GÜ BH 2006/219
GÜ BH 2006/219
2006.07.01.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére adhat okot, ha a bíróság erre irányuló kérelem nélkül a szerződés semmisségét észleli, de nem ad lehetőséget a feleknek arra, hogy a semmisséggel kapcsolatos védekezésüket előterjesszék vagy annak megállapítása esetére vonatkozó jognyilatkozataikat megtegyék [Pp. 2. § (1) bek., 3. § (2)–(3) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az I. r. alperes a 2002. augusztus 8-án kelt hitelszerződéssel a felperesnek – a növénytermesztési gépparkjának korszerűsítése érdekében – 5 236 000 Ft hitelt nyújtott a szerződésben felsorolt gépek megvásárlására. A hitelszerződés biztosítására az I. r. alperes javára alapított jelzálogjog, vételi jog, valamint a gépek eladója, a II. r. alperes által vállalt készfizető kezesség szolgált. A felperes 2002. augusztus 10-én vételi jogot engedett az I. r. alperes javára az általa a kapott kölcsön felhasználásával a II. r. alperestől vásárolt gépekre és berendezésekre, amely vételi jogot az I. r. alperes öt évig gyakorolhatott. Az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a vételi jogot kizárólag abban az esetben gyakorolja, ha a felperes adós a hitelszerződésben írt kötelezettségeit megszegi. Az opciós jog gyakorlására az I. r. alperes harmadik személyt jelölhetett ki. Az opciós vételárat a gépek nettó értékének 60, 40, 30, 20%-ában határozták meg attól függően, hogy mennyi idő eltelte után él az I. r. alperes a vételi jogával. 2003. október 8-án az I. r. alperes értesítette a felperest, hogy a részletfizetés elmulasztása miatt élni kíván a vételi jogával oly módon, hogy a vételi jog gyakorlására a II. r. alperest jelöli ki, továbbá tájékoztatta arról is, hogy az opciós jog gyakorlásának időpontjára figyelemmel az opciós vételár a mezőgazdasági gépek vásárláskori számla szerinti nettó értékének 40%-át kitevő 5 236 000 Ft. A 2003. november 5-én kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes átadta a gépeket a II. r. alperesnek, az egyes gépek hiányosak voltak, ugyanakkor nem került átadásra egy darab csoroszlya.
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közötte és az I. r. alperes között létrejött hitelszerződés, a jelzálogszerződés, az opciós szerződés, a készfizető kezesi megállapodás továbbra is hatályban van. Kérte kötelezni a II. r. alperest arra, hogy a 2002. november 5-én átvett gépeket adja vissza és fizesse meg a perköltségeket.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
A II. r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte kötelezni a felperest a mezőgazdasági vontató forgalmi engedélye, a hiányzó alkatrészek, valamint az 1 db csoroszlya kiadására.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. A II. r. alperes viszontkeresetének helyt adott, és kötelezte a felperest a hiányzó forgalmi engedély, a különböző alkatrészek és tartozékok, valamint a csoroszlya II. r. alperes részére történő kiadására.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte a II. r. alperest a felperes által kért gépeknek és berendezéseknek a 15 nap alatt történő visszaadására. Elfogadta az elsőfokú bíróság döntését, miszerint a felperes azzal, hogy a részletfizetést elmulasztotta, megszegte az I. r. alperessel kötött kölcsönszerződést, amely szerződésszegés – felróhatóságától függetlenül – feljogosította az I. r. alperest az opciós joga gyakorlására. A másodfokú bíróság azonban a Ptk. 234. §-a (1) bekezdésének felhívásával anélkül, hogy erre bármelyik fél hivatkozott volna, hivatalból észlelte, hogy az opciós szerződés érvénytelen. Kifejtette, hogy a Ptk. 375. §-ának (1) bekezdésében írt opciós szerződés lényeges tartalmi eleme a vételár meghatározása, amelynek a vagyontárgy forgalmi értékéhez kell igazodnia. Érvénytelen az olyan kikötés, amelyben a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós joga alapján, a fennálló követelés fejében, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül szerezheti meg. A perbeli esetben a felek az opciós vételárat a dolog forgalmi értékéhez semmiben nem igazodó, önkényes és mesterséges értékcsökkenési kulcsokkal határozták meg, amely azonos volt a kölcsön összegével. Ez azt eredményezte, hogy az I-II. r. alperesek az alig használt mezőgazdasági gépeket rövid idő eltelte után a vásárláskori nettó érték 40%-át kitevő vételáron szerezhették meg. Tekintve, hogy a semmis szerződésre jogot alapítani nem lehet, az opcióval terhelt vagyontárgyakon az alperesek tulajdonjogot nem szerezhettek. A tulajdonos felperes tulajdonjoga alapján jogszerűen igényelte a gépek kiadását. A II. r. alperes készfizető kezesként 7 857 887 Ft-ot az I. r. alperesnek visszafizetett, és ennek következtében követelése keletkezett a felperessel szemben. Amennyiben a felperes részéről a gépek kiadására nem kerülne sor, úgy a felperesnek és a II. r. alperesnek azok reális forgalmi értékének alapul-vételével egymással kell elszámolniuk. A II. r. alperes – amennyiben az opciós szerződés érvénytelensége miatt hátrányt szenvedne – azt az I. r. alperesre háríthatja.
A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását; másodsorban a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték. Előadták, hogy a másodfokú bíróság ítélete iratellenes, okszerűtlen és logikai ellentmondásokat tartalmaz. A felperes 9 db mezőgazdasági gép és eszköz tekintetében terjesztette elő a keresetét, ezek összértékét 6 545 000 Ft-ban állapította meg. Már az elsőfokú eljárás során kiderült azonban, hogy 1 db Kühne rugós kapás csoroszlya a felperes birtokában maradt, melynek forgalmi értéke 51 000 Ft + áfa összegben került meghatározásra. Ennek ellenére a másodfokú bíróság továbbra is a kereseti kérelemben megjelölt 9 gépre vette alapul a felperes által egyoldalúan meghatározott 6 545 000 Ft forgalmi értéket.
A másodfokú bíróság azzal, hogy a szerződés semmisségének hivatalból való észlelése okán adott helyt részben a keresetnek, megsértette a Pp. 163. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Ahhoz, hogy döntést lehessen hozni az eljárás anyagának mérlegelésére, bizonyítási eljárás lefolytatására lett volna szükség a felperes által perbe hozott gépek és berendezések forgalmi értéke kérdésében. A bíróságnak hivatalos tudomása a gépek értékéről nem lehetett, a felperes által megjelölt forgalmi értéket pedig további vizsgálat nélkül nem lehetett elfogadni. Az alperesek a felperes keresetét sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerték el, ezért a forgalmi érték megállapítására az ellenfél beismerésére vonatkozó jogszabályhely alkalmazásával sem kerülhetett sor. A vitás érték meghatározására szakértői vélemény beszerzésére lett volna szükség.
Jogsértéssel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az opciós szerződés 2/a. pontjában az opciós vételárat a dolog forgalmi értékéhez egyáltalán nem igazodó önkényes és mesterséges értékcsökkenési kulcsokkal állapították meg, és hogy a vételár azonos volt az I. r. alperes által folyósított kölcsön összegével. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a felperes a mezőgazdasági gépek vásárlásánál a nettó vételár 25%-ának megfelelő állami, valamint további 10%-os kiegészítő, összesen 4 581 000 Ft támogatásban részesült. Az opciós vételár meghatározásánál a felek a támogatásként kapott összegeket is figyelembe vették, de mert állami támogatás csak új gép vásárláshoz igényelhető, arra az opciós jogát gyakorló vevő a későbbiek során nehezen talál vevőt. Bizonyítás lefolytatása nélkül a másodfokú bíróságnak nem volt lehetősége annak megállapítására, hogy az opciós vételár valóban nem felelt a meg ténylegesen kialakult forgalmi értéknek.
A másodfokú bíróság nem adta kellő indokát annak, hogy a szerződés semmisségének oka ténylegesen miben rejlik. Csupán arra hivatkozott, hogy az opciós szerződés a vételi joggal terhelt gépek beszerzési árának alapulvételével történt meghatározása miatt semmis. Ez kizárólag a szerződés jóerkölcsbe ütköző voltát alapozná meg, ami a jelen esetben nem állapítható meg. Az értékkülönbség a szerződés megtámadására adhat alapot, az arra irányuló határidők megtartása mellett. A másodfokú bíróságnak a semmisségre való hivatkozása a szerződés tartalma szabad megállapításának elvébe ütközik. [Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése.]
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság tanácsban is megvizsgálta az alperesek felülvizsgálati kérelmét és azokat alaposnak találta. A jogerős ítélet megsértette a Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a Bírósági Határozatok 2005/9. számában a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról kollégiumi véleményt tett közzé. Ebben kimondta, hogy ha eljárása során a bíróság semmisségi ok fennállását hivatalból észleli, lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy az érvénytelenség megállapításának esetére vonatkozó érdemi nyilatkozataikat megtehessék, majd a kereseti kérelem és ellenkérelem, illetve a jogorvoslati kérelem és jogorvoslati ellenkérelem korlátaira tekintettel dönt a kereset elutasításáról, illetőleg a Ptk. 237. §-ában írt jogkövetkezmények alkalmazásáról. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. Ennek megfelelően rendelkezik akként a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése, hogy a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Ezeket a szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a bíróság semmisségi ok fennállását észleli és ezért változik meg a bizonyítandó tények köre. E szabályok alkalmazása teszi lehetővé, hogy a felek a semmisség megállapítása esetére vonatkozó jognyilatkozataikat megtegyék, illetőleg, hogy a Ptk. 237. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazása iránti kereseti kérelmet vagy viszontkeresetet terjesszenek elő, keresetüktől, viszontkeresetüktől elálljanak, avagy a per megszüntetését kérjék, illetőleg jogorvoslati eljárásban az ez irányú kérelmüket visszavonják. A Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa a kollégiumi véleményben írtakkal egyetért. A perbeli esetben a feleknek a bíróság általi figyelmeztetése elmaradt, ezért az alperesek nem voltak abban a helyzetben, hogy a semmisségével kapcsolatosan védekezést terjesszenek elő a vonatkozásban, hogy fennállnak-e a semmisségi okok, illetőleg, hogy ezzel kapcsolatosan bizonyítási indítványt tegyenek.
Iratellenesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az opciós szerződésben kikötött opciós vételár azonos az I. r. alperes által folyósított kölcsön összegével. Ez az azonosság csak akkor áll fenn, ha az opciós jog gyakorlásának időpontjára figyelemmel a vételárat a nettó bekerülési költség 40%-ában kell meghatározni. A gépek nettó beruházáskori értéke 13 090 000 Ft-ot tett ki. Ennek 25%-a – 3 273 000 Ft volt a felperes által vállalt összeg 35%-a – 4 581 000 Ft – az állami támogatás és 40%-a – 5 236 000 Ft – az I. r. alperes által folyósított kölcsön. A 60, 30 és 20%-os vételárak mellett ilyen egyezőség azonban nem mutatható ki. Ilyen körülmények között – a valóságos forgalmi érték ismerete nélkül – nem lehet az opciós vételárat önkényesnek, mesterségesnek tekinteni. A bíróságnak a gépek és berendezések valóságos forgalmi értéke tekintetében ilyen indítvány esetén bizonyítást kell felvennie és a bizonyítás eredményének mérlegelése után kell megállapítania, hogy van-e egyezőség a gépek egyes időszakokban elérhető forgalmi értéke és az aktuális opciós vételár között. Ilyen összefüggés nem mutatható ki viszont, ha az aktuális kölcsöntartozás összege és az adott opciós vételár megegyezik, akkor a felek színlelése az opciós vételár tekintetében megállapítható. Valóságos megegyezés viszont a leplezett vételárra nincsen. Nem közömbös a jogvita elbírálása szempontjából, hogy a hitelszerződésben felhívott 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet 272. §-ának (9) bekezdés szerint a 272. § (1)–(6) bekezdéseiben foglaltak alapján támogatással beszerzett új mezőgazdasági gép az amortizációs időszakon belül csak az illetékes megyei földművelésügyi hivatal engedélyével idegeníthető el.
A jogvita eldöntéséhez szükséges adatok a perben nem állnak rendelkezésre a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincsen helye, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gfv. IX. 30.357/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás