1209/B/2006. AB határozat

1209/B/2006. AB határozat^*

2011.08.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/H. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában indult eljárást – mely annak megállapítására irányult, hogy a jogalkotó nem szabályozta kormányrendeletben az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítési eljárását – megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 3. számú melléklete 18. pont b) alpontjának „Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igényelhetők utána.” mondata; a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló a 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete 16.2.2. pontjának „FAJLAGOS ÖSSZEG: 50 000 forint/fő/év időarányosan a 2007. költségvetési év első 6 hónapjára számítva, 40 000 forint/fő/év időarányosan a 2007. költségvetési év utolsó 6 hónapjára és a 2008. évre időarányosan 8 hónapra számítva” szövegrésze és a „Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, az e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igényelhetők utána.” mondata; a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont f) és p) alpontjai; valamint a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklete 16.5.2. pontja és 5. számú melléklete 22. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat visszautasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79–82. §-ai, valamint a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/H. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat egyebekben visszautasítja.

5. Az Alkotmánybíróság a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szerinti minősítő testület alapján lefolytatott, az alapfokú művészetoktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítésére irányuló eljárások felülvizsgálatát kérelmező indítványt visszautasítja.

6. Az Alkotmánybíróság a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, illetve a 10–14/H. §-okkal kapcsolatban előterjesztett – az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére alapított –, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában indult eljárást megszünteti.

I n d o k o l á s

Az Alkotmánybírósághoz hét indítvány érkezett az alapfokú művészetoktatási intézmények normatív költségvetési támogatására és az intézmények nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési eljárására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a következők szerint.

1. Az első indítványozó a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: 2006-os Költségvetési tv.) 3. számú melléklet 18. pont b) alpontjának „Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igényelhetők utána.” mondata megsemmisítését kéri. Arra hivatkozik, hogy ez a szabályozás az ún. egységes iskolákat (pl. a Waldorf iskolákat) elzárja a normatíva igénybevételének lehetőségétől. Az indítványozó szerint ez ellentétes „a közoktatás jelenleg hatályos rendszerével, a közoktatási törvény szellemével” [e körben az indítványozó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.tv.) 20. § (1) bekezdésére (közoktatási intézmények felsorolása), 118. § (3) bekezdésére (normatív költségvetési hozzájárulás előírása) és 1. számú mellékletének 2. részére (A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei) hivatkozik]. A megsemmisítési kérelmet az Alkotmány 67. §-ának (gyermekek védelme, szülők joga a gyermeküknek adandó nevelés megválasztására), 70/A. §-ának (diszkrimináció tilalma) és 70/F. §-ának (művelődéshez való jog) sérelmére alapítja. Indokolásul kifejti: a közoktatási törvény kifejezetten elfogadja és megengedi ugyanazon oktatási feladat, illetve több oktatási feladat ellátását különféle intézménytípus, szervezeti forma létrehozásával. A jelenlegi szabályozási környezetben azonban az alapfokú művészetoktatást megvalósító különböző intézménytípusok közül egy szervezeti forma (az egységes iskola) önkényesen ki van zárva a normatív támogatásból.

Az indítványozó később – azonos indokok mellett – kiterjesztette kérelmét a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló a 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2007-es Költségvetési tv.) 3. számú melléklet 16.2. pontjának vonatkozó mondatára is.

2. A második indítványozó a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) egészének a megsemmisítését kérte, konkrét indítványt azonban csak a jogszabály 10-14/B. §-ai vonatkozásában terjesztett elő az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 16. §-a, 37. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 67. § (1) bekezdése, 70/A. §-a, 70/F. § (1)–(2) bekezdései és 70/G. § (1) bekezdése alapján.

Rámutat, hogy a 2007-es Költségvetési tv. a finanszírozáshoz való állami hozzájárulás mértékét a minősítési eljárás eredményétől teszi függővé (3. számú melléklet ún. Kiegészítő szabályainak 10. pont p) alpontja), ugyanakkor a jogalkotó a minősítő testület döntése ellen nem biztosítja a jogorvoslat lehetőségét [Alkotmány 57. § (5) bekezdés], újabb minősítési eljárás lefolytatását pedig csak tizenkét hónap elteltével lehet kérni. Az R. hatálybalépésével a feltételek tanév közben változtak meg, így az intézményeknek nem állt rendelkezésére kellő felkészülési idő [Alkotmány 2. § (1) bekezdés]. Továbbá az R. a Közokt.tv. 79. § (1) bekezdésébe ütköző módon [Alkotmány 37. § (3) bekezdés] nem biztosítja az érintett nevelési-oktatási intézményeknek a működéshez szükséges feltételek fokozatos megteremtésének lehetőségét. A minősítés ugyanis két tanévet fog át, így az intézmény és a fenntartó nem tud költségvetést készíteni nyáron a következő tanévre, hiszen „nem tudja, hogy januárban hogyan tud továbbműködni”. A nyáron indított új művészeti ágra, iskolára pedig nem lehet normatívát igényelni, ami sérti a szabad iskolaalapítás jogát. A kieső állami normatívát csak térítési díj bevezetésével lehet kompenzálni, ugyanakkor ilyet csak az induló első évfolyamokon lehetne bevezetni a törvény alapján. Így valójában az induló évfolyamoknak kellene viselniük a jogszabályok megváltozása által keletkezett többletterheket, ami ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ával. A normatíva minősítéshez kötése sérti az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok és itt tanuló diákok esély- és jogegyenlőségét más intézményben dolgozókhoz és tanulókhoz képest.

3. A harmadik indítványozó a 2007-es Költségvetési tv. 3. számú melléklet 16.2.2. pontjának azon rendelkezését sérelmezi, amely szerint az alapfokú művészetoktatás keretén belül a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti oktatásban az egy főre eső állami normatíva összege 2007. január 1-jétől időarányosan 50 000 Ft, az év utolsó hat hónapjában pedig időarányosan 40 000 Ft. A 2006-os költségvetési évben ez az összeg magasabb, 59 000 Ft volt. Az indítványozó kifejti: az érintett intézmények 2006/2007-re a korábbi rendelkezések alapján állították össze a költségvetésüket és a térítési díjak is ennek alapján lettek megállapítva, s a jogalkotó – az Alkotmány 2. § (1) bekezdését megsértve – nem adott kellő időt változásra való felkészülésre, amikor a központi költségvetésből igényelhető támogatások körét tanév közben változtatta meg. Továbbá sérti az Alkotmány 70/F. §-át (művelődéshez való jog) és 70/G. § (1) bekezdését (tanszabadság elve) az, hogy a tanuló csak jelentős költségnövekedés mellett folytathatja már megkezdett tanulmányait (amire családja a tanév kezdetén nem is számíthatott), illetve, hogy a térítési díjak kényszerű emelése miatt az intézmények a szerényebb keresetű szülők gyermekeit nem tudják felvenni.

4. A negyedik indítványozó az R.-nek az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési eljárására vonatkozó egyes rendelkezéseit sérelmezi. Elsősorban azt, hogy az R. törvényi felhatalmazás nélkül írja elő személyes adatok továbbítását a minősítő testület részére [13. § (2) bekezdés e) pont (pedagógusok jegyzéke a név, tanított tantárgy, végzettség, szakképzettségfeltüntetésével), (3)–(7) bekezdés (pl. pedagógusok okleveleinek másolata)], holott a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény (vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet) elrendeli. Ezáltal pedig sérül az Alkotmány 59. § (1) bekezdését (személyes adatok védelméhez való jog). Az indítványozó rámutat, hogy az adatok megadása nem tekinthető önkéntesnek, mivel az az intézmény, amelyik nem kezdeményezi a minősítési eljárás lefolytatását, a 2007-es Költségvetési tv. 3. számú mellékletében található „Kiegészítő szabályok” 10. pont p) alpontja alapján csak az egyébként járó normatív hozzájárulás felére jogosult.

Emellett kérelmében megjelöli még az R. 10. § (4) bekezdését, 11. § (1)–(2) bekezdését, 12. § (1), (3) és (4) bekezdését, 14. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14/D. § (1)–(2) bekezdését mint támadott rendelkezéseket, és az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a minősítő testület jogállásával, finanszírozásával és Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ) kapcsolatban. Az indítványozó továbbá azt is állítja, hogy a „hatósági ellenőrzés minősítő testület általi megvalósítása” sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit, a szakmai ellenőrző tevékenység pedig a Közokt.tv.-t. Hivatkozik továbbá arra is, hogy a Közokt.tv. 94. § (1) bekezdés c) pontja nem hatalmazza fel a minősítő testületet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásának elvégzésére.

Az indítványozó a 2007-es Költségvetési tv. 3. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” 10. pont p) alpontját azért kéri megsemmisíteni, mert véleménye szerint az előminősítési eljárásnak nem volt meg a jogalapja, ráadásul e rendelkezés mintegy „belekényszerítette” az alapfokú művészetoktatási intézményeket egy „szakszerűtlen, erőltetett” eljárásba, melynek során az intézmények egy része hátrányos megkülönböztetést szenvedett el, sérült az iskolák közötti jogegyenlőség. Ez pedig növelte az esélyegyenlőtlenségeket, jelentősen sújtva a kistelepüléseket, a hátrányos helyzetű rétegeket.

Mivel az indítványozó szerint a lefolytatott minősítési eljárások alkotmányellenesek voltak, úgy véli, ezek eredményétől nem lehet függővé tenni a költségvetési támogatást sem, ezért a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: 2008-as Költségvetési tv.) 3. számú melléklete 16.5.2. pontja (Pedagógiai módszerek támogatása) és 5. számú melléklete 22. pontja (Az alapfokú művészetoktatás támogatása) is alkotmányellenesek. E körben az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmét állítja, szerinte a támadott szabályozás növeli az esélyegyenlőtlenséget az alapfokú művészetoktatási rendszerben.

Végezetül az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kéri, ugyanis – érvel – a 2006-os Költségvetési tv. felhatalmazó rendelkezése (103. § f) pont) ellenére nem született olyan kormányrendelet, amely meghatározná a szakmai minősítési szempontokat és a minősítési eljárás részletes szabályait. Ehelyett a minősítő testület a saját maga által alkotott eljárásrend alapján működik. Ebben a vonatkozásban az indítványozó az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–c) és l) pontjaira, 35. § (2) bekezdésére, továbbá 37. § (1)–(3) bekezdésére hivatkozik.

5. Az ötödik indítványozó az R. (tartalmilag csak a minősítési eljárásra vonatkozó előírások) megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 70/A. §-a és 70/G. §-a alapján kéri. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét abban látja, hogy a 2006-os Költségvetési tv. a kormányt hatalmazta fel a minősítési eljárás rendjének szabályozására, ennek ellenére azok egy OM rendeletben (az R.-ben) szerepelnek. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdését szerinte az sérti, hogy az R. nem biztosít jogorvoslatot a minősítéssel érintett intézményeknek. Az Alkotmány 70/A. §-ba ütközik továbbá az, hogy a minősítő testület SZMSZ-ét nem hozták időben nyilvánosságra, a határidőket nem tartották meg, a pedagógiai programokat átírattatták, s emellett egyes intézmények esetében a minősítésről szóló döntést a minősítő testület nem közölte határidőben. Az Alkotmány 70/G. §-át végezetül szerinte azért sérti a szabályozás, mert az állam a támadott előírások (a minősítési eljárás) révén jogszerűen létrejött és működő oktatási intézményektől von el támogatást, amely a működőképesség ellehetetlenülését idézi elő.

6. A hatodik indítványozó az R. 10-14/F. §-ait kifogásolta. Álláspontja szerint diszkriminatív (az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző), hogy a rendelet csak az alapfokú művészetoktatási intézmények kapcsán ír elő ún. minősítési eljárást, azonban más oktatási intézmények (pl. óvoda, általános iskola, gimnázium, felsőoktatási intézmények) esetében nincs ilyen eljárás. Másrészt azt sérelmezte, hogy miközben az alapfokú művészetoktatási intézmények állami támogatása függ a minősítésüktől, a minősítő eljárás eredménye (kivéve az ún. előminősítő eljárást) jogorvoslattal nem támadható meg [Alkotmány 57. § (5) bekezdés].

Az indítványozó emellett a Közokt.tv.-nek a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályokat tartalmazó fejezetét (79–82. §) is támadta. Szerinte ugyanis diszkriminatív (Alkotmány 70/A. §-ába ütközik) és sérti az Alkotmány 9. §-át is az, hogy míg az önkormányzati iskolák létrehozását és működtetését az önkormányzatok engedélyezik és a felügyeleti jogot is ők gyakorolják, addig és a nem önkormányzati intézmények felett a megyei főjegyző, az Oktatási Hivatal, illetve a Magyar Államkincstár dönt.

7. A hetedik indítvány a 2007-es Költségvetési tv. 3. számú mellékletében található „Kiegészítő szabályok” 10. pontja f) alpontjának az alapfokú művészetoktatási intézmények normatív állami támogatására vonatkozó részletszabályát támadja az Alkotmány 16. §-a, 67. § (1) és (3) bekezdése, valamint 70/A. § (3) bekezdése alapján. A sérelmezett rendelkezés szerint a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágak esetében a normatív támogatásnál 8/12 helyett 6/12, a 4/12 helyett 6/12 arányszámokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy támogatást nem a tanévnek megfelelően kell számolni (januártól augusztusig és szeptembertől decemberig), így a tanévek „összecsúsznak”, ami azzal az eredménnyel jár, hogy a támogatás nem az adott tanévi tanulói létszámhoz igazodik. Ez pedig esélyegyenlőtlenséget idéz elő. Ráadásul a jogalkotó a művészetoktatási ágak között is különbséget tett, csak a támadott szövegben kiemelt ágak esetében rendelte el az állami támogatás szétosztásának fenti módját, a zeneművészeti ágban azonban megmaradt a korábbi rendszer. Az Alkotmány 16. §-ába azért ütközik a szabályozás – érvel az indítványozó –, mert ezzel a diszkriminatív számítási móddal sérül az érintett tanulók érdekeinek védelme.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat – tárgyi összefüggésükre tekintettel – Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II.

1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezései:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”

„16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”

„35. § (1) A Kormány

a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;

b) biztosítja a törvények végrehajtását;

c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

(…)

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;

(…)

(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”

„37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.

(3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”

„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”

„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”

„67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.”

„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”

„70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”

„70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”

2.1. A 2006-os Költségvetési tv. érintett rendelkezése:

„103. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(…)

f) az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési szempontjait, valamint a minősítés eljárási rendjét az e törvény 120. §-ának (1)–(2) bekezdése alapulvételével,

(…)”

2.2. A 2006-os Költségvetési tv. 3. számú mellékletének (A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai) támadott rendelkezése:

„18. b) (…) Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igényelhetők utána.

(…)”

2.3. A 2007-es Költségvetési tv. 3. számú mellékletének (A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai) támadott rendelkezései:

„16.2.2. Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág

FAJLAGOS ÖSSZEG:

50 000 forint/fő/év időarányosan

a 2007. költségvetési év első 6 hónapjára számítva,

40 000 forint/fő/év időarányosan

a 2007. költségvetési év utolsó 6 hónapjára

és a 2008. évre időarányosan 8 hónapra számítva

(…) Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, az e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igényelhetők utána. (…)”

„Kiegészítő szabályok: (…)

10. f) (…) A 16.2.2. Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág jogcímű hozzájárulás elszámolásánál a képletben az osztási műveletekben a 8/12 helyett 6/12, a 4/12 helyett 6/12 arányszámot kell alkalmazni. (…)

p) A 16.2. pont alatti, az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó hozzájárulás igénylési feltételei a 2007/2008. tanévtől módosulnak:

a) 2007. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 50%-a vehető igénybe, ha

aa) a fenntartó 2007. március 31-éig nem kezdeményezte a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ban (a továbbiakban: R) meghatározott eljárás megindítását,

ab) az R-ben meghatározott – aa) pont szerinti időpontig kezdeményezett – eljárás alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény nem felelt meg a minősítési követelményeknek.

b) 2007. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 100%-át veheti igénybe a fenntartó, ha az R-ben meghatározottak szerint az alapfokú művészetoktatási intézmény legalább az előminősítési eljárásban megfelelt 2007. július, 31-éig. 2008. január 1-jétől csak abban az esetben jár a normatív hozzájárulás 100%-a, ha a Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet megszerezte 2007. december 31-éig.”

2.4. A 2008-as Költségvetési tv. 3. számú mellékletének (A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai) támadott rendelkezése:

„16.5.2. Pedagógiai módszerek támogatása

a) Minősített alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon

FAJLAGOS ÖSSZEG: 51 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre

– 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével – a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatáshoz – azon alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet megszerezték.

b) Minősített alapfokú művészeti oktatás a képző- és iparművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ágon, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban

FAJLAGOS ÖSSZEG: 20 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre

– 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő azon intézmények tanulóinak létszáma után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek az R. 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet megszerezték.”

2.5. A 2008-as Költségvetési tv. 5. számú mellékletének (A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok) támadott rendelkezése:

„22. Az alapfokú művészetoktatás támogatása

Előirányzat: 500,0 millió forint 2008. január 1-jétől augusztus 31-éig

360,0 millió forint 2008. szeptember 1-jétől

Az 500,0 millió forint előirányzatból támogatást igényelhetnek az alapfokú művészetoktatási intézményeket fenntartó helyi önkormányzatok.

A 360,0 millió forint előirányzatból támogatást a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ban meghatározott eljárásban a Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet megszerzett intézményeket fenntartó önkormányzatok igényelhetnek.

A támogatások az alapfokú művészetoktatási intézmények működtetésére, fejlesztésére szolgálnak.

A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. március 15-éig rendeletet ad ki.”

3. Az R. egyes – az indítványok elbírálásának időpontjában hatályos – érintett rendelkezései:

„10. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartója kezdeményezheti az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben folyó nevelő és oktató tevékenység szakmai minősítését (a továbbiakban: minősítési eljárás).

(2) A minősítési eljárás az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi feladatellátási helyére és művészeti ágára kiterjed.

(3) A minősítési eljárás költségeit a fenntartó fedezi.

(4) Az e rendelet mellékletében felsorolt szakmai szervezetek (a továbbiakban: szakmai szervezetek) Szakmai Minősítő Testületet (a továbbiakban: minősítő testület) hozhatnak létre.

(5) A minősítési eljárást a minősítő testület szervezi és bonyolítja le.

(6) Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítésének célja, hogy

a) egységes minősítési szempontok alapján tanúsítsa az alapfokú művészetoktatási intézmény tevékenységének szakmai minőségét,

b) segítse az alapfokú művészetoktatási intézmények szakmai munkájának fejlesztését, a minőségfejlesztő tevékenységét,

c) támogassa az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka szakmai szempontú fenntartói értékelését,

d) szolgálja az érintettek tájékoztatását, segítse az alapfokú művészetoktatási szolgáltatást igénybe vevőket az iskolaválasztásban.”

„13. § (1) A minősítési eljárás megindítását a fenntartó a minősítő testületnél kezdeményezheti írásban, ajánlott, tértivevényes küldemény formájában vagy elektronikus formában, elektronikus aláírással. A fenntartónak az eljárás megindításának kezdeményezésekor nyilatkoznia kell arról, hogy

a) az intézmény tevékenységével összefüggésben a minősítési eljárás kezdeményezését megelőző öt évben folyt-e vagy folyik-e a közoktatásról szóló törvény szerinti törvényességi ellenőrzés, illetve hatósági ellenőrzés, valamint esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos eljárás, továbbá, amennyiben ilyen eljárás folyt, az milyen eredménnyel zárult,

b) az állandó alkalmazotti létszám a nevelő és oktató munkához rendelkezésre áll,

c) az alapfokú művészetoktatási intézmény mely művészeti ágakon, mely tanszakon és hány évfolyammal működik,

d) a 14/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott előleget befizette.

(2) A minősítési eljárás kezdeményezőjének a kérelemhez mellékelnie kell az intézmény vizsgálatának időszakában érvényes tantárgyfelosztását, személyazonosításra alkalmatlan módon a pedagógusok végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat, az intézmény órarendjét, továbbá lehetőség szerint digitális adathordozón a pedagógiai programját.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó minősítési eljárás kiterjed a művészeti nevelő és oktató tevékenység feltételeinek vizsgálatára és szakmai értékelésére.

(4) A nevelő és oktató tevékenység feltételeinek vizsgálatát a helyszínen kell lefolytatni, a következő dokumentumok alapján:

a) az alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okirata, pedagógiai programja, tantárgyfelosztása, továbbképzési terve, intézményi minőségirányítási programja,

b) nem helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény esetén a székhelyre és valamennyi telephelyre szóló hatályos, jogerős működési engedély,

c) önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény esetén az alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okiratának jóváhagyásáról szóló képviselő-testületi határozat,

d) az intézmény rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke,

e) az intézményben foglalkoztatott pedagógusok jegyzéke, az iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító oklevelek, bizonyítványok,

f) az intézmény órarendje, egyéni és csoportos foglalkozási naplói.

(5) A művészeti nevelő és oktató tevékenység feltételeinek, eredményességének vizsgálata során értékelni kell:

a) az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai céljainak a pedagógiai munka eredményeivel való összehasonlítása, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben és az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott követelmények teljesülését a tanítási órák látogatása során szerzett tapasztalatok alapján,

b) az alapfokú művészetoktatási intézmény által pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében rendelkezésre állnak-e megfelelő pedagógiai kompetenciák, rendelkezik-e az alapfokú művészetoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményekben meghatározott személyi feltételekkel,

c) a tárgyi környezet, a tárgyi feltételek alkalmasak-e a pedagógiai programban és egyéb központi követelményekben meghatározottak teljesítésére,

d) az alapfokú művészetoktatási intézmény teljesíti-e a jogszabályban foglaltak és a pedagógiai programjában elfogadott esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód követelményének megtartására vonatkozó előírásokat,

e) az alapfokú művészetoktatási intézmény eredményességi mutatóit, így különösen a művészeti versenyeken való részvételt, a tanulómegtartó képességét, a szakirányú továbbtanulást,

f) az érdekeltek elégedettségét (település, fenntartó, szülő, pedagógus, tanuló).

(6) A minősítő csoport tagjai az alapfokú művészetoktatási intézmény működését meghatározó egyéb dokumentumokba is betekinthetnek.

(7) Az alapfokú művészetoktatási intézmény köteles a minősítő csoport vezetőjének átadni azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a minősítési eljárás évét megelőző öt éven belül a fenntartó, a főjegyző, a Hivatal által végzett ellenőrzések alapján készültek.

(8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény öt évig köteles megőrizni azokat az iratokat, amelyek alapján ellenőrizni lehet a minősítés alapjául szolgáló adatok valódiságát.”

„14. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti tevékenységét a minősítő csoport a szakmai értékelési szempontrendszer alapján értékeli. A szakmai szervezetek közösen dolgozzák ki – művészeti áganként – a szakmai értékelési szempontrendszert. A szakmai értékelési szempontrendszerre vonatkozó közös javaslat az 1. számú mellékletben felsorolt szakmai szervezetek több mint felének egyetértésével nyújtható be jóváhagyásra a minősítő testületnek. A minősítő testület jóváhagyás előtt egy alkalommal a szakmai szervezeteknek visszaküldheti átdolgozásra a benyújtott javaslatot. Ezt követően a szakmai szervezetek harminc napon belül tehetnek újabb javaslatot. A szakmai értékelés szempontrendszerét a minősítő testület hagyja jóvá.

(2) A minősítő testület a szakmai szempontrendszert az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában és a minősítő testületet működtető szakmai szervezet honlapján hozza nyilvánosságra.”

„14/A. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézmény művészetoktatási-nevelési tevékenységét a minősítő csoport a helyszínen értékeli a tanórai foglalkozások, művészeti bemutatók, a vizsgált időszakra vonatkozó archivált tanulói munkák és előadások alapján.

(2) A vizsgálat egyes cselekményeiről a vizsgálatot végző szakértők jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvek alapján összegző jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell:

a) az intézmény vizsgált tevékenységével összefüggő megállapításokat,

b) az értékelést,

c) a minősítési javaslatokat.

(3) A minősítő csoport az összegző jegyzőkönyvet és az annak alapjául szolgáló dokumentumokat, jegyzőkönyveket megküldi az alapfokú művészetoktatási intézménynek és fenntartójának, amelyre az alapfokú művészetoktatási intézmény és fenntartója, továbbá a vizsgált személy annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A minősítő csoport az összegző jegyzőkönyvet, az annak alapjául szolgáló dokumentumokat és jegyzőkönyveket – az alapfokú művészetoktatási intézmény és a fenntartója, továbbá a vizsgált személy észrevételével együtt – megküldi a minősítő testületnek.

(4) A minősítő testület a minősítő csoport javaslata, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatója és fenntartója észrevételének mérlegelése, illetőleg az észrevételek szükség szerinti tisztázása, kivizsgálása után, a minősítési eljárás kezdeményezésétől számított kilencven napon belül dönt az alapfokú művészetoktatási intézmény minősítéséről vagy a minősítés elutasításáról. A döntés tartalmazza az annak alapjául szolgáló indokolást is.

(5) A minősítő testület döntése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a minősítési eljárást kezdeményező fenntartó – jogszabálysértésre hivatkozva – a mulasztás tudomására jutásától vagy a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a Hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a hatósági ellenőrzési feladatkörében eljáró Hivatal a beérkezéstől számított harminc napon belül bírálja el. Az e bekezdésben a benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs. A minősítési eljárást kezdeményező fenntartó jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül a hatósági ellenőrzési feladatkörében eljáró Hivatal döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(6) Az összegző jegyzőkönyv, az arra tett észrevételek, továbbá a minősítő testület döntése nyilvános, amelyeket a minősítő testületet működtető szakmai szervezet honlapján tesz közzé a minősítő testület, azzal a megkötéssel, hogy azok személyes adatokat nem tartalmazhatnak.”

III.

Az indítványok nem megalapozottak.

1. Az 2006-os, 2007-es és 2008-as Költségvetési tv.-eket érintő indítványokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság mindenekelőtt a következőkre utal.

Az eljárás folyamán az Országgyűlés 2010. november 16-i ülésnapján elfogadta a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvényt, mely 2010. november 20-i hatállyal módosította az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság hatásköréről szóló rendelkezéseit. Az Alkotmány módosított 32/A. § (2) bekezdése szerint a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Ezzel összhangban elfogadásra került az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvény is, melynek 3. §-a kifejezetten kimondja, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróságnak tehát ezt követően minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy az adott ügy elbírálására az Alkotmány módosított 32/A. alapján kiterjed-e a hatásköre.

A jelen ügyben érintett, költségvetésről szóló törvények (és azok támadott előírásai) egyértelműen az Alkotmány módosított – fent idézett – 32/A. § (2) bekezdése által megjelölt körbe tartoznak.

Mivel az indítványozók nem hivatkoztak olyan alkotmányi rendelkezésekre, amelyek esetleges sérelme a jelen szabályozási környezetben vizsgálható lenne, az Alkotmánybíróság ebben a vonatkozásban hatáskörének hiányát állapította meg, ennek megfelelően pedig – az Ügyrend 29. § b) pontja alapján – 2006-os, a 2007-es és a 2008-as Költségvetési tv.-ek egyes rendelkezéseivel összefüggésben előterjesztett megsemmisítési kérelmeket a rendelkező részben foglaltak szerint visszautasította.

Szükségesnek tartja ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy emellett arra is rámutasson, miszerint gyakorlata során több alkalommal vizsgálta már költségvetési tartalmú jogszabályok alkotmányosságát. Ennek során az indítványozók – miként a jelen esetben is – „olyan jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát kérték, amelyek az indítványok elbírálásakor formailag hatályban voltak, hatályon kívül helyezésük nem történt meg. A költségvetési törvények hatályon kívül helyezésére általában kifejezetten nem kerül sor, rendelkezéseik alkalmazhatósága azonban az adott költségvetési év elteltével megszűnik” (530/B/2007. AB végzés, ABH 2010, 2717, 2719.). E jogszabályok tehát formális hatályon kívül helyezés nélkül is hatályát vesztettnek minősülnek az adott költségvetési év elteltével. Az elbíráláskor már nem hatályos jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatát az Alkotmánybíróság kizárólag akkor végzi el, ha annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés, tehát a konkrét normakontroll két esetében: az Abtv. 38. § (1) bekezdésében foglalt bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. Egyéb esetekben az Ügyrend 31. § a) pontja alapján – az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált – az eljárás megszüntetésére kerül sor.

Tekintettel tehát arra, hogy a támadott költségvetési törvényeknek az indítványozók által támadott rendelkezéseit – az Alkotmánybíróság fentebb ismertetett gyakorlata alapján – hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni, az alkotmányellenességük megállapítására és megsemmisítésükre irányuló absztrakt utólagos normakontroll indítványok tárgyában az Alkotmánybíróságnak akkor sem lenne lehetősége eljárni, ha azt hatásköre egyébként lehetővé tenné.

2. Az R.-et érintő kifogásokat az alábbiak szerint vizsgálta meg és bírálta el az Alkotmánybíróság.

Először annak a vizsgálatára került sor, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítési eljárása szabályainak megalkotására (melyek eredetileg az R. 10–14/F. §-aiban voltak találhatóak) felhatalmazás hiányában került-e sor.

Az indítványozók arra hivatkoznak, hogy a 2006-os Költségvetési tv. 103. § f) pontja a kormánynak adott felhatalmazást arra, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési szempontjait, valamint a minősítés eljárási rendjét – az e törvény 120. §-ának (1)–(2) bekezdése alapulvételével – rendeletben állapítsa meg, tehát az oktatási miniszter e területen felhatalmazás nélkül szabályozott.

Az R.-be a 12/2006. (III. 28.) OM rendelet (a továbbiakban: R.Mód.) iktatta be az indítványozók által sérelmezett rendelkezéseket. Az R.Mód. felhatalmazó rendelkezésként a Közokt.tv. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontját jelölte meg, melynek az R.Mód. megalkotásakor hatályos szövege szerint az oktatásért felelős miniszter rendeletben szabályozza „a minőségpolitikai feladatok ellátásának rendjét (…)”. A Közokt.tv. a minőségpolitikát az annak végrehajtása érdekében kiépített és működtetett minőségfejlesztési rendszerrel kapcsolatban említi, e körben a közoktatási intézmények intézményi minőségirányítási programját [40. § (11)–(13) bekezdés], illetve az önkormányzati minőségirányítási programot [85. § (7) bekezdés] szabályozza. Az intézményi minőségirányítási program az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket határozza meg (az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, a vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét stb.). A programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el az iskolaszék és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérése után, s az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az önkormányzati minőségirányítási program pedig az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

A Közokt.tv. 94. § (1) bekezdésének c) pontjában – az R.Mód. megalkotásának idején – található felhatalmazás általános jellegű volt, pontosan nem jelölte ki a miniszter jogalkotási jogának terjedelmét. E felhatalmazás alapján tehát nem állapítható meg egyértelműen, hogy a miniszter az intézmények minőségpolitikájának kialakításával kapcsolatban konkrétan milyen szabályok megalkotására kapott felhatalmazást, s e felhatalmazás kiterjedt-e az R.Mód. által bevezetett szabályok megalkotására. A kérdés megítélésében az indítványozók által is hivatkozott 2006-os Költségvetési tv. ad támpontot. E törvény 103. § f) pontja ugyanis egyértelműen a kormány – s nem az oktatásért felelős miniszter – hatáskörébe utalja az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítési szempontjainak, valamint a minősítés eljárási rendjének a szabályozását. Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy e tárgykört a törvényalkotó nem értette bele a Közokt.tv. szerinti minőségpolitikai feladatok ellátásának általános rendjébe, s ebben a vonatkozásban nem kívánta rendeletalkotási jogkörrel felhatalmazni a minisztert. Így megállapítható, hogy az R.Mód. kibocsátására – s az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítési eljárása szabályainak az R.-be illesztésére – felhatalmazás hiányában került sor. Mivel a miniszter az Alkotmány 37. § (3) bekezdése szerint csak felhatalmazás alapján bocsáthat ki rendeletet, ez a szabályozási mód alkotmányellenes volt.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem tekinthetett el attól a ténytől sem, hogy a jogalkotó időközben módosította a felhatalmazó rendelkezést [2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: Tv.Mód.), 9. § (1) bekezdés]. A Közokt.tv. 2008. július 3. napjától hatályos 94. § (1) bekezdés c) pontja szerint az oktatásért felelős miniszter szabályozza az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását. Ez a rendelkezés már egyértelmű felhatalmazást ad a miniszternek arra, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési eljárását szabályozza.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az R. 10–14/F. §-ai (a kiegészítő 14/G. és 14/H. §-okat a jogalkotó később, 2008. december 2-i hatállyal iktatta az R.-be) a Tv.Mód. hatályba lépéséig (vagyis 2008. július 3. napjáig) alkotmányellenesek voltak. A felhatalmazást a törvényhozó a Tv.Mód.-dal – a rendeletalkotási felhatalmazás módosításával, kiterjesztésével – biztosította utólag. Mivel a Közokt.tv. hatályos rendelkezései alapján már nem állapítható meg a felhatalmazás hiánya, ezért az Alkotmánybíróság – korábbi gyakorlata alapján [pl. 47/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABH 2008, 1372, 1386.] – az R. 10–14/F. §-ait érintő, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 37. § (3) bekezdésére alapított indítványokat elutasította.

A kifejtettekkel összhangban az Alkotmánybíróság arra is rámutat, hogy bár a 2006-os Költségvetési tv. 103. § f) pontja szerint kormányrendelettel kellett volna meghatározni a szakmai minősítési szempontokat és az eljárás rendjét, a Közokt.tv. jelenleg hatályos 94. § (1) bekezdés c) pontja ebben a tekintetben is módosítást jelent, hiszen e törvényhely már az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalja ezeket a kérdéseket. Ennek folytán okafogyottá vált az az indítvány, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy nem született kormányrendelet e tárgyban. Ebben a vonatkozásban ezért – az Ügyrend 31. § e) pontja alapján az eljárás megszüntetésére került sor.

3. Az egyik indítványozó úgy véli, a minősítési eljárás szabályainak hatálybalépésével – különösen a költségvetési támogatásnak a minősítési eljárás eredményéhez kötésével – a feltételek tanév közben változtak meg, így az intézményeknek nem állt rendelkezésére kellő felkészülési idő, ami az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét okozta.

A szabályozást áttekintve ebben a vonatkozásban a következők állapíthatók meg. Az R. 10-14/F. §-ait az R.Mód. iktatta be az R. rendelkezései közé, s azok 2006. május 1. napján – tehát valóban tanév közben – léptek hatályba, a felkészülési idő pedig hozzávetőlegesen egy hónap volt. Az R. 10. § (1) bekezdése szerint az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartója kezdeményezheti az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben folyó nevelő és oktató tevékenység szakmai minősítését. A minősítési eljárás megindítását tehát a jogszabály a fenntartó mérlegeléstől függő döntéseként szabályozta. A szakmai minősítés célja az R. 10. § (6) bekezdése szerint, hogy egységes minősítési szempontok alapján tanúsítsa az alapfokú művészetoktatási intézmény tevékenységének szakmai minőségét, segítse a szakmai munka fejlesztését, segítse az iskolaválasztást stb. A minősítési eljárás következménye pedig eredetileg pusztán annyi volt, hogy az R. 14/E. § (1) bekezdése szerint létrehozták és közzétették a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények jegyzékét, s az érintett intézmény részére a minősítést és a minősítés évét feltüntető oklevelet és táblát adományoztak.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jogalanyok számára legyen tényleges lehetőség, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani. Kellő időt kell biztosítani arra, hogy az érintettek a jogszabály szövegét megismerhessék, és eldöntsék, miként alkalmazkodnak a jogszabály rendelkezéseihez. A jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti kellő idő mértékét a jogszabálytervezet kidolgozójának, illetve a jogalkotónak esetileg kell vizsgálnia, az adott jogszabály jellegét, valamint a jogszabály végrehajtására való felkészülést befolyásoló egyéb tényezőket alapul véve. Alkotmányossági szempontból az bírálható el, hogy a jogalkotó biztosított-e az érintettek számára legalább minimális felkészülési időt, azaz az érintetteknek lehetőségük volt-e a jogszabály előzetes megismerésére. A jogszabály alkotmányellenessége csak a felkészülésre szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő hiánya esetén állapítható meg. [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 173–174.; 7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 41/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 292, 298.; 723/B/1998. AB határozat, ABH 1999, 795, 798–780.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 130.]

Megállapítható, hogy az R.-nek a minősítési eljárás szabályaira vonatkozó előírásai önmagukban semmilyen kötelezettséget nem keletkeztettek az intézmények és fenntartóik számára, s költségvetési támogatással kapcsolatos kihatásaik sem voltak (az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulás igénylési feltételei csak később, s nem az R., hanem a 2007-es Költségvetési tv. rendelkezései alapján módosultak, melyet az Alkotmánybíróság – amint az jelen határozat indokolásának 1. pontjában kifejtésre került – hatáskör hiányában nem vizsgálhat). Az egy hónapos felkészülési idő az érintett jogalanyok számára ezért elegendőnek tekinthető, továbbá megállapítható az is, hogy a kifejtettek miatt a jogszabály rendelkezéseihez való alkalmazkodásra való felkészülés szempontjából az a tény, hogy az R. tanév közben (2006. május 1. napján) lépett hatályba, nem bír jelentőséggel.

Az Alkotmánybíróság ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapított indítványt elutasította.

4. Az R. tartalmát érintő kifogások (második, negyedik-hatodik indítvány) érdemi vizsgálata előtt az Alkotmánybíróság utal a következőkre.

Elsősorban azt kell megjegyezni, hogy a jogalkotó a támadott rendelkezéseket időközben módosította. A – későbbiekben részletesebben bemutatott – változások részben érintették az indítványozók által sérelmezett jogszabályi tartalmat is. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára csak a konkrét normakontroll két esetében [az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján] van lehetőség, mivel ilyenkor a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés. Jelen ügy nem tartozik ebbe a körbe. Az Alkotmánybíróság ezért absztrakt utólagos normakontroll hatáskörében eljárva az R. támadott rendelkezései vizsgálatát az elbíráláskor hatályban lévő szöveg alapján végezte el.

Emellett szükséges megjegyezni, hogy a második indítványozó az R. egészét támadta, ugyanakkor kizárólag a minősítési eljárás szabályaival kapcsolatban terjesztett elő indokolást, ezért – a kérelmet tartalma szerint elbírálva – az Alkotmánybíróság a vizsgálatot e rendelkezésekre (tehát a hatályos 10-14/H. §-okra) szűkítette.

4.1. Először az Alkotmány 37. § (3) bekezdésére (magasabb szintű jogszabályba ütközésre) alapított kérelem vizsgálatára került sor, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a minősítési eljárás R.-beli szabályai (hatályos 10–14/H. §-ok) ellentétben állnak a Közokt. tv. 79. § (1) bekezdésével.

Az Alkotmánybíróság a kérelmet nem találta megalapozottnak. A Közokt. tv. említett előírása ugyanis a nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély egyik feltételéről szól, az R. érintett rendelkezései viszont egy, már működési engedéllyel rendelkező intézmény szakmai minősítésének szabályait tartalmazzák. A Közokt. tv. és az R. megjelölt előírásai között tehát nincs összefüggés. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a tekintetben elutasította.

4.2. Több indítvány kifogásolta – e kérelmek tartalmuk szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányultak –, hogy a minősítő testület döntése ellen nem biztosítja a jogalkotó a jogorvoslat lehetőségét [Alkotmány 57. § (5) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek az indítványi elemek időközben okafogyottá váltak. A jogalkotó ugyanis a 31/2008. (XI. 24.) OKM rendelettel az R. 14/A. §-ába illesztett egy olyan rendelkezést [(5) bekezdés], mely lehetővé teszi, hogy a minősítő testület döntése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a minősítési eljárást kezdeményező fenntartó – jogszabálysértésre hivatkozva – az Oktatási Hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújtson be. Az Oktatási Hivatal döntését érintően pedig bírósági felülvizsgálat is kérhető.

Mindezek miatt az Alkotmánybíróság Ügyrend 31. § e) pontja alapján – az indítvány okafogyottá vált – az R. 10-14/F. §-ait érintő, Alkotmány 57. § (5) bekezdésére alapított indítványi elemek tárgyában indult eljárást megszüntette.

4.3. Az egyik indítványozó az Alkotmánynak a személyes adatok védelméről szóló 59. § (1) bekezdése megsértését állította az R. egyes előírásai [13. § (2) bekezdés e) pont, (3)–(6) bekezdés] kapcsán. Tekintve, hogy érdemi indokolást csak az R. 13. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése vonatkozásában terjesztett elő (azt kifogásolta, hogy az Avtv. alapján az adattovábbításhoz törvényi felhatalmazás vagy az érintettek beleegyezése lenne szükséges), az alkotmányossági vizsgálatra is csak ebben a vonatkozásban volt mód.

Ugyanakkor időközben ezek a szabályok is módosultak. A pedagógusok adatainak továbbításával kapcsolatos előírást 2008. december 2. napjától az R. 13. § (2) bekezdés e) pontja (minősítési kérelem mellékletei) és a (4) bekezdés e) pontja (helyszíni vizsgálat során rendelkezésre bocsátandó dokumentumok) tartalmaznak. Mivel – amint az fentebb már említésre került – az Alkotmánybíróság absztrakt utólagos normakontroll hatáskörében eljárva kizárólag az elbíráláskor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések alkotmányossága tekintetében foglalhat állást, a vizsgálatot az R. 13. § (2) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés e) pontja vonatkozásában folytatta le a testület.

Az R.-ben szabályozott minősítési eljárás kezdeményezésekor nyilatkozni kell egyebek mellett arról, hogy a nevelő és oktató munkához rendelkezésre áll az állandó alkalmazotti létszám [R. 13. § (1) bekezdés b) pont], de a minősítési kérelemhez – a jelenleg hatályos szabályok szerint – még személyazonosításra alkalmatlan módon kell mellékelni a pedagógusok végzettségi és szakképzettségi adatait [R. 13. § (2) bekezdés e) pont]. A minősítési eljárásban viszont már sor kerül a bejelentett adatok ellenőrzésére is, a minősítő testület számára hozzáférhetővé kell tenni a konkrét adatokat [R. 13. §. (4) bekezdés e) pont].

Megállapítható tehát, hogy a jogalkotó részben orvosolta az indítványozó kifogásait: az adatok anonimizálásának a minősítési kérelem benyújtásával kapcsolatban bevezetett követelménye miatt a kérelem részben okafogyottá vált. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § e) pontja alapján az eljárást az R. 13. § (2) bekezdés e) pontja a vonatkozásában megszüntette.

Az R. 13. §. (4) bekezdés e) pontja azonban továbbra is lehetővé teszi a minősítő testület számára, hogy az érintett intézményben foglalkoztatott pedagógusok jegyzékét, valamint az iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító okleveleket, bizonyítványokat – azok tartalmát – megismerje. Ezért azt kellett megvizsgálni, hogy az adatok hozzáférhetőségét előíró szabályozás [R. 13. §. (4) bekezdés e) pontja] alkotmányos-e

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog funkciója az adatokkal való rendelkezés biztosítása. Több határozatban kifejtésre került, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdését ún. információs önrendelkezési jogként kell értelmezni, e jog tartalma szerint pedig mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról [ld. elsőként: 20/1990. (X. 4.) AB határozat (ABH 1990, 69, 70.)]. „Személyes adatot felvenni és felhasználni általában az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát.” [44/2004. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2004, 618, 634.] Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapjogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megfogalmazott feltételeknek [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40, 41.].

Az adatvédelemre – és az információszabadságra – vonatkozó alkotmányi szabályok végrehajtására megalkotott jogszabály az Avtv., melynek 2. § 1. pontja értelmében személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A pedagógusok neve, valamint a végzettsége, szakképzettsége (az azt igazoló oklevelek, bizonyítványok tartalma) az Avtv. 2. § 1. pontja szerinti személyes adatnak tekintendők, a hozzáférhetővé tétel pedig az Avtv. 2. § 9. és 10. pontja alapján adattovábbításnak, adatkezelésnek minősül.

Mindezek alapján az Avtv. 3. § (1) bekezdését kell alkalmazni, mely – összhangban az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével – úgy rendelkezik, hogy személyes adat kezelésére akkor van lehetőség, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Megállapítható, hogy a b) pontban írt feltétel nem teljesül, az Avtv. szerint ugyanis – a jogforrási szintet tekintve – kötelező adatkezelésről főszabály szerint csak törvény rendelkezhet [ebben az esetben a 29/2009. (III. 20.) AB határozat szerint a „törvényben kell rögzíteni – egyebek mellett és elsősorban – azt a célt, amelynek eléréséhez az adatkezelés (adattovábbítás) szükséges, és azon (és csak azon) személyes adatok körét, melyekkel ez a cél megvalósítható” (ABH 2009, 222, 232.)], és törvény is csak önkormányzatnak adhat felhatalmazást arra, hogy rendeletében adatkezelést írjon elő. A Közokt.tv. viszont maga nem rendelkezik a szakmai minősítési eljárás szabályairól, a minősítő testület tevékenységéről (a vizsgálandó szakmai kritériumokról stb.), a törvény az előírások megalkotását – s e körben a kezelendő adatok körének a meghatározását is – teljes egészében az oktatási miniszter hatáskörébe utalja. Egyébként pedig arról sincs szó, hogy maga az R. kötelező adatkezelést rendelne el, hiszen a minősítési eljárás valójában egy, a fenntartó kezdeményezésére induló speciális szakértői vizsgálat. A minősítő testület tehát kizárólag abban az esetben kaphat hozzáférést az érintett adatokhoz, ha maga a fenntartó úgy döntött, hogy kéri a minősítés lefolytatását.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdésének fent említett a) pontjában írtak szerint adatkezelésre akkor is lehetőség van, ha ahhoz az érintett hozzájárul. Az Avtv. 3. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak a kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Mivel a minősítési eljárás megindítása a fenntartó – s nem a pedagógusok – döntésének a következménye, az ő mérlegelésétől függ, a pedagógusoknak a személyes adataik továbbításához való hozzájárulását nem lehet vélelmezni.

Tény, hogy az adott oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettségi, szakképzettségi adatainak ellenőrzése nélkül a minősítő testület az értékelő munkát nem tudja elvégezni, rendeltetését nem tudja betölteni.. A minősítési eljárás lefolytatása ugyanakkor nem törvényi kötelezettség, hanem a fenntartó kérelmén alapuló, az ő döntésétől függő eljárás, melynek során az Avtv. előírásai nem hagyhatók figyelmen kívül: a törvényben előírt feltételek teljesítése (törvényi felhatalmazás vagy az érintettek beleegyezése) nélkül a fenntartó pusztán saját döntése alapján nem adhatja ki, nem teheti hozzáférhetővé mások számára a pedagógusok személyes adatait.

Az Alkotmánybíróság ezért megállapítja: az R. támadott rendelkezése (mely arról szól, hogy többek között az iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító oklevelek, bizonyítványok alapján kell megítélni a nevelő, oktató tevékenység feltételeinek a meglétét) önmagában nem alkotmányellenes, azonban az érintett előírást az Avtv.-vel összhangban kell értelmezni. A fenntartót az R. szerinti minősítési eljárás során is kötik az Avtv. előírásai, ezért – amint azt Adatvédelmi Biztosnak az indítványozó által becsatolt állásfoglalása is rögzíti – a pedagógusoknak az Avtv. és az Alkotmány által védett adatait csak akkor teheti hozzáférhetővé a minősítő testület számára, ha az érintettek ahhoz előzetesen hozzájárulnak. Jelen ügyben – törvényi adatkezelési előírás hiányában – csak az előzetes hozzájárulás beszerzésével teljesíthetők az Avtv.-ben írt, s az Alkotmányból is levezethető adatvédelmi követelmények. Megjegyzendő: az előzetes hozzájárulás beszerezhető akár már a pedagógus alkalmazásakor vagy később, a minősítési eljárás megindításakor.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R. 13. § (4) bekezdés e) pontjának megsemmisítésére irányuló indítványt – az alkotmányos követelmény kimondása mellett – elutasította.

4.4. Az egyik indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a minősítő testület SZMSZ-ét nem hozták időben nyilvánosságra, a határidőket nem tartották meg, a pedagógiai programokat átírattatták, illetve több esetben a minősítésről szóló döntést nem közölték határidőben, s ezáltal sérült az Alkotmány 70/A. §-a.

Az indítványozó tehát ebben a tekintetben valójában nem az R. valamely rendelkezésének az alkotmányellenességét állította, hanem a minősítési eljárások lefolytatásának módját sérelmezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. §-a, illetőleg az Abtv. határozza meg. A jogalkalmazási gyakorlat felülvizsgálatára – a konkrét esetben: a minősítési eljárások lefolytatása módjának vizsgálatára – sem az Alkotmány, sem az Abtv. nem hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot. Így e kérelem érdemi elbírálására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványban foglalt fenti kérelmet visszautasította.

4.5. Két indítványozó is sérelmezte az R. 10-–14/H. §-aival kapcsolatban az állami normatíva egy részének minősítéshez kötését. Egyikük az Alkotmány 70/A. §-ára hátrányos megkülönböztetés tilalma), másikuk a 70/G. § (1) bekezdésére (tanszabadság) hivatkozott.

Ebben a tekintetben az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az R. minősítési eljárás szabályaira vonatkozó előírásainak önmagukban semmilyen költségvetési támogatással kapcsolatos következményei nem voltak. Az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulás igénylési feltételei nem az R. hanem a 2007-es Költségvetési tv. rendelkezései alapján módosultak (mely változást egyébként azt ezt követő költségvetési törvények is fenntartották). A minősítési eljárás megindítását az R. a fenntartó döntési kompetenciájába tartozó ügyként szabályozza, s az R. egyetlen működő oktatási-nevelési intézménytől sem von el támogatást. Az R. által szabályozott minősítési eljárás egyik célja a szakmai minőség tanúsításán keresztül az iskolaválasztás segítése. Ugyanakkor e jogszabály nem zárja ki, és nem is korlátozza azt az érintettek szabad döntési jogát abban a tekintetben, hogy mely intézményben kívánnak művészeti ismereteket szerezni, illetve szeretnék ismereteiket bővíteni.

Az Alkotmány 70/A. §-a és 70/G. §-ára alapított indítványokat mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak és ezért elutasította.

5. A második indítványozó megemlítette az R. 10–14/H. §-aival kapcsolatban az Alkotmány 16. §-át, 67. § (1) bekezdését, 70/F. §-át és 70/G. § (1) bekezdését, ebben a tekintetben azonban érdemi indokolást nem terjesztett elő. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia. Egyrészt a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha az indítványozó nem támasztja alá összefüggően, érdemi vizsgálatra alkalmas érvekkel a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány megjelölt rendelkezései között fennálló alkotmányjogilag értékelhető összefüggéseket, nem jelöli meg, hogy az alkotmányellenesség milyen indokok alapján áll fenn (lásd pl. 477/B/2001. AB végzés, ABH 2005, 1596.). Az indítványozó az említett alkotmányi rendelkezéseket pusztán megjelölte, azonban nem indokolta, hogy a vélt alkotmányellenesség szerinte miben áll. A kérelem ezért érdemben nem bírálható el.

A negyedik indítványozó támadta az R. 10. § (4) bekezdését, 11. § (1)–(2) bekezdését, 12. § (1), (3) és (4) bekezdését, 14. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14/D. § (1)–(2) bekezdését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a kérelem sem felel meg az indítványokkal szemben támasztott követelményeknek. Az indítványozó egyrészt nem jelölte meg a sérülni vélt alkotmányi rendelkezés(eke)t, a magasabb szintű jogszabályba ütközésre való hivatkozás esetében pedig nem támasztotta alá összefüggő, elbírálásra alkalmas érvekkel álláspontját.

A hatodik indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmét arra hivatkozással állította, hogy a jogalkotó csak az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítéséről alkotott szabályokat, más oktatási intézmények esetében azonban ilyen eljárás nincs. Nem indokolta meg azonban, hogy szerinte ez milyen módon érinti hátrányosan az alapfokú művészetoktatási intézményeket.

Szintén nem vizsgálható meg érdemben a Közokt.tv. 79–82. §-ai megsemmisítésére irányuló kérelem. Az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ára (hátrányos megkülönböztetésre) az önkormányzat és nem önkormányzati intézmények között. Azon túlmenően azonban, hogy rámutatott egy, az alapítás és működtetés szabályozását érintő különbségre, nem indokolta meg, hogy a nem önkormányzati intézményeket emiatt milyen hátrány éri. Az Alkotmány 9. §-ával kapcsolatban pedig a rendelkezés megjelölésén kívül indokolást nem is terjesztett elő.

Az Alkotmánybíróság ezért az említett indítványi elemeket – mint érdemi elbírálásra alkalmatlanokat – az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2011. július 12.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,			Dr. Bihari Mihály s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

		Dr. Bragyova András s. k.,				Dr. Holló András s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

				Dr. Kiss László s. k.,		Dr. Kovács Péter s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,					Dr. Lévay Miklós s. k.,
				előadó alkotmánybíró			alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek