• Tartalom

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről1

2014.06.01.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke egyetértésével – a következőket rendelem el:

1. §2 A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) – a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

2. §3 A felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit – a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A hitéleti alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

3. §4 A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit – a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzései, a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak), valamint a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 3/A. számú melléklete, a hitéleti mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1)5 A tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 4. számú melléklete határozza meg. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második szakképzettségek megválasztásának – táblázatba foglalt – előképzettségi feltételeit e rendelet 4/A. melléklete tartalmazza.

(2) A tanári szakon megszerezhető tanári szakképzettségek jegyzékét a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A tanári szakra történő belépés feltételeire a kormányrendelet 12. §-ának (5) bekezdése az irányadó. Az ettől eltérő egyedi szabályokat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg.

(4) A tanári szak három eleméről, azok kreditértékéről, valamint az első és második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének általános kereteiről a kormányrendelet 12–13. §-ai rendelkeznek.

5. § E rendelet 2–4. számú mellékleteiben meghatározott alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak megfelelő informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az egészségfejlesztési alapismeretek, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.

6. § Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is.

7. § (1) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.

(2)6 Az e rendeletben foglalt idegennyelvi követelményeket, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon az összefüggő szakmai gyakorlat követelményét a 2006. szeptember 1-jétől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell először alkalmazni. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelettel meghatározott, az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat – a rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK KIVÉTELÉVEL – a 2010. május 31-én hallgatói jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. A rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat a 2010/2011-es tanévben első évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell felmenő rendszerben először alkalmazni.

(3) Az egyes tanári szakképzettségeken a képzés abban az esetben indítható, amennyiben e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tanári szak képzési és kimeneti követelményei kiegészülnek az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modul megválasztásának előfeltételeivel, szükség szerint az első és második tanári szakképzettség társításának sajátos szabályaival, valamint az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulnak a tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelményeivel.

(4)7 A fordító és tolmács mesterképzési szakon folyó képzés új nyelvvel csak akkor bővülhet, ha az adott nyelven az intézményben akkreditált alap- vagy mesterképzés folyik.

(5)8 Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 52. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, az e rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET, 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK-on a 2010. május 31-én képzésben résztvevő hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett fejezhetik be.

(6)9 Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról szóló 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) meghatározott képzési és kimeneti követelményeket a felsőoktatási intézményeknek az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett szakindítás időpontját követően az első évfolyamra felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra felmenő rendszerben kell alkalmazniuk.

(7)10 A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon 2015. tavaszi félévében, valamint a vallástörténet mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében, továbbá mindhárom szakon a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett volt hallgatók esetében az adott szakon a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 3. §-ával, 17. § (2) bekezdésével és 19. § (1) bekezdésével módosított idegennyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, rájuk a hallgatói jogviszony létesítésének időpontjában hatályos idegennyelvi követelményeket kell alkalmazni.

(8)11 A molekuláris bionika mérnöki alapképzési és a mérnökinformatikus mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében és a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett volt hallgató számára kiadható oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésével, illetve 41. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezés szerint kell kiállítani.

(9)12 Az építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan képzésen 2012. szeptember 1. után hallgatói jogviszonyt létesítők részére, akik tanulmányi követelményeiket eredményesen teljesítik, az oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (3) bekezdésével megállapított rendelkezés szerinti szakmegnevezéssel kell kiállítani.

(10)13 Nem indítható új évfolyam 2014. szeptember 1. után az igazgatásszervező alapképzési szak képzési követelményei alapján.

(11)14 A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szakmegnevezéssel 2014. június 1-je után indítható.

(12)15 A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület szakjaira vonatkozó, 2014. május 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kifutó rendszerben kell alkalmazni.

8. §16 E rendeletnek a 2. számú melléklet IX. fejezet 1. alcíme, valamint a 3. számú melléklet III. fejezet 13. alcíme, IV. fejezet 10. alcíme, VI. fejezet 4., 5., 6. alcíme és VIII. fejezet 25. alcíme a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelv 24., 31., 34., 38., 40., 44. és 46. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK
1. Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
– a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;
– képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;
– ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
– képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;
b) ismereteit illetően alkalmas
– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
– az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;
– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;
– a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;
– a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;
– saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;
– a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
– olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;
– minőségtudattal és sikerorientáltsággal;
– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;
– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
2. Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
– felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;
– ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;
– eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;
– képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;
b) ismereteit illetően alkalmas
– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;
– a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;
– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;
– a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;
– az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
– a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;
– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével,
– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI
ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
I.17 AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET
1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.18 Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management Engineering)
2.19 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer
– választható specializációk: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási (Geoinformatics, Land Management, Land Cadastre, Irrigation and Melioration, Land Register)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: agrár műszaki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.20 A specializációhoz rendelhető minimális kreditek: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditek: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a földügy különböző szakterületein (terepi mérési és távérzékelési technológiák, adatfeldolgozás, térbeli információk), valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános jártassággal rendelkeznek. Képesek továbbá önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
– különböző méretarányú földmérési és tervezési térkép önálló előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsításának elvégzésére;
– a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő geodéziai feladatok ellátására;
– a környezetükben jelen lévő ellentétes folyamatok szintézisének megteremtésére úgy, hogy a regionalitást helyezik előtérbe;
– környezetvédelmi technikák, problémák kezelésére;
– az erózió, a defláció, a másodlagos szikesedés elleni védekezési eljárás alkalmazására;
– alapvető vízvezetési műtárgyak tervezési és építési követelményeinek alkalmazására;
– a szakterületet érintő gazdasági, technológiai innovációra;
– térbeli adatinfrastruktúra referenciarendszerének meghatározására, elemzésére, építésére;
– ingatlanhasznosítási lehetőségek elemzésére, értékelésére;
– a jogi és környezeti erőforrások magabiztos kezelésére;
– térinformatikai rendszerek tervezésében, kialakításában és fenntartásában való közreműködésre;
– kataszteri és informatikai nyilvántartások széles körű vezetésére;
– térbeli információk előállítására, kritikus elemzésére és feldolgozására;
– helyesen felmérni az adott terület vízkészletét, a vízmennyiség és vízminőség ismeretében dönteni a vízbázis hasznosításáról és a hasznosításhoz szükséges technológia megválasztásáról.
– Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– a közigazgatásban alapfeladatokat ellátni, különösen a földhivatali hálózatban és a helyi önkormányzatoknál;
– a bankszektorban és biztosítóintézeteknél ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésére;
– az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával;
– a helyi vízkárelhárítással, a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával és az ezt szolgáló művekkel összefüggő fejlesztési, rekonstrukciós, fenntartási, üzemelési munkákban jelentkező mérnöki feladatok megoldásában való közreműködésre;
– kataszteri és más nyilvántartások vezetésére, e tevékenység irányítására.
Rendelkeznek a szakmai, szakma közi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegen-nyelvtudással, felelősségtudattal.
8.21 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
- természettudományos és mérnöki alapismeretek: 30-55 kredit
természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek;
- gazdasági és humán általános ismeretek: 15-20 kredit
közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU agrárpolitika, minőségbiztosítás;
- szakmai törzsanyag: 45-75 kredit
informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek, vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés);
- differenciált szakmai ismeretek: 30-60 kredit
geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9.22 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.23 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.24 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)
2.25 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry
– választható specializációk: élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár)informatika (Food Industry Engineering, Agricultural Production Technology, Environmental Technology, Agricultural Machinery, Urban Management, Machine Stock Maintenance, Environmental (Agricultural) Informatics)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: agrár műszaki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.26 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a gépészeti, műszaki és technológiai berendezések fejlesztési részfeladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
– mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfeldolgozó gépek üzemeltetésére és telepítésére;
– összetett tervezési munkákban mérnöki közreműködésre;
– termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;
– műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismeretek birtokában vállalkozások irányítására;
– számítógépes hálózatok, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére;
– környezetbarát termelőrendszerek működtetésére, telepítésére.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatoknál;
– műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismereteik birtokában vállalkozások irányítására;
– termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;
– fenntartási, üzemeltetési és szakhatósági feladatok ellátására;
– üzemi munka szervezésére, irányítására;
– szakismeretek átadására, szaktanácsadásra.
8.27 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos alapismeretek: 30–45 kredit
matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázoló geometria, rajz;
– gazdasági és humán ismeretek: 10–25 kredit
mikro- és makroökonómia, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog, minőségügyi ismeretek, kommunikáció, filozófia, menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 50–80 kredit
mezőgazdasági ismeretek, anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gépszerkezettan, gyártástechnológia, települési környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszeripari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek;
– differenciált szakmai ismeretek: 27–35 kredit
élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár-) informatika specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9.28 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.29 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.30 Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki (Landscape Management and Garden Construction Engineering)
2.31 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: tájrendező-kertépítő mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Garden and Landscape Architect
– választható specializációk: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető (Garden Construction, Landscape Design and Management, Urban Management)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: agrár műszaki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.32 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan tájrendező-kertépítő mérnökök képzése, akik ökológiai, műszaki, építészeti technológiai, gazdasági és vezetési ismereteik birtokában felkészültek a táj-, a települések és különböző létesítmények környezetének kertépítési, építési-kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
– a települési környezet, a közterületek, a település zöldfelülete, közparkok, valamint üdülési, idegenforgalmi és turisztikai intézmények, közcélú intézmények és magánkertek létesítésére és fenntartására;
– a zöldfelület-fenntartásra és -gazdálkodásra, tájrendezésre, tájgondozásra és -védelemre;
– a települések üzemeltetésére, fejlesztésére;
– számítástechnikai-térinformatikai ismeretek alkalmazására;
– a környezetminőség általános javítására;
– a mérnöki feladatok ellátása során társszakmákkal való együttműködésre.
Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– szakterületükön operatív mérnöki, műszaki, hatósági, szakhatósági, önkormányzati munkakörök betöltésére;
– önkormányzatoknál kommunális szolgáltatásokért és a településgazdálkodásra vonatkozó részfeladatokért felelős szakemberként, üzemeltetői és vezetői feladatok ellátására;
– vállalkozások létrehozására és működtetésére.
Rendelkeznek vizuális kifejezőkészséggel, kreativitással, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel.
8.33 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos alapismeretek: 27–36 kredit
matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia;
– gazdasági és humán ismeretek: 18–27 kredit
mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia;
– szakmai törzsanyag: 78–90 kredit
mérnöki alapismeretek, táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EU-agrárpolitika, településépítészet és -rendezés, település- és zöldfelület-gazdálkodás;
– differenciált szakmai ismeretek: 30–40 kredit
kertépítő, tájrendező, településüzemeltető specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9.34 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból.
10.35 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
4.36 ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.37 Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (Agrobusiness and Rural Development Engineering)
2.38 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri:
– a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit;
– a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat;
– a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket;
– az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit;
– a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit;
– a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét;
– az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;
– az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket.
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas:
– a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;
– az agrárvállalatok és -vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;
– a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;
– hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;
– számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;
– közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában;
– a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;
– a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
– alapozó ismeretek: 38–44 kredit
gazdaságmatematika, informatika, közgazdaságtan, statisztika, gazdasági jog, közigazgatási alapismeretek, agrártermelés természettudományi alapjai;
– szakmai törzsanyag: 110–120 kredit
agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing); regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek); differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és -szervezési, regionális és vidékfejlesztési) szakmai ismeretek.
9.39 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.
10.40 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.41 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (Agricultural Information Technology and Policy Administration Engineering)
2.42 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
– választható specializációk: informatika, szakigazgatási (Information Technology, Policy Administration)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.43 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására, a vidéki erőforrások európai uniós normák szerinti értelmezésére és komplex értékelésére, továbbá vidékfejlesztési programok megvalósítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök ismeri:
– az agrár-szakigazgatás intézményrendszerét;
– a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás és agrárgazdaság kapcsolatát;
– az Európai Unió és más központi agrár- és gazdaságtámogatási rendszerek működését.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök képes:
– a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és szakigazgatási ismeretei birtokában a szakigazgatási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására, fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására;
– informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak- és közigazgatási jellegű problémák megoldásában;
– korszerű info-kommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására;
– információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;
– adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
– informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére, irányítására;
– szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermegosztási feladatainak ellátására);
– szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök alkalmas:
– az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó állami és civil szervezetekben vezetői, szervezői, hatósági és igazgatási munka ellátására;
– az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában;
– az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor, valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrendszert alkotó intézményekben vezetői, szervezői feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 20–28 kredit
matematika, statisztika, közgazdaságtan, agrártermelés természettudományi alapjai, EU intézményrendszere;
– szakmai törzsanyag: 92–100 kredit
agrár szakismeretek (kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés); közigazgatási és szakigazgatási ismeretek (közigazgatás-szervezés, közigazgatási jog, vidékfejlesztés intézményrendszere, ágazati szakigazgatás, településföldrajz); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (EU agrár- és környezetpolitikája, üzemtan, pénzügy, számvitel, szaktanácsadás); informatikai ismeretek (informatikai alapok, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, szoftverfejlesztés, adatbázis-rendszerek, információs rendszerek, térinformatika, döntéstámogató rendszerek, E-szakigazgatás);
– differenciált szakmai ismeretek: 27–45 kredit
a)44 informatika specializációhoz tartozó speciális ismeretek: ágazati agrárinformációs rendszerek (EU agrárinformációs rendszere, tesztüzemi rendszer, statisztikai információs rendszerek, piaci információs rendszerek, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer), Internet alkalmazásfejlesztés, modellezés, információmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás és informatikai rendszerei, vezetői információs rendszerek, szakértői rendszerek, projekt menedzsment, távérzékelés, ágazatspecifikus alkalmazás megoldások;
b)45 szakigazgatási specializációhoz tartozó speciális ismeretek: szakigazgatási irányítási-szervezési ismeretek (pl. erdészet, kertészet, borászat), földhasználat, növény-egészségügy, vezetési és szervezési ismeretek, EU regionális politikái, ágazati információs rendszerek, minőségbiztosítási menedzsment ismeretek.
9.46 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.
10.47 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.48 Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Engineering)
2.49 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: élelmiszermérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.50 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika és műszaki alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alapismeretekkel az élelmiszerek előállítása és tartósítása, valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
– az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos gazdálkodástudományi, vezetési és szervezési, marketing, élelmiszeripari informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására;
– az élelmiszeripari alapanyagokban és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során bekövetkező fizikai, kémiai, biológiai és érzékszervi változások és ezek molekuláris hátterének felismerésére;
– az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű technológiai és a biotechológiai eljárások alkalmazására;
– élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására;
– élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer komponensek azonosítására;
– az élelmiszeripar számára fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati módszereinek elvégzésére;
– élelmiszeripari folyamatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;
– élelmiszeripari folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására, irányítására;
– HACCP rendszer kiépítésében történő közreműködésre és annak irányítására;
– élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
– szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szakmai közigazgatási feladatok ellátására;
– élelmiszertermeléssel és forgalmazással kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátására élelmiszerellenőrző állomásoknál;
– a fogyasztóvédelem terén és a szakmai kamaráknál feladatok ellátására;
– termelésirányítói és vezetői feladatok ellátására élelmiszeripari üzemekben.
Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 50–60 kredit
természettudományos alapismeretek (matematika, biometria, alkalmazott informatika, fizika, kémia, biológia, általános mikrobiológia); műszaki alapismeretek (gépészeti ismeretek); társadalomtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, EU agrárpolitika);
– szakmai törzsanyag: 80–105 kredit
élelmiszerkémia, fizikai kémia, élelmiszeranalitika, élelmiszer mikrobiológia és higiénia, élelmiszeripari alapműveletek, mérés és automatizálás, élelmiszeripari alapgépek, munkavédelem, élelmiszertechnológia, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripari minőségirányítás, élelmiszeripari gazdaságtan, vezetési-szervezési alapismeretek, élelmiszertermelés és -forgalmazás jogi szabályozása; differenciált szakmai ismeretek.
9.51 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.52 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.53 Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)
2.54 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: kertészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.55 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:
– a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére;
– biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek előállítására, megóvására;
– termesztés technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására;
– kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre;
– a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
– önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére;
– kertészeti termelés tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;
– kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;
– szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak- és közigazgatási feladatok ellátására;
– kertészeti vállalkozásokban kertészeti termelési folyamatok megszervezésére, irányítására, valamint a kertészeti termeléssel kapcsolatos egyéb tevékenység mérnöki feladatainak ellátására;
– a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására;
– szaktanácsadói feladatok ellátására.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8.56 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 48–58 kredit
matematika, fizika, informatikai, kémia és anyagcsere-élettan, biológiai, növénytani, növényi biotechnológiai, műszaki, genetikai és nemesítési ismeretek; gazdasági és humán ismeretek; természeti erőforrásokra (agrometeorológia, talajtan, vízgazdálkodás) vonatkozó és mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés és földművelés) ismeretek, EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 68–80 kredit
dísznövény termesztési, dendrológiai, gyümölcstermesztési, faiskolai termesztési, szőlőtermesztési és borászati, zöldségtermesztési, gyógynövény-termesztési, kertészeti növényvédelmi, gazdasági és gazdálkodási (marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) ismeretek;
– differenciált szakmai ismeretek: 26–30 kredit
a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, faiskolai termesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet, zöldségtermesztés), illetve egyéb (ökológiai gazdálkodás, kertészeti termékmenedzsment, kertészeti biotechnológia, zöldfelület-gazdálkodás, kertészeti gépüzemeltetés és kertészeti vállalkozásfejlesztés) specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9.57 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.58 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI
ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.59 Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Engineering in Environmental Management)
2.60 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Environmental Management
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit
6.2.61 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek:
– önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására;
– környezetkímélő és fenntartható technológiák alkalmazására;
– vállalatok környezetirányítási rendszerének kezelésére;
– fenntartható földhasználatok kivitelezésére;
– fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására;
– az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére, valamint szaktanácsadásra.
Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök alkalmasak:
– agrár-környezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatainak ellátására;
– agrár-környezetgazdálkodás szakigazgatási alapfeladatainak ellátására;
– települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására;
– környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit
matematika, informatika, statisztika, műszaki ismeretek, kémia, biológia (mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan), környezet- és földtudományok (Magyarország természetföldrajza, talajtan, ökológia, geodézia és távérzékelés);
– mezőgazdasági alapismeretek: 15–30 kredit
földműveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem;
– agrár-gazdasági és humán alapismeretek: 10–15 kredit
makro- és mikroökonómia, marketing, számvitel és pénzügy, kommunikáció, munkavédelem;
– szakmai törzsanyag: 75–125 kredit
agrár-környezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő- és vadgazdálkodás, tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet- és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek védelme, környezetállapot-felmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek (környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek.
9.62 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.
10.63 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI
ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.64 Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)
2.65 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: természetvédelmi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a természetvédelmi mérnökök érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek:
– az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és vízföldtani, vad- és halgazdálkodási ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére;
– természetvédelmi, hal- és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák elemzésére;
– a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;
– természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére.
Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök alkalmasak:
– a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;
– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására;
– a természetvédelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi szaktanácsadásra;
– turisztikai tevékenység végzésére;
– természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére.
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó modulok: 70–90 kredit
természettudományos és mérnöki alapismeretek: állattani és növénytani, talajtani és éghajlattani, biogeográfiai és ökológiai alapismeretek; Magyarország természeti földrajza, földtani ismeretek; műszaki alapismeretek, informatika;
természetvédelmi és egyéb alapismeretek: természetvédelmi állattan és növénytan, földnyilvántartási és térképezési ismeretek, általános természetvédelem, táj- és vidékfejlesztési alapismeretek, állattenyésztés és növénytermesztés alapjai, víztani és vízgazdálkodási alapismeretek, a vadászat és vadgazdálkodás alapjai, erdészeti, környezetvédelmi és halászati alapismeretek, számvitel és pénzgazdálkodás, vezetési ismeretek, általános jogi és igazgatási ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–80 kredit
természetvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek; erdő- és mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás és halgazdálkodás védett területeken; vizes élőhelyek kezelése, terepi vizsgálati módszerek, növényvédelem, gomba- és állatvédelem, élőhelyvédelem; őshonos háziállatok tenyésztése; növény-, gomba- és állatkereskedelem; dendrológia; etológiai alapismeretek; védett területek ökonómiája; ökoturizmus; differenciált szakmai ismeretek.
9.66 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.
10.67 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.68 Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)
2.69 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: vadgazda mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan vadgazda mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a vadvédelem és a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A vadállománnyal, mint természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazdasági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a vadvédelmi és természetvédelmi elveket és előírásokat, a vadgazdálkodás érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás speciális feladatainak ellátására, a természetvédelmi nevelésre és a vadászati turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök képesek:
– az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére;
– vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai, rendszerelméleti, ökonómiai elemzési módszerek alkalmazásával a problémák megoldására;
– az Országos Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;
– vadállomány-szabályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű élőhely-fejlesztési feladatok elvégzésére.
Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak:
– a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;
– vadgazdálkodási, vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére;
– a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem tervezésére, irányítására;
– vadgazdálkodási és természetvédelmi tanácsadásra;
– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálkodási és természetvédelmi feladatainak ellátására;
– vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére.
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó modulok: 60–75 kredit
természettudományos és mérnöki alapismeretek: növénytani, állattani, természetföldrajzi, ökológiai, talajtani, éghajlattani alapismeretek; műszaki ismeretek; statisztika; számítástechnika;
vadgazdálkodási és egyéb alapismeretek: erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati alapismeretek; természetvédelem; környezet- és vízgazdálkodási ismeretek; vadászat és vadgazdálkodás alapjai, etológiai és viselkedésökológiai ismeretek, vadászati állattan; általános és szakmai jogi és igazgatási ismeretek; számvitel és pénzgazdálkodás; vezetési, kommunikációs és minőségbiztosítási ismeretek; európai uniós ismeretek; ágazati és piacgazdaságtan; marketing;
– szakmai törzsanyag: 80–95 kredit
vadászatszervezés és vadászati etika, vadbiológiai ismeretek, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, zárttéri vadgazdálkodás, állományhasznosítás, vadkárelhárítás és -becslés, vadgazdálkodás tervezése, élőhelykezelés és élőhelyfejlesztés, vadegészségügy, vadászebek és vadászati hasznosításuk, fegyver- és lőszerismeret, biztonságtechnika és munkavédelem, trófeakezelés és -bírálat, dermoplasztika; differenciált szakmai ismeretek.
9.70 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.
10.71 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
12. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.72 Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)
2.73 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: állattenyésztő mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek:
– az állattenyésztés és takarmányozás, az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén az ismeretek, módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására;
– az állattenyésztési ágazatokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetésére;
– gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának elvégzésére;
– az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére és megvalósítására;
– az előállított termékek szakszerű kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására;
– állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazására;
– környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;
– gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;
– gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére.
Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására;
– vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére;
– állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására;
– állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására;
– gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit
matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;
– mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 8–15 kredit
műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;
– gazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: 5–10 kredit
közgazdaságtan, EU-agrárpolitika, jogi és társadalomtudományi alapismeretek;
– szakmai törzsanyag: 88–117 kredit
növénytudományi (takarmánynövény termesztéstan, gyepgazdálkodás), állattudományi (takarmányozástan, állattenyésztéstan), állategészségügyi (állategészségtan, állathigiénia, szaporodásbiológia), gazdasági- és szervezéstudományi (állattenyésztési ágazatok ökonómiája, vezetési ismeretek és munkaszervezés, számvitel és pénzügyi ismeretek, környezetgazdálkodás), élelmiszertudományi (állati termékek feldolgozása, állattenyésztési termékmarketing), műszaki tudományi (állattenyésztés gépei) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
9.74 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.75 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
13. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.76 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)
2.77 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: mezőgazdasági mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6.78 Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek:
– természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására;
– önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására;
– piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására;
– mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági projektek menedzselésére;
– a környezetvédelmi előírások, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására;
– gazdasági technológiai innovációra.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;
– mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására;
– a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására.
Rendelkeznek a mérnöki, illetve a vezetői feladat ellátásához szükséges kommunikációs készséggel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 25–35 kredit
matematikai, informatikai, műszaki, fizikai-kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;
– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit
talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, vízgazdálkodási, agrometeorológiai, mezőgazdasági alapismeretek;
– gazdasági és humán alapismeretek: 5–12 kredit
közgazdaságtan, jogi és társadalomtudományi, nemzetközi mezőgazdaságtani alapismeretek, EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 75–132 kredit
növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
9.79 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.80 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
14. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.81 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági szakoktató (Agriculture Instruction)
2.82 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség:
a) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági szakirányon
b) mezőgazdasági szakoktató élelmiszeripari szakirányon
c) mezőgazdasági szakoktató kertészeti szakirányon
d) mezőgazdasági szakoktató erdészeti szakirányon
e) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági gépészeti szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Agricultural Instructor Specialized in Agriculture
b) Agricultural Instructor Specialized in Food Industry
c) Agricultural Instructor Specialized in Horticulture
d) Agricultural Instructor Specialized in Forestry
e) Agricultural Instructor Specialized in Agricultural Mechanical Engineering
– választható szakirányok – a szakképzés szakmacsoportjai szerint: mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti (Agriculture, Food Industry Horticulture, Forestry, Agricultural Machinery)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan mezőgazdasági szakoktatók képzése, akik – a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék mezőgazdasági vagy élelmiszeripari szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján – a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági szakoktatók képesek:
– a termelési technológiák alkalmazására;
– a termelési folyamatot meghatározó munkafolyamatok meghatározására;
– a munkafolyamatokban alkalmazható szerszámok, gépek, műszaki berendezések megválasztására, működtetésére;
– a gyakorlati foglalkozások tervezésére, szervezésére, vezetésére és irányítására: a gyakorlati foglalkozások tantervhez igazodó céljainak, követelményeinek meghatározására; a foglalkozásokhoz szükséges személyi, tárgyi és környezeti feltételeknek, továbbá a tanulók egészsége, testi épsége védelmének biztosítására;
– az üzemek mint gyakorlóhelyek és az oktatási intézmény közötti rendszeres kapcsolattartásra, az üzem és az iskola érdekeinek képviseletére;
– az agrár szakmai és érdekvédelmi szervezetekben való közreműködésre;
– az iskola vagy a szakképző intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének kialakításában való részvételre;
– a település, a kistérség és a régió fejlesztésében történő közreműködésre;
– új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági szakoktatók alkalmasak:
– gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:
– a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;
– a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;
– a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;
– a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;
– a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;
– az oktatás keretében felnőttoktatásra;
– az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, szervező, irányító készséggel; képesek a tanulók és a tanulók közös munkájának hatékony irányítására, megszervezésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 40–80 kredit
természettudományi alapismeretek: matematika, agrokémia, növénytan, állattan, természeti erőforrások, mezőgazdasági műszaki ismeretek, további természettudományi ismeretek (pl. genetika mikrobiológiai alapokkal, mezőgazdasági biotechnológia);
gazdasági és humán ismeretek: filozófia és kultúrtörténet, kommunikáció és alkalmazott szociológia, közgazdaságtan, agrár- és vállalatgazdaságtan, vállalatszervezés és menedzsment, további gazdasági és humán ismeretek (pl. szakmai idegen nyelv, statisztika, jogi ismeretek);
– szakmai törzsanyag: 85–105 kredit, ebből
agrár ismeretek (növénytermesztés és növénynemesítés, állattenyésztés és takarmányozástan, földműveléstan, növényvédelem, további agrár ismeretek – pl. ökológia és agrár környezetgazdálkodás, termékfeldolgozás és minőségbiztosítás) – 60–65 kredit;
pedagógiai ismeretek (pszichológia és személyiségfejlesztés, neveléstan és neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés) – 25–40 kredit;
– differenciált szakmai ismeretek: 40–50 kredit
mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti szakirányokhoz tartozó, valamint az adott szakképzési terület gyakorlati tárgyainak oktatására irányuló speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
9.83 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül – a választott szakiránynak megfelelő szakterületen – teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelyhez további 30 kredit rendelhető; az iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit.
10.84 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
15. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.85 Az alapképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki (Crop Production Engineering)
2.86 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: növénytermesztő mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik a növénytermesztés technológiai és vállalkozási ismeretének birtokában termelési, gazdálkodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási folyamatok előkészítésére, elvégzésére, elemzésére és fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek:
– a növényi termék-előállítás, kereskedelem, forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésére, értékelésére;
– szántóföldi növényekkel kapcsolatos természettudományos, műszaki, mezőgazdaság technológiai, gazdasági, gazdálkodási ismeretek alkalmazására;
– talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– szántóföldi növénnyel kapcsolatos szakterületi feladatok ellátására;
– a növényi termék-előállításban, kereskedelemben, forgalmazásban önálló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására;
– egy-egy növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására;
– talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására;
– különböző élelmiszert vagy élelmiszer-alapanyagot előállító üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési feladatainak ellátására;
– szaktanácsadói és ellenőrzési feladatok elvégzésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, a változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit
matematikai, informatikai, műszaki, kémiai, állattudományi, növénytudományi, mikrobiológiai, ökológiai, genetikai és biotechnológiai ismeretek;
– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit
talajtan, agrokémia, környezetvédelem, technika, meteorológia;
– gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit
közgazdaságtudományi, jogi, társadalomtudományi ismeretek (számvitel és pénzgazdálkodás, vállalati gazdaságtan, humán menedzsment, mezőgazdasági termékek marketingje), EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 75–120 kredit
termesztéstechnológiai (földműveléstan, földhasználat és tájgazdálkodás, vízgazdálkodás és melioráció, mezőgazdasági géptan), növénytudományi (növényélettan, növénynemesítés és növényi biotechnológia, növénytermesztéstan, növényvédelem, vetőmagtermesztés és forgalmazás, gyepgazdálkodás, fenntartható és ökológiai gazdálkodás, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás), minőségbiztosítási (minőségbiztosítás a növénytermesztésben, termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság), gazdasági és szervezéstudományi modulok (növénytermesztés ökonómiája), differenciált szakmai ismeretek.
9.87 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
10.88 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
16. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.89 Az alapképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)
2.90 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: szőlész-borász mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális értéke: 44 kredit
6.2. Szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értéke: –
6.3. A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke 30 kredit.
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szőlőtermesztési-borászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészeti-borászati munka szervezésére és irányítására. Alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek forgalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök képesek:
– ültetvényberuházási tervdokumentációk, termesztési és borászati technológiai tervek készítésére, szaktanácsadási tevékenység végzésére,
– a korszerű, gépesített termesztéstechnológia magas szintű végzésére, irányítására, fejlesztésére,
– a megtermelt alapanyag feldolgozásával és a késztermék forgalmazásával kapcsolatos teendők ellátására,
– a korszerű borászati technológia, a minőségbiztosítás és -ellenőrzés alkalmazására,
– a termesztési módszerek és a borkészítés korszerű ökonómiai értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök alkalmasak:
– korszerű szőlő ültetvények létesítésére és fenntartására,
– a megtermelt szőlő minőségét megtartó borkészítésre,
– szaktanácsadói és tervezési feladatok ellátására,
– a szőlő kórokozóinak, kártevőinek és az ültetvényben előforduló gyomnövények felismerésére és növényvédelmi mérnökkel együttműködve az ellenük való hatékony védekezési módszerek kidolgozására, alkalmazására,
– integrált szőlőtermesztés folytatására,
– a szőlőfeldolgozás és borkészítés irányítására,
– bormarketing végzésére,
– a borkezelés végzésére,
– a borharmónia létrehozására irányuló módszerek alkalmazására,
– termelésfejlesztésre,
– mérnöki feladatok ellátására az irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.
Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök rendelkeznek:
– együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel,
– döntési és kezdeményező készséggel,
– önképzés iránti igénnyel,
– minőség iránti igénnyel,
– felelősségtudattal,
– idegennyelv-ismerettel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
alapozó ismeretek: 44–58 kredit
természettudományi és mérnöki alapismeretek: matematika, biometria, fizika, alkalmazott informatika, kémia, növénytan, növényélettan, általános mikrobiológia, műszaki alapismeretek, gazdaságtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, üzemtan);
szakmai törzsanyag: 47–57 kredit
élelmiszerkémia, borászati kémia, borászati analitika, élelmiszer és borászati mikrobiológia, élelmiszeripari alapműveletek, mérés és automatizálás; munkavédelem, hő- és anyagátadási borászati műveletek, szőlészeti és borászati gépek; agrometeorológia, talajtan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan; vezetési, szervezési és marketing ismeretek, minőségbiztosítás, szaktanácsadás;
differenciált szakmai ismeretek: 39 – 65 kredit
a szőlőtermesztés és borászat története, a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjai, termőhelyismeret, a szőlőtermesztés rendeleti szabályozása, eredetvédelem; szőlőtermesztés-technológiai ismeretek, művelési irányzatok (hagyományos, organikus, biodinamikus, integrált); a szőlőtermesztés gépesítése, szőlő kártevők és betegségek, a szőlő növényvédelme; szőlőfajtaismeret és -használat, nemesítés, biotechnológia; szőlőszaporítás; borászati technológia, minőségszabályozás, organoleptikus értékelés, kóstolástechnika.
9.91 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: egyrészt egy legalább 3 hetes időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) szorgalmi időszakban lezáró szakmai gyakorlatból, amelynek teljesítése kritériumfeltétel, továbbá egy fél évig tartó szakmai gyakorlatból.
10.92 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió legalább egy hivatalos idegen nyelvéből, amely nyelven az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
17.93 LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (Equine Horse Breeding, Equestrian Sport Manager)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
–    szakképzettség: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök
–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horse Breeding, Equestrian Sport Manager
–    választható specializációk: lovassport menedzser, lovasedző (Equestrian Sport Manager, Riding Instructor)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:
6.2. A specializációkhoz rendelhető kreditérték: 18-24 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan lovassport szervezők képzése, akik természettudományi, agrárműszaki és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek a lótenyésztés, a lovassport szervezés területén a tudásukat alkalmazni. Ismerik a lovassport szervezés különböző szervezeti formáit és azok működését. Az alapfokozatot szerzett szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a felsőoktatásban mesterképzésben folytathassák.
Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők ismerik:
–    a lótenyésztéshez, a lótartáshoz, a lovassport szervezéséhez szükséges legújabb természettudományi, agrárműszaki, agrárgazdasági elméleti és gyakorlati ismereteit,
–    a lótenyésztés, a lótartás, valamint a lovassport-szervezés ismereteinek versenyszférában történő alkalmazását;
–    a lótenyésztés és a lótartás területén az üzemi és egyesületekbe tömörülő kistenyésztők igényeit;
–    a lótenyésztés és lótartás technológiáit, módszereit;
–    a sport- és alternatív hasznosítású lovak tenyésztéséhez szükséges szakmai és marketing ismereteket;
–    a lovasversenyek és egyéb, a lóhoz köthető szakmai rendezvények szervezését és lebonyolítását;
–    a nemzetközi és a magyar lovaskultúrát és hagyományait;
–    a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásait, a jogi és közgazdasági szabályozórendszert, a rendelkezések alkalmazásának módszereit, technikáit;
–    a lótenyésztés és lótartás területén a legújabb kutatási eredményeket.
Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők alkalmasak:
–    a lótenyésztési és takarmányozási, a tenyészállat-értékesítési módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására;
–    új, korszerű tartási és takarmányozási technológiák bevezetése és alkalmazására;
–    a lovas ágazathoz szervesen kapcsolódó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére;
–    a tenyésztő és nemesítő munka végzésére;
–    a lóállomány betegségmegelőzési feladatainak ellátására és szervezésére;
–    a tenyészállatok és a kiképzett sport-, verseny- vagy más használatú lovak szakszerű kezelésére és azok értékesítésére;
–    a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés során minőségi, minőségbiztosítási, és munkavédelmi előírások megtartására, jogi és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására;
–    a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;
–    a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;
–    gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére;
–    az ágazathoz tartozó szakigazgatási feladatok ellátására;
–    lótenyésztéssel, lótartással, lovas oktatással foglalkozó egységek irányítói munkaköreinek ellátására;
–    ló-lovas együttesek kiképzésére, lovassport-edzések vezetésére és versenyeztetésre;
–    lovaskultúra és lovasetika oktatására;
–    vállalkozói és farmtípusú lovas gazdaságok önálló vezetésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel és felelősségtudattal, képesek csoportmunkában dolgozni.
.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
–    természettudományos alapismeretek: 34-37 kredit
matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai, informatikai és természetvédelmi, környezetvédelmi, minőségvédelmi alapismeretek;
–    mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 10-14 kredit
műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;
–    gazdaságtudományi, társadalomtudományi alapismeretek: 12-16 kredit
lótenyésztő és lovas szervezetek felépítése és működése, jogi ismeretek, EU agrárpolitika, pedagógiai ismeretek, lovas kultúra és hagyományok, lovasetika;
–    szakmai törzsanyag: 70-75 kredit
takarmánynövény-termesztés, gyepgazdálkodás, a ló funkcionális anatómiája és mozgása, speciális ló-egészségügyi ismeretek, általános állattenyésztéstan, lótenyésztés, takarmányozástan, sport- és versenyló-tenyésztés, lovak takarmányozása, lóbírálat és -kereskedelem, lovak tartástechnológiája, etológia, szakági ismeretek, környezetgazdálkodás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing, vállalkozási ismeretek, mezőgazdasági géptan, szakmai gyakorlat;
–    A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 63-69 kredit
    differenciált szakmai ismeretek: 18-24 kredit
a) lovassport menedzser specializáción: lovas turizmus, alternatív lóhasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, teljesítményvizsgálat és tenyészérték-becslés, lovas terápia, lovas versenyek szervezése;
b) lovasedző specializáción: humán anatómia és élettan, pedagógia, gimnasztika, edzéselmélet, a lovaglásoktatás elmélete, a lovaglásoktatás gyakorlata, sportszervezési és vezetési ismeret, lovaglás; továbbá
mind a két specializáción közös ismeretkörök: szakmai idegen nyelv, díjugrató pályaépítő és bíró képzés, lovas tusa tereppálya tervező és építő, lovaskultúra és hagyományok, sportjogi ismeretek, lovas marketing, lószállítási ismeretek;
    összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit;
    szakdolgozat:15 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint a képzés utolsó félévében a kétszer öt héten át tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. Az összefüggő szakmai gyakorlat a választott specializáció szerinti szakterületnek megfelelő gyakorlati terepen, azonos gyakorlati óraszámmal megvalósuló képzés.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
II.94 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
KÉPZÉSI TERÜLET
1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.95 Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian)
2.96 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian
– választható specializációk: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin (Drama Pedagogy, Esperanto, Estonian, Finnish, Finno-Ugric Languages, Folklore, Literary Studies, Culture Studies, Language Mentor, Language Technology, History of Theatre, Administration, Neo-Latin Studies)
3.97 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: magyar
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2.98 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.99 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar és a világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól megbízható ismeretekkel rendelkeznek. Cél továbbá a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárások megismertetése. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a magyar alapszakon végzettek képesek:
– értelmezni a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait;
– megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan megnyilatkozni;
– az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott specializáció tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak és annak fő kutatási módszereinek elsajátítására;
– hatékonyan kommunikálni a magyar nyelv és irodalom, illetve a választott specializáció kérdéseiben a kor igényeinek megfelelően, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is, továbbá különböző szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket;
alkalmasak:
– megszerzett ismereteik birtokában a magyar nyelvvel és irodalommal, valamint egy-egy specializációval összefüggő ismereteket igénylő munkakör betöltésére;
– kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátására művelődési intézményekben, kutatóintézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben;
– általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére;
rendelkeznek:
– a magyar nyelvhez és irodalomhoz, illetve a választott specializáció területéhez kapcsolódó problémák felismerési és kreatív kezelési képességével;
– jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel;
– kritikai szemlélettel;
– a választott alapszak iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel.
8.100 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 15–20 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés az irodalomtudományba és a nyelvtudományba, irodalomtudományi proszeminárium, nyelvészeti filológia);
– szakmai törzsanyag: 140–160 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 90–110 kredit
aa) irodalomtudomány
világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet
ab) nyelvtudomány
nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan, jelentéstan, szövegtan, stilisztika;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) a specializációk vagy az alapszak szakterületi ismeretei: szakirányú és alapszakos specializációk,
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.101 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.102 Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History)
2.103 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) történelem alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)
b) történelem, régészet alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in History (muzeológia vagy levéltár specializáció választása esetén Specialized in Muzeology, Specialized in Archives)
b) Philologist in History, Archaeology
– választható szakirány: történelem, régészet (History, Archaeology), választható specializációk: levéltár, muzeológia (Archives, Museology)
3.104 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: történelem
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit
6.2.105 A szakirányhoz, specializációhoz rendelhető maximális kreditpontok: régészet szakirányon 110 kredit; történelem szakirányon, levéltár és muzeológia specializáción: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 64 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.106 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon- és segédtudományokból, valamint a történelem alapszakhoz tartozó szakirányon, specializációkon szerzett levéltári, muzeológiai, régészeti ismeretekkel rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek:
– a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére;
– az információk kritikus elemzésére és feldolgozására;
– megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására;
– összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére;
– idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;
alkalmasak:
– az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére;
– a levéltár specializáción végzettek alkalmasak korszerű levéltári és irattári ismereteik birtokában a maradandó értékű iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos alapfeladatok ellátására;
– a muzeológia specializáción végzettek alkalmasak a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, raktározás-megőrzés, valamint a kutatószolgálat ellátására muzeológus irányításával;
– a régészet szakirányon végzettek alkalmasak a régészet általános ismeretanyagára és a Kárpát-medence régészetének fő korszakaira vonatkozó ismereteik birtokában régész irányításával régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és dokumentálására.
Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 20–40 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, a képzési ág alapozó ismeretei (bevezetés a történelemtudományba, bevezetés a néprajzba); szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés a régészetbe, bevezetés a levéltári ismeretekbe, bevezetés a muzeológiába, művészettörténet, történeti földrajz, vallástörténet, művelődéstörténet); latin nyelv;
– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 40–90 kredit
történeti segédtudományok (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia, szfragisztika); őskori és ókori történelem (Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története, az ókori vallások művelődéstörténete); középkori magyar történelem (a magyarság őstörténete, a Kárpát-medence története a magyar honfoglalás előtt, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig); középkori egyetemes történelem (Európa és az Európán kívüli világ a középkorban); kora újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története a koraújkorban); kora újkori egyetemes történelem (a világ története a kora újkorban); újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története az újkorban 1918-ig); újkori egyetemes történelem (a világ története az újkorban); jelenkori magyar történelem (Magyarország a két világháború között és a második világháború után, Magyarország története a jelenkorban); jelenkori egyetemes történelem (20. századi és jelenkori világtörténet);
b) differenciált szakmai ismeretek
ba) történelem szakirány: 50 kredit
a szakmai törzsanyag általános szakterületi ismeretei;
bb)107 levéltár specializáció: 50 kredit
igazgatási és intézménytörténeti ismeretek (a magyar állam szervezete, kormányzata és intézményei, a levéltári intézményrendszer és története, a magánszféra irattermelése, gazdasági szervezetek és irataik); levéltártani és irattani ismeretek (levéltártani ismeretek: új- és modernkori iratismeret, irattári és iratkezelési ismeretek; levéltári informatika, levéltári adatvédelem, adatszolgáltatás, levéltári szakkollégiumok); levéltári szakmai gyakorlat (Magyar Országos Levéltár, önkormányzati levéltárak, szak- és nyilvános magánlevéltár);
bc)108 muzeológia specializáció: 50 kredit
Magyarország művelődés- és kultúrtörténete proszeminárium, általános forrástan, múzeumtörténet, a műgyűjtés és a nagy múzeumok története, általános és történeti muzeológiai ismeretek, bevezetés a természettudományi muzeológiába, bevezetés az agrármuzeológiába, bevezetés az iparművészet történetébe, bevezetés a technikatörténetbe, bevezetés a műszaki és a közlekedéstörténeti muzeológiába, bevezetés az irodalom- és a színháztörténeti muzeológiába, felnőttnevelés, élethosszig tartó tanulás, múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, etika, múzeumi etika, múzeumi gyakorlat;
bd) régészet szakirány: 90 kredit
bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, archeometria, muzeológia, régészeti szakterületek (őskori régészet, antik régészet, római régészet, népvándorláskori régészet, középkori régészet);
be) a második szak szakterületi ismeretei: 50 kredit
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9.109 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat magában foglalja a régészet szakirányon a terepmunkát (12 kredit), a levéltár specializáción a levéltárakban folytatott gyakorlatot (6 kredit), a muzeológia specializáción a múzeumi gyakorlatot (3 kredit).
10.110 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.111 Az alapképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnography)
2.112 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),
– szakképzettség: néprajz alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnographer
3.113 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: történelem
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjainak megismertetése. Cél továbbá a saját és mások kultúráját megértő, a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását alakítani képes, mások kultúrájával szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni és értelmezni. A folklorisztika elméleti ismereteinek elsajátításán túl hangsúlyos szerepet kapnak a néprajzi gyűjtési és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, az archiválás módszereinek elsajátítása és a terepkutatás. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a néprajz alapképzési szakon végzettek képesek:
– a főbb néprajzi tárgykörök anyagának, szakirodalmának, fogalmainak és terminológiájának ismeretében azok gyakorlati célú felhasználására;
– a néprajzi tanulmányokra és kutatásokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a fő kutatási módszereknek a birtokában közreműködni a magyarság és Európa népeinek hagyományos kultúrájára vonatkozó vélemények alakításában, elemzések elvégzésében;
– néprajzi elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni, átgondolni;
alkalmasak:
– a néprajztudományi ismereteket igénylő munkakörök ellátására;
– a közművelődés, a muzeológia, a tömegkommunikáció és a kultúrakutatás területén néprajzi témájú feladatok alkotó szellemű elvégzésére.
Rendelkeznek magas fokú motivációval és hivatástudattal a kultúra néprajzi feltárása, feldolgozása, megőrzése iránt. Sikerorientáltság és a minőség iránti elkötelezettség jellemzi a végzetteket, valamint a kultúra néprajzi kutatásával kapcsolatos problémaérzékenység és problémamegoldó képesség.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 20–30 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a történettudományba, a néprajzba, a folklorisztikába és a kulturális antropológiába);
– szakmai törzsanyag: 140–150 kredit, ebből
a) szakterületi ismeretek: 90–100 kredit
magyar és összehasonlító néprajz (életmód, gazdálkodás); népcsoportok és regionális kultúrák; társadalomnéprajz (a paraszti társadalom szerkezete, története, alapvető egységei és intézményei); magyar és összehasonlító folklór (a folklór főbb műfajai); rítus és vallás, mentalitás (hiedelmek és hiedelemrendszerek; vallási formációk; rítuselméletek); művészet (zene, tánc, díszítőművészet, népművészet); Európa és a világ népeinek kultúrája és társadalma (etnogenezis; a megélhetés forrásai; alkalmazkodás az ökológiai feltételekhez; az életformák történeti típusai; a hétköznapi élet szerkezete, a fogyasztás és felhasználás főbb jellegzetességei az eltérő kultúrákban); kulturális antropológia (antropológiai elméletek, társadalmak típusai); forrásismeret; kutatásmódszertan; tudománytörténet; terepkutatás és múzeumi/archívumi gyakorlat; muzeológia, egyéb társtudományi ismeretek;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) folklorisztika, etnográfia vagy kulturális antropológia,
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választható stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat néprajzi gyűjtés hazai vagy határon túli terepeken, illetve hazai vagy külföldi néprajzi muzeológiai gyűjteményekben, illetve archívumokban.
10.114 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.115 Az alapképzési szak megnevezése: anglisztika (English and American Studies)
2.116 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: anglisztika alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English and American Studies
– választható specializációk: angol, amerikanisztika (English, American English)
3.117 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: modern filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit
6.2.118 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 44 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az anglisztika területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az anglisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
– az angol nyelv és az angol nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;
– az angol nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;
– az anglisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;
– általános szövegek alapszintű fordítására;
– Magyarország és az adott célnyelvi országok társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
– megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására a kulturális kapcsolatok ápolása terén nyelvi közvetítői szerep betöltésére;
– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására, különösen az angolszász kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;
– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;
– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek az angol nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 10–12 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak;
– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 30–40 kredit
bevezetés az anglisztikai nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés (beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás); nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapok;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 70–80 kredit
grammatikai, nyelvelméleti, nyelvtörténeti, alkalmazott nyelvészeti ismeretek; angol nyelvű irodalmak; angol nyelvű népek történelme;
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca)119 az alapképzési szak másik specializációja vagy az alapképzési szak adott specializációjának további szakterületi ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.120 Idegennyelvi követelmények:
A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.121 Az alapképzési szak megnevezése: germanisztika (German Studies)
2.122 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) germanisztika, német alapszakos bölcsész
b) germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész
c) germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész
d) germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in German Studies, Specialized in German
b) Philologist in German Studies, Specialized in German as Ethnic Minority Studies
c) Philologist in German Studies, Specialized in Netherlandistic Studies
d) Philologist in German Studies, Specialized in Scandinavian Studies
– választható szakirányok: német/nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika (German/German Ethnic Minority Studies, Dutch Studies, Scandinavian Studies)
3.123 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: modern filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 63 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelvtudásuk birtokában a germanisztika területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek, amely ismeretek révén képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a germanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
– a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;
– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;
– a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvek írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szintjén;
– a germanisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;
– általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;
– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotószellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;
– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a megnevezett kultúrkörök ismeretéhez kötött munkakörökben;
– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;
– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 12–16 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a nyelvtudományba, az irodalomtudományba; germán nyelvek és kultúrák);
– szakmai törzsanyag: 150–164 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 20–30 kredit
nyelvgyakorlat: német, holland, svéd, norvég, illetve dán nyelvi ismeretek elmélyítése; kulturális ismeretek. A modul nyelvi záróvizsgával zárul;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 80–84 kredit
nyelvi ismeretek; nyelvészeti ismeretek; irodalmi ismeretek: kultúra és médiatudományi ismeretek;
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.124 Idegennyelvi követelmények:
A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.125 Az alapképzési szak megnevezése: romanisztika (Romance Philology)
2.126 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) romanisztika, francia alapszakos bölcsész
b) romanisztika, olasz alapszakos bölcsész
c) romanisztika, portugál alapszakos bölcsész
d) romanisztika, román alapszakos bölcsész
e) romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész
f) romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies
b) Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies
c) Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies
d) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies
e) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies
f) Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies
– választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román/nemzetiségi, spanyol (French, Italian, Portuguese, Romanian, Ethnic Romanian Minority Studies, Spanish)
3.127 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: modern filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon és az alapszakon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az újlatin nyelvek és kultúrák területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a romanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:
– az újlatin kultúrkör általános és az adott szakirány átfogó ismeretére;
– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;
– egy újlatin nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;
– az újlatin nyelvek és kultúrák tanulmányozására érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak elsajátítására;
– általános szövegek átfogó megértésére, összefoglalására, alapszintű fordítására, tolmácsolására;
– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;
– az önkormányzati, államigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális életben szervezői feladatok ellátására az újlatin kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;
– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői, kapcsolatteremtői, ügyintézői feladatok ellátására;
– az idegenforgalomban nyelvi és civilizációs közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek az újlatin kultúrkör, valamint egy újlatin nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 10–12 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (nyelvészeti, irodalmi alapozó ismeretek);
– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 30–40 kredit
bevezetés az újlatin nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés, leíró nyelvtan, országismeret, az irodalmi szöveg, a latin nyelv alapjai;
b) a választott nyelv speciális ismeretei: 70–80 kredit
alapismeretek a választott nyelvhez kapcsolódóan: földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, zenetörténeti, színház- és filmtörténeti, folklorisztikai ismeretek; a stilisztika és verstan alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének vázlatos ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis, lexikológia, lexikográfia; nyelvtörténeti alapok;
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.128 Idegennyelvi követelmények:
A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.129 Az alapképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)
2.130 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: romológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist
3.131 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: modern filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 64 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a cigány/roma közösségeket érintő kérdések hatékony közvetítésére minden olyan társadalmi szervezethez, amely ezen közösségekkel kommunikál, és egyúttal képesek a társadalmi szervezetek által megfogalmazott igényeket közvetíteni a lokális cigány/roma közösségek felé. Cél továbbá olyan szakemberek képzése, akik a roma közösségek kultúrájával és problémáival foglalkozó, magasabb szintű végzettséggel rendelkező szakemberek (romológus, szociológus, szociálpolitikus, pedagógus, jogász, orvos) mellett asszisztensi/közvetítői feladatokat látnak el. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a romológia alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a cigány/roma közösségek társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyainak és folyamatainak szabályszerűségeit;
– a többség és kisebbség közötti kapcsolatrendszer szabályszerűségeit és az ezeket létrehozó okok feltárási módszereit;
– a hatékony konfliktuskezelési módszereket;
– a romani vagy beás nyelv középszintű írásbeli és szóbeli használati szabályait;
alkalmasak:
– a közigazgatásban, a kisebbségi igazgatásban, az oktatás területén, a szociális és egészségügyi szférában, a civil szervezetekben, fegyveres testületekben, egyházakban a roma közösségek helyzetét érintő problémák sikeres kommunikálására;
– hatékony közreműködésre a feltárt problémák sikeres gyakorlati megoldásában;
– hatékony mediátori szerep betöltésére a kisebbség és többség viszonylatában.
Rendelkeznek magas szintű problémamegoldó képességgel, a kapcsolatteremtés, a kooperáció és a konfliktusok hatékony kezelésének képességével, idegennyelv-tudással és a társadalmi problémák iránti nyitottsággal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 25–35 kredit
filozófiatörténet; társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a nyelvtudományba, az irodalomtudományba; a cigány népismeretbe; a romológiába; az európai cigányság helyzetébe; szocializáció és kisebbségi identitás; területi-társadalmi ismeretek, különös tekintettel a cigány közösségekre);
– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből
a) általános szakmai ismeretek: 80–100 kredit
nyelvészeti ismeretek (bevezetés a szociolingvisztikába, kétnyelvűség, nyelvi tervezés és nyelvpolitika, szociolingvisztika – romani, beás –, nyelvtipológia); nyelvi ismeretek (beás lexika, beás grammatika, beás fordítási gyakorlat, romani lexika, romani grammatika, romani fordítási gyakorlat); egyéb társadalomtudományi ismeretek (a kisebbségek nevelésszociológiája, multikulturális társadalom, interkulturális nevelés, a kisebbségek jogi helyzete Európában és Magyarországon, szociológiai ismeretek a cigánykutatásban, foglalkoztatás és gazdaságpolitika, civil szféra); cigány népismeret (a cigányság története, a cigány népismeret, mint tantárgy, néprajzi kutatások a cigányság körében, kulturális antropológia a cigánykutatásokban, a cigány közösségek zene és tánckultúrája, cigány/roma irodalom és képzőművészet, cigány kultúra, cigány társadalom romani vagy beás nyelven, kutatásmódszertan);
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) az alapszak további szakterületi ismeretei,
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat:
Egy hónapos terepmunka nevelési-oktatási intézményben, államigazgatásban, önkormányzatoknál, cigány kisebbségi önkormányzatoknál, egyéb intézményekben és civil szervezetekben, valamint cigány közösségekben.
10.132 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez romani vagy beás nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.133 Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies)
2.134 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),
– szakképzettségek:
a) szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész
b) szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész
c) szlavisztika, cseh alapszakos bölcsész
d) szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész
e) szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész
f) szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész
g) szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész
h) szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész
i) szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész
j) szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész
k) szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész
l) szlavisztika, szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész
m) szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész
n) szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Slavonic Studies, Philologist in Russian Studies
b) Slavonic Studies, Philologist in Bulgarian Studies
c) Slavonic Studies, Philologist in Czech Studies
d) Slavonic Studies, Philologist in Polish Studies
e) Slavonic Studies, Philologist in Croatian Studies
f) Slavonic Studies, Philologist in Croatian as Ethnic Minority Studies
g) Slavonic Studies, Philologist in Serbian Studies
h) Slavonic Studies, Philologist in Serbian as Ethnic Minority Studies
i) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian Studies
j) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian as Ethnic Minority Studies
k) Slavonic Studies Slavistics, Philologist in Slovenian Studies
l) Slavonic Studies, Philologist in Slovenian as Ethnic Minority Studies
m) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian Studies
n) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian as Ethnic Minority Studies
– választható szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi (Russian, Bulgarian, Czech, Polish, Croatian, Croatian Minority Studies, Serbian, Serbian Minority Studies, Slovakian, Slovakian Minority Studies, Slovenian, Slovenian Minority Studies, Ukranian, Ukrainian Minority Studies)
3.135 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: modern filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan általános szlavisztikai műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik egy szláv nyelvet legalább középfokú, egy másik szláv nyelvet alapfokú szinten szóban és írásban használni tudnak. A végzettek a szláv kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, és ezen ismeretek és készségek birtokában képesek szakmájuk gyakorlati alkalmazására. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szlavisztika alapszakon végzettek képesek:
– a szláv kultúrkör átfogó ismeretére;
– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;
– egy szláv nyelv írásban és szóban történő használatára legalább a C típusú középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintjen;
– egy másik szláv nyelv alapfokú ismeretére;
– a szlavisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;
– általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;
– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;
alkalmasak:
– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;
– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a szláv kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;
– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;
– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.
Rendelkeznek a szlávság kultúrája és egy szláv nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 10–12 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek, alapozó elméleti ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 50–60 kredit
szláv kultúrák (a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nyelvű országok történelméhez, földrajzához kapcsolódó alapismeretek, mai intézményrendszere, Magyarországgal való kapcsolatok, továbbá a bizánci és pravoszláv művészet); klasszikus és modern szláv irodalmak (a szláv népek irodalomtörténete, a legjelentősebb korszakok és alkotók); a magyar–szláv történelmi, nyelvi, irodalmi, kulturális kapcsolatok múltja és jelene;
b) választott nyelv speciális ismeretei: 50–60 kredit
nyelvi ismeretek, szakirányú nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismeretek;
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei;
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat magába foglalja a képzési idő alatt egy alkalommal a szakiránynak megfelelő nyelvterületi gyakorlatot.
10.136 Idegennyelvi követelmények:
A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.137 Az alapképzési szak megnevezése: ókori nyelvek és kultúrák (Ancient Languages and Cultures)
2.138 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, assziriológia szakirányon
b) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, egyiptológia szakirányon
c) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Assyriology)
b) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Egyptology)
c) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Classic Philology)
– választható szakirányok: assziriológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] (Assyriology, Egyptology, Classical Philology [Latin, Ancient Greek])
3.139 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: ókori és keleti filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az ókortudomány területén, betekintést nyerve az orientalisztikába. Alapszinten ismerik az ókori Mediterráneum és a vele érintkező területek népeinek és országainak történetét, kultúráját, valamint a választott szakiránynak megfelelően az ókori Közel-Keletről, az ókori Egyiptomról és a klasszikus antikvitásról elmélyültebb tudásra tesznek szert. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szakon végzettek képesek:
– a szakirányuknak megfelelő terület történetének és művelődéstörténetének ismeretére;
– két-két ókori nyelv (akkád-sumer, egyiptomi-kopt, görög-latin) legalább középszintű ismeretére;
– az ókortudomány és a választott szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a főbb kutatási módszereinek kreatív alkalmazására;
– az egyes szakirányokon megszerzett ismereteket írásban és szóban magyarul hatékonyan kommunikálni;
– a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására;
alkalmasak:
– a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;
– a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, médiák) a szakirányuknak megfelelő idegennyelv-tudást és egyéb, elsősorban történeti-kultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatok ellátására;
– az ókori és a keleti kultúrák ismeretét igénylő, idegenforgalmi-turisztikai jellegű munkakörök ellátására.
Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló megalapozott ismeretek fontosságáról.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 26–30 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra területeit áttekintő ismeretkörök (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet);
– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 16–20 kredit
két ókori nyelv ismeretkörei (görög, latin, egyiptomi, héber, szír, akkád és szanszkrit); az ókori Mediterráneum népei, gazdasági és szellemi kapcsolatok a Mediterráneum területei között;
b) a választott ókori nyelv és kultúra speciális ismeretei: 70–75 kredit
nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó specializációk, szabadon választható tanegységek a képzési ágon belül:
ba) assziriológia szakirány:
nyelvi képzés: akkád nyelv (szövegolvasás), sumér nyelv (nyelvtan, szövegolvasás), egyéb sémi és ékírásos nyelvek (arab, héber, arámi, ugariti, hettita, elámi, óperzsa vagy hurri),
egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: az ókori Közel-Kelet történeti földrajza, régészete, története, kultúrtörténete;
bb) egyiptológia szakirány:
nyelvi képzés: egyiptomi nyelv, kopt nyelv,
egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: a Nílus-völgy története, kultúrtörténete;
bc) klasszika-filológia szakirány:
nyelvi képzés: ógörög és latin grammatika, auktorolvasás,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: régiségtan, mitológia, verstan-metrika, irodalomtörténet, színháztörténet, tudománytörténet, numizmatika, epigrafika, zenetörténet,
specializáció: görög és/vagy latin specializáció (ógörög, bizánci görög, latin, középlatin, újkori latin, patrisztika);
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.140 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz (a klasszika–filológia szakirányon spanyol is) nyelvekből legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.141 Az alapképzési szak megnevezése: keleti nyelvek és kultúrák (Oriental Languages and Cultures)
2.142 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, altajisztika szakirányon
b) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon
c) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, hebraisztika szakirányon
d) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, indológia szakirányon
e) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, iranisztika szakirányon
f) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon
g) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon
h) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, koreai szakirányon
i) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, mongol szakirányon
j) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, tibeti szakirányon
k) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon
l) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Altaic Studies)
b) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Arabian Studies)
c) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Hebrew Studies)
d) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Indology Studies)
e) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Iranian Studies)
f) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Japanese Studies)
g) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Chinese Studies)
h) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Korean Studies)
i) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Mongolian Studies)
j) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Tibetan Studies)
k) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Turkish Studies)
l) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Modern Greek Studies)
– választható szakirányok: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög (Altaic Studies, Arabic Studies, Hebrew Studies, Indology Studies, Iranian Studies, Japanese Studies, Chinese Studies, Korean Studies, Mongolian Studies, Tibetan Studies, Turkish Studies, Modern Greek Studies)
3.143 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: ókori és keleti filológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.144 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák;
A képzés célja olyan, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén, betekintést nyerve az ókortudományba. Ismerik Ázsia és Észak-Afrika népeinek, országainak vagy (az újgörög szakirányon) az ókor utáni görögségnek a történetét, kultúráját. Áttekintésük van továbbá a szakiránynak megfelelő terület történetéről és művelődéstörténetéről. Ismerik az orientalisztikában és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjait és a főbb kutatási módszereket. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a keleti nyelvek és kultúrák alapszakon végzettek képesek:
- egy keleti nyelv legalább középszintű, egy másik keleti vagy ókori nyelv alapfokú használatára;
- altaljisztika szakirányon a törökországi török nyelv középszintű és egy második választott török nyelv alapszintű használatára;
- az újgörög szakirányon a szakiránynak megfelelő nyelv középszintű, használatára;
- megszerzett ismereteik írásban és szóban magyarul történő hatékony kommunikálására;
- a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző nézőpontok szerinti bemutatására, átgondolására;
alkalmasak:
- a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;
- a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, média), továbbá a gazdasági életben (pl. idegenforgalom, turisztika, idegen nyelvű levelezés) közvetítői feladatok elvégzésére;
- a közigazgatásban megjelenő feladatok ellátására és igények kielégítésére, a szakirányoknak megfelelő idegen nyelven.
Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló megalapozott ismeretek fontosságáról.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 26–30 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra ismeretkörei (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet);
– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből
a) szakmai alapozó modul: 18–22 kredit
aa) a keleti nyelvek és kultúrák általános ismeretei (történelem, földrajz, vallás, irodalom, kultúrtörténet, írástörténet); filológia; újgörög szakirányon egyéb ókori és általános ismeretek;
ab) kötelezően választható szakterületi ismeretek; a választott nyelven és kultúrán kívüli másik keleti vagy ókori nyelv alapismeretei;
b) a választott keleti nyelv és kultúra speciális ismeretei: 60–70 kredit,
nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, a szakirányhoz kapcsolódó specializációk:
ba) altajisztika szakirány
nyelvi képzés: törökországi török nyelv, egy második altáji nyelv,
egyéb filológiai és gyakorlati ismeretek: bevezető kurzusok az altajisztikába, bevezetés a műhelymunkába, gyakorlati ismeretek;
bb) arab szakirány
nyelvi képzés: klasszikus és modern arab, nyelvgyakorlat, újságnyelv,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: arab irodalom, arab történelem, iszlám,
specializáció: sémi kapcsolatok;
bc) hebraisztika szakirány
nyelvi képzés: klasszikus héber nyelv (grammatika, szövegolvasás), modern héber nyelv (grammatika, szövegolvasás, társalgás), egy másik bibliai, illetve zsidó nyelv (pl. arámi, jiddis vagy judeo-arab),
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: zsidó történelem, zsidó kultúra, vallás, irodalomtörténeti bevezetések (bibliai, rabbinikus),
specializáció: egyéb bibliai nyelv vagy talmudi arámi; bibliai vagy judaisztikai tudománytörténet; jiddis kultúrtörténet; bibliai irodalom vagy középkori zsidó/héber nyelvű irodalom;
bd) indológia szakirány
nyelvi képzés: szanszkrit nyelv, hindi nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: ind kultúrtörténet (óind és újind), óind és hindi irodalomtörténet;
be) iranisztika szakirány
nyelvi képzés: klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern perzsa nyelvgyakorlat,
egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek: klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia,
specializáció: választható tárgyak (pl. bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán történetének kérdései, a modern Irán problémái);
bf) japán szakirány
nyelvi képzés: mai japán nyelvtan, nyelvgyakorlatok, szövegolvasás, tolmácsolási és fordítási gyakorlatok,
egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: japán gazdaság- és kultúrföldrajz, történelem, irodalom, kultúrtörténet, mai társadalom és kulturális élet, japán szövegszerkesztői, táblázatkezelői és internetes gyakorlatok, szakdolgozati szeminárium,
specializáció: mai japán szaknyelvi képzés, bevezetés a régi japán nyelvbe, kínai vagy koreai nyelvképzés, japán gazdasági és pénzügyi ismeretek, művészettörténet, kommunikáció;
bg) kínai szakirány
nyelvi képzés: mai kínai nyelv, klasszikus kínai nyelv és filológia,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;
bh) koreai szakirány
nyelvi képzés: koreai nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;
bi) mongol szakirány
nyelvi képzés: ujgur–mongol írásos szövegek, mai mongol nyelv,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, hagyományos nomád műveltség, vallástörténet;
bj) tibeti szakirány
nyelvi képzés: klasszikus tibeti nyelvtan és szövegolvasás, mai tibeti nyelv, beszéd- és olvasásgyakorlat, tibeti művelődéstörténet,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: bevezetés a tibeti műveltségbe, a tibeti filológia alapjai, forrásfeldolgozás, történeti stúdiumok;
bk) török szakirány
nyelvi képzés: török nyelv, stílusgyakorlat, grammatika, szövegolvasás,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: a török népek története, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság története, török–magyar kapcsolatok,
specializáció: általános turkológia vagy oszmán történelem, oszmán paleográfia;
bl) újgörög szakirány
nyelvi képzés: nyelvi és nyelvészeti képzés, újgörög szöveginterpretációk,
egyéb kultúrtörténeti ismeretek: elméleti képzés (proszeminárium, áttekintés az újgörög irodalomról, a görög nyelv történeti áttekintése, az újkori görögség története, országismeret);
c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,
cb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.145 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek valamelyikéből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Az újgörög szakirányon a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.146 Az alapképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy)
2.147 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: andragógus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Andragogue
– választható specializációk: felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező (Adult Education Management, Labour Counselling, Cultural Management, Human Resource Management)
3.148 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 18 kredit
6.2.149 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.150 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az andragógusok – figyelemmel a választható specializációkra is – az alapfokozat birtokában ismerik:
– az andragógia területéhez és a a választott specializációhoz kapcsolódó ismeretrendszert, a személyiségfejlődés törvényszerűségeit, különös tekintettel a felnőttkorra;
– az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit;
– a vonatkozó ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, szakterületükön a problémák több szempontú megközelítésének, a megoldások értékelésének elveit és módszereit;
– az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének elveit;
– a szervezetek, intézmények működése, illetve képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének elemi módszereit;
– a változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés, továbbá a hatékony szervezet-irányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit;
– az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit;
alkalmasak:
– a gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezésére;
– megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére;
– a közművelődés, közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, civil szervezetekben, a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, irányítói feladatok, ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására;
– az emberi viselkedés differenciált észlelésére és befolyásolására;
– a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit – figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget – segítésére és megvalósításuk támogatására;
– a felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására, megszervezésére;
– a megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzésére és fejlesztésére.
Rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével; emberek és csoportok valamely cél érdekében történő befolyásolásának és mozgósításának képességével; emberi kapcsolataikban humánus és etikus viszonyulással; ismereteik alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással; egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; a minőség iránti elkötelezettséggel.
Az andragógusok a felnőttképzési szervező specializáción ismerik
– a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;
– a felnőttoktatás jogi szabályozását, valamint a felnőttoktatási programok akkreditációját;
– a felnőttoktatás formális, nem formális és informális kereteit, jellemző sajátosságait, a felnőttoktatási piac tendenciáit;
– a felnőttoktatás területi, életkori, nemek szerinti és a szociokulturális háttér szerint eltérő sajátosságait;
– az oktatás, a tanulás és a tanulásirányítás alapvető összefüggéseit, a tanulással kapcsolatos elméleteket;
– a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit;
– a felnőttoktatási programok eredményességének értékelési eljárásait;
alkalmasak:
– felnőttképzési szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére; tanácsadói, mentori szerepek ellátására;
– a hazai felnőttképzési folyamatok, valamint a felnőttoktatási rendszerek összehasonlító elemzésére és értékelésére;
– intézmények és települések felnőttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására;
– felnőttoktatási programok tervezésére, azok akkreditációra történő előkészítésére, szervezésére, lebonyolítására és az eredmények értékelésére; a kész felnőttoktatási programok marketingjének irányítására.
Az andragógusok a munkavállalási tanácsadó specializáción ismerik:
– a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket;
– az alapvető gazdálkodási struktúrákat;
– a hazai és az Európai Unió munkaerő-piacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit;
– a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat;
– a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait;
– a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait;
– a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát;
alkalmasak:
– munkavállalási tanácsadó képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
– a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni;
– az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére.
Az andragógusok a művelődésszervező specializáción ismerik:
– a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát;
– a kultúra intézményrendszerének főbb történeti és funkcionális változásait;
– a kulturális szervezetek rendszerét, működési mechanizmusát, a szervezet rendszerkörnyezettel való összefüggéseit, illetve a szervezeti kommunikáció szabályait;
– a magyar és az egyetemes művészet, illetve az esztétikai és művészeti értékközvetítés történetének alapvonalait;
– a művelődési szervezetekkel kapcsolatos gazdaságtan és a kulturális marketing alapvető kérdéseit;
– alapvonalaiban a közösségszervezés és -fejlesztés történetét és módszertanát;
– a kulturális intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak szinkronszemléletű vizsgálatának elveit, módszereit, a működés jogi és szervezeti aspektusait;
alkalmasak:
– művelődésszervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
– település- és kistérségi szintű közösségfejlesztő projektek tervezésére, megszervezésére és lebonyolítására;
– kulturális fejlesztési célok elemzésére és a feltételéhez igazodó tervek készítésére;
– a kulturális szervezetek funkcióit a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez alakítani;
– segíteni a kulturális, művészi és tudományos értékek közvetítésének hatásmechanizmusait, szervezeti formáit.
Az andragógusok a személyügyi szervező specializáción ismerik:
– a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható alapvető közgazdasági tényezőket;
– az alapvető gazdálkodási struktúrákat;
– a hazai és a globális gazdaság alakulásának főbb tendenciáit;
– az emberi erőforrás-gazdálkodás és erőforrás-fejlesztés legátfogóbb elméleti és módszertani kérdéseit;
– a személyügyi feladatok jogszabályi környezetét;
– a képzési és továbbképzési igények feltérképezésének és meghatározásának módszereit;
– a munkavállalók munkavállalással, teljesítményértékeléssel, innovációval és továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjeinek befolyásolására szolgáló elemi módszereket;
– a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat;
– a különböző szervezetek személyügyi feladatainak elméleti és gyakorlati kérdéseit;
alkalmasak:
– személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
– a személyügyi feladatok – toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerő-tervezés – önálló lebonyolítására és értékelésére;
– képzések és továbbképzések közvetlen tervezésére, szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és korrekciójára;
– szervezeti egységek közvetlen irányítására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 55–65 kredit
a) filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek;
b) pedagógiai-pszichológiai alapozás:
ba) pedagógiai modul (pedagógiai propedeutika, neveléstörténet, neveléstan, didaktika, nevelés- és művelődésfilozófia);
bb) pszichológiai modul (bevezetés a pszichológiába, fejlődéspszichológia, szociálpszichológia, a tanulás és a gondolkodás anatómiai, élettani és fejlődésbiológiai alapjai, a nevelés pszichológiai alapjai);
bc) társadalomismereti modul (közgazdasági és jogi ismeretek, a társadalomtudományi kutatások módszertana, vezetéselmélet);
bd) Európa-tanulmányok modul (az EU integrációs és oktatáspolitikája, nemzetközi szervezetek, struktúrák, döntési folyamatok);
– szakmai törzsanyag: 105–115 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 55–65 kredit
aa) az andragógia alapjai (az andragógia tudományelméleti és tudományfilozófiai alapjai, andragógiaelmélet);
ab) andragógia-történet és komparatív andragógia (az andragógia története, felnőttképzési forrás- és dokumentumelemzés, komparatív andragógia); művelődéstörténet (egyetemes és magyar művelődéstörténet);
ac) a felnőttképzés és az emberi erőforrás-fejlesztés elmélete (emberi erőforrás-elméletek, a felnőttképzés gazdasági és jogi környezete, marketing és minőségbiztosítási alapismeretek);
ad) felnőttoktatási rendszerek, munkaerő-piaci képzések, minőségirányítás (formális, nem formális és informális képzési rendszerek tervezése, szervezése, irányítása és minőségbiztosítása);
ae) szakmai gyakorlat;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba)151 felnőttképzési szervező specializáción: oktatásmarketing – piackutatás; a felnőttképzések tervezése; a felnőttképzés jogi szabályozása; a felnőttképzés módszertana és eszközrendszere;
bb)152 munkavállalási tanácsadó specializáción: munkaerő-piaci ismeretek; pályaismeret; a tanácsadás elmélete és módszertana; szakpszichológiai intézményi gyakorlat;
bc)153 művelődésszervező specializáción: a kultúraközvetítés elméleti és történeti aspektusai, kultúraközvetítő intézményrendszerek/médiaismeret, tér-társadalom-kultúra/művelődésszociológia ismeretek; kulturális/művészeti menedzsment, szociokulturális animáció; kulturális vállalkozások, marketing, PR, művelődés-gazdaságtan; nonprofit szektor és menedzsmentje; szakmai gyakorlat;
bd)154 személyügyi szervező specializáción: munka-, vezetés- és szervezet-pszichológia; munka- és társadalombiztosítási jog; munkaerőgazdálkodás-foglalkoztatáspolitika; humánerőforrás-fejlesztés, személyügyi menedzsment; személyügyi-munkaügyi technikák; szakmai gyakorlat.
9.155 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat a felnőttképzést folytató intézményekben teljesített külső gyakorlatot, továbbá a választott specializációnak megfelelő gyakorlatot foglalja magában, amelyeknek együttes kreditértéke legalább 15 kredit
10.156 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.157 Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy)
2.158 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy
3.159 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2.160 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan tudnak közreműködni a közoktatás és a pedagógiai szolgáltatások rendszerének szakszerű működtetésében. A gyorsan változó és átalakuló nevelési és oktatási rendszer, a növekvő intézményi önállóság és a szakmai, pedagógiai felelősség feltételei között, a neveléstudomány és alkalmazása terén felhalmozódott műveltséganyag ismeretében a társadalom pedagógiai folyamatait és intézményeit képesek szakszerűen átlátni és bennük – szakmai vezetés mellett – közreműködni. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pedagógia alapképzési szakon végzettek képesek:
– hatékonyan közreműködni a közoktatási rendszerben felmerülő pedagógiai feladatok ellátásában;
– szakképzettségüknek megfelelő nevelői tevékenységek – szakmai vezetés alatt történő – tervezésére, szervezésére;
– segíteni az iskolában folyó nevelőmunkát a pedagógiai programok, a vizsgáztatás és értékelés rendszerének kidolgozása során;
– a szakterületi kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására;
– bekapcsolódni a közigazgatás oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásába;
alkalmasak:
– iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási és nevelési feladatok ellátásának hatékony segítésére;
– a nevelés rendszerében mutatkozó tendenciák és problémák szakszerű átlátására és az intézményi fejlesztésben való közreműködésre;
– szakképzettségüknek megfelelő speciális pedagógiai szolgáltatások szakszerű végzésére;
– oktatási ügyekkel foglalkozó szervezetekben, pl. iskolákban, önkormányzatoknál, minisztériumokban alapszintű pedagógiai jellegű ismereteket igénylő munkakörök betöltésére.
Rendelkeznek magas fokú együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek kritikus értékelésének képességével, valamint az értékalapú gyakorlati problémamegoldó gondolkodás képességével.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 20–30 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pedagógiába, pszichológiába, a művelődés és a tudomány világába);
– szakmai törzsanyag: 135–155 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 85–105 kredit
aa) magyar és egyetemes neveléstörténet (a neveléssel, oktatással kapcsolatos történeti tények, események, folyamatok és ezek problématörténeti megközelítése elsősorban az európai kultúrkörben; a nevelés-oktatás intézményrendszerének alakulása; értékközvetítés);
ab) neveléselmélet, nevelésfilozófia (a nevelés filozófiai és módszertani alapjai, a nevelésfilozófia főbb irányzatai, a nevelési helyzetek sajátosságai, a nevelés számára meghatározó személyiség-felfogások, a nevelési folyamat törvényszerűségei; a nevelési tényezők, hatások és módszerek összefüggései, a hatékony pedagógiai kommunikáció);
ac) oktatáselmélet (oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás célrendszere, tartalma; a tanterv, a tanulás, a tanítás alapjai; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési keretei és formái; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok; az oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái);
ad) nevelés- és oktatáslélektan (a családi és intézményes szocializáció nevelési és oktatási kérdései, pszichológiai törvényszerűségek és jelenségek, a problémák és megoldási módok pszichológiai megközelítése; attitűdök és készségek fejlesztése);
ae) nevelésszociológia, oktatás-gazdaságtan, oktatáspolitika (informális és formális nevelés szociológiai kérdései; egyén, csoport, szervezet, társadalom, társadalmi közösségek kérdései, ezek nevelési összefüggései; az ember és az oktatás gazdasági kapcsolata, oktatásfinanszírozás, oktatástervezés; oktatáspolitika: irányítás, szabályozás, stratégia, oktatásirányítási módszerek);
af) összehasonlító neveléstudomány (nevelés és képzés elméletét és gyakorlatát megalapozó módszerek; európai iskolarendszerek; általános és szakmai képzés struktúrái; összehasonlító pedagógiai kutatások);
ag) pedagógiai kutatásmódszertan (kvalitatív és kvantitatív módszerek, empirikus pedagógiai kutatás metodológiai kérdései és eljárásai; a hagyományos és elektronikus adatbázisok, kutatómunkához szükséges adatbázis készítése és használata, a kutatómunka menete, formái, módszerei);
ah) alkalmazott pedagógia (közoktatási intézmények és szervezetek, szakmai gyakorlat);
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) specializációs modulok (nevelési, oktatási, neveléskutatási asszisztensek felkészítése),
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat magában foglalja a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményeiben, a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményeiben és a pedagógiai szakmai-szolgáltató, illetve szolgáltató intézményekben végzett szakmai gyakorlatot, valamint azon intézményekben (múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények) végzett gyakorlatot, amelyekben a fejlesztő program közvetve kapcsolódik a pedagógiai munkához.
10.161 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.162 Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
2.163 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: viselkedéselemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behaviour Analyst
3.164 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2.165 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek:
– szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;
– egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk készítésére, speciális tesztek használatára);
– a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;
– a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző beszámolók készítésére;
– szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;
– vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;
– pszichológiai alkalmasság-, működés- és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára;
alkalmasak:
– minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;
– pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasságvizsgálatok és standard vizsgálóprogramok lebonyolítására;
– egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés- és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.
Rendelkeznek nyitottsággal, toleranciával, közvetlenséggel, elfogadó attitűddel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük bővítésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 25–35 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai); a szakterület gyakorlati készséget fejlesztő ismeretei (általános és pszichológiai statisztika);
– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 85–95 kredit
aa) alaptudományi tanulmányok: 80–85 kredit
kísérleti/általános lélektan (észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció);
evolúciós fejlődéslélektan (evolúciós modellek, fejlődéslélektan: a kognitív, a szenzomotoros, a beszédfejlődés törvényszerűségei; szocializáció: kötődés, éntudatalakítás, nemi indíttatás, érzelmi és morális fejlődés, szociális kogníció, szociális kompetencia);
személyiséglélektan (személyiségelméletek, diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk);
társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);
ab) a pszichológia alkalmazása és története: 5–10 kredit
a pszichológia alkalmazott ágainak (vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás pszichológiája, egészségpszichológia) rendszere, módszertana, terápiás és diagnosztikai eszköztára; pszichológiatörténet; pszichológia, etika és jogi ismeretek;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) határtudományok és differenciált kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, egyéb társadalmi és bölcsészettudományi tanulmányok, differenciált tudományági kutatásmódszertan);
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.166 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.167 Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet (Liberal Arts)
2.168 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist
– választható specializációk: filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, művészettörténet, elméleti nyelvészet, (Philosophy, Aesthetics, Ethics, Religious Studies, Film Theory and History, Communication and Media Science, Art History, Theoretical Linguistics)
3.169 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: szabad bölcsészet
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit
6.2.170 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.171 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Cél továbbá a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása az egyes specializációk diszciplináris sajátosságainak eszközrendszerével. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szabad bölcsészet alapképzési szakon végzettek alapismeretekkel rendelkeznek:
– a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, a vizuális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről és társadalmi szerepéről;
képesek:
– argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására;
– több műfajban írásos és szóbeli prezentációra;
– a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra;
– a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására;
– az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén;
alkalmasak:
– művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására.
Rendelkeznek jó kommunikációs és problémamegoldó képességgel és kritikai szemlélettel. Sikerorientáltság, a minőség iránti elkötelezettség és a munkatársakkal való hatékony együttműködés jellemzi a végzetteket.
8.172 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 25–35 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (a 7 specializáció által ajánlott ismeretkörökből legalább 4 specializációból kell választani: bevezetés a filozófiába, az esztétikába; az etikába; a nyelvtudományba; a vallástudományba; a filmelméletbe; a kommunikációelméletbe; a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába);
– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek 85–95 kredit
logika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, fenomenológia, hermeneutika; esztétika és annak története, műelemzés; etikatörténet, ember és társadalom: kultúrtörténet, pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai ismeretek, társadalomtörténet; vallástörténet, vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz; bevezetés az építészettörténetbe és a műemlékvédelembe, múzeumismeret, ikonográfia, emlékmeghatározás, a művészet társadalmi aspektusa, iparművészet-történet, a művészettörténet forrásai és irodalma, a nyelvírás, a matemaikai logika alapismeretei, számítógépes ismeretek;
b) differenciált szakmai ismeretek 50 kredit
ba)173 szabad bölcsész specializáció: a szakmai törzsanyag általános szabad bölcsész szakterületének választható ismeretei;
bb)174 filozófia specializáció: a filozófiatörténet nagy korszakai és művei, tudományfilozófia, tudatfilozófia, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, analitikus filozófia, szabadon választható ismeretkörök;
bc)175 esztétika specializáció: klasszikus elméletek, modern elméletek, kortárs elméletek, ágazati esztétikák, kanonikus mű, műelemzés, szabadon választható ismeretkörök;
bd)176 etika specializáció: etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia, szabadon választható ismeretkörök;
be)177 vallástudomány specializáció: vallástörténet és valláselmélet, világvallások, vallási jelenségek rendszere, egyetemes és magyar egyház- és felekezettörténet, szabadon választható ismeretkörök;
bf)178 filmelmélet és filmtörténet specializáció: filmtörténet, filmelméletek, filmelemzés, a filmi kompozíció, a filmi elbeszélés, társművészetek és a film, kommunikáció és médiaelmélet, írásgyakorlatok, gyakorlati ismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
bg)179 kommunikáció, médiatudomány specializáció: szabályozott társadalom: jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós ismeretek; kommunikációs tréning, beszéd- és írásművelés, informatikai ismeretek, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok, medializált kommunikáció, médiaismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
bh)180 művészettörténet specializáció: az egyetemes és a magyar művészet nagy stíluskorszakai: antikvitás, középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, módszertani és gyakorlati szaktárgyak, szabadon választható ismeretkörök; a művészettörténet mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a specializáció követelményeinek teljesítését;
bi)181 elméleti nyelvészet specializáció: matematikai és logikai alapismeretek, logika, nyelvleírás, fonológia, magyar fonológia, szintaxis, magyar szintaxis, formális szemantika logikai alapjai, formális szemantika, szemantika, terepmunka;
bj)182 a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell:
– a szabadon választott stúdiumok terhére a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit, továbbá
– a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a specializáció követelményeinek teljesítését.
9. Szakmai gyakorlat: –
10.183 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.184 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)
2.185 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert
3.186 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: politikatudomány
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi politikai, gazdasági, jogi, valamint európai uniós ismereteik birtokában képesek elősegíteni az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelését, valamint a gazdasági, intézményi lehetőségek hatékony kihasználását az állami és a nonprofit szektorban, a helyi önkormányzatoknál, valamint a regionális fejlesztéssel foglalkozó intézményeknél, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértő képes:
– a nemzetközi politikai, gazdasági és jogi ismeretek birtokában a nemzetközi életben való tájékozódásra;
– a nemzetközi viszonyokat érintő koncepciók, elméletek, módszerek használatára;
– az Európai Unió jogi és intézményi felépítésére, az integráció alakulására vonatkozó információk alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértők alkalmasak:
– minisztériumok, kormányzati szervek, állami intézmények nemzetközi és európai uniós feladatainak ellátására;
– az Európai Unió közös vagy közösségi politikái ismeretében önkormányzatoknál, gazdasági társaságoknál és a vállalkozói szektorban az európai uniós tagságból származó feladatok ellátására;
– az EU által meghirdetett pályázatok megírására és projektek menedzselésére.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– társadalomtudományi alapismeretek: 40–50 kredit
multidiszciplináris társadalomtudományi modul (politológia, szociológia, történelem), jogi és közgazdaságtani ismeretek;
– készségfejlesztő, módszertani modul: 20–30 kredit
kommunikáció, idegennyelv, informatika, statisztika;
– szakmai törzsanyag: 85–105 kredit
nemzetközi kapcsolatok modul (nemzetközi gazdasági, nemzetközi jogi, politikai, gazdaságföldrajzi ismeretek, nemzetközi viszonyok rendszere, diplomáciatörténet, regionális és civilizációs tanulmányok);
európai integrációs modul (az európai integráció története, elmélete, európai uniós jogi ismeretek, az EU intézményrendszere, döntéshozatali eljárásai, az EU politikái, nemzetállamok és az EU); differenciált, specializált EU szakmai ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10.187 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.188 Az alapképzési szak megnevezése: politológia (Political Science)
2.189 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: politológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
3.190 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: politikatudomány
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikaelméleti részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikációs, szakmai érdekképviseleti, nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a politológusok képesek:
– a politikai összefüggések, folyamatok és törvényszerűségek elemző áttekintésére;
– megszerzett ismereteik alapján tájékozódásra, eligazodásra a nemzetközi szervezetek és kapcsolatok rendszerében;
– az igazgatásban használatos informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására.
A politológusok ismerik:
– az állami, politikai szervezetek, pártok és civil szervezetek működését, a választási rendszerek, kormányformák típusait;
– a politikai szocializáció, a politikai kultúra és a politikai értékek alapfogalmait;
– államközi kapcsolatok szervezeti és igazgatási feladatait;
– az EU szervezetét és működését.
Az alapfokozat birtokában a politológusok alkalmasak:
– politikai szakértői elemző feladatok ellátására, humánpolitikai feladatok elvégzésére;
– politikai intézmények működésével kapcsolatos ismeretek birtokában szervező, döntés-előkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munka végzésére;
– szervező és menedzseri feladatok ellátására a központi, regionális, valamint a nemzetközi szervezetekben;
– a politikai igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában alapszintű problémák megoldására;
– szakterületükön összehasonlító elemzések, szakértői anyagok készítésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– társadalomtudományi alapismeretek: 20–30 kredit
szociológia, társadalomfilozófia, társadalomelmélet, közgazdaságtan, a kommunikációelmélet alapjai;
– szakmai törzsanyag: 110–160 kredit
politikatudomány alapjai, egyetemes és magyar politikai gondolkodás története, XX. századi társadalom és politikatörténet, magyar politikai rendszer, jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok elmélete, módszertani ismeretek, differenciáló szakmai ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10.191 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.192 Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
2.193 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: szociális munkás
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
3.194 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: szociális
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A szociális képzési ág közös kompetenciái
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:
– tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;
– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat;
– a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;
alkalmasak:
– a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;
– az informatikai eszközök használatára;
– a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek:
– a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére;
– a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére;
– az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére;
– az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és -megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére;
– az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására;
– a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak:
– a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére;
– az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására;
– a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó képzés: 30–40 kredit
szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek;
– szakmai törzsanyag: 105–135 kredit
szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit
10.195 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.196 Az alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
2.197 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: szociálpedagógus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
3.198 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: szociális
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A szociális képzési ág közös kompetenciái
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:
– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges, elsősorban társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, szociális munkára vonatkozó, másrészt pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;
– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges ismeretszerzés módjait és a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
– a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;
alkalmasak:
– a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;
– az informatikai eszközök használatára;
– a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok képesek:
– az elsajátított társadalomismereti, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi ismeretek és alapelvek alkalmazására különösen a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás területén;
– a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére;
– a szociális problémák, a kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására, elemzésére, kezelésére,
– társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények és összefüggések feltárására és értelmezésére;
– a gyermekek és fiatalok szocializációja, személyiségfejlődése sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemzésére;
– az egyének, családok, csoportok, közösségek jog- és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére.
Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok alkalmasak:
– a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére;
– a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére;
– a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony alkalmazására.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó képzés: 30–40 kredit
szociális, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, egészségtudományi alapismeretek, társadalomismeret;
– szakmai törzsanyag: 110–145 kredit
a szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái és módszerei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; pedagógia; jog és jogi igazgatás; egészségügyi ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív terepgyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit
10.199 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.200 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)
2.201 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: informatikus könyvtáros
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist
3.202 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: társadalomismeret
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.203 A specializációhoz rendelhető minimális kreditértéke: 35 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan informatikus könyvtárosok képzése, akik korszerű könyvtári-informatikai ismeretek birtokában képesek a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek betöltésére. Képesek információhordozók, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, közreadására; a könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére. Felkészültek az információs szolgáltatások működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtárosok ismerik:
– a hazai és európai uniós könyvtári és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket, programokat;
– a hazai és nemzetközi dokumentumok és információk értékelésével, kiválasztásával, a gyűjteményszervezéssel, a formai és tartalmi feldolgozással, a keresőrendszerek működtetésével, fejlesztésével, valamint a szolgáltatások nyújtásával és tervezésével kapcsolatos alapelveket;
– az informatikai és infokommunikációs eszközök, módszerek, technikák alkalmazásának, hasznosításának lehetőségeit, a számítógépes információs rendszerek alkalmazásával, működtetésével, fejlesztésével, továbbá az elektronikus dokumentumok létrehozásával kapcsolatos alapelveket;
– a különböző tanulási források felhasználását;
– a feladataik ellátásához szükséges szervezési, marketing, kapcsolattartási és -építési, tervezési, projektvezetési, minőségfejlesztési, humán erőforrás fejlesztési alapfogalmakat, alapelveket.
Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtáros képes, illetve alkalmas:
– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
– az informatikus könyvtáros munkához szükséges szóbeli, írásbeli, idegen nyelvi, interperszonális és a felhasználókkal való kommunikációs, prezentációs, készségek elsajátítására, fejlesztésére;
– információk rendszerezésére és feldolgozására;
– idegen nyelven és a kommunikáció legújabb eszközeivel kommunikálni; információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek bemutatni;
– az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek megértésére, értelmezésére.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködési készséggel, minőségtudattal, sikerorientáltsággal, saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, szolgáltatásorientáltsággal, alapvető pedagógiai és andragógiai készségekkel, egyéni döntéshozatalhoz és csoportmunkához szükséges képességgel, szervező- és kezdeményezőkészséggel.
8.204 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 18–25 kredit
kommunikációs készségfejlesztés, filozófia, szociológia, kutatásmódszertan, anyanyelvi képességfejlesztés, könyvtár- és információtudományi ismeretek, kommunikációelmélet alapjai, olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia, informatikai alapismeretek, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet;
205 szakmai törzsanyag: 95–105 kredit
formai feltárás, dokumentumleírás, osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek, tartalmi feltárás, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet; könyvtártan, könyvtári menedzsment alapjai, tájékoztatás, információforrások, információelmélet, adatbázis-építés és -kezelés, könyvtárgépesítés, információs rendszerek, hálózati ismeretek; pedagógiai, pszichológiai modul; szakmai gyakorlat;
– differenciált szakmai ismeretek: 35–50 kredit
pl. elektronikus és digitális, EU információs, felsőoktatási könyvtári, gyermekkönyvtári, iskolai könyvtári, információ- és tudásmenedzsment, könyvtörténeti, közkönyvtári, különgyűjtemények, szakkönyvtári, tartalomszolgáltatás, weblapszerkesztő, -programozó specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatot foglalja magában, kreditértéke 15 kredit
10.206 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.207 Az alapképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány (Communication and Media Science)
2.208 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: kommunikátor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication
3.209 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: társadalomismeret
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.210 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 35 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: nincs, a szakdolgozat a záróvizsga letételéhez szükséges kritérium jellegű követelmény
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok képesek:
– a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó alapfogalmak és alapelvek elsajátítására;
– a társadalom működésével kapcsolatos összefüggések megismerésére, értékelésére, elemzésére;
– kommunikációs készségek elsajátítására, illetve ezek fejlesztésére;
– helyesen megítélni a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül;
– a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak megfelelően érvek kifejtésére, helytálló vélemény megformálására vagy nézet megalkotására.
Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak:
– információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel hatékonyan kommunikálni;
– az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülő problémák megoldására;
– a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok, továbbá közvetítő-társadalmi segítők, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására.
Rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel, kritikai önreflexióval, felelősségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással.
8.211 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó modul: 40–55 kredit
ember és társadalom, a szabályozott társadalom, társadalomtörténet, elemzési technikák, kommunikációs készségfejlesztés;
– szakmai törzsmodul: 90–140 kredit, ebből
a) szakmai elméleti ismeretek: a kommunikáció és a média társadalomtörténete; a kommunikáció fontosabb színterei, a kommunikáció fontosabb eszközei, a kommunikáció fontosabb funkciói, a kommunikáció interpretációja, a társadalmi kommunikáció – 15–25 kredit; továbbá szakmai gyakorlat – 10–20 kredit;
b) speciális kommunikációs ismeretek: 15–25 kredit
ba) humán kommunikációs ismeretek: média és kommunikáció, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok;
bb) médiakommunikációs ismeretek: medializált kommunikáció, a médiakommunikáció sajátos színterei, médiaismeretek, médiadinamikák, a média szabályozása;
c) választható szakmai ismeretek: 15–25 kredit;
d) differenciált szakmai ismeretek: pl. PR, marketing, üzleti kommunikáció; újságírás (nyomtatott, rádiós, televíziós, on-line); hálózati kommunikáció; közéleti kommunikáció; mediáció; segítő-fejlesztő; egyházi kommunikáció; nemzetközi kommunikáció; vizuális kommunikáció; archiválás; kommunikáció technológia specializációkhoz tartozó ismeretkörök: 35–45 kredit
9.212 Idegenyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.213 Az alapképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)
2.214 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: alapszakos kulturális antropológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist
3.215 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: társadalomismeret
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a kulturális antropológia elméleteinek, módszertanának, kutatástechnikáinak ismeretében képesek a kulturális-társadalmi élethelyzeteket jellemző gyakorlati problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, valamint megoldási javaslatok kezdeményezésére és azok végrehajtásában való közreműködésre. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok képesek:
– elsajátítani a komplex és hagyományos társadalmak, kultúrák működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket, a kulturális társadalmi élet működésének szabályszerűségeit;
– megismerni a kulturális antropológia és a kapcsolódó tudományterületek elméletét, módszertanát, kutatástechnikai eljárásait;
– a lokális-regionális és globális szintű problémák elkülönítésére, sajátosságaik felismerésére;
– helyesen tájékozódni a mai kulturális és társadalmi problémák területén;
– önálló antropológiai terepmunka keretében minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, bemutatására, értékelésére, értelmezésére és magyarázatára;
– a kulturális antropológia alapvető elméleteinek és koncepcióinak alkalmazásával megfelelő érvek kifejtésére és helytálló vélemény megformálására.
Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok alkalmasak:
– az antropológia alkalmazott szakterületein magas színvonalú szakmai munka végzésére; az ezeket biztosító intézményi és infrastrukturális feltételek kialakítására;
– önálló antropológiai terepmunka végzésére, kulturális-társadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok elemzését igénylő feladatok ellátására;
– krízishelyzetek, konfliktusok felismerésére, megelőzésére, megoldási javaslatok tételére, azok megvalósításában való közreműködésre;
– állami-önkormányzati, civil-nonprofit, piaci-vállalkozói szervezetekben felmerülő szociális problémák, társadalmi szituációk megoldásához javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában szakemberként közreműködni;
– a komplex és a hagyományos kultúrákra és társadalmakra vonatkozó információk, érvek és elemzések – akár idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel történő – hatékony kommunikálására;
– a társadalmi kommunikáció színterein mediátori szerep betöltésére;
– közösségfejlesztésre, civil szerveződések előmozdítására;
– hatékonyan fellépni a társadalmi diszkrimináció bármely formájával szemben;
– hozzájárulni az előítéletes gondolkodáshoz, rasszizmushoz köthető konfliktusok enyhítéséhez;
– részt venni roma és kisebbségi közösségek integrációját szolgáló programok kidolgozásában, végrehajtásában;
– kulturális és társadalmi hatású lokális és regionális döntési folyamatok előkészítésére, a döntéseket elősegítő adekvát véleményalkotásra.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, felelősségtudattal, önismerettel, empátiával és a kulturális és társadalmi „másság” iránti toleranciával, a feladatok ellátásához szükséges humán és szociális készségekkel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó modul: 40–50 kredit
antropológiaelmélet és -történet; az antropológia kutatásmódszertana; társadalomismeret (társadalomelmélet, társadalomfilozófia, jogtudomány alapjai, politikatudomány alapjai); továbbá szociológiai, szociálpolitikai, néprajzi, demográfiai, társadalomtörténeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai alapismeretek;
– szakmai törzsmodul: 105–125 kredit
népek és kultúrák Európában (antropológiai ismeretek Európa népeiről és kisebbségeiről; a roma kultúra antropológiája; együttélési modellek Közép-Kelet-Európában; ehhez kapcsolódóan az etnikai identitás, társadalmi mobilitás, multikulturális és interkulturális kommunikáció témakörei), a vizuális kultúra antropológiája (mindennapok vizuális kultúrája, médiaantropológia), a modern társadalmak antropológiája (kulturális különbségek és változások a magyar társadalomban, a társadalmi nemek antropológiája, globalizáció és regionalizmus, a nemzeti kultúra antropológiája, továbbá a társadalmi krízishelyzetek, a szubkultúrák és deviancia, perifériális társadalmi csoportok antropológiája), készségtárgyak (munkaerő-piaci elhelyezkedést biztosító kompetenciák kialakítása: mediáció, pályázatírás, kommunikáció, önismeret); gyakorlat (terepmunka szemináriumok, gyakorlati terepmunka, szakmai gyakorlat).
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat a terepmunka során kialakított antropológiai tudásterületekhez (kisebbségkutatás, társadalmi krízishelyzetek vizsgálata, vizuális kulturális antropológia, roma kultúra) kapcsolódó különböző intézményekben teljesítendő egyéni gyakorlat.
10.216 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.217 Az alapképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
2.218 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: szociológia alapszakos szakelőadó
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
3.219 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: társadalomismeret
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 77 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szociológia alapszakos szakelőadók képzése, akik a megszerzett szociológiai alapismereteik birtokában segíthetik a tudásalapú információs társadalom megvalósulását, az életminőség javulását, az esélyegyenlőség feltételeinek javítását, a társadalmi demokrácia kiteljesítését, valamint a szociális integráció erősítését. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók képesek:
– a strukturális és regionális egyenlőtlenségek szociológiai okainak ismeretében a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására, elemzésére;
– az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését célzó programok kidolgozásában való közreműködésre;
– a társadalmi hatású döntések szociológiai előkészítésére;
– a társadalmi integráció erősítését, különösen a romák társadalmi integrációját szolgáló komplex programok kidolgozásához és megvalósításához szükséges szociológiai megközelítésmód érvényesítésére;
– a társadalmi demokrácia kiteljesedésének elősegítésére, civil szerveződések előmozdítására;
– a szociológiailag releváns információk gyűjtésére, feldolgozására, a legkorszerűbb informatikai eljárások alkalmazására;
– az Európai Unió polgáraira jellemző életminőség objektív és szubjektív feltételeinek megvalósításában való közreműködésre.
Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók alkalmasak:
– társadalmi konfliktusok kezelésében való közreműködésre;
– a társadalmi hatású fejlesztési projektek előkészítésére, pályázatok készítésére, értékelésére, monitorozására, minőségbiztosítására, megvalósításuk irányítására;
– a helyi fejlesztési lehetőségek feltárására, fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában való részvételre.
A szakon végzettek rendelkeznek a társadalmi problémák iránti érzékenységgel, nyitottsággal, együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, a szociokulturális különbözőségek ismeretén alapuló empátiával és toleranciával.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó képzés: 60–70 kredit
bevezetés a szociológiába és a társadalomtudományokba (szociológiai, szociológiatörténeti, szociológiaelméleti, politikatudományi, jogtudományi, kulturális antropológiai alapismeretek); társadalomismeret (szakszociológiai, szociálpszichológiai, demográfiai, európai uniós ismeretek); szociológia módszertana; orientációs tárgyak;
– szakmai törzsanyag: 90–100 kredit
társadalomtörténet, a mai magyar társadalom, társadalmi struktúra és rétegződés, szakszociológiai ismeretek, szociológiai irányzatok, terepgyakorlatok, orientációs gyakorlatok (adatgyűjtési, adatfeldolgozási, adatelemzési ismeretek), idegen nyelv, kommunikációs, informatikai ismeretek, módszerek.
9.220 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.221 Az alapképzési szak megnevezése: társadalmi tanulmányok (Social Sciences)
2.222 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadó
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Scientist
3.223 Képzési terület: társadalomtudomány
4. Képzési ág: társadalomismeret
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képzése, akik tájékozottak a társadalomtudományok elméleti és módszertani alapjaiban, elsajátítják a társadalomkutatások alapvető készségeit. Alkalmasak arra, hogy kutatásszervezőként, tudományos segédmunkatársként tevékenykedjenek, illetve közigazgatási, tájékoztatási, közművelődési intézményekben, politikai és közéleti szervezetekben, valamint humánpolitikai területen helyezkedjenek el. Képesek elemzési feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képesek:
– a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére és rendszerszerű értelmezésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárására;
– módszertani ismereteik alapján adatok gyűjtésére, rendszerezésére, alapszintű adatelemzések készítésére;
– társadalmi jelenségek sokoldalú (komplex társadalomtudományi) megközelítésére és értelmezésére;
– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel hatékony kommunikációra;
– kapcsolatteremtésre, kreativitásra és kooperációra a problémák kezelésében, az egyének, közösségeik és az önkormányzati-állami intézmények között.
Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók alkalmasak:
– ügyintézői, asszisztensi munkacsoportok irányítására;
– szakmai irányítás mellett kutatási résztevékenységek végzésére;
– részfeladatok önálló megoldására.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó képzés: 60–80 kredit
bevezetés a társadalomtudományokba (a társadalomelmélet alapjai, társadalomtörténet, logika, filozófia, kommunikációelmélet, társadalomszerkezet, társadalmi folyamatok, életmód, életciklusok); egyén és társadalom (bevezetés az alkotmányjogba, társadalompolitika, szociálpszichológia, közgazdasági alapismeretek); módszertani ismeretek (a társadalomkutatás módszerei, bevezetés az ismeretelméletbe, társadalomstatisztika); orientációs tárgyak;
– szakmai törzsanyag: 75–97 kredit
elméleti tárgyak (bevezetés a politikatudományba, bevezetés a pszichológiába, bevezetés a szervezetek működésébe, kultúra- és művelődéstörténet, a társadalom kulturális tagoltsága); gyakorlati tárgyak (statisztika, a magyar társadalom statisztikai leírása), készségtárgyak (kommunikációs technikák, számítógépes alapismeretek); differenciált szakmai ismeretek.
9.224 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
IV.225 INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET
1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.226 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
2.227 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: gazdaságinformatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. Képzési ág: informatikai
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.228 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 95 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.229 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok, a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására, az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére, az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
– a közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazására;
– az üzleti problémák IT-vel támogatott megoldására;
– szakképzettségüknek megfelelő feladatok felelősségteljes végrehajtására;
– az adott szakterület új ismereteinek és eredményeinek a befogadására;
– folyamatos tanulásra, saját tudásuk bővítésére, új kompetenciák elsajátítására;
– kommunikációs készségük, tárgyalóképes idegennyelv-ismeretük birtokában partnerekkel, gazdasági, közgazdasági szakemberekkel, informatikai fejlesztéseket végző munkatársakkal való hatékony együttműködésre;
– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmasak:
– üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására;
– rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés és/vagy számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára;
– adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
– a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT-alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére;
– az üzleti és informatikai szakemberekkel együttműködve, felhasználva a leghatékonyabb IT-megoldásokat a gazdasági problémákra megoldási változatok készítésére, informatikai támogatás és/vagy fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására;
– a szervezet informatikai egységének menedzselésére, a működtetési kockázatok kezelésére, kisebb fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására, informatikai feladatok outsourcing megoldásaiban és auditálásában az együttműködésre;
– gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (operatív, menedzsment-szintű és felsővezetői információigények meghatározására és kielégítésére, vállalatirányítási és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermozgatási feladatainak ellátására).
8.230 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 20–40 kredit
analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány, egyéb természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 30–40 kredit
közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EU-ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan);
– szakmai törzsanyag: 65-110 kredit
rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok), szoftvertechnológia modul (programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés); információrendszer modul (adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés,
-menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.
9.231 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
10.232 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2.233 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.234 Az alapképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
2.235 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: mérnökinformatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. Képzési ág: informatikai
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.236 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kredit: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.237 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusok képesek:
– az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására;
– informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására;
– programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben;
– szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára;
– információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatára;
– korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;
– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusoktól – figyelembe véve a várható szakirányokat – legalább két kompetencia elvárt az alábbiak közül: alkalmasság
– számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;
– kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra;
– vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével;
– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére.
8.238 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40-45 kredit
matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 20-25 kredit
közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 100-150 kredit
rendszertechnika modul (mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); szoftvertechnológia modul (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia, egyes programozási feladatok); informatikai rendszerek modul (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek felépítése, modellezése és analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága, információbiztonsági ismeretek, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata); differenciált szakmai ismeretek.
9.239 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
10.240 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.241 Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
2.242 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: programtervező informatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
3. Képzési terület: informatika
4. Képzési ág: informatikai
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.243 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.244 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan programtervező informatikusok képzése, akik képesek szoftver orientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellátni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok képesek:
– algoritmusok tervezésére, elemzésére és megvalósításukra a legfontosabb programozási paradigmák figyelembevételével;
– szoftverfejlesztési módszertanok és technológiák alkalmazására;
– adatmodellezésre, adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerben, a SQL használatára;
– mesterséges intelligencia technikák, eszközök alkalmazására, logikai programozására;
– osztott rendszerek használatára, WEB programozásra;
– numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására;
– az informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok készség szintű használatára;
– az alkalmazási területek informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködésre és modellalkotásra.
Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok alkalmasak:
– vállalati információs rendszerek tervezésére és készítésére valamely korszerű modellező eszköz segítségével;
– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére;
– szakértői rendszerek fejlesztésére és működtetésére;
– az informatika formális modelljeinek alkalmazására;
– multimédia alkalmazások tervezésére, fejlesztésére és működtetésére;
– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.
8.245 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– matematikai és természettudományos alapismeretek: 30-60 kredit
analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, egyéb matematikai és természettudományos ismeretek;
– számítástudományi ismeretek: 20-35 kredit
logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 60-100 kredit
szoftvertechnológia modul (a programozás módszertani alapjai, programozási technológia, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet, nemzetközi jó gyakorlatok); rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, internet eszközök és szolgáltatások); információs rendszerek modul (az adatbázisok elméleti alapjai, adatbázisok tervezése, megvalósítása, menedzselése, információs rendszerek, további informatikai ismeretek, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek (informatikai alkalmazások: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások), gazdasági és humán ismeretek: makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi informatikai ismeretek).
9.246 Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
10.247 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
V.248 JOGI KÉPZÉSI TERÜLET
1.249
2.250
3. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.251 Az alapképzési szak megnevezése: igazságügyi igazgatási (Judicial Administration)
2.252 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: igazságügyi szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Judicial Administration Manager
3.253 Képzési terület: jogi
4.254 Képzési ág: igazságügyi
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan igazságügyi szervezők képzése, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika gyakorlati és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők képesek:
igazságügyi döntések előkészítésére és végrehajtására;
önálló igazságügyi feladatok megoldására;
az államigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges jogalkalmazási technikák alkalmazására.
Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők alkalmasak:
– igazságügyi szervezői-vezetői feladatok ellátására;
– az igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában problémák megoldására;
– szakigazgatási területeken, önkormányzatoknál és más közigazgatási szerveknél előkészítő, végrehajtó, ügyviteli feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 40–60 kredit
társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai, kommunikációs ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, az Európai Unió jog- és intézményrendszerére vonatkozó ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (statisztikai és informatikai ismeretek);
– szakmai törzsanyag: 95–125 kredit
igazgatástörténeti modul (a modern magyar igazságszolgáltatás és a közigazgatás történeti alapjai); szakigazgatási modul (a bíróság szervezet- és igazgatási rendszere); pénzügyi, közgazdasági modul (adó és pénzügyi, közgazdaságtani, a gazdasági társaságokra vonatkozó ismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; igazságügyi eljárásjogi modul (polgári peres, nemperes, büntetőeljárásjogi, bírósági ügyiratkezelési ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele 40 óra szakmai gyakorlat elvégzése.
10.255 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.256 Az alapképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social Insurance Administration)
2.257 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Insurance Expert
– választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations, Social Insurance Administration)
3.258 Képzési terület: jogi
4.259 Képzési ág: munkajogi
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 25 kredit
6.2.260 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.261 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan munkaügyi kapcsolatokkal és társadalombiztosítással összefüggő feladatokat elvégző szakemberek képzése, akik jogi és szakmai ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy munkaügyi kapcsolatok alakításában és társadalombiztosítási ügyek intézésében közreműködjenek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a munkaügyi kapcsolatok specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember képes:
– kollektív tárgyalás folyamatának előkészítésére, tervezésére;
– szakértői, tanácsadói közreműködésre a kollektív szerződés megkötésében;
– munkaügyi konfliktusok és viták felismerésére, vitarendezési eszközök és eljárások kiválasztására és alkalmazására;
– az érdekegyeztetés folyamatának, intézményeinek megismerésére;
alkalmas:
– a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén érdekegyeztetési fórumok kialakítására, eljárási szabályainak kidolgozására;
– a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek tevékenységének szervezésére;
– az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységének tervezésére, végrehajtására;
– munkavédelem, munkaerőpiaci politikák, foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjének meghatározására és azok betartásának ellenőrzésére.
Az alapfokozat birtokában a társadalombiztosítási igazgatási specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember képes:
– társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és folyósítására;
– egészségügyi szolgáltatóknál működtetési és finanszírozási feladatok ellátására;
– informatikai rendszerek felhasználására;
alkalmas:
– a központi és helyi társadalombiztosításban, adóigazgatási szerveknél, valamint magánbiztosítóknál igazgatási feladatok ellátására;
– költségvetési szervek, magánbiztosítási pénztárak, gazdálkodási-pénzügyi feladatainak elvégzésére;
– a társadalombiztosítási és magánbiztosítási rendszer ellenőrzésére.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8.262 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeret: 25–50 kredit
társadalomtudományi alapismeretek (politikai intézmények működése, politológia, szociológia, társadalomtörténet); jogtudományi alapismeretek (általános jogi ismeretek, alkotmánytan, polgári jogi és társasági jogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (munkaügyi kapcsolatok, vezetési és szervezési ismeretek, informatika, számítástechnika, statisztika, demográfia, szociálpolitika, általános és szakmai lélektan);
– szakmai törzsanyag: 70–110 kredit
igazgatástörténeti modul (munkaügyi kapcsolatok társadalomtörténete, szociális jog kialakulása és alapjai); általános igazgatási modul (közigazgatási alapismeretek, közigazgatási és munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek, az EU alapintézményei és jogrendszere); szakigazgatási modul (munkaügyi, egészségügyi és szociális szakigazgatás, foglalkoztatáspolitika); pénzügyi-közgazdasági modul (közgazdaságtan, pénzügyi és adójogi ismeretek, számvitel, vállalat-gazdaságtan, költségvetési gazdálkodás); közszolgálati és munkajogi modul;
– differenciált szakmai ismeretek: 27–40 kredit
munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele 4 hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10.263 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
5.264
6.265
VI.266
VII.267 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET
1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.268 Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott közgazdaságtan (Applied Economics)
2.269 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),
– szakképzettség: közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Applied Economics
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: közgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit
6.2.270 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapvető mikro- és makrogazdasági, ágazati és funkcionális közgazdasági ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein közgazdasági elemző munkára, önálló munka végzésére a döntés-előkészítő, -elemző feladatok megoldásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket,
– a gazdálkodás különböző területeinek alapvető elveit és eszközeit,
– a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait,
– a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és irányítás alapelveit és módszereit,
– a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU működési rendszerét és politikáit.
Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a gazdasági problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére,
– a megszerzett tudás alkalmazására, gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldására,
– elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére,
– önálló és csoportmunka végzésére.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének képességével.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–70 kredit
matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;
– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit
EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;
– szakmai törzsanyag: 80–100 kredit
gazdaságelméleti, gazdaságstatisztikai, pénzügyi, elmélettörténeti, gazdaság modellezési, gazdaságpolitikai, ágazati és funkcionális gazdaságtani, közösségi gazdaságtani, világ- és Európa-gazdaságtani, környezet gazdaságtani, közpolitikai ismeretek, továbbá differenciált szakmai ismeretek.
9.271 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
2.272 GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGY-MATEMATIKAI ELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.273 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (Economic and Financial Mathematical Analysis)
2.274 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),
– szakképzettség: közgazdász gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: közgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit
6.2.275 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.276 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan közgazdasági szakemberek képzése, akik az elméleti és módszertani, különösen a gazdaságelemzési és modellezési ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein – beleértve az Európai Unió, a központi állami irányítás, a regionális, önkormányzati és vállalati szintet – önálló munkavégzésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon végzettek ismerik:
– a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait,
– a gazdaság intézményrendszerét, működésük elveit és folyamatait,
– az információszerzés és -elemzés módszereit,
– a nemzeti és nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, a gazdasági folyamatok szervezésének és irányításának alapelveit és módszereit,
– a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás alapelveit és modelljeit,
– a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket,
– az EU működési rendszerét és politikáit.
Az alapfokozat birtokában a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon végzettek alkalmasak:
– a különböző gazdasági folyamatok elemzésére, tervezésére, irányítására,
– az önálló és csoportos gazdasági elemzések végzésére, kollektív döntések előkészítésében való részvételre,
– a gazdaságelemzési módszerek innovatív és kreatív alkalmazására,
– a stratégiai jellegű gazdaság- és vállalatpolitikai problémák felismerésére, ill. a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére,
– elemzések, jelentések, felmérések készítésére magyar és legalább egy idegen nyelven,
– önálló és csoportmunka végzésére.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia és szinergia lehetősége felismerése képességével.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–85 kredit
matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;
– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit
EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;
– szakmai törzsanyag: 80–90 kredit
gazdaságelméleti, elmélettörténeti, matematikai közgazdaságtani, operációkutatási, statisztikai, pénzügyi, alkalmazott modellezési, gazdaságpolitikai ismeretek.
9.277 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.278 Az alapképzési szak megnevezése: közszolgálati (Public Services)
2.279 Az alapképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász közszolgálati alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Services
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: közgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit
6.2.280 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja gyakorlatorientált gazdaságtudományi, társadalomtudományi, szervezési-vezetési és módszertani felkészültséggel rendelkező interdiszciplináris gazdasági szakemberek képzése a közszektor mikro-szintű, állami és nem állami intézményei, nonprofit szervezetei, a központi és helyi szintű kormányzati hivatalok és testületek, valamint az ágazati közpolitikák kezdeményezésében és megvalósításában szerepet játszó hazai és nemzetközi szervezetek számára, akik kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a közszektor gazdaságtanának alapvető összefüggéseit,
– a közszolgáltató és nonprofit szervezetek működési elveit és rendszerét, folyamatait,
– a szervezetfejlesztés, szervezeti folyamatok és rendszerek, irányítás, személyzeti menedzsment, kompetenciafejlesztés, intézményi kultúra, tervezési stratégia alapvető szakismereteit,
– az EU működésének és szakpolitikáinak fő jellemzőit,
– a közpolitika megvalósításának folyamatát és a folyamat befolyásolásának alapvető eszközrendszerét,
– a költségvetési gazdálkodás és közszolgálati menedzsment alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket, és az azok befolyásolására használatos átfogó módszereket,
– a köz- és nonprofit szervezetek létrehozására, szervezésére, működtetésére és irányítására, fejlesztésére vonatkozó alapvető elveket és módszereket,
– a közjót előmozdító döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzés és megoldáselemzés alapvető módszereit.
Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a valóságos közpolitikai problémák és megoldások, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások kreatív alapfokú elemzésére,
– a közszektor szervezeteiben és intézményeiben elemző, tervező és középszintű irányító munka folytatására,
– a pénzügyi, közmenedzsment, és információtechnikai ismeretek összetett alkalmazására,
– szakterületi jelentések, felmérések elkészítésében való részvételre,
– döntések előkészítésében, megalapozásában való részvételre,
– a munkájukhoz szükséges információ menedzselésére,
– az önálló és felelős munkavégzésre,
– csoportban végzett munkára.
Rendelkeznek kommunikációs és együttműködési készséggel, kritikai érzékkel, felelősségtudattal és lojalitással, a társadalmi értékek iránti elkötelezettséggel, a közpolitika más szereplőinek felfogása iránti megbecsüléssel és empátiával.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–70 kredit
matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;
– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit
EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;
– szakmai törzsanyag: 80–100 kredit
közigazgatási és jogági ismeretkör (közintézményjogi alapismeretek, alkotmánytan, gazdasági jogi (civilisztikai) alapismeretek); közmenedzsment ismeretkör (a közszektor és a közszolgáltatások modernizációja, közcélú szervezetek vezetése és stratégiai tervezése); államháztartás-költségvetés ismeretkör (költségvetési politika, költségvetési szervek számvitele); közpolitikai ismeretkör (társadalompolitika, etika és felelősség, közpolitika elemzés); továbbá differenciált szakmai ismeretek.
9.281 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.282 Az alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)
2.283 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),
– szakképzettség: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Administration and Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit
6.2.284 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények folyamatainak tervezésére, elemzésére, valamint a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok irányítására, szervezésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a gazdálkodás alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és azok befolyásolására használatos módszereket,
– az erőforrásokkal, termelési tényezőkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elemzési, értékelési, lebonyolítási eszközeit, módszereit,
– a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelveit és módszereit,
– a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelveket és módszereket.
Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a gazdálkodó szervezetekben szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésére,
– a problémamegoldó technikák vállalati döntések előkészítésében való alkalmazására,
– idegen nyelven és az informatika segítségével is a hazai és a nemzetközi üzleti környezetben hatékonyan kommunikálni,
– a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, az önálló karrierépítésre tapasztalatainak értékelése és folyamatos továbbképzés útján; az alapképzésben megismert szakterület gyakorlati úton való kiszélesítésére,
– önálló munka végzésére a vállalati rendszer különböző részterületein,
– a gazdálkodó szervezetek általános gazdálkodásához és szervezéséhez kapcsolódó munkakörökben vezetői feladatok ellátására.
8.285 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
vállalati pénzügyek, számviteli elemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást adó ismeretek.
9.286 Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
10.287 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.288 Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)
2.289 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit
6.2.290 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek ismerik:
– a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit,
– a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és nonprofit szférában,
– a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más folyamataival, funkcióival,
– a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét,
– az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,
– a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolyamatait és technikáit,
– a logisztikai folyamatokat,
– az e-üzlet módszereit és hátterét,
– képesek a marketing értékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra.
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek alkalmasak:
– kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,
– különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,
– önálló és csoportmunka végzésére,
– a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel való együttműködésre,
– reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére,
– a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére,
– egyes logisztikai feladatok ellátására,
– a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek használatára,
– jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.
8.291 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
vállalatirányítás, kereskedelem gazdaságtana, marketing menedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek, marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média gazdaságtan, továbbá választható specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, a kereskedelem vagy marketing szakanyagához kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
9.292 Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
10.293 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
6. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.294 Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások (Human Resources)
2.295 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Human Resource Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit
6.2.296 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritérium-követelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésben szerezhető kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:
A képzés célja: a gazdaságtudományokban jártas, módszertanilag felkészült, megfelelő szakmai és általános műveltséggel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, üzleti, vezetési, szociológiai, pszichológiai, politológiai, jogi és kommunikációs ismereteikre támaszkodva képesek a munkaerőpiacok elemzésére, az emberierőforrás-gazdálkodás funkcióinak ellátására, korszerű módszereinek alkalmazására, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, az érintett területeken szervezési, elemzési, tervezési, döntés-előkészítési és szolgáltatási feladatok megoldására, továbbá a megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzési szakon történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a gazdálkodás fogalmait, legfontosabb összefüggéseit és a gazdálkodást meghatározó tényezőket,
– az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési módszereit,
– az emberierőforrás-gazdálkodás szervezeti és információs rendszerének működését,
– a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, az emberi tőkebefektetések és hozamok vizsgálatát,
– a munkaerő-piaci, érdekegyeztetési és emberierőforrás-fejlesztési folyamatok elemzését és koordinálását, az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok megoldását az üzleti életben és a közszolgálatban.
Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetőleg vállalkozásokban az emberi erőforrások fejlesztését és hasznosítását elősegítő gazdálkodási, elemzési és tervezési feladatok ellátására,
– önálló munkavégzésre és csoportmunkára,
– közgazdasági megfontolásokra épülő, gazdasági kalkuláción alapuló meggyőző szakmai érvelésre, informatikailag támogatott korszerű elemzési módszerek, tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,
– megbízható munkavégzésre multikulturális környezetben,
– vezetői, tanácsadói munka támogatására,
– munkaerő-piaci elemzések készítésére, emberierőforrás-gazdálkodási funkciók és érdekegyeztetési folyamatok vizsgálatára,
– a személyügyi, a munkaerő-piaci és az érdekképviseleti szervezetekben szolgáltatási feladatok ellátására,
– az emberierőforrás-fejlesztési és hasznosítási döntéseket előkészítő módszerek és technikák alkalmazására, az elemzésekhez szükséges információk megszerzésére, feldolgozására, felmérések, jelentések elkészítésére.
8.297 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–100 kredit
matematikai alapok, statisztika, informatika, mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, munkagazdaságtan, környezet-gazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, vezetés és szervezés, gazdasági jog, számvitel alapjai, vállalati pénzügyek, emberierőforrás-menedzsment, marketing, készségfejlesztő gyakorlatok, szaknyelv, egyéb üzleti alapozó ismeretek;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
filozófia, szociológia, pszichológia, politológia, jog, gazdaságtörténet, demográfia, gazdaságpolitika, európai uniós ismeretek, egyéb szakmai és társadalomtudományi ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
munkaerő-piaci intézmények és politikák, szervezet- és munkaszociológia, munkahelyi és munkaerőpiaci képzés, munkaügyi kapcsolatok rendszere, munkajog, kompetencia- és ösztönzésmenedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, személyügyi tevékenység, személyügyi informatika, személyügyi kontrolling, szervezeti magatartás, szociálpszichológia, szervezeti kommunikáció, területfejlesztés, oktatáspolitika, emberierőforrás-gazdálkodási esettanulmányok, munkavédelem és ergonómia, regionális munkaerő-gazdálkodás, projektvezetés, operációkutatás, továbbá specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, kötelező és választható tárgyaihoz kapcsolódó speciális szakmai ismeretek elmélyítését teszik lehetővé.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat az egyes ismeretkörökhöz kapcsolódó gyakorlati foglalkozásokon szerezhető meg.
10.298 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.299 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)
2.300 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Business
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit
6.2.301 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7.302 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja legalább két idegen nyelven magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a nemzetközi gazdasági folyamatok elméleti összefüggéseit, hátterét,
– a nemzetközi gazdasági és piaci folyamatokat,
– az európai integrációs folyamatot, az EU működését,
– a globalizáció folyamatait, mozgatórugóit és hatását az egyes régiókra,
– a nemzetközi piacműködés és verseny elemzésének módszertani kérdéseit,
– a nemzetközi kereskedelempolitika célkitűzéseit, eszközrendszerét,
– a nemzetközi pénzügyek törvényszerűségeit, szereplőit, a nemzetközi pénzügyek technikáját,
– Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban, az euró-atlanti integrációban,
– Magyarország külgazdasági folyamatainak dinamizmusát, főbb piacait,
– az erőforrások pályázati úton való megszerzésének és felhasználásának lehetőségeit és technikáját,
– a nemzetközi versenyhelyzetben meghozandó stratégiai üzleti döntések marketing vonatkozásait és végrehajtásuk eszközrendszerét,
– a világméretű árumozgások logisztikai vonatkozásait,
– a nemzetközi ügyletek jellegzetes típusait, folyamatait, jogi vonatkozásait,
– a nemzetközi menedzsment interkulturális vonatkozásait,
– a nemzetközi üzleti élet viselkedési szabályait, a protokoll és etikett előírásait,
– a nemzetközi gazdasági szervezetek működését.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nemzetközi áru, szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére,
– regionális és hazai relációkban való párhuzamos gondolkodásra,
– nemzetközi tárgyalások önálló vitelére,
– a menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására,
– önálló és csoportmunkára,
– tárgyalási, prezentációs és meggyőzési technikák alkalmazására,
– a problémák önálló felismerésére, a feladatok kijelölésére, rangsorolására és megoldására.
Rendelkeznek önálló problémafelismerő és -megoldó, továbbá innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, kapcsolatteremtő, beilleszkedési és együttműködési, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, toleranciával, a másság elfogadásának képességével.
8.303 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
nemzetközi kereskedelemi és gazdasági intézmények, világgazdasági folyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek, nemzetközi ügyletek, nemzetközi marketing, interkulturális menedzsment, EU-közösségi politikák, nemzetközi tárgyalási technikák, nemzetközi etikett, protokoll, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
9.304 Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
10.305 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.306 Az alapképzési szak megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Accounting)
2.307 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance and Accounting
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit,
6.2.308 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit,
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit,
6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritérium-követelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:
A képzési cél olyan gazdasági szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi szervezeteinek kialakítására, működtetésére, valamint számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötelezettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás elemzésére, értékelésére és ellenőrzésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit,
– a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit,
– a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli- adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit,
– a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit,
– a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának legfontosabb pénzügyi feltételeit,
– a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését,
– a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat, a tevékenységek elemzésének módszertanát, a döntés-előkészítés módszertani alapjait,
– a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit,
– az államháztartás feladatait és felépítését,
– a vállalkozási és közszféra működési törvényszerűségeinek fő különbségeit,
– a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és lehetséges technikáit.
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok készítésére, értékelésére,
– önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére,
– a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére,
– adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére,
– gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következményeinek meghatározására,
– számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére,
– gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására,
– önálló munkavégzésre és csoportmunkára,
– tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására, meggyőző szakmai érvelésre, korszerű informatikai eszközök használatára.
8.309 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretkörök;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
pénzügyek, jog, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi számvitel, vezetői számvitel alapjai, elemzés-ellenőrzés módszertana, üzleti tervezés, a pénzügyi és számviteli informatika, sajátos számviteli esetek, elszámolására vonatkozó ismeretek, továbbá választható specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, a pénzügyi vagy számviteli szakágakhoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
9.310 Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
10.311 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.312 Az alapképzési szak megnevezése: turizmus-vendéglátás (Tourism and Catering)
2.313 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),
– szakképzettség: közgazdász turizmus–vendéglátás alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Catering
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit
6.2.314 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7.315 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a turizmus és a vendéglátás területén tevékenységek végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatására.
Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait (szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés),
– a vendéglátás elveit és gazdaságtanát,
– a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit,
– a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét,
– a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) szervezésére, működtetésére és irányítására vonatkozó elveket és módszereket,
– a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat,
– a turizmussal kapcsolatos közösségi és nonprofit tevékenységeket, államigazgatási, önkormányzati, területfejlesztési, kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét,
– a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat,
– a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszírozás, emberi erőforrás, menedzsment, kontrolling stb.) sajátosságait, elveit és módszereit,
– a választott specializációnak megfelelő alágazat vagy tevékenység – például szálláshelyek, vendéglátás, utazásszervezés, rekreáció, térség-menedzselés – működését, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási pontjait.
Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására,
– a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására,
– többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására,
– a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési technikák alkalmazására,
– a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetőségeire,
– a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére.
Rendelkeznek az adott szervezettípusnak megfelelő emberi és szociális készségekkel, együttműködési képességgel, képesek önálló karrierépítésre, a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek hasznosítására.
8.316 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretek:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök;
– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
a turizmus rendszere, vendéglátás, szállásadás, utazásszervezés, turisztikai erőforrások, a turizmus közigazgatási, szakigazgatási, önkormányzati vonatkozásai, turizmus marketing, turisztikai termékek, turisztikai vállalkozások, vendéglátás szervezés, vezetés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz, a turizmus vagy a vendéglátás ismeretköreihez kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.
9.317 Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.
10.318 Idegennyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.319 Az alapképzési szak megnevezése: üzleti szakoktató (Vocational Instruction)
2.320 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) üzleti szakoktató kereskedelmi szakirányon
b) üzleti szakoktató vendéglátó szakirányon
c) üzleti szakoktató ügyviteli szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Vocational Instructor in Commerce
b) Vocational Instructor in Catering
c) Vocational Instructor in Administration
– választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint – kereskedelmi, vendéglátó, ügyviteli (Commerce, Catering, Administration)
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. Képzési ág: üzleti
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan üzleti szakoktatók képzése, akik – a képzésbe történő belépéskor megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék ügyviteli, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján – a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Cél továbbá a választott szakiránynak megfelelően speciális gazdasági, üzleti, szervezési, technológiai, illetve a vendéglátás területén élelmezéstudományi ismeretek elsajátítása; a vállalkozások, üzleti egységek gyakorlatában megjelenő piaci és szervezeten belüli problémák értelmezésére és megoldására alkalmas kompetenciák kifejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a végzett szakoktatókat az iskolai és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai gyakorlatok lebonyolítására és az általuk oktatottakkal szembeni munkaerő-piaci igények kielégítésére. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók ismerik:
– a legalapvetőbb gazdasági fogalmakat, alapösszefüggéseket;
– a közgazdasági és üzleti tudomány alapvető törvényszerűségeit, folyamatait;
– a piac szereplőit, a gazdaság működésének mechanizmusát;
– a magyar gazdaságpolitika törekvéseit, problémáit;
– az üzleti vállalkozásokat befolyásoló tényezőket;
– az üzleti alapegységek működésének elveit, folyamatait;
– a gazdálkodás folyamatának, eredményeinek és problémáinak elemzésére alkalmas módszereket;
– a vállalkozások és egységei működtetésének elveit, kereteit;
– a környezetgazdálkodás fő vonásait;
– az üzleti életben létrejövő emberi kapcsolatokat, viszonyokat meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket;
– a különböző korosztályú tanulók, hallgatók személyiségfejlődési sajátosságait;
– a gyakorlati tevékenységhez szükséges ismeretek átadásának, alkalmazásának módjait;
– a felnőttképzés eszközeit, módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a kereskedelmi szakirányon ismerik:
– a bolti gazdálkodás, beszerzés, értékesítés munkafolyamatának elemeit;
– a fogyasztóvédelem szabályait, módszereit;
– a tanulók, hallgatók bolti, szakmai értékesítési, árukezelési, iskolai és nyilvántartási tevékenységre történő gyakorlati felkészítésének módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a vendéglátó szakirányon ismerik:
– az alapvető élelmezéstudományi, táplálkozástani összefüggéseket, követelményeket;
– a szükséges higiénés szabályokat;
– a nemzeti étkezési, élelmezési igényeket, szokásokat;
– a vendégek fogadásának, kiszolgálásának alapvető udvariassági, protokoll és üzleti szabályait;
– a konyhai és éttermi gazdálkodás szabályait, követelményeit;
– a tanulók, hallgatók konyhai gyakorlati tevékenységeinek irányítási, betanítási, motivációs módszereit.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók képesek:
– a tanulók, hallgatók gyakorlati tevékenységének megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére és értékelésére;
– a korszerű információs és kommunikációs eszközök, eljárások alkalmazására;
– az elsajátított nevelés-lélektani és neveléstani ismeretek gyakorlati alkalmazására;
– új módszerek és eljárások felhasználására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.
Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók alkalmasak:
– gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:
– a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;
– a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;
– a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;
– a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;
– a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;
– az oktatás keretében felnőttoktatásra;
– az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, együttműködési, szervező készséggel, képesek az ismereteik folyamatos bővítésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományi és módszertani alapismeretek: 16–22 kredit
gazdasági matematika, statisztika, számítástechnika;
– gazdaságtani alapismeretek: 14–18 kredit
mikroökonómia, makroökonómia, környezetgazdálkodás, gazdaságpolitika, alkalmazott szociológia;
– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit, ebből
üzleti ismeretek (vállalkozásgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügyi ismeretek, általános és üzleti szakmai lélektan, fogyasztóvédelem, számvitel, alkalmazott számítástechnika, menedzsment, vállalkozások pénzügyi alapjai, szakmai nyelv) – 45–50 kredit;
pedagógiai ismeretek (neveléslélektan és személyiségfejlesztés, neveléstan, neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés, kommunikációs ismeretek, felzárkóztatás, felnőttképzés, iskolai (tanüzemi) oktatási gyakorlat) – 25–40 kredit;
– differenciált szakmai ismeretek: 40–60 kredit
a) kereskedelmi szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: általános és szakáruismeret, bolti technológia, minőségbiztosítás, logisztika (értékesítés, reklámozás, szállítmányozás), kereskedelmi marketing (fogyasztói és beszerzési magatartás), hungaricumok, üzleti esettanulmány, kereskedelmi informatika, bolti, kereskedelmi, vállalati gazdálkodási gyakorlat, kereskedelmi gyakorlatok oktatásának módszertana;
b) vendéglátó szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: élelmianyag- és táplálkozási, ételkészítési és értékesítési ismeretek, vendéglátó vállalkozás szervezése, vendéglátó vállalkozás gazdálkodása, különleges ételek, italok, idegenforgalmi alapismeretek, vendéglátói informatika, higiéné, vendéglátó gyakorlatok oktatásának módszertana;
c) ügyviteli szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül – a választott szakiránynak megfelelő szakterületen – teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelynek kreditértéke 30 kredit; az összefüggő iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit
10.321 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
VIII.322 MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET
1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.323 Az alapképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)
2.324 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: anyagmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.325 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4 .A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.326 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag-előállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismerik:
- az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatokat, képesek a folyamatok (alapszinten való) matematikai leírására, különös tekintettel a termodinamika és kinetika törvényszerűségeire,
- a szilárd anyagok atomi, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az alapvető eszközök működési elvét, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat,
- az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit,
- a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit,
- fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit,
- a hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit,
- a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit,
- a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit,
- a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását;
Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására,
- az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére,
- az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására,
- munkavédelmi feladatok megoldására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, fizikai-kémia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jogi ismeretek, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
kémiai és fizikai; anyagtudományi, műszaki alapozó; szakmai alapozó (fém-kerámia-polimer-kompozitok) ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.327 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.328 Az alapképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)
2.329 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: faipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.330 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.331 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik a faanyag-feldolgozás területén alkalmasak az elsődleges famegmunkálások (fűrészipar, lemezgyártás), és a tovább-feldolgozás (bútor-, ajtó- és ablakgyártás), valamint a fa épületelemek gyártása területén a termékkonstrukció és a gyártástechnológia kialakítására, a termelés szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a faipari mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- a faipar területén technológiai folyamatok irányítására, új technológiák fejlesztésére,
- a faipari termelő berendezések működtetésére, üzemeltetésére, üzemfenntartására,
- a faiparral kapcsolatos környezeti terhelések, problémák feltárására és annak csökkentésére, gazdaságos energiafelhasználás megszervezésére,
- különböző faipari termékek piackutatására, gyártás-előkészítésére és gyártására,
- a minőségszabályozás és minőségellenőrzés legfontosabb feladatainak műszaki irányítására,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- munkavédelmi feladatok megoldására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), ábrázoló geometria, mechanika, mérnöki fizika, kémia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vezetésmódszertan, vállalat-gazdaságtan, pénzügyi és számviteli ismeretek, marketing, jogi ismeretek, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
informatika, gépszerkezetek, géptan, mérés- és irányítástechnika, logisztika, hőtranszport és termodinamika, faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.332 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.333 Az alapképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)
2.334 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: könnyűipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.335 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.336 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a könnyűipari mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismerik:
- a könnyűipari feldolgozás-technológia piaci igényeinek felmérését és a szakmai termékparaméterekre történő lefordítását, azok tervezését,
- a könnyűipari termelési folyamatok és a szolgáltatások logisztikai és folyamatproblémáit,
- a termék és technológiamérési és -fejlesztési módszereket,
- a területre jellemző vállalkozások műszaki és szervezési kérdéseit,
- az új termékek, folyamatok, elemzési és szervezési módszerek azonosítását és belső logikai rendszerének megértését,
- a divat és média által érintett termékek megjelenési (design) és kommunikációs szempontú tervezését, a használati és gyártási szempontok szisztematikus érvényesítését, termékterv kialakítását,
- a kompozitok és konstrukciók tervezésénél jelenleg alkalmazott korszerű eljárásokat, tervezési szoftvereket,
- a könnyűipari anyagfeldolgozás jellegzetes eseteinek tervezését, szervezését és irányítását,
- a könnyűipari termelési és szolgáltatási folyamatok rendszerszemléletű megvalósítását, a folyamatok átfogó szabályozását és fejlesztését,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,
- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, kémia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, menedzsment, EU-ismeretek, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazott számítástechnika, automatizálás, termelési és kiegészítő folyamatok, könnyűipari anyagok, műveletek és technológiák, könnyűipari méréstechnika, minőségirányítás, környezetvédelem, munkavédelem.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.337 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.338 Az alapképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)
2.339 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: biomérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.340 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.341 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széles körűen értelmezett biotechnológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a biomérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- biológiai, biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,
- laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,
- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő szakterületen,
- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,
- a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,
- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
biológiai rendszerek működése; fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnika; géptan és művelettan; technológia; az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.342 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.343 Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
2.344 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: környezetmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.345 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.346 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.
Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,
- környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre,
- vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre,
- víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására,
- szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére,
- környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra,
- korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására,
- környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátására,
- környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában való részvételre,
- hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására,
- munkavédelmi feladatok megoldására,
- közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök betöltésére,
- oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre,
- környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetőmű stb. – üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, ökológia, geológia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, szervezés, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
szakmai ismeretkörök (mérnöki ismeretek; biztonságtechnika, munkavédelem; földtudományi szakismeretek; egészségvédelem, közegészségügy; környezeti mérések, analitika, monitorozás; környezetvédelmi műszaki műveletek); környezettan [légkörtan (meteorológia); környezeti kémia]; környezeti elemek védelme (vízminőség-védelem; levegőtisztaság-védelem; talajvédelem; hulladékgazdálkodás; zaj- és rezgés védelem; sugárzásvédelem; természet- és tájvédelem); környezetelemzés (környezetinformatika; környezetállapot-értékelés; környezetmenedzsment).
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.347 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.348 Az alapképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)
2.349 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: vegyészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.350 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.351 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja vegyészmérnökök képzése, akik alkalmasak kémiai technológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac releváns szakmai igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a vegyészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,
- kémiai laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,
- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő szakterületen,
- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében,
- az előbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,
- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnikai; vegyipari géptan és művelettan; technológia; az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.352 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.353 Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki (Civil Engineering)
2.354 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: építőmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.355 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 46 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.356 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek az elvégzett ágazatnak és specializációnak megfelelően:
- kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,
- egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,
- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- munkavédelmi feladatok megoldására.
Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek az építőmérnöki szakma teljes területén:
- műszaki vezetői tevékenység végzésére,
- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
- építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására,
- településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 46–57 kredit
matematika (min. 12 kredit), fizika, informatika, mechanika, építőipari kémia, építőipari ábrázolás, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 18–34 kredit
mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;
– szakmai törzsanyag: 80–118 kredit
anyagismeretek, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.357 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.358 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)
2.359 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: földtudományi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer
– választható specializációk: földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai (Geology, Mining and Geotechnology, Oil and Gas Engineering, Waste Management Engineer)
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.360 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.361 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazatnak és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg.
Alapfokozat birtokában a földtudományi mérnökök – a várható specializációkat, képzési ágazatokat is figyelembe véve – képesek:
- felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére,
- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
- üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági és szakoktatási feladatok ellátására,
- energiaellátási feladatok ellátására,
- egyszerűbb fejlesztési és szakértői feladatok önálló megoldására,
- mérnöki közreműködésre a nyersanyag-kutatási, műszaki földtudományi feladatok megoldásában,
- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre komplex tervezési munkákban,
- munkavédelmi feladatok megoldására,
- előírt követelmények teljesítése esetén hites bányamérői tevékenység folytatására,
- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság megszerzésére,
- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után szakértői jogosultság megszerzésére,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
8.362 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási jogi ismeretek, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
természettudományi; informatikai; mérnöki alapozó és módszertani; alkalmazott földtudományi; technológiai; szakirányú EU-s ismeretek;
– differenciált szakmai anyag: 40–60 kredit
földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.363 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.364 Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)
2.365 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: építészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4.366 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.367 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 46 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: –
7.368 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.
Az építészmérnökök ismerik:
- az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit,
- a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot,
- a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében,
- az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,
- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció készítésére,
- alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD (építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására,
- az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és alkalmazására,
- szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos, épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki teljesítményeinek figyelembevételére,
- kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ideértve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint,
- építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe,
- az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre,
- az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására,
- a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 30–54 kredit
matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statika-szilárdságtan;
– gazdasági és humán ismeretek: 23–38 kredit
közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet;
– szakmai törzsanyag: 92–129 kredit
szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, szín- és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet, tartószerkezetek-szerkezettervezés, építéskivitelezés-szervezés, épülettervezés, akadálymentesítés, településtervezés.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.369 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.370 Az alapképzési szak megnevezése: ipari termék- és formatervezői mérnöki (Industrial Design Engineering)
2.371 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: ipari termék- és formatervező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4.372 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.373 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.374 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja ipari termék- és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és forgalmazására: rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira; képesek műszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára, továbbá ismerik a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, képesek a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában az ipari termék- és formatervező mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben,
- viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetőségi szempontokat,
- az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környezet aspektusait figyelembe venni,
- a tárgyakat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni,
- a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani,
- tervezési projekteket a tervezési módszerek alkalmazásával elemezni és az alkalmazott munkameneteket módszertanilag megindokolni,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- munkavédelmi feladatokat megoldani.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, elektronika/elektrotechnika, hő- és áramlástan, kémia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, innováció menedzsment, iparjog/szellemi tulajdon védelem, marketing, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
műszaki tervezési ismeretek (anyagtudomány, ipari technológiák, gépszerkezetek, informatika), formatervezési (design) ismeretek (rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), menedzsment- ergonómiai ismeretek (minőségirányítás, fogyasztóvédelem).
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.375 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.376 Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
2.377 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4.378 Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –
6.2.379 A specializációhoz rendelhető minimális kredit: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.380 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
- gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,
- gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,
- gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására,
- gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,
- mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére;
- logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére,
- környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,
- környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására,
- építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,
- épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,
- hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására,
- járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- munkavédelmi feladatok megoldására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, általános géptan, hő- és áramlástan, kémia;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, államigazgatási- jogi ismeretek, humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
informatikai, műszaki tervezési, anyagtudományi, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, géptan, gyártástechnológiai, általános műszaki ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.381 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI
SZAK
1.382 Az alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)
2.383 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettségek:
a) közlekedésmérnök
b) légiközlekedési hajózó szakirányon: közlekedésmérnök – hivatásos repülőgépvezető
– a szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:
c) Transportation Engineer
d) Transportation Engineer – Professional Pilot
– választható szakirányok: közlekedésmérnök, közlekedésmérnök légiközlekedési hajózó szakirányon (Transportation Engineering, Transportation Engineering in Aviation)
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. A alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.384 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok tervezésére, előkészítésére, működtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási- és informatikai rendszer elemeit is. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Légiközlekedési hajózó szakirányon a végzettek ismerik a repülőgépvezető képzés feltételeit részletesen leíró JAA (EU) előírás szerinti speciális angol nyelvet.
A légiközlekedési hajózó szakirányon végzettek alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél a hivatásos repülőgépvezetői tevékenység ellátására, a repülőgépek üzemeltetésével, karbantartásával, a szállítási feladatok szervezésével, megoldásával kapcsolatos teendők végzésére.
Alapfokozat birtokában a közlekedésmérnökök – a várható specializációkat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:
- a közlekedési, szállítási-logisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására,
- a közlekedési, szállítási-logisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására,
- a közlekedési, szállítási-logisztikai rendszer funkciójának megfelelő folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére,
- a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére,
- tervezői, szervezői, irányítási, üzemeltetési feladatok ellátására,
- munkavédelmi feladatok megoldására,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- hatósági és marketing tevékenység végzésére, továbbá
légiközlekedési hajózás szakirányon
- parancsnok-pilótaként kereskedelmi repülések végrehajtására, repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatok ellátására, illetve továbbképzés után speciális (közforgalmi, növényvédelmi, katonai) repülőgépes tevékenység végzésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, hő- és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
közlekedési és szállítási technológiák, logisztika, közlekedéstervezés, műszaki ábrázolás, járműelemek, járműhajtások, járművek és mobil gépek, szállítástechnika, közlekedési infrastruktúra, számítástechnika, közlekedési informatika, közlekedésgazdaságtan, közlekedési statisztika, forgalomtechnika, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, irányítástechnika, közlekedési automatika, járműüzem, járműfenntartás, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
A légiközlekedési hajózás önálló szakirányon a differenciált szakmai törzsanyag ismeretkörei: repüléselmélet, szakmai angol, PPL elméleti ismeretek, légijog, repülésmeteorológia, repülési navigáció, repülési gyakorlat, emberi teljesítőképesség és korlátai, repülőgép műszerek és elektromos berendezések, repülés előkészítése és tervezése, légijárművek üzemeltetési eljárásai, rádióforgalmazás, repülőgép sárkány és rendszerei, repülőgép hajtóművek, repülő személyzeti együttműködés (MCC).
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
10.385 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.386 Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronics Engineering)
2.387 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: mechatronikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4.388 Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: –;
6.2.389 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7.390 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök - a várható specializációkat is figyelembe véve - képesek:
- a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,
- a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére,
- innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,
- az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására,
- a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására,
- komplex rendszerek globális tervezésére,
- az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra,
- a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására,
- járműveken alkalmazott érzékelők és beavatkozó szervek programozására, felülvizsgálatára,
- optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására,
- elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására,
- munkavédelmi feladatok megoldására,
- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
- kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit
matematika (min. 12 kredit), fizika, mérnöki anyagok, elektrotechnika, méréselmélet;
– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit
közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány;
– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit
elektronikai alkatrészek, áramkörök, elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák, gépészeti alapismeretek, gépelemek, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, anyag- és gyártástechnológia, informatika, algoritmizálás, programozási ismeretek, speciális mechatronikai ismeretek, robottechnika, automatizálás, komplex berendezések.
9. Szakmai gyakorlat: