3/2006. (I. 26.) EüM rendelet
3/2006. (I. 26.) EüM rendelet
az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről1
2008.05.16.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéhez (a továbbiakban: közösségi jegyzék) készült általános tájékoztatót e rendelet 1. számú melléklete, a közösségi jegyzéket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § Ez a rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv – a 93/72/EGK bizottsági irányelvvel megállapított és a 93/101/EK, 94/69/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK bizottsági irányelvekkel, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal módosított – I. mellékletének való megfelelést szolgálja.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a) a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.)
ab) 1. számú mellékletében „Az oszlopok fejléceinek magyarázata” fejezetben a C–S megjegyzések magyarázata,
b) az R. módosításáról szóló
a hatályát veszti.
(2)2
1. számú melléklet a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelethez
Általános tájékoztató az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékének alkalmazásához
(67/548/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének előszava alapján)
Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke (a továbbiakban: közösségi jegyzék) a harmonizált osztályozást és címkézést segíti elő az Európai Unió országaiban.
A közösségi jegyzék adatai
1. A tételek számozása
A közösségi jegyzékben vegyi anyagok, vegyi anyagok keverékei, anyagcsoportok és állandó szennyeződéseket tartalmazó vegyi anyagok (a továbbiakban: tételek) szerepelnek. A közösségi jegyzék tételei az adott anyag tulajdonságaira legjellemzőbb elem atomszámának megfelelően vannak felsorolva. A kémiai elemek atomszámok szerint rendezett jegyzékét az A. Táblázat tartalmazza. A szerves anyagok, sokféleségük miatt, a B. Táblázat szerinti szokásos osztályokba rendezettek.
1.1. Index-szám
Az egyes anyagok index-száma egy ABC-RST-VW-Y típusú számsorozat, ahol:
– az ABC vagy a legjellemzőbb kémiai elem atomszáma (a teljes számsor kialakítása érdekében az atomszámot szükség esetén egy vagy két nulla előzi ki), vagy a szerves anyagok osztályának a száma,
– az RST az anyag sorszáma az ABC sorozaton belül,
– a VW azt a megjelenési formát adja meg, amelyben az anyagot előállítják, illetve forgalomba hozzák,
– az Y az ISBN (International Standard Book Number – Nemzetközi Szabványos Könyvszám) módszerrel meghatározott ellenőrző szám.
Például:
nátrium-klorát index-száma: 017-005-00-9
1.2. EK-szám
1.2.1. EINECS-szám
A Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében (EINECS – European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances) szereplő veszélyes anyagokra az EINECS-számot adják meg. Ez egy XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 200-001-8-tól kezdődik.
1.2.2. ELINCS-szám
A Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében (ELINCS – European List of Notified Chemical Substances) szereplő új anyagokra az ELINCS-számot adják meg. Ez egy XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 400-010-9-től kezdődik.
1.2.3. A Polimernek nem minősülő anyagok (No-longer polymers) jegyzékében szereplő veszélyes anyagokra a „Polimernek nem minősülő anyag” számot adják meg. Ez egy XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 500-001-0-tól kezdődik.
1.3. CAS-szám
Az anyagok azonosításának elősegítése érdekében a CAS-számot (Chemical Abstracts Service szám) szintén fel kell tüntetni. Megjegyzendő, hogy az EINECS-szám az anyag vízmentes és hidratált formájára egyaránt vonatkozik, míg gyakran eltérő CAS-szám vonatkozik a vízmentes, illetve a hidratált alakra. A megadott CAS-szám csak a vízmentes (dehidratált) formára vonatkozik, ezért a megadott CAS-szám nem mindig írja le az adott tételt olyan pontosan, mint az EINECS-szám.
Az EINECS-szám, az ELINCS-szám, a „Polimernek nem minősülő anyag” szám vagy a CAS-szám rendszerint nem szerepel azoknál a tételeknél, amelyek négynél több önálló anyagból állnak.
2. A tételek megnevezése
A veszélyes anyagokat – amikor csak lehetséges – azok EINECS-, ELINCS-, illetve „Polimernek nem minősülő anyag” megnevezésükkel kell jelölni. Az egyéb – az EINECS-, illetve ELINCS-jegyzékben nem szereplő – anyagokat nemzetközileg elismert kémiai nevükkel (pl. ISO, IUPAC) kell jelölni. Egyes esetekben ehhez kiegészítő triviális név (köznapi név, fantázianév) is társul.
A szennyező anyagokat, adalékanyagokat és a kis mennyiségben előforduló alkotórészeket általában nem kell feltüntetni, kivéve, ha jelentős szerepet játszanak az anyag osztályba sorolásánál.
Egyes anyagok A és B keverékeként vannak megadva. Ezek a tételek egy adott keveréket jelölnek. Azon esetekben, amikor a forgalomba kerülő anyag jellemzéséhez ez szükséges, meg kell adni a fontosabb anyagok arányát a keverékben.
Bizonyos anyagokat egy adott százalékos tisztasággal kell feltüntetni. Az ennél magasabb aktív-anyag (pl. szerves peroxid) tartalmú anyagok nem szerepelnek a közösségi jegyzék tételei között, és azok más veszélyes tulajdonsággal rendelkezhetnek (pl. robbanásveszélyes). Amennyiben adott koncentráció-határokat tüntetnek fel, azok a tételben lévő anyagra vagy anyagokra vonatkoznak. Különösen olyan tételek esetében, amelyek anyagok vagy adott százalékos tisztasággal leírt anyagok keverékei, a koncentráció-határok a közösségi jegyzékben megadott anyagra és nem a tiszta anyagra vonatkoznak.
A közösségi jegyzékben felsorolt anyagok esetében a címkén feltüntetett névnek meg kell egyeznie a közösségi jegyzékben megadott megnevezések valamelyikével. Egyes anyagok esetében zárójelben kiegészítő információk találhatók az anyag azonosításának megkönnyítésére. A kiegészítő információt nem szükséges a címkén feltüntetni.
Egyes tételek szennyezőanyagokra történő utalást tartalmaznak.
Például:
607-190-00-X index-szám: metil-akrilamidometoxiacetát (≥ 0,1% akrilamidot tartalmaz).
Ilyen esetekben a zárójeles utalás a név részét képezi és a címkén is fel kell tüntetni.
Egyes tételek anyagcsoportokra vonatkoznak.
Például:
006-007-00-5 index-szám: Hidrogén-cianid sók (a komplex cianidok kivételével, mint vas(II)-cianidok, vas(III)-cianidok és higany-oxicianid.
Az e tételekhez tartozó egyes anyagokra az EINECS-megnevezést vagy más nemzetközileg elismert nevet kell használni.
3. A tételekhez tartozó információk
A közösségi jegyzékben minden egyes anyagról a következő információk jelennek meg:
a) az osztályozás
(i) Az osztályozás folyamata abból áll, hogy egy anyagot a külön jogszabály szerint besorolnak egy vagy több veszélyességi kategóriába, és az anyaghoz hozzárendelnek egy vagy több R-mondatot [lásd b) pont (ii) alpont]. Az osztályozás nemcsak a címkézés szempontjából jár következményekkel, hanem a veszélyes anyagokra vonatkozó más szabályozási, illetve közigazgatási intézkedéseket is maga után vonhat.
(ii) Az osztályozás minden egyes veszélyességi kategóriára vonatkozóan egy, a veszélyességi kategóriát jelölő rövidítés formájában jelenik meg, a megfelelő R-mondattal vagy R-mondatokkal együtt. Bizonyos esetekben azonban (pl. a kismértékben tűzveszélyes, a túlérzékenységet okozó és egyes környezetre veszélyes besorolású anyagok esetében) az R-mondatot önmagában használják.
(iii) A veszélyességi kategóriák rövidítése a következő:
robbanásveszélyes: E
égést tápláló, oxidáló: O
fokozottan tűzveszélyes: F+
tűzveszélyes: F
kevésbé tűzveszélyes: R 10
nagyon mérgező: T+
mérgező: T
ártalmas: Xn
maró: C
irritatív: Xi
túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló): R42 és/vagy R43
rákkeltő (karcinogén): Karc. Kat.
mutagén: Muta. Kat.
reprodukció-károsító (szaporodást károsító): Repr. Kat.
környezetre veszélyes: N és/vagy R52, R53 és R59
(iv) Az egyéb tulajdonságok [lásd a külön jogszabályban a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó általános követelmények között az egyéb fizikai-kémiai tulajdonságokra és az egyéb toxikológiai tulajdonságokra vonatkozó követelményeket] leírására további R-mondatok szolgálnak, de ezek hivatalosan nem képezik az osztályozás részét.
b) a címke, ideértve:
(i) az anyaghoz a külön jogszabály szerint rendelt betűjelet, amely a veszély szimbólumának és jelzésének rövid megjelölése;
(ii) R-mondatokat, amelyek a veszélyes anyagok és készítmények veszélyeinek, kockázatainak jellegére utalnak, és amelyek R betűből és az azt követő számsorból állnak a külön jogszabály szerint. A számokat egymástól kötőjel vagy törtvonal választja el:
– kötőjel (–): a különálló R-mondatokat választja el egymástól,
– törtvonal (/): a különböző R-mondatok egyetlen mondatban való megfogalmazásának lehetőségét jelenti a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően;
(iii) S-mondatokat, amelyek a veszélyes anyagok és készítmények biztonságos használatára utalnak, és amelyek S betűből és az azt követő számsorból állnak a külön jogszabály szerint. A számokat szintén kötőjel vagy törtvonal választja el egymástól; az S-mondatok jelentését a külön jogszabály határozza meg. A feltüntetett S-mondatok csak anyagokra vonatkoznak, a készítményekre vonatkozó mondatokat a külön jogszabályban foglalt, a készítményekre vonatkozó általános szabályok szerint kell kiválasztani.
A lakossági forgalomba kerülő egyes veszélyes anyagok és készítmények esetében bizonyos S-mondatok feltüntetése kötelező.
Az S1, S2 és S45 feltüntetése kötelező minden lakossági forgalomba kerülő nagyon mérgező, mérgező és maró anyag és készítmény esetében.
Az S2 és S46 feltüntetése kötelező a lakossági forgalomba kerülő összes többi veszélyes anyag és készítmény esetében, azok kivételével, amelyek csak a környezetre veszélyes besorolást kapják.
A közösségi jegyzékben az S1 és S2 mondatok zárójelben szerepelnek, ezek csak akkor hagyhatók el a címkéről, ha az anyag, illetve készítmény kizárólag ipari felhasználásra kerül forgalomba.
c) a koncentráció-határok és az azokhoz tartozó osztályozások, amelyek az adott veszélyes anyagot tartalmazó veszélyes készítmények osztályozásához szükségesek.
A koncentráció-határok az anyagnak a készítmény teljes tömegére vonatkoztatott tömegszázalékában vannak feltüntetve, kivéve, ha másképpen kerül megadásra.
Ahol koncentráció-határok nem szerepelnek, ott az egészségi és a környezeti veszélyek becslésére alkalmas, a külön jogszabály szerinti konvencionális módszerek felhasználásával megállapított koncentráció-határokat kell alkalmazni.
4. Általános magyarázó megjegyzések
Anyagcsoportok
A közösségi jegyzékben számos anyagcsoport tétel szerepel. Ilyen esetekben az osztályozási és címkézési előírások az anyagcsoport tételben szereplő anyagok mindegyikére vonatkoznak, ha azokat már forgalomba hozták, és amennyiben az anyagok szerepelnek az EINECS-, illetve ELINCS-jegyzékben. Ha egy anyagcsoport tételben szereplő anyag egy másik anyag szennyező anyagaként fordul elő, akkor az anyagcsoport tételre vonatkozó osztályozási és címkézési előírásokat ennek az anyagnak a címkézésénél figyelembe kell venni.
Egyes esetekben osztályozási és címkézési követelmények vonatkoznak olyan specifikus anyagokra, amelyeknek anyagcsoport tételhez kellene tartozniuk. Ilyen esetekben az anyag egyedi tételként jelenik meg a közösségi jegyzékben, az anyagcsoport tételnél pedig a következő bejegyzés szerepel: „a jegyzékben külön szereplőket kivéve”.
Egyes anyagok több anyagcsoport tételhez is tartozhatnak. Az ólom-oxalát (EINECS-szám: 212-413-5) például szerepel az ólom-vegyületeknél (index-szám: 082-001-00-6), valamint az oxálsavas sók között is (607-007-00-3). Ezekben az esetekben az anyag címkézése megfelel mindkét anyagcsoport tétel címkézésére vonatkozó követelményeknek. Ha az osztályozás ugyanazon veszély tekintetében eltérő, ott az anyag címkézésekor a szigorúbb osztályozást kell alkalmazni (lásd A. megjegyzés).
A közösségi jegyzékben a sókra vonatkozó tételekbe (bármilyen megnevezés alatt) mind a vízmentes, mind a hidratált alakok beletartoznak, kivéve, ha másképpen kerülnek megadásra.
ELINCS-számmal ellátott anyagok
A közösségi jegyzékben szereplő, ELINCS-számmal ellátott anyagok bejelentése külön jogszabály szerint történik. Ha egy gyártó, vagy importőr korábban nem jelentette be ezeket az anyagokat, a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe kell vennie, ha ilyen anyagokat kíván forgalomba hozni.
Az anyagok azonosításával, osztályozásával
és címkézésével kapcsolatos megjegyzések magyarázata
és címkézésével kapcsolatos megjegyzések magyarázata
A. megjegyzés:
Az anyag nevét a közösségi jegyzékben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén.
A közösségi jegyzékben előfordul a „...vegyületek”, illetve „...sók” általános megnevezés. Ilyen esetben a gyártónak, illetve a forgalmazónak a címkén a helyes kémiai elnevezést kell feltüntetnie, figyelembe véve a „2. A tételek megnevezése” című fejezetben foglaltakat.
Például: a BeCl2 (EINECS-szám: 232-116-4) esetében: berillium-klorid.
A külön jogszabály szerint alkalmazott veszélyszimbólumoknak, veszélyjeleknek, R- és S-mondatoknak minden anyag esetében meg kell felelniük a közösségi jegyzékben feltüntetetteknek.
Azon anyagok esetében, amelyek a közösségi jegyzékben szereplő anyagcsoportok valamelyikéhez tartoznak, az egyes anyagokra alkalmazott veszélyszimbólumoknak, veszélyjeleknek, R- és S-mondatoknak meg kell felelniük a közösségi jegyzék megfelelő tételénél feltüntetetteknek.
Azon anyagok esetében, amelyek a közösségi jegyzékben szereplő anyagcsoportok közül egynél többhöz is tartoznak, az egyes anyagokra alkalmazott veszélyszimbólumoknak, veszélyjeleknek, R- és S-mondatoknak meg kell felelniük mindkét megfelelő tételnél feltüntetetteknek. Ahol ugyanazon veszély tekintetében két különböző osztályozás van megadva, a szigorúbb osztályozást kell alkalmazni.
Például egy „AB” anyag („A” és „B” csoporthoz is tartozó anyag) esetén:
„A” anyagcsoport osztályozása:
Repr.Kat.1;R61, Repr.Kat.3;R62, Xn;R20/22, R33, N;R50-53
„B” anyagcsoport osztályozása:
Karc.Kat.1;R45, Repr.kat.1;R61, T;R23/25, N;R51-53
„AB” anyag osztályozása:
Karc.Kat.1;R45, Repr.Kat.1;R61, Repr.Kat.3;R62, T;R23/25, R33, N;R50-53
B. megjegyzés:
Egyes anyagok (savak, lúgok stb.) különböző koncentrációjú vizes oldatok formájában kerülnek forgalomba; ezért ezeknél az oldatoknál különböző címkézést kell alkalmazni, mivel a veszély mértéke a koncentráció függvényében változik.
A közösségi jegyzékben a B. megjegyzéssel ellátott tételek általános megnevezése a következő típusú: „...%-os salétromsav”.
Ebben az esetben a gyártónak, illetve forgalmazónak fel kell tüntetnie a címkén az oldat koncentrációját.
Például: 45%-os salétromsav.
A százalékos koncentrációt tömegszázalékban adják meg, kivéve, ha eltérően határozzák meg.
Kiegészítő adatok (pl. fajsúly, Baumé-fok) vagy leíró kifejezések (füstölgő vagy jég-) feltüntetése megengedett.
C. megjegyzés:
Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatók specifikus izomer alakjában vagy többféle izomer keverékeként.
A közösségi jegyzékben előfordul, hogy a következő típusú általános megnevezést használják: „xilenol”.
Ebben az esetben a gyártónak, illetve forgalmazónak fel kell tüntetnie a címkén, hogy az anyag egy specifikus izomer (a) vagy izomerek keveréke (b).
Például:
(a) 2,4-dimetilfenol
(b) xilenol (izomerek keveréke)
D. megjegyzés:
Egyes anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizálódásra vagy bomlásra, általában stabilizált állapotban hozzák forgalomba. Ezek az anyagok ebben az alakjukban szerepelnek a közösségi jegyzékben.
Egyes esetekben azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ebben az esetben a gyártónak, illetve forgalmazónak a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a „nem stabilizált” szavakat!
Például: metakrilsav (nem stabilizált).
E. megjegyzés:
A külön jogszabály szerint az emberek egészségét veszélyeztető specifikus hatások alapján osztályozott azon veszélyes anyagokat, amelyek a karcinogén, mutagén és/vagy reprodukció-károsító 1., illetve 2. kategóriába vannak besorolva, az E. megjegyzéssel kell ellátni, ha nagyon mérgező (T+), mérgező (T), illetve ártalmas (Xn) besorolásúak. Az ilyen anyagok esetében az R20, R21, R22, R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R40, R68 (ártalmas), R48 és R65 R-mondatot, és ezek bármely kombinációját az „is” szóval kell befejezni.
Például:
R 45-23 Rákot okozhat. Belélegezve mérgező is.
R 46-27/28 Öröklődő genetikai károsodást okozhat. Bőrrel érintkezve vagy lenyelve nagyon mérgező is.
F. megjegyzés:
Ez az anyag stabilizátort tartalmazhat. Amennyiben a stabilizátor megváltoztatja az anyagnak a közösségi jegyzék szerinti veszélyes tulajdonságait, a veszélyes készítmények címkézésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell címkével ellátni.
G. megjegyzés:
Ez az anyag forgalomba hozható robbanásveszélyes formában, amely esetben megfelelő vizsgálati módszer segítségével ki kell értékelni, és robbanásveszélyes tulajdonságra utaló címkével kell ellátni.
H. megjegyzés:
Ezen anyag osztályozása és címkézése az R-mondat(ok) által jelzett veszélyes tulajdonság(ok)ra vonatkozik, a feltüntetett veszélyességi kategóriákkal kombinálva. Az ilyen anyag gyártói, forgalmazói, illetve importálói részére a külön jogszabályban előírt követelmények az osztályozás és a címkézés minden más szempontjára is vonatkoznak. A végleges címkének a külön jogszabály szerinti feliratozási (címkézési) követelményeknek meg kell felelnie.
Ez a megjegyzés a közösségi jegyzékben feltüntetett bizonyos szén- és kőolajszármazékokra és egyes anyagcsoport tételekre vonatkozik.
J. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz benzolt (EINECS-szám: 200-753-7). E megjegyzés csak a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett szén- és kőolajszármazékokra vonatkozik.
K. megjegyzés:
A karcinogénként vagy mutagénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként vagy mutagénként osztályozva, úgy legalább a (2-)9-16 S-mondatokat kell alkalmazni. E megjegyzés a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
L. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3%-nál kevesebb, IP 346 módszer szerint mért DMSO-extraktumot tartalmaz. E megjegyzés csak a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
M. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benzo[a]-pirént (EINECS-szám: 200-028-5) tartalmaz. E megjegyzés csak a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
N. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha a teljes finomítási folyamat ismert, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem karcinogén. E megjegyzés csak a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
P. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EINECS-szám: 200-753-7) tartalmaz.
Ha az anyagot karcinogénként osztályozták, az E. megjegyzést is alkalmazni kell.
Ha az anyagot karcinogénként nem osztályozták, akkor legalább a (2-)23-24-62 S-mondatokat kell alkalmazni.
E megjegyzés csak a közösségi jegyzékben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
Q. megjegyzés:
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag teljesíti a következő feltételek egyikét:
– rövid ideig tartó inhalációs bioperzisztencia teszt kimutatja, hogy a 20 μm-nél hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 10 napnál rövidebb,
– rövid ideig tartó intratracheális instillációs bioperzisztencia teszt kimutatja, hogy a 20 μm-nél hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 40 napnál rövidebb,
– megfelelő intraperitoneális tesztben nem bizonyítottak karcinogén hatást,
– megfelelően hosszú ideig tartó inhalációs teszt során nem mutatkozik patogenitás vagy daganatos elváltozás.
R. megjegyzés
A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni olyan rostok esetében, amelyek átlagos geometriai átmérővel súlyozott hossza mínusz két standard hiba nagyobb, mint 6 μm.
S. megjegyzés
Speciális anyagok esetében (gázpalackok, tömbfémek stb.) a külön jogszabály szerinti, a speciális anyagokra vonatkozó feliratozási (címkézési) követelményeket kell alkalmazni.
A készítmények címkézésére vonatkozó megjegyzések magyarázata
A koncentráció-határok mellett jobb oldalon feltüntetett megjegyzések jelentése a következő:
1.
A megadott koncentráció vagy ennek hiányában a külön jogszabályban megadott általános koncentráció a fémelem tömegszázaléka a készítmény teljes tömegére vonatkoztatva.
2.
Az izocianátok megadott koncentrációja a szabad monomerek tömegszázaléka a készítmény teljes tömegére vonatkoztatva.
3.
A megadott koncentráció a vízben oldott kromátionok tömegszázaléka a készítmény teljes tömegére vonatkoztatva.
4.
Ezen anyagokat tartalmazó készítményeket ártalmasként kell osztályozni az R65 jelölés alkalmazásával, ha a külön jogszabály szerinti, a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó általános követelmények alapján megfelelnek az ártalmas veszélyességi kategória kritériumainak.
5.
A gáz-halmazállapotú készítmények koncentráció-határait térfogatszázalékban fejezik ki.
6.
Ezen anyagokat tartalmazó készítményekhez az R67 mondatot kell hozzárendelni, ha a külön jogszabály szerinti, a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó általános követelmények alapján megfelelnek az R67 mondat alkalmazási kritériumainak.
A. Táblázat
A kémiai elemek atomszám szerinti jegyzéke
------------
Szám Név
------------
001 Hidrogén
002 Hélium
003 Lítium
004 Berillium
005 Bór
006 Szén
007 Nitrogén
008 Oxigén
009 Fluor
010 Neon
011 Nátrium
012 Magnézium
013 Alumínium
014 Szilícium
015 Foszfor
016 Kén
017 Klór
018 Argon
019 Kálium
020 Kálcium
021 Szkandium
022 Titán
023 Vanádium
024 Króm
025 Mangán
026 Vas
027 Kobalt
028 Nikkel
029 Réz
030 Cink
031 Gallium
032 Germánium
033 Arzén
034 Szelén
035 Bróm
036 Kripton
037 Rubídium
038 Stroncium
039 Ittrium
040 Cirkónium
041 Nióbium
042 Molibdén
043 Technécium
044 Ruténium
045 Ródium
046 Palládium
047 Ezüst
048 Kadmium
049 Indium
050 Ón
051 Antimon
052 Tellur
053 Jód
054 Xenon
055 Cézium
056 Bárium
057 Lantán
058 Cérium
059 Prazeodímium
060 Neodímium
061 Prométium
062 Szamárium
063 Európium
064 Gadolínium
065 Terbium
066 Diszprózium
067 Holmium
068 Erbium
069 Túlium
070 Itterbium
071 Lutécium
072 Hafnium
073 Tantál
074 Volfrám
075 Rénium
076 Ozmium
077 Irídium
078 Platina
079 Arany
080 Higany
081 Tallium
082 Ólom
083 Bizmut
084 Polónium
085 Asztácium
086 Radon
087 Francium
088 Rádium
089 Aktínium
090 Tórium
091 Protaktínium
092 Uránium
093 Neptúnium
094 Plutónium
095 Amerícium
096 Kűrium
097 Berkélium
098 Kalifornium
099 Einsteinium
100 Fermium
101 Mendelévium
102 Nobélium
103 Laurencium
B. Táblázat
A szerves vegyületek speciális osztályozása
------------
Szám Név
------------
601 Szénhidrogének
602 Halogénezett szénhidrogének
603 Alkoholok és származékaik
604 Fenolok és származékaik
605 Aldehidek és származékaik
606 Ketonok és származékaik
607 Szerves savak és származékaik
608 Nitrilek
609 Nitro-vegyületek
610 Klórnitro-vegyületek
611 Azoxi és azo-vegyületek
612 Amin-vegyületek
613 Heterociklusos bázisok és származékaik
614 Glikozidok és alkaloidok
615 Cianátok és izocianátok
616 Amidok és származékaik
617 Szerves peroxidok
647 Enzimek
648 Komplex kőszén származékok
649 Komplex olaj származékok
650 Különböző anyagok
2. számú melléklet a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelethez3
Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke
1
A rendeletet a 25/2010. (V. 12.) EüM rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte 2010. május 20. napjával.
2
A 3. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának 73. pontja hatályon kívül helyezte.
3
A 2. számú melléklet a Magyar Közlöny 2006. évi 18. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás