3/2006. (MüK. 2.) FMM utasítás
a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban, és az ágazati irányítása alá tartozó szervezeteknél foglalkoztatott köztisztviselők 2006. évi tevékenységét meghatározó kiemelt célokról*
2006.02.01.
1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban és a miniszter ágazati irányítása alá tartozó szervezeteknél foglalkoztatott köztisztviselők 2006. évi teljesítménykövetelményeinek alapját képező kiemelt célok meghatározásáról jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint rendelkezem.
2. § Az utasítás hatálya kiterjed a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központok és kirendeltségeik állományába tartozó köztisztviselőkre.
3. § Az utasításban és a mellékletében foglalt célok végrehajtásáért - az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok igazgatói a felelősek. Az utasítás és melléklete tartalmáról a köztisztviselők a munkáltatói jogkört gyakorló vezető útján értesülnek.
4. § Ez az utasítás 2006. február 1-jén lép hatályba.
Csizmár Gábor s. k.,
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 3/2006. sz. foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri utasításhoz
I.
A TELJESÍTMÉNYKITŰZÉSEK
ÉS ÉRTÉKELÉSEK RENDJE
A 2006. ÉVI KIEMELT CÉLOK
1. A teljesítménykitűzés és értékelés célja
A teljesítménykitűzés és az értékelés célja, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34. §-ban foglalt rendelkezések alapján a szervezet kiemelt éves céljai, ennek alapján az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásra kerüljenek, és az elvégzett munkát a munkáltatói jogkör gyakorlója év végén összességében értékelje. 2. A hatékony teljesítmény projekt célmeghatározásának követelménye és folyamatrendszere
1. Elsődleges célok:
a) Szervezeten (főosztályon) belüli munkaköri szerepek tisztázása (feladatok ellátásához szükséges tudásszint, személyiségi jegyek és a kompetenciák meghatározása).
b) Munkaköri célok meghatározása (miért létezik a munkakör).
c) Valamennyi köztisztviselő számára a feladatalapú munkavégzés, illetve a konkrét teljesítmény meghatározás kijelölése.
Az éves időszakra szóló teljesítmény meghatározása, illetve írásban történő kijelölése előtt a vezető feladata, hogy valamennyi munkatársával ismertesse meg a szervezeti egységre, illetve valamennyi munkatársra vonatkozó:
- főbb stratégiai célkitűzéseket,
- a főosztályi szervezet tárgyévben elvégzendő feladatait,
- az egyénre szabott elvárt eredményeket,
- a jó munkavégzés mércéjét (mikor, mely esetben végezzük jól a munkánkat),
- a munkakör ellátáshoz szükséges tudást, tapasztalatot, ismeretet, kompetenciákat, továbbá
- a munkakör betöltésekor elvárt viselkedést.
2. Másodlagos célok:
- a feladat pontos, egzakt meghatározása,
- a végrehajtás segítése,
- a munkafolyamat ellenőrzése, számonkérése,
- felszínre hozza az állomány-tudás, ismeret és kompetencia állapotát,
- projektekben és teamekben való munkavégzés emberi- erőforrás összetételét segíti.
3. A vezető szempontjából a teljesítmény-kitűzés és értékelés fő céljai:
- reális, konkrét félreérthetetlen célok meghatározása,
- a szervezeti teljesítmény javítása,
- elősegíti az ésszerű karrierfejlesztést,
- illetmény differenciálás alapjául szolgál,
- segíti a képzési továbbképzési irány meghatározását,
- segíti a szervezeten belüli kommunikációt,
- szabályozza a feladat és hatáskör személyre szabottságát,
- stabil struktúrát biztosít, amelynek keretében lehet munkát tervezni és szervezni,
- reális, mérhető eredmények kitűzésére ösztönöz,
- a munkatársak fejlesztése jelenlegi munkakörükben, felkészítésük összetettebb feladatok ellátására.
4. A köztisztviselő szempontjából a teljesítménykitűzés és értékelés célja, eredménye:
- a feladat személyre szabott kitűzése,
- motivációs hatása,
- világos stratégia és küldetés ismerete,
- kitűzött célokhoz, szervekhez való igazodás,
- kompetenciák fejlesztése, úgy mint hitelesség, etikusság, felelősségvállalás, probléma-megoldás,
- visszajelzés az elért eredményekről,
- a teljesítmény javítása,
- egyéni teljesítmény-javítás, képzési orientáció.
A vezető és a köztisztviselő együttes célja, hogy a teljesítménykitűzés és értékelés a szervezeti célok végrehajtását szolgálja. Ez közös feladat, és egyeztetés keretében teljesülhet csupán.
3. Eljárási rendelkezések
3.1. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a tárgyévi kiemelt célok alapján legkésőbb tárgy év február 28-ig kell elkészíteni a köztisztviselő tárgyévi teljesítmény-célkitűzését, a 2. sz. melléklet szerinti teljesítmény-értékelő lapon. 3.2. A teljesítményértékelésnek 3 szintje ajánlott:
a) önértékelés,
b) közvetlen vezető értékelése
c) a munkáltatói jogkör gyakorlójának értékelése, együtt az értékelt személlyel.
3.3. A teljesítményértékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni, amelynek egy példányát a köztisztviselő, egy példányt a munkáltatói jogkör gyakorlója, egy példányt az érintett köztisztviselő személyi anyagában kell elhelyezni.
3.4. Az 50 pontos maximális pontszámot figyelembe véve, átlag (40 pont) alatti teljesítmény esetén az alapilletmény nem emelhető. Átlag feletti (40 pont és afeletti) teljesítmény esetén az alapilletmény nem csökkenthető.
3.5. A köztisztviselő a teljesítményértékelés megállapításaival kapcsolatban véleményt nyilváníthat. A véleményt az okmányra rá kell vezetni, abban az esetben is, ha a köztisztviselő jogvitát nem kíván kezdeményezni.
3.6. A munkáltatói jogkör gyakorlása a teljesítmény-követelmények kiadása és a teljesítményértékelés tekintetében, az SzMSz rendelkezéseknek megfelelően átruházható (de az átruházott jogkör tovább már nem adható).
3.7. A munkáltatói jogkör gyakorlója - át nem ruházható hatáskörben - a személyi juttatások előirányzatán belül a teljesítményértékeléstől függően, a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Magasabb vezető beosztású köztisztviselők esetében a Ktv. 43. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. 3.8. A teljesítménykövetelmények meghatározásával egy időben aktualizálni kell a köztisztviselők munkaköri leírásait.
3.9. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok koordinálása, a nyilvántartások vezetésének megszervezése a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének kötelessége.
II.
A 2006. ÉVI KIEMELT CÉLOK
1. Az FMM vonatkozásában
1.1. A foglalkoztatási szint növelése, az inaktivitás csökkentése, a foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása érdekében koncepciót kell kidolgozni a foglalkoztatáspolitika alakítására, a támogató- és ösztönző-rendszerek szabályozására vonatkozóan. A célok megvalósítása során hasznosítani kell az Európai Uniós elvárásokat és tapasztalatokat.
1.2. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a más tárcáknál folyó stratégiák kidolgozása során következetesen érvényesíteni kell a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó javaslatokat.
1.3. Ki kell dolgozni a 2007-2013-as évekre vonatkozó Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Programot, és a következő két évben az Operatív Program keretében tervezett intézkedéseket.
1.4. El kell végezni a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény átfogó felülvizsgálatát - különös tekintettel a foglalkoztatást elősegítő támogatási rendszer átalakítására - és javaslatot kell tenni a jogszabály-előkészítési feladatokra. 1.5. Munkahelyteremtő támogatási programokat kell kidolgozni és működtetni, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások foglalkoztató-képességének növelésére, valamint a jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek foglalkoztatási helyzetének javítására.
1.6. Munkaerő-piaci válsághelyzeteket kezelő, munkahelymegőrzést támogató, foglalkoztatási szerkezetváltást elősegítő központi programokat kell kidolgozni és működtetni a nagyobb létszámú leépítések megakadályozása, a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkaerő-piaci pozíciójának javítása, tartósan munkanélkülivé válásuk megelőzése, újbóli elhelyezkedésük elérése érdekében.
1.7. Hosszú és középtávú foglalkoztatási prognózisokat kell készíteni.
1.8. A közigazgatási egyeztetések során minden releváns kormányzati intézkedésnél szükséges megvizsgálni és mérlegelni az adott intézkedés foglalkoztatási következményeit, és következetesen érvényesíteni kell a foglalkoztatáspolitikai szempontokat.
1.9. Eredményesen össze kell hangolni az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységet, az Országos Érdekegyeztető Tanács hatékony működését, biztosítani kell a Gazdasági és Szociális Tanács munkájában való részvételt. Törekedni kell a társadalmi párbeszéd kiszélesítésére, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének szervezeti, pénzügyi és jogi feltételeit továbbra is biztosítani kell, erősíteni kell a civil szervezetekkel való együttműködést, a forrásszerző képességet. Gondoskodni kell az MKDSZ további eredményes működtetéséről.
1.10. A keresetalakulás folyamatait rendszeresen figyelemmel kell kísérni és elemezni, ennek alapján javaslatokat kell kidolgozni a verseny- és a közszféra következő évi és hosszabb távú bér- jövedelempolitikájára, valamint a bérmeghatározási rendszerek központi szabályozású eszközeire.
1.11. Törekedni kell a nemek közötti munkapiaci különbségek és a foglalkozási szegregáció csökkentésére, amelyhez hatékonyan fel kell használni az Equal program biztosította forrásokat.
1.12. Az új támogatási rendszerekkel hatékonyan elő kell segíteni a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, elhelyezkedését. Össze kell hangolni a roma foglalkoztatási programokat, gondoskodni kell azok hatékony működtetéséről, eredményesen kell koordinálni az ezzel kapcsolatos tárcaszintű feladatokat.
1.13. Az egész életen át-tartó tanulás jegyében, célzott felnőttképzési programokat kell kidolgozni, különös tekintettel az elhelyezkedés szempontjából hátrányos helyzetben lévő emberek képzésére, átképzésére és ezzel összefüggésben az egész képzési rendszer fejlesztésére. A stratégiai tervezés során meg kell teremteni a munkaerő-kereslet és a képzés-tervezése közötti összhangot. A változó képzési igényekkel párhuzamosan fejleszteni kell a meglévő képzési intézményrendszert.
1.14. Biztosítani kell a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programok eredményes végrehajtását, a pályázatok gyors lebonyolítását, a szerződések határidőre történő megkötését és a kifizetések jogszerűségét, folyamatosságát. Gondoskodni kell a rendelkezésre álló uniós források teljes körű felhasználásáról. Hatékonyan össze kell hangolni az Irányító Hatóság és az Operatív Program intézkedéseiben közreműködő szervezetek tevékenységét, valamint az intézményrendszert fel kell készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtására.
1.15. Kiemelten kell kezelni az Európai Uniós csatlakozást követő tárca-, valamint tárcaközi feladatokat, ezen belül a munkaerő szabad áramlásával összefüggő tagországokkal történő egyeztetéseket, valamint a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekben foglalt programok folyamatos végrehajtását. Törekedni kell a nemzetközi munkaügyi szervezettel, ILO-val való együttműködés elmélyítésére, az ILO Igazgató Tanácsában folytatott eredményes munkára, hatékonyan közre kell működni a nemzetközi munkaügyi egyezmények végrehajtásában.
1.16. A Közmunka Tanács gondoskodjon a közmunkaprogramok támogatási rendszerének további hatékony működtetéséről, segítse elő és bővítse a hátrányos helyzetben lévő, alacsony képzettséggel rendelkező emberek közmunka-programok keretében történő mind szélesebb körű foglalkoztatását.
1.17. A jogszabály-előkészítési, a jogalkotási feladatok ellátása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alkalmazni rendelt, vagy ajánlott Európai Uniós normák átvételére.
1.18. Teljes körűen ki kell dolgozni az ágazatra vonatkozó fejezeti szintű átfogó képzési koncepciót és folyamatosan gondoskodni azok végrehajtásáról.
2. Kiemelt ágazati célok az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vonatkozásában
2.1. Hatékonyabb állásfeltáró munkával növelni kell a bejelentett álláshelyek számát, a munkaerő igények szakszerű, minél rövidebb időn belüli betöltése érdekében.
2.2. A Megállapodásos Eredménycélokkal történő Vezetési rendszer keretében a munkaerő-piaci környezet jobb megismerése, a helyi gazdasági és területfejlesztési célok és a humán erőforrás minél jobb összehangolásában való hatékony közreműködés.
2.3. Növelni kell az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak felkészültségét a szolgáltatások országosan egységes, magas színvonalú biztosítása érdekében.
2.4. A kiemelt célok megvalósítása során - a minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával - javítani kell a szolgáltatások színvonalát, a munkavégzés hatékonyságát.
2.5. Az újfajta támogató- és ösztönző rendszerekkel csökkenteni kell a tartósan munkanélkülivé válók arányát, javítani kell munkaerő-piaci pozíciójukat.
2.6. Elő kell segíteni a fiatalok pályakezdését, az iskolai tanulmányok vagy átképzés befejezését követő mielőbbi munkába állását.
2.7. Javítani kell az idősebb korú munkavállalók foglalkoztatási aktivitását, „Az 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése” központi program tapasztalatainak és eredményeinek felhasználásával.
2.8. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, különösen a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósításának megszűnését követő újbóli elhelyezkedés elősegítésére.
2.9. Támogatni kell a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élő emberek mihamarabbi elhelyezkedését, átképzését, elő kell segíteni a munkaerő-piaci beilleszkedését.
2.10. Javítani kell a romák foglalkoztathatósági feltételein, foglalkoztatási helyzetén, bővíteni kell a támogatott és nem támogatott foglalkoztatási lehetőségeiket, gondoskodni kell a rendelkezésre álló források növeléséről és koordinációjáról.
2.11. Az elhelyezkedés és a gazdaság versenyképességének érdekében képzésekkel kell javítani a munkaerő alkalmazkodó képességét, amelyben nagyobb szerepet kell vállalni a regionális képző központoknak.
3. Kiemelt ágazati célok az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervei vonatkozásában
Általános célok
3.1. Az ellenőrzések végrehajtását az egységesség, a következetesség, a szankcionálásban a fokozatosság és az arányosság jellemezze.
3.2. A hatékonyság érdekében alkalmazni kell az új ellenőrzési módszereket, figyelembe véve, hogy az ellenőrzés eredményességét a helyszíni munka alapozza meg.
3.3. Meg kell követelni a hatósági intézkedések végrehajtását, nyomatékosan intézkedni kell a bírságok befizetésének realizálása érdekében.
Célok a munkaügyi ellenőrzések tekintetében
3.4. Az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás kiemelt ellenőrzése.
3.5. A munkavállalókat érintő súlyos jogsértések széles körű - a szabálytalansággal érintett létszám legalább 40%-ában történő - feltárása.
3.6. A szabálytalansággal érintett munkáltatói, munkavállalói és az ellenőrzésbe vont munkáltatói, munkavállalói létszám arányának legalább 60%-ra történő növelése.
Célok a munkabiztonsági ellenőrzések tekintetében
3.7. A megelőzés elvének érvényre juttatása a súlyos veszélyeztetést jelentő kockázatok - leesés, beesés, áramütés, stb. - feltárásával.
3.8. A kiemelt ágazatok - építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar - fokozott ellenőrzése, amely az ellenőrzések legalább 2/3 részét fedi le.
3.9. Az intézkedések legalább 50%-a a súlyos jogsértésekre épüljön.
2. számú melléklet a 3/2006. sz. foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri utasításhoz
Ajánlott minta
TELJESÍTMÉNYKITŰZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ LAP
a 2006. évre
A köztisztviselő |
Neve: |
Besorolási osztálya: ............................................................ Besorolási fokozata: ........................................................ |
Vezetői megbízása, kinevezése: |
Alapilletménye: ................................... Ft, jelenlegi illetmény-beállási szintje: .................................. %. |
A munkáltatói jogkör gyakorlója (a teljesítménykövetelményt meghatározó, a teljesítményértékelést elvégző vezető) |
Neve: |
Beosztása: |
A munkáltató jogkör átruházója: |
A munkáltatói jogkör írásbeli átruházásának időpontja: .............................. év ................................... hó ............... nap |
|
|
Második rész |
|
A köztisztviselő munkakörét érintő éves szintre meghatározott céljai: |
1. |
2. |
3. |
4. |
A köztisztviselő munkaköre (a kinevezés alapján): |
A köztisztviselő feladatköre (a munkaköri leírás alapján): |
|
|
Harmadik rész |
|
A köztisztviselőnek a teljesítményértékelési időszakra megállapított feladatai (az ágazati célok, valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatok alapján) |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
Elérhető összpontszám értéke: 50 pont |
A köztisztviselő által elvégzendő feladatok szakmai követelményei (a feladatok elvégzése módjának összegzése): |
1. |
2. |
Budapest, 200… év ……………… hó ….. nap |
|
|
.......................................................................... értékelő vezető
|
A …….. évre velem szemben megállapított teljesítménykövetelményeket megismertem és tudomásul vettem.
|
Budapest, 200… év ……………… hó ….. nap |
......................................................................... értékelt köztisztviselő
|
Negyedik rész |
|
Az elvégzett feladatok mennyiségi és minőségi szempontú, feladatonkénti értékelése: |
1. |
|
|
Pontszám: |
2. |
|
|
Pontszám: |
3. |
|
|
Pontszám: |
4. |
|
|
Pontszám: |
5. |
|
|
Pontszám: |
6. |
|
|
Pontszám: |
7. |
|
|
Pontszám: |
8. |
|
|
Pontszám: |
9. |
|
|
Pontszám: |
10. |
|
|
Pontszám: |
Maximálisan elérhető pontszám: 50 pont |
|
A teljesítmény-értékelés összegzése: |
|
|
|
Elért összpontszám: |
|
A munkateljesítmény javítása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója által javasolt szempontok és intézkedések összegzése: |
|
|
|
|
Az egyéni teljesítmény javítására szolgáló képzési, továbbképzés, illetve vezetőképzési forma megjelölése: |
|
|
|
Tájékoztatom, hogy a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a munkaügyi bírósághoz benyújtandó keresettel - közszolgálati jogvitát indíthat a Ktv. 34. § (7) bekezdése, valamint 59. § (3) bekezdésének c) pontja alapján.
Budapest, 200… év ……………… hó ….. nap |
|
|
…………………………………. értékelő vezető |
Az értékelt köztisztviselő észrevételei, megjegyzései:
(A köztisztviselő csak a valótlan tényeket vagy hibás megállapításokat vitathatja, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó értékelést nem.)
A ….. évre meghatározott teljesítmény-értékelési iratot a mai napon átvettem:
|
Budapest, 200… év ……………… hó ….. nap
|
…………………………………. értékelt köztisztviselő |
A teljesítmény-követelmények értékelésének módszere
A teljesítményértékelés célja kettős:
- a köztisztviselő illetményének 100%-tól bármely irányban (±) való eltérítése 2003-tól kezdődően csak teljesítményértékelés alapján lehetséges;
- a köztisztviselő és a vezető személyes megbeszélés során értékelje a köztisztviselő teljesítményét, ezáltal a köztisztviselő számára közösen kialakított, megfelelő motiváló erővel bíró karrier-kép felvázolása történjen meg.
A köztisztviselő teljesítményét évente, munkakörének és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott kiemelt célok figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kell írásban értékelni. Mind a teljesítménykövetelmények meghatározását, mind az értékelést a köztisztviselővel közösen, történő személyes megbeszélés során kell tisztázni. Törekedni kell arra, hogy ezek az aktusok ne legyenek formálisak, a köztisztviselő álláspontja is megjelenjen az írásos anyagban!
Ennek megfelelően az értékelő ívet is két részletben kell kitölteni.
I. Az év eleji teljesítménykövetelmény meghatározása
Határideje: legkésőbb tárgyév február 28-ig.
A köztisztviselő adatai: szükség esetén a Humánpolitikai Főosztály segítséget nyújt e rovatok kitöltéséhez.
A minisztériumnak a köztisztviselő munkakörét érintő éves céljai: a miniszter által megállapított, a tárgyévre vonatkozó kiemelt célok közül azokat kell feltüntetni, amelyek végrehajtásában az értékelendő köztisztviselő részt vesz.
A köztisztviselő munkaköre és feladatköre a munkaköri leírásban szereplő adatok alapján nevezendő meg.
A köztisztviselő teljesítményértékelési időszakra megállapított feladatai a kiemelt célok, valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatok alapján: a munkaköri leírásban foglalt feladatok közül az értékelésre kiválasztott, a minisztérium fent megjelölt éves céljaival összefüggő feladatai. Az itt szereplő feladatok nem egyezhetnek meg a munkaköri leírásban általánosan felsoroltakkal, hanem annál konkrétabbnak, az adott naptári évben felmerülő feladatnak kell lenniük (ld. a későbbi példát is).
A köztisztviselő által elvégzendő feladatok szakmai követelményei: a feladatok elvégzése módjának összegzése.
Aláírások: a munkáltatói jogkör gyakorlója aláírásával tanúsítja a teljesítménykövetelmények meghatározását, és az értékelt köztisztviselővel is aláíratja, hogy azokat megismerte. Ezt követően a köztisztviselő részére egy másolati példányt át kell adni és tájékoztatni kell arról, hogy tevékenységét a vezető az év folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelölt szempontok alapján.
II. Év közbeni teendők
Tekintettel arra, hogy az év végi teljesítmény-értékeléskor, a köztisztviselővel való személyes elbeszélgetéskor tényekkel alátámasztott értékelést szükséges adni a köztisztviselő részére, valamint hogy a Ktv. alapján a ténymegállapítások valóságát a köztisztviselő bíróság előtt vitathatja, szükséges, hogy a vezető az év közben rendszeresen figyelemmel kísérje a köztisztviselő tevékenységét. Ajánlott feljegyezni azokat az ügyeket, amelyekkel kapcsolatosan a köztisztviselő kiugróan jó vagy rossz teljesítményt nyújtott, illetőleg jelentősebb feladatokat, amelyeket jól vagy rosszul oldott meg, az esetlegeses elismeréseket, jutalmazásokat, fegyelmi büntetés kiszabásával végződött fegyelmi eljárásokat. Ajánlatos a köztisztviselőnek ezekkel kapcsolatosan már év közben is visszajelzést adni. Amennyiben a tárgyév folyamán a köztisztviselő teljesítménykövetelményeiben változás történik (pl. munkaköre, beosztása, a szervezeten belüli munkavégzési helye változik, illetőleg a kitűzött teljesítménykövetelmény külső ok miatt lehetetlenül vagy új, előre nem látott feladatot kell ellátnia), a munkáltatói jogkör gyakorlója a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül, új teljesítménykövetelményt állapít meg a köztisztviselő számára, illetőleg az időközben - nem a köztisztviselőnek felróhatóan - lehetetlenült teljesítménykövetelményeket áthúzza. Ezt szintén személyes megbeszéléshez kell kötni és a köztisztviselővel közösen kell rögzíteni, feltüntetve a kiegészítés dátumát. A kiegészítés illetve az érvénytelenítés dátumát fel kell tüntetni és a két félnek a margón a módosítást alá kell írnia.
III. Az év végi értékelés
Határidő: legkésőbb december 31-ig.
Az értékelésnek három szintje ajánlott:
a) önértékelés,
b) közvetlen vezetői értékelés,
c) munkáltatói jogkör gyakorlója által elvégzett értékelés, az értékelt köztisztviselő bevonásával.
Az elvégzett feladatok mennyiségi és minőségi szempontú, feladatonkénti, az év közbeni megfigyelésekre támaszkodva adandó szöveges értékelése, valamint a pontszámok és az összpontszám meghatározása.
A Teljesítmény-értékelő lap Harmadik részében megfogalmazott feladatok teljesítését általában 1-5-ig terjedő skálán történő pontozással kell értékelni. Amennyiben a feladat több értékelhető szakaszra bontható, úgy a pontozásos értékelést szakaszonként kell elvégezni. Ha kevesebb mint 10 feladat került meghatározásra, vagy a kitűzött feladatok nem azonos súlyúak, a maximálisan adható 50 pontot a feladatok számához, illetve súlyához mérten célszerű felosztani és az év végén ennek figyelembe vételével elvégezni az értékelést.
Példa az értékeléshez:
1. Előkészíti 2005-ben a köztisztviselőkre vonatkozó egyedi munkáltatói intézkedéseket. |
- a munkáltatói intézkedés szükségességét időben előre jelzi majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
5 |
- a szükséges iratokat teljes körűen összeállítja majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
5 |
- az általa intézett ügyekben jogvitára nem kerül sor majdnem mindig: 1 2 3 4 5 majdnem soha |
4 |
- megfelelő tájékoztatást nyújt az intézkedés indokairól majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
3 |
Összesen: |
17 |
2. Előkészíti a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos intézkedéseket, gondoskodik a szükséges nyomtatványokról, kezeli a vagyonnyilatkozatokat és vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást |
- elkészíti a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos belső szabályozást egyet sem: 1 2 3 4 5 mindegyiket |
4 |
- időben kiküldi a szükséges nyomtatványokat a munkáltatói jogkörgyakorlók részére majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
4 |
- pontos válaszokat ad a kitöltéssel kapcsolatos kérdésekre majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
4 |
- formai hiányosságok miatt nem kerül sor vagyonnyilatkozat visszaküldésre a kezelő szervtől majdnem mindet visszaküldik: 1 2 3 4 5 majdnem egyet sem küldenek vissza |
5 |
Összesen: |
17 |
3. Előkészíti a 2005. évi helyi továbbképzési tervet |
- a továbbképzési igényeket teljes körűen felméri majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
5 |
- szakmai értekezleten tájékoztatja az illetékes vezetőket a lehetőségekről majdnem soha: 1 2 3 4 5 majdnem mindig |
3 |
Összesen: |
8 |
Maximális pontszám: 50 összpontszám: |
42 |
A teljesítmény-értékelés összegzése: itt ki lehet térni az értékelési időszak alatt a köztisztviselő által nyújtott egyes kiemelkedően pozitív vagy negatív teljesítményekre, valamint olyan munkakörülményekre, esetleges hiányosságokra, amelyek a köztisztviselő tevékenysége mellett közrehatottak a kitűzött teljesítménykövetelményeknek való megfelelés minőségében. E vezetői vélemény alapján folytatja le a munkáltató jogkör gyakorlója az értékelő megbeszélést a köztisztviselővel.
A munkateljesítmény javítása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója által javasolt szempontok és intézkedések összegzése: a következő teljesítményértékelési időszak alatt a köztisztviselői teljesítmény javításához adott szempontok összefoglalása.
Az egyéni teljesítmény javítására szolgáló képzési, továbbképzés, illetve vezetőképzési forma megjelölése: itt kell megjeleníteni a karrier szempontjából számításba vehető következményeket, pl. az esetlegesen javasolt képzéseket, vezetői állásra való jelöltként történő számításba vétel vagy más munkakörbe helyezés lehetőségét stb.
Jogorvoslati kioktatás, munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása. E pont kitöltését követően kell átadni a köztisztviselő részére az Teljesítmény-értékelési lapot olyan időpontban, hogy elegendő ideje legyen az abban foglaltakat megismerni és az azzal kapcsolatos véleményét kialakítani.
Az értékelt köztisztviselő észrevételei, megjegyzései: e pont kitöltése nem kötelező. A személyes megbeszélés alkalmával a köztisztviselő töltheti ki, önértékelési képe alapján. A köztisztviselő csak a valótlan tényeket vagy hibás megállapításokat vitathatja, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó értékelést nem. Amennyiben e pontban a köztisztviselő a vezető értékeléssel kapcsolatos, mérlegelési jogkörbe tartozó megállapításaira tesz megjegyzést, így azok figyelembevételéről az értékelő vezető szintén mérlegelési jogkörében eljárva hoz döntést.
Aláírás: az értékelt köztisztviselő aláírásával tanúsítja a teljesítményértékelésben foglaltak megismerését.
Amennyiben az értékelt köztisztviselő az Értékelő ívet nem hajlandó átvenni, illetőleg tartalmát megismerni annak megtörténte ellenére, erről két tanú aláírásával jegyzőkönyvet kell felvenni és Teljesítmény-értékelési laphoz csatolni.
Figyelem!
A teljesítményértékeléssel kapcsolatos határidők betartásának elmulasztása esetén az alapilletmény nem téríthető el.
Amennyiben ebben az értékelő vezető vétkes kötelezettségszegése is megállapítható, ez vele szemben fegyelmi felelősségre vonást okozhat.
A köztisztviselői alapilletmény eltérítéséről nem a teljesítményértékelésben kell nyilatkozni, az továbbira is a közigazgatási államtitkár (hivatalvezető) átruházhatatlan munkáltatói jogkörébe tartozik! A teljesítményértékelés nem jelent jogi kötelezettséget az alapilletmény felemelésére vagy csökkentésére, illetőleg nem érinti az illetmény-eltérítéssel összefüggő munkáltatói jogkörgyakorlás során érvényesülő mérlegelési jogot.