3/2006. (FVÉ 6.) FVM utasítás

1. § (1) Határozattal kell elutasítani azokat a kérelmeket, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások szerint nem teljesíthetőek (pl. az osztatlan közös földtulajdon nem a részarány földkiadás során keletkezett).

(2) Az Fkbt. 12/K. §-a értelmében nem teljesíthető a kérelem, és ugyancsak határozattal kell elutasítani abban az esetben, ha a kérelemmel érintett, osztatlan közös tulajdonú földrészlet korábban lefolytatott, és jogerősen befejeződött, közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás során keletkezett

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtott folyamatban lévő, valamint a c) pontja szerint folyamatban lévő ügy esetében az eljárás csak az ügy jogerős befejezése után folytatható le.

(4) Ha a tulajdoni hányad már nem az önálló ingatlan kialakítására kérelmet benyújtó tulajdonában van (elidegenítette, örökül hagyta stb.), úgy az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost (vagyonkezelőt) – ha ez korábban nem történt meg – nyilatkoztatni kell arról, hogy jogutódként fenntartja-e a kérelmet.

(5) Ha a jogutód az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg, vagy a jogutódok között vita van, úgy a kérelmet a jelen eljárás lefolytatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A határidőn kívül (március 2.-december 31. között) a földhivatalhoz érkezett önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmeket úgy kell kezelni, mintha azok a következő évben, a kérelem benyújtására nyitva álló határidőben érkeztek volna.

2. § (1) A települések kisorsolt sorrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet a megyei, illetve fővárosi földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) „földhivatali általános” számkeretre (20.001-27.000) iktatja. Ebbe az ügyiratba kerül bele az üggyel kapcsolatos, a megyei földhivatalnál keletkezett összes ügyirat.

(2) A megyei földhivatal a települések kisorsolt sorrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet megküldi az illetékességi területéhez tartozó körzeti földhivataloknak, illetve a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatalának (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal).

3. § (1) A körzeti földhivatal a megyei földhivatal által megküldött – a települések kisorsolt sorrendjét tartalmazó – jegyzőkönyvet „földhivatali általános” számkeretre (20.001-27.000) iktatja.

(2) A körzeti földhivatal a települések kisorsolt sorrendjének közhírré tételéről a helyben szokásos módon gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos intézkedését tartalmazó irato(ka)t az (1) bekezdésben foglalt ügyirathoz – a 3/1999. (FVM.É. 8.) FVM utasítás 2. sz. melléklet I. fejezetének értelmező rendelkezése szerint – kell szerelni.

4. § (1) A körzeti földhivatal minden egyes érintett földrészletnek, a földmérési ügykör számkeret 8001-gyel kezdődő tartományában önálló iktatószámú (főszámú) ügyiratot nyit meg, „az Fkbt. szerinti osztatlan közös tulajdon megszüntetése” elnevezésű tárgykörrel. Ehhez az ügyirathoz kell szerelni (belehelyezni) minden, az adott földrészlet vonatkozásában beérkezett, önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet.

(2) Amennyiben a kérelmező egy kérelemben több földrészlet vonatkozásában is kérte a megosztást, úgy a szerelést az elsőként feltüntetett földrészlet esetében kell végrehajtani. A többi földrészletre vonatkozóan a kérelem hitelesített („az eredetivel mindenben egyező” felirattal ellátott) másolatát kell szerelni a megfelelő ügyirathoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti főszám alszámaira kell iktatni:

(4) Ha a földmérési helyszínelés eredményeképpen felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására van szükség, úgy azt külön eljárásban kell lefolytatni, és az ezzel kapcsolatos ügyirat önálló (nem a 8000-es tartományba tartozó!) földmérési főszámot kap.

5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául a sorsolási jegyzőkönyv, annak mellékletei, valamint a záradékolt változási vázrajz szolgál.

(2) Az önálló ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében az (1) bekezdésben foglalt iratokat a Földmérési Osztály kísérőlevéllel adja át az Ingatlan-nyilvántartási Osztály részére. Iktatása ingatlan-nyilvántartási számkeretben, főszámon történik, és ekkor kell a széljegyzést is elvégezni.

(3) A bejegyző határozat postázásával egyidejűleg a határozat egy példányát az Ingatlan-nyilvántartási Osztály megküldi a Földmérési Osztálynak végleges térképi átvezetésre. A határozatot a 4. § (1) bekezdésében foglalt főszám alszámára kell iktatni.

6. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos valamennyi iratot „Nem selejtezhető” iratként kell kezelni. A földmérési számkeretben iktatott iratot 116.0, az ingatlan-nyilvántartási számkeretben iktatottakat 21.0 irattári jellel kell ellátni.

(2) Az eljárás és az iratkezelés során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az irat-kapcsolatokra (szerelések, csatolások, hivatkozások, kapcsolatos számok feltüntetése stb.).

7. § (1) A megosztással érintett földrészleteket a földhivatal a földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet, illetve a 12.035/2/1992. Útmutatóban leírtak értelemszerű alkalmazásával előkészíti.

(2) Amennyiben az adott földrészletre vonatkozóan – egy éven belül záradékolt változási munkarész szerint – „előzetesként” térképezett változás található az ingatlan-nyilvántartási térképen, de bejegyzési kérelem nem érkezett a körzeti földhivatalhoz, úgy a munka folytathatósága érdekében – megfelelő tájékoztatással – nyilatkoztatni kell a változási vázrajz benyújtóját, illetve érdekeltjeit, hogy fenntartják-e a változás iránti igényt. Amennyiben ezt nem vonják vissza, úgy a munka csak a záradékolás érvényességének letelte után folytatható.

(3) Ha a természetben az ingatlan-nyilvántartási térképen nem ábrázolt árok, csatorna, út vagy egyéb, kivettnek minősülő részlet található, és az nem felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, azokat egyedileg kell vizsgálni, s az önálló földrészletté alakítással, valamint a tulajdonjoggal kapcsolatos döntést az érintettekkel történő egyeztetések után kell meghozni. Anyaggödör esetében az önálló földrészletté alakítás nem szükséges, de a területet 0 AK értékkel kell kezelni.

(4) A földmérési helyszínelés során a helyszíni használatot be kell mérni, ide értve azokat az ültetvényeket, szőlősorokat, amelyek már a részarány földkiadáskor is azok voltak. Ezek olyan fontos adottságok és körülmények, melyek alapvetően befolyásolják a megosztás kiinduló helyének meghatározását, illetve az egész eljárás végrehajtását. Ezért ezekre különös figyelmet kell fordítani, és elő kell segíteni, hogy a kérelmező tulajdonostársak között egyezség jöjjön létre. Ültetvények és szőlősorok esetében az értékarányos területosztás nem alkalmazható mechanikusan, azonban az ettől való eltérést az érintettekkel el kell fogadtatni. Az eltérés nem járhat a visszamaradó földrészlet tulajdonosai tulajdonának csökkenésével. Ha az érintettek a csökkenést nem fogadják el és az egyezség nem jön létre, úgy az Fkbt. vonatkozó rendelkezésének megfelelően kell eljárni.

(5) A mezőgazdászi helyszínelés során különös figyelmet kell fordítani azokra a körülményekre, amelyek az osztás-irány meghatározását befolyásolják.

(6) A megosztás kiindulási helyét és az osztásirányt tartalmazó határozatot a földmérési és a mezőgazdászi szempontú helyszínelés eredményének, továbbá a szakhatóság (Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat) előzetes – helyszínelés alapján kialakított – véleményének figyelembevételével kell előkészíteni, és hozzájárulásával meghozni. A határozat közszemlére tételének időtartama 15 nap.

8. § (1) A körzeti földhivatal az érintett földrészletek vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásból megállapítja az oda bejegyzett jogok jogosultjainak és – az Fkbt. 13. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével – azon érintett szakhatóságok körét, akiknek a hozzájárulását a megosztáshoz be kell szereznie.

(2) A körzeti földhivatal – igazolható módon – megkeresi az érintett szakhatóságot, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjait és számukra határidőt kitűzve megkéri a hozzájárulást. Egyidejűleg tájékoztatja a jog jogosultját arról, hogy a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 93. § (3) bekezdése szerint a földhivatal vélelmezi a hozzájárulást, ha a jogosult a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik.

(3) A szakhatósági véleményezés, illetve a megosztás során külön figyelmet kell fordítani a földmérési jelekkel, valamint a földminősítési mintaterekkel kapcsolatos használati jogra, továbbá a szolgalmi jogokra, illetve ezek visszajegyzésére is. A földmérési jel lehetőleg a megosztás után is csak egyetlen földrészlet területére essen és ügyelni kell arra, hogy a használati jog a megosztás után keletkezett új ingatlan tulajdoni lapjára visszajegyzésre kerüljön.

(4) Az Fkbt. 13/A. §-a értelmében a megosztáshoz nem szükséges az építésügyi hatóság hozzájárulása, azonban a belterületi földrészletek megosztása során figyelembe kell venni a vonatkozó, jóváhagyott szabályozási tervet, és szükség esetén ki kell kérni az építésügyi hatóság véleményét. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az adott földrészletre vonatkozóan telekalakítási tilalom van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.

(5) Az új önálló ingatlanok megközelíthetőségét szolgáló utak kialakítása érdekében előzetesen egyeztetni kell a települési önkormányzat jegyzőjével, és szükség esetén a területileg illetékes országos és helyi közutak létesítésével, engedélyezésével megbízott szervezettel (Közlekedési Főfelügyelet, Közútkezelő Kht. stb.).

(6) A szakhatósági hozzájárulásokat szükség szerint, de lehetőleg a 7. § (6) bekezdésében foglalt határozat meghozatala előtt kell beszerezni.

(7) Az eljárást a hozzájárulások, illetve a vélelmezhető hozzájárulások teljes körű megléte esetén lehet folytatni.

(8) Az eljárást megszüntetni (jogok jogosultjainak hozzájárulása hiányában, belterületen az építési hatóság hozzájárulása hiányában stb.) határozattal kell, melyben a jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell.

9. § (1) Ha az adott földrészletben önálló ingatlan kialakítását kérők egyezséget nem nyújtottak be, úgy a sorsolás helyszínéről és időpontjáról szóló értesítésben kell tájékoztatni őket arról, hogy még a sorsolás előtt is van lehetőségük ennek megkötésére, amit – adott esetben – a földhivatal jegyzőkönyvbe foglal. Ez esetben sorsolásra nincs szükség.

(2) Részegyezségnek megfelelő megosztásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részegyezség nem ellentétes a jogszabályokkal, megfelel a műszaki követelményeknek, illetve, ha ahhoz minden érintett (a részegyezség megkötésében részt nem vevő többi kérelmező) hozzájárult.

(3) A R. 5. § (1) bekezdésében foglalt értesítésben fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy

(4) A sorsolást a körzeti földhivatalnál vagy a helyi polgármesteri hivatalban, illetve – nagy számú érintett esetében – alkalmas befogadóképességű helyiségben (művelődési ház, iskola stb.) célszerű megtartani.

(5) A sorsolás lebonyolítása több földhivatali szakember közreműködését igényli (a kérelmezőket az eljárás céljáról, a megosztás feltételeiről, a sorsolással kapcsolatos jogi és szakmai kérdésekről tájékoztatni kell az értékarányos területosztó program segítségével a sorsolást számítógéppel követni kell, az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni stb.). A földhivatal sorsolási bizottságot alakít az említett feladatokat ellátó személyekből, továbbá felkérheti az eljárásban való részvételre a helyi önkormányzat jegyzőjét vagy annak megbízottját. (Ennek az utak kialakítása, illetve azok önkormányzati tulajdonba adása miatt lehet haszna, jelentősége.) A bizottság tagja a kérelmezők maguk közül választott képviselője is, ha élnek az R. 5. § (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel.

(6) A megosztást értékarányosan (AK szerint) kell elvégezni. Ettől eltérni csak teljes körű egyezség, tehát a földrészlet összes tulajdonostársának egyező akarata esetén szabad, ide nem értve az ültetvényekkel kapcsolatos, a 7. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(7) A sorsolás megkezdése előtt ismertetni kell a megjelentekkel

(8) Az ismertetett körülményekre tekintettel nyilatkoztatni kell a megjelenteket, hogy továbbra is fenntartják-e kérelmüket, illetve az egyezséget. A kérelmét visszavonó tulajdonostárs kimarad az eljárásból és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a kérelem visszavonásának tényét. Az eljárás a többi tulajdonostárs vonatkozásában – egyezséggel vagy sorsolással – lefolytatható.

(9) A sorsolást egyszerű, követhető módon kell lebonyolítani (urna, kalap stb.). Az urnában azon tulajdonosok nevét (vagy sorszámát) kell elhelyezni, akik az önálló ingatlan kialakítását kérték. Ha többen egy tagban kérik az összeszámított tulajdoni hányaduknak megfelelő önálló ingatlan kialakítását, akkor ők egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra.

(10) A sorsolási jegyzőkönyvet (melyet egyezség esetén is fel kell venni), a sorsolási bizottság tagjai írják alá.

Egyezség esetén:

(11) A R. 5. § (6) bekezdésében említett közszemlére kell tenni a sorsolási jegyzőkönyv (ide nem értve az egyezséget tartalmazó sorsolási jegyzőkönyvet) mellett a térképvázlatot (hardcopy-t) is.

(12) A sorsolás akkor tekintendő „lebonyolítottnak”, amikor az elkészült sorsolási jegyzőkönyvet, illetve a közjegyző által készített jegyzőkönyv hiteles másolatát közszemlére tették. A kifogás benyújtására nyitva álló 48 órás határidőbe a munkaszüneti napokat beszámítani nem szabad. A közszemléről történő levétel napján postán feladott kifogást el kell fogadni.

(13) A körzeti földhivatal a sorsolás ellen benyújtott kifogást a jegyzőkönyvvel, illetve annak mellékleteivel együtt 8 munkanapon belül a megyei földhivatalhoz továbbítja.

(14) A megyei földhivatal eljárásában alapvetően a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakra alapozva hozza meg döntését, de szükség esetén meghallgathatja a kifogás benyújtóját, a sorsolási bizottság tagjait, valamint más érintetteket is. A meghallgatásról a Ket. 39. §-a szerinti jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni.

(15) A kifogást legkésőbb a megyei földhivatalhoz történt érkezése után 15 nappal, határozatba foglalva kell elbírálni. Az érdemi döntéssel a II. fokú hatóság a sorsolás eredményét helybenhagyja, vagy megsemmisíti és ezzel egyidejűleg új eljárást rendel el.

(16) A földhivatali munka csak abban az esetben folytatható, ha a kifogással kapcsolatos eljárás jogerősen lezárult.

10. § (1) Az Fkbt. 12/F. § (10) bekezdésében foglaltak szerint a körzeti földhivatal a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, és a záradékolt változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények megosztás utáni visszajegyzéséről az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(3) A változási vázrajzon – az egyébként szükséges és megkövetelt – tulajdonosi aláírásokat ezen eljárásban a sorsolási jegyzőkönyv pótolja. A változási vázrajz záradékolásában nem vehet részt az, aki annak elkészítésében közreműködött.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogcímeként az eredeti jogcím mellett fel kell tüntetni a „1993. évi II. tv. 12/E. §.” szöveget is.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 24. pontja alapján illetékmentes. Ha az eljárás során tulajdonjog átruházás is megvalósul, úgy a körzeti földhivatal a vonatkozó okiratokat köteles megküldeni az illetékhivatalnak, az illeték kiszabása céljából. Erről az érintetteket tájékoztatni kell.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a változási vázrajzot az Inytv. 52. §-a szerint kézbesíteni kell.

(7) A határozathoz mellékelni kell egy tájékoztatót, amelyben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

(8) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, földmérési jelek használati jogával érintett földrészletek tulajdonosait – lehetőleg a bemutatás alkalmával – írásban tájékoztatni kell az alappontokkal kapcsolatos – a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 20. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeikről.

11. § Ez az utasítás a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Budapest, 2006. március 17.