PÜ BH 2006/288
PÜ BH 2006/288
2006.09.01.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény azon rendelkezéséből, hogy az áru importálója gyártónak minősül, önmagában még nem következik, hogy a kártérítési felelőssége e felelősség feltételeinek fennállása nélkül megállapítható (Ptk. 339. §; 1997. évi CLV. tv. 1-2. §).
A felperes 2001. szeptember 14-én vásárolt egy új Peugeot 307 PRESENCE 1.6 típusú személygépkocsit a B. P. Márkakerekedő Kft.-től, aki a járművet az alperestől, mint kizárólagos importőrtől szerezte be. Időközben a B. Kft.-vel az alperes felmondta a szerződéses viszonyát, és a Kft. ellen felszámolási eljárás indult. 2003. október 5-én a gépkocsi normális forgalmi viszonyok között lángra lobbant, kigyulladt és ,,gépjárműtűz'' következtében teljesen kiégett.
A felperes módosított keresetében 2 714 000 forint és járulékai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 339. § (2) bekezdése, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény 2. § k) pontja alapján. Vagylagosan a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény szabályaira is hivatkozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest 2 714 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes javára. A jogerős ítélet indokolása szerint a per elbírálása szempontjából hatályos fogyasztóvédelmi törvény hatálya kiterjedt mindazon tevékenységre, amely a fogyasztókat érintette vagy érinthette. Ugyanez a jogszabály 2. § k) pontja szerint az alperes, mint az áru importálója gyártónak minősült. A másodfokú bíróság álláspontja értelmében az 1. § alapján ez nem csupán a törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében, hanem a Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapított szerződésen kívül okozott károk vonatkozásában is irányadó. A jogerős ítélet szerint a felperes igazolta a gyári hibát, a kár összegét, és bizonyította az alperes kártérítési felelősségének törvényi feltételeit, ezért a másodfokú bíróság a keresetet a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint alaposnak ítélte.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 339. §-át, a fogyasztóvédelmi törvény 1. §-ában meghatározott anyagi jogi szabályokat, valamint a Pp. 206. §-át. Érvelése értelmében a kérdéses gépjármű importjával kapcsolatban úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, magatartásával nem volt semmilyen elvárhatóan előre látható oksági kapcsolatban az a tény, hogy a gépjármű utóbb károsodott. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az alperes magatartásával, az oksági összefüggéssel, és ezeknek a kárhoz való viszonyával kapcsolatban nem folytatott le bizonyítási eljárást, ugyanakkor ezzel a kérdéssel az elsőfokú bíróság sem foglalkozott. Szerinte a fogyasztóvédelmi törvény egyes rendelkezései tekintetében a Polgári Törvénykönyv nem általános háttérjogszabály. Arra is hivatkozott, hogy a felperes a kártérítési igényének jogalapját sem bizonyította. Sérelmezte a felperes igényérvényesítéssel való késlekedésének rá történő terhelését. Érvelése értelmében azért is mentesül a kártérítési felelősség alól, mivel úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Miután a jogerős határozatot a bíróság a 2005. évi CXXX. törvény hatálybalépése előtt már meghozta, a Legfelsőbb Bíróság az ügy felülvizsgálatára a korábban hatályos rendelkezéseket alkalmazta, és az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozatára figyelemmel azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a Pp. 270. § (2) bekezdése szerint jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan, ezáltal sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, és a Ptk. 339. §-át, míg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1. §-a tekintetében nem jogszabálysértő.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1. §-a szerint a törvény hatálya – külön törvény eltérő rendelkezései hiányában – kiterjed a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) a Magyar Köztársaság területén végzett minden tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. A perbeli jogviszony tekintetében nem merült fel olyan külön törvényi rendelkezés, amely e törvény hatályát korlátozná, ezért jogszabálysértés nélkül tekintette a másodfokú bíróság a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseit is irányadónak a perbeli jogvita elbírálása során.
Helytállóan jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az 1997. évi CLV. törvény 2. § a) pontjának megfelelően – a felek jogvitájának elbírálása szempontjából hatályos jogszabály szövegének megfelelően – az alperes, mint az áru importálója gyártónak minősült. Önmagában azonban ebből még nem következik, hogy az alperes kártérítési felelősségének fennállta a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján a felperessel szemben minden további vizsgálat nélkül megállapítható. A másodfokú bíróság azonban nem indokolta, hogy milyen bizonyítékok alapján ítélte alaposnak a keresetet. Nem részletezte, hogy milyen bizonyítékok mérlegelése eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a felperes bizonyította az alperes kártérítési felelősségének jogalapját, és azt, hogy a felperes megfelelően igazolta a gyári hibát. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (§) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során vizsgálni kell a felperes Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapított kártérítési igényének jogalapját.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az újonnan vásárolt gépkocsit 2 és fél éven belül több mint 13-szor kellett különböző hibák miatt szervizelvi. A felperes tűzesettel kapcsolatos kártérítési igényének jogalapját azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a gépkocsit többször javították. Tisztázandó ugyanakkor, hogy a szakvélemény szerinti többszöri megbontásokra és javításokra is figyelemmel a gépkocsi kiégése, és az alperes magatartása között az ok-okozati összefüggés megállapítható-e.
Az alperes kereset szerinti marasztalására akkor kerülhet sor, ha a Ptk. 339. § (1) bekezdésének megfelelően kártérítési felelősségének jogalapja megállapítható, továbbá, ha az alperes a felelősség alól nem tudja magát kimenteni.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 20.048/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás