészeti és történeti értékeinek, valamint berendezésének megőrzése.

46. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Zsadány, Béke u. 102. szám alatti, 12 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 10, 11, 13, 14, 397, 398, 399, 400, 401, 653 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 542, 904, 905, 906/3 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1794 és 1799 között épült református templom építészeti értékeinek, berendezésének és településképi szerepének megőrzése.

47. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Zsámbék, 178–239, 243–244, 248, 259/10 helyrajzi számú ingatlanokat és a 259/9 helyrajzi számú közterületet.

(2) Műemléki környezetnek a 162/4–5, 163, 164/6–11, 165/1–2, 166–175, 176/1–2, 240–242, 249, 257, 258, 259/3–5, 259/7–8 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 162/1 és 177 helyrajzi számú közterületeket jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a településrész 18. századi újjátelepítése során kialakított gödör löszfalába vájt pincék, az egykor összefüggő pincesor megmaradt elemeinek megőrzése.

48. § (1) Megszüntetem a Bács-Kiskun megyei Baja, Kölcsey u. 23–25. szám alatti, 1348/5 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958. ÉM sz. határozattal kimondott 544 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül az 1348/7 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 1348/6 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.

(3) Műemléki környezetnek az 1004, 1005, 1006, 1008, 1009, 1024/1, 1024/2, 1043, 1347, 1348/7, 1355 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1065/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén épült ecetgyár, a 19. század első felében épült magtár és a 20. század első felében épült tűzoltósági épület építészeti értékeinek megőrzése.

49. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőhorváti, Hatház u. 19. szám alatti, 215 helyrajzi számú ingatlannak az 50042/1958. ÉM sz. határozattal kimondott 1282 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

50. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Györgytarló, Ó-tanya, 023 helyrajzi számú ingatlannak a 17952/1979. OMF sz. határozattal kimondott 9110 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 023/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 023/1 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.

(3) Műemléki környezetnek a 023/2 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült magtár építészeti értékeinek megőrzése.

51. § (1) Megszüntetem a Vas megyei Nemeskolta, Béke u. 20. szám alatti, 57 helyrajzi számú ingatlanból telekalakítás során létrejött 57/1, 57/2, 57/3 helyrajzi számú ingatlanoknak az 50042/1958. ÉM sz. határozat alapján fennálló 7965 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület megsemmisült.

52. § (1) Megszüntetem a Komárom-Esztergom megyei Szomód, Betlehem-puszta, 0140, 0141, 0171 helyrajzi számú ingatlanoknak, továbbá a 0139/1 és 0139/2 ingatlanokból telekalakítás során létrejött 0139/3, 0139/5, 0139/6, 0139/7, 0139/8 helyrajzi számú ingatlanoknak a 7566/1980. OMF sz. határozat alapján fennálló 9176 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló erdészház és melléképülete helyreállíthatatlanul elvesztették műemléki értékeiket.

53. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

54. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)–(3)¹⁰

55. §¹¹ E rendeletnek az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel megállapított 8. § (5) bekezdését a hatálybalépésének¹² napján és az azt követően adott vételi ajánlatok esetén kell alkalmazni.