KÜ BH 2006/303
KÜ BH 2006/303
2006.09.01.
A használati jog csekély mértékű akadályozása esetén is bányaszolgalmi jogot kell alapítani az újabb vezetékre (1993. évi XLVIII. tv. 38. §).
Az I. r felperes tulajdonát képező b.-i, 200142. hrsz.-ú ingatlanon már üzemel a Cs. I-II. gázvezeték, amelyre bányaszolgalmi jogot alapítottak. A II. r. felperes ennek a vezetéknek a védőövezetében egy másik nagynyomású gázszállító távvezeték lefektetését tervezte, ezért 2000. január 27-én kérte az új vezetékre is bányaszolgalmi jog alapítását, a korábbi vezeték bányaszolgalmi jogának kiterjesztését az új vezeték biztonsági övezetére is, valamint kártalanítás megállapítását a tulajdonos, az I. r. felperes részére.
Az I. r. felperes 2000. szeptember 8-án kérte az ingatlana kisajátítását azzal, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használata ellehetetlenült, azon építési tevékenység nem végezhető.
Megismételt eljárásban az alperes a 2004. április 27-én kelt határozatával mind a bányaszolgalom alapítási kérelmet, mind a kisajátítási kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a bányaszolgalmi jog csak egy 14 méter szélességű, 158 m2 területű sávot érint, amely az ingatlan területének csak 4,06%-a. Az ingatlan használatát a vezeték lefektetése nem szünteti meg, súlyos mértékben sem korlátozza, ezért kisajátításnak nincs helye. A bányaszolgalom alapítása tekintetében hivatkozott a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 38. § (3) bekezdésére, mely szerint a használati módban semmiféle korlátozást az újabb vezeték lefektetése nem jelent, ezért bányaszolgalom alapításnak sincs helye.
A határozat felülvizsgálata iránt az ingatlantulajdonos I. r. felperes, és a bányaszolgalom alapítását kérő II. r. felperes is keresetet nyújtott be. Az I. r. felperes a kisajátítást azért kérte, mert a gázvezeték és annak biztonsági övezete az ingatlanát középen kettészeli, ezért állította, hogy annak használata, hasznosítása lehetetlen.
A II. r. felperes arra hivatkozott, hogy az új vezeték a korábbi vezeték biztonsági övezetén belül épült meg, azonban az új vezetékre is szükséges a bányaszolgalmi jog alapítása és bejegyzése, mert csak ennek alapján lesz jogosult a vezeték ellenőrzésére, javítások elvégzésére. Csekély mértékben is, de az akadályoztatás az újabb vezeték lefektetésével is felmerül.
Az elsőfokú bíróság a perek egyesítését követően az alperes határozatát a bányaszolgalmi jog alapítása és az annak fejében járó kártalanítás tekintetében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint kártalanítás az ingatlan korlátozásáért, használatában bekövetkezett akadályoztatásért állapítható meg a Bt. 38. § (3) bekezdése alapján. A már működő vezeték biztonsági övezetén belül létesített új gázszállító vezeték nyomvonala és biztonsági övezete érinti az I. r. felperes ingatlanát, az újabb vezeték elhelyezésével újabb, a vezeték lefektetésével kapcsolatos használati tilalmak és korlátozások valósulnak meg, ezért az újabb vezeték is a rendeltetésszerű használatban bekövetkező további akadályoztatást eredményez. Bányaszolgalom alapítása szükséges az ilyen akadályozás felmerülése esetén, így az újabban megépülő szállító vezeték és annak biztonsági övezetére a bányaszolgalom alapítása nem tagadható meg, ezért arról az alperesnek határoznia kellett volna.
Megállapította, hogy az ingatlan kisajátításának a Bt. 38. § (4) bekezdésében szabályozott feltételei nem álltak fenn. Az új vezeték a már működő gázvezetékkel közel párhuzamosan és annak biztonsági övezetében került megépítésre, ezért csak olyan elenyésző újabb használati korlátozás merült fel, amely az egész ingatlan kisajátítását nem indokolta, mert a Bt. 38. § (4) bekezdésében előírt súlyos vagy jelentős mértékű korlátozás nem merült fel, így az alperes a kisajátítási kérelem elutasításáról jogszerű döntést hozott.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatásával a felperesek keresetének teljes egészében történő elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Bt. 38. § (1) és (3) bekezdését, bányaszolgalmi jog alapítására nincs minden esetben szükség. Az újabb vezeték elhelyezése és működése a régi vezetékre alapított bányaszolgalmi jogra figyelemmel az ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem akadályozza, ezért az ingatlan bányaszolgalmi joggal történő ismételt megterhelése nem indokolt.
Az I. r. felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kisajátítás elrendelését kérte a II. r. felperes pénzbeli kártalanításra kötelezése mellett. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 108. § (2) bekezdését, a Bt. 38. § bekezdését, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (Ktvr.) 19. §-át. Az újabb vezeték lefektetésével az ingatlan semmire sem hasznosítható, ezért a kisajátításnak helye lett volna. Egyúttal felülvizsgálati ellenkérelmet is előterjesztett, amelyben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részének hatályban tartását kérte.
A II. r. felperes csatlakozó felülvizsgálatra tett ellenkérelmében a jogerős ítélet érintett részének hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 2. számú végzésével elrendelte abban a jogkérdésben, hogy ismételt, a korábbi vezeték biztonsági övezetét is érintően elhelyezett vezeték tekintetében bányaszolgalmi jog alapítása megtagadható-e.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Az alperes felülvizsgálati kérelme és az I. r. felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan. Az elsőfokú bíróság a felvetett jogkérdésben helytállóan foglalt állást. A Bt. 38. § (3) bekezdése alapján jogszerűen állapította meg, hogy ismételt vezeték lefektetése esetén is felmerül az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályoztatása, az ingatlan használatának akadályozatására figyelemmel bányaszolgalmi jog alapítása szükséges. Az újabb vezeték lefektetésével az ingatlant újabb biztonsági övezet és a biztonsági övezettel összefüggésben további használati korlátozások terhelik, ezért a használat akadályoztatása csekély mértéke sem akadálya a bányaszolgalom alapításának, maga a jogszabályi rendelkezés sem tesz különbségtételt a tekintetben, hogy az akadályoztatás milyen mértékű, csekély vagy kevésbé csekély mértékű. Különbségtétel az akadályoztatás mértékében csak a Bt. 38. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetei között van.
A Bt. 38. § (4) bekezdése súlyosabb jogkövetkezményt fűz a használat lehetőségének megszűnése, illetve jelentős mértékű akadályozása esetére, kizárólag erre az esetre teszi lehetővé az ingatlan kisajátítását. A perbeli esetben a kisajátítás törvényi feltételei nem álltak fenn. A biztonsági övezet az ingatlan területének 4,06%-át érintette, ezért a csekély mértékű használati korlátozás, illetve akadályozás miatt – erre figyelemmel – kisajátításnak nem volt helye. A kisajátítási kérelem alaptalanságáról a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az elutasításáról az alperes jogszerűen döntött.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, ezért a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmekben foglalt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.195/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás