KÜ BH 2006/168
KÜ BH 2006/168
2006.05.01.
Az építésügyi hatóság a társasházi közgyűlés határozatának érvényességét nem vizsgálhatja [2003. évi CXXXIII. tv. 18. § (2) bek.].
A beavatkozó a tulajdonosa a P. város, B. tér 3. szám alatti társasházban a fszt. 1. szám alatti irodahelyiségnek. A beavatkozó az irodát üzletként, cukrászdaként kívánta hasznosítani, ezért a felperes kérésére közös képviselő az iroda rendeltetésváltozását napirendi pontként a 2003. december 22-ére kitűzött közgyűlésre szóló meghívóban szerepeltette. 2003. december 22-én harmincnégy tulajdonostárs írásban hozzájárulását adta a cukrászda üzemeléséhez, azzal a kikötéssel, hogy szeszes ital fogyasztása és dohányzás az üzlethelyiségben tilos. Ugyanezen a napon megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak többsége megjelent és a közgyűlés olyan tartalmú döntést hozott a rendeltetésváltozásról szóló napirendi pont kapcsán, hogy a korábbi írásbeli hozzájárulásukat nem kívánják visszavonni. M. I. a felperes képviseletében megoldástervezetet fog készíteni a hozzájárulás feltételeiről, amelyet majd C. Cs. és a P. Kft. képviselője felülvizsgál. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítők és még tizennégy tulajdonostárs aláírta, azonban azt a felperes képviselője, M. I. nem írta alá.
A beavatkozó 2004. január 15-én rendeltetésváltozás iránti kérelmet nyújtott be, kérelméhez mellékelte a közgyűlési jegyzőkönyvet és a tulajdonostársak korábban megadott írásbeli hozzájárulását. Kérelme szerint az irodát a továbbiakban cukrászdaként kívánja üzemeltetni, abban szeszes italokat nem forgalmaz.
P. Megyei Jogú Város Közgyűlés Jegyzője a 2004. február 19-én kelt határozatával a rendeltetésváltozást engedélyezte.
Az alperes a 2004. május 21-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítéletének indokolása szerint a közgyűlés a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tv.) 18. § (2) bekezdése szerint 30 napos határidőn belül tiltó határozatot nem hozott, a közgyűlés a Tv. 19. § (1) bekezdése szerint 2/3-os többséggel hozzájárult a rendeltetésváltozáshoz. A tulajdonostársak hozzájárulásról írásban is nyilatkoztak, ezt a közgyűlési határozattal sem vonták vissza, így a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A tulajdonostársak hozzájárulásában szereplő feltételeket az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia, mert azok a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 37. § (4) bekezdés d) pontja alapján az engedélyezés feltételei közé nem tartoztak, legfeljebb a működési engedély előírásai között vehetők figyelembe.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése mellett, vagy másodlagosan az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatainak 2004. évi 1. számú gyűjteményében közzétett 1081. számú elvi határozatot, a R. 37. § (4) bekezdés d) pontját, a Tv. 18. § (3) bekezdését. Az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor azt állapította meg, hogy a tulajdonostársak 2003. december 22-én közgyűlési határozatot hoztak. Nem született közgyűlési határozat, a tulajdonosok csak arról szavaztak, hogy az előzőleg adott hozzájárulásukat nem vonják vissza. A hozzájárulás feltételeit azonban ez a ,,határozat'' nem tartalmazta. A tulajdonostársak a hozzájárulásukat kikötéssel adták meg, azonban ezek a feltételek az alperes határozatában nem jelentek meg. A bíróság nem vette figyelembe, hogy az elsőfokú hatóság a Tv. 18. § (2) bekezdés szerinti felhívást elmulasztotta. A rendeltetésváltozási kérelem szeszes italt nem forgalmazó cukrászda rendeltetési módra vonatkozott, azonban a kérelem teljesítéskor az építési hatóság ezt a kikötést nem írta elő a határozatában. Amennyiben feltételhez köti a társasház a hozzájárulását, ennek a feltételnek a határozatban szerepelnie kell.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a közgyűlési határozat érvényességének vizsgálata nem tartozik az építésügyi hatóság jogkörébe, tiltó határozat nem született, az írásbeli nyilatkozat alapján az engedély megadható volt.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, eljárási kifogásként terjesztette elő, hogy a felülvizsgálati kérelem elkésett, ezért elsődlegesen annak elutasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozó eljárási kifogása kapcsán megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem késett el. A felperes a jogerős ítéletet 2005. március 7-én vette át, ezt követő hatvan napon belül nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmét a Pp. 272. § (1) bekezdése alapján. Az alperesi beavatkozó tévesen hivatkozott arra, hogy a határidő az ítélet szóbeli kihirdetésével vette kezdetét. Ítélet esetén a határozat közlése a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontja alapján kézbesítéssel történik, ezért a kézbesítéssel veszi kezdetét a Pp. 272. § (1) bekezdésében meghatározott határidő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálva megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
A Tv. 18. § (2) bekezdése szerinti felhívás a perbeli esetben mellőzhető volt, mert a beavatkozó a kérelme beadásával egyidejűleg a Tv. 18. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítését a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával és a korábbi nyilatkozatot megerősítő közgyűlés jegyzőkönyvébe foglalt döntéssel igazolta. Ilyen esetben a felhívás kibocsátása szükségtelen, mert olyan eljárási cselekményre hívna fel, amelyet a társasház már teljesített.
Az építési hatóság a kérelem mellékleteként benyújtott közgyűlési határozat és írásbeli hozzájárulás keletkezésének körülményeit, a közgyűlési határozat érvényességét nem vizsgálhatja. A Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatainak 2004 évi 1. számú gyűjteményében közzétett 1081. számú elvi határozatában kimondta, hogy a társasházi tulajdonosok, amennyiben a közgyűlési határozatot a jogvesztő határidő alatt nem támadták meg eredményesen bíróság előtt, az építésügyi engedélyezési eljárásban és az azt követő bírósági eljárásban annak jogszerűtlenségére, érvénytelenségére már nem hivatkozhatnak, mert azt csak a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben tehették volna meg.
A felperes a perbeli, rendeltetésváltozással kapcsolatos napirendi pont tekintetében hozott közgyűlési döntést, nem támadta meg bíróság előtt, annak érvényessége sem tartalmilag, sem formailag – közigazgatási eljárásban – nem vitatható. A tulajdonostársak közgyűlésen hozott döntéssel közgyűlési határozatot hoztak, amikor kimondták, hogy korábbi hozzájárulásukat nem vonják vissza, azaz megerősítik hozzájárulásukat, amelyet korábban a rendeltetésváltozáshoz adtak. Mindezek alapján az alperes jogszerűen állapította meg, hogy tiltó határozat nem született, ennek hiányában a rendeltetésváltozás engedélyezhető volt. A jogerős ítélet nem sértette meg a fentebb idézett elvi határozatot sem, mert a felperesnek a közgyűlési határozattal kapcsolatos, polgári perre tartozó kifogásait sem az építési hatóság, sem a bíróság nem vehette figyelembe.
A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a hozzájárulásban foglalt feltételt a hatóságnak az engedély feltételeként kellett volna előírnia. A Tv. 18. § (3) bekezdésében említett ,,kikötött feltételt tartalmazó hozzájárulás'' kitétel a társasházi hozzájáruló határozatra vonatkozik, azt nem az építési hatóság írja elő, hanem a társasház. Az előírások megszegése esetén a közös képviselő jogosult a környezetvédelmi hatóság vagy a jegyző eljárásának kezdeményezésére.
A fentiek alapján a R. 37. § (4) bekezdés d) pontjának megsértésére nem került sor, a társasház kikötéseit, feltételeit a határozatban szerepeltetni nem kellett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat és elvi határozatot, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.163/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás