1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozat
1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozat
az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról1
2006.12.18.
I.
Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében
történő magyar részvétel általános szabályai
történő magyar részvétel általános szabályai
1. Az Európai Unió tagállami kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásaiban, beleértve az Európai Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának ellenőrzésére a tagállamok kormányainak képviselőiből létrehozott bizottságokban és egyéb, az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságokban, különösen a komitológia bizottságokban, valamint az ad hoc bizottságokban (a továbbiakban: egyéb bizottságok) képviselendő álláspont (a továbbiakban: tárgyalási álláspont) kialakítására és képviseletére, továbbá az európai uniós tagságból fakadó feladatok végrehajtásának ellenőrzésére, illetve az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítésére a kormányzati döntés-előkészítés szabályait az e határozatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdésekre a határozat rendelkezéseit az egyes fejezetekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
3. A tárgyalási álláspont kialakításának és az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésének, végrehajtása koordinálásának és ellenőrzésének, illetve az ezekkel kapcsolatos döntéseknek a fórumai: az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai (a továbbiakban: szakértői csoport), az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, az Államtitkári Értekezlet, a külügyminiszter és az érintett miniszterek közötti egyeztetés és a Kormány.
II.
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság
4. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) feladata a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése, kidolgozása és – az 5. pontban meghatározott kivételekkel – annak meghatározása.
5. A politikai, gazdasági, költségvetési vagy társadalmi jelentőségénél fogva a magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a kormányzat általános integrációs politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdésekben (a továbbiakban: stratégiai kérdések) – a 36. pontban foglaltak szerint az EKTB által előzetesen jóváhagyott előterjesztés alapján – a Kormány dönt.
6. A külügyminiszter – együttműködve az érintett miniszterekkel és figyelemmel az Európai Unió soros elnökségének programjára – az elnökségi ciklus elején javaslatot tesz a Kormánynak az Európai Unió soros elnökségének programjához kapcsolódó magyar prioritásokra és kormányzati feladatokra. Javaslatot tesz továbbá azokra az uniós kérdésekre, amelyekkel a Kormánynak a féléves munkaterve keretében foglalkozni indokolt, továbbá azokra az uniós tervezetekre, amelyekre vonatkozóan a tárgyalási álláspontot a Kormánynak indokolt elfogadni. A külügyminiszter együttműködve az érintett miniszterekkel szükség szerint felhívja a Kormány figyelmét azokra az uniós kérdésekre, illetve uniós tervezetekre, amelyek – az uniós döntéshozatali eljárások alakulásától függően – a későbbiekben a Kormány döntését igénylik.
7. Az EKTB elnöke a külügyminiszter által kijelölt szakállamtitkár. Az EKTB tagjai a miniszterek és az államtitkári értekezleten képviselettel rendelkező kormánybiztosok, illetve központi államigazgatási szervek vezetői (a továbbiakban együtt: központi államigazgatási szerv) által – a szervezeti és működési szabályzat szerint az európai uniós tagsággal összefüggő kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező – kijelölt állami vezető vagy vezető beosztású köztisztviselő (a továbbiakban együtt: EKTB-tag). Az EKTB-tagot más állami vezető vagy felhatalmazással rendelkező köztisztviselő helyettesítheti.
8. Az EKTB ülésének állandó meghívottja a Miniszterelnöki Hivatal Kormányirodájának képviselője. Elsődleges feladat- és hatáskörébe tartozó területeket érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének meghívottja az adott tárgykörért felelős szakértői csoportban tagsággal rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által kijelölt képviselő. Az EKTB ülésére az EKTB elnöke más személyt is meghívhat.
9. Az EKTB-tag képviseli a minisztert (a központi államigazgatási szerv vezetőjét) az EKTB-ben, gondoskodik az EKTB munkájában a minisztérium (a központi államigazgatási szerv) európai integrációs feladatainak egységes képviseletéről, összehangolja a miniszter (a központi államigazgatási szerv vezetője) első helyi felelősségével működő szakértői csoportok munkáját.
10. Az EKTB feladata – az 5. pontban és a 35. pontban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel –
a) az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) beterjesztett új uniós tervezetekre vonatkozó induló tárgyalási álláspont (a továbbiakban: alapmandátum) meghatározása,
b) a szakértői csoportban vitás, a tanácsi munkacsoport napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontok meghatározása,
c) az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok üléseinek napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontok meghatározása,
d) a Tanács üléseit előkészítő Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: COREPER) napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontok meghatározása,
e) a Tanács napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontok meghatározása,
f) az Országgyűlés által folytatott egyeztetési eljárásban benyújtandó tárgyalási álláspontok meghatározása,
g) a tagállami kötelezettségekkel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a tagállami kötelezettségek végrehajtásával összefüggő uniós eljárásokban képviselendő álláspontok meghatározása,
h) döntés az Európai Közösségek Bírósága, az Elsőfokú Bíróság és az EFTA Bíróság előtti eljárásokkal kapcsolatban az eljárás megindításáról, a beavatkozásról, valamint a Magyar Köztársaság részéről az írásbeli észrevételek megtételéről és az eljárások során benyújtandó beadványok jóváhagyása,
i) az uniós intézmények által társadalmi vitára, konzultációra bocsátott tervezettekkel kapcsolatos álláspont elfogadása,
j) a Kormány elé terjesztést megelőzően az európai uniós politikával kapcsolatos, valamint – a jogharmonizációs tárgyú jogszabályalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével – az uniós tagságból fakadó feladatokkal összefüggő előterjesztések megtárgyalása.
11. Az Európai Tanács üléseinek előkészítéséért a külügyminiszter felelős, együttműködve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és az érintett miniszterekkel. Az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről az EKTB elnöke tájékoztatja az EKTB tagjait.
12. A Tanács különböző formációi előkészítésének felelősségi rendjét a határozat 1. számú melléklete határozza meg.
13. Az EKTB hetente legalább egyszer egyeztető ülést tart. Az EKTB ülését az EKTB elnöke – az EKTB Titkársága útján – hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását – indokolt esetben – az EKTB bármely tagja kezdeményezheti az EKTB elnökénél.
14. Amennyiben az uniós döntéshozatali eljárás rendje indokolja, az EKTB a tárgyalási álláspontot írásos eljárásban fogadja el. Az írásos eljárás lefolytatásáról az EKTB Titkárság gondoskodik.
15. Az EKTB ülésének napirendjét – az EKTB tagjai javaslatainak figyelembevételével és az EKTB elnökének jóváhagyásával – az EKTB Titkársága határozza meg, igazodva az uniós döntéshozatali eljárás rendjéhez, valamint az Európai Tanács, a Tanács, a COREPER, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok vagy az egyéb bizottságok munkatervéhez, az európai uniós tagsággal kapcsolatos aktuális kérdésekhez.
16. Az EKTB titkársági feladatainak ellátásáról a Külügyminisztérium gondoskodik. Az EKTB Titkársága gondoskodik az EKTB ülésének napirendjéhez kapcsolódó tárgyalási álláspontok és dokumentumok EKTB tagjai részére történő megküldéséről.
17. Az EKTB üléseiről emlékeztető készül. Vitás kérdés esetén az emlékeztető tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és az EKTB-tagok részére történő megküldéséről – az ülést követő két munkanapon belül – az EKTB Titkársága gondoskodik.
18. Az EKTB működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
19. Az EKTB Titkársága nyilvántartást vezet az EKTB-tagokról, a szakértői csoportok vezetőiről és a szakértői csoport tagjairól, valamint az egyes szakértői csoportok feladat- és hatáskörébe tartozó tanácsi munkacsoportokról, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságokról, az egyéb bizottságokról, illetve a szakértői csoportok alcsoportjairól. Az EKTB-tag, illetve a szakértői csoport vezetője gondoskodik az esetleges személyi változásoknak az EKTB Titkársága részére történő haladéktalan bejelentéséről.
III.
A szakértői csoport
20. A kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésére és az uniós döntéshozatali eljárások során képviselendő tárgyalási álláspontok kialakítására, az uniós politikák alakulásának követésére és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálására szakértői csoportok működnek. A szakértői csoport feladatai az egyéb bizottságok munkájában való részvételhez kapcsolódó feladatokat is magukban foglalják.
21. A szakértői csoportok felsorolását, azok vezetésének és tagságának felelősségi rendjét a határozat 2. számú melléklete tartalmazza.
22. A szakértői csoport vezetője a tárgykör szerint első helyen felelős miniszter vagy központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt állami vezető vagy köztisztviselő. Tagjai a határozat 2. számú mellékletében megjelölt minisztérium, illetve központi államigazgatási szerv, továbbá minden esetben a Külügyminisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének (a továbbiakban: Állandó Képviselet) illetékes köztisztviselői (beleértve a továbbiakban a hivatásos állományú személyeket is). A szakértői csoport vezetője engedélyezheti más érintett minisztérium, illetve központi államigazgatási szerv képviselőinek részvételét a szakértői csoport munkájában. Vita esetén a részvétel kérdésében az EKTB dönt.
23. A szakértői csoport vezetőjének feladata a szakértői csoport munkájának irányítása és összehangolása, a tárgyalási álláspontra vonatkozó egyeztetett javaslat előkészítése és kialakítása, szükség szerint annak egyeztetése az érdekképviseleti és társadalmi szervekkel, valamint – a tárgykör szerint felelős EKTB-tag jóváhagyásával – az egyeztetett tárgyalási álláspont-tervezeteknek és egyéb előterjesztéseknek az EKTB napirendre vételének kezdeményezése és benyújtása, továbbá a tanácsi munkacsoportokban, az egyéb bizottságok és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésein részt vevő szakértői csoporttag kijelölése.
24. A szakértői csoport – az uniós döntéshozatali eljárás napirendjén szereplő kérdésekhez igazodva – ülést tart vagy írásbeli egyeztetést folytat. A szakértői csoport ülését a szakértői csoport vezetője hívja össze vagy kezdeményezi az írásos egyeztetést. Erre a szakértői csoport bármely tagja javaslatot tehet.
25. A szakértői csoport tagjai között szakmai kérdésekben a feladatmegosztás a kormányzati feladat- és hatáskörmegosztás általános rendjéhez igazodik.
26. A szakértői csoport szükség esetén – jobb munkaszervezési céllal – szakértői alcsoportot hozhat létre.
27. A szakértői csoport működésére vonatkozó részletes szabályokat az EKTB ügyrendje határozza meg.
IV.
A tárgyalási álláspont kialakítása
28. A szakértői csoport minden a feladatkörébe tartozó, az uniós döntéshozatali eljárás során napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban – naprakész – írásbeli tárgyalási álláspontot fogad el. A tárgyalási álláspontokat minden esetben egyeztetni kell a szakértői csoport tagjaival és – amennyiben ez indokolt – más érintett szakértői csoporttal. Tárgyalási álláspontot kell készíteni minden napirendi ponthoz a tanácsi munkacsoporti ülésekre, a COREPER ülésekre, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok üléseire, a Tanács üléseire és az egyéb bizottságok üléseire, valamint az Országgyűlés részére az egyeztetési eljárás keretében.
29. A szakértői csoport feladata, hogy – a tárgykör szerint felelős EKTB-tag jóváhagyásával – a Tanácsnak beterjesztett új uniós tervezetre vonatkozóan alapmandátumot terjesszen az EKTB elé, főszabály szerint a tervezet tanácsi munkacsoportban való tárgyalásának megkezdéséig. Az alapmandátumra – ha e határozat eltérően nem rendelkezik – a tárgyalási álláspontra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
30. Az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontot a szakértői csoport vezetője egyeztetés céljából, határidő megjelölésével a szakértői csoport tagjainak megküldi. A határidőt – az uniós döntéshozatal menetét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy az észrevételezésre kellő idő álljon rendelkezésre. Határidőn belüli válasz hiánya az egyetértés kifejezését jelenti.
31. A tárgyalási álláspontnak tartalmaznia kell az uniós tervezet rövid leírását, a tárgyalások addigi menetének összefoglalását, a pontosan megfogalmazott álláspontot és annak rövid indoklását, az uniós tervezet várható költségvetési hatásait és – ha az alapmandátum vagy a tárgyalási álláspont meghatározásához szükséges – a társadalmi, gazdasági hatásainak, valamint az abból következő hazai jogalkotási, intézményfejlesztési feladatoknak a rövid bemutatását. A tárgyalási álláspont tervezetben meg kell határozni az adott ülés célját és a tárgyalások során érvényesíteni kívánt célokat és érdekeket. Legkésőbb a COREPER ülésre készített tárgyalási álláspontban – amennyiben a COREPER az uniós tervezetet elfogadás céljával tárgyalja – ki kell térni az uniós tervezet magyar nyelvű szövegének elfogadhatóságára, és – szükség szerint – csatolni kell a magyar szövegre vonatkozó addig el nem fogadott módosítási javaslatokat is.
32. A szakértői csoport vezetője gondoskodik arról, hogy az uniós tervezet magyar szövegét a tanácsi munkacsoportbeli egyeztetések alatt a szakértői csoport véleményezze. A szakértői csoport véleményét a szakértői csoport vezetője küldi meg a Tanács Főtitkárságának.
33. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása érdekében – jelen határozat rendelkezéseinek megtartásával – a szakértői csoport egyeztetést folytat. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok napirendjéről a szakértői csoport vezetője az EKTB-t – az EKTB Titkársága útján – előzetesen tájékoztatja. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspontot a szakértői csoport fogadja el, a 35. pontban meghatározott esetek kivételével.
34. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a tárgyalási álláspontot – az érintett miniszterekkel egyeztetve és a 35. d) pontban foglaltak alkalmazásával – a külügyminiszter határozza meg. A külügyminiszter képviselője szükség szerint tájékoztatja az EKTB-t a tárgyalási álláspontokról.
35. Az EKTB ülésére be kell nyújtani a tárgyalási álláspontot, ha
a) alapmandátumra vonatkozik,
b) a tanácsi munkacsoportban, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságban és egyéb bizottságban képviselendő tárgyalási álláspont tekintetében a szakértői csoportban az egyeztetések ellenére véleményeltérés maradt fenn, vagy annak EKTB elé terjesztését bármelyik szakértői csoporttag kezdeményezi,
c) a kérdés a COREPER vagy a Tanács soron következő ülésének napirendjén szerepel,
d) az álláspont meghatározása stratégiai jelentőségű kérdést érint, ezért a Kormány döntését kell kérni.
36. Az EKTB-ben történő megtárgyalását követően a Kormánynak elfogadásra be kell nyújtani a tárgyalási álláspontot vagy bármely az uniós tagsággal összefüggésben készült előterjesztést, amennyiben
a) az 5. pont szerint stratégiai kérdést érint,
b) az EKTB-ben véleményeltérés maradt fenn.
37. A 10. j) pont, valamint a 36. pont szerinti előterjesztéseket a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter a külügyminiszterrel közösen nyújtja be a Kormánynak. Ezeket az előterjesztéseket legkésőbb az EKTB ülésének időpontját megelőző második munkanapon munkaidő végéig elektronikusan kell – az EKTB Titkársága útján – az EKTB részére megküldeni. Indokolt esetben – az EKTB elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal Kormányiroda vezetőjének egyeztetése alapján – ezek az előterjesztések a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 18. pontjának alkalmazása nélkül közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóak.
38. Az EKTB ülésére benyújtott tárgyalási álláspont-tervezeteket és egyéb dokumentumokat, előterjesztéseket az EKTB Titkársága elektronikus úton továbbítja az EKTB-tagoknak.
39. Az EKTB Titkársága gondoskodik az EKTB, illetve a Kormány által elfogadott tárgyalási álláspontoknak az Állandó Képviselet részére történő elektronikus továbbításáról, valamint azok nyilvántartásáról.
40. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdések tekintetében a tárgyalási álláspontot a Külügyminisztérium közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdések tekintetében felelős szakállamtitkára küldi meg az Állandó Képviselet részére és gondoskodik azok nyilvántartásáról.
41. Az EKTB napirendjére csak az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott, a szakértői csoportban egyeztetett tárgyalási álláspont-tervezet tűzhető.
V.
A tárgyalási álláspont képviselete
és az információáramlás
és az információáramlás
42. A külügyminiszter gondoskodik az Európai Unió intézményeitől a tanácsi döntéshozatalhoz kapcsolódó uniós tervezeteknek az érintett minisztériumokhoz történő elektronikus továbbításáról. Ez történhet az erre létrehozott dokumentumkezelő-rendszer támogatásával is.
43. Az Európai Unió intézményeitől érkező egyéb dokumentumokat a VI. fejezetben meghatározott szabályok szerint az Állandó Képviselet a Külügyminisztérium útján vagy a Külügyminisztérium egyidejű tájékoztatásával küldi meg az érintett minisztériumnak.
44. Amennyiben az Európai Unió intézményeitől az uniós tagsággal, különösen az uniós tagságból fakadó kötelezettségekkel összefüggő bármilyen dokumentum, megkeresés érkezik közvetlenül valamelyik minisztériumhoz, azt a minisztérium tájékoztatásul továbbítja a Külügyminisztériumnak.
45. A Tanács ülésén a Kormányt, az elfogadott tárgyalási álláspontban foglaltaknak megfelelően az 1. számú mellékletben meghatározott felelősségi rend szerint felelős miniszter, akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult állami vezető vagy az Állandó Képviselet vezetője (a továbbiakban: Állandó Képviselő), illetve az Állandó Képviselet vezetőjének helyettese (a továbbiakban: Helyettes Állandó Képviselő) képviseli.
46. A COREPER ülésén a Kormányt, az elfogadott tárgyalási álláspontban foglaltaknak megfelelően az Állandó Képviselő, illetve a Helyettes Állandó Képviselő képviseli. Az Állandó Képviselőt, valamint a Helyettes Állandó Képviselőt akadályoztatása esetén az általuk az Állandó Képviselet diplomatái közül kijelölt diplomata helyettesíti.
47. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságban, a tanácsi munkacsoportban és az egyéb bizottságban a szakértői csoport vezetője által kijelölt szakértői csoporttag képviseli a tárgyalási álláspontot.
48. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottság és a tanácsi munkacsoport munkájában főszabály szerint az első helyen felelős minisztérium (központi államigazgatási szerv) kijelölt szakértői csoporttagja vesz részt. Amennyiben ez nem lehetséges, a szakértői csoport vezetője kijelölheti más minisztérium (központi államigazgatási szerv) szakértői csoporttagját vagy – ha ez sem lehetséges – az Állandó Képviselet illetékes diplomatáját.
49. Az egyéb bizottságok ülésein a közösségi jogi aktus végrehajtásáért első helyen felelős minisztérium köztisztviselője vesz részt. Ettől a 48. pontban meghatározottak szerint csak kivételesen és indokolt esetben lehet eltérni.
50. A részt vevő szakértői csoporttag az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottság, a tanácsi munkacsoport és az egyéb bizottság ülését követő két munkanapon belül írásbeli jelentésben köteles tájékoztatni az ülésen elhangzottakról a szakértői csoport vezetőjét és tagjait, az érintett EKTB-tagot, valamint szükség esetén az EKTB Titkárságát.
51. A COREPER-ben a tárgyalási álláspontot képviselő Állandó Képviselő egy munkanapon belül írásbeli jelentésben köteles tájékoztatni az ülésről az EKTB Titkárságát. A jelentések elektronikus szétosztásáról az EKTB Titkársága gondoskodik.
52. Az EKTB emlékeztetőjét a külügyminiszter az Államtitkári Értekezlet napirendjére beterjeszti.
53. A Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 57/A. pontja szerinti jelentésben (a továbbiakban: uniós jelentés) a külügyminiszter hetente tájékoztatja a Kormányt az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról. Az uniós jelentésben a külügyminiszter beszámol az adott heti EKTB-üléshez kapcsolódó legfontosabb kérdésekről is. Az uniós jelentés mellékletei az adott időszakban lezajlott tanácsülésekről és uniós szintű miniszteri találkozókról készített miniszteri jelentések. A jelentésben tájékoztatást kell adni a tanácsülés döntéseiből adódó feladatokról is.
VI.
A Magyar Köztársaság Európai Unió mellett
működő Állandó Képviselete szervezeti szabályainak alapelvei
működő Állandó Képviselete szervezeti szabályainak alapelvei
54. Az Állandó Képviselet ellátja és segíti a Magyar Köztársaság Kormányának képviseletét az Európai Unió intézményeiben, szerveiben.
55. Az Állandó Képviselet folyamatos és állandó szakmai kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, részt vesz az Európai Unió intézményeiben képviselendő tárgyalási álláspontok tervezeteinek kialakításában, és gondoskodik a magyar részvétel elősegítéséről.
56. Az Állandó Képviselet vezetője elősegíti a Kormánynak az Európai Unió intézményeiben való képviseletét. Képviseli a Kormányt a COREPER II munkájában, részt vesz a Tanácsnak a COREPER II által előkészített ülésein, illetőleg a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter vagy államtitkár távolléte esetén képviseli a Kormányt.
57. Az Állandó Képviselet vezetőjének általános ügyekért felelős nagyköveti rangú szakmai helyettese képviseli a Kormányt a COREPER I munkájában, részt vesz a Tanácsnak a COREPER I által előkészített ülésein, illetőleg a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter vagy államtitkár távolléte esetén képviseli a Kormányt.
58. A Kormányt a Politikai és Biztonsági Bizottság ülésein az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának (a továbbiakban: Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal) nagyköveti rangú vezetője képviseli, aki egyben az Állandó Képviselet vezetőjének kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettese.
59. Az Állandó Képviseletre kirendelt diplomaták az Állandó Képviselet vezetőjének, illetve általános ügyekért felelős szakmai helyettesének vagy kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettesének (a továbbiakban: az Állandó Képviselet illetékes vezetői) irányítása alatt végzik munkájukat.
60. Az uniós döntéshozatali eljáráshoz, a tárgyalási álláspontokhoz, valamint a tagállami kötelezettségekhez kapcsolódó utasításokat – kivéve a 61. pontban meghatározott esetekben – a minisztériumok (központi államigazgatási szervek) a Külügyminisztériumon keresztül továbbítják az Állandó Képviselet illetékes diplomatájának. A kül- és biztonságpolitikai kérdések esetében az utasításokat a Külügyminisztérium továbbítja a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának vezetőjének.
61. A tanácsi munkacsoportokban, az egyéb bizottságokban és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságokban képviselendő tárgyalási álláspontokra vonatkozó utasításokat a minisztériumok (központi államigazgatási szervek) az érintett szakértői csoport tagjainak egyidejű tájékoztatása mellett továbbítják az Állandó Képviselet illetékes diplomatájának.
62. Az Állandó Képviselet diplomatája az Állandó Képviselet illetékes vezetőjének és az EKTB elnökének (EKTB Titkárságának) – illetve kül- és biztonságpolitikai, valamint biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a Külügyminisztérium felelős szakállamtitkárának – egyidejű tájékoztatásával írásban jelent a szakértői csoport vezetőjének, tagjainak, a tárgykör szerint felelős EKTB-tagnak.
63. Az Állandó Képviselet illetékes vezetője vagy az EKTB elnöke, illetve a közös kül- és biztonságpolitikai, valamint az európai biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a Külügyminisztérium felelős szakállamtitkára – az érintett minisztérium egyidejű tájékoztatása és egyeztetés kezdeményezése mellett – az Állandó Képviselet diplomatáinak adott utasítás végrehajtását indokolt esetben felfüggesztheti.
64. Az Állandó Képviselet diplomatáira az EKTB szakértői csoportok tagjaira és a tárcaközi egyeztetésre vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell. Az Állandó Képviselet diplomatái a szakértői csoport vezetőjének kijelölése alapján képviselik a kormányzati álláspontot a tanácsi munkacsoportokban és arról e határozat rendelkezéseinek alkalmazásával jelentést tesznek.
65. Az Állandó Képviselet szervezeti és működési rendjének részletes szabályait – e határozat rendelkezéseinek figyelembevételével, az EKTB javaslata alapján – a külügyminiszter állapítja meg.
VII.
Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós
ügyekben történő együttműködéséből adódó
kormányzati feladatok ellátásának rendje
ügyekben történő együttműködéséből adódó
kormányzati feladatok ellátásának rendje
66. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: OGYKt) meghatározott európai uniós tervezeteket, illetve az Országgyűlés által pontosan megjelölt további dokumentumokat a külügyminiszter továbbítja az Országgyűlésnek.
67. A minősített adatot tartalmazó uniós tervezetekről a külügyminiszter listát állít össze, melyet rendszeresen megküld az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés kérésére a listán szereplő dokumentumokat – a minősített adatot tartalmazó uniós dokumentumokra vonatkozó jogszabályok szerint – a Külügyminisztérium NATO–EU Nyilvántartójában hozzáférhetővé kell tenni.
68. Az OGYKt 2. §-a (3) bekezdésének rendelkezései szerint a törvényhozási tárgykörbe tartozó, vagy az OGYKt 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság szempontjából rendkívüli jelentőségű uniós tervezeteket megjelölő, az Országgyűlésnek szóló értesítést (a továbbiakban: országgyűlési értesítés) a külügyminiszter – az érintett miniszterekkel együttműködve – készíti elő. Az országgyűlési értesítés része az Európai Unió soros elnökségének programjáról és az ahhoz kapcsolódó magyar prioritásokról és kormányzati feladatokról szóló kormány-előterjesztésnek.
69. Az országgyűlési értesítésnek az Országgyűlés illetékes bizottságához történő továbbításáról a külügyminiszter gondoskodik. Az országgyűlési értesítés az uniós tervezetek felsorolása mellett – lehetőség szerint – tartalmazza azok tartalmának rövid bemutatását, és annak megjelölését, hogy az OGYKt mely pontja alapján tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe.
70. Amennyiben az Országgyűlés illetékes bizottsága álláspont-javaslatot kér a Kormánytól, az előkészítés kormányzati koordinációját a külügyminiszter az EKTB Titkársága útján látja el.
71. Az álláspontjavaslatra vonatkozó kérést az EKTB Titkársága haladéktalanul továbbítja az illetékes szakértői csoportnak és a felelős EKTB-tagnak.
72. Az illetékes szakértői csoport – a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – az OGYKt-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal alakítja ki az álláspont-javaslatot, amelyet – a felelős EKTB-tag útján – elfogadásra az EKTB elé terjeszt. Az álláspont-javaslat tartalmazza az első helyi felelős miniszter megjelölését is.
73. Az EKTB által elfogadott álláspont-javaslatot a külügyminiszter a Kormány részére az uniós jelentés mellékleteként tájékoztatásul benyújtja. Az EKTB által elfogadott álláspont-javaslatokat a külügyminiszter az EKTB elnöke útján továbbítja az Országgyűlés illetékes bizottságának.
74. Ha az álláspont-javaslat tartalmát érintően az EKTB-ben vita alakul ki vagy az stratégiai kérdést érint, azt az első helyi felelős miniszter és a külügyminiszter döntésre – a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályok szerint – a Kormány elé terjeszti.
75. A fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha az álláspont-javaslatnak az Országgyűlés részére való megküldését a Kormány kezdeményezi.
76. Ha az OGYKt 3. §-a (6) bekezdésének rendelkezése szerint az Országgyűlés az adott álláspont-javaslattal kapcsolatban egyeztetést kezdeményez, ennek lefolytatásáról a tárgykör szerint első helyi felelős miniszter a külügyminiszterrel együttműködésben gondoskodik.
77. Az EKTB Titkárság gondoskodik az Országgyűlés illetékes bizottsága által az uniós tervezettel kapcsolatban elfogadott állásfoglalás továbbításáról az illetékes szakértői csoport és a felelős EKTB-tag részére.
78. Az Országgyűlésnek megküldött álláspont módosulása esetén az OGYKt 5. §-ának alkalmazásában a 70–77. pontoknak megfelelően kell eljárni.
79. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése után (politikai megállapodás, közös álláspont elfogadása, a jogi aktus elfogadása) az OGYKt 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az első helyi felelős miniszter küldi meg az Országgyűlés illetékes bizottságának, és egyidejűleg tájékoztatja az EKTB Titkárságát.
80. Ha a tájékoztató olyan döntésre vonatkozik, melynek elfogadása során a Kormány az Országgyűlés állásfoglalásától eltérő álláspontot képviselt, azt az EKTB-ben történő megtárgyalását követően a Kormány elé kell terjeszteni.
81. Ha az OGYKt 6. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint szóbeli indokolási kötelezettség is fennáll, ennek ellátásáról a tanácsülésen részt vevő miniszter gondoskodik.
82. Az OGYKt 7. §-ának (1) és (3) bekezdése alkalmazásában az Európai Tanács üléseit megelőző és az azt követő, valamint a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőző miniszterelnöki tájékoztatást a külügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve készíti elő.
83. Az OGYKt 7. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a stratégiai jelentőségű integrációs politikai eseményekről szóló országgyűlési tájékoztató előkészítésének összehangolásáról a külügyminiszter az érintett miniszterekkel együttműködve gondoskodik.
84. Az OGYKt 7. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló országgyűlési tájékoztatót a Kormány részére a külügyminiszter terjeszti be az érintett miniszterek bevonásával.
85. Az Európai Bizottság, az Európai Közösségek Bírósága, az Elsőfokú Bíróság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjának javasolt személy országgyűlési meghallgatásával kapcsolatos kormányzati feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hangolja össze.
VIII.
Az Európai Parlament magyarországi képviselői
és a Kormány együttműködéséből adódó kormányzati feladatok rendje
és a Kormány együttműködéséből adódó kormányzati feladatok rendje
86. Az Európai Parlament magyarországi képviselői (a továbbiakban: EP-képviselők) és a Kormány közötti kapcsolattartás keretében a külügyminiszter – együttműködve az érintett miniszterekkel – az Európai Unió soros elnökségének elején konzultál az EP-képviselőkkel az elnökségi programról és a magyar prioritásokról. A konzultáción megvitatandó kérdéseket az EKTB áttekinti, és szükség szerint határoz a képviselendő álláspontról. A konzultációról emlékeztető készül, amelyet az EKTB Titkársága megküldi az EKTB tagjainak.
87. Az uniós döntéshozatali eljárás rendjéhez, valamint a napirenden lévő kérdésekhez igazodóan a külügyminiszter egyeztet az EP-képviselőkkel a Kormány adott uniós tervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. Ilyen egyeztetésre az Állandó Képviseleten is sor kerülhet. Az egyeztetésről emlékeztető készül, melyet az EKTB Titkársága megküldi az EKTB tagjainak.
88. Az EP-képviselőknek a Kormány uniós tervezettel kapcsolatos, még el nem fogadott tárgyalási álláspontjára vonatkozó megkeresései teljesítésének módjáról és a tárgyalási álláspont elfogadásáról – a IV. fejezetben meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően – az EKTB, illetve véleményeltérés vagy stratégiai jelentőségű kérdés esetén a Kormány dönt.
89. Az EP-képviselőknek azokról a megkereséseiről, melyek az EKTB vagy a Kormány által már elfogadott tárgyalási álláspontra vonatkoznak, illetve melyek nem közvetlenül tárgyalási álláspontra irányulnak, a miniszterek saját hatáskörben döntenek. A miniszterek kötelesek az EP-képviselőknek a munkájuk elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni.
IX.
Záró rendelkezések
90. Az EKTB kijelöli a tárgyalt napirendi pontok közül azokat, amelyekre vonatkozóan kommunikációs tervet kell készíteni és végrehajtani. A kommunikációs tervet – a Külügyminisztériummal és a tárgykör szerint felelős EKTB-taggal, illetve az illetékes szakértői csoporttal együttműködve – a tárgykörért első helyen felelős minisztérium készíti el. A kommunikációs tervet szükség szerint elfogadásra az EKTB elé kell terjeszteni.
91. A Magyar Köztársaságnak az Európai Bíróság előtti képviseletéről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1084/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Határozat) az alábbiak szerint módosul:
a) a Határozat 1., 2., 3., 8., 9., 10., illetve 11. pontjában „az Európai Ügyek Hivatala” szövegrész helyébe „a Külügyminisztérium” szövegrész lép;
b) a Határozat 5. pontjában „az Európai Ügyek Hivatalát” szövegrész helyébe „a Külügyminisztériumot” szövegrész lép;
c) a Határozat 7. pontja helyébe a következő szövegrész lép:
„7. A politikai, gazdasági, költségvetési vagy társadalmi jelentőségénél fogva a magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a kormányzat általános integrációs politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdéseket érintő ügyekben, valamint egyetértés hiányában a képviselendő álláspontot a Kormány elé kell terjeszteni.”
92. Ez a határozat a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat hatályát veszti.
1. számú melléklet az 1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozathoz
Az Európai Unió tanácsi formációi előkészítésének kormányzati felelősségi
rendje
rendje
Az Európai Unió tanácsi formációi előkészítésének kormányzati felelősségi rendje:
Tanácsi formáció |
Főfelelős minisztérium/központi |
|---|---|
Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (GAERC) |
KüM |
Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) |
PM |
Bel- és Igazságügyi Tanács |
IRM |
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi, Fogyasztóvédelmi Ügyek |
SZMM, EüM |
Versenyképességi Tanács |
GKM |
Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács |
GKM |
Mezőgazdasági és Halászati Tanács |
FVM |
Környezetvédelmi Tanács |
KvVM |
Oktatás, Ifjúság és Kultúra Tanácsa |
OKM, SZMM, MEH |
2. számú melléklet az 1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozathoz2
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjainak vezetése
és tagsága
és tagsága
Szakértői csoport |
A szakértői csoportot vezető minisztérium/központi |
Szakértői csoport tagjai |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
1. |
Bel- és igazságügyi együttműködés |
IRM |
KüM, PM, EüM, MEH, MEH (NBI), |
||
|
|
2. |
Személyek szabad áramlása |
EüM |
KüM, IRM, PM, SZMM, OKM |
||
|
|
3. |
Népegészségügy |
EüM |
KüM, IRM, PM, SZMM, OKM, FVM |
||
4. Regionális politika, strukturális eszközök |
NFÜ |
KüM, IRM, PM, OKM, GKM, FVM, |
|||||
|
|
5. |
Foglalkoztatás- és szociálpolitika |
SZMM |
KüM, IRM, PM, OKM, EüM, GKM, |
||
|
|
6. |
Mezőgazdaság |
FVM |
KüM, IRM, PM, KvVM, MSZH, GKM, |
||
|
|
7. |
Halászat |
FVM |
KüM, IRM, PM, KvVM |
||
|
|
8. |
Áruk szabad áramlása, piacfelügyelet |
GKM |
KüM, IRM, PM, EüM, FVM, HM, |
||
|
|
9. |
Közlekedéspolitika |
GKM |
KüM, IRM, PM, KvVM, FVM, |
||
10. |
Energia |
GKM |
KüM, IRM, PM, KvVM, GVH, OAH, |
||||
11. |
Iparpolitika, kis- és középvállalkozások |
GKM |
KüM, IRM, PM, FVM, NKTH, GVH, |
||||
12. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók |
SZMM |
KüM, IRM, PM, EüM, FVM, KvVM, |
|||||
13. |
Turisztika |
ÖTM |
KüM, IRM, PM, OKM, FVM, KvVM, |
||||
14. |
Ifjúságpolitika és sportügyek |
SZMM |
KüM, IRM, PM, OKM, EüM, ÖTM |
||||
15. |
Távközlés és információs technológiák |
GKM |
KüM, IRM, PM, MEH (NBI), NKTH, |
||||
16. |
Vállalati versenyjog |
IRM |
KüM, PM, GVH, GKM |
||||
17. |
Vállalati jog (számvitel nélkül) |
IRM |
KüM, PM, MSZH, SZMM, PSZÁF |
||||
18. |
Közbeszerzés |
IRM |
KüM, PM, GVH, GKM, Közbeszerzések |
||||
19. |
Adatvédelem |
IRM |
KüM, PM, MEH (NBI), SZMM, ÖTM, GKM, LÜ, EüM |
||||
20. |
Statisztika |
KSH |
KüM, IRM, PM, MNB, FVM, SZMM, |
||||
21. |
Szolgáltatások szabad áramlása (pénzügyi szolgáltatások nélkül) |
KüM |
IRM, PM, GKM, GKM–MKEH, SZMM, |
||||
22. |
Külgazdasági kapcsolatok |
GKM |
KüM, IRM, PM, GVH, FVM, SZMM, |
||||
23. |
Közös kül-, biztonság- és védelempolitika |
KüM |
IRM, PM, HM, GKM, MEH, MEH |
||||
24. |
Intézmények |
KüM |
IRM, PM, MEH, érintett tárcák |
||||
25. |
Egyebek |
KüM |
IRM, PM, érintett tárcák |
||||
26. |
Nemzetközi fejlesztési együttműködés |
KüM |
IRM, PM, HM, MEH, GKM, ÖTM, |
||||
27. |
Környezetvédelem |
KvVM |
KüM, IRM, PM, NKTH, GKM, FVM, |
||||
28. |
Audiovizuális politika |
MEH |
KüM, IRM, PM, GKM, OKM, ORTT |
||||
29. |
Kultúra |
OKM |
KüM, IRM, PM |
||||
30. |
Tudomány és kutatás |
NKTH |
KüM, IRM, PM, NFÜ, MSZH, EüM, |
||||
31. |
Nukleáris kérdések |
OAH |
KüM, PM, IRM, GKM, MEH (NBI), |
||||
32. |
Oktatás és képzés |
OKM |
KüM, IRM, PM, SZMM, NKTH, EüM, |
||||
33. |
Tőke szabad áramlása |
PM |
KüM, IRM, GKM, ÖTM, FVM, KvVM, |
||||
34. |
Adózás |
PM |
KüM, IRM, GKM, KvVM |
||||
35. |
Pénzügyi szolgáltatások |
PM |
KüM, IRM, SZMM, EüM, MNB, |
||||
36. |
Állami támogatások |
PM |
KüM, IRM, FVM, GKM, NKTH, |
||||
37. |
Gazdasági és Monetáris Unió |
PM |
KüM, IRM, MNB, PSZÁF, FFK/NFÜ |
||||
38. |
Vámunió, vámjog, vámegyüttműködés |
PM |
KüM, IRM, OKM, GKM, FVM, KvVM |
||||
39. |
Pénzügyi ellenőrzés |
PM |
KüM, IRM, KEHI, FFK/NFÜ |
||||
40. |
Költségvetés |
PM |
KüM, IRM, FVM, FFK/NFÜ, GKM, |
||||
41. |
Számvitel |
PM |
KüM, IRM |
||||
42. |
OLAF szakértői csoport |
PM |
KüM, IRM, ÖTM, MEH (NBI), VPOP, |
||||
43. |
Munkavállalók szabad áramlása |
SZMM |
KüM, IRM, PM, EüM, ÖTM, FVM |
||||
44. |
Kábítószer ügy |
SZMM |
KüM, IRM, PM, ÖTM, EüM, GKM, |
||||
45. |
Kommunikáció |
KüM |
IRM, PM, érintett tárcák |
||||
46. Az Európai Közösségek Bírósága |
IRM, KüM |
PM, érintett tárcák |
|||||
47. |
Bővítés |
KüM |
IRM, PM, MEH, érintett tárcák |
||||
48. |
Versenyképességi és növekedési |
GKM, KüM |
IRM, PM, SZMM, KvVM, NKTH, |
||||
1
A határozatot az 1169/2010. (VIII. 18.) Korm. határozat 62. pontja hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 21. napjával.
2
A 2. számú melléklet a Magyar Közlöny 2007. évi 24. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás