BÜ BH 2006/144
BÜ BH 2006/144
2006.05.01.
I. Előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltsága szempontjából a nem jogerős ítélet meghozatala új jogi helyzetet teremt, mert a szökés, elrejtőzés veszélyének megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül a kiszabott szabadságvesztés tartama.
II. Az előzetes letartóztatás előfeltételéül megkívánt bűnismétlés veszélyére reálisan lehet következtetni, ha a többszörös visszaeső terhelt a nem jogerős ítéletben elbírált cselekményét bűnszervezet tagjaként követte el, s az elítélését megelőző másfél évtizedet kisebb megszakítással szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban töltötte [Be. 129. § (2) bek. d) pont, 327. § (2) bek.].
Az emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt M. T. I. r. vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a megyei bíróság a 2005. június 30-án kihirdetett ítéletével K. Z. III. r. vádlottat személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére bűnszervezet tagjaként, fajtalanság vagy közösülés, illetve mással való fajtalanság vagy közösülés végett elkövetett emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt, halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, és a feltételes szabadságra bocsátásból is kizárta. A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Az ugyanekkor meghozott és a megyei bíróság által helybenhagyott végzésével a 2003. január 4-étől szabadlábon lévő vádlott előzetes letartóztatását az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendelte.
A jelenleg az ítélőtáblán fellebbezési szakban folyamatban lévő ügyben K. Z. III. r. vádlott beadványában előzetes letartóztatásának megszüntetését kérte, azzal, hogy annak okai már nem állnak fenn.
Az ítélőtábla a 2005. december 14. napján meghozott végzésével a kérelmet elutasította. Indokolásában részletesen rámutatott, hogy a III. r. vádlott különböző bűncselekmények miatt többször volt már büntetve; legutóbbi büntetéséből 2001. január 3-án szabadult, és a nem jogerős ítélet szerint ezt követően rövid idő múlva jelentős tárgyi súlyú bűncselekményt követett el, amely miatt – és további 3 rb., részben ugyancsak jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény miatt – nem jogerősen 7 évi fegyházbüntetésre ítélték. Mindezekre tekintettel megalapozottan kell tartani attól, hogy szabadlábra helyezése esetén a vádlott megszökne, illetve újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el [Be. 129. § (2) bek. b) és d) pont]. A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel fennáll a Be. 327. § (2) bekezdésében megjelölt előzetes letartóztatási ok is.
A végzés ellen az előzetes letartóztatás megszüntetése érdekében K. Z. III. r. vádlott jelentett be fellebbezést, amelyet két beadványában is indokolt, s amelyhez védője is részletes indokolást nyújtott be. Ezek lényege szerint a vádlott a jelen ügyben 2003 januárjától szabadlábon volt. Azóta rendezett körülmények között élt, bejelentett lakhellyel, és munkahellyel rendelkezett, két kiskorú gyermekét tartotta el. Az elsőfokú tárgyalásokon is rendben megjelent. Mindezekre tekintettel a Be. 129. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti szökés, elrejtőzés veszélye a vádlottnál nem foroghat fenn, és a nem jogerősen kiszabott 7 év büntetési tartam mellett sem kell szökésétől, elrejtőzésétől tartani. A végzésnek az előző elítélésekkel kapcsolatos hivatkozása elírást tartalmaz, a vádlott a jelen ügy tárgyát képező cselekmények időpontját megelőzően legutóbb 1996-ban szabadult. Erre, valamint az eljárás alatt szabadlábon töltött két és fél éves időtartamra figyelemmel – és arra tekintettel, hogy fellebbezésükben vitatják az elsőfokú ítélet megalapozottságát, de különösen azt, hogy a vádlott bűnszervezet tagja lett volna – a bűnismétlés reális veszélye sem állapítható meg. Másodlagosan a védő előzetes letartóztatás helyett házi őrizet elrendelését kérte.
A Legfőbb Ügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést nem találta alaposnak.
Az ügyben a nem jogerős ítélet meghozatala az előzetes letartóztatás szempontjából új jogi helyzetet jelent. A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartama pedig, amelynél a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is kizárt, olyan hosszúságú, amelynél – a vádlott családi körülményei, a jelen ügybeni előzetes fogva tartás egy évet kevéssel meghaladó tartama és az elsőfokú ítélet meghozataláig két és fél éven át szabadlábon töltött idő mellett is – a kiszabott büntetés súlyossága miatt a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
Ezen túlmenően azonban a bűnismétlés veszélye is reális. Az elítéléseivel kapcsolatos hivatkozások a nem jogerős ítéletben rögzítettek alapján valóban helyesbítésre szorulnak. A vádlottal szemben ugyanis 1991-ben összbüntetésként állapítottak meg jogerősen 9 év 4 hónapi fegyházbüntetést, majd a PKKB az 1999-ben jogerős ítéletével, mint többszörös visszaesőt 5 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi büntetéséből 2001. június 3-án feltételes szabadságra bocsátották. Ezután előzetes letartóztatásban volt, majd az elbírált cselekmények időpontját követően jogerőre emelkedett újabb ítélettel kiszabott szabadságvesztést töltött 2001. szeptember 4. és 2002. január 3. között. A vádlott többszörös visszaeső volta, de különösen az, hogy a nem jogerős ítélet szerint az emberkereskedelem bűntettét bűnszervezet tagjaként követte el, a nem jogerős ítéletben megállapított cselekményekkel együtt kellő alapot ad a bűnismétlés valós veszélyének megállapítására.
A vádlott előzetes letartóztatását ekként jelenleg a Be. 129. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 327. §-ának (2) bekezdésében írt okok indokolják és a számba vett körülmények között az előzetes letartóztatási célok eléréséhez sem a házi őrizet, sem a lakhelyelhagyási tilalom nem lenne alkalmas.
Ekként, mivel az indokolás fenti helyesbítése mellett okszerűen utasította el az ítélőtábla az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet, a Legfelsőbb Bíróság a végzést helybenhagyta.
(Legf. Bír. Bkf. I. 109/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás