21/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítás

1. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium)

(2) A Minisztérium gazdálkodási rendjéhez tartozó – az érvényben lévő jogszabályokhoz kapcsolódó – gazdálkodási tevékenységeket, így a nemzetközi kiküldetésekkel és fogadásokkal kapcsolatos tervezési-szervezési feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi szabályokat is, a külön utasítások állapítják meg.

2. § (1) Ez az utasítás kiadmányozása napján^* lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi minisztert az egyes jogszabályok alapján megillető hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló 17/2001. (K. Ért. 8.) KöM utasítás (a továbbiakban: Ut.), az Ut. módosításáról szóló 20/2002. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás, az Ut. módosításáról szóló 16/2003. (K. Ért. 6.), az Ut. módosításáról szóló 21/2003. (K. Ért. 11.) KvVM utasítás, a nemzetközi együttműködés rendjéről szóló 8/2005. (K. V. Ért. 8.) KvVM utasítás 1–5. §-ai, 10–12. §-ai és 13. §-ának (2) bekezdése, továbbá az utasítás mellékletei, valamint a szabálytalanságok kezelésének szabályzatáról és eljárásrendjéről szóló 2/2004. számú, a Vezetői Értekezletek és az előterjesztések egyeztetési rendjéről szóló 5/2002. számú, az európai uniós tagságból eredő feladatokkal kapcsolatos döntés-előkészítési, képviseleti és koordinációs rend megállapításáról szóló 2/2005. számú Államtitkári intézkedések hatályukat vesztik.

1. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ügyrendje (a továbbiakban: Ügyrend) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére.

(2) Az utasítás hatálya

2. § (1) A Miniszteri értekezlet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére koncepcionális döntést igénylő kérdésekben döntés-előkészítést végző, konzultatív tanácskozás.

(2) A Miniszteri értekezletet a miniszter vezeti. A Miniszteri értekezlet résztvevői: az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszter titkára, a Miniszteri titkárság vezetője, az Államtitkár titkárságának vezetője, a Stratégiai főosztály vezetője, a Kommunikációs főosztály vezetője, a sajtófőnök, a Főfelügyelőség főigazgatója, valamint a Miniszteri értekezlet napirendje szerint érintett, a miniszter által meghívott személy(ek).

(3) A résztvevőket távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt vezető köztisztviselő helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó résztvevő köteles a Miniszteri titkárságon bejelenteni. A helyettesítő köteles a Miniszteri értekezleten elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni, és egyben a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

(4) A Miniszteri értekezlet ülését a miniszter – lehetőség szerint hetente egyszer – hívja össze az általa megadott időpontban.

(5) A Miniszteri értekezlet előkészítése a Miniszteri kabinet feladata. Az értekezleten született döntések végrehajtását a kabinetfőnök koordinálja.

(6) A Miniszteri értekezleten folytatott tanácskozás/tárgyalás figyelembevételével kimondott miniszteri döntést emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztető készítéséről a Miniszteri titkárság gondoskodik.

(7) A Miniszteri értekezlet emlékeztetőjét, annak miniszteri jóváhagyását követően meg kell küldeni a résztvevőknek, továbbá azoknak, akikre nézve feladatot tartalmaz, és hozzáférhetővé kell tenni a Minisztérium számítógépes hálózati szolgáltatás rendszerén.

(8) A Miniszteri értekezlet minden esetben megtárgyalja:

(9) A (8) bekezdés végrehajtására készült előterjesztéseket – lehetőleg – 2 munkanappal a Miniszteri értekezlet időpontja előtt kell eljuttatni a Miniszteri titkárságra elektronikus formában, illetve az előterjesztő által aláírt két nyomtatott példányban. Az előterjesztés formai és tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. Az előterjesztések előkészítése, beterjesztése, egyeztetése tekintetében a 11. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. Véleményeltérés esetén a 13. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

Államtitkári értekezlet

3. § (1) Az Államtitkári értekezlet stratégiai és döntés-előkészítő tanácskozás, amelynek kiemelt feladata a koordináció, illetve a Miniszteri értekezlet egyes napirendi pontjainak előkészítése. Az Államtitkári értekezlet megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyek megtárgyalását az államtitkár napirendre tűzi. Az Államtitkári értekezlet állást foglal az előterjesztésekkel kapcsolatban.

(2) Az Államtitkári értekezlet a Miniszteri értekezletre történő benyújtás előtt minden esetben megtárgyalja:

(3) A (2) bekezdés végrehajtására készült előterjesztéseket – lehetőleg – 2 munkanappal az Államtitkári értekezlet időpontja előtt kell eljuttatni az Államtitkári titkárságra elektronikus formában, illetve az előterjesztő által aláírt két nyomtatott példányban. Az előterjesztés formai és tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. Az előterjesztések előkészítése, beterjesztése, egyeztetése tekintetében a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Véleményeltérés esetén a 13. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

(4) Az Államtitkári értekezletet az államtitkár vezeti. Résztvevői: a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a Miniszteri titkárság vezetője, az Államtitkári titkárság vezetője, a Főfelügyelőség főigazgatója, valamint az értekezlet napirendje szerint érintett, az államtitkár által meghívottak.

(5) A résztvevőket távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt vezető köztisztviselő helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó résztvevő köteles az Államtitkári titkárságon bejelenteni.

(6) Az Államtitkári értekezletet az államtitkár – lehetőség szerint hetente egyszer – hívja össze az általa megadott időpontban.

(7) Az Államtitkári értekezlet előkészítése az Államtitkári titkárság feladata.

(8) Az Államtitkári értekezlet emlékeztetőjének elkészítéséről az Államtitkári titkárság gondoskodik. Az emlékeztetőt meg kell küldeni a résztvevőknek, továbbá azoknak, akikre nézve feladatot tartalmaz, és hozzáférhetővé kell tenni a Minisztérium számítógépes hálózati szolgáltatás rendszerén.

4. § (1) Az államtitkár szükség szerint, de legalább kéthavonta kibővített Államtitkári értekezletet tart, amelynek résztvevői: a 3. § (4) bekezdésében felsorolt személyek, a Minisztérium főosztályvezetői, az OMSZ elnöke, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság igazgatója és a VKK főigazgatója.

(2) A kibővített Államtitkári értekezlet vezetésére, résztvevőinek helyettesítésére, az értekezlet előkészítésére, az emlékeztető készítésére, és annak közzétételére a 3. § előírásai az irányadók.

Egyéb munkaértekezletek

Összmunkatársi értekezlet

5. § (1) A miniszter szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal összmunkatársi értekezletet hív össze az elvégzett feladatok értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében.

(2) Az összmunkatársi értekezleten a Minisztérium valamennyi munkatársa jogosult részt venni.

Területi szervek vezetőinek értekezlete

6. § (1) Az állami vezetők és a kabinetfőnök feladatkörükben a területi szervek vezetői részére szükség szerint értekezletet tartanak, melynek időpontjáról és napirendjéről értesítik a területi szerv felügyeltét ellátó szakállamtitkár(oka)t.

(2) A jogi és koordinációs szakállamtitkár szükség szerint – az általa meghatározott időpontban – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek igazgatói részére az elvégzett feladatok értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében értekezletet tart. Az értekezlet állandó meghívottjai: a szakállamtitkárok és a Főfelügyelőség főigazgatója, valamint az értekezlet napirendje szerint érintett, a szakállamtitkár által meghívott más személy(ek).

(3) A természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár szükség szerint – az általa meghatározott időpontban – a nemzeti park igazgatóságok igazgatói részére az elvégzett feladatok értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében értekezletet tart. Az értekezlet állandó meghívottjai: a szakállamtitkárok és a Főfelügyelőség főigazgatója, valamint az értekezlet napirendje szerint érintett, a szakállamtitkár által meghívott más személy(ek).

(4) A vízügyi szakállamtitkár szükség szerint – az általa meghatározott időpontban – a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok igazgatói részére az elvégzett feladatok értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében értekezletet tart. Az értekezlet állandó meghívottjai: a szakállamtitkárok, a Főfelügyelőség főigazgatója és a VKK főigazgatója, valamint az értekezlet napirendje szerint érintett, a szakállamtitkár által meghívott más személy(ek).

(5) A területi szervek vezetői részére tartandó értekezletek előkészítése az értekezletet összehívó vezető titkárságának a feladata.

Nemzetközi egyeztető értekezlet

7. § (1) A jogi és koordinációs szakállamtitkár szükség szerint Nemzetközi Egyeztető Értekezletet tart.

(2) A Nemzetközi Egyeztető Értekezlet áttekinti a környezetvédelmi együttműködés terén aktuális közösségi és nemzetközi ügyeket, meghallgatja a jóváhagyott – a Közösségi és Nemzetközi Főosztály (a továbbiakban: KNF) javaslatára az értekezlet napirendjére tűzött – nemzetközi eseményekre kiküldöttek előzetes, illetve az eseményt követő szóbeli beszámolóját.

(3) A Nemzetközi Egyeztető Értekezletet a KNF vezetője útján a jogi és koordinációs szakállamtitkár vezeti. Állandó résztvevői: a KNF vezetője, a KNF főosztályvezető-helyettesei, a szakállamtitkárok és a Stratégiai főosztály vezetője által kijelölt kapcsolattartók. A Nemzetközi Egyeztető Értekezlet eseti résztvevői: a Minisztériumnak az egyes napirendi pontok szerint illetékes munkatársa, a lezajlott nemzetközi események küldöttje (delegáció esetén: delegációvezető, illetve az általa kijelölt munkatárs), továbbá a soron következő heti nemzetközi események küldöttje (delegáció esetén: delegációvezető, illetve az általa kijelölt munkatárs).

(4) A Nemzetközi Egyeztető Értekezlet titkársági feladatait a KNF látja el. A Nemzetközi Egyeztető Értekezlet üléséről – a KNF útján – a jogi és koordinációs szakállamtitkár a Miniszteri értekezlet számára szükség szerint emlékeztetőt készít.

8. § (1) A miniszter az ügy elintézésére

(2) Az államtitkár a minisztert helyettesítő jogkörében az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Az SZMSZ 4. §-a szerinti feladatkörében eljárva az illetékes szakállamtitkárt, a feladatkörébe utalt egyéb ügyekben az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjét jelöli ki az ügy elintézésére. Az ügy elintézésére az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely köztisztviselőjét is kijelölheti.

(3) Ha az ügy több szakállamtitkár feladatkörét érinti, az ügyintéző kijelölésére az SZMSZ 14. §-ában foglaltak kell alkalmazni.

(4) A szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök a feladatkörébe utalt ügy elintézésére az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőjét jelöli ki. A szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök az ügy elintézésére az irányítása alá tartozó szervezeti egységek bármely köztisztviselőjét is kijelölheti.

(5) A főosztályvezető a feladatkörébe utalt ügy elintézésére az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjét jelöli ki. Az ügy elintézésére az irányítása alá tartozó szervezeti egységek bármely köztisztviselőjét is kijelölheti.

(6) Az ügyintézőt – az (1)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az osztályt vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető jelöli ki.

(7) A Miniszteri titkárságon és az Államtitkári titkárságon az ügyintézőt – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a titkárságot vezető főosztályvezető-helyettes jelöli ki. A szakállamtitkári titkárságokon az ügyintézőt a szakállamtitkár jelöli ki.

Kiadmányozásra történő beterjesztés

9. § (1) Az intézkedés az SZMSZ szerinti irányítási jogköröknek, illetve a 8. § szerinti ügyintézésre jogosult vezető, illetve ügyintéző kijelölésének megfelelő rend betartásával terjeszthető be kiadmányozásra.

(2) Ha az ügyintézőt nem a közvetlen irányítását ellátó vezető jelölte ki, az ügyintéző az intézkedésről – annak továbbítása előtt – köteles közvetlen felettesét tájékoztatni.

A jogszabályelőkészítés és a jogharmonizációs javaslatok elkészítésének rendje

10. § (1) A miniszter felelősségi körébe tartozó törvények, illetve kormányrendeletek előkészítésének, illetve miniszteri rendelet elkészítésének ütemezésére féléves időtartamra, havi bontásban – a törvények és kormányrendeletek tekintetében a Kormány munkatervéhez és az Országgyűlés törvényalkotási programjához igazodó – minisztériumi jogalkotási tervet (a továbbiakban: jogalkotási terv) kell készíteni.

(2) A jogalkotási terv elkészítése során figyelembe kell venni az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségek (a továbbiakban: jogharmonizáció) ütemezését. A jogharmonizációs javaslatot – a szakállamtitkárok javaslatai alapján – a jogi és koordinációs szakállamtitkár készíti elő és küldi meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak. A jogharmonizációs javaslatot a jogi és koordinációs államtitkár a KNF útján, a Közigazgatási, Jogi és Koordinációs Főosztállyal (a továbbiakban: KJKF), valamint az illetékes szakmai főosztályokkal együttesen készíti el. A jogharmonizációs javaslatban szereplő átültetési határidő betartásáért, illetve annak szükség esetén történő módosításért a jogi és koordinációs szakállamtitkár felel.

(3) A jogalkotási tervet – a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök javaslatai alapján – a jogi és koordinációs szakállamtitkár készítő elő, és az Államtitkári értekezlet által történt megtárgyalást követően terjeszti be a Miniszteri értekezlethez megtárgyalásra.

(4) A (3) bekezdés szerint előkészített jogalkotási tervet a Kormány munkatervének, illetve jogalkotási programjának elfogadását követő hónap 15. napjáig kell a Miniszteri értekezlethez beterjeszteni.

(5) A jogalkotási tervet a miniszter hagyja jóvá.

(6) A jóváhagyott jogalkotási tervben a szakmai előkészítésre megállapított határidő betartásáért az illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, több illetékes esetén közülük az első helyen felelős, a jogalkotási terv végrehajtásáért a jogi és koordinációs szakállamtitkár felel.

(7) A jogi és koordinációs szakállamtitkár a Minisztérium hivatalos lapjában és a Minisztérium honlapján közzéteszi a Kormány munkatervébe felvett, valamint a Minisztérium által jelentősnek ítélt minisztériumi előterjesztések címét.

11. § (1) A jóváhagyott jogalkotási tervben szereplő határidőre, a 10. § (6) bekezdése szerint felelős szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök gondoskodik az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet szakmai tervezetének elkészítéséről.

(2) A szakmai tervezetet – elkészítése során – egyeztetni kell az államtitkárral, a szakállamtitkárokkal, a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel a jogi és koordinációs szakállamtitkár képviselőjével és a kabinetfőnökkel, illetve a Főfelügyelőséggel, az OMSZ-szel, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával, a VKK-val, továbbá a területi szervekkel, ha az a feladat- és hatáskörüket érinti.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. §-a szerinti vizsgálati elemzést a jogszabályterveztek szakmai előkészítése során kell elvégezni.

(4) Ha a szakmai tervezet Miniszteri értekezlet által történő megtárgyalását a miniszter elrendeli, illetve azt az államtitkár, szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök javasolja, az előterjesztés elkészítéséről és beterjesztéséről az előkészítésért felelős szakállamtitkárnak kell gondoskodnia.

(5) A feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakmai tervezetet – a jogalkotási tervben megjelölt határidőben – megküldi a jogi és koordinációs szakállamtitkárnak. A szakmai tervezethez mellékelni kell:

(6) Az előterjesztéseknek, illetve a jogszabályoknak a jogalkotásról szóló jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt előírások szerinti elkészítése (a továbbiakban: kodifikáció) – a Minisztérium jogalkotási tervében meghatározott határidőre – a jogi és koordinációs szakállamtitkár feladata.

(7) A jogi és koordinációs szakállamtitkár a kodifikált kormányelőterjesztést a szakmapolitikai egyeztetés megkezdése előtt köteles a 3. § (3) bekezdésében, illetve a 2. § (9) bekezdésében előírtak szerint az Államtitkári értekezletre, majd a Miniszteri értekezletre beterjeszteni.

(8) A kormányelőterjesztések szakmapolitikai egyeztetésre bocsátásáról a Miniszteri értekezleten elhangzottak figyelembevételével a miniszter dönt. A miniszter dönt az általa meghatározott miniszteri rendeletek szakmapolitikai egyeztetésére bocsátásáról is, egyebekben a jogszabálytervezetek szakmapolitikai egyeztetésének megkezdésére a 13. § (1) bekezdése az irányadó.

12. § A Kormányhoz benyújtandó jelentések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítésére a 11. § szerinti előírások irányadók azzal az eltéréssel, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentéseket a Minisztériumon belül csak a feladatkör szerint érintettekkel kell egyeztetni.

A szakmapolitikai és közigazgatási egyeztetés rendje

13. § (1) A Minisztérium által előkészített előterjesztések és jogszabályok tervezetét a jogi és koordinációs szakállamtitkár bocsátja szakmapolitikai és közigazgatási egyeztetésre (a továbbiakban: egyeztetés). Az egyeztetés megkezdéséről egyidejűleg értesíti az államtitkárt.

(2) Az egyeztetésre megküldött előterjesztések véleményezésére a Kormány ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani.

(3) A minisztériumi előterjesztés benyújtása, illetőleg a kiadmányozás előtt meg kell kísérelni az eltérő vélemények egyeztetését. Az egyeztetést a jogi és koordinációs szakállamtitkár az érintett szakállamtitkár(ok), illetve a kabinetfőnök bevonásával végzi. Az egyeztetés írásban vagy egyeztető megbeszélés összehívásával történhet. Az egyszerűbb megítélésű véleményeltérés egyeztetését telefonon is el lehet végezni. Az írásban beérkezett véleményeket, az eltérő vélemények egyeztetését követően született írásbeli véleményeket, illetve az egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőt az ügyiratban el kell helyezni, továbbá a telefonon történő egyeztetés eredményét az ügyiratban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az előterjesztések (3) bekezdés szerint lefolytatott államigazgatási egyeztetése után véleményeltérés marad fenn, a vitatott kérdésben az államtitkár személyes egyeztetést folytat. A kormányzati államtitkári értekezlet napirendjére az előterjesztés csak akkor vetethető fel, ha a személyes egyeztetés megtörtént.

(5) Szakmapolitikai egyeztetésre az ott tárgyalandó miniszteri rendeleteket, illetve kormány-előterjesztéseket legkésőbb az egyeztetés időpontját (főszabályként péntek 11 óra) megelőző második munkanapon a munkaidő végéig, elektronikus formában meg kell küldeni a Kormányiroda vezetőjének, továbbá egyidejűleg a szakmapolitikai munkacsoport tagjainak és meghívottjainak. A kormány-előterjesztéseket a minisztériumok államtitkárai részvételével csütörtökönként tartott értekezletre legkésőbb hétfőn a munkaidő végéig kell benyújtani. Azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Minisztérium az államtitkári értekezleten való tárgyalás nélkül kíván a Kormány elé terjeszteni, pénteken 10 óráig szükséges a Kormányirodának jelezni.

(6) A kormány-előterjesztések egyeztetésére és benyújtására az Ügyrendben foglaltakon kívül jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

14. § Az elfogadott harmonizációs célú jogszabályok, illetve a műszaki tartalmú jogszabály-tervezetek előzetes notifikációjáról (bejelentésről) a jogi és koordinációs szakállamtitkár – a téma szerint felelős szakállamtitkárral együttműködve – az KNF útján gondoskodik.

15. § (1) A más minisztérium által véleményezésre megküldött előterjesztés, jelentés, jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) véleményezését a jogi és koordinációs szakállamtitkár a KJKF vezetője útján szervezi.

(2) Az előterjesztés-tervezet beérkezésekor a KJKF vezetője a határidő megjelölésével kijelöli a véleményezésben résztvevő, szakmai szempontból érintett szakállamtitkárokat, gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre, valamint az államtitkárnak és a kabinetfőnöknek történő haladéktalan megküldéséről. Az előterjesztést véleményezésre meg kell küldeni a Főfelügyelőségnek, az OMSZ-nak, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának, illetve a VKK-nak, ha az a feladat- és hatáskörüket érinti.

(3) A szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek koordinált véleményét a szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység, az államtitkár véleményét pedig az Államtitkári titkárság adja meg a KJKF-nek. A kabinetfőnök – az irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával – koordinált véleményt ad mindazokban a szakmapolitikai kérdésekben, amelyben azt szükségesnek ítéli.

(4) A szakmai vélemények alapján a KJKF főosztályvezetője gondoskodik az egységes minisztériumi állásfoglalás elkészítéséről. Szakmai véleményeltérés esetén köteles megkísérelni a vélemények egyeztetését, ennek eredménytelensége esetén a jogi és koordinációs szakállamtitkár döntését kérni.

(5) A más tárcáktól érkezett előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos a (4) bekezdés szerinti egyeztetést követően fennmaradt véleményeltérés esetén a Minisztérium álláspontjáról – az államtitkár képviselőjével és a kabinetfőnökkel történt egyeztetést követően – a jogi és koordinációs szakállamtitkár határoz.

(6) A kiadmányozott tárca-állásfoglalások egy példányát a KJKF megküldi a véleményezésben résztvevő érintettnek. A miniszter feladatkörét érintő törvény-tervezetekre adott érdemi észrevételekről tájékoztatja az Államtitkári titkárságot is.

16. § (1) A kormányzati testületi ülésekre (kormánykabinetek, kormányzati államtitkári értekezlet, kormányülés) történő szakértői felkészítésében résztvevőket a kialakított minisztériumi állásfoglalásokra figyelemmel a KJKF vezetője jelöli ki a határidő megjelölésével, és gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre történő haladéktalan megküldéséről.

(2) A tárgy szerint érintett szakállamtitkár által is szignált írásbeli felkészítőket a kormányzati testületi ülések napirendjének megfelelően a KJKF állítja össze a Minisztérium vezetői számára.

(3) A Minisztérium által készített előterjesztések esetén a szakértői felkészítésről – a tárgy szerint érintettek bevonásával – a KJKF gondoskodik.

(4) Szóbeli felkészítőre a Minisztérium vezetőinek igénye alapján, a KJKF vezetőjének előzetes értesítése szerint kerül sor. Szóbeli felkészítést – a jogi és koordinációs szakállamtitkárral való egyeztetést követően – a tárgy szerint érintett szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök is kezdeményezhet, ha az ügy bonyolultsága miatt az írásbeli felkészítést nem ítéli elegendőnek.

(5) A kormányzati testületi ülésekre történő írásbeli szakértői felkészítő tartalmi követelményeit az Ügyrend 2. számú függeléke tartalmazza.

Az európai uniós tagságból eredő feladatokkal kapcsolatos döntés-előkészítés,
képviselet és koordináció rendje

Európai uniós képviselet

17. § (1) Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) ülésén a Kormány tárgyalási álláspontját a miniszter képviseli. A minisztert akadályoztatása esetén az államtitkár, illetve ha az államtitkár is akadályozva van, a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(2) Az Európai Unió Tanácsa Állandó Képviselőinek Bizottsága (a továbbiakban: COREPER) ülésén a Kormány tárgyalási álláspontját a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) vezetője, illetve az Állandó Képviselet vezetőjének általános ügyekért felelős szakmai helyettese képviseli.

(3) A Tanács környezetvédelmi munkacsoportja (a továbbiakban: WPE) ülésén a Minisztérium, illetve a Kormány tárgyalási álláspontját az Állandó Képviselet környezetvédelmi szakattaséja (a továbbiakban: szakattasé), akadályoztatása esetén a Minisztérium vagy – a jogi és koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával – más minisztérium, illetve hatósági szervezet kiküldött munkatársa képviseli. A WPE ülésén résztvevő minisztériumi munkatársat – a jogi és koordinációs szakállamtitkár egyidejű tájékoztatásával– a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki.

(4) A Tanács nemzetközi környezetvédelmi ügyekért felelős munkacsoportja (a továbbiakban: WPIEI) ülésén a Minisztérium, illetve a Kormány tárgyalási álláspontját a Minisztérium vagy – a jogi és koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával – más minisztérium, illetve hatósági szervezet kiküldött munkatársa képviseli. Kiküldetés hiányában az ülésre felkészítést követően a részvételre a szakattasé is utasítható. A WPIEI ülésen résztvevő minisztériumi munkatársat – a jogi és koordinációs szakállamtitkár egyidejű tájékoztatásával– a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki.

(5) Az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő tanácsadó, szabályozó és menedzsment bizottságok (a továbbiakban: komitológia) ülésein a Minisztériumot a Minisztérium vagy – a jogi és koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával – más minisztérium, illetve hatósági szervezet kiküldött munkatársa képviseli. A komitológiai üléseken résztvevő munkatársat – a jogi és koordinációs szakállamtitkár egyidejű tájékoztatásával – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki. A komitológiai tevékenységéről valamennyi illetékes vezető köteles – KNF útján – a jogi és koordinációs szakállamtitkárt tájékoztatni.

A tárcaközi képviselet

18. § (1) A miniszter jelöli ki Minisztérium képviselőjét Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságba (a továbbiakban: EKTB), aki egyúttal összehangolja az EKTB 30. számú („környezetvédelem”) szakértői csoportjának munkáját.

(2) A Külügyminisztérium által az EKTB keretében párhuzamosan megküldött előterjesztések, jelentések, jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezetére a tárcaálláspontot – a két egyeztetési kör összhangjának megteremtése érdekében – csak a KNF vezetőjének történő bemutatást követően lehet a jogi és koordinációs szakállamtitkárhoz kiadmányozásra beterjeszteni.

19. § (1) A Minisztérium munkatársai által európai ügyekben folytatott szakértői szintű tárcaközi megbeszéléseikről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles tájékoztatni a jogi és koordinációs szakállamtitkárt.

(2) A Minisztérium képviselőjét a más minisztérium első helyi felelősségébe tartozó EKTB szakértői csoportban való részvételre a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár jelöli ki. A kijelölésről a KNF tájékoztatja az első helyen felelős minisztériumot. A kijelölt munkatárs köteles a szakértői munkacsoportban képviselendő álláspontról előzetesen tájékoztatni a KNF vezetőjét, és tárgyalásai eredményeiről utólag beszámolni arról.

Kapcsolattartás

20. § (1) Az EKTB 30. számú szakértői csoport titkársági feladatait a KNF látja el.

(2) A KNF a beérkezett és a kimenő elektronikus küldeményeket egy központi elektronikus postafiókon (env.ektb@mail.kvvm.hu) keresztül fogadja, illetve továbbítja.

(3) A Minisztérium részére beérkezett elektronikus küldeményeket a KNF haladéktalanul továbbítja:

(4) A Minisztérium hivatalos véleményét tartalmazó elektronikus küldeményeket, így különösen

(5) A (4) bekezdésre figyelemmel a Minisztérium szakmai főosztályai a feladatkörükhöz szükséges mértékben közvetlen kapcsolatot tartanak az Európai Unió intézményeivel és a szakattasékkal.

A tárgyalási álláspont előkészítése

21. § (1) Európai ügyekben a Minisztérium, illetve a Kormány nemzetközi képviseletét a (2)–(8) bekezdések szerint elkészített, és a 22. § (1) bekezdése szerint jóváhagyott tárgyalási álláspont alapján lehet ellátni.

(2) A Tanács és a COREPER ülésén képviselendő tárgyalási álláspont elkészítése során az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A Minisztérium első helyi felelősségébe tartozó ügyekben a WPE ülésén képviselendő tárgyalási álláspont elkészítésére a Korm. határozatban foglaltakat a (4)–(5) bekezdésbe foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) Az új tervezetekkel kapcsolatos, induló tárgyalási álláspont elkészítésének rendje az alábbi:

(5) A tárgyalás alatt álló tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspont elkészítésének rendje az alábbi:

(6) A WPIEI üléséire szóló tárgyalási álláspont kialakítása során az (5) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) A jogi aktus elfogadására irányuló komitológiai ülések esetén a képviseletet ellátó munkatársnak megfelelő időben előzetesen tájékoztatnia kell a KNF vezetőjét az előterjesztett jogi aktus tartalmáról, az elfogadási eljárásáról (szavazás, írásbeli eljárás stb.), illetve annak várható időpontjáról. A tárgyalási álláspont kialakítására a továbbiakban az (5) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(8) Az egyéb komitológiai ülések esetén a tárgyalási álláspont elkészítéséről az illetékes szervezeti egység vezetője az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával gondoskodik a KNF bevonásával.

(9) A tárgyalási álláspontok kialakítását a – KNF útján – a jogi és koordinációs szakállamtitkár felügyeli.

(10) A tárgyalási álláspont határidőre történő megszületéséért a KNF vezetője felel. A nem jogi aktus elfogadására irányuló komitológiai ülés tárgyalási álláspontjának elkészítésért az illetékes szervezeti egység vezetője felelős.

A tárgyalási álláspont jóváhagyása

22. § (1) A 21. § szerint elkészített tárgyalási álláspontot

(2) Az EKTB keretében más minisztérium által véleményezésre megküldött tárgyalási álláspontra adott minisztériumi véleményt a KNF vezetője hagyja jóvá.

(3) Indokolt esetben a tárgyalási álláspont kialakítására irányuló kötelezettség alól WPE, WPIEI és komitológiai ülések esetén – a soron következő tárgyalásig – a (2) bekezdés szerint jóváhagyásra jogosult vezető felmentést adhat.

(4) Amennyiben a tárgyalási álláspont a kiutazás engedélyezésekor rendelkezésre áll, azt az útindítóhoz, egyébként pedig az ülésről készült jelentéshez csatolni kell, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet.

(5) A jóváhagyott és a 19. § (4) bekezdésnek megfelelően kiküldött tárgyalási álláspontokról a KNF nyilvántartást vezet.

Jelentéstétel az ülésekről

23. § (1) A Tanács üléséről a Kormánynak és az EKTB-nek szóló jelentés elkészítéséről – a szakattasék közreműködésével – a KNF gondoskodik, az ülést követő két munkanapon belül.

(2) A COREPER üléséről az EKTB-nek szóló jelentés elkészítéséről az Állandó Képviselet vezetőjének általános ügyekért felelős szakmai helyettese gondoskodik, az ülést követő egy munkanapon belül.

(3) A WPE üléséről a Minisztériumnak szóló jelentés elkészítéséről – kiküldött munkatárs esetleges közreműködésével – a szakattasé, a szakattasé részvételének hiányában a kiküldött munkatárs gondoskodik, az ülést követő egy munkanapon belül.

(4) A WPIEI üléséről a Minisztériumnak szóló jelentés elkészítéséről a kiküldött munkatárs, hazai kiküldött hiányában, részvétel esetén a szakattasé gondoskodik, az ülést követő egy munkanapon belül.

(5) A komitológiai ülésről a Minisztériumnak szóló jelentés elkészítéséről a kiküldött munkatárs gondoskodik, az ülést követő három munkanapon belül.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott jelentések a 31. § (2) bekezdése szerinti útijelentésként használandók fel.

Jelentések

24. § (1) Az EKTB 30. számú szakértői csoport felelősségi körébe tartozó közösségi aktusok által előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítését a közösségi aktus végrehajtásáért felelős szakállamtitkárok útján a jogi és koordinációs szakállamtitkár látja el. Amennyiben a jelentés elkészítése más minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik, a jogi és koordinációs szakállamtitkár intézkedik az általuk elkészített jelentés határidőre történő továbbításáról.

(2) Az Európai Unió intézményei számára elkészítendő jelentések továbbításáról a KNF gondoskodik.

(3) A jelentéstételről a jogi és koordinációs államtitkár a miniszteri értekezlet számára időszakosan tájékoztatást nyújt.

Bírósági ügyek

25. § A Magyar Köztársaságnak az Európai Bíróság előtti képviseletéről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1084/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat alapján a Minisztériumra háruló feladatokról a jogi és koordinációs szakállamtitkár gondoskodik.

A nemzetközi együttműködés rendje

A nemzetközi ügyek intézése

26. § (1) A nemzetközi együttműködés koordinálásáért a jogi és koordinációs szakállamtitkár felelős. A nemzetközi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásra – a KNF tájékoztatása mellett – a feladatkör szerint illetékes minisztériumi szervezeti egység (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység), illetve a tárgy szerint illetékes intézmény jogosult.

(2) Az állami vezetői szintű nemzetközi tárgyalások előkészítését, a találkozók tárgyalási anyagainak összeállítását az illetékes szervezeti egység, illetve intézmény bevonásával, továbbá a nemzetközi tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtásának összehangolását a KNF végzi.

(3) A nem állami vezetői szintű nemzetközi tárgyalás más által történt előkészítése esetén, az előkészítésről és a tárgyalás eredményéről tájékoztatni kell a KNF-et.

(4) A nemzetközi tárgyú, illetve vonatkozású ügyiratokat – jellegüktől függően intézkedésre, vagy tájékoztatásra – meg kell küldeni a KNF-nek. Az együttműködés keretében az illetékes szervezeti egység, illetve a tárgy szerint illetékes intézmény feladata a szakmai állásfoglalás kialakítása, amelynek a külföldi partnerrel való közlése és a további intézkedések – ha az nem az illetékes szervezeti egység, vagy területi szerv, illetve intézmény kizárólagos, vagy saját hatásköre – a KNF bevonásával történnek.

(5) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó állam-, kormány- vagy tárcaközi nemzetközi megállapodást, szerződést a KNF közreműködésével kell előkészíteni.

(6) Nemzetközi tisztség – a szakmai szempontokon túl, a tisztségből eredő feladatok munkaidő és költség vonzatainak mérlegelését, valamint a KNF vezetőjével történt egyeztetést követően – a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével, a miniszter hozzájárulásával vállalható. A tisztség vállalásáról, azzal egyidejűleg, a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja – nyilvántartásba vétel végett – a Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztályt, valamint, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár, a szakállamtitkárt is.

(7) A területi szervek és az intézmények munkatársai által történő a nemzetközi tisztségvállalást – a (6) bekezdésben foglaltakon túl – a felügyeletüket ellátó szakállamtitkárral is egyeztetni kell.

(8) Nemzetközi szervezetekben a területi szervek, valamint az intézmények szervezeti tagsági viszonyt – a tagsággal járó előnyök, feladatok, kötelezettségek bemutatásával – a felügyeletüket ellátó szakállamtitkárral és a KNF-el előzetesen egyeztetve, a miniszter engedélyével létesíthetnek.

(9) Az állami vezetők részére a budapesti Diplomáciai Testülettől érkező meghívásokról és részvételi szándékról a vezetői titkárságok előzetesen tájékoztatják a KNF-t.

A nemzetközi együttműködés tervezése

27. § (1) A nemzetközi együttműködés éves külföldi kiküldetési és fogadási tervének, valamint költségvetésének tervezetét a KNF dolgozza ki a szakterületek igényeinek és javaslatainak figyelembevételével, a belső költségvetésben jóváhagyott kereten belül. A tervet a miniszter hagyja jóvá, folyamatos aktualizálásáról a KNF gondoskodik.

(2) A külföldi kiküldetésekről és fogadásokról a KNF hetente eseménynaptárt készít, és a Minisztérium Intranet szolgáltatásán (Nemzetközi Információs Rendszer, a továbbiakban: NIR) keresztül közzéteszi.

(3) Az állami vezetők féléves kiküldetési és fogadási tervét minden év júniusában és decemberében a KNF készíti elő, amelyet a miniszter összehangolás céljából megküld a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek.

A Minisztérium állományába tartozók hivatalos
külföldi kiküldetésének előkészítése és engedélyezése

28. § (1) Hivatalos külföldi kiküldetésre (a továbbiakban: kiküldetés) – finanszírozási forrástól függetlenül – elsősorban az éves külföldi kiküldetési és fogadási tervben rögzített, illetve előre nem látott indokolt esetekben kerülhet sor.

(2) A kiküldetés költségeihez támogatás nem fogadható el magánszemélytől, kívülálló szervezettől, kivéve a más kormány, illetve ezek szervei, vagy nemzetközi szervezet által szervezett hivatalos kiküldetés esetét.

(3) A tervben szereplő kiküldetésekről a pénzügyi feltételek igazolt rendelkezésre állása mellett

(4) A tervben nem szereplő és külső fél által finanszírozott, valamint a tervben nem szereplő és külső fél által sem finanszírozott kiküldetésekről a pénzügyi feltételek igazolt rendelkezésre állása mellett

(5) A döntés elfogadására irányuló, illetve hazai környezetvédelmi érdeket érintő nemzetközi eseményen állást foglalni csak előzetesen jóváhagyott tárgyalási álláspont birtokában lehetséges. A kiküldetést kezdeményező szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy megfelelő szakmai felkészültségű, az előzményeket ismerő és megfelelő nyelvismerettel rendelkező személy kiküldésére kerüljön sor, továbbá felelős a kiküldött felkészülésének ellenőrzéséért, a tárgyalási álláspont elkészítéséért és a beszámoltatásáért.

(6) A felkészülésért, a (7) és (8) bekezdések szerinti iratok (okmányok) megfelelő előkészítéséért, a kiküldetés eredményeinek hasznosításáért, illetve annak kezdeményezéséért a kiküldött felel.

(7) A KNF útján a jogi és koordinációs szakállamtitkár felügyeli az (5) bekezdés szerinti tárgyalási álláspont elkészítését, illetve – Nemzetközi egyeztető értekezlet keretében – a kiküldött beszámoltatását.

(8) A kiküldetés engedélyezését az e célra rendszeresített, az Ügyrend 3. számú függeléke szerinti nyomtatványon kell kérni, amelynek a kiküldetés megkezdése előtt legalább 10 munkanappal – előre nem tervezhető és sürgős intézkedést igénylő esetekben legalább 3 munkanappal – előbb a KNF-re kell érkeznie, a (9) bekezdésben felsorolt mellékletekkel együtt.

(9) A 3. számú függelék szerinti nyomtatványhoz a következő mellékleteket szükséges csatolni:

a a rendezvény, illetve a részvétel jelentőségének, fontosságának ismertetését (a Magyar Köztársaság, a Kormány, a Minisztérium érdekei szempontjából);

(10) Az engedélyezett útindító alapján a KNF gondoskodik:

29. § (1) Nem a Minisztérium, nem a területi szervek és nem az intézmények állományába tartozó küldött a Minisztérium érdekében történő kiküldetésének engedélyezése a jogi és koordinációs államtitkár hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiküldetés esetén az engedélyezéséhez be kell mutatni:

(3) A küldött kiküldetéssel összefüggésben esetlegesen keletkezett kára a küldő által részére megkötött biztosítási szerződés alapján kerül megtérítésre.

Külföldiek részvételével szervezett
hazai rendezvények szabályai

30. § A Minisztérium hazai nemzetközi rendezvényein annak időtartamától függetlenül, általában egy fogadást lehet adni. Több ilyen fogadás csak megfelelő indoklás alapján adható, a rendelkezésre álló források függvényében. A fogadáson magyar részről a delegációvezető által kijelöltek vesznek részt. A magyar résztvevők száma a külföldi vendégek létszámát csak indokolt esetben haladhatja meg.

A nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalatok
és információk hasznosítása

31. § (1) A nemzetközi együttműködésben – külföldi kiküldetéseken és hazai tárgyalásokon – szerzett tapasztalatok és információk hasznosítása céljából a delegációvezetőnek, illetve az általa kijelölt személynek a hazaérkezéstől (fogadástól) számított 10 munkanapon belül beszámoló jelentést kell készítenie, valamint a 7. §-ban foglaltak szerint köteles a Nemzetközi egyeztető értekezleten az eseményről szóbeli tájékoztatást adni. Európai uniós ügyekben a jelentéstételre a 23. § rendelkezései az irányadók.

(2) A beszámoló jelentést az Ügyrend 8. számú függeléke szerinti nyomtatvány felhasználásával kell elkészíteni és a kiküldetést (fogadást) kezdeményező vezetőnek jóváhagyásra benyújtani.

(3) Jóváhagyás után a beszámoló jelentést a KNF részére elektronikus és nyomtatott formában is meg kell küldeni.

(4) Ha a köztisztviselő az (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését neki felróható okból elmulasztja, a KNF a munkáltatói jogkört gyakorlójánál munkáltatói intézkedés megtételét kezdeményezi.

(5) A nemzetközi együttműködési tapasztalatok, információk és eredmények széles körű megismerhetősége céljából a KNF működteti a NIR-t.

A területi szervek és az intézmények
nemzetközi együttműködésének rendjére vonatkozó szabályok

32. § (1) A területi szervek és az intézmények vezetői nemzetközi együttműködési kérdésekben, továbbá olyan kötelezettségvállalás esetében, amely a Minisztérium nemzetközi kapcsolatait befolyásolhatja, a felügyeletüket ellátó szakállamtitkárral előzetesen kötelesek egyeztetni.

(2) A területi szervek és az intézmények a Minisztérium által átruházott nemzetközi együttműködési feladataikat önállóan, de a jogszabályok, illetve az Ügyrend, valamint belső szabályzatuk figyelembevételével végzik.

(3) A területi szervek és az intézmények nemzetközi együttműködésüket a felügyeletüket ellátó szakállamtitkárával együttműködve, önállóan tervezik, a nemzetközi együttműködési éves feladattervüket a felügyeletet ellátó szakállamtitkárral történt előzetes egyeztetést követően a tárgyév február 15-éig megküldik a jogi és koordinációs szakállamtitkárnak.

(4) A területi szervek és az intézmények által lebonyolított kiküldetések és fogadások előkészítése, engedélyezése és elszámolása az intézmények hatáskörébe tartozik, de ennek során a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott ellátmányi normatíva előírásait kell alkalmazni. Az ellátmányi normatívák változásairól a KNF szükség szerint tájékoztatja a területi szervek és az intézmények vezetőit.

(5) A területi szervek és az intézmények vezetőinek kiküldetését a KNF ellenjegyzésével a felügyeletüket ellátó szakállamtitkár engedélyezi.

(6) A nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalatok és információk hasznosítása céljából a területi szervek és az intézmények vezetője köteles éves beszámolót készíteni, amit a tárgyévet követő február 15-éig meg kell küldeni a felügyeletet ellátó szakállamtitkárnak és a KNF vezetőjének.

(7) Azokról a nemzetközi eseményekről, amelyek hatással lehetnek a Minisztérium, illetve a szakterület nemzetközi kapcsolatainak alakulására, beszámoló jelentést kell küldeni a felügyeletet ellátó szakállamtitkárnak és a KNF-nek az Ügyrend 8. számú függeléke szerinti nyomtatvány felhasználásával.

Az Országgyűléssel való kapcsolattartás rendje

33. § (1) Az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal való kapcsolattartás szervezése, valamint a miniszter és az államtitkár parlamenti munkájához szükséges feltételek biztosítása az államtitkár irányítása alatt működő Államtitkári titkárság feladata.

(2) Az Államtitkári titkárság rendszeres kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szervezetével, a Miniszterelnöki Hivatal Parlamenti Titkárságával, az Országgyűlés bizottságaival, más minisztériumok és az Országgyűlésnek alárendelt szervezetek parlamenti titkárságaival.

(3) Az Országgyűlés plenáris ülésén szóbeli választ igénylő kérdés beérkezéséről

(4) Az országgyűlési képviselők írásos választ igénylő kérdéseire a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység négy munkanapon belül adja meg a választervezet elkészítéséhez szükséges szakmai anyagot, és ennek alapján az Államtitkári titkárság elkészíti az Országgyűlés Házszabálya előírásainak megfelelő véglegesített választervezetet, amit véleményezésre megküld a kabinetfőnöknek. Ezt követően mutatja be a választervezetet jóváhagyásra, illetve kiadmányozásra az államtitkárnak, illetve a miniszternek. A Minisztérium a választ az országgyűlési képviselőnek, és az Országgyűlés Hivatalának tizenöt napon belül köteles megadni.

(5) Országgyűlési képviselőtől – a képviselők jogállására vonatkozó szabályok alapján – érkezett megkeresésről a minisztert és az államtitkárt haladéktalanul értesíteni kell. A megkereséssel kapcsolatos intézkedésre a miniszter vagy az államtitkár utasítása alapján kerül sor. Az országgyűlési képviselői egyéb megkereséseiről, továbbá elküldés előtt az elkészített válaszról az Államtitkári Titkárságot tájékoztatni kell.

(6) Az Országgyűlésnek és bizottságainak a Minisztériumot érintő napirendi pontjairól és az előterjesztésekről az Államtitkári titkárság tájékoztatja a minisztert, az államtitkárt és a szakállamtitkárokat.

(7) Az országgyűlési bizottságoknak a Minisztériumot érintő napirendi pontjainál gondoskodni kell a Minisztérium – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti – képviseletéről. A részvételt az Államtitkári titkárság koordinálja, és elkészíti – esetenként a feladatkör szerint illetékes szervezeti egységgel együttműködve – az elhangzottak szakmai összefoglalóját.

(8) Ha a tárcát érintő kérdésekben a bizottság megkeresésére írásos tájékoztató anyag készül, ezt az Államtitkári titkárság – a szükséges miniszteri jóváhagyás után – az ülés előtt legalább 48 órával a bizottság részére átadja.

(9) A tárca felelősségi körébe tartozó kérdésekben a kormány által jóváhagyott törvényjavaslatok, országgyűlési határozat-tervezetek és tájékoztatók Országgyűléshez történő benyújtása az Államtitkár titkárság feladata.

(10) A kormányülést követően az előterjesztést a jogi és koordinációs szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység a döntésnek megfelelően véglegesíti. Az előterjesztés szövegét lemezen, továbbá – 270 nyomtatott példányban – az Országgyűlés szervezési főosztályának az Államtitkári titkárság nyújtja be.

(11) A tárca által előterjesztett törvényjavaslatokhoz (országgyűlési határozat-tervezetekhez) érkező módosító indítványokra a kormányzati álláspontot a jogi és koordinációs szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység – a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egységgel, valamint az Államtitkári titkársággal együttműködve – készíti elő.

(12) A törvényjavaslat plenáris ülésen történő előterjesztéséhez a miniszteri expozé, illetve a szavazáskor elhangzó zárszó szakmai tervezetét a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti el. Az Államtitkári titkárság a szakmai tervezet alapján véglegesített expozét/zárszót – az illetékes szakállamtitkár(ok) és az államtitkár jóváhagyását követően – terjeszti be a miniszterhez.

(13) A más minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat az Államtitkári titkárság kijelölése alapján a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység véleményezi és a jogi és koordinációs szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egységgel együttműködve, kialakítja a tárcaálláspontot. A kormányzati álláspont egyeztetésére és képviseletére a 15. § és a Kormány ügyrendjének előírásai az irányadók.

(14) Az Országgyűlés tárgyalási anyagainak kezelése, a miniszter és az államtitkár részére történő összeállítása az Államtitkári titkárságnak feladata.

A jogszabályok értelmezésének rendje

34. § (1) A miniszter első helyi felelősségébe tartozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megkeresések megválaszolása – a szakmailag illetékes szakállamtitkár álláspontjának figyelembevételével – a KJKF vezetőjének a feladata. A válaszadás jogát a jogi és koordinációs szakállamtitkár magához vonhatja.

(2) Más miniszter első helyi felelősségi körébe tartozó, a miniszter feladatkörét érintő megkeresést a KJKF vezetője – indokolt esetben a jogi és koordinációs szakállamtitkár – a szakmailag illetékes szakállamtitkárság bevonásával alakítja ki és küldi meg a jogszabály előkészítéséért első helyen felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett megkeresés megválaszolása – a KJKF bevonásával – a szakmailag illetékes szakállamtitkár feladata.

A hatósági és szabálysértési ügyek intézésének
rendje

35. § (1) A miniszter környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági, továbbá szabálysértési jogkörébe tartozó ügyek kiadmányozásra történő előkészítése a KJKF feladata.

(2) A kiadmányozásra történő előkészítés során a KJKF-nek a külön jogszabályokban^* foglaltak szerinti eljárást kell lefolytatnia.

(3) A döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében, ha az ügy eldöntéséhez a Minisztérium szakmai szervezeti egysége(i) feladatkörébe tartozó szakértelem szükséges, a KJKF a kérelem, illetve a fellebbezés KJKF-hez történt érkezését követően haladéktalanul köteles az ügyiratot a feladatkör szerint illetékes szakállamtitkár(ok)nak megküldeni. A szakvélemény elkészítéséért felelős szervezeti egység(ek) kijelöléséről a szakállamtitkár gondoskodik.

(4) A kijelölt szervezeti egység a szakvéleményt az ügyirat szakállamtitkárhoz történt megérkezését követő 15 munkanapon belül köteles elkészíteni, és azt – a megküldött iratokkal együtt – a KJKF-nek megküldeni.

(5) Ha az ügy az illetékes szakállamtitkár által közvetlenül irányított több szervezeti egység feladatkörét is érinti, koordinált véleményt kell adni, amelynek elkészítése a szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység feladata. Ha az érintett szervezeti egységek között véleményeltérés van, a koordináló szervezeti egység köteles az egységes vélemény kialakítása érdekében egyeztetést tartani. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az egységes álláspontról a szakállamtitkár dönt. Az egységes álláspontot tartalmazó koordinált véleményt a koordinációra kijelölt szervezeti egység az ügyirat szakállamtitkárhoz történt megérkezését követő 20 munkanapon belül köteles elkészíteni, és azt – a megküldött iratokkal együtt – a KJKF-nek megküldeni.

(6) Ha az ügy több szakállamtitkár feladatkörét érinti, és a szakvélemények között ellentmondás van, az eltérő véleményeket a KJKF értékeli, és – ha szükséges, egyeztetést követően – az értékelésen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, és készíti elő a döntést kiadmányozásra.