• Tartalom

BÜ BH 2006/271

BÜ BH 2006/271

2006.09.01.
Szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent szabadlábon lévő terhelt távollétében a tárgyalás nem tartható meg, ha a terhelt távolmaradását a védője azonnal, később pedig orvosi igazolás csatolásával írásban kimenti, ezért az elővezetésének a törvényi előfeltételei hiányoznak – A kimentés ellenére az érdemi tárgyalásnak a terhelt távollétében való megtartása az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés [Be. 69. § (1) bek. a) pont, 281. § (2) és (5) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont].
I. Az elsőfokú bíróság a terheltet maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 300 napi tétel pénzbüntetésre és 1 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 200 forintban határozta meg.
Az ügyben másodfokon eljáró bíróság 2005. május 26. napján kelt végzésében az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
II. Az ügyben a terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyben az alapeljárásban hozott bírói határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. Kérelmét a Be. 405. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felülvizsgálati okra alapozta: hivatkozása szerint az ügyben eljárt elsőfokú bíróság az eljárásjogi előírások megszegésével tartott érdemi tárgyalást a terhelt távollétében, ezzel a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában foglalt eljárási szabálysértést követte el, mert a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
A védő kérelmében foglaltak szerint mindezeken túl elmaradt a terhelt távollétében szabálytalanul megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének ismertetése is, e relatív eljárási szabálysértés pedig az ítélet érdemére is kihatott. A másodfokon eljáró bíróság a felülvizsgálati kérelem szerint a védői fellebbezésben hivatkozott eljárási jogsértéseket tévesen értékelte, a relatív eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében a terhelt távollétében tárgyaláson meghallgatott tanúkat – az egyébként szükséges bizonyítás kiegészítés körében – ismét kihallgatta, s ezzel végzésének indokolása szerint a jogsértést kiküszöbölte. A védő a megyei bíróság eljárásának törvényességét is vitatta.
A Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifejtett védői álláspont téves. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a terhelt távollétében szabályszerűen tartott tárgyalást, miután nevezett távolmaradását ,,előzetesen nem mentette ki''. Egyebekben az ügyészi álláspont szerint a bíróság jogosult a kimentés indokoltságát mérlegelni és nem jogellenes, ha azt elvetve a terhelt távollétében érdemi tárgyalás megtartására kerül sor. Mindezt tekintetbe véve a Legfőbb Ügyészség az első- és másodfokú ítélet hatályban tartását indítványozta.
III. A Legfelsőbb Bíróság az alapügy iratai alapján a következőket állapította meg:
Az ügyben az elsőfokú bíróság 2004. március 18. napjára tárgyalást tűzött ki, melyre a terheltet az előző tárgyaláson szóban megidézte. 2004. március 18. napján a terhelt a tárgyaláson szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, meghatalmazott védője azonban bejelentette, hogy előző nap értesítést kapott, amely szerint a terhelt lázas beteg, a tárgyaláson megjelenni nem tud. E bejelentést tudomásul véve az ügyben a bíróság érdemi tárgyalást tartott, melyen a vád tárgyává tett cselekmény sértettjeit meghallgatta, majd a tárgyalást elnapolta.
2004. március 24. napján a bíróságra érkezett a meghatalmazott védő által a terhelt képviseletében előterjesztett igazolási kérelem, mellékleteként pedig a háziorvos hivatalos igazolása arról, hogy 2003. március 18-án a terhelt lázas állapotban megjelent a rendelőben, ahol őt ellátták és részére gyógyszereket rendeltek.
A városi bíróság az igazolási kérelem tárgyában döntést nem hozott.
2004. július 8-án került sor az ügyben újból érdemi tárgyalásra, melyen a korábbi tárgyalás jegyzőkönyvének ismertetése elmaradt. E tárgyaláson az ügyész vádmódosításának kézbesítése és az időközben elkészült új szakértői vélemény ismertetése történt meg. Az ezt követő 2004. szeptember 9-én megtartott tárgyaláson a bíróság ítéletet hozott, ezt megelőzően azonban ugyancsak elmaradt a terhelt távollétében megtartott tárgyalás – a sértettek érdemi vallomásait tartalmazó – jegyzőkönyvének ismertetése.
Az ügyben másodfokon eljáró bíróság a védő fellebbezésében hivatkozott abszolút hatályon kívül helyezési okot megvalósító eljárási szabálysértést nem látta megállapíthatónak. Helybenhagyó végzésének indokolásában a Be. 281. § (5) bekezdésére utalva leszögezte, hogy ezen eljárásjogi szabály lehetővé teszi a terhelt távollétében az érdemi tárgyalás megtartását. Mindemellett a tárgyalási jegyzőkönyv ismertetésének elmaradását a Be. 281. § (8) bekezdésében foglalt perjogi előírás megszegéseként értékelte, ezért az ügyben tárgyalást tűzött ki, a sértetteket újból idézte és őket a bizonyítás kiegészítése körében meghallgatta, végül 2005. május 26. napján hozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
E perjogi tények tükrében vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a védő felülvizsgálati kérelmében foglaltak szerint azt, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e abszolút hatályon kívül helyezési okot képező eljárási szabálysértés.
A Be. 43. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a terhelt – ha a törvény másként nem rendelkezik – jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen. E szabály vonatkozik természetesen a bírósági szakban lévő eljárási cselekményekre is, a terhelt tárgyalási jelenléte jogosultsági körébe tartozik, egyszersmind feltétele a perrendi előírásoknak megfelelő tárgyalás megtartásának is. A kötelező tárgyalási jelenlétet biztosító szabályok alóli kivételeket – az előzőkben idézett törvényi rendelkezésnek megfelelően – más, speciális eljárásjogi előírások szabályozzák. Így – többek között – a Be. 281. § (5) bekezdése, amely szerint a tárgyalás a terhelt távollétében is megtartható, ha őt szabályszerűen megidézték, szabadlábon védekezik, és a Be. 281. § (2) bekezdésében megjelölt intézkedések nem vezettek eredményre. A hivatkozott 281. § (2) bekezdés a távol maradó terhelt azonnali elővezettetését teszi lehetővé, ennek eredménytelensége, vagy az elővezetés lehetőségének hiánya esetén azonban – az (5) bekezdés értelmében – a tárgyalás megtartható.
A terhelt távollétében megtartható érdemi tárgyalásnak mindebből kitűnően szigorú feltételrendszere van. Mulasztásának kiküszöböléséhez a törvény – a tárgyalásnak a terhelt hibájából történő elmaradásait elhárítandó – szigorú jogi eszközöket biztosít: a szabályszerű idézés ellenére távol maradt terhelt elővezetése rendelhető el. Ám elővezetés a Be. 69. § (1) bekezdés a) pontja szerint csak akkor rendelhető el, ha a szabályszerűen idézett terhelt ,,mulasztását előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja.''
Mindezt az alapeljárásban történtekre vetítve megállapítható, hogy 2004. március 18. napján a szabályszerűen idézett terhelt a tárgyaláson nem jelent meg, ám őt védője szóban azonnal, írásban pedig 2004. március 24-én orvosi igazolás csatolásával kimentette, s a mulasztással kapcsolatban – a jogkövetkezmények elkerülése érdekében – szabályszerű igazolási kérelmet terjesztett elő. A Be. 69. § (1) bekezdésében foglaltakat tekintve tehát a terhelt elővezetésének törvényi feltételei hiányoztak.
A Be. 281. § (5) bekezdése értelmében lehetőség van a terhelt távollétében a tárgyalás megtartására akkor is, ha elővezetése ,,nem lehetséges'', ez azonban nyilvánvalóan nem értelmezhető akként, hogy amennyiben a bíróság a terhelt mulasztásának elhárítása érdekében elsősorban előírt súlyos jogkövetkezmény (az elővezetés) törvényi feltételeinek hiányát megállapítja, a tárgyalás megtartható. A törvényi feltételek hiánya ugyanis nem azonos a törvényesen foganatosítható elővezetés valamely (gyakorlati) akadályával. Ha minden olyan esetben, amikor az elővezetés a törvényi feltételek hiányában nem rendelhető el, tárgyalást lehetne tartani a terhelt távollétében – a terhelt jelenlétét biztosító garanciális szabályok jelentőségüket vesztenék.
Mindemellett hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a mulasztását szabályszerűen igazoló terhelt igazolási kérelmét a Be. 67. §-ában rögzített szabályok szerint el kell bírálni. A hivatkozott törvényhely (4) bekezdése az igazolási kérelem méltányos elbírálását írja elő, a Be. 66. § (2) bekezdésében felsoroltak pedig szabályozzák az igazolási kérelem vizsgálat nélkül történő elutasításának eseteit. Az alapügy már részletezett adatait elemezve mindenesetre megállapítható, hogy a terhelt – védője útján – szabályszerűen kimentette magát, és nem volt indok arra sem, hogy a bíróság igazolási kérelmét elutasítsa.
A városi bíróság tehát 2004. március 18-án eljárási jogsértéssel tartotta meg érdemi tárgyalását a terhelt a távollétében. Minthogy a terhelt jelenléte a tárgyaláson kötelező volt, e szabálysértés a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában meghatározott abszolút hatályon kívül helyezési ok, amely a Be. 405. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálati eljárásban is a jogsértő ítélet hatályon kívül helyezését alapozza meg.
A Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott törvényhelyek alapján tehát a védő felülvizsgálati indítványával támadott ítéleteket – a Be. 422. § (2) bekezdés c) pontja szerint megtartott tanácsülésén – hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Bfv. II. 804/2005. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére