• Tartalom

11/2006. (FVÉ 2007/1.) FVM utasítás

11/2006. (FVÉ 2007/1.) FVM utasítás

a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról*

2007.01.01.

1. § A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja szervezetének, működésének és ügyrendjének, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja és területi szervei közötti szervezeti és vezetési viszonyok általános szabályozása érdekében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás mellékleteként kiadom.

2. § (1) Az egyes igazgatóságok, főosztályok és önálló osztályok a részletes feladataikat meghatározó ügyrendjeiket 2007. január 31. napjáig az irányításukat ellátó elnökhelyettesnek jóváhagyásra előterjesztik.

(2) Az ügyrendeket 2007. február 15. napjától kell alkalmazni, ezen időpontig a szervezeti egységek – ha a Szabályzatból más nem következik – a Szabályzat szerinti irányítási rendben a jogelőd szervezeti egységek 2006. december 31-én érvényes feladatait látják el.

3. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke gondoskodik arról, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 2007. szeptember 30-ig felülvizsgálatra kerüljön.

(2) Az elnök a felülvizsgálat alapján előkészíti a Hivatal új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelyet – annak miniszteri utasítás formájában történő kiadása érdekében – 2007. október 31-ig felterjeszt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakigazgatási Főosztályára.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint előkészített Szervezeti és Működési Szabályzatot úgy kell kiadni, hogy azt 2008. január 1-jétől alkalmazni lehessen.

4. § Ez az utasítás 2007. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti

a) Állami Erdészeti Szolgálat 56.717/1/2004. számú Szervezeti és Működési Szabályzata,

b) az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet 78870/2005. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;

c) a Földművelésügyi Költségvetési Iroda 576/2005. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;

d) a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 90.534/2006. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;

e) az Országos Állategészségügyi Intézet 138/2005. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;

f) az Országos Borminősítő Intézet 52187/3/2004. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;

g) az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet 61/1/OÉVI/2005. számú Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az azt módosító 500/OÉVI/2006. számú utasítás;

h) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet I/807/2002. számú Szervezeti és Működési Szabályzata;


Budapest, 2006. december 29.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 11/2006. (FVÉ 2007/1.) FVM utasításhoz

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzata
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ának (1) bekezdése, és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) Alapító Okirata alapján az MgSzH Központ szervezeti és működési rendjét az alábbiak szerint szabályozom.
I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Alkalmazási kör

1. § (1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az MgSzH Központ személyi állományával, vezetőivel, szervezeti egységeinek felépítésével, az MgSzH Központ feladatkörével és működésével, valamint az MgSzH Központ és az MgSzH területi szervei közötti szervezeti és vezetési viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

(2) Az MgSzH Központ vezetőit és köztisztviselőit, illetve munkavállalóit megillető járandóságok, juttatások és kedvezmények körét, igénybevételük feltételeit, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó belső szabályokat az MgSzH elnöke által kiadott külön szabályzatok határozzák meg.

(3) Az MgSzH egységes közszolgálati szabályzatát az MgSzH elnöke a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) foglaltak figyelembevételével legkésőbb 2007. január 31-ig kiadja.

(4) Az MgSzH elnöke gondoskodik arról, hogy az MgSzH közszolgálati szabályzata minden év március 31-ig felülvizsgálatra kerüljön.



Az MgSzH Központ jogállása

2. § (1) Az MgSzH a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló Korm. rendelettel létrehozott, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.

(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény alapján az MgSzH a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló Korm. rendelet értelmében Központtal és területi szervekkel rendelkezik. Az MgSzH Központ bizonyos feladatait területi szervei útján látja el.

(3) Az MgSzH Központ az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik.

(4) Az MgSzH Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.



Az MgSzH Központ adatai:

3. § (1) A költségvetési szerv neve: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja.

(2) A költségvetési szerv rövidített neve: MgSzH Központ.

(3) A költségvetési szerv székhelye és levelezési címe: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.

(4) Az MgSzH Központ alapító okiratának kelte és száma: 40.011/2006.*

(5) Az MgSzH Központ törzsszáma: 598349000.

(6) Az MgSzH Központ államháztartási azonosító száma: 276567.

(7) Az MgSzH Központ szakágazati besorolási száma: 751114.

(8) Az MgSzH Központ számlaszáma:

10032000-00289782-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámla

10032000-00289782-00030007 beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla

10032000-00289782-00050005 feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla

10032000-00289782-00060004 intézményi kártyafedezeti számla

10032000-00289782-90000009 intézményi fedezetbiztosítási számla

10032000-00289782-20000002 letéti számla

(9) Az MgSzH Központ létszámkerete: 5099 fő.



Az MgSzH Központ feladatai

4. § (1) Az MgSzH Központ alapfeladatai keretében

a) ellátja a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a genetikai anyagok megőrzésével, a növényfajták állami elismerésével, a növényi szaporítóanyagok minősítésével, a borgazdálkodással, a vadgazdálkodással és halászattal, az erdőgazdálkodással és az erdővagyon védelmével, az elsődleges faipari termeléssel, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal, a mezőgazdasági termékforgalommal, az agrár-környezetvédelemmel, a növényvédelemmel, a talajvédelemmel, az állategészségüggyel, a takarmánybiztonsággal, takarmányhigiéniával, takarmányminőséggel, az élelmiszer-higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel, az állatgyógyászati termékekkel, a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan, az állatvédelemmel, a mezőgazdasági célú vízgazdálkodással kapcsolatosan, továbbá az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági és mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat;

b) ellátja a külön jogszabály szerinti földügyi igazgatási és hatósági feladatokat;

c) ellátja a miniszter által meghatározott, alaptevékenységéhez tartozó kutatási, fejlesztési, laboratóriumi, vizsgálati, tanácsadási, szakértői tervezési és egyéb feladatokat;

d) közreműködik a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásában;

e) Szakmai Oktatási Tervet készít, és szervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által jóváhagyott terv végrehajtását;

f) szakkönyvtárat működtet, könyvtári kölcsönzést végez.

5. § (1) Az MgSzH Központ feladatait és az ellátásához szükséges hatásköröket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az egyes szakágazati területek feladatainak meghatározásáról szóló törvények és egyéb alacsonyabb szintű jogszabályok, valamint állami irányítás egyéb jogi eszközei állapítják meg.

(2) Delegált és közreműködői feladatot az MgSzH Központ részére a miniszter által vagy központi államigazgatási szervvel kötött megállapodás is megállapíthat.

II. Fejezet

AZ MGSZH KÖZPONT SZERVEZETE

6. § (1) Abban az esetben, ha jogszabály nem rendelkezik másként, az MgSzH feladatkörébe tartozó hatósági ügyben elsőfokon a területi szerv, míg másodfokon az MgSzH Központ jár el.

(2) Ha az elsőfokú hatósági eljárásra az MgSzH Központjának van hatásköre, akkor az MgSzH Központ hatósági döntésének felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.

(3) Az MgSzH Központ nevében a körzeti irodában vagy a helyszínen is foganatosítható jogszabályban meghatározott hatósági cselekmény. Ha kiadmányozásra jogosult köztisztviselője jár el a körzeti irodában vagy a helyszínen, akkor a jogosultság a döntéshozatalra is kiterjed.

(4) A MgSzH elnöke az MgSzH Központ helyszíni ellenőrzésre jogosult köztisztviselő részére az 1. számú mellékletben meghatározott minta szerinti igazolványt állít ki.

7. § (1) Az MgSzH Központ országos laboratórium-hálózatot működtet. Az egyes laboratóriumok szakmai feladatait az MgSzH Központ egyes részlegeire vonatkozó részletes rendelkezések szabályozzák. A központi laboratóriumok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az MgSzH Központ agrobotanikai központtal, növényfajta-kísérleti állomásokkal, növényfajta fajtakitermesztő állomással, valamint állattenyésztési teljesítményvizsgáló állomásokkal (a továbbiakban együttesen: állomások) rendelkezik. Az agrobotanikai központ, a növényfajta-kísérleti állomások és a fajtakitermesztő állomás az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, az állattenyésztési teljesítményvizsgáló állomások az Állattenyésztési Igazgatósága felügyelete és irányítása alá tartoznak.

(3) Az MgSzH agrobotanikai központjának élén osztályvezető besorolású köztisztviselő áll.

(4) Az állomások felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyes állomások működését az igazgatóságok külön ügyrendben szabályozzák.

8. § (1) Az MgSzH Központ igazgatóságokból, főosztályokból, osztályokból és önálló osztályokból áll. A főosztályok és önálló osztályok az elnök irányítása alá tartoznak. Az igazgatóságok élén főosztályvezetői besorolású igazgatók, a főosztályok és az önálló osztályok élén főosztályvezetői besorolású vezetők állnak. Az igazgatóságokon, valamint a főosztályokon belül osztályok működnek, melyek élén az osztályvezetők állnak. Egyes igazgatóságokon belül – a Szabályzatban foglaltak szerint – a szakmailag szorosan összetartozó osztályok munkáját – egyúttal valamelyik osztályt is vezető – igazgatóhelyettesek fogják össze. Az MgSzH Központ szervezeti felépítését a Függelék tartalmazza.

(2) Az igazgatósági, főosztályi, illetve önálló osztályi feladatok ellátásának belső rendjét az igazgató, illetve főosztályvezető az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) ügyrendjében, az elkülönülő munkafeladatok szerint határozza meg. Az osztályok szerinti főosztályi tagozódást a Szabályzat az egyes igazgatóságok, illetve főosztályok feladatainak meghatározása körében tartalmazza, az ügyek osztályok közötti megoszlását az adott igazgatósági (főosztályi) ügyrend foglalja magában.

(3) Az MgSzH Központban az alábbi szervezeti egységek működnek

a) az elnök közvetlen irányítása alatt:

aa) Humánpolitikai Főosztály,

ab) Sajtóiroda,

ac) Jogi és Területi Koordinációs Főosztály,

ad) Ellenőrzési Önálló Osztály,

b) az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:

ba) Járványügyi és Állatvédelmi Igazgatóság,

bb) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság,

bc) Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága

bd) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

be) Borminősítési Igazgatóság

bf) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság,

bg) Audit Önálló Osztály

c) a Természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:

ca) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság,

cb) Állattenyésztési Igazgatóság,

cc) Földművelésügyi Igazgatóság,

cd) Erdészeti Igazgatóság.

d) a Gazdasági és informatikai elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:

da) Költségvetési Igazgatóság,

db) Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság,

dc) Informatikai Igazgatóság.

9. § (1) Ha jogszabály vagy a közvetlen felettes vezető másként nem rendelkezik, az MgSzH elnöke, elnökhelyettesei, az MgSzH Központ igazgatói és főosztályvezetői

a) feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják, azzal, hogy az ilyen feladat- és hatáskör-átruházás nem érinti az átruházó vezető felelősségét,

b) az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhatnak.

(2) Az MgSzH Központ szervezeti egységei között felmerült vitás kérdésekben a legközelebbi közös felettes vezető dönt.

(3) Az MgSzH Központ azon szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni valamely területi szerv részére, kötelesek azt – a feltételek biztosítása érdekében – a szakmailag érintett hivatali szervezeti egységekkel egyeztetni. A belső egyeztetésbe a Jogi és Területi Koordinációs Főosztályt, a költségvetési és létszám-előirányzatokat érintő kérdésekben a Gazdasági és informatikai elnökhelyettest, a Közös mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát érintő kérdésekben az MgSzH Központ illetékes szervezeti egységeit minden esetben be kell vonni.

(4) Az MgSzH Központ igazgatóságai, illetve főosztályai – a jelen Szabályzatban meghatározott feladatkörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak az alárendelt szervezeti egységek felett, amelynek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek az MgSzH szervezetéhez tartozó területi szervek felett.

(5) A kincstári vagyonba tartozó szervezetek tekintetében gyakorolt vagyonkezelői jogokkal kapcsolatos követelményeket a Szabályzat a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály feladatainak meghatározása körében rögzíti.



Az MgSzH Központ irányítása és a területi szervek koordinációja

10. § (1) Az MgSzH irányítását és felügyeletét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben foglaltak alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) Az MgSzH Központ irányítását és felügyeletét a miniszter az általános igazgatás tekintetében a Földművelésügyi és Vidékfejesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szakigazgatási Főosztályán keresztül, a szakterületi tevékenységek esetében a minisztérium szakmai főosztályain keresztül látja el.

(3) Az MgSzH Központ a minisztérium felügyelete alatt – elsősorban a szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából – szervezi, összehangolja és ellenőrzi a területi szervek szakmai tevékenységét, a minisztérium iránymutatása alapján szervezi és felügyeli a területi szervek minőségbiztosítási tevékenységét, részt vesz a tagállami működésből fakadó feladatok végrehajtásában.

(4) A minisztérium szakmai iránymutatása alapján az MgSzH Központ szervezi és összehangolja a területi szervek informatikai fejlesztését, szakmai hátteret biztosít az egységes, zavarmentes működéshez, továbbá előkészíti a szakmai tevékenység fejlesztéséhez szükséges beruházási javaslatokat, részt vesz a beruházási programok szervezésében, nyilvántartja az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési igényeket.

(5) Az MgSzH Központ szervezi, irányítja és felügyeli a területi szervek szervezetében működő megyei, regionális és speciális laboratóriumok szakmai munkáját, fejlesztési és módszeradaptációs feladatokat határoz meg számukra. A vizsgálati eredményeket összesíti és értékeli.

(6) Az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak figyelembevételével – az MgSzH Központ jogi iránymutatást ad a területi szervek részére. A hatósági tevékenység jogi hátterének korszerűsítése érdekében részt vesz a tevékenységét érintő jogszabályok előkészítésében.

(7) Az MgSzH elnöke és szakterületért felelős elnökhelyettese azonnali intézkedést igénylő esetekben a területi szerv köztisztviselője részére jogszabályban meghatározott járványügyi vagy más kiemelt jelentőségű okból közvetlenül adhat utasítást, továbbá a területi szerv köztisztviselőjétől jelentést kérhet.

(8) Az MgSzH területi szerveinek felügyeletét az elnök az általános igazgatás tekintetében a Jogi és Területi Koordinációs Főosztályon keresztül, a szakterületi tevékenységek esetében a szakterületért felelős elnökhelyettes útján látja el. Az adott szakterületért felelős elnökhelyettes a szakmai felügyelet gyakorlását a szakterület szerint érintett igazgatóra átruházhatja.

III. Fejezet

AZ MGSZH KÖZPONT VEZETŐI ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Az elnök

11. § (1) Az elnök a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és tevékenységéért a miniszternek felelős. Az elnököt határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel. Az MgSzH elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az elnök köztisztviselői illetményének mértéke a Ktv. 45. §-ának (11) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(2) Az MgSzH elnöke szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni a miniszternek az MgSzH tevékenységének ellátásáról, illetve működéséről.

(3) Az elnök

a) előkészíti és a miniszterhez – normatív utasítással történő kiadása érdekében – benyújtja az MgSzH szervezeti és működési szabályzatát,

b) vezeti és ellenőrzi az MgSzH szervezetét, biztosítja a működés feltételeit, elemzi a feladatok végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági információkat,

c) kialakítja az MgSzH belső munkarendjét és külső kapcsolatrendszerét,

d) irányítja az MgSzH szervezeti egységeinek vezetőit és elsősorban a vezetőkön keresztül az MgSzH valamenynyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és munkavállalóját,

e) elkészítteti és a miniszternek jóváhagyásra benyújtja az MgSzH éves költségvetési tervét és az éves költségvetési beszámolóját,

f) elkészítteti az MgSzH munkatervét,

g) biztosítja az együttműködést az MgSzH tevékenységi körében a minisztériummal és annak szervezeti egységeivel, a Magyar Államkincstárral, a minisztériumokkal, az európai uniós szervekkel, a delegált és közreműködői feladatokban érintett szervekkel és más szakigazgatási intézményekkel, szervekkel,

h) gondoskodik a belső ellenőrzés rendjének kialakításáról és működtetéséről, az ehhez szükséges források biztosításáról,

i) jóváhagyja a belső ellenőrzési vezető által készített, kockázatelemzéssel alátámasztott, stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési terveket,

j) jóváhagyja a belső ellenőrzés működési kézikönyvét,

k) elkészítteti és a belső ellenőrzési vezető rendelkezésére bocsátja a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalát,

l) javaslatot tesz a miniszternek az elnökhelyettesek és a területi szerv főigazgatójának kinevezésére, felmentésére, vonatkozásukban gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat,

m) az MgSzH elnökhelyettesei, illetve az MgSzH Központ igazgatói, főosztályvezetői, igazgató-helyettesei, főosztályvezető-helyettesei, osztályvezetői tekintetében – kivéve az elnökhelyettesek kinevezését és felmentését, valamint a belső ellenőrzési vezető áthelyezését – gyakorolja a munkáltatói jogkört, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát – külön elnöki utasításban – más vezető beosztású személyre átruházhatja, továbbá javaslatot tesz kitüntetésekre, jóváhagyja a képzési tervet,

n) a szakterületért felelős elnökhelyettes javaslatára kinevezi és felmenti az MgSzH területi szervének igazgatóit,

o) információt nyújt az MgSzH tevékenységéről,

p) jogszabályban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközében meghatározott keretek között kidolgozza és – a miniszter jóváhagyásával – fejleszti az elektronikus ügykezelést, illetőleg az elektronikus ügyintézést és adatátvitelt az MgSzH feladatellátásával összefüggésben,

q) kiadja az Iratkezelési Szabályzatot, illetőleg a TÜK-Szabályzatot.

(4) Az elnök felelős

a) az MgSzH nemzeti és közösségi jogszabályokban, illetve megállapodásban meghatározott feladatainak ellátása során a szakmaiság, a törvényesség és a hatékonyság, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés biztosításért,

b) az MgSzH gazdálkodásában a törvényesség, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,

c) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, azok valódiságáért és teljességéért,

d) az MgSzH költségvetésének betartásáért, a gazdasági lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért,

e) a jogszabály által előírt belső szabályzatok kiadásáért,

f) a delegált és közreműködői feladatok tárgyában kötendő megállapodások megkötéséért, illetve végrehajtásuk vonatkozásában a jogszabályi rendelkezések betartásáért,

g) az MgSzH katasztrófa-, biztonsági, tűz-, polgári és munkavédelmi helyzetéért,

h) az éves ellenőrzési jelentés elkészíttetéséért,

i) a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért,

j) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért,

k) az MgSzH feladatellátásának minőségbiztosításáért.

(5) Az elnök:

a) gyakorolja a jogszabályok alapján az MgSzH-t megillető jogköröket,

b) gyakorolja a kiadmányozási jogkört,

c) intézkedik annak érdekében, hogy az MgSzH-ban a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelő gyakorlat kerüljön kialakításra, és e követelményeket érvényesíti a működtetésben,

d) kiadja az MgSzH tevékenységét szabályozó elnöki utasításokat és körleveleket (a továbbiakban együtt: belső szabályzatok),

e) képviseli – különösen a minisztérium, a külső szervek és a sajtó felé – az MgSzH-t, a képviselet körében részt vesz a minisztérium Szakállamtitkári értekezletén, illetve Miniszteri értekezletén,

f) rendelkezik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek és a kincstári rendnek megfelelően – írásbeli megbízása alapján megbízottja útján is – az MgSzH bankszámlái felett,

g) kötelezettségeket vállalhat és hajthat végre az MgSzH működési és felhalmozási előirányzatai terhére a jóváhagyott költségvetésen belül,

h) a Ktv. és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai és az MgSzH jóváhagyott költségvetése alapján megállapítja a köztisztviselők és az MgSzH egyéb munkavállalóinak jutalmazásának mértékét, gyakoriságát,

i) meghatározza a teljesítményértékelési célokat a főosztályok, önálló osztályok vezetői, és az igazgatók vonatkozásában,

j) egységes közszolgálati, valamint közszolgálati adatvédelmi szabályzatot alkot a Ktv. által a hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe utalt tárgykörökről,

k) az MgSzH bármely köztisztviselőjét egyedi feladatok ellátásával megbízhatja, amelyről a köztisztviselő köteles felettesét tájékoztatni,

l) ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze feladatkörébe utal,

m) irányítja az elnökhelyetteseket, az igazgatóságokat, a főosztályokat és az önálló osztályokat, valamint az adminisztrációs és koordinációs feladatokat ellátó elnöki titkárságot.

(6) Az MgSzH hivatali szervezetének vezetője az elnök, akit általános jogkörrel – a gazdasági tevékenységek kivételével – általános elnökhelyettesként az Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes helyettesít. Az elnököt a gazdasági tevékenységek vonatkozásában a Gazdasági és informatikai elnökhelyettes helyettesíti. Az általános elnökhelyettes az elnök távollétében csak olyan intézkedés meghozatalára jogosult, amelyet az elnök nem tart fenn kizárólagos hatáskörében. Az elnököt az Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes akadályoztatása esetén a Gazdasági és informatikai elnökhelyettes, az Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes és a Gazdasági és informatikai elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a Természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes helyettesíti. Az általános elnökhelyettes az elnök helyettesítése körében alkalmazott eljárásáról az elnök akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol az elnöknek.



Az elnök által adományozható címek

12. § (1) Az elnök a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat a Ktv.-ben foglaltaknak megfelelően.

(2) Az elnök szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adhat a Ktv.-ben meghatározott feltételekkel rendelkező MgSZH Központbeli köztisztviselőknek. A szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címmel rendelkező köztisztviselők létszáma az MgSzH Központjában együttesen nem haladhatja meg az MgSzH Központ engedélyezett köztisztviselői létszámkeretének 5%-át.



Az elnökhelyettesek

13. § (1) Az MgSzH elnöke elnökhelyettesek útján irányítja az MgSzH Központját és területi szerveit. Az MgSzH elnökhelyettesét határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel, az Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes esetében az országos főállatorvos javaslatára. Az MgSzH elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – az MgSzH elnöke gyakorolja. Az elnökhelyettes köztisztviselői illetményének mértéke a Ktv. 45. §-ának (11) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(2) Az elnökhelyettes irányítja az alárendeltségében működő igazgatóságok tevékenységét.

(3) Az elnökhelyettes ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei a feladat- és hatáskörébe utalnak, illetőleg amelyeket az elnök a feladatkörébe utal, továbbá amelyekkel az elnök megbízza.

(4) Az elnökhelyettes az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatainak teljesítéséről és az elnök által rábízott feladat teljesítéséről rendszeresen beszámol az elnöknek.

(5) Az elnökhelyettes meghatározza az irányítása alá tartozó igazgatóságok munkáját, ellenőrzi – szükség szerint közvetlenül, személyesen – ennek teljesítését.

(6) Az elnökhelyettes felelős az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatának elvégzéséért.

(7) Az elnökhelyettes a jelen szervezeti és működési szabályzatban és a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságokra vonatkozó ügyrendben foglaltak szerint gyakorolja kiadmányozási jogkörét, melynek gyakorlását beosztottjaira átruházhatja, ez utóbbi azonban nem érinti a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságok munkájáért való felelősségét.

(8) Az elnökhelyettes gyakorolja az irányítása alá tartozó igazgatóságok vezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot.

(9) Az elnökhelyettes jóváhagyja, illetve felülbírálja az irányítása alá tartozó igazgatók és az igazgatók által felügyelt osztályvezetők munkakörére, munkaköri leírására tett javaslatokat.

(10) Az elnökhelyettes az MgSzH Központ köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát más vezető beosztású személyre átruházhatja.

(11) Az elnökhelyettes jóváhagyja, illetve felülvizsgálja az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatkörére vonatkozó jogi szabályozás kezdeményezését.

(12) Az elnökhelyettes ellenőrzi, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső szabályzatok az általa felügyelt szervezeti egységek munkájában érvényesülnek-e.

(13) Az elnökhelyettes beszámoltatja a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságok vezetőit, illetve köztisztviselőit és munkavállalóit a szervezeti egységnél végzett munkákról, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(14) Az elnökhelyettes szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából.

(15) Az elnökhelyettes szükség szerint egyedi feladatok ellátásával bízza meg az irányítása alá tartozó igazgatóságok bármely köztisztviselőjét, melyről a köztisztviselő tájékoztatja közvetlen felettesét. Az elnökhelyettes az adott feladatról és annak teljesítéséről tájékoztatja az MgSzH elnökét.

(16) Az elnökhelyettes feladatkörébe tartozó ügyintézés keretében – kivéve, ha az adott ügyben, illetve eljárásban az elnök jár el –, valamint az elnök által átruházott hatáskörben jogosult az MgSzH képviseletére.

(17) Az elnökhelyettest az általa kijelölt igazgató helyettesíti. A kijelölést az elnöknek jóvá kell hagynia.

(18) A Gazdasági és informatikai elnökhelyettes helyettesítését a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetői közül általa kijelölt főosztályvezető látja el. A kijelölést az elnöknek jóvá kell hagynia.



Az igazgató és főosztályvezető

14. § (1) Az igazgató, illetve a főosztályvezető önállóan és felelősen, a jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a rábízott igazgatóságot, főosztályt, illetőleg önálló osztályt. Az MgSzH igazgatói, illetve főosztályvezetői felett a munkáltatói jogokat az MgSzH elnöke gyakorolja. Az igazgató, illetve a főosztályvezető tevékenységét a közvetlen felettes elnökhelyettes irányítása alapján végzi.

(2) Az igazgató (főosztályvezető) gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, és a felettesei utasításainak végrehajtásáról. Felelős az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) ügykörébe tartozó döntések előkészítéséért és meghozataláért, az általa adott információk és adatok helyességéért.

(3) Az igazgató (főosztályvezető) gyakorolja az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) az alárendeltségébe tartozó osztály vezetőjére vagy jogszabályban meghatározott esetekben hatósági jogkörben eljáró ügyintézőre átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket közvetlen felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(4) Az igazgató, illetve a főosztályvezető tevékenységi területén

a) meghatározza az igazgatóság, illetve a főosztály (önálló osztály) munkatervét, valamint elkészíti az igazgatóság, illetve a főosztály (önálló osztály) ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását,

b) az elnök felhatalmazása alapján az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály ügyrendjének megfelelően határoz azokban az ügyekben, amelyek előkészítése a felügyelt osztályok, önálló osztály esetén az önálló osztály feladatkörébe tartozik,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban és az adott szervezeti egységre vonatkozó ügyrendben foglaltak szerint gyakorolja kiadmányozási jogkörét, melynek gyakorlását beosztottjaira átruházhatja, ez utóbbi azonban nem érinti az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály munkájáért való felelősségét,

d) számviteli, statisztikai és egyéb adatok felhasználásával és elemzésével segíti és előkészíti az elnöki és felsőbb döntések meghozatalát, a döntéseket végrehajtja és azok végrehajtásáról tájékoztatást ad,

e) ellenőrzi a felügyelt szervezeti egységek, illetőleg az önálló osztály által kidolgozott fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók megvalósítását,

f) gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot,

g) jóváhagyja, illetve felülbírálja az irányítása alá tartozó osztályvezetők által a felügyelt osztályokon dolgozók munkakörére, munkaköri leírására tett javaslatokat,

h) jóváhagyja, illetve felülbírálja a felügyelt osztályok feladatkörére vonatkozó jogi szabályozás kezdeményezését,

i) ellenőrzi, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső szabályzatok az általa felügyelt szervezeti egységek munkájában érvényesüljenek,

j) felülvizsgálja a felügyelt osztályok által készített tervezeteket, valamint jóváhagyja a felügyelt osztályok ügyrendjeit és munkaterveit,

k) figyelemmel kíséri és szervezi a felügyelt osztályok munkatervben foglalt és egyéb feladatainak végrehajtását, részükre az ehhez szükséges feltételeket biztosítja,

l) beszámoltatja a felügyelt osztályok vezetőit, illetve köztisztviselőit és munkavállalóit a szervezeti egységnél végzett munkákról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,

m) szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából,

n) szükség szerint egyedi feladatok ellátásával bízza meg a felügyelt szervezeti egységek bármely köztisztviselőjét, melyről a köztisztviselő tájékoztatja közvetlen felettesét, ez esetben az igazgató, illetve a főosztályvezető az adott feladatról és annak teljesítéséről tájékoztatja a közvetlen felettes elnökhelyettest,

o) a felügyelt osztályok vezetőinek javaslataira is figyelemmel javaslatot tesz az elnöknek a köztisztviselők, ügykezelők és a munkavállalók kitüntetésére, jutalmazására, segíti a felügyelt szervezeti egységek köztisztviselőinek szakmai fejlődését,

p) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörének kockázatelemzését, és működteti az ezzel kapcsolatos kockázatkezelési rendszert,

q) gondoskodik az általa vezetett szervezeti egység nemzetközi kapcsolatok tartásával, tagállami működéssel összefüggő feladatainak ellátásáról,

r) gondoskodik a felügyelete alá tartozó szakterülettel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásáról, azok megvalósításáról,

s) véleményt nyilvánít jogszabálytervezetekről,

t) irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek végrehajtását,

u) javaslatot tesz fejlesztési, felügyeleti intézkedésre,

v) gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkört az MgSzH költségvetésében biztosított előirányzatokból,

w) gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat.

(5) Az igazgató, a főosztályvezető, illetve az önálló osztály vezetője biztosítja az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály együttműködését az MgSzH más szervezeti egységeivel.

(6) Az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály feladatkörébe tartozó ügyintézés keretében – kivéve, ha az adott ügyben, illetve eljárásban az elnök jár el –, valamint az elnök által átruházott hatáskörben az igazgató, illetve a főosztályvezető jogosult az MgSzH képviseletére, és kötelezettsége áll fenn az MgSzH működésében érintett külső szervekkel való együttműködés tekintetében.

(7) Az igazgató, illetve a főosztályvezető tevékenységéről az elnököt folyamatosan tájékoztatja.



Az igazgatóhelyettes és főosztályvezető-helyettes

15. § (1) Az igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezető-helyettes az igazgatót, illetőleg főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el, ami nem érinti osztályvezetői teendői ellátását.

(2) Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettes besorolású köztisztviselő.

(3) Több igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezető-helyettes esetén az igazgató, illetve főosztályvezető közvetlen felettes vezetője egyetértésének kikérése mellett kijelöli általános helyettesét.

(4) Az igazgatóságon (főosztályon) az igazgató (főosztályvezető) általános helyettesítését ellátó igazgatóhelyettes (főosztályvezető-helyettes) egyben egy osztály feladatainak irányításáért is felelős.

(5) Egyes igazgatóságokon belül – a Szabályzatban foglaltak szerint – a szakmailag szorosan összetartozó osztályok munkáját – egyúttal valamelyik osztályt is vezető – igazgatóhelyettesek fogják össze.

(6) Az önálló osztályt vezető főosztályvezető helyettesítésére egy – osztályt nem vezető – főosztályvezető-helyettes működik.



Az osztályvezető

16. § (1) Az igazgatósági, illetve főosztályi szervezetben működő osztályvezető az igazgató, illetve a főosztályvezető irányításával önállóan és felelősen vezeti a rábízott osztályt a feladatkörének, a főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásoknak megfelelően.

(2) Az osztályvezető

a) szervezi, vezeti és ellenőrzi az osztály munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a belső szabályzatok az osztály munkájában érvényesüljenek,

b) felelős az osztály feladatainak elvégzéséért,

c) meghatározza, szükség szerint javaslatot tesz az osztály munkatervének, ügyrendjének módosítására és azokat az igazgató, illetve a főosztályvezető elé terjeszti jóváhagyásra,

d) javaslatot tesz az igazgatónak – a főosztályi szervezetben működő osztályok esetén a főosztályvezetőnek – az osztály munkatársainak személyére, munkaköreire és a munkaköri leírásokra,

e) megállapítja az osztály köztisztviselőinek, ügykezelőinek és munkavállalóinak feladatait, ellenőrzi ezek teljesítését, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, a magáncélú eltávozás tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat,

f) javaslatot tesz az igazgatónak – a főosztályi szervezetben működő osztályok esetén a főosztályvezetőnek – az osztály munkáját érintő körben az MgSzH-ra vonatkozó jogi szabályozásra, fejlesztésre, beruházásra,

g) a hatósági eljárás tekintetében szakmai iránymutatást nyújt az ügyintéző számára, valamint gondoskodik a hatósági eljárás lefolytatásának és a hatósági döntés előkészítésének jogszerűségéről,

h) jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint, valamint felhatalmazás alapján képviseli az MgSzH-t,

i) figyelemmel kíséri és szervezi az osztály munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását, amelyhez a szükséges feltételeket biztosítja,

j) vezetői és folyamatba épített ellenőrzési feladatokat lát el,

k) biztosítja az osztály együttműködését az MgSzH más szervezeti egységeivel,

l) az osztály feladatkörében elnöki utasítás tervezeteket készít elő, módosítást kezdeményez, tájékoztatókat, körleveleket készít elő,

m) beszámoltatja az osztály köztisztviselőit és munkavállalóit a végzett munkájukról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,

n) az osztály állományába tartozó köztisztviselők tekintetében teljesítményértékelést végez, javaslatot tesz az illetmény-eltérítésre, kitüntetésre, jutalmazásra,

o) javaslatot tesz a képzésen való részvételre, kiküldetésre,

p) szükség szerint szakmai értekezletet tart,

q) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetői megbízták,

r) tevékenységéről a felettes vezetőjét folyamatosan tájékoztatja,

s) feladatkörében a piaci szereplőket érintő információkról tájékoztatót készít,

t) a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra jogosult és az elnök engedélye alapján e jogkörét beosztottjaira átruházhatja, ez azonban nem érinti az osztály munkájáért való felelősségét.

(3) Az osztályvezető megbízás alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.



A laborvezető és az állomásvezető

17. § (1) A laborvezető a főosztályi ügyrendnek, az adott laborra vonatkozó előírásoknak és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a labort. A laborvezető osztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(2) A laborvezető meghatározza és ütemezi a laborban elvégzendő fizikai, kémiai, biokémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos vizsgálatokat, annak módját, a laborban dolgozók részletes feladatait.

(3) Az állomásvezető a főosztályi ügyrendnek és az adott állomásra vonatkozó előírásoknak és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az állomást. Az állomásvezető osztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(4) Az állomásvezető meghatározza és ütemezi az állomáson elvégezendő feladatokat, az állomásra vonatkozó előírásoknak megfelelően irányítja az állomás szakmai munkáját, meghatározza a köztisztviselők, ügykezelők, és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.

(5) A laborvezető és az állomásvezető eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza.



A titkárságvezető

18. § (1) Az elnök és az elnökhelyettesek munkáját osztályvezetői besorolású titkárságvezető segíti.

(2) A titkárságvezető feladata a vezetőhöz érkező iratok feldolgozása, a vezető hivatali teendőinek szervezése, nyilvántartása, az értekezleteken elhangzottak rögzítése és a vezető által adott feladatok végrehajtása, a titkárság dolgozóinak irányítása. E tevékenységi körében ellátja

a) a vezető hivatali munkájának koordinálását, biztosítja annak folyamatosságát,

b) a döntést igénylő ügyek szakszerű előkészítését, a szakmai javaslatok egyeztetését, a döntésről való tájékoztatást és a kiadott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérését.



Az ügyintéző

19. § (1) Az ügyintéző feladata az MgSzH feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; valamint a végrehajtás szervezése. Az ügyintéző munkáját a munkaköri leírásában rögzítetteknek és a vezető utasításának megfelelően önállóan végzi. A feladatok megoldására vonatkozó javaslatait a kérdés alapos, rendszeres és többirányú vizsgálata után, az összefüggések feltárásával, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei figyelembevételével, megfelelő időben, kezdeményezően köteles megtenni. A lehetséges megoldásokat előtárja, és azok közül a legmegfelelőbbre megindokolt javaslatot tesz. A hatáskörébe utalt ügyek menetét az ügyintéző köteles figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Az ügyintéző a kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős az MgSzH állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(3) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Amennyiben felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást a beosztott dolgozó részére, a dolgozó köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.



Az ügykezelő

20. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. Az ügykezelő felelősen gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmány-tervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról és továbbításáról.

(2) Az ügykezelő ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

IV. Fejezet

AZ MGSZH KÖZPONT MŰKÖDÉSE
Általános szabályok

21. § (1) Az MgSzH Központ szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) Az MgSzH Központ igazgatóságainak (főosztályainak, önálló osztályainak) ügyrendjét az adott szervezeti egység vezetőjének javaslatára a felettes elnökhelyettes fogadja el.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.

(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a fontos és bizalmas munkakörre vonatkozó utalást, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget, a minősített iratokkal kapcsolatos minősítési, illetve betekintői jogosultságot és a kiadmányozási jogot, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a helyettesítés rendjét, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.

22. § (1) Az MgSzH Központ szervezeti egységei a munkafeladatok határidőre történő, szakszerű elvégzése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2) A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetés kezdeményezéséért az a szervezeti egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat szerint a feladatkörébe tartozik.

(3) Az MgSzH Központ szervezeti egységeinek dolgozói a munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani, illetve szükség esetén, az információ alapján eljárást kezdeményezni.

(4) Ha a feladat megoldásában több igazgatóság vagy főosztály (önálló osztály) érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt igazgatóság, illetve főosztály (önálló osztály) a felelős, amely – az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – köteles gondoskodni arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt igazgatóság vagy főosztály (önálló osztály) álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő részlegek szakterületük szempontjait feltáró munkarészeket, észrevételeket, javaslatokat adnak. A nem érvényesített javaslatokról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén az érintett részlegeknek egymás között egyeztetniük kell, ennek eredménytelensége esetén a legközelebbi közös felettes vezető dönt.

23. § Az igazgató, illetve a főosztályvezető más szervezeti egység vezetője feladatkörét érintő intézkedést csak az érintett szervezeti egység vezetője írásbeli egyetértésével tehet, illetve – a hatósági ügyek kivételével – jogosult az elnök elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben az érintett vezetők véleményének egyeztetése nem vezetett eredményre. Azon hatósági ügyek felsorolását, amelyekben döntés csak az MgSzH Központjának vagy az MgSzH területi szerveinek érintett szervezeti egysége (egységei) véleményének kikérésével és az adott szervezeti egység(ek) véleményének figyelembevételével hozható, a 4. számú melléklet tartalmazza.

24. § (1) A Szabályzatban fel nem sorolt, de hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok hivatali szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.

(2) Az igazgatóság, illetve főosztály (önálló osztály) feladatait saját dolgozói által köteles ellátni. Ez nem érinti az igazgatónak vagy főosztályvezetőnek azt a jogát, hogy a feladat szakszerű megoldásához – a közvetlen felettes vezető jóváhagyásával – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak figyelembevétele mellett külső szakértőt vegyen igénybe vagy egyes kérdések megoldásához külső intézménytől szakvéleményt kérjen.

25. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített ügyiratot mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető keltezéssel látja el és aláírja. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az ügyirat vótumában vagy külön készült feljegyzésben kell számot adni, melyet a közvetlen felettes vezetőnek is láttamoznia kell.

(2) Az elnök által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, az érintett igazgatóság (főosztály, önálló osztály), illetve elnökhelyettes útján az Elnöki Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét aláírásával igazolja.

(3) Különösen indokolt esetben a vezető – az ok megjelölésével – közvetlenül fordulhat az elnökhöz vagy az elnökhelyetteshez, a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett.

(4) Az MgSzH Központ hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben másodfokú hatósági döntést tartalmazó ügyiratot csak a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály vezetőjének ellenjegyzésével lehet kiadmányozni.

(5) Az ügyintézés során betartandó részletes iratkezelési szabályokat az MgSzH elnöke által kiadott Iratkezelési Szabályzat, a minősítési jogosultságok meghatározását az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján az MgSzH elnöke által kiadott TÜK-Szabályzat tartalmazza.



A kiadmányozási jog

26. § (1) Az aláírási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az aláírási jogköröket az ügyrendekben úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) Az MgSzH hatáskörébe tartozó első- és másodfokú közigazgatási hatósági ügyek esetében a hatósági döntést tartalmazó iratot az elnök írja alá. Az elnök az aláírás jogát a hatósági ügyekben az igazgatók részére átruházhatja.

(3) Az elnök írja alá a miniszter, az Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, az országgyűlési biztosok, a kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a pártok vezetői, valamint az Országgyűlés részére készített átiratokat, feljegyzéseket, mindazokat az iratokat, amelyeknek aláírási jogát jogszabály hatáskörébe utalta vagy amelyek tekintetében az aláírás jogát magának tartotta fenn.

(4) A kormány-előterjesztések és a miniszteri rendeletek tervezeteinek véleményezését az elnök írja alá.

(5) Az elnökhelyettes saját hatáskörében eljárva írja alá

a) a minisztériumok, más állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett,

b) az általa irányított szervezeti egységek által jóváhagyásra felterjesztett, valamint

c) az átruházott hatáskörben kiadmányozandó

ügyiratokat.

(6) Az igazgatók és a főosztályvezetők gyakorolják az aláírás jogát az igazgatóság és a főosztály ügykörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben ez a jog nincs az ezen §-ban foglaltak alapján más hivatali vezető számára fenntartva.

(7) Az osztályvezető aláírási jogát a főosztályvezető által meghatározott ügykörökben gyakorolja.

(8) Az érdemi ügyintézők aláírási joga a feladatkörükbe tartozó azon ügyekre terjed ki, amelyekre a főosztály ügyrendje, illetőleg az igazgató vagy főosztályvezető felhatalmazást ad.

(9) Az aláírásra előkészített ügyiratokat szignálás után – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni az aláírásra jogosulthoz.

(10) Az egyes kiadmányozási jogosultságokat az egyes részlegek ügyrendjében, valamint az érintett köztisztviselők munkaköri leírásában is rögzíteni kell.



A feladatok meghatározása, végrehajtása
és ellenőrzése

27. § (1) Az MgSzH Központ fő feladatait – a minisztérium munkatervében foglaltak figyelembevétele mellett – félévenként az elnök által jóváhagyott munkaterv foglalja össze.

(2) A féléves munkatervet a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály a szervezeti egységekkel lefolytatott előzetes egyeztetés alapján állítja össze, és azt az elnöknek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaterv az egyes feladatokat a határidők és a felelősök megjelölésével együttesen tartalmazza.

(4) A főosztályok az MgSzH munkaterve alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet az adott főosztályt felügyelő elnökhelyettes hagy jóvá.



Utasítás, irányelv és tájékoztató közzététele

28. § (1) Az elnök a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak figyelembevétele mellett irányelvet és tájékoztatót adhat ki.

(2) Az MgSzH Központ az elnök által kiadott utasítást az MgSzH internetes honlapján, irányelvet, illetőleg tájékoztatót a minisztérium hivatalos lapjában, valamint az MgSzH internetes honlapján teszi közzé.

(3) Az utasítások, irányelvek és tájékoztatók megszövegezéséért, megjelentéséért, azok hivatalos lapban történő közzétételéért – az érintett szervezeti egységek bevonásával – a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály tartozik felelősséggel. A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály az irányelv, illetve a tájékoztató előkészítése során előzetesen tájékoztatni köteles a minisztériumot a 10. § (2) bekezdésében foglalt irányítási rendnek megfelelően.

(4) Utasítás, irányelv és tájékoztató közzétételét bármely szervezeti egység kezdeményezheti az elnöknél a kiadás szakmai indokának, szükségességének, valamint jogalapjának megjelölése mellett. Az elnök a kezdeményezést – annak vizsgálatára, illetőleg a vizsgálat eredményétől függő végrehajtására – továbbítja a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály részére.

(5) Az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadásának jogalapját – az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával – a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály minden esetben vizsgálja.



Hivatali értekezletek

29. § (1) Az elnöki tájékoztató értekezlet heti rendszerességgel az elnökhelyettesek és az Elnöki Titkárság vezetőjének részvételével ülésezik. Az értekezletet az elnök hívja össze. Az értekezleten az elnök tájékoztatást ad a kormány és a miniszter döntéseiről és az abból következő feladatokról.

(2) A vezetői értekezlet heti rendszerességgel ülésezik. Az értekezletet az elnök hívja össze. Az értekezlet az elnök vezetésével megtárgyalja az MgSzH működését és tevékenységét érintő jelentős kérdéseket, az időszerű feladatok végrehajtását. Az értekezlet résztvevői az elnökhelyettesek, főosztályvezetők és az Elnöki Titkárság vezetője.

(3) Az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a területi szervek főigazgatói szükség szerinti rendszerességgel hivatali értekezletet tartanak az MgSzH működését és tevékenységét érintő jelentős kérdésekről és az időszerű feladatok végrehajtásáról.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hivatali értekezleteken az országos főállatorvos is részt vesz.

(5) A hivatali értekezletek ügyrendjét az MgSzH elnöke által kiadott külön ügyrend tartalmazza.



A munkavégzés alapelvei

30. § (1) A felettes vezető – a közvetlen munkahelyi vezető távollétében, a szolgálati út mellőzésével – utasíthat bármely beosztottat, aki az utasítást köteles végrehajtani. Erről azonban a beosztott a lehető legrövidebb időn belül köteles jelentést tenni közvetlen felettesének.

(2) Vitás kérdések, véleményeltérés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.

(3) Az MgSzH munkatársai kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni elektronikus postaládájukat, valamint az MgSzH belső számítógépes hálózatán közzétett utasításokat, illetve információkat.

(4) Vezetői utasítás az MgSzH elektronikus levelezési rendszerén keresztül is kiadható. Az így kiadott utasítások elintézése során – amennyiben az utasításból más nem következik – a beosztott az MgSzH elektronikus levelezési rendszerét köteles használni.

(5) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály a belső utasítások, szabályzatok Elnöki Titkárságon történő nyilvántartásba vételét követően köteles gondoskodni azok – MgSzH belső informatikai hálózatán történő – közzétételéről. Ennek érdekében az utasítást, szabályzatot írásban és elektronikus formában is meg kell küldeni az Informatikai Főosztálynak.

(6) A vezető köteles a feladatok kidolgozását a szükséges információk megadásával, illetve amennyiben az a feladat jellegéből következik, a legfontosabb elvi kérdésekben való előzetes állásfoglalással, a módszerek, eszközök és az időbeli ütemezés meghatározásával elősegíteni.



Az érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés

31. § A vezetők a hatályos jogszabályoknak és a hivatali szabályzatoknak megfelelően kötelesek a dolgozók munkaviszonyát, munka- és életkörülményeit érintő kérdésekben a munkáltatónál működő érdek-képviseleti szervekkel együttműködni és mindazokban az ügyekben, amelyek egyetértésükkel bírálhatók el, a döntéshez az egyetértést megszerezni.



Együttműködés a sajtóval

32. § (1) Az MgSzH írott, valamint elektronikus sajtóval való kapcsolattartását a hivatali kommunikációért felelős Sajtóiroda koordinálja.

(2) Az MgSzH nevében nyilatkozatot az elnök, az elnökhelyettes vagy az MgSzH Központ elnök által kijelölt igazgatója adhat.

(3) Az elnökhelyettes, valamint a főosztályvezetők feladatkörükkel összefüggésben tehet nyilatkozatot.

(4) Az MgSzH munkatársai csak az elnök, az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt igazgató, illetve az ügykörükbe tartozó kérdésekben a igazgatók engedélyével nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot előzetesen egyeztetni kötelesek a Sajtóirodával.

(5) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, valamint nem eredményezheti közérdekű adatok eltitkolását vagy meghamisítását.

(6) A Sajtóiroda tevékenysége során köteles együttműködni a minisztérium sajtóirodájával.



Az MgSzH Központ honlapjának gondozása

33. § Az MgSzH Központ internetes honlapjának tartalomszolgáltatásáért az elnök közvetlen irányítása alá tartozó Sajtóiroda felelős. A Sajtóiroda feladatait a Szabályzat 61. §-a határozza meg.



Az MgSzH belső pénzügyi ellenőrzési rendszere

34. § (1) Az MgSzH belső pénzügyi ellenőrzése a belső ellenőrzési tevékenység, és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység útján valósul meg.

(2) Az MgSzH működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében az elnök működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint elkészíti az MgSzH ellenőrzési nyomvonalát.

(3) Az elnök biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A szervezeti egység vezetője irányítási, szabályozási tevékenysége során érvényesíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.

(5) Az MgSzH gazdálkodási szabályzatában, a szervezeti egységek ügyrendjében, valamint a munkaköri leírásokban kell rendelkezni az egyes gazdálkodási területek, illetőleg a szervezeti egységek folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről.

35. § (1) A jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközében vagy a munkatervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztály kötelessége.

(2) Az állami szervek döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály a határozat közlésével felhívja a feladat ellátásáért felelős, valamint az érintett főosztályt a határidőben történő végrehajtásra.

(3) Az MgSzH Központ valamely szervezeti egysége által készített és más főosztály számára feladatot előirányzó tervezetet (intézkedési terv, munkaprogram stb.) az érintett főosztállyal és a Jogi Főosztállyal előzetesen egyeztetni kell.

(4) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály az MgSzH munkaterve által meghatározott feladatok végrehajtását az illetékes szakmai elnökhelyettes(ek) bevonásával ellenőrzi és ezek teljesítéséről az elnököt havi rendszerességgel, a minisztériumot igénye szerint – az esetleges akadályozó körülmények ismertetésével – írásban tájékoztatja.



Az MgSzH Központ képviselete

36. § (1) Az MgSzH Központot az ügyintézés körében – ha az elnök másképp nem rendelkezik – a feladatkör szerint érintett igazgatóság, illetve főosztály képviseli. Ez a szervezeti egysége felelős a több szervezeti egységet érintő egységes hivatali álláspont kialakításáért, az MgSzH álláspontjának összehangolásáért.

(2) Munkakapcsolatot az MgSzH Központ szervezeti egységei létesíthetnek külső szervekkel, azzal, hogy eljárásukról az MgSzH tárgyban érintett igazgatóságát, illetve főosztályát tájékoztatni kötelesek.

(3) Az MgSzH vezetői a nemzetközi kapcsolatokban a szakmai terület, a partner képviseleti szintje, valamint a téma súlya, fontossága szerint látják el az MgSzH képviseletét.

(4) Tájékoztatási, jóváhagyási, ellenőrzési rendre vonatkozó szabályok a nemzetközi ügyek tekintetében is alkalmazandók.

(5) A kapcsolatfelvétel, a kétoldalú együttműködések kialakítása, végrehajtása, a tárgyalások szervezése az igazgatóságok és az Elnöki Titkárság feladata. Jogi kérdésekben a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály állásfoglalását ki kell kérni.



A nemzetközi kapcsolatok rendje

37. § (1) Az Elnöki Titkárság szervezi és koordinálja az MgSzH Központ vezetőinek és szervezeti egységeinek nemzetközi kapcsolatait.

(2) Az MgSzH Központ szervezeti egységei

a) szakmai jellegű nemzetközi tevékenységüket önállóan, saját pénzügyi keretük terhére végzik, a jogszabályok és a nemzetközi kapcsolattartás szabályainak betartásával,

b) a nemzetközi kapcsolattartásra féléves tervet készítenek, és azt véleményezésre megküldik az Elnöki Titkárságnak. Az önállóan folytatott nemzetközi kapcsolataikról, kiutazásokról, illetve külföldi vendégek fogadásáról rendszeresen tájékoztatják az Elnöki Titkárságot,

c) nemzetközi tevékenységüket önállóan dokumentálják és az MgSzH Központ más egységei számára is használható információkat az Elnöki Titkárság rendelkezésére bocsátják,

d) előzetesen tájékoztatják az Elnöki Titkárságot a különböző nemzetközi rendezvényekre szóló meghívásairól,

e) fordítással, tolmácsolással, valamint hivatalos külföldi utazással kapcsolatos kéréseiket az Elnöki Titkárság részére továbbítják, amely gondoskodik a megrendelt munka elvégeztetéséről a megkeresést intéző belső szervezeti egység irányában.

(3) A hivatalos külföldi útról visszatért vezető vagy munkatárs nyolc napon belül köteles szakmai programjáról, tapasztalatairól útijelentést készíteni, amelyben értékelni kell a hazai viszonyok között hasznosítható ismereteket, és javaslatot kell tenni a szükséges további intézkedésekre.

(4) Az útijelentést a szervezeti egység vezetője és elnökhelyettesének véleményével ellátva megküldi az Elnöki Titkárságnak, amely az abban foglaltakról tájékoztatja az MgSzH elnökét és az érintett szervezeti egységeket.

(5) A nemzetközi kapcsolatok rendjének részletes szabályait az elnök által kiadott külön szabályzat tartalmazza.



Iratforgalom

38. § (1) Az iratkezelést az MgSzH Központban a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály keretében működő Központi Iratkezelő Iroda végzi. A Központi Iratkezelő Iroda a szervezet és vezetés szempontjából a Jogi és Területi Koordinációs Főosztály Igazgatási Osztályához tartozik.

(2) Az MgSzH-ba beérkező iratok közül a Központi Iratkezelő Iroda

a) a konkrét névre, illetve főosztályra szóló leveleket, illetve iratokat az érintett címzett(ek)nek továbbítja,

b) a címzett megjelölése nélküli leveleket és iratokat felbontja, és azokat – a levél, illetve irat tartalmából kitűnően az – érintett szervezeti egység(ek) részére továbbítja.

(3) Minden egyéb, az (1) és (2) bekezdésben nem említett, vagy egyébként el nem dönthető esetben a beérkező iratokat és egyéb küldeményeket, az Elnöki Titkárságra kell megküldeni.

(4) Téves irányítás esetén a levelet haladéktalanul továbbítani kell ahhoz a szervezeti egységhez, amelynek feladatkörébe az adott ügy tartozik. Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, egyidejűleg értesítve erről azt a vezetőt is, aki a küldeményt tévesen irányította.

(5) Az iratkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az Iratkezelési Szabályzat, illetve a TÜK-Szabályzat tartalmazza.



Munkáltatói jogokkal kapcsolatos rendelkezések

39. § (1) Az elnök az elnökhelyetteseket, illetőleg az igazgatókat, főosztályvezetőket is feljogosíthatja egyes elnöki munkáltatói jogok gyakorlására.

(2) Az igazgató és a főosztályvezető az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja:

a) túlmunka, készenlét, ügyelet elrendelése,

b) kiküldetés elrendelése,

c) munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,

d) szabadság kiadása,

e) helyettesítés elrendelése,

f) tanfolyamon, továbbképzésen való részvétel előírása,

g) a munkakörbe tartozó feladatok meghatározása, a munkavégzés módjának előírása,

h) munkakörbe nem tartozó, illetve más munkahelyen történő ideiglenes munkavégzés elrendelése,

i) minősítés.



A munkavégzés rendje az MgSzH Központjában

40. § (1) A munkaidő hétfőtől csütörtökig reggel 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 14.00 óráig tart.

(2) Az ügyfélfogadás munkanapokon 10.00 órától 14.00 óráig tart.

(3) Az MgSzH épületeibe való be- és kiléptetés rendjéről az MgSzH elnöke által kiadott biztonsági szabályzat rendelkezik.

(4) Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések érdekében az MgSzH vezetői – a külön elnöki utasításban foglaltak szerint – munkaidőn kívüli ügyeleti szolgálatot rendelnek el.

(5) A hivatali dolgozó a munkahelyéről munkaidő alatt történő eltávozását, illetőleg visszatérését köteles közvetlen felettesének bejelenteni.

(6) Az MgSzH elnöke a munkavégzés rendjét a munkaidő vonatkozásában az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

41. § (1) A hivatali vezető munkahelyen kívül feladatát, kiküldetését úgy köteles megszervezni és ellátni, hogy távollétében helyettese érdemi intézkedést tudjon tenni.

(2) A hivatali dolgozó köteles:

a) a betegszabadság igénybevételét, betegállományba vételét, kórházi ápolását közvetlen felettesének – indokolt akadályoztatása esetén az annak megszűntét követő – 24 órán belül bejelenteni;

b) az egy hetet meghaladó betegállományról közvetlen felettesét ismételten tájékoztatni.

(3) A kórházi ápolásról, valamint az egy hetet meghaladó betegállományról a közvetlen felettes köteles a kinevezési jogkört gyakorló vezetőnek haladéktalanul jelentést tenni.



Dolgozói érdekképviselet

42. § A hivatali dolgozók érdekképviseletét ellátó érdekvédelmi szervezetek munkáltatónál történő működésének feltételeit az MgSzH Központ vezetése biztosítani köteles.



Az MgSzH költségvetési és gazdálkodási rendje

43. § (1) Az MgSzH költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni, és terhére kifizetést engedélyezni a Gazdasági és informatikai elnökhelyettes ellenjegyzése nélkül nem lehet.

(2) Az MgSzH költségvetési és gazdálkodási rendjét külön elnöki utasítás szabályozza.

V. Fejezet

AZ MGSZH KÖZPONTJA EGYES SZERVEZETI
EGYSÉGEINEK FELADATAI
AZ ELNÖK KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBE TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Elnöki Titkárság

44. § (1) Az Elnöki Titkárság az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység, amelyet titkárságvezető vezet.

(2) Az Elnöki Titkárság alapfeladata az elnök munkájának segítése, az elnöki programok nyilvántartása, a lebonyolításukban történő közreműködés, a kiemelt feladatok megvalósításának koordinálása, határidő-figyelés; továbbá az MgSzH nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, ezek hivatali szintű összefogása és fenntartása, az MgSzH részvételének biztosítása az európai uniós programokban; valamint a sajtókapcsolatok megszervezése, így az MgSzH elnökének sajtóval kapcsolatos programjai szervezése és lebonyolítása, illetőleg a közvélemény tájékoztatása a sajtón keresztül.

(3) A nemzetközi kapcsolatok területén a Titkárság feladata:

a) az MgSzH nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, ezek hivatali szintű összefogása és fenntartása a tagállami kifizető ügynökségekkel, európai uniós intézményekkel, a leendő tagországok és egyéb országok intézményeivel,

b) az MgSzH feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi rendezvények, konferenciák megszervezése,

c) európai uniós és más külföldi delegációk MgSzH-t érintő látogatásának szervezése, koordinálása.

(4) A Titkárság feladatkörébe tartozik

a) az MgSzH Központ nemzetközi projektjeinek előkészítése, a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok szervezése és koordinálása a szakmai szervezeti egységekkel és az érintett külső szervezetekkel együttműködve az osztály feladatköréhez tartozóan,

b) a külföldre történő hivatali utaztatások szakszerű előkészítése és lebonyolítása, tolmácsolás szervezése,

c) az MgSzH Központ idegen nyelvű kommunikációs anyagainak összeállítása a Sajtóirodával közösen,

d) a feladatköréhez kapcsolódó külső és hivatali szakmai anyagok véleményezése.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az elnökhelyettesek titkárságai esetében is.



Humánpolitikai Főosztály

45. § (1) A Humánpolitikai Főosztály ellátja és szervezi az MgSzH működésével kapcsolatos emberi erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, kidolgozza a Hivatal ergonómiai, munka- és foglalkoztatás-egészségügyi programját és szabályozását.

(2) A Humánpolitikai Főosztály eleget tesz az ellenőrző szervek által kért jelentéstételi kötelezettségeinek.

(3) A Humánpolitikai Főosztály általános feladata a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes körű humánpolitikai feladatainak ellátása a Ktv. és az Mt., valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak szerint.

(4) A Humánpolitikai Főosztály feladatkörében

a) a jogszabályi előírások alapján ellátja a közszolgálati jogviszony létesítésével, fennállásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat,

b) elkészíti, nyilvántartja és karbantartja a személyügyi terveket, ellátja az MgSzH munkatársainak vagyonnyilatkozatával összefüggő feladatokat,

c) elkészíti a Hivatal munkaerő-tervét és felelős a létszámgazdálkodásért, valamint figyelemmel kíséri a létszámváltozást, elemzi annak okait,

d) a munkatársak kiválasztása során érvényesíti az alkalmazással és kiválasztással, a munkaerő-felvétellel kapcsolatos egységes szempontokat,

e) kidolgozza a köztisztviselők teljesítményértékelésének, az ügykezelők értékelésének, és az egyéb ösztönzés, jutalmazás elveit,

f) rendszerbe foglalja és a Hivatal elnökéhez jóváhagyásra előterjeszti – az Igazgatóságok, főosztályok és önálló osztályok javaslatai alapján – a Hivatal előtt álló tárgyévi legfontosabb humánpolitikai feladatokat,

g) elkészíti, kezeli és nyilvántartja a Hivatal munkatársainak összeférhetetlenségi nyilatkozatait (ideértve a speciális Összeférhetetlenségi követelményeket az EU Gyógyszerügyi adatbázisával kapcsolatos feladatkört ellátó szervezeti egységek esetében), valamint elkészíti, kezeli és nyilvántartja a Hivatal munkatársainak összeférhetetlenségi pártatlansági nyilatkozatait,

h) koordinálja a munkatársak munkaköri leírásával kapcsolatos feladatokat,

i) előkészíti, koordinálja és nyilvántartja a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt ügyeket,

j) ellátja a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatokat,

k) előkészíti és koordinálja a munkatársak jutalmazásával kapcsolatos feladatokat,

l) elkészíti – a szakmai Igazgatóságok és Főosztályok javaslatai alapján – a Hivatal éves és középtávú képzési tervét,

m) megszervezi a Hivatal stratégiai céljai eléréséhez kapcsolódó gyakorlati oktatásokat és továbbképzéseket,

n) megszervezi a Hivatal humánerőforrás fejlesztését, továbbképzését és előkészíti oktatáspolitikájának kialakítását,

o) ellátja a szakmai Igazgatóságok (Főosztályok) oktatási, továbbképzési, adminisztratív és szervezési feladatait,

p) szervezi az ügykezelői alapvizsgát, a köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára történő beiskolázását,

q) vezeti a munkatársak szakmai továbbképzését tartalmazó nyilvántartást,

r) előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, továbbá figyelemmel kíséri a tanulmányi szerződésekből eredő jogok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését.


Szervezeti tagozódás:

– Személyzeti Osztály

– Képzési Osztály



Jogi és Területi Koordinációs Főosztály

46. § (1) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály irányítja az alá tartozó szervezeti egységeket. A Jogi Főosztály felelős a Hivatal egységes joggyakorlatának és belső jogi szabályozásának kialakításáért.

(2) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály feladatkörében

a) elősegíti az MgSzH működésének szabályszerűségét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában,

b) jogi tanácsot és tájékoztatást ad az MgSzH vezetőjének és munkatársainak,

c) a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontból történő előkészítésében, vezetői igény szerint beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít,

d) ellátja az MgSzH működésével összefüggő közbeszerzési eljárások jogi feladatait,

e) ellátja a jogi képviseletet az MgSzH Központ működésével összefüggésben a hivatali peres és nem peres ügyekkel kapcsolatosan,

f) nyilvántartja az MgSzH működésére vonatkozó szerződéseket.

(3) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály elkészíti, folyamatosan karbantartja az MgSzH Szervezeti és Működési Szabályzatát.

(4) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály ellátja

a) az MgSzH szabályzatainak, elnöki utasításainak, körleveleinek véglegesítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat,

b) a Hivatal működésével és az egyes jogcímekkel, intézkedésekkel összefüggő jogszabályváltozások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatot, és erről tájékoztatást nyújt a Hivatal vezetője és az illetékes szervezeti egységei részére,

c) a Hivatal szabályzatainak, elnöki utasításainak, körleveleinek és az egyes jogcímekhez kapcsolódó közlemények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

(5) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály felelős az MgSzH féléves munkaterveinek (tervezet, előterjesztés, véglegezés, kiadás, megküldés) elkészítéséért és gondozásáért.

(6) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály felelős az MgSzH Központ iratkezeléséért, szabályozza az iratkezelés rendjét. Ennek keretében elnöki aláírás végett előkészíti az MgSzH Iratkezelési Szabályzatát, valamint TÜK-Szabályzatát.

47. § (1) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály feladat- és hatásköre tekintetében gyakorolja a megyei szakigazgatási hivatalok általános felügyeleti vonatkozásában az irányítási, utasítási, ellenőrzési, szervezési jogokat.

(2) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály feladatkörében

a) a társigazgatóságok döntésének megfelelően összefogja és kiadja a megyei szakigazgatási hivatalok szervezeti felépítésének és működésének főbb szabályait, a munkavégzés, az ügykezelés, a Költségvetési Főosztály bevonásával a költségvetési gazdálkodás előírásait,

b) biztosítja a megyei szakigazgatási hivatalok jogszabályoknak megfelelő, rendeltetésszerű, tervszerű, gazdaságos működését, az állami tulajdon védelmét,

c) gondoskodik a vagyon-, munka- és tűzvédelmi előírások betartásáról,

d) az illetékes Igazgatóságok irányítása és ellenőrzése mellett elősegíti a megyei szakigazgatási hivatalok polgári védelmi feladatainak ellátását, ennek keretében külön szabályzatban rendelkezik a polgári védelmi tevékenység szervezeti kereteinek, végrehajtási rendjének meghatározásáról.

(3) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály

a) részt vesz a megyei szakigazgatási hivatalok munkatervének előkészítésében,

b) értékeli az átfogó- és cél szerinti ellenőrzés adatait, megállapításait, azokat továbbítja az illetékes Igazgatóságokra,

c) a megyei szakigazgatási hivatalok tevékenységének összehangolása érdekében szabályzatot, utasítást, irányelvet, tájékoztatót ad ki,

d) gondoskodik a képzési, továbbképzési terv előkészítéséről,

e) összehívhatja a megyei szakigazgatási hivatalok igazgatóinak értekezletét,

f) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában munkabizottságokat hozhat létre.

(4) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály eljár azokban az ügyekben, melyekben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az intézkedési jogot más szervezeti egység kizárólagos hatáskörébe nem utalta.

(5) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály a társigazgatóságok bevonásával előkészíti, illetve meghatározza a megyei szakigazgatási hivatalok vezetőinek kiadmányozási jogkörét.

(6) A Jogi és Területi Koordinációs Főosztály a jogtanácsosi felügyelet területén felelős

a) az MgSzH Központja által hozott jogerős közigazgatási döntések bíróság előtti megtámadása esetén az MgSzH jog képviseletének ellátásáért; a bírósági döntés alapján az illetékes szakfőosztály írásbeli felhívásáért a szükséges intézkedésekre,

b) az MgSzH Központja vagy területi szervei által vagy az MgSzH Központja, illetőleg területi szerve ellen indított munkaügyi és gazdasági polgári peres és nem peres ügyekben az MgSzH jogi képviseletének ellátásáért, ideértve a beadványok elkészítését és határidőben történő benyújtását, valamint a tárgyaláson történő személyes részvételt is,

c) a hivatali főosztályok által előkészített szerződés-tervezetek jogi véleményezéséért, az alapító- és egyéb okiratok jogi felülvizsgálatáért; ezen szerződésekhez, alapító- és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményekért,

d) az MgSzH által elbírált támogatási pályázatok esetén a pályázatok elutasításáról szóló, a szakmai főosztályok által elkészített értesítések jogi kontrolljáért; a területi szinten elbírált pályázatok kapcsán benyújtott kifogásokra a szakmai főosztályok által írt MgSzH hivatali döntések jogi kontrolljáért,

e) a támogatások visszafizetésének fedezetéül szolgáló jelzálogjog bejegyzési megállapodások ellenjegyzéséért, a támogatások visszafizetését elrendelő szakfőosztályok által elkészített határozatok jogi felülvizsgálatáért, a támogatási szerződések végrehajtása érdekében a Magyar Államkincstárral történő együttműködésért.


Szervezeti tagozódás:

– Jogi Osztály

– Területi Koordinációs Osztály

– Igazgatási Osztály



Ellenőrzési Önálló Osztály

48. § (1) Az Ellenőrzési Önálló Osztály általános feladatkörében felelős:

a) az agrárágazaton belüli környezetirányítási (minőségbiztosítási) rendszerek (ISO, EMAS, EUREPGAP) bevezetésének MgSzH-n belüli előkészítéséért,

b) az MgSzH tevékenysége ellenőrzésének (auditálásának) szervezéséért, továbbá annak végrehajtásában való részvételért,

c) a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonal (audit trail) elkészítéséért ás annak a belső ellenőrzési vezető rendelkezésére bocsátásáért.

(2) Az Ellenőrzési Önálló Osztály közreműködik az auditok szakmai előkészítésében és lebonyolításában.

(3) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatkörébe tartozik, kivéve a szakmai területeket érintő feladatokat:

a) az Európai Bizottság szerveivel való éves elszámolással kapcsolatos egyeztetési, adatszolgáltatási feladatok ellátása, valamint auditok/ellenőrzések folyamatának nyomon követése, az ellenőrzésekkel és jegyzőkönyveivel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

b) saját területén belső ellenőrzési politika kialakítása és folyamatos aktualizálása,

c) a stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési tervek, továbbá éves ellenőrzési jelentések elkészítése a mezőgazdasági támogatások és az informatika területén,

d) belső ellenőrzések monitoring és nyilvántartási rendszerének kialakítása és működtetése az MgSzH belső ellenőrzéseinél,

e) az MgSzH akkreditációjával, valamint a külső szervek által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos hivatali szintű feladatok összefogása és végrehajtása,

f) az intézményi folyamatokkal összefüggő szervezési és szabályozási feladatok ellátása,

g) a hivatali szintű, illetve több szervezeti egység munkájának összefogását igénylő belső és külső tájékoztatási, adatszolgáltatási, véleményezési feladatok hivatali szintű összefogása, illetve a vezetői információs rendszer kialakítása és működtetése.

(4) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatainak végrehajtása érdekében együttműködik az MgSzH valamennyi központi és területi szintű szervezeti egységével, amelyek az együttműködés során a Főosztály által meghatározott feladatokat az előírt határidőre és a megadott tartalommal teljesíteni kötelesek.

(5) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatkörébe tartozik továbbá:

a) az akkreditációs követelmények teljesítéséhez kapcsolódó hivatali intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtatása, a teljesítés folyamatos figyelemmel kísérése, a határidők betartatása, szükséges intézkedések megtétele,

b) az érintett szervekkel (Európai Bizottság, Igazoló Szerv, minisztérium) történő kapcsolattartás az akkreditációs követelmények teljesülését érintően,

c) az MgSzH-t érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos hivatali szintű feladatok összefogása és végrehajtása az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, az Igazoló Szervek, valamint a nemzeti jogszabályok által meghatározott ellenőrző szervek vizsgálatai vonatkozásában.

(6) Az Ellenőrzési Önálló Osztály ellátja

a) a külső szervek által végzett ellenőrzések végrehajtása elősegítésének feladatait (feltételek biztosítása, felkészülést szolgáló egyeztetések szervezése, emlékeztetők készítése stb.),

b) a külső ellenőrzések megkezdéséről, az ellenőrzések alapjául szolgáló ellenőrzési programról, irányelvekről történő tájékoztatással kapcsolatos feladatokat,

c) a hivatali szintű adatszolgáltatást, együttműködve a vizsgált szakmai szervezeti egységekkel,

d) a jelentéstervezetek, jelentések véleményezésének összefogását, a hivatali szintű vélemény kialakítását, a hivatali válaszok elkészítését.

(7) Az Ellenőrzési Önálló Osztály a külső ellenőrzésekről szóló nyilvántartást vezet. Az éves külső ellenőrzésekről hivatali beszámolót készít.

(8) Az Ellenőrzési Önálló Osztály koordinálja az MgSzH-t érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó hivatali vélemény kialakítását.

(9) Az Ellenőrzési Önálló Osztály felelős az MgSzH, valamint az irányítása, felügyelete, többségi tulajdonában álló szervezetekre kiterjedő külső ellenőrzések, vizsgálatok (ÁSz, KEHI, Ügyészség, Rendőrség stb.) koordinációjáért.

(10) Az Ellenőrzési Önálló Osztály belső ellenőrzési feladatkörében elkészíti a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervet.

(11) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatkörében felelős:

a) ellenőrzési tevékenységet érintő tájékoztatási feladatok ellátásáért (ellenőrzési program, ellenőrzési jelentések, éves összefoglaló ellenőrzési jelentés),

b) a felügyeleti tevékenység rendjének meghatározásáért, az egyes ellenőrzések programjainak jóváhagyásáért, más szerv munkatársainak ellenőrzésekbe történő bevonásáért,

c) az ellenőrzött szerveket és tevékenységüket érintő jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kiadásának, módosításának, hatályon kívül helyezésének indokolt esetben történő kezdeményezéséért,

d) a feladatkörében a belső utasítások, a kapcsolódó tájékoztatók, körlevelek elkészítéséért,

e) az ügykörét érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezéséért,

f) az MgSzH vezetésének rendelkezése alapján az egyéb igazgatási és szervezési, valamint biztonsági feladatok ellátásáért,

g) a feladatkörébe tartozó tájékoztatási és parlamenti szakértői munka ellátásában való közreműködésért, biztosítva e feladatok soronkívüliségét.

(12) Az Ellenőrzési Önálló Osztály felügyeleti és ellenőrzési jogkörében közvetlenül felhívhatja az ellenőrzött főosztály, illetve szervek vezetőit:

a) a felügyelet, ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő működés megszüntetésére,

b) a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére,

c) a több főosztályt, illetve szervet érintő feladatok végrehajtásában való közreműködésre, adatszolgáltatási kötelezettségeinek soron kívüli teljesítésére.

(13) Az Ellenőrzési Önálló Osztály a (3) és (5) bekezdés szerinti feladatait az elnökhelyettesek bevonásával végzi.



Sajtóiroda

49. § (1) A Sajtóiroda feladatai az ügyfelek tájékoztatása tekintetében:

a) az Igazgatóságokkal egyeztetve éves kommunikációs programot készít,

b) összefogja, szerkeszti, valamint nyomdai kivitelezésre előkészíti a Hivatal tevékenységi körébe tartozó támogatási jogcímekkel és piacszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató kiadványokat, valamint közreműködik azok elosztásának megszervezésében,

c) ellátja az MgSzH külső honlapjának szerkesztési, frissítési feladatait, kommunikációs szempontból ellenőrzi, véleményezi, és indokolt esetben szerkeszti a honlapon közzétenni kívánt anyagokat,

d) ellátja az MgSzH országos szakkiállításokon és szakvásárokon való megjelenésének előkészítési és szervezési feladatait, s szükség esetén részt vesz a területi szervek ilyen irányú helyi-, megyei-, vagy regionális szereplésének előkészítésében; érvényesíti az MgSzH arculati kézikönyvében rögzített követelményeket,

e) előkészíti és lebonyolítja az MgSzH esetenkénti, fizetett hirdetéseken keresztüli tájékoztatókampányait,

f) kommunikációs ügyekben tartja a kapcsolatot és együttműködik a minisztérium Sajtóirodájával,

g) folyamatosan, statisztikailag nyilvántartja az MgSzH kommunikációs tevékenységének adatszerűen rögzíthető elemeit (kiadványok, sajtóesemények, prezentációk száma, időpontja stb.), és ennek alapján időszakos jelentéseket készít.

(2) A Sajtóiroda feladatai az MgSzH médiával való kapcsolata tekintetében:

a) az MgSzH médiával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége betartásáról való gondoskodás,

b) folyamatos kapcsolattartás a sajtóval, az elnöki, elnökhelyettesi, főosztályvezetői nyilatkozatok előkészítése, szervezése, esetenként kezdeményezése,

c) a válaszadás megszervezése a médiában megjelenő, az MgSzH-t érintő és választ igénylő cikkekre, nyilatkozatokra és híradásokra,

d) elnöki, elnökhelyettesi felhatalmazás alapján nyilatkozattétel a médiának; sajtótájékoztatók megszervezése, előkészítése és lebonyolítása,

e) az MgSzH sajtóközleményeinek szerkesztése, megjelentetése; sajtófigyelés és a vezetés folyamatos tájékoztatása,

f) kapcsolattartás és a sajtótevékenység koordinálása a minisztérium sajtóirodájával.




AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELNÖKHELYETTES
ALÁRENDELTSÉGÉBE TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Audit Önálló Osztály

50. § Az Audit Önálló Osztály

a) ellátja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásának ellenőrzését,

b) ellenőrzi az egyéb hatósági feladatok állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint növény- és talajvédelmi szolgálat által történő ellátását,

c) elkészíti az éves ellenőrzési programot,

d) elkészíti – az egyes ellenőrzések végrehajtása előtt az ellenőrzési programban foglaltak figyelembevételével – az ellenőrzési tervet,

e) szervezi az ellenőrzési terv végrehajtását az ellenőrzendő szervvel együttműködésben,

f) elkészíti az elvégzett ellenőrzések eredményéről szóló jelentést,

g) visszaellenőrzi a jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,

h) figyelemmel kíséri az európai uniós állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekkel és takarmánnyal kapcsolatos jogszabályi háttér változását, valamint ennek alapján jogszabályi adatbázist működtet.



Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

51. § (1) Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

a) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges országos készenléti tervet készít,

b) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet,

c) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket, gondoskodik az állami kártalanításról,

d) ellátja a járványvédelmi célelőirányzat tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

e) szakmailag irányítja a járványvédelmi intézkedések megtételét, valamint a járványvédelmi célelőirányzat felhasználását,

f) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről,

g) külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását,

h) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok működését és azokról nyilvántartást vezet,

i) ellenőrzi az állatorvosi laboratóriumok szakmai működését,

j) vezeti az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik annak közzétételéről,

k) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

l) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

m) ellátja a másodfokú járványügyi, állatvédelmi, valamint élő állat, szaporítóanyag szállítással, kereskedelemmel kapcsolatos feladatokat,

n) a bejelentési kötelezettség alá tartozó, továbbá egyes nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és zoonózisok megelőzésére, leküzdésére, illetve kártételük csökkentésére irányuló szakmai és irányítási feladatok ellátásáért,

o) az exporttal és importtal, belső piaci kereskedelemmel és belföldi szállítással kapcsolatos állategészség-ügyi hatósági előírások érvényesítéséért, az állatok és állati eredetű termékek exportjával kapcsolatos egyes nemzetközi feladatok ellátásáért,

p) a nemzetközi szervezeti tagsággal járó járványügyi, állatvédelmi és kereskedelmi feladatok ellátásáért, Magyarország képviseletéért a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnál (O.I.E.) és a FAO Ragadós Száj- és Körömfájás Elleni Védekezési Európai Bizottságában,

q) a nemzetközi szervezeti tagsággal járó élelmiszer-, takarmányellenőrzési feladatok ellátásáért, Magyarország képviseletéért,

r) részt vesz az Állatvédelmi Tanácsadó Testület ülésein; és ellátja a titkári feladatokat,

s) ellátja a járványügy, állatvédelem szakterületet érintő nemzetközi szervezetekben, EU szakbizottságokban és munkacsoportokban a szakmai képviseletet,

t) ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU-jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,

u) szakterületével összhangban végzi a területi szervek irányítását, szakmai felügyeletét, pénzügyi gazdálkodási rendszerének szakmai irányítását, továbbá azok feladatellátásával kapcsolatos szervezési feladatokat,

v) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

x) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat.

(2) Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

a) összeállítja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet,

b) összeállítja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló éves jelentést,

c) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint a tenyésztési hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét (ENAR),

d) kialakítja, működteti az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszert (OÁIR),

e) szervezi és irányítja az egyes informatikai rendszerek használatát (ENAR, OÁIR, TRACES, RASFF, egyéb), valamint az adott informatikai rendszer jellegétől függően kiadja a hozzáférési jogosultságokat,

f) folyamatosan végzi az elnökhelyetteshez tartozó szakterületek vonatkozásában a hazai informatikai rendszerek fejlesztését,

g) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását,

h) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről,

i) az elnökhelyetteshez tartozó szakterületek vonatkozásában összefogja és koordinálja a költségvetéshez és egyéb pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó szakmai tervezést,

j) szakterületével összhangban végzi a területi szervek irányítását, szakmai felügyeletét, pénzügyi gazdálkodási rendszerének szakmai irányítását, továbbá azok feladatellátásával kapcsolatos szervezési feladatokat,

k) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

l) szervezi a hatósági főállatorvosok központi képzését, vizsgáztatását,

m) koordinálja a megjelenő EU jogszabályok harmonizációjához szükséges feladatok ellátását,

n) részt vesz a Nemzeti Akkreditáló Testületben.


Szervezeti tagozódás:

– Járványvédelmi Osztály

– Igazgatási és Informatikai Osztály

– Állatvédelmi Osztály



Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

52. § (1) Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

a) az élelmiszerek és takarmányok minőségének, higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet,

b) részt vesz az élelmiszer-előállító üzemek ellenőrzésében és minősítésében,

c) folyamatosan végzi az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, működteti és naprakészen tartja a gépminősítési nyilvántartási rendszert; gondoskodik annak közzétételéről,

d) szervezi a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati, ellenőrzési feladatok ellátását,

e) ellátja az élelmiszerbiztonsággal, -higiéniával -minőséggel, takarmánybiztonsággal, -higiéniával, -minőséggel kapcsolatos másodfokú feladatokat,

f) nyilvántartja az országban működő létesítményeket, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli országban működő, az Európai Unióba takarmányt importáló takarmány-előállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselőit,

g) kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumokat, és gondoskodik annak közzétételéről,

h) részt vesz a Minőségügyi Tárcaközi Bizottságban,

i) részt vesz a Magyar Takarmánykódex Bizottságban,

j) elősegíti az exporttal és importtal, forgalmazással kapcsolatos élelmiszer- és takarmányellenőrzési hatósági előírások érvényesítését,

k) engedélyezi az új élelmiszerek és az egyes élelmiszerek ionizáló sugárzással történő kezelését,

l) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

m) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

n) ellátja az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzés költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

o) ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,

p) szakterületével összhangban végzi a területi szervek irányítását, szakmai felügyeletét, pénzügyi gazdálkodási rendszerének szakmai irányítását, továbbá azok feladat-ellátásával kapcsolatos szervezési feladatokat,

q) szakterületével összhangban végzi igazgatás-műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

r) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat, részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó informatikai rendszerek – különösen a RASFF gyorsriasztási rendszer – működtetésében,

s) megteszi a szükséges intézkedéseket a RASFF rendszeren keresztül bejelentett, továbbá a Magyarországon észlelt veszélyhelyzet esetén,

t) ellátja az élelmiszerbiztonság, -higiénia, -minőség, takarmánybiztonság, -higiénia, -minőség szakterületet érintő nemzetközi szervezetekben, EU szakbizottságokban és munkacsoportokban a szakmai képviseletet,

u) ellátja az OECD keretében működő Új Takarmányok Bizottságában a szakmai képviseletet,

v) engedélyezi és ellenőrzi a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végző állategészségügyi laboratóriumok működését, továbbá vezeti azok nyilvántartását,

x) részt vesz az állati eredetű termékeket előállító engedélyezett és export üzemek minősítésében,

y) elvégzi az élelmiszer-előállítók exportra történő bejelentésével, az engedélyezett üzemek listára vételével, illetve felfüggesztésével vagy kizárásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

a) külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartja a takarmány-előállító üzemeket,

b) kijelöli és ellenőrzi a nyilvántartásbavételre kötelezett takarmány-előállító üzemek nyilvántartásba vételéhez szükséges vizsgálatok elvégzésére jogosult gazdálkodó szervezeteket,

c) biztosítja a nemzeti referens működésének feltételeit,

d) részt vesz a hatósági szakemberek képzésében,

e) a külön jogszabályban foglaltak szerint az új takarmány eseti engedélyét felfüggeszti, újabb feltételhez köti, módosítja, illetve visszavonja,

f) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja,

g) engedélyezi a takarmány-előállító üzemeket,

h) ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,

i) irányítja és koordinálja a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és szállításának ellenőrzését,

j) a külön jogszabályban foglaltak szerint a laboratóriumok működési engedélyét feltételhez köti, módosítja, felfüggeszti, korlátozza, illetve visszavonja.

(3) Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

a) egységes laboratóriumi élelmiszer-vizsgálati, élelmiszer-higiéniai, takarmányvizsgálati és takarmányhigiéniai ellenőrzési módszereket dolgoz ki az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat részére,

b) részt vesz az új élelmiszer-biztonsági és -vizsgálati, takarmánybiztonsági és -vizsgálati módszerek kidolgozásában, honosításában, fejlesztésében, adaptálásában és elterjesztésében,

c) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről,

d) tételes, felmérő és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén,

e) kijelölés alapján nemzeti referencia laboratóriumi feladatokat lát el fagyasztott, gyorsfagyasztott baromfi víztartalmának, a nyers és hőkezelt tej, tejtermékek ellenőrzésében, édesipari termékek, befőttek ciánhidrogén tartalmának, a sütőzsírok poláros komponenseinek, a halak és sajtok hisztamin tartalmának meghatározása terén, a tengeri puhatestűek biotoxinjainak vizsgálatában, továbbá referencia-laboratóriumi tevékenységet lát el az élelmiszerekben előforduló kórokozó mikroorganizmusok, illetve anyagcseretermékeik azonosításában, valamint tipizálásában,

f) részt vesz az élelmiszerek által közvetített zoonotikus kórokozók (pl.: Salmonella, Campylobacter, Listeria) monitoring rendszerének az intézet hatáskörébe tartozó vizsgálataiban, a mintavételi terv kidolgozásától az adatfeldolgozásig,

g) az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés területén teljesíti a szalmonellafertőzés azonosításának központi feladatait,

h) szervezi és működteti az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó országos maradékanyag mintavételi és laboratóriumi vizsgálati programot mind a hazai, mind az import élelmiszerek vonatkozásában, részt vesz annak végrehajtásában,

i) szervezi és működteti a nemzetközi előírásoknak megfelelő élelmiszer-biztonsági – így a toxikológiai és radiokémiai – figyelő rendszert (monitoring system),

j) az egységes szemlélet érvényesítése érdekében szakmailag segíti, összehangolja és koordinálja a területi hivatalok élelmiszer-higiéniai és exportvizsgálati tevékenységét, valamint az élelmiszer-ellenőrző és -vizsgáló laboratóriumainak munkáját,

k) ellátja az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való ellenőrzését, szakmai felülvizsgálatát,

l) külső jelentkezők részére körvizsgálatokat (módszertani, jártassági) szervez, és párhuzamos vizsgálatokkal értékeli a laboratóriumokban végzett vizsgálatok pontosságát, megbízhatóságát,

m) közreműködik az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatok ellátásában foglalkoztatott szakemberek gyakorlati képzésében és továbbképzésében,

n) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

o) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

p) gondoskodik az FVM felügyelete alá tartozó radiológiai, mérő- és ellenőrző hálózat részére nyújtott polgári védelmi felszerelések rendelkezés szerinti elosztásáról, rendszeres karbantartásáról, javításáról.

(3) Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság ellátja az FVM Radiológiai Ellenőrző Hálózat irányítását, melynek keretében

a) koordinálja az országos radiokémiai monitoring-program kidolgozását és végrehajtását, továbbá szervezi és működteti az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó országos maradékanyag mintavételi és laboratóriumi vizsgálati programot mind a hazai, mind az import élelmiszerek vonatkozásában,

b) elkészíti és naprakész állapotban tartja a laboratóriumi élelmiszer-vizsgálati módszergyűjteményt,

c) az igazgatóság szakterületének megfelelően közreműködik az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer működtetésében, továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat,

d) vizsgálatokat végez a takarmány-előállító üzemek működésének engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez,

e) közreműködik a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok működésének engedélyezésében, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,

f) működteti a takarmányvizsgálatok nemzeti referencia laboratóriumát és ellátja annak külön jogszabályban foglalt feladatait,

g) közreműködik az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumok, továbbá azok vizsgálatainak minősítésében, engedélyezésében, ellenőrzésében,

h) elvégzi a takarmány alapanyagok, adalékanyagok, előkeverékek, koncentrátumok, takarmánykeverékek, természetes állapotú mezőgazdasági termékek teljes körű vizsgálatát,

i) ellátja a szakterületére vonatkozó költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

j) ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,

k) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

l) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat,

m) szakmai segítséget nyújt az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumok, valamint azok vizsgálatainak ellenőrzésében,

n) részt vesz a takarmányvizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében,

o) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről.


Szervezeti tagozódás:

– Élelmiszerbiztonsági és -higiéniai Osztály

– Élelmiszer-forgalmazási Osztály

– Takarmánybiztonsági és -minőségellenőrzési Osztály

– Területi Laboratóriumok Koordinációs Osztály



Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

53. § (1) Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

a) diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködik az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában,

b) elvégzi az állategészségügyi hatóság által megrendelt diagnosztikai vizsgálatokat,

c) elvégzi az egzotikus állatbetegségek diagnosztikai vizsgálatát,

d) ellátja a nemzetgazdaságilag nagy kárt okozó állatbetegségekkel kapcsolatos járványvédelmi és diagnosztikai készenléti feladatokat,

e) elvégzi a vadon élő és a védett állatok, a halak, a változó testhőmérsékletű állatok és a méhek betegségeinek felderítésére irányuló diagnosztikai és környezethigiéniai vizsgálatokat,

f) elvégzi az állatkerti és egyéb egzotikus állatok betegségeinek kórmeghatározását,

g) elvégzi a zoonózisok (emberre és állatra egyaránt veszélyes fertőző betegségek) megelőzésével, felderítésével és leküzdésével kapcsolatos laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat,

h) elvégzi a háziállatok anyagforgalmi betegségeinek, valamint tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminellátottságának vizsgálatát,

i) részt vesz a fertőző, a parazitás, a gazdaságilag jelentős állatbetegségek valamint a zoonózisok nyilvántartási rendszerének működtetésében,

j) részt vesz a járványmegelőző figyelőrendszerben,

k) a járványvédelmi intézkedéseket a szabad és munkaszüneti napokon ügyeleti rendszerben segíti,

l) kijelölés alapján ellátja a referencialaboratórium feladatait,

m) közreműködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében,

n) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állít elő, illetve szerez be,

o) elvégzi a miniszter által meghatározott állatbetegségek laboratóriumi diagnosztikai módszereinek a nemzetközi előírások szerinti meghonosítását és alkalmazását,

(2) Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

a) részt vesz az állatbetegségek megelőzését, gyógyítását szolgáló új eljárások kidolgozásában és elterjesztésében,

b) a miniszter megbízása alapján felmérő és célvizsgálatokat végez,

c) vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli,

d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi szakemberek képzésében,

e) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

f) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

g) közreműködik az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatok ellátásában foglalkoztatott szakemberek gyakorlati képzésében és továbbképzésében,

h) az igazgatóság szakterületének megfelelően közreműködik az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer működtetésében, továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat.

(3) Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

a) működteti a mikroorganizmus- és sejtbankot,

b) vizsgálja az állategészségügyi laboratóriumok szakmai működését, lefolytatja a laboratóriumok szakszerű működését biztosító (kör)vizsgálatokat,

c) ellátja a szakterületére vonatkozó költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

d) ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,

e) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

f) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat.


Szervezeti tagozódás:

– Igazgatási és Minőségirányítási Osztály

– Kórbonctani Osztály, Debrecen

– Mikrobiológiai Osztály, Debrecen

– Kórbonctani Osztály, Kaposvár

– Mikrobiológiai Osztály, Kaposvár



Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága

54. § (1) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága engedélyezi

a) az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát,

b) az állat-egészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának közösségi jegyzékbe történő felvételéig,

c) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását,

d) az állatgyógyászati készítmények behozatalát.

(2) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága

a) engedélyezi a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását,

b) a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködik,

c) nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat,

d) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, és nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról,

e) külön jogszabályban foglaltak szerint közzéteszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat,

f) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit,

g) ellenőrzést végez a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás helyén, továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál,

h) részt vesz az állatgyógyászati készítmények előállításának, behozatalának ellenőrzésében,

i) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – jogszabályban előírt – vizsgálatát,

j) kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minőségi kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek,

k) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját,

l) ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban,

m) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket,

n) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

o) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait,

q) elvégzi a minőségirányítási rendszerek (MSZ EN ISO 9001:2000 és MSZ EN ISO 17025:2005) alkalmazásának összehangolását és folyamatos továbbfejlesztését, valamint ezzel összefüggésben a minőségirányítási dokumentációk kezelését,

r) kezeli a törzskönyvi dokumentációt tartalmazó irattárat,

s) adatot kezel az állatgyógyászati készítmények európai uniós adatbázisaiban (Europharm, EudraVigilance, EudraGMP).

(3) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága

a) ellátja a gyógyszer-minőséggel kapcsolatos riasztási (Rapid Alert) feladatokat,

b) tervezi a vezetőségi átvizsgálásokat és belső auditokat,

c) tervezi és irányítja a minőségügyi továbbképzéseket,

d) részt vesz az Európai Unió különböző szervezetei (és más nemzetközi szervezetek) által irányított ellenőrzésekben.

e) eleget tesz az Európai Unió által előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeknek, nyilvántartásoknak,

f) az igazgatóság szakterületének megfelelően közreműködik az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer működtetésében, továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat,

g) működteti az igazgatóság feladatainak ellátásához szükséges szakkönyvtárat,

h) ellátja a gödöllői állatkísérleti telep működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

i) ellenőrzi az antibiotikumok használatát és szervezi az antibiotikum rezisztencia monitorozását, együttműködve az egészségügyi hatóságokkal,

j) ellátja a gyógyszeres takarmányokkal kapcsolatos feladatokat,

k) ellátja a szakterületére vonatkozó költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

l) ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,

m) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,

n) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat.


Szervezeti tagozódás:

– Inspektorátus

– Oltóanyag Osztály

– Gyógyszer-törzskönyvezési Osztály



Borminősítési Igazgatóság

55. § A Borminősítési Igazgatóság

a) ellenőrzi a must, bor, borpárlat előállítására, kezelésére, tárolására, nyilvántartására, forgalomba hozatalára, zárt borvidékekre vonatkozó rendelkezések megtartását,

b) elvégzi a belföldi forgalomba kerülő borok minősítését, és kiadja a minősítést tartalmazó határozatokat,

c) ellenőrzi a bor, borpárlat előírások szerinti címkéjét,

d) minősíti a külkereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékeket, kiadja az export bizonylatokat,

e) ellátja a külföldi származású bor, borpárlat forgalomba hozatal előtti minősítését, szállítmányonkénti ellenőrzését,

f) nyilvántartja a palackozókat és bortöltő pincészeteket,

g) folyamatosan ellenőrzi a borászati üzemeket, raktárakat, kimérőket; rendellenesség esetén mintát vesz, beazonosító vizsgálatot végez, határozatot hoz; indokolt esetben szabálysértési és büntetőeljárást kezdeményez, minőségvédelmi bírságot szab ki,

h) ellátja az Országos Borszakértő Bizottság működtetésével kapcsolatos teendőket,

i) az Országos Borszakértő Bizottság javaslata alapján az állami ellenőrzőjegy alkalmazását engedélyezi, annak kiadását és nyilvántartását végzi, felhasználását, valamint a bor azonosságát ellenőrzi,

j) gondoskodik az állami ellenőrzőjegy elkészítéséről, elszámolási kötelezettség melletti kezeléséről,

k) ellátja a kékderítéssel kapcsolatos ügyek intézését és egyéb szervezetek által történő végzésének engedélyezését,

l) elvégzi ba kékderítési vizsgára felkészítést, annak megszervezését, az eredményes vizsgáról bizonyítvány kiadását, annak nyilvántartását,

m) ellenőrzi a jogszabályban meghatározott adalékanyagok, eljárások borászati alkalmazását,

n) a borászati ügyekben bíróság, egyéb hatóság, valamint mások megkeresésére, illetve felkérésére szakértői véleményt ad,

o) borászati technológiai kérdésekben szaktanácsadást végez,

p) elvégzi a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatával kapcsolatos laboratóriumi tevékenységet,

q) elvégzi a forgalomba-hozatali eljárásban az 500 hl feletti bortételeknél a helyszíni hatósági mintavételt,

r) ellátja a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzését,

s) ellátja a magántárolási, a lepárlási, a mustsűrítménnyel való mustjavítási támogatási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrző feladatokat,

t) ellátja a bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

u) ellátja a pincekönyv szakmai tartalmának ellenőrzését,

v) ellenőrzi a borászati termékek származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés) a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit.


Szervezeti tagozódás:

– Borászati Hatósági Osztály

– Borellenőrzési Osztály



Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

56. § (1) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság alaptevékenysége a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényben, illetve a végrehajtására kiadott rendeletekben, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott növényvédelmi, növény-egészségügyi, zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési, talajvédelmi, valamint agrár-környezetvédelmi hatósági és egyéb állami szakfeladatok végrehajtása.

(2) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

a) ellátja a növényvédelemmel, növényegészségüggyel, talajvédelemmel, növény, növényi termék, növényvédőszer-maradék és egyéb toxikus anyagtartalom ellenőrzéssel, valamint agrár-környezetvédelemmel és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,

b) elvégzi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével, illetve ezek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

c) előkészíti a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési vizsgálatait, megszervezi azok végrehajtását és ellenőrzi a kísérleti munkát. Összegzi, elemzi és értékeli az engedélyezési vizsgálatok eredményeit,

d) szervezi, összehangolja, irányítja és ellenőrzi a területi szervek szakmai, minőségbiztosítási, laboratóriumi, továbbá informatikai és térinformatikai tevékenységét,

e) előkészíti a szakmai tevékenység fejlesztéséhez szükséges beruházási javaslatokat, részt vesz a beruházási programok szervezésében, nyilvántartja az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési igényeket,

f) gondoskodik a nemzetközi vizsgálati módszerek, eljárások, szabványok egységes bevezetéséről,

g) nyilvántartja az egyes országok növény-egészségügyi import előírásait, működteti a növény-egészségügyi információs rendszert és az országos termelői nyilvántartást,

h) szervezi és összehangolja az országos jelentőségű és kiterjedésű növényvédelmi programokat,

i) országos növényvédelmi előrejelzési rendszert működtet,

j) működteti az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert és az országos térinformatikai rendszert,

k) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízása alapján részt vesz a külön jogszabályban meghatározott agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzésével kapcsolatos szakterületi szabályok meghatározásában, koordinálja és szervezi valamennyi területi szerv ilyen irányú területi feladatainak ellátását,

l) szervezi, és szakmailag ellenőrzi a módszerfejlesztési és technológiai, valamint biológiai és kémiai vizsgálatokat, azok eredményeit összesíti és feldolgozza,

m) módszertani útmutatót, utasítást, irányelvet, tájékoztatót és egyéb szakanyagot ad ki a hatósági és egyéb tevékenység egységes ellátásának elősegítésére,

n) a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére működteti az országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a területi szervek ilyen irányú tevékenységét,

o) elvégzi a nemzetközi egyezmények, joganyagok, tárgyalási jegyzőkönyvek fordítását. Részt vesz nemzetközi rendezvények szervezésében,

p) részt vesz az EU szakbizottságainak, valamint nemzetközi szervezetek munkájában, közreműködik a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásában,

q) szakmai továbbképzést szervez és bonyolít az MgSzH Központ és valamennyi területi szerv köztisztviselője részére,

r) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,

s) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,

t) irányítja és felügyeli a zöldség és gyümölcs minőség-ellenőrzést.

u) ellátja a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés szakterületet érintő nemzetközi szervezetekben, EU szakbizottságokban és munkacsoportokban a szakmai képviseletet,

v) ellátja az OECD keretében működő Zöldség-gyümölcs Szabványok Bizottságában a szakmai képviseletet.


Szervezeti tagozódás:


– A növényvédelmi igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Növényvédelmi Osztály

= Növényegészségügyi Osztály

= Zöldség- Gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály


– A növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezési igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Technológiai Osztály

= Szerengedélyezési Osztály

= Hatóanyag-engedélyezési Osztály


– A talajvédelmi és agrár-környezetvédelmi igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Talajvédelmi Osztály

= Agrár-környezetvédelmi Osztály



A TERMÉSZETI ÉS GENETIKAI ERŐFORRÁSOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Földművelésügyi Igazgatóság

57. § (1) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja, irányítja, koordinálja és ellenőrzi

a) a nemzeti agrárpolitika képviseletét és érvényre juttatását a különböző szintű területekre vonatkozó (régió, megye, kistérség, település) stratégiák, koncepciók, programok és tervek egyeztetése során,

b) a jogszabály-előkészítés keretében a minisztérium által egyeztetésre leadott tervezetek véleményezésével kapcsolatos feladatokat,

c) a nemzeti támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, és a minisztérium által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról,

d) a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzését,

e) a Kormány által korábban meghirdetett a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjának végrehajtásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,

f) az elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatokat,

g) a földügyi igazgatás keretében a földkiadással, és földárveréssel kapcsolatos feladatokat,

h) a növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatokat,

i) a korábbi szőlő-, gyümölcstelepítéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat,

j) a szőlőültetvény és termőhelyi kataszter vezetését,

k) a jogszabályban meghatározott halászati és vadászati igazgatási feladatokat,

l) a minisztérium szakfőosztályával együttműködve a vadászati és halászati területi igazgatás felügyeletét, valamint a jogszabályokon alapuló vadászati és halászati hatósági feladatokat,

m) a minisztérium szakfőosztályával együttműködve a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

n) az állami tulajdonú forgalomképes vizek és vízi létesítmények kezelésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

o) az információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat; az MgSzH Központot és a minisztérium vezetését elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal látja el az agrárágazat területi szintű működésével kapcsolatosan (regionális-, megyei-, települési és egyéni gazdálkodói szint),

p) a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

q) a Regionális-, és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál, valamint a különböző területi munkabizottságoknál jelentkező, külön jogszabályban megjelölt feladatait.

(2) A Földművelésügyi Igazgatóság

a) a területi szervek útján ellátja a termelői csoportok működésének ellenőrzését,

b) elvégzi a nemzeti támogatás keretében megvalósított mezőgazdasági beruházások utóellenőrzését (ideértve előzetesen elismert termelői csoportok, a BÉSZ-ek, a gépkörök és a tejszövetkezetek, valamint az integrátorok támogatásainak utóellenőrzését is),

c) a korábbi években meghirdetett, a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt egyes agrárgazdasági célokhoz tartozó támogatás felhasználásának jogszabályban előírt feladataihoz kapcsolódó adminisztrációs és operatív feladatokat végző titkárság működtetését,

d) ellenőrzi a termelői csoportok éves beszámolói feldolgozásának kötelezettségét,

e) koordinálja a területi szervek mezei őrszolgálattal kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatait.

(3) A Földművelésügyi Igazgatóság a területi szervek részére

a) folyamatos tájékoztatást ad a kormányzati döntésekről, támogatási lehetőségekről,

b) útmutatást ad az egyes mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó támogatások eljárási rendjéről,

c) meghatározza a területi tapasztalatokkal kapcsolatos szakmai szempontokat,

d) eligazítást ad a termelői, értékesítő szervezetek megalakításával kapcsolatos teendők ellátásához,

e) eligazítást ad a termésbecsléssel, állapotminősítéssel, az elemi károk felmérésével, valamint az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátásában.

(4) A halászati, vadászati igazgatási feladatok koordinálása a Földművelésügyi Igazgatóságon:

a) a Földművelésügyi Igazgatóság gondoskodik a területi szervek halászati szakigazgatási munkájához szükséges nyomtatványokról (állami halászjegy, állami horgászjegy, állami gyermek horgászjegy, horgász vizsgabizonyítvány, halász vizsgabizonyítvány, halőri esküokmány, halőri napló). A minisztérium szakfőosztályával együttműködve koordinálja a területi szerveknél folyó halászati hatósági munkát, és arról a minisztérium részére tájékoztató jelentéseket készít. Az állam halászati jogának haszonbérbeadásával kapcsolatos pályázatokkal kapcsolatosan előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket, és azokat felterjeszti a minisztérium szakfőosztályának,

b) a Földművelésügyi Igazgatóság gondoskodik a területi szervek vadászati szakigazgatási munkájához szükséges nyomtatványokról.

(5) A Földművelésügyi Igazgatóság feladatai a területi növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatok koordinálása keretében:

a) információnyújtás a minisztérium részére a legfontosabb növénykultúrák termelési adatairól (így különösen vetési munkák, termésbecslés, állapotminősítés, beleértve az időszerű mezőgazdasági munkák végzésének folyamatos figyeléséről, a meghatározó termelési tényezők értékeléséről történő információ szolgálaltatását is),

b) Aratási Koordinációs Bizottság működtetése,

c) mezőgazdasági elemi károk felmérése,

d) állattenyésztési támogatási konstrukciók működtetése,

e) információnyújtás a minisztérium részére az állattartás és állattenyésztés területén (felvásárlási árak, létszám stb.),

f) szoros együttműködés a terméktanácsokkal, valamint a szakmai szövetségekkel és egyesületekkel.

(6) A Földművelésügyi Igazgatóság koordinálja a falugazdász-hálózat MVH részére végzett közreműködői tevékenységét

a) a tájékoztatási feladatok ellátása keretében:

aa) a kérelem nyomtatványok terjesztése, kitöltési útmutatása,

ab) támogatás igénybevételéhez, intézkedésben való részvételhez kapcsolódó tanácsadás,

ac) az MVH közleményeinek megismertetése,

ad) a támogatási kérelmek feldolgozása kapcsán feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések bonyolítása során az ügyfél részére tájékoztatás adása, illetve konzultációk tartása hiánypótlások teljesítése érdekében,

b) a támogatási kérelmek feldolgozásához kapcsolódó adminisztratív feladatok során az egyes nagytömegű, rövid időszakra koncentrálódó adminisztrációs feladatok végrehajtásában (rögzítés, szkennelés),

c) a jogcímek ellenőrzési feladataival kapcsolatban a helyszíni ellenőrzések végzése során,

d) az intervenciós készletek leltározásával kapcsolatos feladatokban az MVH mindenkor hatályos leltározási szabályzata alapján.

(7) A Földművelésügyi Igazgatóság ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatai körében

a) irányítja, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ügyfélszolgálati rendszerét,

b) kialakítja az egyablakos ügyfélszolgálati rendszert, melyet területi szinten is elő kell készíteni, és be kell vezetni,

c) meghatározza a központi és a területi ügyfélszolgálati rendszer működéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,

d) meghatározza és ellenőrzi az ügyfélfogadás rendjét,

e) meghatározza az ügyfélszolgálat szakmai területeit és biztosítja az ügyfelek érdeklődésének megfelelően az egyes szakmai területek ügyfélszolgálati helyét, illetve az ügyfélfogadó ablakok igény szerinti számát,

f) meghatározza és előírja az ügyfélszolgálaton dolgozók szakmai képzettségét,

g) kidolgozza és karbantartja az egyablakos ügyfélszolgálati rendszer működésének egységes szabályzatát,

h) kialakítja az ügyfelek nyilvántartási rendszerét,

i) előkészíti, bevezeti és folyamatosan ellenőrzi, hogy az ügyfelek szakmai érdeklődései, panaszai rögzítésre kerüljenek, valamint azok ügyintézései is dokumentálva legyenek,

j) előkészíti, koordinálja és felügyeli az ügyfélszolgálatok elhelyezésével kapcsolatos teendőket,

k) biztosítja az ügyfelek tájékoztatásához szükséges szakmai anyagokat, információkat, nyomtatványokat, egyéb segédanyagokat,

l) gondoskodik az ügyfélszolgálat dolgozóinak továbbképzéséről,

m) kialakítja az ügyfélszolgálatok közötti informatikai kommunikáció rendszerét,

n) koordinálja az írásos panaszok, kérelmek, beadványok ügyeit, szükség esetén az illetékes részleg/részlegek bevonásával kivizsgálja az abban foglaltakat, valamint előkészíti a hatályos jogszabályok alapján az írásos választ,

o) kialakítja az elektronikus ügyintézés rendszerét,

p) szabályozza az elektronikus aláírással ellátott beadványok és kiadványok kezelését,

q) biztosítja a hatósági ügyek ügyfélkapun keresztül történő ügyintézését.


Szervezeti tagozódás:

– Földművelésügyi és Vízgazdálkodási Osztály

– Vadászati és Halászati Osztály



Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

58. § (1) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság alapfeladatai

a) új növényfajták állami elismeréséhez szükséges hatósági vizsgálatok és a fajtaoltalomhoz szükséges DUS vizsgálat elvégzése,

b) szántóföldi- és kertészeti- vetőmagvak, szőlő-, gyümölcs-, és dísznövény-, zöldség- és erdészeti szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának ellenőrzése, minősítése, fémzárolása fajtaazonosság vizsgálata, törzsültetvények és faiskolák, szaporítóanyag előállító és forgalmazó üzemek engedélyezése, nyilvántartása,

c) az új növényfajták és a vetőmagvak minősítéséhez szükséges növénykórtani vizsgálatok végzése,

d) az országos szántóföldi- és zöldségnövény aktív génbanki feladatok ellátása, továbbá a hazai gyűjtemények tevékenységének szakmai koordinálása.

(2) a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság ellátja a nemzetközi szerződésekkel és az akkreditációval ráruházott feladatokat, az igazgatósághoz tartozó illetékes osztályok bevonásával gyakorolja a következő nemzetközi szervezetekben a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket

a) EU Mezőgazdasági- Kertészeti és Erdészeti Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottsága,

b) UPOV Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szervezet,

c) CPVO Közösségi Növényfajta Hivatal,

d) OECD Növényfajta igazolási, Vetőmag és Erdészeti Rendszer,

e) ISTA Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség,

f) IPGRI (Növényi Genetikai Erőforrások Genetikai Intézménye ) által koordinált Genetikai Erőforrások Hálózatok Európai Együttműködési Program (ECP/GR).

(3) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság feladatai a növényi génmegőrzés körében

a) eljárás a szaporítási engedélyek és az engedményezés ügyében,

b) adatszolgáltatás,

c) szakmai kiadványok készítése,

d) megkeresésre illetékes osztályok bevonásával szakértőként jár el,

e) a jogszabályban meghatározott keretek között ellátja és irányítja a növényi génmegőrzési feladatokat,

f) működteti a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságot (GEVB) Titkárságot,

g) a hazai szántóföldi zöldség-, fűszer- és gyomnövényfajok aktív génbanki feladatainak ellátása, ezen gyűjtemények fejlesztése, ezek agrobotanikai értékelő vizsgálata, dokumentálása és közreadása, valamint közép- és hosszú távú megőrzése hűtött magtárolókban, vagy esetenként merisztéma kultúrákban. Ehhez kapcsolódik a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták, ökotípusok és populációk eredeti termőhelyen történő fenntartásának szervezése és irányítása,

h) a hazai specializált génbank gyűjteményekben folyó tevékenységek szakmai koordinációja, és e tevékenységet megalapozó Nemzeti Génbank Adatbázis és Nemzeti Bázis Gyűjtemény kialakítása és működtetése, a multilaterális és bilaterális nemzetközi együttműködési programokban való magyar részvétel szervezése és koordinálása.

(4) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság állami alapfeladatainak részletezése a növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok körében

a) a növényfajták DUS vizsgálatának (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) végzése, állami elismerés, illetve fajtaoltalom céljából, eredmények értékelése és a döntés meghozatala, DUS vizsgálatok végzésének megosztása, kétoldalú együttműködés keretében, DUS vizsgálatok végzése, illetve a kísérleti eredmények értékesítése külföldi társhatóságok részére,

b) az állami elismerésre bejelentett fajták gazdasági értékvizsgálata, ahol a jogszabály előírja, az eredmények értékelése,

c) a növényfajták előterjesztése állami elismerésre, (regisztrációra) az elismerés visszavonására és/vagy a vizsgálatok megszüntetésére és a döntés meghozatala,

d) az államilag elismert fajták fajtafenntartásának ellenőrzése,

e) az állami elismerésre bejelentett és államilag elismert növényfajtákról közhitelű nyilvántartás vezetése, az államilag elismert fajták Nemzeti Fajtajegyzékeinek évenkénti kiadása,

f) a leíró fajtajegyzékek kiadása,

g) az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatainak ellátása,

h) jelentések készítése és küldése az Európai Unió különböző szerveinek és a tagállamoknak,

i) fajtakísérleti módszertan fejlesztése és elismertetése,

j) kiegészítő termelés, kísérleti elővetemények biztosítása,

k) kísérleti eredmények értékesítése és cseréje szerződés keretében belföldi partnereknek, illetve külföldi társhatóságoknak,

l) Technikai Vizsgáló Hivatalként részt vesz a Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) által szervezett vizsgálatokban.

(5) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság állami alapfeladatainak részletezése a növényi szaporítóanyagok ellenőrzésével és minősítésével kapcsolatos feladatok körében:

a) a hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a külföldről behozott vetőmagvak mintavétele, minőségének vizsgálata, minősítése, fémzárolása,

b) a vetőmagvak feldolgozásának, valamint a fémzárolt vetőmagvak kiszerelésének ellenőrzése,

c) a vetőmag tételek faj-, fajtaazonossági és fajtatisztasági vizsgálata kisparcellás fajtamegállapító termesztés útján a hazai és a nemzetközi előírásoknak megfelelően,

d) a vonatkozó rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő vetőmag forgalmazására vonatkozó kérelmek elbírálása, az engedményekre vonatkozó engedély kiadása,

e) a vetőmag forgalomba hozatalának ellenőrzése, a minőségileg nem megfelelő tételek zárolása, szükség esetén megsemmisítésük elrendelése, illetve visszaélés esetén minőségvédelmi bírság kiszabása,

f) a beküldött vetőmagok vizsgálata, a vizsgálatok és minősítések eredményéről belföldi, illetve nemzetközi érvényű okirat kiállítása,

g) közhitelű nyilvántartások vezetése,

h) a hatósági vetőmag vizsgálat ellátására hazai és nemzetközi akkreditációval rendelkező laboratórium működtetése, és az akkreditációval kapcsolatos feladatok, és a szabványbázis feladatok ellátása,

i) a vetőmagvizsgálati módszerek fejlesztése, adaptálása, oktatás szervezése,

j) a meghatalmazott jogkörben végzett mintavétellel és vetőmagvizsgálattal kapcsolatos a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása.

(6) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság feladatai a szőlő, gyümölcs, dísznövény, valamint erdészeti szaporítóanyagok vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatosan:

a) a szőlő, gyümölcs, zöldségpalánta, valamint az erdészeti szaporítóanyag előállítását, termelését szolgáló növényállományok /törzsültetvények/ létesítésének engedélyezése, törzskönyvezése, nyilvántartása, fenntartásának ellenőrzése szemlézéssel és kitermesztéssel, továbbszaporításra való alkalmasságuk minősítése, megszüntetésének véleményezése,

b) faiskola (csemetekert) és más szaporítóanyag előállító üzem létesítésének, valamint a szaporítóanyag forgalmazók tevékenységének engedélyezése, illetve nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése,

c) a hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a harmadik országból behozott szaporító anyag vizsgálata, minősítése, certifikálása,

d) a szaporítóanyag forgalmazás ellenőrzése, a minőségileg meg nem felelő tételek zárolása, szükség esetén megsemmisítésének elrendelése, illetve visszaélés esetén kizárási eljárás kezdeményezése, minőségvédelmi bírság kiszabása,

e) közhitelű nyilvántartások vezetése,

f) szaporítóanyag importengedélyezés és belföldiesítés. Erdészeti szaporítóanyagok harmadik országból való behozatalának engedélyezése az EK Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottságának jogszabályi felhatalmazása alapján, illetve a szaporítóanyag importjára vonatkozó derogációs kérelem továbbítása az EK Állandó Bizottságának,

g) ültetvény telepítési és kapcsolódó építési beruházások utóellenőrzése,

h) szaporítóanyag vizsgálati módszerek fejlesztése, adaptálása.


Szervezeti tagozódás:


– A fajtakísérleti igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Szántóföldi DUS Vizsgálati és Fajtakísérleti Osztály

= Zöldség- és Gyógynövény, Szőlő-Gyümölcs Fajtakísérleti Osztály


– A vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Vetőmag-minősítési és Nyilvántartási Osztály

= Vetőmag-szaporítási Osztály

= Vetőmag-vizsgálati Laboratóriumok Osztály

– A kertészeti és erdészeti szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

= Dísznövény Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

= Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály



Állattenyésztési Igazgatóság

59. § (1) Az Állattenyésztési Igazgatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:

a) ellátja a tenyésztő szervezetek állami elismerési feladatait;

b) engedélyezi

ba) a mesterséges termékenyítő állomás üzemelését,

bb) apaállat felhasználását szaporítóanyag előállítására,

bc) embrióátültető állomás üzemeltetését,

bd) baromfi-és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetését;

c) ellenőrzi

ca) a jogszabályi rendelkezések végrehajtását,

cb) a tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét,

cc) az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettségek betartását,

cd) a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalát, illetve kivitelét,

ce) az állatok származását;

d) felülvizsgálja

da) az engedélyek lejártakor az engedélyhez kötött tevékenységet,

db) az elismerés lejártakor az elismert szervezetet,-fajtát,- hibridet és keresztezési programokat,

dc) a külföldi teljesítményvizsgálati adatokat;

e) fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot végez;

f) hitelesíti;

fa) a törzskönyvet,

fb) a tenyésztési főkönyvet,

fc) a nem általa végzett teljesítményvizsgálatok eredményét,

fd) az embrióátültető állomás nyilvántartását,

fe) a tenyésztési adatokat;

g) felkérés alapján közreműködik a nem hatáskörébe tartozó hozzájáruláshoz vagy elismeréshez kötött tevékenységek kérelmeinek elbírálásánál,

h) tenyészet azonosítót ad ki,

i) az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről keresztezési programokról és tenyésztő szervezetekről nyilvántartást vezet,

j) ellátja a külön jogszabályokban előírt nyilvántartási és közzétételi feladatokat,

k) karbantartja és megjelenteti az Állattenyésztési Évkönyvet és Kódexet,

l) szankciókat rendelhet el, és bírságot szabhat ki a jogszabályok alapján,

m) kiadja az agrártámogatások megállapításához szükséges igazolásokat és ellátja a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat.

(2) Az Állattenyésztési Igazgatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében

a) országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását, feldolgozását,

b) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint, az állategészségügyi hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét,

c) teljesítményvizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez és közzéteszi annak eredményét,

d) teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki,

e) végzi a csökkenő létszámú állami tulajdonú apaállat gazdálkodást,

f) irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását.

(3) Az Állattenyésztési Igazgatóság egyéb feladatai az állattenyésztés körében

a) Szarvasmarha Információs Rendszer kidolgozása,

b) a magyar méneskönyvek (angol telivér és ügető) vezetése,

c) import szaporítóanyag karantén működtetése,

d) kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok ellátása,

e) részt vesz a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában (ICAR, INTERBULL, DAGENE, INTERWOLLABS).

(4) Az Állattenyésztési Igazgatóság hatósági feladatai a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan:

a) az EUROP rendszerű vágott test minősítés ellenőrzése, hatósági felügyelete. Az engedélyek kiadása, a nyilvántartások vezetése, a felülvizsgálandó minősítő helyek, minősítő szervezetek kijelölése. Az adatfelvétel, az adattovábbítás, a jelentési, a jelölési kötelezettség, a kereskedelmi forgalomban ezek meglétének ellenőrzése, illetve az oktatás, a teljes tevékenység hatósági felügyelete, irányítása. Az informatikai rendszer vágóhídi és központi szoftvereinek fejlesztése, az adatbázis ENAR-ral összhangban üzemeltetése. A minisztérium és az Európai Unió felé a jelentések elkészítése,

b) az EUROP rendszerű vágómarha, vágósertés és vágójuh vágás utáni minősítés és a kereskedelmi osztályba sorolás ellenőrzése, hatósági felügyelete,

c) a felülvizsgálandó minősítő helyek kijelölése, a kötelező számú ellenőrzések végzése. Az informatikai rendszer vágóhídi és központi szoftvereinek fejlesztése, az adatbázis üzemeltetése (kivéve vágósertés esetén, amelynél a Vágóállat és Hús Terméktanács az adatbázis kezelője),

d) a marhahús intervenciós és a juh- és kecskehús, a marhahús és a sertéshús magántárolás esetén szakértői közreműködés,

e) a vágás utáni minősítés, a vágott test minősítési és kereskedelmi osztályba sorolási jelölésének ellenőrzése,

f) szakértő delegálása az Európai Bizottság helyszíni ellenőrzéseihez.


Szervezeti tagozódás:

– Szarvasmarha-tenyésztési és Tenyésztéshigiéniai Osztály

– Sertés, Kecske- és Juhtenyésztési Osztály

– Baromfi-, Kisállat-tenyésztési és Vágott Test Minősítési Osztály

– Lótenyésztési Osztály



Erdészeti Igazgatóság

60. § (1) Az Erdészeti Igazgatóság feladatai keretében irányítja, felügyeli, koordinálja a területi szervei által ellátott alábbi tevékenységeket

a) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében

aa) az erdőterület, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevételének,

ab) az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy, az erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületen létesített csatorna és tározó, valamint

ac) az erdei vasút, az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület kivételével egyéb erdészeti létesítmény építésének, korszerűsítésének, értéknövelő felújításának, használatba vételének, megszüntetésének,

ad) az erdőgazdálkodó személye változásának,

ae) az üzemtervtől eltérő gazdálkodásnak,

af) erdő elsődleges és további rendeltetései megváltoztatásának,

ag) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának,

ah) a fenyőgyanta gyűjtésének (gyantázás),

ai) erdőterületen erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének

engedélyezését,

b) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében ellátja

ba) a társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának,

bb) a fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén, amennyiben szükséges, a felújításnak,

bc) a gazdasági rendeltetésű erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez szükséges nevelővágások elmulasztása esetén azok elvégzésének,

bd) az erdősítés befejezetté nyilvánítását követően szükség esetén az erdősítés megismétlésének,

be) növényi, állati vagy fertőzést okozó károsítók erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodó részére a szükséges védekezés elvégzésének,

bf) az előző pontban foglaltak nem teljesítése esetén az erdőgazdálkodó költségére elvégeztetésének (a közérdekű védekezésnek),

bg) az erdő védelme érdekében az erdőterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezelésének, illetve elszállításának, továbbá a rendelkezés be nem tartása esetén a szükséges munkálatok elvégeztetésének,

bh) ha az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges határidő kitűzésével a fa kitermelésének,

bi) erdőterület engedély nélküli, vagy attól eltérő igénybevétele esetén az erdő művelési ág visszaállításának, és a terület újraerdősítésének,

bj) az előző pontban foglaltakhoz kötődően, ameny- nyiben az erdőterület termelésbe való visszaállítására és az újraerdősítés elrendelésére nincs lehetőség az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdő telepítésének, vagy az újraerdősítés költsége megfizetésének,

bk) az erdő védelme érdekében az erdőterületre való belépés tilalmának,

bl) az erdő állapotát veszélyeztető károsodott élőfa vagy károsító eltávolításának,

bm) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetésének, illetve az attól való tartózkodásnak,

bn) erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság megfizetésének

elrendelését;

c) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében elvégzi

ca) az erdő elsődleges és további rendeltetéseinek,

cb) az erdőtelepítés, erdősítés befejezetté nyilvánításának

megállapítását;

d) a hatósági és szakigazgatási feladatok tekintetében elvégzi

da) az üzemterv,

db) az éves erdőgazdálkodási terv,

dc) az erdőállomány szerkezet-átalakításáról készített erdősítési terv,

dd) az erdőtelepítési-kivitelezési terv

jóváhagyását;

e) megadja az erdőterület tervezett igénybevételéhez történő elvi hozzájárulást,

f) vezeti az erdőgazdálkodók, valamint az erdészeti szakszemélyzeti nyilvántartást,

g) gyakorolja a talajvédelmi hatósági jogkört erdőterületen,

h) szakhatóságként hozzájárul

ha) az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület építéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez,

hb) a közérdekből elrendelt erdőtelepítés engedélyezéséhez,

hc) erdőterület erdő művelési ágban való nyilvántartásához,

hd) erdő művelési ágú terület más művelési ágban való nyilvántartásához,

he) erdőterület két vagy több földrészletre történő megosztásához,

i) ellátja a jogszabály által meghatározott egyéb szakhatósági feladatokat.

(2) Az Erdészeti Igazgatóság erdészeti igazgatási feladatai körében ellátja

a) az erdőgazdálkodás térbeli rendjének kialakítását, erdőtagok és erdőrészletek területének és erdőgazdasági azonosítójának felülvizsgálatát,

b) az erdészeti és az ingatlan-nyilvántartás adatainak összehasonlítását,

c) az erdőgazdálkodók, önkormányzatok, szakhatóságok körzeti erdőtervezéshez kötődő véleményeinek összegyűjtését,

d) erdőtervi egyeztető tárgyalások előkészítését és lebonyolítását,

e) az erdőleltározási feladatokat,

f) a terepi felvételeket és a részletszintű tervezést,

g) a részletszintű tárgyalások, egyeztetések lebonyolítását,

h) a körzeti erdőterv átfogó tervezését, a szöveges munkarészek elkészítését,

i) a körzeti hozamszabályozást,

j) a körzeti távlati erdőkép elkészítését,

k) az erdészeti termőhely feltárást és termőhely térképezést,

l) a talajlaboratóriumi vizsgálatok elvégzését,

m) a terepi mérést, és azok feldolgozását,

n) az erdészeti üzemi térkép elkészítését,

o) üzemterv és üzemtervi kivonat kiadását,

p) az erdőterület védetté nyilvánítási eljárásában és az erdőterületre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervek elkészítésében való közreműködést,

q) a települési rendezési tervek véleményezését.

(3) Az Erdészeti Igazgatóság pályázatkezelési és támogatási feladatai:

a) a nemzeti erdészeti támogatási rendszer működetése,

b) delegált feladatok keretében a közösségi erdészeti támogatási rendszer működtetése,

c) a közösségi támogatásokkal kapcsolatos delegált ellenőrzési feladatok ellátása,

d) az erdőgazdálkodók befizetési kötelezettségeinek megállapítása és nyilvántartása, valamint a kintlévőségek behajtásának kezdeményezése.

(4) Az Erdészeti Igazgatóság

a) ellátja az erdőgazdálkodás területén a másodfokú hatósági és szakhatósági feladatokat, valamint elsőfokú hatósági jogkörében,

aa) a területi szerv javaslatára erdőgazdálkodót jelöl ki,

ab) engedélyezi az erdőterület honvédelmi, határrendészeti, illetve nemzetbiztonsági célú igénybevételét,

ac) mentességet ad erdőterület igénybevételének díjának megfizetése alól,

b) az erdészeti igazgatási feladatok tekintetében

ba) az Országos Erdőállomány Adattár, az országos erdőleltár részére a szükséges adatokat összegyűjti, elemzi,

bb) gondoskodik az Adattár digitális térképállományának folyamatos karbantartásáról és fenntartásáról,

bc) elvégzi az országos hozamszabályozás feladatait,

bd) gondoskodik a tervkészítés eljárási rendjének és az Erdőrendezési Szabályzatban foglalt szabályainak betartásáról,

be) kialakítja a tervezés erdőtervezési ütemtervhez illeszkedő éves feladattervet,

bf) ellenőrzi az erdőtervek főbb adatait, a tervezést, a hozadékszabályozást, gondoskodik az Erdőrendezési Útmutató előírásainak maradéktalan betartásáról,

bg) jóváhagyásra felterjeszti a körzeti erdőtervet,

bh) közreműködik az erdőtervezési munkát segítő információrendszerrel szemben támasztott követelmények kidolgozásában, a rendszer folyamatos fejlesztésében és véleményezésében,

bi) kezeli és fejleszti az erdőtervtárat, biztosítja a hozzáférhetőséget,

bj) biztosítja a földmérés és térképészet szakmai előírásainak egységes szemléletű érvényesülését,

bk) fejlesztői munkájával összefogja a digitális térképezési technológia, az erdészeti térinformatikai alkalmazások projektjeinek munkáit, végzi és végezteti az ezekhez kapcsolódó feladatokat,

bl) irányítja és koordinálja a földmérési, térképészeti területen alkalmazásra kerülő egyéb fejlesztéseket,

bm) koordinálja a térképészettel kapcsolatos információáramlást,

bn) beszerzi a szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat és gondoskodik a légifénykép ellátottságról,

bo) termőhely adattárat üzemeltetet,

bp) működteti az Erdővédelmi Mérő Megfigyelő rendszert,

bq) közreműködik az erdőt érintő területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében,

br) ellátja a térségi fejlesztés erdészettel összefüggő tervezési és fejlesztési feladatait,

bs) komplex térségi erdőfejlesztési terveket, ezen belül erdőfunkció értékelést, távlati eredőtelepítési tervet és közjóléti tervet készít,

bt) közreműködik az országos területrendezési terv felülvizsgálatában,

bu) javaslatot tesz az erdei károsítók elleni védekezéshez adható állami támogatásra,

bv) javaslatot tesz az erdővel, az erdőgazdálkodási tevékenység végzésével, valamint az elsődleges fafeldolgozással összefüggő jogszabályokra,

bw) előkészíti az erdőállományok helyzetéről szóló országos jelentést,

bx) folyamatosan elemzi az erdőgazdálkodási tevékenységet, és ennek alapján az ágazati irányítás részére döntés-előkészítést végez,

by) ellátja a minisztérium által meghatározott tervezési, elemzési és döntés előkészítési feladatokat,

bz) közreműködik az erdőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányleveinek kidolgozásában.

(4) Az Erdészeti Igazgatóság

a) összehangolja az önkormányzat testületek és a területi szervek együttműködését,

b) vezeti az erdei vasutakkal kapcsolatos nyilvántartást,

c) szakmai javaslatot ad a tűzgyújtási tilalom elrendeléséhez az illetékes szerveknek

d) működteti a Erdőtűz Információs Rendszert, s ez alapján ellátja nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket,

e) ellátja az erdészeti és elsődleges fafeldolgozási statisztikai feladatait, és eleget tesz a nemzetközi ágazati statisztikai kötelezettségeknek,

f) megbízás alapján ellátja a nemzetközi erdészeti egyezményekből adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi erdészeti szervezetekkel,

g) biztosítja az ENSZ és szakosított szervei felé történő adatszolgáltatást, valamint az 1979. évi Genfi Konvenció keretében működő, az országhatárokon túl terjedő légszennyezés erdőkre gyakorolt hatását vizsgáló program útmutatójában, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait,

h) az Adattár adatai és a vonatkozó jogszabályok alapján az erdőgazdálkodók és az állampolgárok részére tájékoztatást nyújt,

i) elvégzi az erdészeti szakfordításokkal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos feladatokat,

j) javaslatot tesz az erdészeti oktatás és kutatás fejlesztési irányainak meghatározására, és részt vesz az oktatási és kutatási tevékenységben,

k) működteti a Zamárdi székhelyű Erdészeti Továbbképzési és Oktatási Kabinetet,

l) ellátja az erdőgazdálkodás ágazati irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztérium által részére kijelölt egyéb feladatokat, illetve ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

(5) Az Erdészeti Igazgatóság a pályázatkezelési és támogatási feladatok tekintetében

a) közreműködik a Delegálási Szerződés előkészítésében,

b) megszervezi az ellenőrzések lebonyolítását,

c) összefoglaló jelentéseket készít.

(6) Az Erdészeti Igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyedi igénylés alapján szolgálati fegyvert is biztosít.


Szervezeti tagozódás:


– Az erdőfenntartási és szabályozási igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Erdőleltározási, Erdővédelmi és Szabályozási Osztály

= Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztály

= Nyilvántartási és Térképészeti Osztály


– Az erdőfelügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében az alábbi osztályok működnek:

= Erdőfelügyeleti és Területrendezési Osztály

= Pályázatkezelési és Támogatási Osztály

= Hatósági Osztály

= Statisztikai, Elemzési és Fejlesztési Osztály



A GAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI ELNÖKHELYETTES KÖZVETLEN
IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Költségvetési Igazgatóság

61. § (1) A Költségvetési Igazgatóság feladata a költségvetési előirányzat gazdálkodás, amelynek keretében elkészíti az országos terveket, adatszolgáltatásokat – egyeztetve az MgSZH által ellátott szakmai területek vezetőivel és a minisztériumi szakmai felügyeletet ellátó főosztályokkal.

(2) A Költségvetési Igazgatóság

a) gondoskodik a költségvetési előirányzatoknak intézményekre, feladatokra, szervezeti egységekre történő lebontásáról. A költségvetés végrehajtását elemzi és a konkrét pénzügyi helyzet alapján finanszírozza a költségvetési egységeket,

b) kialakítja MgSZH gazdálkodási szabályzatait,

c) gondoskodik az egységes gazdálkodási, pénzügyi, számviteli rendszerekről és biztosítja azok alkalmazását valamennyi gazdálkodó egységnél,

d) felelős az egységes adatszolgáltatási és beszámolási rendszer kialakításáért, működtetéséért, ellenőrzéséért,

e) szakértők és kirendelt munkatársak útján részt vesz a minisztériumi döntés-előkészítési és ellenőrzési tevékenységében.

(3) A Költségvetési Igazgatóság

a) elkészíti MgSZH költségvetéséről és vagyonáról szóló beszámolókat, valamint a gazdálkodás területét érintő valamennyi adatszolgáltatást és elemzést,

b) minisztériumi megbízás alapján ellátja az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal és célfeladatokkal kapcsolatos költségvetési-pénzforgalmi és elszámolási feladatokat,

c) összefogja a központi és területi gazdasági operatív osztályokat, amelyek az általuk ellátott területi hivatalok és költségvetési jogosultsággal rendelkező központi szervezetek pénzügyi-számviteli tevékenységét bonyolítják le.

(4) Az MgSzH területi szervei számára az MgSzH elnöke elemi költségvetést határoz meg. A területi szervek elemi költségvetéseit MgSZH Központ elemi költségvetésével együtt kell benyújtani a minisztérium és a Pénzügyminisztérium számára.

(5) A tervezéssel azonosan kell külön-külön elkészíteni a költségvetési beszámolókat is.

(6) A költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezetek számára az operatív osztályok külön feldolgozási rendszereket működtetnek a gazdasági felelősség és ellenőrizhetőség követelménye miatt.

(7) Az MgSzH területi szervei és a költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezeti egységek vezetőinek gazdasági helyettese az MgSzH Központhoz tartozó operatív gazdasági osztály vezetője. Az operatív gazdasági osztály élén álló osztályvezető besorolású köztisztviselőt az elnök nevezi ki és menti fel, felettük a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a területi szerv főigazgatója gyakorolja. Az operatív gazdasági osztály a pénzügyi-számviteli tevékenység tekintetében a Költségvetési Igazgatóság irányítása alá tartozik.

(8) A Költségvetési Igazgatóság alapfeladataként ellátja a jogi személy számára megnyitott kincstári számla, adószám és egyéb, a területi szervektől elkülönült statisztikai besorolások alapján kötelező adatszolgáltatások szerinti gazdasági feladatokat.

(9) A Költségvetési Igazgatóság és a területi szervek Gazdasági és Informatikai Osztályi feladata

a) az általuk ellátott költségvetési szervezetek költségvetésének elkészítése,

b) a pénzforgalom lebonyolítása, analitikus és főkönyvi számvitel vezetése, adatszolgáltatás, a beszámolók elkészítése,

c) amennyiben – a jogosult állatorvos kivételével – nem a szakmai szervezet számláz a feladatellátása során, a számlák kibocsátása a vevők számára, a bevételek beszedése és elszámolása,

d) az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartások vezetése, arányosítás és bevallás elkészítése,

e) a szakmai tevékenységük során számlázással és készpénzkezeléssel foglalkozó munkatársak elszámoltatása,

f) közreműködés a leltározásban, a leltárak kiértékelése,

g) a központosított illetmény-számfejtési rendszer keretében a dolgozók járandóságainak számfejtése, munkaügyi, társadalombiztosítási és adóügyek lebonyolítása.

(10) A Költségvetési Igazgatóság feladata az országos, KIR hálózatban dolgozó illetményszámfejtő helyek (operatív osztályok) munkájának éves/havi/napi ütemezése, koordinálása, segítése, irányítása, ellenőrzése. Feladata továbbá a Magyar Államkincstár által biztosított informatikai program változások fogadása, rendszerbe építése és a rendszer pénzügy-szakmai gondozása.

(11) A Költségvetési Igazgatóság

a) a Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott INFO rendszer segítségével biztosítja a havi, negyedéves, éves gazdaságstatisztikai és egyéb jelentések előállítását,

b) elkészítteti az intézményi havi SZJA- és járulékbevallást, egészségbiztosítási és családtámogatási statisztikát,

c) biztosítja az intézmények számára a könyvelési feladást,

d) operatív feladata az MgSZH intézményen kívüli külső szervek dolgozói számára az illetmény és egyéb járandóságok számfejtése,

e) az MgSZH Központ dolgozói számára ellátja a munkaügyi feladatokat és a dolgozók járandóságainak számfejtését,

f) elkészíti a MgSZH adószámához kapcsolódó szervezeti egységek dolgozóiról az SZJA- és járulékbevallásokat, valamennyi, dolgozóhoz köthető adatszolgáltatást, beleértve a magánnyugdíj- és az önkéntes pénztári kapcsolatokat is.


Szervezeti tagozódás:

– Költségvetési Összefoglaló Osztály

– MgSzH Központ Operatív Gazdálkodási Osztály

– Központosított Illetményszámfejtési Osztály



Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság

62. § (1) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság összeállítja az MgSzH Központja és az MgSzH területi szerveinek igényei és szükségletei alapján az intézményi fejlesztési tervet, amely magába foglalja mind a beruházásokat, mind a felújításokat, mindezekről nyilvántartást vezet.

(2) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság a költségvetési előirányzat biztosítása után lebonyolítja a központi szervezet számára és lebonyolíttatja a területi szervekkel a beruházásokat és felújításokat a közbeszerzési jogszabályok figyelembevételével. Ellenőrzi a megvalósítás folyamatát és gondoskodik a műszaki átvételről.

(3) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság

a) elvégzi a központi szervezet számára és koordinálja a területi szervek gépeinek és épületeinek nagyjavítását, karbantartását és a javítási terv alapján ellenőrzi a munkák végrehajtását,

b) az MgSzH Központ számára lebonyolítja és a területi szervek számára koordinálja a készletek beszerzését mind az üzemeltetés, mind a szakmai munka feltételeinek megteremtéséhez.

(4) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság

a) feladata a szervezeti változás kapcsán létrejött épületvagyon feladathoz igazított felhasználása, ennek keretében felméri az MgSZH illetékességi területén az épületvagyont, koordinálja a szakmai vezetőkkel a feladatellátáshoz szükséges elhelyezési feltételeket,

b) javaslatot készít az elnök számára az elhelyezésre valamennyi központi és területi szervezet vonatkozásában,

c) a jóváhagyott elhelyezési terv alapján koordinál és gondoskodik annak megvalósulásáról,

d) intézkedik a megüresedő területek hasznosításáról – értékesítés és bérbeadás útján – a jogszabályoknak megfelelő engedélyezési feltételek között,

e) biztosítja a szakmai feladatellátás folyamatos feltételeit,

f) valamennyi szervezet számára elvégzi a kiemelt szakmai berendezések – alapvetően határállomási és hatósági berendezések – karbantartását, illetve javítását,

g) az MgSzH Központ számára ellátja a gépkocsipark üzemeltetését, az üzemeltetés ellenőrzését, vezeti a hivatali gépjárművekkel kapcsolatos nyilvántartásokat,

h) gondoskodik a járművek karbantartásáról, ütemezett kis- és nagyjavításáról, ezek elvégzésének műszaki ellenőrzéséről,

i) Az MgSzH területi szervei vonatkozásában számontartja az intézményi gépjárműpark műszaki paramétereit, javaslatot tesz a fejlesztési terv részeként a gépjárművek cseréjére és a szakmai feladatokhoz igazítva újak vásárlására.

(5) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság feladata az MgSzH Központ valamennyi telephelyén az üzemelési feltételek biztosítása. Ennek keretében az épületek őrzésének, takarításának megszervezése, az épületgépészeti feltételek ellenőrzése és a kapcsolódó karbantartások és javítások elvégeztetése.

(6) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság feladata a helyiség-berendezések funkció szerinti szintentartása. Irányítja a gondnoksági ügyek lebonyolításában részt vevő személyeket az MgSzH Központ vonatkozásában és koordinálja az MgSzH területi szerveinél működő gondnokokat.

(7) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság biztonsági feladatköre keretében felelős

a) az egységes riasztás, berendelés és készenlétbe helyezés, továbbá a folyamatos ügyeleti szolgálat működéséért, szabályozásáért, a rendkívüli események jelentési rendjének meghatározásáért,

b) a biztonsági és védelmi felkészülésből az MgSzH Központra háruló speciális feladatok ellátásáért,

c) a vagyon-, tűz-, polgári és munkavédelemmel, a fegyveres biztonsági őrszolgálatokkal kapcsolatos hivatali teendőkért,

d) az árvíz, illetve belvíz miatt kihirdetett minősített helyzetben a katasztrófakezelés hivatali védelmi feladatainak koordinálásáért.

(8) Az elnök az MgSzH Központ Biztonsági Szabályzatát legkésőbb 2007. január 31-ig kiadja, valamint gondoskodik annak folyamatos felülvizsgálatáról.

(9) Az elhelyezési terv, az informatikai fejlesztés és a pénzügyi tervezés előkészítésébe az adott szakterületért felelős elnökhelyettest be kell vonni.


Szervezeti tagozódás:

– Vagyongazdálkodási Osztály

– Üzemeltetési Osztály

– Biztonsági Osztály



Informatikai Igazgatóság

63. § (1) Az Informatikai Igazgatóság

a) feladata a Hivatal informatikai működésének folyamatos és zavartalan biztosítása, az informatikai tevékenység centralizált irányítású végrehajtása,

b) lebonyolítja a Hivatalt érintő informatikai fejlesztési projekteket,

c) biztosítja, hogy valamennyi informatikai tevékenység kizárólag ellenőrzött, szabályozott módon és korszerű minőségbiztosítási elvek alapján menjen végbe, és felelős azért, hogy az adatvédelem és informatikai biztonság megfelelő szintet érjen el,

d) biztosítja a szakmai erőforrást a szoftver és hardver felhasználását megalapozó oktatásokhoz, meghatározza a fejlesztéssel kapcsolatos oktatási igényeket,

e) felügyeli a rendszeres működéshez szükséges informatikai eszközök beszerzését – az irodatechnikai eszközök kivételével –, továbbá a kellék- és segédanyagok beszerzését, és üzembe helyezi az informatikai eszközöket,

f) működteti a számítástechnikai segédanyag-raktárt.

(2) Az Informatikai Igazgatóság feladatait a szakmai informatikai rendszerek kivételével végzi.


Szervezeti tagozódás:

– Informatikai Rendszerek Üzemeltetési Osztálya

– Informatikai Fejlesztési és Adatvédelmi Osztály

1. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához

A helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselő igazolványának mintája


„(Érvényes visszavonásig!)


KÖZTISZTVISELŐI IGAZOLVÁNY
a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselője részére


Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
……………………………………………………

Igazolvány száma: ………………………………


(null)

FÉNYKÉP

4 cm-es

Foglalkoztató, munkáltató neve, székhelye:

 

Feladata, munkaköre:

 

Működési terület:

 

 


(null)

Név:

 

Születési hely, év:

 

Lakcím:



Az igazolvány tulajdonosa jogosult a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ……………………………………… …………………………………köztisztviselőjeként helyszíni eljárás lefolytatására, illetve abban történő közreműködésre.


Kelt: ………………………………, 20…… év ……………… hó …… napján


………………………………………
elnök”

2. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához

Az MgSzH Központ laboratóriumai és a speciális laboratóriumok

I. Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

1. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai és Radiokémiai Laboratórium (7602 Pécs, Megyeri út 24.)

2. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium (6001 Kecskemét, Halasi út 34.)

3. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai és Radiokémiai Laboratórium (5601 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2.)

4. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium (3501 Miskolc, Vologda utca 2.)

5. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai és Analitikai Laboratórium (6722 Szeged, Bécsi krt. 5.)

6. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium (8000 Székesfehérvár, Csikvári utca 15.)

7. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium (9028 Győr, Régi Veszprémi út 10.)

8. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium (4030 Debrecen, Diószegi út. 30.)

9. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Radiokémiai, Dohányfüst-analitikai Laboratórium (3300 Eger, Szövetkezet u. 4.)

10. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium (7400 Kaposvár, Cseri major)

11. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium (4401 Nyíregyháza, Keleti u. 1.)

12. Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18.)

13. Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (9700 Szombathely, Zanati út 3.)

14. Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Kémiai Laboratórium (8200 Veszprém, Mártírok útja 11/A.)

15. Regionális Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium (8200 Veszprém, Dózsa György út 33.)

16. Élelmiszerlánc-mikrobiológiai és Radiokémiai Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 79.)

17. Központi Takarmányvizsgáló Laboratórium, 1144 Budapest Remény u. 42.

18. Takarmány-vizsgálati Laboratórium

19. Élelmiszer Mikrobiológia Diagnosztikai Laboratórium

20. Élelmiszer Residuum Toxikológiai Diagnosztikai Laboratórium

21. Élelmiszer Analitikai Laboratórium

22. Élelmiszer Radiokémiai Diagnosztikai Laboratórium

II. A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

23. Központi Károsító-diagnosztikai Laboratórium, Budapest, Budaörsi út 141–145.

III. A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

24. Genetikai Tisztaság Vizsgálati Laboratórium

25. Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratórium

IV. Az Állattenyésztési Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

26. Mikrobiológiai Laboratórium

27. Immunogenetikai (DNS) Laboratórium

28. Gyapjúminősítő Laboratórium

V. Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

29. Emlős Kórbonctani és Kórszövettani Laboratórium

30. Immunológiai Laboratórium

31. Molekuláris Biológiai Laboratórium

32. Higienés Bakteriológiai Laboratórium

33. Emlős Virológiai Laboratórium

34. Baromfi Virológiai Laboratórium

35. TSE és Veszettség Laboratórium

36. Baromfibetegségek Laboratóriuma

37. Gümőkór és Klinikai Bakteriológiai Laboratórium

38. Parazitológiai, Hal-, Méh- és Vadbetegségek Laboratóriuma

VI. Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

39. Gyógyszer Analitikai Laboratórium

VII. A Borminősítési Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt

40. Belföldi Borok Vizsgálati Laboratóriuma

41. Export-Import Borok Vizsgálati Laboratóriuma

42. Műszeres Analitikai Laboratórium

3. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához

Az MgSzH székhelye és telephelyei

I. MgSzH Központ székhelye és levezési címe:


1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.



II. MgSzH Központ telephelyei:


1118 Budapest, Budaörsi út 141–145. (MgSzH 1. számú telephely)

1225 Budapest, Batthyány utca 37. (MgSzH 2. számú telephely)

1095 Budapest, Mester u. 81. (MgSzH 3. számú telephely)

1182 Budapest, Fogoly utca 13–15. (MgSzH 4. számú telephely)

1027 Budapest, Bem József tér 2. (MgSzH 5. számú telephely)

1149 Budapest, Tábornok u. 2. (MgSzH 6. számú telephely)

1135 Budapest, Lehel u. 43–47. (MgSzH 7. számú telephely)

4002 Debrecen, Bornemissza u. 3–7. (MgSzH 8. számú telephely)

7401 Kaposvár, Cseri u. 18. (MgSzH 9. számú telephely)

1107 Budapest, Szállás u. 8. (MgSzH 10. számú telephely)

2100 Gödöllő, Isaszegi út 160. (MgSzH 11. számú telephely)

1054 Budapest, Széchenyi u. 14. (MgSzH 12. számú telephely)

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (MgSzH 13. számú telephely)

1144 Budapest, Remény u. 42–44. (MgSzH 14. számú telephely)

1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 4. (MgSzH 15. számú telephely)

1024 Budapest Kisrókus u. 15/A (MgSzH 16. számú telephely)

8230 Balatonfüred, Erdész köz 2. (MgSzH 28. számú telephely)

8621 Zamárdi, Rákóczi u. 38. (MgSzH 29. számú telephely) (Erdészeti Továbbképzési és Oktatási Kabinet)

1. Növényfajtakísérleti Állomások


7811 Szalánta, Eszterágpuszta 1. (MgSzH 17. számú telephely)

5540 Szarvas, I. kerület 5. (MgSzH 18. számú telephely)

2463 Tordas, Szabadság u. 24. (MgSzH 19. számú telephely)

4002 Debrecen, Kismacs tanya 4. (MgSzH 20. számú telephely)

9701 Szombathely, Komáromi u. 34. (MgSzH 21. számú telephely)

6034 Helvécia, Szabó Sándor telep 11.

9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 36.

8929 Pölöske, Teleki-kastély

6821 Székkutas, I. Kerület 75.

2. Fajtakitermesztő Állomás


2201 Monorierdő, Beton u. 86. (MgSzH 26. számú telephely)

3. Agrobotanikai Központ


2766 Tápiószele, Külső mező u. 15. (MgSzH 27. számú telephely)

4. Állattenyésztési teljesítményvizsgáló állomások


6346 Sükösd, Tanya 31. (MgSzH 22. számú telephely)

9485 Nagycenk, Széchenyi kastély, Kiscenki u. 3. (MgSzH 23. számú telephely)

3213 Atkár, Tabi major 1. (MgSzH 24. számú telephely)

3244 Parádfürdő, Cifraistálló, Kossuth u. 217. (MgSzH 25. számú telephely)

6000 Kecskemét-Miklóstelep, Belsőnyír 136. László Károly u. 16.

4. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához

Ssz.

Hatósági ügy

Jogszabályi rendelkezés

Eljáró hatóság

A döntés meghozatalába
bevonandó szerv

1

takarmány-előállító üzem működési engedélyezése

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény
4. § (1)

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
(a továbbiakban: az MgSzH) területi szerve (korábban=állomás)

az MgSzH Központja

2

működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartás vezetése

A takarmányok előáálításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény
4. § (2)

az MgSzH területi szerve (állomás)

erről tájékoztatja az MgSzH Központját Állatgyógyászati Termékellenőrzési és Takarmányozási ig.-helyettes

3

új takarmány (ideértve a gyógyszeres takarmányt is) eseti jelleggel történő előállítása, felhasználása és behozatala

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény 8. §

az MgSzH Központja

gyógyszeres takarmány eseti engedélyezéséhez az MgSzH Központja Állatgyógyászati Termékellenőrzési és Takarmányozási ig.-helyettes

4

a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (2)

a vadászati hatóság

az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság

5

vadasparkban vadászat

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 25. § (2)

a vadászati hatóság

állat-egészségügyi ok esetében az állategészségügyi hatóság (MgSzH)

6

gazdasági rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonása

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása
68. § (1)

az erdészeti hatóság

(talajvédelmi hatóság) MgSzH területi szerve

7

védelmi rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonása, csak kivételesen indokolt esetben

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása
68. § (2)

az erdészeti hatóság

a hatáskörrel rendelkező hatóság

8

a föld, tanya körüli föld kiadása, a tényleges értéknövekedést eredményező költségek megállapítása

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása,
10. § (1)

az MgSzH területi szerve

szakhatóság bevonása

9

borászati terméket előállító egység ellenőrzése során a törvényben foglaltak megsértése vagy az ellenőrzés végrehajtásában akadályozás

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
2004. évi XVIII. törvény
50. § (1)

ellenőrzést végző hatóság

MgSzH Központja Borminősítési ig.-helyettes

10

kiadott működési engedély visszavonása, a kezelő által az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltak nem teljesítése miatt

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 13. § (2)

az MgSzH területi szerve

az engedélyezésben eljáró szakhatóságok értesítése

11

ellenőrzéskor tapasztalt nem megfelelő eredmény esetén az engedélyt feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény
14. § [2. a]

az MgSzH Központja

az MgSz Központja Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

12

takarmány-előállító üzemek működésének felfüggesztése, feltételhez kötése, módosítása vagy a működési engedély visszavonása

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény
14. § [2. b]

az MgSzH Központja

kezdeményezheti az MgSzH területi szervénél

13

takarmány felhasználása feltételeinek meghatározása, betartásának ellenőrzése

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény
14. § [3] (2)

az MgSzH területi szerve

tájékoztatja az MgSzH területi szervét

Függelék a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához




Az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes alárendeltségében működő szervezeti egységek


A természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes alárendeltségében működő szervezeti egységek


A gazdasági és informatikai elnökhelyettes alárendeltségében működő szervezeti egységek
*

Az utasítást utóbb a 4/2007. (FVÉ 2007/6.) FVM utasítás, a 4/2008. (FVÉ 3.) FVM utasítás módosította. Az utasítást a 11/2008. (FVÉ 2008/17.) FVM utasítás 2. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. október 27. napjával.

*

Az alapító okiratot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ létrehozásáról szóló, a Hivatalos Értesítő 2007. évi 33. számában megjelent alapító okirat hatályon kívül helyezte 2007. június 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére