Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

2018.01.01.

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)1 E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz – önkormányzati rendeletben szabályozott – helyi tervtanácsi vélemény kialakítása során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdés a)–g) pontját, az 5. §-t, a 15–16. §-t kell alkalmazni.

(1a)2

(2)3 Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

(3)4 Nem terjed ki a rendelet hatálya

a)5 a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó tevékenységek,

b) az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy az örökségvédelmi engedélyhez szükséges terv,

c) a 9. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével a nyilvántartott műemléki értéket, műemléket, a műemléki jelentőségű területet érintő építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek építészeti-műszaki dokumentációjának

véleményezésére.

A tervtanács összetétele

2. §6 A tervtanács – a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező – természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

2/A. §7 Világörökségi helyszínen a tájegységi tervtanácsba tervtanácsi tagként az e jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő és szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező olyan tervezőt vagy szakértőt is delegálni kell, aki a tevékenységét az adott világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen végzi, ilyen hiányában más tervező vagy szakértő is delegálható.

A tervtanács elnöke

3. §8 (1) A tervtanács elnöke

a) a központi építészeti tervtanács esetében az országos főépítész,

b)9 a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervtanácsi tárgyalásra irányuló kérelmet átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz,

c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően – a Magyar Építész Kamara, illetve érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát is figyelembe véve – bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f) gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket szóban összefoglalja és ez alapján a tervtanácsi véleményt megfogalmazza a jegyzőkönyv számára,

g) hitelesíti a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

3/A. §10

4. §11

A tervtanácsi tag

5. §12 (1)13 A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4) A Magyar Építész Kamara, valamint érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara által javasolt és az elnök által megbízott személy, továbbá az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze tagként vesz részt a tervtanácsi ülésen

5/A. §14

A bíráló

6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.

(2)15

(3)16 A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.

(4)17 A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

Összeférhetetlenségi szabályok

7. § (1)18 Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a)19 a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b)20 a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3)21 Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

(5)22 A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

A településrendezési tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

8. §23 (1)24 A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2)25 A központi építészeti tervtanács feladata, hogy

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint

b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli.

(2a)26

(3)27 A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe – a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(4)28 A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze

a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt

aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá

ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez

szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által – a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott – véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá

c)29 a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.

d)–f)30

10. §31 (1)32 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok

11. §33 (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció – annak jellegétől függően – tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszakidokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) építészeti műszaki leírás,

b) a településszerkezetet, a telepítést – a környezetbe illeszkedést, a beépítést – bemutató helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) az eltérő szintek alaprajza 1:200 léptékben,

d) metszet 1:200 léptékben,

e) az esztétikus megjelenést – tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot – bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, településkép, utcakép, látványterv, fotó,

f) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata,

g)34

11/A. §35

A tervtanácsi eljárás rendje

12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2)36 Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.

(3)37

(4)38 Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.

(5)39 A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6)40 A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

(7)41 A (6) bekezdés alkalmazásában a tervtanács akadályoztatása különösen:

a) tagok – előírt határidőben történő – összehívásának akadálya,

b) tagok részvételének betegség, szabadság, elfoglaltság miatti akadályoztatása,

c) hiánypótlás késedelmes kiírása, vagy

d) hiánypótlás határidőben történő teljesítése.

(8)42 Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

13. § (1)43 A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.

(2)44 A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:

a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselő tagot,

b)45 a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

c)46

d)47 a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács, esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,

e)48

(3)49

(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b)50 a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c)51 településrendezési tervtanács esetén – amennyiben nem ő a benyújtó –

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d)52 építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e)53 a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzat polgármestere,

f)54 világörökségi helyszínen a tájegységi tervtanácsban a világörökségi gondnokság képviselője.

(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki

a)55 bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(7)56

(8)57

13/A. §58 A tájegységi tervtanács üléseit a világörökségi helyszínen helyben kell megtartani.

A tervtanácsi jegyzőkönyv

14. § (1)59 Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,

b)60 a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, építészeti-műszaki tervtanács esetében az építés helyét (címét),

c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,

d)61 a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,

e) a tervdokumentáció benyújtójának nevét, illetve elnevezését, címét, illetve székhelyét,

f) a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,

g) a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,

h) a bíráló nevét és címét,

i) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (korábbi konzultáció stb.),

j) a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,

k) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,

l) a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.

A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

15. § (1)62 A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:

a)63 összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,

b)64 segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,

c)65 megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,

d)66 figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,

e)67 tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,

f)68 megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a)69 az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa) a telepítés, településkép,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

c)70

A tervtanácsi vélemény71

16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2)72 A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre

a) ajánlja vagy

b) nem ajánlja.

(2a)73 A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.

(3)74 A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4)75 A tervtanács a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását.

16/A. §76 Világörökségi helyszínen a tájegységi tervtanácsi vélemény kialakítása során az érintett település polgármesterének álláspontját ki kell kérni és érdemben meg kell vizsgálni.

Finanszírozás

17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2)77 A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg

a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,

b)78 a tervtanács tagját mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.

(3)79

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2)80 E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

19. §81 E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

1

Az 1. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a, szövege a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított, a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdését a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Az 1. § (2) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (12) bekezdésének a) pontja, a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdését a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése iktatta be.

5

Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a 497/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 2. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

7

A 2/A. §-t újonnan a 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

8

A 3. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

9

A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 4. §-t és az azt megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

12

Az 5. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (2) bekezdését a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 6. § (3) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § a) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 6. § (4) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § b) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 179. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

20

A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § c) pont ca) alpontja szerint módosított szöveg.

23

A 8. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

24

A 8. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 9. § (2) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 9. § (4) bekezdése a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 9. § (4) bekezdés c) pontját a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

30

A 9. § (4) bekezdés d)–f) pontját a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 10. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

33

A 11. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

34

A 11. § (3) bekezdés g) pontját a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 12. § (2) bekezdése a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 12. § (3) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

38

A 12. § (4) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 12. § (5) bekezdésének második mondatát a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd e módosító rendelet 29. § (3) bekezdését.

40

A 12. § (6) bekezdése a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 12. § (7) bekezdése a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 12. § (8) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

43

A 13. § (1) bekezdése a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

A 13. § (2) bekezdése a 199/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. augusztus 14. napja után indított ügyekben kell alkalmazni.

45

A 13. § (2) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 13. § (2) bekezdés c) pontját a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 13. § (2) bekezdés d) pontja a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 13. § (2) bekezdés e) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

49

A 13. § (3) bekezdését a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

50

A 13. § (4) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 13. § (4) bekezdés c) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 13. § (4) bekezdés d) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 13. § (4) bekezdés e) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 13. § (4) bekezdés f) pontját a 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

55

A 13. § (6) bekezdésének a) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (9) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 13. § (7) bekezdését a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (9) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 13. § (8) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 13/A. §-t a 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

59

A 14. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § g) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 14. § (2) bekezdésének b) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (9) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 14. § (2) bekezdésének d) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (9) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fa) alpontja szerint módosított szöveg.

63

A 15. § (1) bekezdés a) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

64

A 15. § (1) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fc) alpontja szerint módosított szöveg.

65

A 15. § (1) bekezdés c) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fd) alpontja szerint módosított szöveg.

66

A 15. § (1) bekezdés d) pontja a 276/2011. Korm. (XII. 20.) rendelet 9. §-a, a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fe) alpontja szerint módosított szöveg.

67

A 15. § (1) bekezdés e) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont ff) alpontja szerint módosított szöveg.

68

A 15. § (1) bekezdés f) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 30. § f) pont fg) alpontja szerint módosított szöveg.

69

A 15. § (2) bekezdés a) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 15. § (2) bekezdés c) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés j) pontja.

71

A 16. §-t megelőző alcím a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (12) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 16. § (2) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

73

A 16. § (2a) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

74

A 16. § (3) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (12) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 16/A. §-t a 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

78

A 17. § (2) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § h) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 17. § (3) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

80

A 18. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 239. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére