16/2006. (BK 8.) BM utasítás

1. a) A költségvetési szervek gazdálkodásának megszervezésében, vezetésében, irányításában és végrehajtásában a jelen mellékletben meghatározott szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az évi költségvetési törvények előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

b) A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége magában foglalja a jogszabályokban, az alapító okiratban a részükre meghatározott állami és egyéb (vállalkozási, kiegészítő, kisegítő jellegű) feladatok (a továbbiakban együtt: feladatok) végzéséhez és ellátásához szükséges költségvetési erőforrások tervezését, biztosítását, kezelését és felhasználását, az ellenőrzést, valamint a felhasználásról történő elszámolást.

a) Fejezeti (központi) színtű gazdálkodás formájában valósul meg:

– a fejezet egészére kiterjedő létszámgazdálkodás,

– a hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti állomány és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók személyi juttatás kereteinek fejezeti elosztása, valamint módosítása,

– a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás,

– a fejezeti (központi) beruházás,

– a fejezeti (központi) ingatlangazdálkodás,

– a fejezeti (központi) beszerzések közbeszerzési feladatainak végzése,

– a lakástámogatás előirányzatának központi elosztása,

– a BM többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetei működésének és gazdálkodásának fejezeti szintű koordinálása,

– az ágazat egészében általánosan használt különböző szoftvertermékek licenceivel való gazdálkodás és a kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása.

b) A költségvetési szervek gazdálkodása a költségvetési szerveknek a feladataik ellátása érdekében folytatott gazdálkodásszervezési és -vezetési tevékenysége, amely egyrészt a költségvetési erőforrások biztosításával, másrészt saját hatáskörű költségvetési előirányzat gazdálkodással valósul meg.

a) a középirányító szervek, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (a továbbiakban: középirányító szervek);

b) a középirányító szervek irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek;

c) az a) és b) pontba nem tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (a továbbiakban: közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek).

8. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a gazdasági szervezete útján látja el a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat, amely – FEUVE kivételével – részben történhet vásárolt, a fejezet által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül.

b) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője az a) pontban meghatározott feladatok megállapodásban rögzített része ellátására felelős személy(eke)t jelöl ki.

c) A gazdasági szervezet felépítését, jogállását, valamint a személyekhez és beosztásokhoz kötődő pénzügyi-gazdasági feladatellátás rendjét a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák.

10. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője (gazdasági vezető) a működéssel összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, aki feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

b) Minden olyan fejezeti jogi norma (jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei) kiadását, amelynek fejezeti költségvetési és pénzügyi teljesítési kihatásai vannak a Közgazdasági Főosztály vezetőjével és az érintett költségvetési szervek vezetőivel előzetesen egyeztetni kell.

12. a) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a fejezet által kijelölt önállóan gazdálkodó költségvetési szervek látják el.

b) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje – a középirányító szerv vezetőjének, illetve a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv vezetőjének döntése szerint megállapodásban vagy azt helyettesítő okiratban (a továbbiakban: megállapodás) kerül rögzítésre.

c) A középirányító szerv és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, továbbá a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között létrejött b) pontban megjelölt megállapodást a közgazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

d) A középirányító szerv az irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti b) pontban megjelölt megállapodást – a Közgazdasági Főosztály véleményének előzetes kikérése mellett – a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá azzal, hogy a megállapodást utólag a Közgazdasági Főosztálynak tájékoztatás céljából megküldi.

e) A b) pontban megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell az Ámr. 14. § (7) bekezdésében meghatározott feladatokat.

13. a) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratának (a továbbiakban: okirat) elkészítését, továbbá indokolt vagy időszakos felülvizsgálat után szükséges módosítását az érintett költségvetési szerv kezdeményezi a Közgazdasági Főosztálynál.

b) Az okiratot a BM Jogi Főcsoportfőnökség és a BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség véleményezi.

c) Az egységes szerkezetben elkészített és az érintett szervekkel egyeztetett okiratot a Közgazdasági Főosztály vezetője a közgazdasági helyettes államtitkár útján az egyetértési jog kikérése céljából egyezteti a Pénzügyminisztériummal és az érintett minisztériumokkal, majd azt követően felterjeszti a belügyminiszterhez jóváhagyásra.

d) A jóváhagyott okirat egy-egy példányát a Közgazdasági Főosztály további ügyintézésre az érintett költségvetési szervnek, valamint a BM Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda részére megküldi.

e) A törzskönyvi nyilvántartásra a Közgazdasági Főosztály intézkedik az alapító okirat jóváhagyását követő 8 napon belül.

15. a) A fejezet évi költségvetési tervjavaslatát – a Kormány, illetve a Pénzügyminisztérium évi költségvetés tervezési előírásait (tervezési köriratot) alapul véve, valamint a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően – a Közgazdasági Főosztály állítja össze a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv tervjavaslata és adatszolgáltatása alapján.

b) A Közgazdasági Főosztály útmutatást és számítástechnikai programot ad a költségvetési szervek részére a tervezés elvégzéséhez.

c) A Közgazdasági Főosztály a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével:

– meghatározza a fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket;

– tájékoztatást ad a kiadási, támogatási, bevételi keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról, a költségvetési létszámról, a fejlesztés fő irányairól;

– rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;

– a belügyminiszter rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok és a feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról;

– gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról;

– felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési tervjavaslatokat, és tételes költségvetési tervjavaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra;

– költségvetési szervek bevonásával véglegezi a tervjavaslatot, majd a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja belügyminiszteri jóváhagyásra;

– gondoskodik a belügyminiszter által jóváhagyott tervjavaslat Pénzügyminisztériumhoz történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

17. a) A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervhez (a költségvetési címhez, alcímhez) tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység mindazon bevételeit és kiadásait, amelyek

– forrástól függetlenül, állami alapfeladataival függenek össze;

– jogszabályon, szerződésen, megállapodási kötelezettségen alapulnak;

– a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak;

– eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak;

– eszközeik hasznosításával függenek össze.

b) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzájuk rendelt költségvetési szervekkel a tervévi keretszámokról tervegyeztetést folytatnak, melyek alapján elkészítik a költségvetési terveiket.

c) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a költségvetés elkészítésére a tervezésben érintett, alárendelt szervei részére intézkedést ad ki.

d) A középirányító szervnek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervnek a kincstári ügyfelek részére a költségvetési tervezés határidejét úgy kell megállapítania, hogy a Közgazdasági Főosztály által meghatározott benyújtási határidőig legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre a kiadott táblázatok belső összefüggéseiben, a tervezés követelményrendszerében, a létszám- és bérgazdálkodásban érvényesítendő követelmények felülvizsgálatára.

18. a) A tervjavaslatot a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a hozzájuk rendelt költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg a Közgazdasági Főosztályra. A tervjavaslatot továbbítás előtt a küldő szervek ellenőrzik, egyeztetik és költségvetési cím, alcím szerint összesítik.

b) A Közgazdasági Főosztály a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok költségvetési cím tervjavaslatát a BM Önkormányzati Hivatal bevonásával készíti el.

c) A költségvetési tervjavaslat készítésével egyidejűleg – a Pénzügyminisztérium tervezési köriratához mellékelt fejezeti intézkedésen és útmutatáson túlmenően – a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására kijelölt szervek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályzatának összeállításához javaslatot készítenek, és azt megküldik a Közgazdasági Főosztálynak.

A javaslatnak tartalmaznia kell:

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat céljának megnevezését, a felhasználás módját;

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat kezelési költségeit;

– az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságokra vonatkozó javaslatot

– az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó javaslatot.

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés
és költségvetési alapokmány

19. a) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv legkésőbb a költségvetési év január 10-ig összeállítja és jóváhagyásra – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági helyettes államtitkár részére megküldi a saját és a hozzá tartozó kincstári ügyfelek előirányzat-gazdálkodás szempontjából elkészített és a költségvetési törvény költségvetési cím, alcím bontásának megfelelő, kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetését. Az egy címhez – alcímbontás nélkül – tartozó több költségvetési szerv költségvetési előirányzatai fő összegét – a cím költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzata és a költségvetési szerv javaslata figyelembevételével – a Közgazdasági Főosztály javaslata alapján a közgazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja a saját költségvetését, beleértve részjogkörű költségvetési egysége előirányzatait is, valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyekre külön kincstári költségvetés nem készül.

c) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A Közgazdasági Főosztály a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket, amelyek tájékoztatják az előirányzatok változásában érintett szerveiket.

d) A kincstári költségvetéseket – tartalmi és számszaki ellenőrzést követően – a Közgazdasági Főosztály megküldi a Kincstárhoz, majd azokat a Kincstár feldolgozását követően visszaigazolja a középirányító szervnek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveknek.

21. a) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a Szabályzat 19. pontjában foglaltak szerint és a Közgazdasági Főosztály javaslata alapján a közgazdasági helyettes államtitkár által január 10-ig jóváhagyott további keretszámok, valamint a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el elemi költségvetésüket.

b) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését költségvetési cím, alcím szerint összesítve tárgyév február 10-ig megküldik a Közgazdasági Főosztályra. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen kell, hogy magában foglalja a saját és a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan gazdálkodó és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is el kell készíteni és megküldeni a Közgazdasági Főosztálynak. Az elemi költségvetés aláírási jogát a szerv vezetője csak tartós távolléte esetén ruházhatja át első helyettesére.

c) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és feldolgozza az elemi költségvetéseket, és tárgyév február 28-ig benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz, majd folyó év március 31-ig egy aláírt példány megküldésével visszaigazolja a költségvetési szerveknek.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésük visszaigazolását követően tárgyév április 30-ig állapítják meg és igazolják vissza a hozzájuk tartozó részjogkörű költségvetési egységek költségvetését, valamint jóváhagyják a részjogkörrel nem rendelkező szakmai szervezeti egységek feladatokra meghatározott költségvetési keretét.

e) Az a)–d) pontokban megjelölt időpontoktól való eltérésre csak a Pénzügyminisztérium – határidők betartását kizáró – intézkedései alapján, és az arról kapott tájékoztatás szerint van lehetőség.

26. a) A jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok – a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint – évközben módosíthatók.

b) Az Országgyűlés, illetve a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítási igényeket, valamint az előirányzatok fejezetek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodásokat – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági helyettes államtitkárhoz kell felterjeszteni további intézkedésre.

c) Az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat a költségvetési szervek vezetői végzik.

d) A fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások, fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások – ideértve a költségvetési címek közötti és a költségvetési címen belül alcímek és kincstári ügyfelek közötti átcsoportosításokat is – jóváhagyása a Közgazdasági Főosztály vezetője hatáskörébe tartozik.

e) A költségvetési címek közötti előirányzat-átcsoportosításra a költségvetés szerkezeti változása, a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatása, átszervezése, a költségvetési alapfeladatok, és kötelezettségek átadása-átvétele miatt kerülhet sor.

f) A fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényt a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a hozzájuk rendelt költségvetési szervek rajtuk keresztül küldik meg legkésőbb minden hónap 8-ig a Közgazdasági Főosztályhoz.

g) Az előirányzat-módosításokhoz minden esetben mellékelni kell az átcsoportosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, valamint a szöveges indoklást.

29. a) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról június 30-ai fordulónappal féléves, december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. A beszámolási kötelezettség a költségvetési előirányzatok alakulására és azok teljesítésére, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzet, költségvetési feladatmutatók alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására, valamint a Közgazdasági Főosztály által meghatározott egyéb témakörökre terjed ki. A feladatok végrehajtásáról szóló költségvetési beszámolónak biztos alapot kell nyújtania a következő költségvetési év pénzügyi tervezéséhez.

b) Az éves költségvetési beszámoló részei:

– könyvviteli mérleg;

– pénzforgalmi jelentés;

– pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás;

– egyéb, a Közgazdasági Főosztály által kiadott mellékletek.

c) A féléves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a pénzforgalmi jelentést, valamint az éves költségvetési beszámolóhoz kapcsolódó pénzforgalom egyeztetését.

d) A féléves és éves beszámolót a középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek a Közgazdasági Főosztályra küldik meg. A beszámoló tartalmazza a saját és a hozzájuk rendelt költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített beszámolóját is. A beszámoló megküldésének határideje – az R. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 31-e, az éves beszámoló esetében legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-a.

e) A féléves és az éves beszámolót a központilag előírt nyomtatványoknak megfelelően, a közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón kell elkészíteni.

A számítástechnikai úton előállított és kinyomtatott űrlapok csak abban az esetben azonos értékűek a központi nyomtatvánnyal, ha a szerv vezetője és a kitöltésért felelős személy azt aláírta. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokért, az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

f) A Közgazdasági Főosztály az adatszolgáltatási űrlapokat és a számítástechnikai programot – az Ámr. 148. §-ának (2) bekezdése alapján – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 5-ig, az éves beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év február 5-ig megküldi a költségvetési szerveknek. A Közgazdasági Főosztály a költségvetési beszámoló értékeléséhez további adatszolgáltatást is elrendelhet, amelyet külön körlevélben ad közre.

g) A Közgazdasági Főosztály a költségvetési szervi beszámolók fejezeti szintű felülvizsgálatához az alábbi kiegészítő-mellékletek benyújtását rendeli el:

– szöveges indokolást a költségvetési előirányzatok alakulásáról, kiemelt előirányzatonként a módosított előirányzatok és teljesítési adatok eltéréséről;

– a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelő 0–9 számlaosztály minden számláját tartalmazó, zárás előtti és zárás utáni állapotnak (amikor már csak a mérlegszámláknak van egyenlege) megfelelő főkönyvi kivonatokat, a zárás előtti főkönyvnek ellenőrizhető módon tartalmaznia kell a költségvetési beszámoló űrlapjain rögzített, kiadási és bevételi jogcímeknek megfelelő főkönyvi számla csoportok összegfokozatait;

– a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az R. 37. §-ában foglaltaknak megfelelően a mérleg tételes leltárral került alátámasztásra;

– tanúsítvány a tárgyévi központi költségvetést megillető befizetésekről;

– kimutatás a hitelintézetnél vezetett lakásépítési és vásárlási munkáltatói támogatás bankszámla tárgyévi forgalmáról;

– a költségvetési függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások egyenlegét alátámasztó, tételes leltárt.

h) A költségvetési szerv vezetője a felelős a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A költségvetési szerv vezetője a beszámoló aláírási jogát csak tartós távolléte esetén és csak első számú helyettesére ruházhatja át.

i) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja, és fejezeti szinten összesíti a beszámolókat, majd megküldi a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.

j) A Közgazdasági Főosztály a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a tárgyévet követően május 15-ig írásban tájékoztatja.

30. a) A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadást készítenek. A zárszámadás és szöveges indoklás részletes tartalmi és formai követelményeit, illetve a határidőket a Közgazdasági Főosztály a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg.

b) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat (táblákat) megküldik a költségvetési szerveik részére. A költségvetési szervek a kitöltést és aláírást követően szöveges indoklással együtt a kért határidőre visszaküldik a nyomtatványokat. A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek a részjelentések alapján költségvetési szerveikkel elkészíttetik a zárszámadásokat és azok szöveges indoklásait.

c) A zárszámadásokat a Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja, és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja a Pénzügyminisztériumba. A felülvizsgálat kiterjed az előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére.

31. a) A Közgazdasági Főosztály az Ámr. 149/A. § előírásai alapján megvizsgálja és a 19. számú melléklet szerint adatszolgáltatási űrlap kitöltésével együtt értékeli, hogy a BM többségi tulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet, köz/alapítvány működése hogyan befolyásolta a szakfeladat támogatási szükségletét, valamint a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott költségvetési pénzeszközök hogyan hatottak az általuk végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a szervezet jövedelmezőségére és a vagyon változására.

b) Az a) pont szerinti értékelést az beszámoló szöveges indoklásához kell csatolni, amelyet a Közgazdasági Főosztály június 15-ig megküldi a közgazdasági helyettes államtitkár részére jóváhagyásra.

c) A Közgazdasági Főosztály az Ámr. 19. számú melléklet szerinti adatszolgáltatást, az a) pont szerinti értékeléssel együtt június 30-ig megküldi a Pénzügyminisztériumnak.

Előirányzat-maradvány megállapítása, visszaigazolása

32. a) A költségvetési szerv az előirányzat maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, amelyet a Közgazdasági Főosztály a zárszámadás készítése során felülvizsgál, és a közgazdasági helyettes államtitkár jóváhagy.

b) A Közgazdasági Főosztály javaslatot tesz a közgazdasági helyettes államtitkárnak – a fejezet összesített előirányzat-maradványának Pénzügyminisztérium általi jóváhagyást követően – a költségvetési szervek előirányzat-maradványának visszahagyására és gondoskodik a tárgyévet követő május 31-ig a jóváhagyás visszaigazolásáról.

c) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak a hozzájuk rendelt kincstári költségvetéssel rendelkező szervek beszámolójának és előirányzat-maradványának visszaigazolásáról.

A számvitel

33. a) A költségvetési szervek a számviteli törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kötelesek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek eleget tenni. A költségvetési szervek kötelesek a tevékenységük során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetükre kiható gazdasági eseményeikről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezetni, amelyet a költségvetési év végével le kell zárni.

b) A közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e. A számviteli politika kialakításáról szóló tervezetet az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője szöveges indokolással együtt a Közgazdasági Főosztályhoz nyújtja be.

c) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen Szabályzatban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

d) A költségvetési szerv a számviteli politika keretében készíti el az eszközök és források leltározási, leltárkészítési, illetve értékelésének szabályzatát, valamint a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, továbbá a pénzkezelési szabályzatot.

e) A költségvetési szerv a számviteli politikában köteles rögzíteni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a költségvetési szerv mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Rögzítendő, mely szempontokat kell figyelembe venni:

– a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében;

– a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél;

– az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál;

– az alap és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál;

– az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál;

– a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál;

– a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében.

A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők. A mérlegtételek leltárral történő alátámasztására az R. 37. §-ának rendelkezései az irányadók.

f) A költségvetési szerv számviteli politikájára épül a költségvetési szerv számviteli rendszere (számlarend, számlatükör), illetve a választott adatfeldolgozási és információs, valamint a különféle belső ellenőrzéseinek rendszere.

g) A számviteli-politikát tartalmazó dokumentumot (szabályzatot) a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért a költségvetési szerv vezetője felelős.

34. a) A Közgazdasági Főosztály – a fejezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása érdekében – évente számlatükröt, illetve a számlaösszefüggéseket és magyarázatokat tartalmazó számlarendet ad ki a költségvetési szervek részére, amelyet a költségvetési szerveknek kötelezően kell alkalmazni az intézményi sajátosságok figyelembevételével. A megadott könyvelhető számlaszámok alábonthatók, új számlaszámok felvételéhez a Közgazdasági Főosztály vezetőjének engedélye szükséges. A BM Központi Kórház és Intézménye a 6-os és a 7-es számlaosztály tekintetében eltérhet a fejezeti számlatükörben előírt bontástól.

b) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik – a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően – az intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A költségvetési szerv vezetője felelős a számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

c) A költségvetési szerv a számviteli politikájában, valamint a Szabályzat 33. f) pontjában meghatározott szabályok kialakításánál köteles rögzíteni, hogy a folyó kiadásokat elsődlegesen közgazdasági osztályozás szerint kell könyvelni (1–5 számlaosztályban).

d) Azon főkönyvi számlák állományában bekövetkezett változásokat, melyek állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, folyamatosan, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó 8-ig kell a főkönyvi könyvelésben rögzíteni.

35. a) A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: BM KGF), a Határőrség Országos Parancsnoksága, valamint a felügyeletük alá rendelt költségvetési szervek kötelesek a központilag beszerzett Forrás SQL program központilag megvásárolt moduljainak használatára.

b) az a) pontban említett költségvetési szervek kötelesek a Forrás SQL program bevezetésében való közreműködésre, ennek keretében kötelesek a bevezetést végző vállalkozóval előzetesen lefolytatott egyeztetést követően a rendszer bevezetéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez – a biztonsági ellenőrzés után – a teljesítés helyére történő beléptetést és benntartózkodást biztosítani.

c) az a) pontban nem említett költségvetési szervek – a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal kivételével – kötelesek a Forrás SQL program bevezetési előkészületeiben való közreműködésre, mely magában foglalja a rendszer törzsállományainak kialakítását, tesztelését, valamint a rendszer oktatásán való részvételt, illetve az ezt követő vizsga sikeres letételét. A költségvetési szervek oktatáson való részvételre kijelölt munkavállalóinak megjelenésével, szállásával kapcsolatos kiadások az adott költségvetési szervet terhelik a résztvevők létszámával arányosan. Sikertelen vizsga esetén pótlólagos oktatás megtartása, valamint pótvizsga letétele kötelező, melynek költségei az adott költségvetési szervet terhelik.

d) Az a) pontban nem említett költségvetési szervek esetében az alkalmazott pénzügyi-számviteli rendszerek lecserélése nem engedélyezhető.

36. a) A költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára készpénzben be kell fizetni. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot, annak készpénzben történő tartására a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzata lehetőséget ad.

b) A közgazdasági helyettes államtitkár a rögzített értékhatárt indokolt esetben felemelheti. A kérelmet a költségvetési szerv vezetője a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be, szöveges indokolással alátámasztva, részletezve a készpénzforgalom csökkentésére vonatkozó intézkedéseit.

40. a) A gazdálkodási események folyamatos nyomon követése és elemző értékelése céljából a költségvetési szervek a BM TervTar rendszerben folyamatosan a Közgazdasági Főosztály iránymutatásai alapján – külön meghatározott határidőket figyelembe véve – adatot szolgáltatnak. A benyújtott adatszolgáltatásokból negyedévente intézményi, középirányítói és fejezeti szintű jelentés (kontrolling-jelentés) készül, amelyet a középirányító szervek, valamint a Közgazdasági Főosztály felülvizsgál.

b) A jelentés a költségvetési szervek számviteli főkönyvi programjában szereplő elemi adatok felhasználásával készül, amely adatállományokat a BM Informatikai Főosztály által biztosított célprogram segítségével a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig (az első adatszolgáltatás tárgyév április 10-e) a Közgazdasági Főosztályra kell eljuttatni.

c) A költségvetési szervek kontrolling-jelentése tartalmazza:

– eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását az éves beszámoló mélységében;

– teljesítésadatokat az eredeti és módosított előirányzatok mellett az éves beszámoló mélységében;

– az éves és az éven túli kötelezettségvállalásokat, a havi felhasználási terveket az éves beszámoló mélységében;

– a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve várható bevételek alakulását az éves beszámoló mélységében;

– az állománytáblás, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport és azon belül fizetésiosztály-bontásban.

d) A kontrolling-jelentéseket a Közgazdasági Főosztály elemzi, értékeli, és összesítő kimutatást készít. A Főosztály negyedévet követő 15-ig tájékoztatja a BM Ellenőrzési Főosztályt és a közgazdasági helyettes államtitkárt döntés-előkészítő összeállításával. A Közgazdasági Főosztály kezdeményezi a költségvetési szerv gazdálkodásába történő beavatkozást a közgazdasági helyettes államtitkárnál minden olyan esetben, amikor

– a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő,

– a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető,

– a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő gazdálkodási magatartást tapasztal.

41. a) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettséget írásban az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy vállalhat a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig.

b) A kötelezettségvállalást a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzi. Az írásbeli ellenjegyzést megelőzően az ellenjegyzésre jogosult megvizsgálja, hogy a kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (jogi normákat, belső szabályzatokat), illetve megtörtént-e a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás.

c) Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés az 50 000 Ft-ot el nem érő, kisösszegű egyedi kötelezettségvállalások esetében. A kisösszegű kifizetések rendjét és nyilvántartását belső szabályzatban kell rögzíteni.

d) A szakmai teljesítés igazolását és az érvényesítést követően kifizetést a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott személy a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhet el (utalványozás). Az utalványt a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy írásban ellenjegyzi.

e) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az Áht.-ban foglalt kezességvállalást – az Ámr. 134. §-ban meghatározott feltételek betartásával csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában fennálló állapot szerint az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés és a közfeladatok ellátása veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint – figyelemmel az Áht. 22–23/A. §-aiban foglaltakra – történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.

f) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalása során az Ámr. 138/A. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni.

g) A kötelezettségvállalásoknak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

h) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az Ámr. 134–138/A. §-ban foglaltak figyelembevételével készítik el, illetve aktualizálják kincstári ügyfelenként a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, valamint ellenjegyzésre jogosultak nevét, aláírás-mintáját, beosztását, az aláírási jogosultság értékhatárát, jogcímét is tartalmazó kötelezettségvállalási szabályzatukat, amelyet nyilvántartásba vétel céljából megküldenek a BM Ellenőrzési Főosztályra. A költségvetési szerv a változásokról a BM Ellenőrzési Főosztályt nyolc napon belül írásban tájékoztatja.

Behajthatatlan követelések

42. a) A költségvetési szerv tevékenységének ellátása során keletkező (mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó) követelés behajthatatlanná minősíthető, amennyiben az R. 5. §-ának 3. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

b) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Amennyiben a behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, akkor azt hitelezési veszteségként két lépésben, az 59. számlacsoportban lévő megfelelő pénzforgalom nélküli kiadás számla közbeiktatásával a saját tőkével szemben le kell írni.

c) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti követelésről való lemondásnak.

d) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét.

e) A külföldi pénzértékre szóló követelések értékvesztésének és azok visszaírásának elszámolásakor a minősítés végeredményeként adódó csökkentő érték devizában kimutatott összegét az év végi átértékelés előtti könyv szerinti árfolyam alapján kell forintra átszámítani, s ez lesz az értékvesztésként elszámolandó összeg.

f) A mérlegkészítés előtti utolsó értékelési teendő a külföldi pénzértékre szóló követelések mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözetek elszámolása. Az elfogadott, elismert külföldi pénzértékre szóló követelés (értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt) devizaösszegét az Szt. 60. §-a szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell kimutatni.

g) A külföldi pénzértékre szóló követeléseket abban az esetben kell a mérleg fordulónapjára vonatkozó – az Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kimutatni, amennyiben a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor az eszközök és a kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke és a mérleg fordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatása a költségvetési szerv számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegűnek minősül.

h) A devizaárfolyam-különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minősítésénél a külföldi pénzértékre szóló eszközök (valutapénztárban lévő valuta, devizaszámlán lévő deviza, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, követelés) és kötelezettségek mérleg-fordulónapi – az Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az egyes eszközök és kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözeteket külön-külön kell kiszámítani, hogy az a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegűnek minősül-e. Amennyiben a devizás tételek esetében az így meghatározott árfolyamnyereségeket, illetve -veszteségeket a költségvetési szerv számviteli politikájában összevontan jelentősnek minősítette, akkor ezt a főkönyvi nyilvántartásában követelésenként egyedileg is el kell számolnia. Nem kell elszámolni semmit a főkönyvi nyilvántartásban, ha az értékelésekből adódó különbözetek összevontan nem jelentősek. A számításokat ebben az esetben is végre kell hajtani, és dokumentálni kell.

Alapítványok, társadalmi szervezetek, támogatása, adományok elfogadása, gazdasági társaságban való részvétel

43. a) Az Áht. 94. §-ának (3) bekezdése alapján költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi öt millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett átengedheti. E rendelkezés nem vonatkozik a fejezeti kezelésű előirányzatokból alapítványoknak nyújtott támogatásokra.

b) A költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre, vagy támogathatja azt. A saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport- tevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja. A társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó javaslatokat, kérelmeket – részletesen indokolva, az anyagi és pénzügyi eszközök konkrét meghatározásával – ellenjegyzésre a Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani.

c) Alapítvány és társadalmi szervezet részére történő támogatást illetően kötelezettségvállalás, bevétel-átengedés, akkor teljesíthető, ha

– a támogatandó szervnek a támogatást nyújtó szervvel, továbbá a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben nincs az eredeti esedékességi időn belül meg nem fizetett és a támogatás teljesítésekor fennálló tartozása;

– a támogatás címzettje számlákkal és bizonylatokkal alátámasztva elszámol a támogatásról, valamint – céljellegű támogatás esetén – annak a támogató által megjelölt célra való felhasználásáról.

d) Az Áht. 13/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatási megállapodás megkötésére, illetve a támogatás kifizetésére a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv vezetőjének engedélyével, illetve a BM Központi Igazgatása költségvetési előirányzata és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő támogatás esetén a közigazgatási államtitkár engedélyével kerülhet sor.

e) Alapítvány és társadalmi szervezet támogatásáról, valamint azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, melyek rendeltetése az államháztartáson kívüli szervezetek címzett támogatása, a támogatásról az Áht. 13/A. § szabályai szerinti tartalommal megállapodást kell kötni.

f) Nem támogatható olyan államháztartáson kívüli szervezet, amelynek a támogatást nyújtó szervvel, továbbá a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben lejárt határidejű tartozása áll fenn.

g) A támogatások jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásáról analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatást folyósító költségvetési szerv éves kimutatást készít és azt a tárgyévet követő év április 30-ig a Közgazdasági Főosztály útján megküldi a közgazdasági helyettes államtitkár részére.

h) A belügyi szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve foglalkoztatottak, ellátottak részére nyújtandó támogatások és szolgáltatások körét, tartalmát és mértékét külön belső normák határozzák meg.

44. a) A költségvetési szerv a Kormány jóváhagyásával – az Áht. 95–95/A. §-ai és az Ámr. 61. §-a előírásaira figyelemmel – alapíthat gazdálkodó szervezeteket, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatát, kérelmét a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be a közgazdasági helyettes államtitkárhoz. A Kormány jóváhagyását kérő kormány-előterjesztést a költségvetési szerv a Közgazdasági Főosztállyal együttműködve készíti elő. A kormány-előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a – más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető – szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.

b) Azon költségvetési szerv, amely a vagyonkezelői jogot gyakorolja, az a számviteli nyilvántartásában szerepelteti a társasági részesedést.

45. a) E Szabályzat alkalmazásában adomány alatt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek közfeladata ellátásával közvetlenül összefüggő célra, visszafizetési kötelezettség nélkül a központi költségvetés alrendszerén kívüli szervezet, magánszemély által nyújtott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke értendő. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveken keresztül fogadhatnak el adományt.

b) Nem tekinthető adománynak a költségvetési szerv alkalmazottjának, dolgozójának – külön belügyi jogi normában előírt szabályok szerint – közvetlenül adott juttatás.

c) Az adományok elfogadásának rendjét és annak részletes feltételeit – tíz millió forint bruttó értékhatárig – a középirányító szerv vezetője és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv vezetője belső normában határozza meg.

d) A tíz millió Ft bruttó érték feletti adomány esetében, valamint ha a tárgyévben kapott adományok bruttó göngyölített értéke ugyanazon támogató esetén eléri, vagy meghaladja a tíz millió Ft bruttó értékhatárt, az adomány elfogadása a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik.

Az elfogadásra vonatkozó írásos kérelmet – ingatlan esetében – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetője számára küldi meg. A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály írásbeli véleményével ellátva továbbítja felterjesztés céljából a Közgazdasági Főosztály vezetője részére.

e) Az adomány elfogadásakor vizsgálni kell az adományozó által kikötött célok teljesíthetőségét és következményeit, a rendszerbe illeszthetőséget, illetve a gazdaságosságot, valamint az adomány (különösen a gépjárművek esetén) működtetési feltételeinek meglétét. Különös gondot kell fordítani a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának követelményére.

f) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részére felajánlott adomány (különösen a pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes szolgáltatás) elfogadásáról az adományozott önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek és a támogatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány azonosító adatait, bruttó és nettó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, annak piaci értékét, valamint az adomány felhasználási (hasznosítási) célját, módját, továbbá a felhasználás (hasznosítás) feltételeit. A megállapodás megkötése előtt vizsgálni kell az e) pontban felsorolt követelményeket. Az adomány számviteli elszámolásának időpontja a megállapodás-megkötésének napja.

g) Az adomány arra a célra használható fel, amelyre a támogató juttatta.

h) Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség a kedvezményezett önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjét terheli.

i) Az elfogadott adományokról, értékükről, összegükről, felhasználásuk módjáról adományozók szerinti bontásban az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv naprakész, elkülönített nyilvántartást vezet, amellyel párhuzamosan gondoskodik az adományok államháztartási jogszabályi előírások betartásával történő költségvetési-számviteli elszámolásáról. Az eredeti bizonylatokra épülő adomány-nyilvántartás az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli nyilvántartásának részét képezi, az adomány értéke az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kimutatott vagyonát növeli. A nyilvántartás alapján az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv éves kimutatást készít, melynek tartalmaznia kell az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által tárgyévben elfogadott, valamint felhasznált adományokat, azok értékét, összegét, az adományozók megnevezését.

Az éves kimutatást a középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek küldik meg – előbbiek saját kimutatásukon túl az irányításuk alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kimutatásait is, melyeket összesítenek – a Közgazdasági Főosztályon keresztül a közgazdasági helyettes államtitkár számára a tárgyévet követő április 30-ig.

j) A rendőrségnek, a határőrségnek, a katasztrófavédelem szerveinek, a közigazgatási hivataloknak, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak a Szabályzat 45. a) – i) pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazniuk, hogy adományt csak a Biztonságos Magyarországért Közalapítványtól, önkormányzatoktól és az önkormányzati társulásoktól, önkormányzati közalapítványoktól, 1994. január 1-je előtt alapított önkormányzati alapítványoktól, nemzetközi (külföldi székhelyű, illetve magyar székhelyű, és külföldi részvétellel alapított) alapítványoktól, külföldi rendvédelmi szervektől, valamint nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormányoktól, minisztériumoktól fogadhat el. Adományt a katasztrófavédelem szervei (a katasztrófahelyzet elhárítása, felszámolása során működésükhöz belföldi, illetve nemzetközi karitatív szervezetektől), továbbá a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti oktatási intézmények a közgazdasági helyettes államtitkár írásos engedélye alapján fogadhatnak el. E pontban nevesített szervek a 45. i) pontbeli kimutatásukat a jelen pont szerinti adományozói köröknek megfelelő bontásban teszik meg.

k) A j) pontban előírt, az adományozók személyére vonatkozó korlátozás alkalmazása alól az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél működő muzeális intézmények részére (végleges, vagy időleges használatra) térítésmentesen felajánlott, múzeumok gyűjtőkörébe tartozó bármely – külön törvényben meghatározott kulturális javak körébe tartozó – dolgok elfogadása tekintetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felmentést adhat.

Államháztartási információk
közzétételi kötelezettsége

47. a) A költségvetési szerv biztosítást köthet tárgyi eszközeire, készleteire és vállalkozásaira.

b) A hivatásos állomány személybiztosításának és a gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a költségviselő megjelölésével – a közgazdasági helyettes államtitkár intézkedik.

c) A b) pontban meghatározott személyi körön kívüli biztosítás a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes egyetértésével köthető. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslatot a költségvetési szervek a középirányító szervek vezetői és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek vezetői egyetértésével terjesztik elő.

d) Az Ámr. 62. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti tagdíjjal kapcsolatos átvállalás, adománynyújtás, illetve kiegészítés mértékéről, a jogosultság feltételeiről a költségvetési szerv belső normában rendelkezik.

Pénzügyi többletigények előterjesztésének,
állásfoglalások kérésének rendje

50. a) A központi gazdálkodás részét képezi a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési címek, alcímek részére jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek – ezen belül a hivatásos állományra, a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó – elosztása, szabályszerűségi és hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint fejezeti szinten a keretek módosítása, amennyiben az a fejezet szintjén jelentkező feladat megvonása vagy kiszabása miatt válik szükségessé.

b) Az államtitkárok és helyettes államtitkárok javaslatára, a közvetlenül alárendelt szerveik között személyi juttatás és költségvetési létszámelőirányzat-átcsoportosítás csak a belügyminiszter jóváhagyásával hajtható végre.

c) A belügyminiszter engedélyezi a középirányító szerv, valamint a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv költségvetési szerve kezdeményezésére feladatátcsoportosítás miatt szükségessé váló két vagy több költségvetési címet érintő szervezeti változásokat, melynek alapján – a személyügyi szervek (szolgálatok) közreműködésével – kerül sor a létszám és a személyi juttatások módosítására.

d) A Közgazdasági Főosztály az elfogadott keretmódosításokról írásban értesíti az érintett átadó és átvevő költségvetési címet, költségvetési szervet. A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek a létszám- és illetménykeretek módosításáról az érintett alárendelt szerveket, illetve szervezeteket írásban értesítik.

e) A költségvetési szerv vezetője – az a)–c) pontok előírásainak figyelembevételével – rendelkezik a részére jóváhagyott személyi juttatás- és létszámkeretek, valamint az intézményi hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások felett.

f) A négy hónapnál régebben be nem töltött álláshelyek miatt keletkezett megtakarításokat elsősorban többletmunkák (pl. túlszolgálat, túlóra, ügyelet, készenlét), valamint helyettesítések díjazására, illetve előre nem tervezhető személyi juttatásokra kell felhasználni.

g) A költségvetési szerv vezetőjének döntése szerinti további kifizetésekre – a fennmaradó megtakarítások terhére – csak az f) pontban foglalt járandóságok maradéktalan teljesítése után kerülhet sor.

h) A személyi juttatáson belül elkülönített jutalomkeret felhasználása során a normatív jutalmazással szemben a teljesítményhez kötött jutalmazást kell előtérbe helyezni a jogszabályokban meghatározott keretek között.

i) Az éves személyijuttatás-keretekkel – egyenlőtlen ütemű felhasználás esetében is – úgy kell gazdálkodni, hogy a következő költségvetési évre átnyúló, tartós többletkötelezettség ne keletkezzen. Egyenlőtlen ütemű létszámfelhasználás esetén követelmény, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszám ne haladja meg a költségvetési létszámot.

j) A költségvetési szerveknek a saját, illetőleg az alárendeltségükbe tartozó szervek személyi juttatásairól és létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

k) A Közgazdasági Főosztály a fejezet központi gazdálkodásának elősegítése érdekében a költségvetési szervektől – a személyi juttatásra és létszámra vonatkozóan – a központi illetményszámfejtő rendszer kereseti adattárából elő nem állítható egyszeri adatszolgáltatást kérhet, melynek adattartalma, kitöltési módja, határideje külön kerül kiküldésre.

Megbízási és szolgáltatásnyújtás tárgyú szerződések kötésének feltételei

51. a) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenységgel összefüggő feladatra saját dolgozóval vagy külső személlyel, szervezettel polgári jogi szerződést kötni – a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok betartása mellett – a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy szerződést csak akkor köthet, ha a feladatot a költségvetési szerv egyéb feltételek hiányában maga ellátni nem tudja.

b) A szerződés megkötése előtt – az Ámr. 59. § (9)–(10) bekezdése rendelkezésein túlmenően – minden esetben vizsgálni kell, hogy az írásban megkötött szerződést kizárólag olyan szervezettel vagy személlyel kötötték – az adott szerződés típusra vonatkozó jogszabály előírásai szerint –, amely (aki) az adott feladat elvégzéséhez szükséges szakmai és egyéb feltételekkel rendelkezik.

c) Szerződés köthető a feladatellátáshoz szükséges képzettséggel, kompetenciával rendelkező

– saját dolgozóval, amennyiben munkaköri leírása keretében a feladat elvégzése számára nem előírható, és jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik,

– külső személlyel vagy szervezettel, amennyiben a feladatot a költségvetési szerv maga ellátni nem tudja.

d) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

– az ellátandó feladatot,

– a díjazás mértékét,

– a szerződés időtartamát,

– a szerződés tárgyának megfelelően a BM Szervezeti és Működési Szabályzata 11. sz. függelékében meghatározott adatok és feltételek, továbbá

– a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

Beszerzések szabályai

53. a) A fejezethez tartozó költségvetési szervek – a működési területükre figyelemmel – kötelesek a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.-től és a BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.-től árajánlatot kérni, amennyiben e gazdálkodó szervek gazdálkodási körébe tartozó – a d) pontban rögzített – szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni, valamint az nem jár a garancia, vagy szavatosság megszűnésével, elvesztésével. Ez alól mentesül az a költségvetési szerv, amely valamely szolgáltatásra vonatkozó igényének értékhatára meghaladja a közbeszerzési értékhatárát, és ez által közbeszerzési eljárás lefolytatása válik szükségessé.

b) A BM Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság a Belügyminisztérium honlapján helyet biztosít a szolgáltató gazdálkodó szervek árajánlatai megjelentetésére.

c) A szolgáltatások igénybevételére az a) pont szerinti gazdálkodó szervezetektől a költségvetési szerv akkor nem kötelezett, ha a gazdálkodó szervezetektől bekért írásos ajánlat alapján igazolható, hogy más szolgáltatóval gazdaságosabb a feladat elvégzése.

d) A gazdálkodó szervezetek által nyújtott szolgáltatások

– a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.: gépjárművek javítása, vizsgáztatása, speciális gépjárművek és gépjármű-felépítmények gyártása, légzésvédelmi eszközök javítása, kézi tűzoltó készülékek ellenőrzése, javítása;

– a BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.: egyenruházati termékek, hatósági okmányok és nyomtatványok, fegyverzeti anyagok, rendészettechnikai eszközök közbeszerzési és logisztikai, továbbá nyomtatvány-előállítási, ellátási, ismeretterjesztő anyagok, reklám-propaganda kiadvány, kereskedelmi ügyviteli nyomtatványok, időszakosan megjelenő egyéb kiadványok, naptárak, üdvözlőlapok, meghívók, névjegykártyák, brossurák, sokszorosítás, könyvkötési tevékenységei.

A fejezeti beruházások

54. a) A fejezet beruházási tervjavaslatába az igazgatási, a rendőrségi, a határőrségi, a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi, a menekültügyi, a szociális, a jóléti, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális és a lakásberuházások az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek igénybejelentései alapján kerülnek beépítésre. A nemzetközi kapcsolatokból és egyéb kormányzati döntésekből, valamint a fejezetre háruló egyéb beruházási feladatok a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály javaslata alapján kerül tervezésre. A BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya felelős a tervjavaslat, valamint az összesített éves beszámoló Közgazdasági Főosztály felé történő megküldéséért. A beruházások megvalósításáról, a felhasznált forrásokról és a tárggyal összefüggő valamennyi lényeges körülményről, valamint a közgazdasági helyettes államtitkár részére felterjesztett negyedéves beszámolóról a belügyminisztert negyedévente tájékoztatni kell.

b) A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály gondoskodik a fejezet beruházási tervben szereplő energiaracionalizálási fejlesztések megvalósításához szükséges keret elkülönítéséről és pályázati rendszer működtetéséről.

57. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek összegző éves jelentést kell készítenie a használatában lévő gépjárműlopásokról, értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkárokról, valamint az egyéb vagyoni tárgyakban – amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik – az egymillió forint becsült kárértéket meghaladó eseményekről. Az összegző jelentést – a tárgyévet követő január 15-ig – a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár részére kell megküldeni.

b) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmazza a gépjárműben keletkezett kár esetén a gépjármű

– forgalmi rendszámát,

– típusát, színét,

– beszerzési értékét,

– forgalomba helyezés időpontját,

– a kilométeróra állását, továbbá

– a feltételezett vagy megállapított kár keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot vagy okokat,

– a becsült vagy megállapított kárösszeget,

– a kár megtérülésére (casco), csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedéseket,

– a használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat,

– a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását.

c) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell egyéb vagyonban keletkezett kár esetén:

– a keletkezés helyét, időpontját,

– a feltételezett keletkezési okot,

– a körülmények részletes leírását,

– a keletkezett kár becsült értékét,

– a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását,

– a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedések.

d) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

Adatszolgáltatások

58. a) A költségvetési szervek kötelesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felé – a Közgazdasági Főosztályon keresztül – a beruházásokról negyedévenként a tárgyidőszakot követő hó 15-ig és évenként a tárgyévet követő március 31-ig adatszolgáltatást teljesíteni.

b) A költségvetési szervek munkaügyi adatairól a BM KGF a Kincstáron keresztül a KSH felé – a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) segítségével – központilag szolgáltat adatot. A gazdaságstatisztikai (munkaügyi) adatszolgáltatások havonként a tárgyhót követő hónap 15-ig, a szeptemberi keresetfelvétel címén tárgyév október 20-ig, továbbá az éves munkaügyi jelentés címen tárgyévet követő március 31-ig, és munkaerőköltség-felvétel címén tárgyévet követő május 31-ig, valamint az üres álláshelyek számáról negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig történnek.

c) A költségvetési szervek a tárgynegyedév utolsó napján meglévő üres álláshelyek számáról a KSH jelentésnek megfelelő tartalommal adatot szolgáltatnak a BM KGF részére a tárgynegyedévet követő hó 4-ig.

d) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek lejárt határidejű fizetési kötelezettségeiről – a beküldött adatszolgáltatások összesítését követően – adott hó 10-ig a Közgazdasági Főosztály fejezeti színtű kimutatást, továbbá feljegyzést készít a közigazgatási államtitkár részére.

59. a) A BM Informatikai Főosztály, a BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség, a Közgazdasági Főosztály, a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály és a BM Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése érdekében további eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

b) A Közgazdasági Főosztály, a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály és a BM Ellenőrzési Főosztály az a) pont szerinti adatok köréről tájékoztatót ad ki, különös tekintettel a költségvetési szervek lejárt határidejű kinnlevőségeire, fizetési kötelezettségeire, valamint a BM által alapított gazdálkodó szervezetek működésének jellemzőire.

c) Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szervek azokat az adatszolgáltatásaikat, amelyeket elektronikus formában kell megküldeniük fejezeti összesítésre, a BM Informatikai Főosztály által biztosított elektronikus cél-alkalmazás, vagy külön meghatározott esetekben, a BM TervTar rendszer segítségével teljesítik.

a) A vagyonkezelő a vagyonkörbe kerülő ingatlan (tulajdoni hányad) adásvétel, csere útján való megszerzésének szándékát a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötése előtt köteles a KVI-nek bejelenteni. A bejelentésről azzal egyidejűleg, annak másolati példányával a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályát tájékoztatni kell.

b) A vagyonkezelő – pénzügyi lehetőségeinek függvényében – feladatai ellátásához ingatlanokat a szerzésre vonatkozó külön jogszabályok betartásával vásárolhat, bérelhet, továbbá adományként fogadhat el.

c) A vagyonkezelő köteles felkérni a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály képviselőjét az ingatlan vásárlására, használati, illetőleg bérleti jogának megszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás bizottsági munkájában való részvételre.

d) A vagyonkezelő adományt, illetőleg ajándékot a Szabályzat 45. pontjában foglalt feltételekkel fogadhat el.

a) A vásárolt, cserélt, illetve adományként elfogadott ingatlanok, valamint a vagyonkezelői szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a Belügyminisztérium vagy valamely szervezete javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében van szükség a kijelölési eljárás lefolytatására.

b) A belügyi vagyonkörbe került ingatlant a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított öt munkanapon belül a vagyonkezelő köteles a KVI-nek bejelenteni, a bejelentésben kérelmezheti a vagyonkezelői jog megszerzését.

c) A KVI – a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével – jelöli ki a leendő vagyonkezelőt a kincstári vagyonkörbe bekerült új ingatlan kezelésére.

d) A leendő vagyonkezelő a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértéséhez előterjesztést készít a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály részére, amelynek tartalmaznia kell:

– a leendő vagyonkezelő b) pontban jelzett bejelentését, illetőleg a kijelölése iránti kérelmét.

– a szerzésre vonatkozó (adásvételi, csere, ajándékozási) szerződést vagy a fellelt ingatlanok listáját,

– a KVI által kiadott formanyomtatványokat, az adatlapot,

– egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– adomány esetén az engedélyt annak elfogadásáról.

e) A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály az előterjesztés alapján javaslatot tesz az adott szerv vagyonkezelői kijelölésére, illetőleg a belügyminiszteri döntésről értesíti a KVI-t.

70. a) Amennyiben az ingatlant osztott vagyonkezelői jog, vagy a vagyonkezelőn kívül fennálló használat terheli, a további bérbe-, vagy használatba adás szándékát a vagyonkezelő köteles a jogügylet létrejöttét megelőzően véleményeztetni a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályával. A BM Központi Igazgatása által használt ingatlanok esetében a további bérbe-, vagy használatba adást a közigazgatási államtitkár engedélyezi, amelynek beszerzéséről a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya intézkedik.

b) A Kvg. szabályai alapján versenyeztetés nélkül bérbe-, vagy használatba adható ingatlanok kivételével a vagyonkezelő köteles a bérbe-, használatba adás gazdaságosságát, indokoltságát alátámasztva, a pályázati kiírás tervezetét előzetesen egyeztetni a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályával.

c) A vagyonkezelő a létrejött bérleti (használati) szerződés egy eredeti példányát, a megkötést követő nyolc napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályra megküldeni.

a) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyont elcserélheti, ha a másik ingatlan feladata ellátásához célszerűbb vagy gazdaságilag előnyösebb.

b) Az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, illetve a csereingatlan kincstári vagyoni körbe történő bekerülésére, a vagyonkezelő tesz javaslatot.

A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlanvagyon-csere gazdasági előnyeit, valamint mellékletként az érintett valamennyi ingatlan egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, három hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslését, a csereszerződés tervezetét, illetőleg a vagyonkezelésbe kerülő ingatlanra a csere szándékának KVI felé történő előzetes bejelentés másolatát.

87. a) A vagyonkezelő lemondhat vagyonkezelői jogáról a KVI részére, ha az ingatlanvagyon feladata ellátásához felesleges, illetve többszöri értékesítési kísérlete sikertelen volt, vagy az ingatlan értékesítésének tervezett, reális költségei meghaladják az ingatlan forgalmi értékét, illetőleg az egyéb állami feladat ellátása céljából nem nyújtottak be rá igényt.

b) A vagyonkezelő javaslatot készít a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály számára a vagyonkezelői jogról történő lemondásról. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlan részletes bemutatását, jogi, műszaki, valamint gazdaságossági indokolását. A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály, írásban tájékoztatja a vagyonkezelőt a vagyonkezelői jogról történő lemondás belügyminiszteri elfogadásáról.

Ingyenes önkormányzati tulajdonba adás

89. a) A vagyonkezelő az ingatlanát saját hatáskörben nem terhelheti meg. A vagyonkezelő megterhelésre vonatkozó javaslatát a vizsgálati dokumentáció csatolásával a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály részére – az általa elvégzett szakmai, műszaki vizsgálatot követően – terjeszti elő.

b) Az a) pont szerinti felterjesztendő dokumentáció tartalmazza:

– az egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– a földhivatal és a vagyonkezelő által aláírt vázrajzot,

– a vagyonkezelő és a jogosult között a teher bejegyeztetésére alkalmas megállapodás tervezetet,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését.

c) A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály intézkedik a KVI tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatának megszerzése iránt. A vagyonkezelő kizárólag a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat birtokában jogosult a teher alapítására vonatkozó megállapodás megkötésére, majd annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.

d) A vagyonkezelő a megterhelésre vonatkozó megállapodás egy eredeti példányát a megkötéstől számított tizenöt napon belül megküldi a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályra. Egyidejűleg intézkedik a nyilvántartások (KVI vagyon-nyilvántartás, számítógépes BM ingatlan-nyilvántartás) módosítása iránt.

Nyilvántartási kötelezettségek

90. a) A vagyonkezelő a teljes ingatlanállományáról tételes nyilvántartást vezet, amelynek naprakészségéért és valódiságáért felelősséggel tartozik és amelynek alapját a vagyonkezelési szerződés képezi.

b) Az ingatlan-nyilvántartás ingatlanonkénti bontásban tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat.

92. a) A vagyonkezelő az ingatlanokról a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály felé adatokat (kimutatásokat, dokumentációkat) szolgáltat, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

b) A vagyonkezelő az éves vagyongazdálkodási tervének másolati példányát – a KVI részére történő megküldésével egyidejűleg – a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályra is megküldi, minden év május 31-ig.

c) A vagyonkezelő az ingatlanokról a kincstári vagyoni körbe történő bekerülés, vagyonkezelői jog átruházás, megterhelés, hasznosítás esetén a szerződés megkötését követő tizenöt napon belül egy eredeti, illetve a vagyonkezelői szerződés megkötését, módosítását követő harminc napon belül a vagyonkezelői szerződés egy másolati példányának megküldésével szolgáltat adatot.

d) A vagyonkezelő az ingatlanait érintő változásokra vonatkozó anyagokat (pl. megosztási vázrajz, telekalakítási, építési, használatbavételi engedély földhivatali, önkormányzati határozatok, építésre, átalakításra vonatkozó tervrajzok stb.) a BM központi ingatlan-nyilvántartás dokumentációjának aktualizálása érdekében a változás bekövetkezését követően megküldi.