19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítás
19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítás
az egységes közszolgálati szabályzatról*
1. § A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (a továbbiakban: Minisztérium) a munkáltató jogkör gyakorlását, valamint a Minisztérium köztisztviselőinek a közszolgálati jogviszonyból eredő egyes jogai és kötelezettségei érvényesítésének rendjét a jelen utasítás mellékletét képező Egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint határozom meg.
2. § (1) Ez az utasítás kiadmányozása napján* lép hatályba. A mellékletét képező Egységes Közszolgálati Szabályzat 16. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a 24. §-a feletti alcím és a 24. §-a a hatálybalépésétől 2006. december 31. napjáig hatályos.
(2) A hatálybalépés előtt benyújtott, és a Szabályzat rendelkezéseivel összefüggő kérelmek elbírálására a Szabályzat hatálybalépése előtt hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az kedvezőbb a köztisztviselőre nézve.
(3) Az utasítás hatálybalépése előtt hatályos szabályok alapján megkötött szerződéseket a Szabályzat nem érinti.
(4) Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg az idegen nyelvtudás anyagi elismerésének és ösztönzésének egyes kérdéseiről szóló 4/1989. (KVÉ 5.) KVM utasítás, az illetmények előzetes kifizetésének rendjéről szóló 1/1996. számú, a KTM köztisztviselőinek juttatási rendszeréről szóló 1/1998. számú, a kinevezések, felmentések, vezetői megbízások és visszavonások rendjéről szóló 1/2000. számú, a KTM köztisztviselőinek juttatási rendszeréről szóló 1/1997. számú államtitkári intézkedés módosításáról szóló 4/2001. számú, a munkáltatói jogkör gyakorlásáról szóló 8/2005. számú, valamint az egységes közszolgálati szabályzat kiadásáról szóló 9/2004. számú közigazgatási államtitkári intézkedések hatályukat vesztik.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasításhoz
1. § Az egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre (a továbbiakban köztisztviselők), továbbá – a Szabályzatban nevesített esetekben – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség), a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK) főigazgatójára, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatójára, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és nemzeti park igazgatóságok (a továbbiakban a három együtt: területi szervek) igazgatóira.
MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÁTRUHÁZÁSA
2. § (1) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkár (a továbbiakban a három együtt: állami vezetők), a kabinetfőnök és a főosztályvezetők munkáltatói jogkörét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
(2) A Ktv. 6. § (1) bekezdése alapján az átruházott munkáltatói jogköröket a Szabályzat 4–6. §-ai tartalmazzák. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
3. § (1) A miniszter gyakorolja a munkáltatói jogköröket:
a) az államtitkár felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnésével, az illetmény eltérítésével kapcsolatos jogok kivételével;
b) a szakállamtitkárok felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogok kivételével;
c) a kabinetfőnök felett;
d) a Főfelügyelőség és a VKK főigazgatója, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogok, az illetmény megállapítása és a jutalmazás tekintetében, az egyéb munkáltatói jogokat a felügyeletet ellátó szakállamtitkár (a továbbiakban: illetékes szakállamtitkár) gyakorolja;
e) a területi szervek igazgatói felett, az illetékes szakállamtitkároknak a kinevezésre, a felmentésre, az illetmény megállapítására és eltérítésére, a jutalmazásra, a teljesítményértékelésre, a szakmai munka értékelésére, és a szabadság kiadására vonatkozó javaslattételi joga mellett;
f) a területi szervek gazdasági vezetői felett a vezetői megbízás adása, visszavonása és a felmentés tekintetében, a területi szerv igazgatójának – az illetékes szakállamtitkárral előzetesen egyeztetett – javaslata alapján;
g) a főosztályvezetők felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése tekintetében, a közvetlen felügyeletet ellátó szakállamtitkár, kabinetfőnök javaslatának figyelembevételével.
(2) A miniszter dönt:
a) a szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói cím adományozásáról, illetve “kevéssé alkalmas” minősítés esetén a cím visszavonásáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előterjesztése, és a felügyeletet ellátó állami vezető javaslata alapján;
b) a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi cím adományozásáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előterjesztése és a felügyeletet ellátó állami vezető javaslata alapján;
c) a köztisztviselő alapilletményének legfeljebb 30%-kal történő megemeléséről, illetve 20%-kal történő csökkentéséről, szakmai munkája értékelése alapján, a közvetlen felügyeletet ellátó államtitkár, szakállamtitkár, kabinetfőnök, főosztályvezető javaslata figyelembevételével.
4. § (1) Az államtitkár:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Államtitkári titkárság vezetője és köztisztviselői felett;
b) dönt a munkáltatói lakásépítési-vásárlási kölcsön engedélyezéséről;
c) dönt a Szociális Bizottság javaslata alapján a 16. § (2) bekezdés szerint biztosítható juttatások engedélyezéséről.
(2) A szakállamtitkár:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkársága köztisztviselői felett;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen felügyelete alatt álló főosztályvezetők felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése kivételével;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők kinevezése, felmentése, közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízásának adása és visszavonása tekintetében a közvetlen felügyeletet ellátó főosztályvezető javaslata alapján;
d) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselőinek öt munkanapot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadsága engedélyezéséről;
e) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tanulmányi szerződésének megkötéséről.
(3) A köztisztviselő kirendelésére irányuló megállapodás megkötését és elrendelését a jogi és koordinációs szakállamtitkár engedélyezi.
5. § A kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszteri kabinet állományába tartozó, illetve a kabinetfőnök által közvetlenül irányított szervezeti egységek köztisztviselői felett a 3. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, valamint a vezetői megbízás adása és visszavonása kivételével, mely jogkörök a miniszter hatáskörébe tartoznak.
6. § A főosztályvezető:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az általa irányított szervezeti egység beosztott köztisztviselői, illetve – a 4–5. §-ban fel nem sorolt esetekben – a főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők felett;
b) javaslatot tesz az általa vezetett főosztály köztisztviselőire vonatkozóan a miniszter, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök munkáltatói vagy döntési jogkörébe tartozó kérdések rendezésére.
PÁLYÁZATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
7. § (1) A Minisztérium üres köztisztviselői álláshelyeire a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot írhat ki. Eredménytelen pályázati eljárás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázat lezárását követő 30 napon belül újabb pályázatot írhat ki.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója betöltött állásra is kiírhat pályázatot feltéve, ha az legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától betölthető. Ebben az esetben – a pályázat kiírását megelőzően legalább 8 nappal – a Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály (a továbbiakban: HIÜF) a Humánpolitikai osztály útján (a továbbiakban: HO) írásban tájékoztatja az állást betöltő köztisztviselőt a pályáztatásról.
(3) A pályázati eljárásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat a HO látja el.
(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a közigazgatási szerv megnevezését;
b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;
c) az ellátandó feladatok ismertetését;
d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
h) a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
i) az állás betöltésének időpontját;
j) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója képesség-, illetve alkalmassági vizsgálatot csak abban az esetben írhat elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.
(6) A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.
8. § (1) A pályázati felhívást a jogszabályban meghatározott hivatalos értesítőben közzé kell tenni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a HO-n kezdeményezheti a pályázati felhívásnak az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb formában történő közzétételét.
9. § (1) A pályázatok előzetes értékelését legalább három, legfeljebb hat tagú előkészítő bizottság végzi. Az előkészítő bizottság tagjai:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felkért személy(ek);
b) a HO képviselője;
c) a Minisztériumnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv(ek) képviselője;
d) (fő)igazgatói, illetve a területi szervének igazgatói beosztására történő pályáztatás esetén az érintett ágazati érdekképviseleti szerv képviselője.
(2) Az előkészítő bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 68. §-ban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.
(3) Az előkészítő bizottság több – a pályázati kiírásnak megfelelő – pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül – a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
10. § (1) A pályázó írásbeli kérelmére, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázattal kapcsolatos egészségügyi és pszichikai vizsgálatának eredményéről a vizsgálatot követő 15 napon belül a pályázó részére tájékoztatást köteles adni.
(2) Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a pályázónak lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
11. § (1) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül a HO írásban tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül az eredménytelenül pályázóknak a HO – a pályázatra vonatkozó döntést tartalmazó értesítéssel egyidejűleg – visszaküldi a teljes pályázati anyagukat.
A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL
SZABÁLYAI
12. § (1) A köztisztviselők vezetői megbízásuk visszavonása, illetőleg közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat “átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek.
(2) Az átvevő az új vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt köztisztviselő lehet.
13. § (1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői munkakör átadás-átvétele esetén a felügyelet szempontjából illetékes állami vezető, egyéb esetekben az illetékes szervezeti egység vezetője kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.
(2) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a személyi anyagban kell elhelyezni, a negyedik példányt – a vezetői megbízás visszavonásával, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggő iratokkal együtt – irattározás céljából a központi ügyiratkezelő részére át kell adni.
(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának – a munkakör átadásakor fennálló – helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:
a) a szervezeti egység munkatervében előírt feladatok időarányos teljesítését;
b) a közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtását;
c) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását;
d) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatait;
e) a szervezeti egység tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapításait, adatait;
f) a minisztérium képviseletében házon kívül és házon belül betöltött tisztség(ek) átadás-átvételi feladatainak teljesítését.
(4) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét a vezetői megbízással, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.
14. § (1) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes szervezeti egység vezetője határozza meg az alábbi rendelkezések keretei között.
(2) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyintéző a nála lévő ügyiratokkal köteles elszámolni.
(3) A közszolgálati jogviszony megszűnése, belső áthelyezés esetén, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő, iktatott ügyiratokat egyeztetni.
15. § Az illetékes szervezeti egység vezetője a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik.
A JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
16. § (1) A köztisztviselőket megillető juttatások:
a) étkezési hozzájárulás (18. §);
b) ruházati költségtérítés (19. §);
c) utazási kedvezmények (20–23. §), így
ca) helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges havi/éves bérlet;
cb) Budapest közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költségeinek térítése;
cc) saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése;
cd) Magyar Államvasutak arcképes utazási igazolványának használata;
d) az illetmény átutalásából adódó többletköltség megtérítése (24. §)1.
(2) A köztisztviselők részére biztosítható juttatások:
a) lakhatási, lakásépítési, lakásvásárlási támogatás (25–33. §), amelyek a következők:
aa) bérleti díjhoz történő pénzbeli hozzájárulás (albérleti díj hozzájárulás);
ab) lakásvásárláshoz, lakásépítéshez és -korszerűsítéshez kamatmentes kölcsön;
b) családi támogatások (34–36. §), amelyek a következők:
ba) fiatal házasok egyösszegű – vissza nem térítendő – támogatása;
bb) egyösszegű – vissza nem térítendő – gyermekszületési támogatás;
bc) iskolakezdési támogatás;
c) üdülési kedvezmények (37–38. §), amelyek a következők:
ca) üdülési hozzájárulás;
cb) kedvezményes üdülés;
d) szociális támogatások (39. §), amelyek a következők:
da) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély;
db) temetési segély;
e) illetményelőleg (40–44. §).
(3) A köztisztviselők részére biztosítható jóléti és egészségügyi juttatások (45–48. §):
a) nyugdíjpénztári támogatások, amelyek a következők:
aa) önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás;
ab) önkéntes egészségbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás;
ac) magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítés;
b) egészségügyi támogatások, amelyek a következők:
ba) szűrővizsgálaton való részvétel biztosítása;
bb) Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb szakellátásának igénybevétele;
c) sport- és szabadidős tevékenységek támogatása.
(4) Nyugállományú köztisztviselők juttatásai (49–50. §).
(5) Tanulmányokkal összefüggő támogatások (55–62. §).
SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
17. § (1) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott juttatásokkal összefüggő feladatok koordinálását – eltérő rendelkezések hiányában – a Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) látja el.
(2) A Bizottság az államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(3) A Bizottság elnöke: a HO vezetője. A Bizottság tagjai: a miniszter személyes képviselője, a szakállamtitkárságok egy-egy kijelölt képviselője, a minisztériumi érdekképviseleti szerv(ek) egy-egy képviselője.
(4) A Bizottság titkársági feladatait a HO látja el. A szabályzatban foglalt jogosultságokra alapított kérelmeket – ha a szabályzat eltérően nem rendelkezik – a HO-ra (a Szociális Bizottságnak címezve) kell előterjeszteni.
(5) A Bizottság szükség szerint – de legalább negyedévente – ülésezik, ügyrendjét a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az államtitkár jóváhagyásával – maga állapítja meg.
(6) A Bizottság vita esetén a javaslatról szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata az irányadó.
ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
(Ktv. 49/F. §)
18. § (1) A köztisztviselő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató által természetben nyújtott kedvezményes étkeztetésre vagy étkezési utalványra jogosult (a továbbiakban együtt: étkezési hozzájárulás).
(2) Nem jogosult étkezési hozzájárulásra a köztisztviselő az illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosító 30 napot meghaladó távollétének időtartamára.
(3) Az étkezési hozzájárulás havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke. A tárgyévi étkezési hozzájárulás konkrét összegéről a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály (a továbbiakban: KBTF) a Pénzügyi osztály útján (a továbbiakban: PO) a tárgyév január 15-ig körlevélben ad tájékoztatást.
(4) Az étkezési hozzájárulásra való jogosultság a köztisztviselőt a közszolgálati jogviszony létesítésének napjától a közszolgálati jogviszony megszűnésének napjáig illeti meg.
(5) Az étkezési hozzájárulást a köztisztviselők minden hónapban az illetményük kifizetésekor utólag kapják meg.
(6) Az étkezési hozzájárulásra jogosultságot a PO állapítja meg a szervezeti egységek által leadott létszámjelentések alapján.
RUHÁZATI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
(Ktv. 49/G. §)
19. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt a munkaidő arányában illeti meg a költségtérítés.
(3) Próbaidő kikötésével alkalmazott köztisztviselő részére a ruházati költségtérítés csak a próbaidő lejártát követően kerül átutalásra, az alkalmazás első napjától visszamenőlegesen.
(4) A ruházati költségtérítés kifizetésére a tárgyéven belül a KBTF vezetője által meghatározott határidőig kerül sor. A (3) bekezdésben érintett személyek esetében a határidő egyedileg kerül meghatározásra.
(5) Ha a köztisztviselői jogviszony a tárgyévben hat hónapot meghaladóan szünetel, vagy év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár. Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szünetel, úgy a költségtérítés kifizetésére csak a szünetelés megszűnését követően kerülhet sor.
(6) A közszolgálati jogviszony az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából akkor szünetel, ha a köztisztviselő:
a) szülési szabadságon van;
b) fizetés nélküli szabadságon van;
c) keresőképtelen (a betegszabadság kivételével);
d) más munkáltatónál, a fogadó munkáltató költségviselése mellett kirendelés alapján végez munkát;
e) tanulmányút vagy külföldi ösztöndíj miatt az illetménye vagy a teljes átlagkereset (illetve annak 70%-a) folyósítása mellett külföldi kiküldetést teljesít.
(7) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén – ideértve az áthelyezést is – a ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, vagy közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása, halála miatt szűnik meg.
UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK
(Ktv. 49/H. §)
Helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges
havi/éves bérlet
20. § (1) Helyi közlekedési bérlet igénybevételére jogosult az a köztisztviselő, akinek kinevezése határozatlan időre, valamint 3 hónapot meghaladó határozott időre szól.
(2) A köztisztviselő a bérletszelvényt az első munkában töltött napon kapja meg.
(3) A köztisztviselő nem jogosult közlekedési bérletre a szülési szabadság, a gyermek ápolása, gondozása címén igényelt, vagy más jogcímen engedélyezett – 30 napot meghaladó – fizetés nélküli szabadság, valamint a felmentési időn belül a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára.
(4) Nem jogosult közlekedési bérletre az a köztisztviselő, aki a munkába járáshoz saját gépkocsit vesz igénybe és ezért költségtérítésben részesül.
(5) A köztisztviselő jogviszonyának megszűnése esetén köteles leadni a bérletszelvényt kivéve, ha azt időarányosan megváltja.
(6) A bérletszelvények beszerzéséről, illetve nyilvántartásáról a PO gondoskodik. A jogosultság megállapításáról a HO írásban értesíti a PO-t.
(7) A Minisztériumhoz kirendelt köztisztviselő által vásárolt havi bérletszelvényt utólagosan a PO számolja el a külön utasítással közzétett Gazdálkodási Szabályzatban előírt nyomtatványok csatolásával a Minisztérium nevére kiállított számla és a leadott bérletszelvény alapján.
(8) A bérlet elvesztése, megsemmisülése esetén annak pótlása, illetve a havi bérlet összegének megváltása csak a rendőrségi feljelentés figyelembevételével, a HIÜF vezetőjének külön engedélyével történhet.
Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás költségtérítése
[78/1993. (V. 12.) Korm. rend.]
21. § (1) Jogszabály alapján munkába járásnak minősül a Budapest közigazgatási határon kívülről történő
a) napi munkába járás (a köztisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és a munkahelye közötti napi, illetőleg munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása),
b) hétvégi hazautazás (ha a köztisztviselő ideiglenes lakóhelyként a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak napi munkába járással elérhető közelébe költözik, az onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása).
(2) A minisztérium a köztisztviselői részére megtéríti a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel (InterCity pótjeggyel) való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton (HÉV-en), valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
(3) A köztisztviselő részére állandó vagy ideiglenes lakóhelyén, helyi díjszabással közlekedő helyi buszközlekedés díjához térítés nem jár.
(4) Munkába járási célra – utazási költségtérítés mellett – utazási kedvezmény (kedvezményes árú menetjegy) nem vehető igénybe.
(5) A bérlet (menetjegy-) térítés iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a HO-hoz kell előterjeszteni, amely szervezeti egység a jogosultságról írásban értesíti a PO-t.
(6) A továbbiakban a PO a bérletjegy leadása esetén havonta – külön kérelem nélkül – a térítést kifizeti a köztisztviselőnek.
Saját gépkocsival történő munkába járás
költségtérítése
22. § (1) Amennyiben
a) a köztisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a köztisztviselő munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú (napi két órát meghaladó) várakozással tudna igénybe venni;
c) a köztisztviselő mozgáskorlátozottsága (egyéb betegsége) miatt nem képes (vagy indokolt) a tömegközlekedési eszközzel való közlekedésre és a köztisztviselő a napi munkába járáshoz vagy hétvégi hazautazáshoz saját gépjárművét használja;
részére – kérelmére, az államtitkár engedélyével – a személyi jövedelemadó törvényben foglalt költségtérítés számolható el.
(2) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a köztisztviselő részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a személyi jövedelemadó törvényben adómentesen meghatározott összeg fizethető. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. Az érintett munkahelye és lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
(3) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezése iránti kérelmet a HO-hoz kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, illetve a tömegközlekedési eszközzel, illetve saját gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását.
(4) A HIÜF vezetője a kérelmet abban az esetben javasolja jóváhagyásra, ha
a) azt csoportos együtt utazásra figyelemmel nyújtja be a köztisztviselő és ezáltal a tömegközlekedési eszközök igénybevételének hiánya miatt összességében költségmegtakarítás érhető el;
b) a napi munkába járás, illetve hétvégi hazautazás költsége a saját gépjármű használatával kapcsolatos költségtérítés engedélyezésével kevesebb, mint menetrendszerű tömegközlekedési eszköz igénybevételével, ezért költség-megtakarítás érhető el;
c) tömegközlekedési eszközzel a munkába járás – az utazással eltöltött időt, valamint a munkakezdés előtt és munkavégzés utáni utazáshoz kapcsolódó várakozási időket is figyelembe véve – a napi 4 órát meghaladja, azonban a kifizetésre kerülő költségtérítés mértéke a bérlet (menetjegy) tényleges értékét nem haladja meg.
(5) A környezetgazdasági szakállamtitkár engedélye alapján a költségtérítés kifizetéséről a PO havonta intézkedik. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.
(6) A költségtérítés számfejtése az útnyilvántartásban regisztrált kilométerek és a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott, a (2) bekezdés szerinti adómentesen adható térítési díj alapján történik.
(7) A költségtérítés a Budapest közigazgatási határon belüli lakóhelyről munkába járó köztisztviselőket – az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nem illeti meg.
MÁV arcképes utazási igazolvány használata
Kedvezményes menettérti utazás
23. § (1) A legalább egy éves bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (közszolgálati jogviszonnyal) rendelkező köztisztviselők főfoglalkozású közszolgálati jogviszonyuk ideje alatt a Magyar Államvasutak arcképes utazási igazolványának igénybevételére jogosultak.
(2) Az arcképes igazolvány tulajdonosait a MÁV és a BKV-HÉV vonalain, valamint a Magyar Hajózási ZRt. dunai-, tiszai és balatoni menetrendszerű járatain (kivéve a szárnyashajókat és sétahajókat) való menetjegy vásárlása esetén korlátlan számban 50%-os kedvezmény illeti meg.
(3) Az igazolvány a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyarországi vonalain történő utazásra csak e vasutak állomásain vagy vonatain váltott külön betétlappal együtt érvényes.
(4) Az igazolvány munkába járáshoz nem használható.
(5) Az igazolvány igénylésével és évenkénti érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a HO látja el.
(6) Új igazolvány igényléséhez 1 db 4x4 cm-es arcfényképet is csatolni kell. Az igazolvánnyal kapcsolatban a MÁV ZRt. által megállapított eljárási díjat a kérelmezőnek kell a MÁV ZRt. Igazgatóság részére megfizetni.
(7) A legalább 3 hónapja közszolgálati jogviszonyban (munkaviszonyban) álló köztisztviselő és családtagja évente egy alkalommal – a HO által két példányban kiadott igazolás alapján – 50%-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a MÁV országos közforgalmú vasútvonalain.
(8) A kedvezményre jogosultak köre:
a) közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs,
b) 18. életévét be nem töltött, közös háztartásban élő gyermek, amennyiben más kedvezményre nem jogosult,
c) gyermek, aki után magasabb családi pótlékot kap a köztisztviselő, amennyiben ezt igazolja.
(9) A (8) bekezdés szerinti igazolást a HO a köztisztviselő kérelmére állítja ki.
(10) Ha a (8) bekezdés a) pont szerinti hozzátartozó saját munkaviszonya alapján jogosult kedvezményre, akkor azt csak saját jogán veheti igénybe. A (8) bekezdés c) pont esetében a kérelemhez csatolni kell a kifizetőhely igazolását a kedvezmény igénybevételéhez.
AZ ILLETMÉNY ÁTUTALÁSÁBÓL ADÓDÓ
TÖBBLETKÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE2.
24. §3. Az illetménynek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltséget a minisztérium a személyi jövedelemadóról szóló törvényben rögzített adómentes összeghatárig megtéríti. Az egyösszegű térítés kifizetéséről – a november 30-i állománylista alapján – a novemberi illetmények folyósításával egyidejűleg a PO intézkedik.
LAKHATÁSI TÁMOGATÁSOK
(Ktv. 49/H. §)
Albérleti díj hozzájárulás
25. § (1) Lakásbérleti díjhoz – vissza nem térítendő – pénzbeli hozzájárulásban (albérleti hozzájárulásra) részesíthető az a köztisztviselő, aki Budapesten önálló lakástulajdonnal, vagy lakáshasználati jogosultsággal nem rendelkezik.
(2) Albérleti hozzájárulásban új belépő az alkalmazás kezdő időpontjától, próbaidő kikötéssel alkalmazott köztisztviselő csak a próbaidő lejártát követően – az alkalmazás kezdő időpontjától visszamenőleg – részesíthető, ha erre irányuló kérelmét a belépéstől számított, próbaidő kikötése esetén annak lejártát követő 30 napon belül írásban benyújtja. Egyéb esetben a hozzájárulás csak a benyújtást követő időszakra engedélyezhető.
(3) A pénzbeli hozzájárulás mértéke havonta az illetményalap 30%-a.
(4) A köztisztviselőnek az albérleti díj hozzájárulás iránti – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatát is tartalmazó – kérelmét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Bizottsághoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződést, valamint a díj kifizetését igazoló elismervényt.
(5) A hozzájárulás fizetéséről a Bizottság javaslatát figyelembe véve az államtitkár dönt.
(6) A hozzájárulások kifizetésével összefüggő feladatokat a PO látja el.
(7) Az albérleti hozzájárulás folyósítása a havi illetménnyel együtt történik és a mindenkor érvényben levő személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint adózik.
(8) Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő köztisztviselőkről a PO nyilvántartást vezet. A köztisztviselő a változásokat 8 napon belül köteles bejelenteni a PO-nál.
Lakásépítési, lakásvásárlási kamatmentes
munkáltatói kölcsön
26. § (1) A minisztérium a köztisztviselőinek tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás vásárlását, építését, bővítését és komfortfokozatának növekedését eredményező korszerűsítését kamatmentes kölcsönnel támogatja.
(2) Kamatmentes kölcsöntámogatásban részesülhet a köztisztviselő:
a) ha közszolgálati jogviszonya a minisztériumnál, illetve jogelődeinél – az áthelyezés esetét kivéve – az igényléskor legalább hat hónapja fennáll, és kinevezése határozatlan időre szól;
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés f) pontja szerint lakáscélú hitel esetén, ha azt a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának olyan lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott, méltányolható lakásigény mértéket;
c) a munkáltatói kölcsönnel vásárolt, épített, korszerűsített, bővített lakástulajdon megszerzésével saját lakáshelyzetét rendezi;
d) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltató javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a munkáltatónál fennálló közszolgálati jogviszonyát legalább a kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) a rendelkezésére álló saját anyagi eszközeit, az előző lakásának, ingatlanának értékesítéséből származó vételárat az építési költség kiegyenlítésére felhasználja;
g) vállalja a munkáltatói kölcsön banki kezelésének költségeit, a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos költségeket, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit.
(3) A minisztériumban közszolgálati jogviszonyt létesítő köztisztviselő előző munkahelyén fennálló munkáltatói kölcsöntámogatás tartozása csak áthelyezés esetén vállalható át. Ennek feltétele, hogy az áthelyező munkáltató, a kikérőre adott válaszában – írásban – közölje erre vonatkozó igényét.
27. § (1) Nem lehet munkáltatói kölcsöntámogatást nyújtani a lakások karbantartásához, a hétvégi ház és üdülő építéséhez, közművesítéséhez, illetve átépítéséhez, lakás-használatbavételi díj kifizetéséhez, telek vásárlásához, továbbá a lakást terhelő pénzintézeti kölcsöntartozás csökkentésére nyújtandó támogatás visszafizetéséhez sem. Nem nyújtható továbbá támogatás ahhoz sem, hogy a köztisztviselő az állami, vagy az önkormányzati tulajdonban álló, s általa bérelt lakást bentlakó bérlőként megvásárolja.
(2) Nem kaphat munkáltatói kölcsönt az a köztisztviselő, aki ellen fegyelmi, vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a hatály fennállásáig, továbbá aki közszolgálati jogviszonyának megszüntetése folyamatban van.
(3) Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez nyújtott kölcsön összege a mindenkor érvényes illetményalap hússzorosának megfelelő összeg. Ennél magasabb összeget kivételesen indokolt esetben az államtitkár saját hatáskörben állapíthat meg.
(4) A munkáltatói kölcsön odaítélésénél és a kölcsön mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:
a) a támogatást igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét,
b) a támogatást igénylő köztisztviselő saját megtakarítását;
c) az igénylő és házastársa jövedelmi viszonyait;
d) a köztisztviselő házastársa részére nyújtott munkáltatói támogatás mértékét;
e) az egyéb kölcsönök, törlesztési támogatás mértékét.
28. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama maximum 5 (öt) év.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
29. § (1) A köztisztviselő a kölcsöntámogatás iránti igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a szervezeti egység vezetője és az érdekképviseleti tagsággal rendelkező köztisztviselő esetében a helyi érdekképviseleti ügyvivő véleményével ellátva terjesztheti elő a Bizottsághoz.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a köztisztviselő személyi adatait, jelenlegi lakáskörülményeit;
b) az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás részletes adatait, a lakásba költöző személyek számát;
c) a köztisztviselő vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó ismertetést;
d) egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelemben és mellékleteiben közölt adatokért a köztisztviselő büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a kölcsönt igénylő házastársa munkáltatójának cégszerű igazolását arról, hogy a házastárs kért-e és kapott-e munkáltatói támogatást és ha igen mennyit, illetve ha kért és nem kapott, kérelmét milyen indokkal utasították el;
b) az építés, bővítés, korszerűsítés esetén 90 napnál nem régibb (tulajdonjogilag egyértelmű) tulajdoni lap hiteles másolatot és műszaki dokumentációt, költségvetést és építési engedélyt, továbbá az egyéb hatósági engedélyeket;
c) vásárlás esetén a vételár hitelt érdemlő, dokumentálható megállapításához szükséges iratokat, ügyvéd, vagy közjegyző által ellenjegyzett szerződést, vagy előszerződést, előlegről-foglalóról szóló megállapodást, stb., 90 napnál nem régibb tulajdoni lap hiteles másolatát.
(4) Az igénylő a kölcsönkérelemben és mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
30. § (1) A kérelmek döntésre történő előkészítése a Bizottság feladata. A döntés előkészítése során vizsgálja a támogatás személyi, tárgyi feltételeit, valamint a jogszabály szerinti igényjogosultságot.
(2) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló lakással nem rendelkező köztisztviselők;
b) a saját háztartásukban kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó nagycsaládosok;
c) gyermeküket egyedül nevelő szülők;
d) a fiatal házasok;
e) a Minisztériumban, illetve jogelődeinél 10 éves vagy ennél hosszabb közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők.
(3) A Bizottság a kérelmek körültekintő vizsgálata alapján javaslatot tesz az államtitkárnak:
a) a kölcsön megadására, vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(4) A Bizottság javaslatának figyelembevételével a kölcsöntámogatásról az államtitkár dönt.
(5) A munkáltatói döntést követően a köztisztviselők munkáltatói kölcsönszerződését a HIÜF vezetője köti meg. A szerződés ellenjegyzéssel a külön utasításban foglaltak szerint történik.
31. § (1) A munkáltatói kölcsönt vissza kell vonni attól a köztisztviselőtől, aki annak felhasználását a pénzintézethez történő átutalástól számított 2 hónapon belül nem kezdte meg. E rendelkezéstől egyedi mérlegelés alapján csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.
(2) A még vissza nem fizetett kölcsön egyösszegű visszafizetése válik esedékessé, ha
a) a köztisztviselő a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely lényeges körülményt, tényt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a köztisztviselő havi törlesztése fizetési kötelezettségének írásbeli felhívás ellenére – neki felróható okból – nem tesz eleget;
c) a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szűnik meg.
(3) Az illetékes pénzintézet a visszafizetésről szóló intézkedésről írásban értesítést kap.
(4) A kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adóst a hátralék után a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.
(5) A szerződésszegés esetén a munkáltató polgári peres eljárást kezdeményez.
(6) Nem követelhető vissza egy összegben a kölcsön, ha a munkáltató – a bizottság vizsgálata alapján – megállapítja, hogy a köztisztviselő fizetési kötelezettségének neki fel nem róható nyomós okból nem tett eleget, illetve a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugállományba kerülése miatt szűnt meg.
(7) Ha a kölcsönjuttatásban részesült köztisztviselő közszolgálati jogviszonya
a) a vállalt határidő előtt közös megegyezéssel vagy lemondással szűnik meg, a közszolgálati jogviszony megszüntetésétől kezdődően a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi kamat mértékével azonos kamat megfizetésére köteles, azonban a közszolgálati jogviszonyának a megszüntetése a kölcsönszerződés hatályát
b) a vállalt határidő előtt felmentéssel szűnik meg – kivéve a feladat ellátására alkalmatlanságot – a közszolgálati jogviszony megszűnése a kölcsön visszafizetését
c) nyugdíjazása miatt szűnik meg, az eredeti visszafizetési feltételeket
nem érinti.
(8) A köztisztviselő kérelmére – a Bizottság javaslata alapján – az államtitkár mérlegelési jogkörben eltérő visszafizetésre vonatkozó szabályokat is megállapíthat.
32. § (1) Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak a munkáltató írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési engedély akkor adható meg, ha – a támogatásban részesített személy a lakás elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését – a támogatásban részesített köztisztviselő – a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel, vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a másik lakásra átjegyezhető. Az átterhelt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó az újabb lakás szerzéséhez munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a dolgozó köteles egy összegben megfizetni.
(2) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését – hozzájárulás alapján – a lakásban maradó kölcsöntámogatásban nem részesült, a hivatalnál köztisztviselői jogviszonyban nem álló házastársa átvállalhatja.
(3) A kölcsönben részesített köztisztviselő halála esetén a lakásban maradó volt házastárs a kieső kölcsönt változatlan feltételekkel fizetheti vissza, feltéve, hogy a köztisztviselő halálakor állandó jelleggel vele együtt lakott. Egyéb esetekben a kölcsön egy összegben esedékessé válik.
(4) A köztisztviselő elhalálozása esetén az örökösökkel a szerződést módosítani kell. A módosítás érdekében törekedni kell a hagyatéki eljárásban való részvételre. A szerződés módosítása iránti eljárásban a minisztériumot a HO képviseli.
(5) Munkáltatói kölcsöntámogatásban részesített köztisztviselő más közigazgatási szervhez történő áthelyezéskor a munkáltató abban az esetben kezdeményezi az átvevő közigazgatási szervnél a támogatás egy összegben történő megtérítését, ha a köztisztviselő nem vállalja azt. A kikérőre adott válaszban az eljáró köteles az erre vonatkozó igényt az áthelyezéskor feltételként minden esetben közölni.
33. § (1) A munkáltató a köztisztviselők lakásépítése, vásárlása, bővítése, korszerűsítése elősegítésének érdekében munkáltatói lakáscélú támogatási alapot képez. Az alap képzésére a következő forrásokból származó pénzeszközök használhatók fel:
a) a hivatal éves költségvetésben e célra jóváhagyott összeg;
b) a köztisztviselők részére korábban folyósított kölcsönök és azok esetleges kamatainak visszafizetéséből származó összegek;
c) a támogatásban részesült köztisztviselő új munkáltatója által megtérített támogatás.
(2) A megjelölt forrásokból álló lakáscélú alapot a Minisztérium költségvetési számláját kezelő pénzintézetnél nyitott lakástámogatási számlára kell átutalni.
(3) A lakáscélú támogatási alap kezelésével kapcsolatos feladatokat a KBTF a Számviteli útján látja el.
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
(Ktv. 49/H. §)
34. § (1) A köztisztviselő házasságkötésekor – kérelmére – egyösszegű támogatásban részesíthető. A kérelmet – amelyhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat másolatát – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Bizottsághoz kell benyújtani.
(2) A támogatás összege a köztisztviselői illetményalap 200%-áig terjedhet. A támogatás engedélyezéséről a Bizottság javaslata alapján az államtitkár dönt.
35. § (1) A köztisztviselő gyermekének megszületésekor – kérelmére – egyösszegű támogatásban részesíthető.
(2) A kérelmet – amelyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Bizottsághoz kell benyújtani.
(3) A támogatás összege gyermekenként a köztisztviselői illetményalap 300%-áig terjedhet. A támogatás engedélyezéséről a Bizottság javaslata alapján az államtitkár dönt.
36. § (1) A köztisztviselő naptári évenként egyösszegű iskolakezdési támogatásban részesíthető. A támogatás mértéke legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes összeg lehet.
(2) Az iskolakezdési támogatásra az a köztisztviselő jogosult, aki a tárgyév első napjától legalább a kifizetés időpontjáig a Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban áll.
(3) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra a kifizetés időpontjában a felmentési idejét töltő, illetve a 30 napon túli fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő.
(4) Az iskolakezdési támogatás tárgyévi fizethetőségét, illetve annak összegét évente a HO javaslata alapján az államtitkár határozza meg.
(5) Az iskolakezdési támogatás igénybevételéhez az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltése és annak tárgyév június 15-ig a HO-ra történő megküldése szükséges.
(6) A hozzájárulás kifizetésére legkésőbb a tárgyév augusztus 31-éig kerül sor.
(7) Az adómentes iskolakezdési támogatás nyilvántartásáról és elszámolásáról a HO, valamint PO nyilvántartást vezet.
ÜDÜLÉSI KEDVEZMÉNYEK
(Ktv. 49/H. §)
37. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig terjedő összegben üdülési hozzájárulásban részesíthető.
(2) Üdülési hozzájárulásra az a köztisztviselő jogosult, aki a tárgyév első hónapjának első napjától kezdődően és a kifizetés időpontjában is a minisztériummal közszolgálati jogviszonyban áll. A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt a munkaidő arányában illeti meg a hozzájárulás.
(3) Nem jogosult üdülési hozzájárulásra az a köztisztviselő, aki a hozzájárulás kifizetésekor felmentési idejét vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságát tölti.
(4) Az üdülési hozzájárulás tárgyévi fizethetőségét, illetve annak mértékét évente a HO javaslata alapján az államtitkár határozza meg.
(5) A hozzájárulás kifizetésére legkésőbb a tárgyév június 5-ig kerül sor.
38. § (1) A köztisztviselő a Minisztérium, valamint az Üdülőszállók és Oktatási Központok Értékesítési Iroda által biztosított üdülők kedvezményes igénybevételére jogosult.
(2) A kedvezményes üdülésre vonatkozó igényt a HO üdülési referenséhez kell leadni.
(3) A referens a jelentkezéseket a Bizottság által tagjai közül választott három fős Üdülési Bizottság elé terjeszti, amely dönt az üdültetésről. Az Üdülési Bizottság ügyrendjét – az államtitkár jóváhagyásával – maga állapítja meg.
(4) Az üdülés szervezésével kapcsolatos feladatokat a HO látja el.
SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK
39. § (1) A rászorult köztisztviselő – kérelmére – az alábbi szociális támogatásban részesíthető:
a) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély;
b) temetési segély.
(2) Szociális segélyben az a köztisztviselő részesíthető, aki pénzbeli támogatásra szorul az alábbiak miatt:
a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt;
b) kórházi ápolás alatt állt;
c) egyéb szociális körülményei alapján.
(3) A köztisztviselő a közeli hozzátartozójának (házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha, a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs) halála esetén temetési segélyben részesíthető.
(4) A támogatás mértéke:
a) rendkívüli eseti pénzbeli szociális segély esetén alkalmanként legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 200-a, azonban naptári évenként nem haladhatja meg a köztisztviselői illetményalap 400%-át,
b) temetési segély esetén a köztisztviselői illetményalap 200%-a
lehet.
(5) A köztisztviselő a szociális támogatás iránti igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a szervezeti egység vezetője és az érdekképviseleti tagsággal rendelkező köztisztviselő esetében a helyi érdekképviseleti ügyvivő véleményével ellátva terjesztheti elő a Bizottsághoz.
(6) A kérelemhez mellékelni kell:
a) szociális segély támogatás esetén a család jövedelmi viszonyaira vonatkozó keresetigazolást;
b) temetési segély esetén a közeli hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a temetési számla másolatát.
(7) A kérelmek elbírálásáról a Bizottság javaslatát figyelembe véve az államtitkár dönt.
ILLETMÉNYELŐLEG
(Ktv. 49/H. §)
40. § (1) Az illetményelőleg-keretet a PO kezeli, amelynek mértéke nem haladhatja meg a Minisztérium rendszeres személyi juttatásra fordítható eredeti előirányzata 2,5%-ának megfelelő keretet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mérték betartása érdekében a PO az engedélyezett illetményelőlegekről analitikus és összesített nyilvántartást köteles vezetni, mely tartalmazza:
a) az illetményelőleg keretösszegét;
b) a folyósításban részesült személy nevét és szervezeti egységének megnevezését;
c) a keret leterhelésének azonos időszakra vonatkozó mértékét, a visszafizetés időtartama szerinti havi ütemezéssel;
d) a havi felhasználás összesített számszerű összegét.
(3) Az illetményelőleg keretfelhasználás betartásáért a KBTF vezetője a felelős.
41. § (1) Illetményelőleg felvételére az a köztisztviselő jogosult, akinek közszolgálati jogviszonya a Minisztériumban, illetve jogelődeinél legalább hat hónapja fennáll.
(2) Határozott idejű kinevezés esetén a köztisztviselő akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama az egy évet meghaladja.
(3) Nem igényelhet illetményelőleget a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló köztisztviselő.
42. § (1) A köztisztviselő illetményelőleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az abban megjelölt kötelezettség vállalásával igényelhet.
(2) A kérelmet minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójával véleményeztetni kell.
(3) Az illetményelőleg iránti kérelmeket a PO-hoz kell benyújtani.
43. § (1) Illetményelőleg a köztisztviselő részére csak abban az esetben állapítható meg, ha az előző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.
(2) Az illetményelőleg maximális összege a minimálbér ötszörösének megfelelő összeg.
(3) Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg.
44. § (1) Az illetményelőleg iránti kérelmekről a KBTF vezetője jogosult döntést hozni.
(2) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a köztisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (pl.: gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság, stb).
(3) A felvett illetményelőleg összegét a köztisztviselő a felvételtől számított maximum hat hónap alatt havi egyenlő részletben köteles visszafizetni.
(4) Az illetményelőlegben részesített köztisztviselőnek az eljárás foganatosítására alkalmas nyilatkozatot kell kitöltenie, ennek hiányában az illetményelőleg nem folyósítható.
(5) A szabályosan kitöltött és engedélyezett kérelem alapján az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a PO feladata.
(6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni.
JÓLÉTI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI JUTTATÁSOK
(Ktv. 49/D. §)
45. § (1) A Minisztérium köztisztviselői a hat hónapot meg nem haladó határozott időre, illetve a próbaidőre kinevezettek kivételével
a) önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári hozzájárulásban;
b) önkéntes egészségbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulásban
részesülhetnek.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakon túl a köztisztviselők magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítésben is részesülhetnek.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt hozzájárulás mértéke – havi minimum 1000,- Ft köztisztviselői befizetés esetén – a bérszámfejtéskor érvényben lévő kinevezési okiratban szereplő, kerekítéssel együtt számított összes illetmény 2%-a.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt hozzájárulás, illetve a (2) bekezdésben foglalt kiegészítés mértékének megállapítására az államtitkár jogosult.
(5) A hozzájárulás, illetve a kiegészítés megállapításának előkészítésével, átutalásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a PO látja el.
46. § (1) A Minisztérium köztisztviselői részére évenként egy alkalommal díjmentes komplex egészségügyi szűrővizsgálat biztosítható.
(2) A komplex egészségügyi szűrővizsgálat az alábbi vizsgálatokat tartalmazza:
a) laboratóriumi;
b) belgyógyászati;
c) nőgyógyászati;
d) mammográfiai;
e) urológiai;
f) onkológiai;
g) szemészeti.
(3) A komplex egészségügyi szűrővizsgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a HO látja el.
47. § A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbbel kötött megállapodás alapján a minisztérium köztisztviselői és azok hozzátartozói jogosultak igénybe venni a kórház járó beteg szakellátását és fekvőbeteg ellátását a kórház profilja és a mindenkori társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott keretek között.
48. § (1) A minisztériumban foglalkoztatott köztisztviselők egészségük megóvása, az egészséges életmód kialakítása érdekében kedvezményes sportolási lehetőségben részesülhetnek.
(2) A támogatás mértékét évente az államtitkár határozza meg.
NYUGÁLLOMÁNYÚ KÖZTISZTVISELŐK JUTTATÁSAI
(Ktv. 49/J–L. §)
49. § (1) Azok a nyugállományú köztisztviselők, akik a Minisztériumtól – illetve jogelőd szervezetétől – kerültek nyugállományba a Minisztérium költségvetésében biztosított szociális keret terhére az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokban részesülhetnek:
a) eseti szociális segély;
b) jövedelemkiegészítés;
c) temetési segély;
d) kedvezményes étkeztetés;
e) kedvezményes üdültetés.
(2) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítását, a nyugállományú köztisztviselő szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését, az igényjogosultságról szóló döntés előkészítését a HO e feladattal megbízott referense látja el.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatások megállapítására kérelem alapján kerülhet sor. A kérelmeket az érintett köztisztviselő, vagy a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársa és gyermeke az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adhatja be. A kérelmeket a HO regisztrálja.
(4) A referens hivatalból is kezdeményezheti a támogatás odaítélését.
(5) A kérelmek elbírálásakor, illetve rangsorolásakor elsősorban
a) a kérelmező jövedelmi helyzetét;
b) a szociális, családi körülményeket
kell figyelembe venni.
(6) A kérelmekről a Bizottság előterjesztése alapján az államtitkár dönt.
(7) Az államtitkár – a HIÜF vezetőjének beszámolója alapján – minden második év december 31-éig értékeli a nyugdíjas köztisztviselők szociális támogatásának, valamint a Ktv. 49/J–49/K.§-aiban előírtak érvényesülésének kérdéseit.
KEGYELETI GONDOZÁS
50. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a miniszter a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha a közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(3) A minisztérium halottjává lehet nyilvánítani az állományból és a nyugállományból azt az elhunyt köztisztviselőt:
a) aki huzamosabb időn át nagy felelősséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett;
b) aki hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el és jelentősen hozzájárult a szervezet eredményes működéséhez;
c) aki az előző pontok szerint nem minősíthető.
(4) Az elhunyt (3) bekezdés a)–c) pontok szerinti minősítésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére – a Bizottság véleményének kikérése után – az államtitkár jogosult.
(5) A Minisztérium halottja részére – a közeli hozzátartozó beleegyezésével – síremlék állítható.
(6) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat és az elszámolás rendjét a Szabályzat Függeléke tartalmazza.
AZ ELISMERÉSEK SZABÁLYAI
(Ktv. 49/N. §)
51. § (1) A Minisztérium eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a Minisztérium köztisztviselői elismerésben részesíthetők.
(2) Az elismerések a következők lehetnek:
a) a miniszter által alapított kitüntető díj, plakett, oklevél:
aa) Környezetünkért Díj
ab) Pro Natura Díj
ac) Vásárhelyi Pál Díj
ad) Schenzl Guido Díj
ae) Zöld Toll Díj
af) Környezetünkért Emlékplakett
ag) Pro Natura Emlékplakett
ah) Sajó Elemér Emlékplakett
ai) Pro Meteorológia Emlékplakett
aj) A vizek kártételei elleni védekezésért Érdemérem
ak) Miniszteri Elismerő Oklevél
b) pénz- vagy tárgyjutalom (a továbbiakban jutalom).
(3) Az elismerésekre fordítható keret éves mértékét a Minisztérium “belső költségvetése” tartalmazza.
52. § (1) Miniszteri rendelettel alapított miniszteri elismerések adományozására a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – nem állami vezető esetén a szervezeti egységet irányító állami vezető jóváhagyásával – terjeszthet elő javaslatot.
(2) A jóváhagyott javaslat a miniszteri rendelet, illetve a rendelet végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás szerint kerül továbbításra a miniszterhez.
(3) Nem javasolható elismerésre, aki jogerős fegyelmi határozat, vagy bírói ítélet hatálya alatt áll, illetve ilyen eljárás van ellene folyamatban, illetve aki három éven belül “Miniszteri Elismerő Oklevél” kitüntetésben részesült.
(4) A kitüntetettek nevét – beosztásuk és szervezeti egységük megjelölésével – a Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. A közzététel érdekében a HO intézkedik.
53. § (1) A “Miniszteri Elismerő Oklevél” kitüntetés éves keretének felosztásáról évente a miniszter dönt.
(2) A Minisztérium állományában lévők közül “Miniszteri Elismerő Oklevél” kitüntetésben azok részesíthetők, akik Minisztériumon belüli jogviszonya eléri a két évet.
54. § (1) A Minisztérium eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belüli ösztönzésére a köztisztviselők jutalomban részesíthetők.
(2) A jutalom megállapításánál az alábbi fő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a jelentős eredménnyel járó hatékony munkavégzés;
b) a példamutató, konstruktív magatartás;
c) egy-egy kiemelkedő színvonalon elvégzett munka;
d) a fiatalok, új munkatársak (gyakornokok) beilleszkedését segítő eredményes tevékenység.
(3) A jutalom kifizetésénél fontos szempontként kell kezelni, hogy az elismerés mielőbb kövesse az elismerni kívánt eredményt.
TANULMÁNYOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA,
A KÖZIGAZGATÁSI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA
55. § (1) A Ktv.-ben előírt ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos szervezési feladatokat a HO látja el. A közigazgatási szakvizsgáztatás időbeosztásáról, a jelentkezés engedélyezéséről, a választható vizsgatárgy jóváhagyásáról – a köztisztviselő igényének figyelembevételével – a HIÜF vezetője dönt.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója, kérésére – az alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – az ügykezelőt az ügykezelői alapvizsgát megelőzően 2 munkanap, a köztisztviselőt a közigazgatási alapvizsgát megelőzően 3 munkanap időtartamra köteles mentesíteni a munkavégzés alól.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt, kérésére – a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – a kötelező és a választott témából tartandó vizsgákat megelőzően egy-egy alkalommal, összesen 10 munkanap időtartamra köteles mentesíteni a munkavégzés alól. A 10 munkanap megosztását a köztisztviselő határozhatja meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jogi szakvizsgára is.
(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga napjaira, a vizsgát megelőző felkészítő konzultáción való igazolt részvétel időtartamára a köztisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A köztisztviselőt a vizsga napjaira jogi szakvizsga esetén is mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.
(5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt esetekben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményére jogosult.
A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL ELŐÍRT KÉPZÉSEK
56. § Azokat a köztisztviselőket akik az előmenetelükhöz a Minisztérium által előírt képzési, továbbképzési, átképzési valamint egyéb képesítési követelmény megszerzése érdekében felsőfokú oktatási intézmények – egyetem, főiskola – esti, levelező illetve távoktatási tagozatán, valamint felsőfokú szakképesítést nyújtó vagy szaktanfolyamon tanulnak, a Minisztérium – a Ktv. 33. §-ának (1) bekezdésére figyelembevételével – a következő támogatásokban részesíti:
a) a képzés díját számla (nyugta) ellenében megtéríti;
b) a képzés, továbbképzés, átképzés és ezzel összefüggő vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt megtéríti;
c) az oktatáson való részvétel céljából – az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő mértékű – szabadidőt biztosít;
d) a vizsgákra való felkészüléshez – kivéve a sikertelen vizsgát követő ismétlő vizsgát – vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt biztosít;
e) az oktatás helyszínére való oda és visszautazás és a részvétellel járó – pl. szállás, étkezés indokolt és igazolt – költségeit megtéríti;
f) az előírt feltételek teljesítéséhez kötelező oktatási segédanyag – tankönyv, jegyzet, kiegészítő kellékek, stb. – költségeit megtéríti.
A KÖZTISZTVISELŐ ÁLTAL VÁLLALT KÉPZÉS
57. § (1) Azokkal a köztisztviselőkkel, akik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – tanulmányi szerződés köthető.
(2) Tanulmányi szerződés abban az esetben köthető, ha biztosítottnak látszik, hogy a köztisztviselő – a képesítés, végzettség megszerzését követően – a Minisztérium szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja. A tanulmányi szerződés megkötéséhez – az oktatási intézmény felvételről szóló igazolásán kívül – az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése és a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által írt szakmai indoklás szükséges.
(3) A Minisztérium által tanulmányi szerződés alapján támogatandó köztisztviselőkről és a részükre nyújtható támogatás mértékéről – mely a tan- és vizsgadíj maximum 50%-a lehet – a munkáltató jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a pénzügyi lehetőségek és a szakmai indokoltság mérlegelésével – az illetékes szakállamtitkár és a HIÜF vezetője véleményének figyelembevételével – az államtitkár dönt. A döntést követően a tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatos intézkedések megtétele a HIÜF vezetőjének feladata.
A KÖZTISZTVISELŐK TANFOLYAMI KÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELE
58. § (1) Az előmenetelhez szükséges szakmai tanfolyamon való részvételt a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére – szakmai szempontból – a HO javaslatára a HIÜF vezetője hagyja jóvá.
(2) Az előmenetelhez szükséges szaktanfolyamon – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata vagy kijelölés alapján – résztvevő köztisztviselők az 56. §-ban foglalt támogatásra jogosultak.
(3) Azokkal a köztisztviselőkkel, akik nem kijelölés alapján, hanem egyéni kezdeményezésre vesznek részt valamilyen tanfolyamon, amennyiben a képzés hasznosítható ismeretek megszerzését szolgálja és hosszabb időtartamú, tanulmányi szerződés köthető.
(4) Tanulmányi szerződés kötése esetén a kötelezettségekre vonatkozóan a szerződésben foglaltak az irányadók.
IDEGEN NYELVET TANULÓ KÖZTISZTVISELŐK TÁMOGATÁSA
59. § (1) A Minisztérium köztisztviselői nyelvtanulási támogatásra jogosultak.
(2) A Minisztérium valamennyi köztisztviselője, aki a Minisztérium által szervezett tanfolyamon igazoltan idegen nyelvet tanul, maximum heti 3 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet. A munkaidő-kedvezmény mértékéről az államtitkár dönt. A Minisztérium által szervezett nyelvtanfolyamon való részvétel feltétele: tanulmányi szerződés kötése.
(3) A nyelvi képzéshez szükséges oktatási feltételeket a HO biztosítja.
60. § (1) Az angol, francia, német, orosz, spanyol nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, a Ktv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével.
(2) A Közösségi és Nemzetközi Főosztályon az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelvek után is pótlékot kell megállapítani.
(3) A Ktv. 48. § (9) bekezdése alapján, ha a Minisztérium – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
61. § (1) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(2) Idegennyelv-tudási pótlék az (1) bekezdés szerinti dokumentum, vagy a sikeres vizsga letételét hitelt érdemlően bizonyító igazolás bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg.
KÉPZETTSÉGI PÓTLÉK
(Ktv. 48/A. §)
62. § (1) A Minisztérium (2) bekezdésben meghatározott munkakört betöltő köztisztviselői részére, a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő – a (3) bekezdésben felsorolt – szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a Ktv. 48/A. § (4) bekezdésében meghatározott képzettségi pótlék állapítható meg.
(2) A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök: a Ktv. 2. számú melléklete szerinti II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.
(3) A képzettségi pótlékra jogosító szakképesítések, szakképzettségek az alábbiak:
a) jogi asszisztens;
b) mérlegképes könyvelő;
c) társadalombiztosítási ügyintéző;
d) egyéni elbírálás szerint egyéb pénzügyi-számviteli jellegű szakügyintézői szakképzettség vagy szakképesítés;
e) egyéni elbírálás szerint egyéb számítástechnikai-informatikai jellegű szakképzettség, vagy szakképesítés.
VIII. fejezet
A HELYETTESÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
63. § (1) Amennyiben a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj a köztisztviselőt a helyettesítés első napjától illeti meg. A helyettesítésről szóló utasítást írásban kell kiadni.
(2) A köztisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
(3) Nem illeti meg a köztisztviselőt helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve azt az esetet, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja. Ugyancsak nem illeti meg helyettesítési díj a köztisztviselőt, ha a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé.
(4) Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg, de legfeljebb a helyettesített köztisztviselő illetményének 50%-áig terjedhet, kivéve, ha az kisebb a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25%-ánál. A helyettesítési díj mértéke 35–50% között állapítható meg, ha a helyettesített a helyettesítőnél magasabb beosztású, 30–40%, ha a helyettesített magasabb besorolási fokozatba tartozik, egyéb esetekben 25–30%.
(5) Ha a teljes körű helyettesítést több köztisztviselő együttesen látja el, a helyettesítési díj személyekre felosztható összege összességében a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező helyettesítő köztisztviselő illetményének 25%-a és a legmagasabb illetménnyel rendelkező helyettesítő köztisztviselő illetményének 50%-a között állapítható meg, de legfeljebb a helyettesített köztisztviselő illetményének 50%-áig terjedhet, kivéve, ha az kisebb a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező helyettesítő köztisztviselő illetményének 25%-ánál.
(6) Részleges helyettesítés esetén a helyettesítési díj – a helyettesítés mértékével arányosan – a (4) bekezdés szerinti alsó határnál alacsonyabban is megállapítható.
(7) A helyettesítési díj megállapítását a munkáltatói jogkört gyakorló vezető formanyomtatványon köteles kezdeményezni a HO-n. A kezdeményezéshez csatolni kell a helyettesítést elrendelő, és a helyettesítő részére átadott dokumentum másolatát. A helyettesítés jogszerűségének megállapítása a HO hatáskörébe tartozik. A helyettesítési díj összegről az illetékes szakállamtitkár dönt.
IX. fejezet
A MUNKAREND ÉS A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
MUNKAREND
64. § (1) A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig tart.
(2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.
(3) A köztisztviselő munkaidő-beosztását az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 7.00-20.00 óra között a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő kezdési és befejezési időpontjának eltolásával, továbbá legfeljebb négy heti keretben is megállapíthatja, de a napi munkaidő az utóbbi esetben sem lehet négy óránál rövidebb és a tizenkét órát sem haladhatja meg. A munkaidő-beosztás eltérő megállapításáról a köztisztviselőt legalább hét naptári nappal korábban írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás a munkáltató jogkör gyakorlójának megkeresése alapján a HO feladata.
(4) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni (65. §), illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni (66. §).
RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS, KÉSZENLÉT
65. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a 64. § szerint megállapított munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a köztisztviselő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodás alapján ledolgozza.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója rendkívüli munkavégzést munkaszüneti napon csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében, nem munkaszüneti napon is csak különösen indokolt esetben rendelhet el.
(3) A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. Az elrendelésről írásban annak indoka, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével – nem munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetén – legalább két munkanappal az esedékességét megelőzően kell intézkedni.
(4) A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, végrehajtásáról, annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartást vezetni, amelynek egy példányát a HO-nak kell megküldeni további intézkedés céljából.
(5) A köztisztviselőt a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartama kétszeresének megfelelő, egyéb esetben a munkavégzés időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(6) A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára az államtitkár legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalányt állapíthat meg teljesítésigazolás alapján, melyet a HO-n keresztül kell megküldeni az államtitkár részére.
(7) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.
(8) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges – az államtitkár előzetes engedélyének kikérésével – pénzben kell megváltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
66. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt meghatározott helyen és ideig történő készenlétre kötelezheti. A készenlét elrendelésére a 65. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre írásban kell közölni. Az írásbeliség kivételével e korlátozásoktól a munkáltatói jogkör gyakorlója – különösen indokolt esetben – eltérhet.
(3) A köztisztviselőt az ügyeletért, készenlétért a 65. § (5) bekezdése szerint megállapított szabadidő illeti meg.
MUNKAKÖZI SZÜNET
67. § (1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető.
A BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI
(Ktv. 49/C. §)
68. § (1) A munkáltató jogkör gyakorlója a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre is kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató jogkör irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
(2) Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan a Minisztérium székhelyén kívül végzi.
(3) Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
(4) A kiküldetés a köztisztviselőre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.
(5) A kiküldetés időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a negyvennégy munkanapot.
(6) A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
(7) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni, és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(8) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(9) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.
(10) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el, illetve ha munkáltató a köztisztviselő élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.
(11) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit (utazási költség, szállásköltség, stb.). Vonattal történő utazás esetén I. osztályú menetjegy és helyjegy csak főosztályvezetői besorolásig számolható el.
ADATVÉDELEM
69. § (1) A Minisztériumban közszolgálati szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közszolgálati jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a köztisztviselő személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.
(2) A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:
a) a személyi anyag [a Ktv. 64. § (1) bekezdés] iratai (a továbbiakban: személyzeti iratok);
b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok;
c) a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás, stb.);
d) a köztisztviselő saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott egyéb iratai.
(3) A személyi iratok kezelésével, vezetésével, nyilvántartásával, továbbításával kapcsolatos feladatok ellátása a HO kizárólagos jogköre.
70. § (1) A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az iratgyűjtőbe elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. Az iktatásnál figyelembe kell venni a minisztérium iratkezelési szabályzatában foglaltakat is.
(2) A HIÜF vezetője köteles gondoskodni a közszolgálati nyilvántartásban lévő adatok biztonságáról, köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés, sérülés vagy megsemmisítés ellen.
(3) A személyi iratoknak a közszolgálati jogviszony megszűnését követően történő irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.
71. § (1) A köztisztviselő személyi iratai a Minisztérium tulajdonát képezik. Az iratokban szereplő adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselő neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat nyilvános, ezeket az adatokat a köztisztviselő előzetes beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
(2) A közszolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – amennyiben a jogviszony nem jött létre – az érintettnek, illetve a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak soron kívül vissza kell adni.
72. § A személyi iratokba a Ktv. 63. § (1) bekezdése alapján csak az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni:
a) saját adataiba a köztisztviselő;
b) a köztisztviselő felettese;
c) a minősítést végző vezető;
d) a törvényességi ellenőrzést végző;
e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy;
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság;
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság;
h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész;
i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos;
j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, a köztisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából;
k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal köztisztviselője feladatkörében;
l) az egyéb jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (pl. adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr, stb.).
73. § (1) A Minisztériumban keletkezett személyi iratok kezelése e szabályzat, valamint az iratkezelési szabályzat előírásai alapján történik.
(2) A személyi iratra csak olyan adatot és megállapítást lehet rávezetni, amelynek alapja:
a) jogszabályi rendelkezés;
b) bíróság vagy más hatóság döntése;
c) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése;
d) közokirat, vagy a köztisztviselő nyilatkozata.
(3) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő személyi anyagát – az irattározási tervnek megfelelően – elkülönített módon, a HO irattárában, egyéb személyi iratait a központi irattárban kell elhelyezni.
(4) A személyi anyagot – kivéve, amit a köztisztviselő áthelyezésére tekintettel átadtak – a közszolgálati jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről a Minisztérium iratkezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni.
74. § (1) A személyi anyag tartalma a Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján:
a) a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja;
b) a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképe;
c) az önéletrajz;
d) az erkölcsi bizonyítvány;
e) az esküokmány;
f) a kinevezés és annak módosítása;
g) a főtisztviselői kinevezés;
h) a vezetői megbízás és annak visszavonása;
i) a címadományozás;
j) a besorolásról, a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratok;
k) a teljesítményértékelés;
l) a minősítés;
m) a közszolgálati jogviszonyt megszüntető irat;
n) a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat;
o) a közszolgálati igazolás másolata.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt iratokat (személyi anyag) minden esetben együttesen kell tárolni a HO irattárában.
(3) A Ktv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján sorra kerülő áthelyezés esetén az államtitkár jogosult a köztisztviselő személyi anyagát – annak hozzájárulásával – a másik közigazgatási szervtől megkérni.
(4) A 71. § (1) bekezdésében szereplő nyilvános adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A köztisztviselő személyi anyagát – az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével – kiadni nem lehet.
75. § (1) A személyi anyagba való betekintésre csak a 72. §-ban foglalt személyek jogosultak.
(2) A köztisztviselő a személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.
(3) A köztisztviselő az adatai helyesbítését és kijavítását – dokumentált módon – a HO vezetőjénél írásban kérheti.
(4) A köztisztviselő személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a 72. §-ban felsorolt személyek a “Betekintési Lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni.
(5) A Betekintési Lapon meg kell jelölni a betekintést kérőt (szerv, személy), a betekintés időpontját, annak jogcímét, célját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását.
(6) A Betekintési Lapot a személyi anyag részeként kell kezelni.
(7) A Betekintési Lap alapján történt betekintést, illetve személyi irat továbbítását és az adatszolgáltatás tényét külön iktatókönyvben kell nyilvántartani. Személyi adatot tartalmazó iratot továbbítani csak zárt borítékban (csomagolásban) szabad. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az személyes adatokat tartalmaz és csak a címzett bonthatja fel.
76. § (1) A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért a Minisztériumban
a) a jogi és koordinációs szakállamtitkár,
b) az érintett köztisztviselő munkáltatói jogkört gyakorló felettese;
c) a minősítést végző vezető;
d) a HO vezetője;
e) a személyügyi feladatot ellátó köztisztviselő (referens);
f) a köztisztviselő a saját adatainak közlése tekintetében
tartozik felelősséggel.
(2) A jogi és koordinációs szakállamtitkár felel a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. E felelősség körében köteles gondoskodni:
a) az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről,
b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények közigazgatási szerven belüli közzétételéről.
(3) A köztisztviselő munkáltatói jogkört gyakorló felettese felelősségi körén belül minden esetben köteles a Ktv. 63. §-ának (1) és 64. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogosultságának gyakorlása esetén a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 7/2002. (III. 12.) BM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 1. számú melléklete szerinti “Közszolgálati Alapnyilvántartás Adatlapja” nyomtatvány borítóján is dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.
(4) A minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába – a köztisztviselő kérésére – bevont érdekképviseleti szerv képviselője kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
(5) A HIÜF vezetője felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy
a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 8. § (3) bekezdésében foglalt esetben az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb három munkanapon belül rávezessék;
b) a köztisztviselő által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását az R. 5. §-ának (2) bekezdése alapján történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb három munkanapon belül átvezessék;
c) ha a köztisztviselő az R. 5. §-ának (2) bekezdése alapján egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján köteles haladéktalanul eljárni.
(6) A személyügyi feladatot ellátó köztisztviselő (referens) felelősségi körén belül köteles
a) gondoskodni arról, hogy az általa kezelt – a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő – adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában az R. 8. §-ának (3) bekezdésében felsorolt iratok, valamint jogszabályi rendelkezések tartalmának megfeleljen;
b) gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely az R. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt adatforráson alapul;
c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a HIÜF vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.
(7) A köztisztviselő felelős azért, hogy az általa a közigazgatási szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
77. § (1) A tartalékállományba helyezéssel és annak megszüntetésével kapcsolatosan keletkezett iratokat az érintett személyi anyagába kell helyezni. Az üres álláshelyek és pályázati felhívások KTV TARTINFO felé történő jelentéssel kapcsolatos iratokat külön iktatószámon kell kezelni.
(2) A köztisztviselői álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól és személyi anyagoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.
78. § (1) A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer (számítógéppel vezetett közszolgálati alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét.
(2) A HIÜF vezetője által kijelölt köztisztviselő köteles az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférést megakadályozni. Ezért az adatkezelésre használt helyiség(ek) kulcsának kezelésére, nyilvántartására, felvételére, leadására a TÜK szabályok betartása kötelező. E helyiség(ek)ben riasztóberendezést (tűzjelzőt) kell felszerelni, a helyiséget biztonsági zárral kell ellátni.
(3) Annak megakadályozására, hogy az adathordozók tartalmát illetéktelen személyek megismerjék vagy fizikailag hozzáférhessenek, biztosítani szükséges a közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatással összefüggő iratok és számítástechnikai adathordozók (Kísérőjegyzék, Jelentőlap, hibajavítással kapcsolatos iratok) védelmét a következőképp:
a) a manuális eszközök vonatkozásában: az iratok tárolása gyűjtődossziéban, zárt lemezszekrényben, ami a központi riasztórendszerbe van bekapcsolva;
b) a számítástechnikai eszközök kezelésénél: induló jelszó biztosítása, amit csak a HIÜF vezetője ismerhet. A jelszót zárt borítékban a HIÜF vezetője zárt lemezszekrényben tárolja. A boríték felnyitására csak a HIÜF vezetőjének utasítására, a vezető jelenlétében kerülhet sor.
(4) A HIÜF vezetője által kijelölt köztisztviselő köteles biztosítani annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, vagy bármilyen módon megváltoztassák. A számítástechnikai és manuális eszköztárat kizárólag a HIÜF vezetője által megjelölt hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy kezelheti. A HIÜF vezetője köteles ellenőrizni a hozzáférési jogosultság betartását.
(5) Az adatok manuális vagy mágneslemezen való továbbításánál biztosítani kell a védelmet annak érdekében, hogy az adatokat illetéktelenül ne ismerjék meg, másolják le, töröljék vagy bármilyen módon ne változtassák meg.
(6) Azokban a helyiségekben, ahol adatkezelés folyik – a hivatalos feladataikkal összhangban adott felhatalmazás alapján –, a személyek belépését a személyügyi szervezet vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek szabályozni és ellenőrizni kell.
(7) A számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (jelszó) szolgálati titokként kell kezelni. A hozzáférés jelszavait időközönként, de a megbízott személyének megváltozásakor mindenképpen, azzal egyidejűleg meg kell változtatni. A korábbi jelszót ismételten kiadni nem lehet.
(8) A számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásának dokumentációjához csak arra felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
(9) A HIÜF vezetőjének össze kell állítania és elérhető helyen kell tartania a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataik pontos megjelölésével.
(10) A számítástechnikai rendszert – ideértve a programokat is – dokumentálni kell. A rendszer, vagy annak bármely eleme csak a HIÜF vezetője felhatalmazásával változtatható meg. Ennek betartását ellenőrizni kell.
(11) A számítástechnikai rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyet a HIÜF vezetője, vagy az általa kijelölt személy folyamatosan ellenőrizni köteles.
(12) A személyügyi adatok és az azokat kezelő rendszer (WINTISZT) része a Novell hálózatnak, de a hálózatnak ehhez a dedikált részéhez csak a (13) bekezdés szerinti, kizárólag erre a célra megfelelő jogosítvánnyal rendelkezők férhetnek hozzá. A könyvtárakat csak a WINTISZT programmal dolgozó köztisztviselők láthatják. A rendszer személyre szabott felhasználói listája szabályozza a hozzáféréseket, és a gépek szintjén naplózza is azokat. A belső rendszergazdai jelszavakat csak a WINTISZT program külső megalkotója és rendszergazdai üzemeltetője ismerheti.
(13) A rendszerkezelő személyek kijelölése, a rendszer adatainak, lekérdezésének, hozzáférési szintjeinek meghatározása a Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési Főosztály vezetőjének feladata.
(14) A személyügyi adatokról – a Novell hálózat részeként, a minisztériumi belső hálózati mentőrendszer (LEGATO) révén – hetente teljes, kétnaponta pedig a változásokat regisztráló mentés készül. A vírusmentesség ellenőrzésére is hálózati programmal kerül sor.
79. § (1) A Minisztérium közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni is csak a szabályzatban meghatározottak szerint lehet.
(2) A központi közszolgálati nyilvántartás részére az adatszolgáltatás mágnes lemezen történik.
(3) A központi közszolgálati nyilvántartás részére történt adatszolgáltatást a Vhr. szerinti nyomtatványon kell dokumentálni és azt irattárba el kell helyezni.
(4) Az adatszolgáltatást végző köztisztviselő köteles a mágneslemez sérülés nélküli eljuttatásáról gondoskodni. A szolgáltatott adatokról készült lemez másolatot öt évig elkülönítetten meg kell őrizni.
80. § (1) A köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kezeléséért a HO felelős.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a személyi iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni olymódon, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá.
(3) A vagyonnyilatkozatok kezelése, és az azokkal kapcsolatos adatvédelmi követelmények érvényesítése tekintetében a Ktv. 22/A–22/B. §-ai, illetve a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.
81. § (1) A kiemelt főtisztviselők adatainak kezeléséért, továbbításáért a HO.
(2) A kiemelt főtisztviselők adatait a személyi anyag irataival együtt kell kezelni olymódon, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá.
XII.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
(Ktv. 9., 21–22. §)
82. § (1) A köztisztviselő, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével
a) a munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonya létesítését,
b) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselővé, illetve felügyelő bizottsági taggá választását,
c) helyi önkormányzati képviselővé, illetve pártbeli tisztség betöltésére történő megválasztását
köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére az összeférhetetlenség vizsgálata céljából.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség vizsgálatát az alábbiak figyelembevételével köteles elvégezni:
a) a köztisztviselő beosztása, munkaköre;
b) az egyéb és további jogviszony kapcsolódása a Minisztérium tevékenységéhez, a köztisztviselő betöltött munkaköréhez;
c) a gazdasági társaság tulajdoni szerkezete, tevékenységi köre;
d) minden olyan tény és körülmény vizsgálata, amely a köztisztviselő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyezteti, a köztisztviselőt hivatalához méltatlan helyzetbe hozza, illetve amely nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás lehetőségét eredményezi.
(3) Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
Függelék a Szabályzat 50. §-ához
Az utasítást utóbb a 26/2006. (K. V. Ért. 2007. 1.) KvVM utasítás, a 2/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás, a 3/2008. (K. V. Ért. 5.) KvVM utasítás, a 2/2009. (III. 6.) KvVM utasítás, a 16/2009. (X. 22.) KvVM utasítás, az 1/2010. (II. 26.) KvVM utasítás módosította, a 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás 3. § (3) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte 2010. október 11. napjával.
A kiadmányozás napja: 2006. szeptember 11.
2007 január 1. napján hatályát veszti.
2007 január 1. napján hatályát veszti.
2007 január 1. napján hatályát veszti.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás