KÜ BH 2006/232
KÜ BH 2006/232
2006.07.01.
A jelölő szervezetek választási programjának minősítése, valamint a választási ellen felek részéről történő értelmezése, magyarázata nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve megsértésének megállapításhoz (1997. évi C. tv. 3. §).
A kérelmező 2006. április 5-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy O. V., illetve a F. párt megsértette a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ának d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. O. V. 2006. április 3-án azt a kijelentést tette, mely szerint ,,azt mondják, el akarják adni és fizetőssé teszik az egészségügyet, de hogyan fogjuk akkor gyógyíttatni magunkat?''. A kérelmező álláspontja szerint az előbbi kijelentés két valótlan tényt sugall; egyrészt azt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai el akarják adni és a betegek által fizetőssé akarják tenni az egészségügyet, másrészt a betegeknek jelenleg nem kell fizetniük az egészségügyben. Valótlan a tényállítás, mert a biztosítási elv fenntartása, kiszélesítése szerepel az Sz. párt programjában, illetve a biztosítottak által fizetett társadalombiztosítási járulék és a hálapénz miatt az sem igaz, hogy a betegeknek nem kell fizetniük jelenleg. A kérelmező kifogását kiterjesztette a F. párt előbbi állításokkal egyező tartalmú hirdetései, valamint közvetlen – telefonos – kampánytevékenysége ellen is.
Az OVB határozatával a kifogást érdemi vizsgálat lefolytatása után elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a sérelmezett beszédben, illetve plakáton megjelenő állítások – a közlés fajtájától függetlenül – nem alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére, ezért nem sértik a választási eljárás alapelveit.
A kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatának megváltoztatásával kifogásainak adjon helyt. Előadta, hogy két különböző kifogást terjesztett elő, az egyik kifogás O. V. beszéde alkalmával tett kijelentését támadta, a másik kifogás a B. napilap 2006. április 4-ei számában – de azóta számos más helyen is – megjelent fizetett politikai hirdetés valótlan állításaira, ténybeli és logikai következtetéseire vonatkozott. O. V. kijelentésében a legsúlyosabb valótlanság az, hogy olyan állítást tulajdonít politikai ellen feleinek, amely sem szóban, sem írásban nem hangzott el. E kijelentés rejtett alanya a választási kampány során egészségügyi programot megfogalmazó Sz. párt, amelynek nincs olyan egészségügyi program eleme, amely az egészségügy rendszerének elidegenítésére, vagy akár annak fizetőssé tételére vonatkozna. A biztosítási elv elvetésére vonatkozóan sincs semmiféle törekvés az említett pártok programjában. Másfelől az egészségügy jelenleg is fizetős, a kötelező járulékon kívül még a hálapénz intézménye is terheli a betegeket.
A B. napilapban megjelent újsághirdetésben valótlan ténybeli következtetések, illetve a véleményalkotás alapvető logikai szabályainak megsértése érhető tetten. A társadalombiztosítás rendszerének érintetlenül hagyása esetén senki nem fizet olyan orvosi beavatkozásokért, amelyek eddig is a 100%-os támogatottság körébe tartoztak. Ráadásul a hirdetés megfogalmazása egyenesen a kórházak privatizációjának tényéből kívánja levezetni, hogy mennyibe fog kerülni a tanácsadás, a szülés, a mandulaműtét.
Végül analógiaként hivatkozott a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III. 37.183/2006/2. számú határozatára, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a választópolgárok megtévesztésére alkalmasnak találta azt a kijelentést, hogy a Kormány szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. E határozatban a Ve. 3. §-a d) pontja szabályainak értelmezése során a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kizárja a valótlan tájékoztatást és azt a magatartást, hogy az ellenfelek választási esélyeit a választók megtévesztésével kíséreljék meg csökkenteni.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.
A Ve. 3. § d) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Ve. 149. § o) pontja értelmében választási kampány a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében O. V. kampánytevékenysége keretében tett kijelentésével, illetve a F. párt fizetett politikai hirdetésével kapcsolatban kérte a választási alapelv sérelmének megállapítását. Az OVB helyesen hivatkozott felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában arra, hogy a kifogásolt állítások nem sértik a választási eljárás alapelveit.
A Ve. 3. § d) pontban meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
Jelen ügyben a kifogásolt kijelentésben, hirdetésekben olyan tényállítás nem hangzott el, amely bizonyítottan valótlan, így alkalmas a választók megtévesztésére. A választási kampányban a jelölő szervezetek saját programjuk ismertetésén túlmenően választási ellenfeleik programját is értékelik és minősítik. Ezek a minősítések olyan feltételezett szándékokra is felhívják a választók figyelmét, melyek megvalósulása bizonytalan, így tényszerűségük vagy esetleges cáfolatuk bizonyítékokkal nem alátámasztható. A jelölő szervezetek feladata, hogy saját programjaikat a választókkal megismertessék és a célkitűzéseikkel ellentétes interpretálásokat helyreigazítsák. Erre választási jogorvoslat keretében bizonyítható tényállítás hiányában a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervek részéről nincs törvényes lehetőség. Az érintett jelölő szervezet cáfolata a választók meggyőzésére alkalmas eszköz, azonban a bizonyítékon alapuló jogi felelősség megállapításához nem elegendő.
A kérelemben hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat jelen ügy elbírálásánál irányadónak nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság a Kvk. III. 37.183/2006/2. számú határozatában azért állapította meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, mivel egy megtörtént és bizonyított jogi tényről a valóságtól eltérően tájékoztatták a választópolgárokat. Ezzel szemben a jelen felülvizsgálati kérelemben sérelmezett kijelentés és hirdetés valótlansága nem bizonyítható, mivel egy vélelmezett jövőbeni szándékot tükröz. Annak megállapítása, hogy választási győzelmük esetén a jelölő szervezetek milyen kormányzati intézkedéseket fognak végrehajtani, bizonyíthatatlansága miatt meghaladja a választási jogorvoslat kereteit. A jelölő szervezetek választási programjának minősítése, illetve a választási ellenfelek részéről történő értelmezése vagy magyarázata ezért nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértésének megállapításához.
Mindezekre tekintettel az OVB határozata nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § (7) bekezdésének a) pontja értelmében helybenhagyta.
(Legf. Bír. Kvk. III. 37.211/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás