18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről¹

2011.01.01.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának f)–i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket,

b) felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja,

c)²

d)³

e) tárolás: a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából,

f) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes ipari üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre, ahol a veszélyes anyagok az 1. melléklet alapján azonosítható, legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben jelen vannak.

Az engedélyezési és felügyeleti tevékenység

3. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:

a) a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás,

e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte,

f) a településrendezési tervezés,

g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.

(2) A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

Eljárási szabályok

4. §⁴ (1)⁵ Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő és a szakhatósági állásfoglalás kialakításának határideje is három hónap.

(2) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (a továbbiakban: hatóság) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. A fellebbezést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter bírálja el.

4/A. §⁶ A Kormány az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési eljárásaiban – az 5. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott szakkérdésben – a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel is közölni kell.

4/B. §⁷ A szakhatóság felügyeleti tevékenysége keretében ellenőrzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti eljárásaiban az 5. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában meghatározottak teljesülését.

4/C. §⁸ Az e rendelet szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.

II.

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT
A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

5. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés

6. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 2. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít.

(2) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

(3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.

(4) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

(5) Az üzemeltető – a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 8. melléklet 1.1. és 1.2. pontok szerinti adattartalommal – elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.

7. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést – a hatóság által történő elfogadást követően – legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.

(2) A biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.

(3) A biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:

a) a veszélyes ipari üzemben olyan változások történtek, amelynek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,

c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.

(4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a felülvizsgálatot követő kilencven napon belül megküldi a hatóságnak.

8. § (1) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra.

(2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést az elfogadását követően megküldi a veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is.

(3)⁹ Tájékoztatás céljából a hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és biztonsági elemzést, az elfogadását követően megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, valamint a megyei (fővárosi) kormányhivatal közlekedési felügyelőségének.

(4)¹⁰ A hatóság és a szakhatóság a védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.

Felmentési szabályok

9. § (1) Ha a veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben megkövetelt tájékoztatást azokra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.

(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést a felmentésben szereplő korlátozott tartalommal nyújthatja be.

(3)¹¹ A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet.

(4) A hatóság által – a felmentési kérelemre – kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra és a veszélyes ipari üzem melyik létesítményére vonatkozik. Az előbbieken kívül tartalmazza továbbá, hogy a felmentés alkalmazása esetén mely részeiben korlátozható a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalma.

10. § (1) A veszélyes ipari üzem a felmentési szabály alkalmazása esetén továbbra is felső-, illetve alsó küszöbértékűnek tekintendő.

(2) Új veszélyes ipari üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét, a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden más esetben a felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés első alkalommal történő benyújtásakor, illetve azok felülvizsgálatakor nyújtható be.

Hatósági ellenőrzés¹²

11. § (1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés valóságtartalmát – az 5. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.

(2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(3)¹³ Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

12. § (1)¹⁴ A hatóság – előre meghatározott terv szerint – a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre, illetve irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot.

13. § (1) A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható vagy lehetőségének valószínűsége csökkenthető.

(2)¹⁵ A hatóság adatszolgáltatásra kötelezheti a veszélyes ipari üzem környezetében lévő gazdálkodó szervezeteket annak érdekében, hogy az üzemeltető elemezhesse a gazdálkodó szervezet által folytatott tevékenységnek a veszélyes ipari üzemre gyakorolt veszélyeztető hatását. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni szemlével ellenőrizheti.

14. § A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a 15. §-ban meghatározott belső védelmi terv kiegészítésére kötelezi, illetve a 20. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

III.

A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

A belső védelmi terv

15. § (1) A veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.

(3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes ipari üzem dolgozói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak.

(4) A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes ipari üzem területén dolgozó személlyel (beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is) megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti.

16. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egyidőben kerül sor.

(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv

17. § (1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a hatóság területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.

(2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.

(3) A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági elemzés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.

(4) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját, illetve a biztonsági elemzést a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.

(5)¹⁶ A polgármester – ha a 19. § (1) bekezdésében meghatározott közmeghallgatást kell tartani – a biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak.

(6)¹⁷ Ha nem kell közmeghallgatást tartani, a polgármester a biztonsági jelentéshez és a külső védelmi terv koncepciójához tett észrevételeket a közzététel lezárását követő nyolc napon belül küldi meg a hatóságnak.

18. § A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről a lakosság huszonegy napig véleményt nyilváníthasson.

19. §¹⁸ (1)¹⁹ A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a veszélyes ipari üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés közzétételének lezárását követő tíz napon belül köteles közmeghallgatást tartani.

(2) A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 8. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.

(3)²⁰ A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követő nyolc napon belül a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

20. § (1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott, vagy a már működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő hat hónapon belül a 7. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a hatóság területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.

(2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem veszélyeztető hatásai érhetik.

(3)²¹ A külső védelmi tervről, annak elkészítése során az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv), az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint az üzemeltető véleményt nyilvánít.

(4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban meghatározott települési veszélyelhárítási terv része.

(5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke – a hatóság egyetértésével – hagyja jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a (3) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.

(6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni. Amennyiben a külső védelmi terv jelentős módosítása szükséges, a módosításra vonatkozó koncepciót el kell készíteni, és a 17. § szerint közzé kell tenni.

(7) A külső védelmi tervben végrehajtott módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet a hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni. A hatóság a területi szerve útján a változtatásokról tájékoztatja a (3) bekezdésben felsoroltakat.

21. § (1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2) A polgármester a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

22. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem által veszélyeztetett település polgármestere a hatóság helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket (például: közoktatási, közművelődési, szociális, egészségügyi intézmények) a veszélyes ipari üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.

(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.

23. § A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.

24. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.

A településrendezési tervezés

25. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet határait.

(2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.

(3) A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

(4)²² A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat C., valamint D. soraiban szereplő fejlesztések esetén állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a szakhatóság, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, továbbá a veszélyes ipari üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság elnöke a polgármester, a részt vevő települési önkormányzati képviselők számáról és személyéről az érintett önkormányzat képviselő-testülete dönt.

(5) A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat A. és B., valamint E. soraiban szereplő fejlesztések esetén a hatóság ad állásfoglalást.

(6) A hatóság, illetve a bizottság az 5. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

A jelentési rendszer

26. § (1) Az üzemeltető – a Kat. szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén túlmenően – a veszélyes ipari üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, annak bekövetkezését követő nyolc napon belül előzetes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 9. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. Az előzetes jelentés legalább a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset helyét, idejét, típusát, feltételezett okát és az emberre vagy környezetre gyakorolt hatásait, a balesetben részt vevő veszélyes anyagokat, valamint a bevezetett védelmi intézkedéseket tartalmazza.

(2) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettsége esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő tizenöt napon belül részletes baleseti jelentést küld a hatóság részére. Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.

(3) A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől.

(4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül.

(5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.

(6) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, illetve a rendkívüli eseményről az üzemeltetőtől kapott jelentés, illetőleg tájékoztatás egy-egy másolati példányának megküldésével a szakhatóságot és a veszélyeztetett település polgármesterét értesíti.

27. § (1) A hatóság a veszélyes ipari üzemekről (különösen az üzemeltető és üzem nevéről, címéről, tevékenységi köréről és a felmentési kérelmekről), a 26. §-ban foglaltak szerint kapott információkról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából nemzeti jelentést készít, melyet a hatóság vezetője továbbít az Európai Unió illetékes szervének.

(2) A hatóság vezetője a 26. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más Európai Uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni.

(3) A hatóság által készített hároméves nemzeti jelentést az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően kell megküldeni az Európai Bizottság részére.

(4) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, a biztonsági jelentésekről és biztonsági elemzésekről, a külső védelmi tervekről, a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket követően a hasonló balesetek megelőzését szolgáló lehetséges intézkedésekről, és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert működtet.

Záró és vegyes rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)²³

29. §²⁴

30. §²⁵

31. § Ez a rendelet – a Kat.-tal együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról,

c) a Bizottság 98/433/EK határozata (1998. június 26.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről.

1. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A veszélyes ipari üzem azonosítása

1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop).

2. Ha a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes ipari üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes ipari üzem felső küszöbértékű.

3. Amennyiben a veszélyes ipari üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:

a) a veszélyes ipari üzem felső küszöbértékű, ha az összeg

q₁/Q_F1+q₂/Q_F2+q₃/Q_F3+q₄/Q_F4+q₅/QF₅+... >=1

q_x – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

Q_Fx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;

b) a veszélyes ipari üzem alsó küszöbértékű, ha az összeg

q₁/Q_A1+q₂/Q_A2+q₃/Q_A3+q₄/Q_A4+q₅/Q_A5+... >=1

q_x – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

Q_Ax – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

3.1. Ezt az összegzési szabályt a toxicitás, a tűzveszélyesség és az ökotoxicitás veszélyeinek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:

a) az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor;

b) az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a., 7.b. és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor;

c) az 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor;

d) az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége meghaladja a felső küszöbértékét.

e) Ha a veszélyes anyag egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell.

f) A jelen jogszabály hatálya alá tartozik mindazon veszélyes ipari üzem, amely esetében az a), b) vagy c) szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1.

4. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg. A 2. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Ha egy adott veszélyes anyag esetében – akár az alsó, akár a felső küszöbmennyiség vonatkozásában – a két táblázat között eltérés van, akkor mindig az 1. táblázatban meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni.

5. A veszélyes anyag az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és a veszélyes ipari üzemben mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék vagy hulladék van jelen.

6. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy veszélyes ipari üzemre vonatkoznak.

7. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak a veszélyes ipari üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes ipari üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.

8. E rendelet alkalmazása szempontjából gáznak tekintendő bármely anyag, amelynek abszolút gőznyomása 20 °C-on 101,3 kPa vagy annál nagyobb.

9. E rendelet alkalmazása szempontjából folyadéknak tekintendő bármely anyag, amely 20 °C-on és 101,3 kPa normál légköri nyomáson nem gáz, és nem szilárd halmazállapotú.

1. táblázat

Anyaglista

1. oszlop	2. oszlop	3. oszlop
Veszélyes anyagok	Küszöbmennyiség (tonnában)
Veszélyes anyagok	alsó	felső
Ammónium-nitrát (lásd az 1. számú megjegyzést)	5 000	10 000
Ammónium-nitrát (lásd a 2. számú megjegyzést)	1250	5 000
Ammónium-nitrát (lásd a 3. számú megjegyzést)	350	2 500
Ammónium-nitrát (lásd a 4. számú megjegyzést)	10	50
Kálium-nitrát (lásd az 5. számú megjegyzést)	5 000	10 000
Kálium-nitrát (lásd a 6. számú megjegyzést)	1 250	5 000
Arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói	1	2
Arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói		0,1
Bróm	20	100
Klór	10	25
Nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid)		1
Etilén-imin	10	20
Fluor	10	20
Formaldehid (töménység ≥90%)	5	50
Hidrogén	5	50
Hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz)	25	250
Ólom-alkilátok	5	50
Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz	50	200
Acetilén	5	50
Etilén-oxid	5	50
Propilén-oxid	5	50
Metanol	200	5 000
4,4-Metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban		0,01
Metil-izocianát		0,15
Cseppfolyós oxigén	200	2 000
Toluol-diizocianát	10	100
Karbonil-diklorid (foszgén)	0,3	0,75
Arzén-trihidrid (arzin)	0,2	1
Foszfor-trihidrid (foszfin)	0,2	1
Kén-diklorid	1	1
Kén-trioxid	15	75
Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok⁷ (beleértve a TCDD-t) TCDD egyenértékben számolva		0,001
A következő rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban: 4-Amino-bifenil és/vagy sói, benzo-triklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klórmetil)-éter, klórmetil-metil-éter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil-karbamoil- klorid, 1,2-dibróm-3-klórpropán, 1,2-dimetil-hidrazin, dimetil-nitrózamin, hexametil- foszfor-triamid, hidrazin, 2-naftil-amin és/vagy sói, 4-nitro-difenil és 1,3-propán-szulton	0,5	2
Kőolaj termékek:	2 500	25 000
a) Gazolinok és benzinek
b) petróleumok (beleértve a repülőgép üzemanyagokat)
c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket)

Megjegyzések az 1. táblázathoz

1. Ammónium-nitrát (5000/10 000) önfenntartó bomlásra képes műtrágyák

Olyan ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra vonatkozik (ammónium-nitrát mellett foszfátot és/vagy kálisót tartalmaznak), amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a) 15,75²⁶ tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5²⁷ tömegszázalék, és/vagy amelynek a teljes éghető/szervesanyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy amely eleget tesz a külön jogszabályban előírt követelményeknek,

b) 15,75²⁸ tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül),

és amelyek az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész, 38.2 fejezete szerinti teknős vizsgálat alapján önfenntartó lebomlásra képesek.

2. Ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú

Azokra a tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb (ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékek esetében),

b) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb (kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket),

c) 28²⁹ tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében),

és amelyek megfelelnek a külön jogszabályban^* előírt követelményeknek.

3. Ammónium-nitrát (350/2500): technikai minőségű

Ez alkalmazandó:

a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogén tartalom

aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,

ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot;

b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

4. Ammónium-nitrát (10/50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonáció-vizsgálatnak

Ez a következőkre alkalmazandó:

a) A gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és a 2. és 3. megjegyzésben említett ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra, vagy a biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajutattak egy gyártóhoz átmeneti tárolásra, vagy újrafeldolgozásra, mert többé nem felelnek meg a 2. és 3. megjegyzésben meghatározott minőségi előírásoknak.

b) Az 1. megjegyzés a) pontjában és a 2. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a külön jogszabályban* előírt követelményeknek.

5. Kálium-nitrát (5000/10 000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot szemcsés/granulált formában tartalmazzák.

6. Kálium-nitrát (1250/5000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot kristályos formában tartalmazzák.

7. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével számítjuk ki:

Rokon vegyületek nemzetközi toxicitás egyenérték együtthatói (ITEF) (a NATO/CCMS kompatibilitáshoz)
2,3,7,8-TCDD	1	2,3,7,8-TCDF	0,1
1,2,3,7,8-PeDD	0,5	2,3,4,7,8-PeCDF	0,5
		1,2,3,7,8-PeCDF	0,05
1,2,3,4,7,8-HxCDD	0,1
1,2,3,6,7,8-HxCDD	0,1	1,2,3,4,7,8-HxCDF	0,1
1,2,3,7,8,9-HxCDD	0,1	1,2,3,7,8,9-HxCDF	0,1
		1,2,3,6,7,8-HxCDF	0,1
1,2,3,4,6,7,8-HpCDD	0,01	2,3,4,6,7,8-HxCDF	0,1

OCDD	0,001	1,2,3,4,6,7,8-HpCDF	0,01
		1,2,3,4,7,8,9-HpCDF	0,01

		OCDF	0,001

T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, O=octa

2. táblázat

Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai

1. oszlop	2. oszlop	3. oszlop
Veszélyes anyag veszélyességi osztályok	Küszöbmennyiség (tonnában)
Veszélyes anyag veszélyességi osztályok	alsó	felső
1. nagyon mérgezőek	5	20
2. mérgezőek	50	200
3. oxidáló anyagok és készítmények	50	200
4. robbanóanyagok és készítmények [ahol az anyag, a készítmény vagy a termék a 2. számú megjegyzés szerint az ADR* 1.4 alosztályába tartozik]	50	200
5. robbanóanyagok és készítmények [ahol az anyag, a készítmény vagy termék a 2. számú megjegyzés szerint az ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6 alosztályába vagy az R2, R3 kockázatot jelző mondat bármelyike alá tartozik]	10	50
6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik]	5 000	50 000
7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik]	50	200
7. b) tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 2. megjegyzés definíciója vonatkozik]	5 000	50 000
8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik]	10	50
9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve:
(I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53)	100	200
(II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat	200	500
10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve:
(I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15)	100	500
(II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek	50	200

________

* ADR: az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás.

Megjegyzések a 2. táblázathoz

1. a) A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kb. tv.) és végrehajtási rendelete szerint történik. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes ipari üzemben, és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

b) Az anyagok besorolásánál az EU Illetékes Szakbizottsága által kiadott külön jegyzékben szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni. A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ a Fodor József Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.

c) Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (pl. oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.

d) A nem ismert veszélyességű, hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., illetőleg 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik.

e) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének meghatározása során a 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.

2. ,,Robbanóanyag” alatt értendő

a) olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak (R2 kockázatot jelző mondat),

b) olyan anyagok vagy készítmények, amelyeknél ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt (R3 kockázatot jelző mondat), vagy

c) olyan anyagok, készítmények vagy tárgyak, amelyek az ADR 1. osztályába tartoznak.

A definíció kiterjed a pirotechnikai anyagokra is, amelyek a jelen irányelv alkalmazása szempontjából olyan anyagok (vagy anyagok keverékei), amelyeket hő, fény, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre. Ez a hatás önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik. Amennyiben valamely anyagra vagy készítményre mind az ADR, mind pedig az R2, illetőleg R3 kockázatot jelző mondat szerinti besorolás alkalmazható, abban az esetben az ADR szerinti osztályozás elsőbbséget élvez az R-mondat szerinti besorolással szemben.

Az 1. osztályba tartozó anyagok és tárgyak az ADR osztályozási alapelveinek megfelelően sorolandók be az 1.1–1.6 alosztályok egyikébe. E besorolási alosztályok:

1.1 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)”

1.2 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.”

1.3 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez, vagy

b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.”

1.4 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.”

1.5 alosztály: ,,Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.”

1.6 alosztály: „Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen inicializálásuk vagy beindulásuk valószínűsége. A veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.”

E meghatározás magába foglalja a tárgyakba töltött robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, illetőleg készítményeket is. Robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, illetőleg készítményeket tartalmazó tárgyak esetében, amennyiben a tárgyba töltött anyag vagy készítmény mennyisége ismert, akkor azt a mennyiséget kell e rendelet alkalmazása céljából figyelembe venni. Amennyiben a mennyiség nem ismert, akkor e rendelet alkalmazása céljából az egész tárgyat robbanóanyagnak kell tekinteni.

3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagok jelentése:

a) Kevésbé tűzveszélyes folyadékok: Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy a felett, de maximum 55 °C-on van, és elősegítik az égést (R10 kockázatot jelző mondat).

b) Tűzveszélyes folyadékok:

1. – Anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. (R17 kockázatot jelző mondat);

– Anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak;

2. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek (R11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése).

c) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok:

1. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van, a forráspontja (forrás tartomány esetén a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-on vagy alatta van (R12 kockázatot jelző mondat első francia bekezdése), és

2. gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesek (R12 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése), és amelyek gáz vagy szuperkritikus állapotban vannak, valamint

3. folyadék halmazállapotú, kevésbé tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagok és készítmények, melyeket forráspontjuknál magasabb hőmérsékleten tárolnak.

2. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett, illetőleg működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

1.2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása

1.2.1. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.

1.2.2. Az üzemeltető bemutatja a veszélyes ipari üzem érintett (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett) környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A bemutatás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a lakott területek jellemzése,

b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),

c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek,

e) a veszélyes ipari üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek, illetőleg ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.).

1.2.3. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes ipari üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették.

1.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:

a) a területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,

b) a helyszínt jellemző, a veszélyes ipari üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.

1.2.5. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.

1.3. A veszélyes ipari üzem bemutatása

A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet.

Ez tartalmazza:

1.3.1. A veszélyes ipari üzemnek a biztonság szempontjából fontos – az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.

Ezek a következők:

a) a veszélyes ipari üzem rendeltetése,

b) fontosabb tevékenységeinek és gyártott termékeinek felsorolása, a főbb tevékenységeinek bemutatása,

c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,

d) a veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.

1.3.2. A veszélyes ipari üzem méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket, és amely alkalmas az alábbiak azonosítására:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége szempontjából mértékadó veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,

b) a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,

c) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,

d) a veszélyes ipari üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre, felvonulásra alkalmas útvonalak,

e) a vezetési pontok elhelyezkedése,

f) a veszélyes ipari üzem adminisztratív létesítményei.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 2. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (R-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,

c) az egyéb információk (pl. a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelen levő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)–d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes ipari üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információkat az alábbiak szerint:

a) a technológiai folyamatok,

b) a kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok,

c) a veszélyes anyagok időszakos tárolása,

d) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb.,

e) egyéb kiegészítő információk.

1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. Ezek a következők:

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz hálózat,

h) a melegvíz és más folyadék hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófaelhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

1.5. A veszélyes ipari üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges. Ezek a következők:

a) folyamatábrák,

b) technológiai leírások,

c) jellemző technológiai paraméterek mint például: koncentráció, nyomás, hőmérséklet, jelen lévő veszélyes anyagok maximális mennyiségei,

d) a technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása,

e) a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotok (üzemindítás, üzemleállás, üzemzavarok).

1.6. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatása keretében az üzemeltető ismerteti a valós viszonyaira épülő baleseti eseménysorokat. E modellel szemben alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére. További követelmények:

a) A szöveges leíró résznek minden esetben tartalmaznia kell az adott technológiai részrendszerre és minden a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre (berendezés, csővezetékszakasz stb.) vonatkozó ismertetését.

b) A szöveges leíráson felül az adott technológia rajzi megjelenítése is szükséges (pl. csövezési és műszerezési ábrák, csővezeték izometriák), amelyen a modellek rendszerhatárait fel kell tüntetni.

c) A beépítési (telepítési, elhelyezési) körülményeket is tartalmazó méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon, illetőleg fényképen kell bemutatni azt a berendezést (készüléket, tárolót, csőhidat stb.), amelyen (ahol) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet megelőző anyagkijutással járó bármely meghibásodás bekövetkezik. A bemutatásnak alkalmasnak kell lennie a kikerülő veszélyes anyag mennyiségének meghatározására.

1.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.7.1. Az üzemeltető a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, illetőleg valószínűségének meghatározása,

c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése,

d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

1.7.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető rendkívüli események üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

1.7.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben csak a veszélyes ipari üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni.

1.7.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben – az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján – meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezeteket. Ha a veszélyes ipari üzem veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő – meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes ipari üzem körül a környezetet és – ha ilyenek vannak – a különleges természeti értékeket is.

1.8. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

Bemutatja a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) a távérzékelő rendszereket,

f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,

g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek

– rendszeresített egyéni védőeszközeit,

– rendszeresített szaktechnikai eszközeit,

h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

1.9. A biztonsági irányítási rendszer

1.9.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása.

1.9.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes ipari üzem általános vezetési rendszerébe.

1.9.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat.

1.9.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, illetőleg felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, illetőleg kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.9.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.9.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.9.7. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.9.3–1.9.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

1.10. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

1.11. A veszélyes ipari üzem építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.4.; 1.8. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.7. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.10.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. Kivételt képeznek a térképek, amelyeket a rajtuk szereplő méretaránynak megfelelően, nyomtatott formában, két példányban kell benyújtani.

2.2. Ha a veszélyes ipari üzem leírása térképet (vázlatot) vagy helyszínrajzot tartalmaz, a benyújtott térkép legyen a jó eligazodást biztosító méretarányú.

2.3. A veszélyes ipari üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes létesítményét és a veszélyeztetett területeket.

2.4. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

3. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi
és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A biztonsági elemzés tartalmi követelményei megegyeznek a 2. melléklet 1. pontjában foglalt követelményekkel, az 1.9. és 1.11. pont kivételével.

1.2. A veszélyes ipari üzem építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági elemzés tartalma:

a) a 2. melléklet 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.4.; 1.8. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.7. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.10.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

A biztonsági elemzés formai követelményei megegyeznek a 2. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

4. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

Felmentési szabályok

1. A felmentési szabály alkalmazása az üzemeltetőt nem menti fel a biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés elkészítése és a jogszabályban meghatározott rend szerinti benyújtása alól.

2. A jelen lévő veszélyes anyagnak a biztonsági jelentésben, illetőleg biztonsági elemzésben való figyelembevétele alól felmentés csak akkor adható, ha a veszélyes anyag megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek.

A felmentés során figyelembe vehető kritériumok

	A kritérium megnevezése	A kritérium leírása	Magyarázat
1.	Az anyag halmazállapota	Szilárd halmazállapotú anyag, amely normál üzemi feltételek vagy anyag- és energiakibocsátással járó üzemzavar körülményei között nem képes súlyos balesetet okozni.	Ilyenek lehetnek például az anyaglistán szereplő nikkel származékok, amelyek por alakban belélegezve toxikusak, szilárd alakban azonban nem képesek súlyos balesetet okozni.
2.	Tárolóeszköz és mennyiség	Olyan tárolóeszközben lévő, és olyan mennyiségű anyag, amely bármely módon kiszabadulva nem képes súlyos balesetet okozni.	Ha a tárolóeszközben csak olyan mennyiségben lehet jelen veszélyes anyag, hogy abból bármi módon kiszabadulva nem képes veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozni. Ha a tárolóeszköz olyan méretű és felépítésű, hogy sérülése vagy más tárolóeszközökkel való kölcsönhatása miatt kiszabaduló anyag nem vezethet súlyos balesethez.
3.	Elhelyezkedés és mennyiség	Ha az anyag olyan tömegben, és más veszélyes anyagoktól olyan távolságban van vagy lehet jelen egy létesítményben, amely miatt önmagában vagy más anyaggal kölcsönhatásba lépve nem képes súlyos balesetet okozni.	Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha a veszélyes ipari üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok kis és izolált mennyiségben, illetve más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban vannak jelen. Ez a kritérium csak az üzemben tartósan jelen lévő anyagokra, illetve azok közvetlen és közvetett hatásaira vonatkozik. A veszélyes anyagok üzemen belüli szállítására nem vonatkozik.
4.	Osztályozás	Anyag, amely tulajdonságai miatt az 1. melléklet 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, de nem okozhat súlyos balesetet. Nem emiatt került sor ugyanis az adott veszélyességi osztályba való sorolására.	Az anyagok osztályozása a veszélyt okozó tulajdonságukon alapszik, de előfordul, hogy az anyag nem okozhat veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet. A kritérium például olyan anyag esetében alkalmazható, amely bár toxikus, de hatását közvetlenül a szervezetbe kerülve képes kifejteni, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset esetén kizárható a keletkezése és a környezetbe kerülése.

A felmentési szabályok alkalmazása

1. Az üzemeltető a felmentési kérelemben az alábbiakról tájékoztatja a hatóságot:

a) a veszélyes ipari üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe és elérhetőségi adatai;

b) a veszélyes ipari üzem neve, címe és elérhetőségi adatai;

c) az üzemeltetésért felelős személy neve, beosztása;

d) a tevékenység általános leírása és a felmentés kérését indokoló kiegészítő információk;

e) a veszélyes ipari üzem közvetlen környezetének a felmentési kérelem által érintett részének leírása;

f) azon veszélyes anyagok leírása, amelyekre vonatkozóan a felmentést kérik;

g) a veszélyes anyagok leltára, belefoglalva:

ga) a veszélyes anyagok megnevezése: kémiai elnevezés, IUPAC nómenklatúra szerinti megnevezés és CAS-szám,

gb) a veszélyes anyagok jelen levő legnagyobb mennyisége,

gc) fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzők,

gd) fizikai és kémiai tulajdonságok normál üzemi feltételek fennállásakor, vagy reálisan elképzelhető balesetek körülményei között;

h) a felsorolt anyagokra vonatkozó felmentési kritérium vagy kritériumok;

i) a kritériumok megfelelő alkalmazhatóságának bizonyítása;

j) a biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés olyan módosított tervezete, amelyben a felmentést figyelembe vették.

2. Az üzemeltető a felmentés iránti kérelmet úgy küldi meg a hatóságnak, hogy annak vizsgálatára és elbírálására, esetleges kiegészítésére elegendő idő álljon a hatóság, illetve a kérelmező rendelkezésére. Ha a hatóság a kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be. A kérelem elutasítása esetén az üzemeltetőnek teljes tartalmú biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést kell előírt határidőig benyújtania.

5. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez³⁰

A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok

1. A veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése

1.1. A veszélyes ipari üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettséget.

1.2. A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének alapja egy, a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. A hatóság az engedélyezési és a felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.

1.3. A szakhatóság

1.3.1. hozzájárulása az üzemeltető biztonsági elemzésével vagy biztonsági jelentésével összefüggésben a következők felülvizsgálatára terjed ki:

a) a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,

c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, illetőleg a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e) a biztonságirányítási rendszer azon részei, amelyek a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítás és kockázatértékelés szakmai megalapozottságát befolyásolhatják,

f) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek;

1.3.2. az 1.3.1. pontban foglalt tevékenységi körében elvégzi a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek, ezek módosításainak és kiegészítéseinek, valamint a felmentési kérelem indokolásának felülvizsgálatát, melynek keretében szükség szerint helyszíni szemlét tart, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.

1.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetőleg a biztonsági elemzésben értékeli az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeit. A hatóság felülvizsgálja az értékelés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat.

A hatóság felülvizsgálja, hogy

a) az üzemeltető a következmények értékelésekor a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,

b) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

1.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetőleg biztonsági elemzésben azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése valószínűségének gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértékét. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy az üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.

1.6. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele

A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:

a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10^–6 esemény/év értéket.

b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10^–6 esemény/év és 10^–5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10^–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.7. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot az üzemeltető F–N görbe formájában szemlélteti.

Az F–N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F–N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10^–9 1/év legyen.

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10^–5×N^–2) 1/év, ahol N>=1.

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10^–3×N^–2) 1/év, és F>(10^–5×N^–2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10^–3×N^–2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

2. A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglaláshoz kapcsolódó általános követelmények

2.1. A 25. § (4) bekezdésében megjelölt bizottság állásfoglalásához a kiinduló adatokat a hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés szolgáltatja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja.

a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10^–5 esemény/év értéket.

b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10^–5 és 10^–6 esemény/év értékek között alakul.

c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10^–6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3×10^–7.

2.2. A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

	Az építmény jellege	Belső zóna	Középső zóna	Külső zóna
A.	Lakóház, szálloda, nyaralók	A fejlesztés nem ajánlott.	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	A fejlesztés megengedett.
B.	Munkahelyek, parkolók	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	A fejlesztés megengedett.	A fejlesztés megengedett.
C.	Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	A fejlesztés megengedett.
D.	Tömegtartózkodásra szolgáló építmények	A fejlesztés nem ajánlott.	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.
E.	Közterületek, főközlekedési útvonalak	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.	A fejlesztés megengedett.

b) Az állásfoglalás kialakítása során figyelembe kell venni, hogy az a) pontban felsorolt építmények és a veszélyes ipari üzemek között – amennyire lehetséges – megfelelő távolságot kell biztosítani.

2.3. A fenti csoportosítás alól az alábbi kivételeket kell figyelembe venni:

	Az építmény jellege	Kivételek
A.	Lakóépület, kereskedelmi szálláshely, nyaraló	1. Ha a lakóház háromnál kevesebb lakást foglal magába vagy ha kereskedelmi szálláshely 10 főnél kisebb férőhelyes, a B. kategóriába kell sorolni. 2. Idős vagy fogyatékos személyeknek épült lakóházakat, közösségi otthonokat a C. kategóriába kell sorolni. 3. Ötszintes vagy magasabb házakat a D. kategóriába kell sorolni.
B.	Munkahely, parkoló	1. Ha 200 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű a parkoló vagy más létesítmények tartoznak hozzá, a C. kategóriába kell sorolni. 2. A 100 főnél több személyt befogadó, vagy 3 szintesnél magasabb kereskedelmi vagy ipari épületet, vagy mozgássérülteknek készült ipari vagy kereskedelmi építményeket a C. kategóriába kell sorolni.
C.	Kiskereskedelmi üzlet, kis befogadóképességű közösségi létesítmény, szabadidős létesítmény	1. A 250 m²-nél kisebb kisipari célú, 100 m²-nél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok a B. kategóriába tartoznak. 2. Az 5000 m²-nél nagyobb épületek a D. kategóriába tartoznak. 3. A nyitott terű létesítmények, ahol alkalmanként 1000-nél több ember lehet jelen (piac, stadion stb.) a D. kategóriába tartoznak.

2.4. Ha a tervezett fejlesztés jellege nem szerepel a táblázatban, akkor a hatóság, szükség esetén az általa összehívott bizottság dönt arról, hogy az jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.

3. A belső védelmi terv minősítése

3.1. A hatóság felülvizsgálja az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.

3.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes ipari üzemen belül feltételezett minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére.

3.3. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

3.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes ipari üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

3.5. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

4. A külső védelmi terv minősítése

4.1. A hatóság felülvizsgálja a polgármester által benyújtott külső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

4.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a külső védelmi terv a súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Ellenőrzi azt, hogy a külső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a biztonsági jelentésben leírt, a települést esetlegesen érintő károsító hatásokat. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a készítő minden, az üzemeltető által megadott károsító hatás csökkentésére megfelelő intézkedést tervez a lakosság és a környezet védelmére.

4.3. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással.

4.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a külső védelmi tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a veszélyes ipari üzemen kívüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

4.5. A hatóság megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt szervezetek részére megfelelő szakfelszerelés és egyéni védőfelszerelés lett-e tervezve, illetve a külső védelmi tervek előírt rendben való gyakoroltatása dokumentáltan megtörtént-e.

6. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2. Tartalmi követelmények

2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok,

c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.

2.2. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása.

Ennek részei:

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet,

b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:

a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b) a veszélyes ipari üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

3. Formai követelmények

A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.

7. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok feleljenek meg a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek e feladatok ellátására.

1.2. A külső védelmi terv tartalma

1.2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírása, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök;

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok;

c) a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedések:

ca) vezetési és együttműködési feladatok,

cb) a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás,

cc) a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés,

cd) az elzárkóztatás,

ce) a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása,

cf) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

cg) a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,

ch) a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése,

ci) a vegyi mentesítés,

cj) az ideiglenes helyreállítás,

ck) a tűzoltás,

cl) a híradás, valamint

cm) az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység;

d) a veszélyes ipari üzemben folyó védelmi tevékenység segítésével kapcsolatos intézkedések.

1.2.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányítása:

a) a veszélyhelyzeti irányítás és együttműködés,

b) a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérés,

c) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

1.2.3. A lakosság tájékoztatásának feladatai a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése után:

a) a tájékoztatás tartalma,

b) a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer.

1.2.4. A hatóság tájékoztatásának feladatai:

a) a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei,

b) a hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei.

1.3. A külső védelmi terv részét képezheti más jogszabály alapján létrehozott védelmi tervnek, de önálló okmányként úgy kell kialakítani, hogy tartalma és végrehajthatósága megítélhető legyen.

2. Formai követelmények

2.1. A benyújtott térképnek (vázlatnak) a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes ipari üzemet és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetén különböző méretarányú térképeket is fel lehet használni.

2.2. A térképeken (vázlaton) ki kell emelni a veszélyes ipari üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat.

8. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A lakossági tájékoztatás követelményei

1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek vonatkozásában a polgármester a lakosság részére tájékoztató kiadványt készít, amely a következőket tartalmazza:

1.1. A veszélyes ipari üzemről szóló információkat.

Ezek:

a) a veszélyes ipari üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye,

b) az üzemeltető neve, a létesítmény címe,

c) a veszélyes ipari üzem tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,

d) tájékoztatás arról, hogy a veszélyes ipari üzem e jogszabály alapján felső küszöbértékű,

e) annak kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére.

1.2. A veszélyes tevékenységről és a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről szóló információkat. Ezek:

a) a veszélyes ipari üzemben folyó tevékenységek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset szempontjából érintett veszélyes anyagok fajtája és aktuális mennyisége,

b) a veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,

c) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,

d) a veszélyes ipari üzem veszélyhelyzeti tevékenysége, és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.

1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló információkat. Ezek:

a) a külső védelmi tervben leírtak rövid összefoglalása;

b) a település veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelmét biztosító felelős személyek, szervezetek, azok felszereltsége és felkészültsége;

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló káros hatások elleni védekezés módjai, eszközei és a baleset során követendő magatartási szabályok, így:

ca) a lakosság riasztásának módszerei, eszközei, a riasztás jelzései (szirénajelek), a riasztásért felelős szervezetek és azok felkészültsége (a korábbi lakossági riasztási gyakorlatokra utalni kell),

cb) a riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei (helyi elektronikus és írott sajtó vagy más tájékoztatási formák), és a riasztást követő magatartási rendszabályok,

cc) a lakosságvédelem módszerei (elzárkózás, kitelepítés, kimenekítés, egyéni védőeszközök viselete), és a lakosság ebben való közreműködésének feladatai.

2. A tájékoztató kiadvány alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek számára is érthetően, idegen szavak és kifejezések kerülésével készül el. Nemzetiségek által lakott településen a nemzetiség vagy nemzetiségek nyelvén is készül kiadvány. Olyan településen, ahol rendszeresen tartózkodnak idegen állampolgárok, ott a megfelelő idegen nyelven is készül tájékoztató kiadvány.

3. Az új veszélyes ipari üzem létesítése vagy már működő üzem fejlesztése előtt készülő tájékoztató kiadvány csak a jövőben létrehozandó települési erők és eszközök leírását tartalmazza. A veszélyes tevékenység megkezdését és a települési védelem lehetőségeinek kialakítását követően új tájékoztató kiadvány készül.

4. Elkészíthető a tájékoztató kiadvány színes, rövidített, de minden lényeges információt tartalmazó változata, amely – megfelelő módon való terjesztéssel – minden családhoz eljuttatható. A kiadvány e változata a helyi médiában is közzétehető.

5. A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza a hatóság és a szakhatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét.

6.³¹ A biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés közzétételéről és a közmeghallgatásról szóló hirdetmény tartalma:

a) a veszélyes ipari üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása;

b) a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés hol és milyen időpontokban tekinthető meg;

c) arról szóló felhívás, hogy a biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni, megadva annak végső határidejét;

d)³² a polgármester a veszélyes ipari üzemmel kapcsolatosan hol és mikor tart közmeghallgatást.

9. melléklet a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei

Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről akkor küld jelentést a hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1. melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta.

2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kárt okozott, így:

a) egy vagy több ember halálát okozta;

b) hat vagy több ember a veszélyes ipari üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

c) egy vagy több ember a veszélyes ipari üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

d) a veszélyes ipari üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná vált;

e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség (elzárkóztatás esetén a feltétel az, hogy az N x h > 500, ahol: N – az elzárkóztatott személyek száma, h – az elzárkóztatás időtartama órában);

f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése (a feltétel az, hogy az N x h > 1000, ahol: N – az érintett személyek száma, h – a szünetelés időtartama órában).

3. Ha a természeti környezetben a következő azonnali károsodás jött létre:

3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:

a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület;

b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek;

c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is.

3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:

a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna;

b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.

3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen.

4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:

a) a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t;

b) a veszélyes ipari üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t.

5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.

A rendeletet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 53. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

Az 1. § c) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 446. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Az 1. § d) pontját a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 28. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴

A 4. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵

A 4. § (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (71) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶

A 4/A. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷

A 4/B. §-t a 212/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. § (11) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸

A 4/C. §-t a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 143. §-a iktatta be.

⁹

A 8. § (3) bekezdése a 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésének c) pontja, a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 8. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹

A 9. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 446. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹²

A 11. §-t megelőző alcím a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 11. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴

A 12. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵

A 13. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶

A 17. § (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (4) bekezdésével megállapított, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (71) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷

A 17. § (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁸

A 19. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 444. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹

A 19. § (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (71) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰

A 19. § (3) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (71) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²¹

A 20. § (3) bekezdése a 351/2010. Korm. rendelet 142. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 25. § (4) bekezdése a 351/2010. Korm. rendelet 142. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 28. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 378. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴

A 29. §-t a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 7. §-ának 37. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 30. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 446. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁶

Ammónium-nitrátból származó 15,75 tömegszázalék nitrogéntartalom megfelel 45 % ammónium-nitrátnak.

²⁷

Ammónium-nitrátból származó 24,5 tömegszázalék nitrogéntartalom megfelel 70 % ammónium-nitrátnak.

²⁸

Ammónium-nitrátból származó 15,75 tömegszázalék nitrogéntartalom megfelel 45 % ammónium-nitrátnak.

²⁹

Ammónium-nitrátból származó 28 tömegszázalék nitrogéntartalom megfelel 80 % ammónium-nitrátnak.

80/876/EGK irányelv II. melléklete, jelenleg a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet.

³⁰

Az 5. melléklet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445–446. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³¹

A 8. melléklet 6. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³²

A 8. melléklet 6. pont d) alpontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 445. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek