GÜ BH 2006/261
GÜ BH 2006/261
2006.08.01.
Gyári új gépkocsi adásvételére vonatkozó szerződést az eladó hibásan teljesíti, ha olyan gépkocsit szolgáltat, amelyet – a szállítás során bekövetkezett sérülés miatt – újra kell fényezni és forgalmi értéke a gyári előírásoknak megfelelő újrafényezés ellenére nem éri el a gyári új gépkocsi értékét – Ha a gépkocsi hibája értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, a vevőt szavatossági jogként a kicserélés joga megilleti [Ptk. 305-306. § (2) bek.].
A felperes az alperestől 2002. január 28-án 4 466 000 Ft vételárért megvásárolt 1 db Citroen Xsara Picasso 1.8 típusú mauritius kék gyöngy színű, 1749 ccm lökettérfogatú, forgalomba még nem helyezett új személygépkocsit a megállapodás szerinti felszerelési tárgyakkal. A vételárat részben saját erőből, részben bankkölcsön igénybevétele útján megfizette. Az alperes a gépkocsit a felperes részére 2002. március 7-én adta át, a szerződésben megjelölt szállítási határidőhöz képest két és fél héttel később. A felperes utólagos tudomásszerzése szerint erre a gépkocsi szállítása során bekövetkezett sérüléseiből adódó javítások miatti időveszteség vezetett.
A felperes 2002. március 19-én az alperesnél hibabejelentést tett a személygépkocsi fényezés rétegvastagsága eltérő értékei, továbbá az ajtók rossz beállítása miatt. Az alperes által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította a festék rétegvastagságának nagymértékű és egyenetlen eltérését az autó teljes fényezése tekintetében, megállapította, hogy újrafényezés történt a motorháztetőn, a tetőlemezen a B és J oldalfalon, a B és J tetőkereten, a B és J ,,A'' oszlopon, felületi újrafényezés az 5. ajtón, továbbá megállapította az illesztési hézagoknak a nagymértékű és egyenetlen eltérését is. Az alperes a hibás teljesítést elismerve, a szakvélemény szerinti javítások elvégzését a felperesnek felajánlotta, azonban a felperes a gépkocsi kicserélését igényelte, mely elől az alperes elzárkózott.
A felperes keresetében az alperest terhelő szavatossági és jótállási kötelezettség alapján [Ptk. 248. § (3) bekezdése, 305. § (1) és (2) bekezdése] az alperest a gépkocsi kicserélésére kérte kötelezni a szerződésben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező, hibátlan állapotú, forgalomba még nem helyezett személygépkocsira és kérte kötelezni a kicserélés következtében a felperest terhelő járulékos költségek (kölcsönszerződés biztosítékának változása, biztosítási szerződések módosítása) megfizetésére is a Ptk. 306. § (2) bekezdése, valamint az 1978. évi 2. számú tvr. 6. § (1) bekezdése alapján. A hibás teljesítés miatti károk megtérítésére vonatkozóan jogfenntartó nyilatkozatot tett.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozott arra, hogy Magyarországon ez idő szerint nincsenek törvényben, illetve szabványban rögzítve a gépkocsi festék rétegvastagságának adatai, ezért téves az a felperesi hivatkozás, hogy a szolgáltatott gépkocsi a teljesítéskor nem felelt meg a törvényes tulajdonságoknak. Utalt arra, hogy az egyes autógyártók belső szabályzata, belső technológiai leírása meghatározza a festékréteg vastagságát, ami a minőségvizsgáló intézetek kontrollálásával elfogadott. A gyártók által meghatározott adatok a gyártók által vállalt szerződéses feltételként minősíthetők, a ,,szerződésben meghatározott tulajdonságoknak'' tekinthetők. A szakértő szakvéleménye 1. számú mellékletében azt rögzítette, hogy a gépkocsi külső felületén a festék rétegvastagsága a francia szabványnak megfelelően 90-300 mikron között van. A festékréteg vastagsága tehát nem lépi túl az új autókon elfogadható értékeket. A vastagság méréséből is kiderül, hogy a karosszéria nem volt gittelve, vagy kalapálva. A teljesítés tehát az előzőekből következően szerződésszerű volt. Hivatkozott az osztrák szabványnak az ,,új jármű'' meghatározására is, továbbá arra, hogy az ajtók és lemezek illeszkedési hézagainak beállítása rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül javítható, melyet az alperes vállalt is, de azt a felperes nem fogadta el. Álláspontja szerint a kicserélésre a felperes azért nem tarthat igényt, mert ha a fényezés rétegvastagság-eltérés hibás teljesítésnek is minősülne, a hiba értékcsökkenés nélkül az újrafényezéssel kijavítható volt a jogosult érdekeinek sérelme nélkül, hiszen a gyári előírásoknak megfelelő javítás külsőleg nem is volt felismerhető. A Ptk. 306. § (2) bekezdésében előírt feltételek tehát nem állnak fenn. A keresetet a jótállási kötelezettség sem alapozza meg, mert a felperest ez esetben is a Ptk. 306. § és 307. §-aiban megállapított jogok illetik meg. Az alperes felróhatósága hiányában kártérítésre sem kötelezhető.
Az elsőfokú bíróság a perben a felperes indítványára igazságügyi gépjármű szakértőt rendelt ki, beszerezte az alperes bizonyítási indítványára a Szabványügyi Hivataltól a 2003. december 1-jétől alkalmazható gépkocsira vonatkozó szabványt, valamint tanúként hallgatta meg az alperes ügyvezetőjét. Ezt követően a szakértőt a tárgyaláson szóban is meghallgatta, aki a szakértői véleményét kiegészítette.
Az így lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság ítéletével, melyet a költségek tekintetében a 33. sorszámú végzésével kijavított, a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte az alperes részére 15 napon belül 283 000 Ft perköltség megfizetésére, ezen belül az ügyvédi munkadíjat 279 000 Ft-ban, a szakértői díjat pedig 4000 Ft-ban határozta meg.
Döntésének indoka szerint a felek között adásvételi szerződés jött létre. A kötelező jótállási idő alatt felmerült szavatossági jogokat a bíróság a jótállásra vonatkozó szabályok szerint bírálta el a Ptk. 248. § (3) bekezdése alapján. Az alperesnek a Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében, a Ptk. 248. § (3) bekezdésére figyelemmel, azt kellett bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Az igazságügyi szakértő véleményét ítélkezése alapjául elfogadta. A szakértő megállapítása szerint a gyári körülmények között végzett újrafényezés nem minősül hibának, míg a gépkocsi hibái érdeksérelem nélkül kijavíthatók. A felperest a kicserélés joga a hibás teljesítés hiányában nem illeti meg, ezért a keresetet elutasította. Megállapítása szerint a felperes alappal hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét, de e magatartásának jogkövetkezménye hibás teljesítés címén a gépjármű kicserélése nem lehet. A felajánlott tanúbizonyítást emiatt mellőzte.
Az ítélet ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest kötelezte az alperes részére 15 napon belül 140 000 Ft perköltség megfizetésére. Döntésének indoka szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetést vont le. Idézte a Ptk.-nak a szerződéskötéskor hatályban volt 305. § (1) bekezdését. Megállapította, hogy a felperes szándéka nem vitásan új gépkocsi megvásárlására irányult, és a szerződéskötés időpontjában még nem volt hatályban olyan szabvány, amely a gyári új fényezés követelményeit tartalmazza. Ezért a szolgáltatott dolog törvényes tulajdonságait illetően a Ptk. 277. § (1) bekezdésének általános rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely szerint a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. A szolgáltatott gépkocsi szerződésben kikötött lényeges tulajdonsága azt volt, hogy az autónak újnak kellett lenni. A bíróságnak ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes szolgáltatása e követelményeknek megfelelt-e vagy sem; konkrétan, hogy az újrafényezés ténye és annak módja miatt megállapítható-e a szolgáltatás hibája.
A perben eljárt igazságügyi szakértő egyértelműen nyilatkozott arra nézve, hogy az újrafényezés elvégzésének módját és annak eredményét figyelembe véve a jármű gyakorlatilag azonos minőségű, mint a többi azonos napon értékesített, újrafényezetlen gépkocsi. Ebből az következik, hogy a gépkocsi az átadáskor az újrafényezés ellenére hibátlan volt. A szakértő véleménye szerint az újrafényezés ténye vásárlói bizalmatlanság miatt okoz értékcsökkenést. Az autó tehát az újrafényezés ellenére újnak minősül, mert a javítás ténye az adott esetben, a dolog szerződésben kikötött lényeges tulajdonságát (az új voltát) nem érintette. A gépkocsinak lényeges tulajdonsága volt az, hogy újrafényezték. Erre nézve az alperest a Ptk. 367. § (1) bekezdése alapján tájékoztatási kötelezettség terhelte, amelyre az elsőfokú bíróság is helyesen utalt. Ennek értékelésére azonban e perben azért nem kerülhetett sor, mert a felperes a keresetét az eladó szavatossági és nem kártérítési felelősségére alapította.
Megállapította, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során hangsúlyozottan és mindvégig arra hivatkozott: követelésének alapja nem az, hogy a festékréteg vastagsága a szélső értéket túllépte, hanem az, hogy a festékrétegek vastagsága nem egyenletes. Ezért alappal nem sérelmezheti azt, hogy a motorházfedélen megállapított rétegvastagság kérdésével az elsőfokú bíróság nem foglalkozott. A másodfokú bíróság álláspontja ezzel összefüggésben az volt, hogy a szakértő e tény ismeretében minősítette a gépkocsit hibátlannak, ezért a hibás teljesítést illetően az egyébként ellenőrző mérés nélkül megállapított értéknek nincs jelentősége. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára.
Állította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mert mindkét fokú bíróság törvénysértően értelmezte a Ptk. 306. § (2) bekezdésében meghatározott hibás teljesítés esetén fennálló kicserélés lehetőségét. A szakértői véleményből tévesen vonták le azt a következtetést, hogy a gépjármű hibái érdeksérelem nélkül kijavíthatóak, az újrafényezés nem minősül hibának, és a gépkocsi minden szempontból újnak minősíthető. Erre a szakértő – jogszabályi háttér és bírói gyakorlat hiányában – nem tett megállapítást, illetve egyéb megállapításai azt támasztják alá, hogy a javított fényezések nem a gyári értéket eredményezik.
Téves a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos megállapítás is. Amennyiben az alperes e kötelezettségének eleget tesz, a felperes számára más jogérvényesítési lehetőség is megnyílt volna, esetleg elállt volna a szerződéstől.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperes által a pert megelőzően felkért magánszakértő számára fizetett díjazást a perköltség részévé tette. Eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte a felperes személyes meghallgatását, és indokolás nélkül utasította el a tanúbizonyítási indítványát is. Hivatkozott arra, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményében maga is indítványozta a pótszakértő kirendelését. Több ellentétes megállapítás lelhető fel a szakértői véleményében, ezért a Pp. 182. §-a alapján az elengedhetetlenül szükséges tények tisztázására fel kellett volna hívni, illetőleg a bíróságnak pótszakértőt kellett volna kirendelnie.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperesnek a felülvizsgálati költségekben marasztalását kérte.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan sérti a Ptk. 305. § (1) és 306. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Ptk.-nak a perbeli szerződés megkötésekor hatályos 305. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A 306. § (2) bekezdése szerint pedig, ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve, ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelői, vagy kereskedelmi forgalomban az egyébként helyettesíthető dolgot elkülönítéssel, vagy kiválasztással határozták meg.
A perbeli gépkocsi szerződésben meghatározott tulajdonsága volt, hogy az gyári új gépkocsi legyen. A vételárat is ennek figyelembevételével határozták meg a felek. A perben kirendelt igazságügyi szakértő a 11. sorszámú szakértői véleménye 5. oldalán megállapította, hogy a gépkocsi szállításakor történt szélvédő kitörésével összefüggésben szükségessé vált fényezés, javítás ténye miatt a gépkocsiban még kifogástalan eredménnyel járó javítás esetén is értékcsökkenés keletkezik. Az értékcsökkenés mértékét a szakvélemény mellékletében elvégzett számítás eredményeként összegszerűen is meghatározta. A szakértői vélemény 6. oldalán pedig akként nyilatkozott, hogy a perbeli gépkocsi újként, vagy javítottként történő minősítése tárgyában – jogszabályi háttér, szabvány, illetve bírói gyakorlat hiánya miatt – nem tud véleményt nyilvánítani. Minderre a felperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott. A szakértői vélemény és a szerződés tartalmának egybevetése alapján a bíróságnak kellett megállapítania, hogy az alperes teljesítése szerződésszerűnek minősült-e.
A jogerős ítélet a perben beszerzett szakértői vélemény egyoldalú értékelésével, tévesen jutott arra a következtetetésre, hogy a gépkocsi javításának ténye a dolog szerződésben kikötött tulajdonságát – az új voltát – nem érintette. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint az alperes szolgáltatását azért nem lehet szerződésszerűnek minősíteni, mert egyrészt nem vitás tény, hogy felperes részére történt teljesítéskor a gépkocsi már nem gyári új gépkocsi, hanem javított gépkocsi volt, másrészt értéke – a gyári paramétereknek megfelelő újrafényezés ellenére – nem érte el a gyári új gépkocsi értékét. Az alperes nem teljes értékű, hanem értékcsökkent gépkocsit szolgáltatott. A teljesítés ezért hibás volt. A javítás ténye folytán már nem is képes a gépkocsi hibátlanná, teljes értékűvé válni, hanem csökkent értékű gépkocsinak minősül. (Ez utóbbit bizonyítja az a tény, hogy a biztosító arra új járműkénti biztosítást nem kötött.) Miután a hiba értékcsökkenés nélkül nem javítható, ezért a felperest szavatossági jogként a kicserélés joga megilleti, a Ptk. 306. § (2) bekezdése alapján.
Az eljárt bíróságok téves jogi álláspontjuknál fogva a kicserélés módját és lehetőségét nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye [Pp. 275. § (1) bekezdés]. Mivel a kicseréléssel kapcsolatos tények kis terjedelmű részbizonyítás keretében megállapíthatók, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdés második fordulata alapján a jogszabálysértő jogerős másodfokú ítéletet helyezte hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. A másodfokú bíróságnak az új eljárás során részbizonyítás keretében kell tisztáznia, hogy az alperesnek rendelkezésére áll-e a szerződésben kikötött gépkocsival azonos típusú, méretű és tulajdonságú gépkocsi, illetőleg a kicserélésre mennyi idő alatt van lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva ennek megfelelően kell köteleznie az alperest a perbeli gépkocsi kicserélésére.
(Legf. Bír. Pfv. XI. 21.765/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás