BÜ BH 2006/281
BÜ BH 2006/281
2006.09.01.
Az ügyészi vádiratnak – egyebek mellett – a vád tárgyává tett cselekmények leírását, azok Btk. szerinti minősítését kell tartalmaznia. A vád tárgyává tett cselekmények történeti tényállásának leírása határozza meg a vád kereteit. Nem tekinthető a vádemelés mellőzésének, ha a vádiratban leírt tényállás egy részét az ügyész nem minősíti, hacsak nincs arra vonatkozó kifejezett utalás, hogy valamely cselekmény büntetőjogi értékelését az ügyész nem kívánja (Be. 217. §).
A városi ügyészség jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a városi bíróság előtt. A vádirati tényállás szerint K.F.-né vádlott, mint egy betéti társaság képviselője több pénzintézetet is tévedésbe ejtett, amikor teljesítőképességének a hiányát elhallgatva nagyobb összegű kölcsönöket vett fel. Így az M. K. B. Rt.-től 2000. június 28. napján 9 millió forint, 2000. augusztus 15. napján 50 millió forint, majd közel két évvel később 2002. január 10-én 6 millió forint, míg végül 2002. március 22. napján újabb 5 millió forint hitelt vett fel.
A vádirat összefoglaló jelleggel kitért a pénzintézeteknek okozott kár teljes összegére is. Az M. K. B. Rt. esetében azonban ezt hiányosan tette meg, ugyanis csak a 2000. augusztus 15. napján felvett 50 millió forint, illetőleg a 2002. március 22. napján felvett 5 millió forint pénzösszeg került feltüntetésre; elmaradt a 2000. június 28-án kötött szerződés alapján felvett 9 millió forint, és a 2002. január 10. napján kötött szerződés alapján felvett 6 millió forint összegezése. Ebből adódóan ezek az összegek a cselekmények minősítésénél nem kerültek figyelembevételre.
A városi bíróság az ügyben kitűzött tárgyaláson a Be. 19. §-án alapuló vizsgálatot követően hatáskörének hiányát állapította meg és az ügyet a megyei bírósághoz rendelte áttenni.
A B. Megyei Bíróság a tárgyalás előkészítése során ugyancsak megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett az ítélőtáblához felterjesztette.
Az ítélőtábla végzésében az eljárás lefolytatására a B. Megyei Bíróságot jelölte ki.
Végzésének indokolásában az alábbiakra mutatott rá.
A Be. 217. § (3) bekezdés b) és c) pontjaira figyelemmel a vádirat a vádlott személyi adatainak feltüntetését követően a vád tárgyává tett cselekmény leírását és annak a Büntető törvénykönyv szerinti minősítését tartalmazza. A következetes bírói gyakorlat szerint a vád kereteit azok a tények határozzák meg, amelyeket az ügyész a vád előterjesztésekor, mint megtörtént eseményeket előad, feltéve, ha a vádirat szövegéből annak ellenkezője kifejezetten ki nem tűnik. Ugyanakkor a vádirati minősítés a bíróságot nem köti.
Az ítélőtábla kiemelte, hogy nem tekinthető a vádemelés mellőzésének, ha a vádiratban leírt tényállás egy részét az ügyész nem minősíti, ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott. Amennyiben tehát a vádiratban megfogalmazott történeti eseményekkel összefüggésben nincs arra vonatkozó kifejezett utalás, hogy valamely cselekmény büntetőjogi értékelését az ügyész nem kívánja, úgy az a vád tárgyát képezi.
Jelen ügyben a vádiratban megjelölt 2000. június 28-ai, illetve 2000. augusztus 15-ei hitelszerződések alapján folyósított hitelek révén a vádlott – e cselekményeknek a Btk. 12. § (2) bekezdése szerinti folytatólagos minősítése esetén – az M. K. B. Rt. sértettnek összesen 59 millió forint kárt okozott.
Ezért ez a cselekmény, – figyelemmel a Btk. 138/A. § d) pontjára – alkalmas lehet a Btk. 318. § (1) bekezdése ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének a megállapítására, amely a Be. 16. § (1) bekezdés h) pontjában írtak szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás lefolytatására a B. Megyei Bíróságot jelölte ki.
(Pécsi Ítélőtábla Bkk. I. 175/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás