• Tartalom
Oldalmenü

31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet

a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

2021.01.01.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal – a belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)1 E rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, továbbá a hatástalanított fegyverek vizsgálatára.

(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki:

a) a tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,

b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. C.I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,

2. részes állam: azon országok, amelyek az Egyezménynek aláíró felei, vagy ahhoz csatlakoztak,

3. C.I.P. Állandó Iroda: a C.I.P. titkársága,

4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérő-változása a hengeres furathoz képest,

5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedék-energiát adó lőszer,

6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását – benne a maximális gáznyomás értékét – egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,

7.2 fegyver, lövőkészülék fődarabja: a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán,

8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,

9. gyártó: aki Magyarországon fegyvert, lőszert, illetve lövőkészüléket készít,

10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,

11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,

12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban3 meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,

13. ismételt vizsgálat: az első és az időszakos vizsgálattól eltérő okból végzett felülvizsgálat,

14. kaliber (űrméret, öb): a fegyvercső belső átmérőjének névleges mérete,

15. kaliberjel: egy adott lőszerfajta C.I.P. által elfogadott megnevezése,

16. kartácslőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke legfeljebb 2 mm átmérőjű szemcséket tartalmaz,

17. kröseres gáznyomás mérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,

18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,

19. lőszer: lőszer körébe tartozik még a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszer,

20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,

21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket – a huzagoláshoz hasonlóan – forgó mozgásra kényszeríti,

21a.4 saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver: az a hasábtáras riasztófegyver, amelynél a töltényűröket tartalmazó különálló tömböt a fegyverbe betöltve a töltényűrök tengelye a csőtengelyre vetítve merőlegest zár be.

22. sima cső: olyan fegyvercső, amely hosszának legalább 2/3 részében kör keresztmetszetű,

23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,

24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,

25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszer mennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,

26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,

27. újratöltött lőszer: működtetett lőszer hüvelyének felhasználásával készített lőszer,

28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.

Általános rendelkezések

3. § (1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.

(2) A bemutatás kötelezettsége terheli:

a)5 Magyarország területén történő gyártás esetén a gyártót,

b) lőszerek kereskedelmi célú újratöltése esetén a szerelést végzőt,

c)6 más államból Magyarország területére történő behozatal esetén – ha a terméken nem található elismert próbajel – a magyar forgalomba hozót,

d) a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyverek esetén az engedéllyel rendelkező használót.

4. §7 (1)8 A 2022. december 31-ét követően forgalomba kerülő gáz- és riasztófegyverek kivételével nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha

a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva, vagy

b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.

(2) Nem kell vizsgálatra bemutatni a házilagos lőszerszereléssel és -újratöltéssel előállított lőszert.

5. § (1)9 A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

a) a fegyver, a fegyver fődarabjai, a lövőkészülék, illetve a lőszer megfelel-e e rendelet előírásainak, továbbá

b) a gáz- és riasztófegyver, a színházi tűzfegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver kialakítása megfelel-e a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

(2) A vizsgálat történhet e rendelet szerinti egyedi és típusjóváhagyó vizsgálattal.

6. § (1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).

(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.

6/A. §10 Az (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként a Vizsgáló

a) az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjai számára kérésre tájékoztatást nyújt a gáz- és riasztófegyverekkel kapcsolatban általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

b) a magyar hatóságok gáz- és riasztó fegyvertípusokkal vagy egy adott gáz- és riasztófegyverrel kapcsolatban felmerült megkeresésére az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjain keresztül tájékoztatást kér a tagállamok által elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

7. §11 (1)12 A tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni a már használatban lévő

a) a tv. 2. § 51. pontjában meghatározott fegyvert – a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével –, valamint

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fegyvert a tv. 2. § 29. pont d) alpontjában meghatározott fegyver kivételével.

(1a)13 Az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettség a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pont hatálya alá nem tartozó fegyver esetében a tartására jogosító engedélyben megjelölt személyt vagy szervezetet, ennek hiányában a fegyver jogszerű birtokosát terheli.

(1b)14 A lövőkészüléket kétévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni, kivéve, ha a Vizsgáló a tanúsítványban ennél rövidebb érvényességi határidőt határoz meg.

(2)15 Ismételt vizsgálatra be kell mutatni a fegyvert és a lövőkészüléket

a) a Korm. r. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti javítást, illetve c) pontja szerinti fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően azonnal, valamint

b) megszerzése esetén – a megszerzés előtt 60 napon belül –, ha az nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal.

(3) A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket a (2) bekezdésben meghatározott esetekben kell vizsgálatra bemutatni.

(4)16 A vizsgálatra a bemutatási kötelezettség

a) az (1b) bekezdés szerinti esetben a lövőkészülék tulajdonosát vagy jogszerű birtokosát, illetve használóját,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a fegyver vagy a lövőkészülék javítása, fődarabcseréje, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítása vagy helyreállítása esetén a javítást, átalakítást végző személyt,

c) a fegyver, lövőkészülék megszerzési szándéka esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a fegyvertől, lövőkészüléktől megváló személyt

terheli.

(5) Amennyiben a fegyver vagy a lövőkészülék az időszakos vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló tanúsítást ad ki, amely tartalmazza, hogy a fegyver vagy a lövőkészülék a jogszerű használatra alkalmas.

8. §17 Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen Magyarország által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) találhatóak, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.

8/A. §18 A hordozható, robbanópatronnal működő rögzítő, és egyéb összeerősítésre szolgáló gépek (lövőkészülékek) 2011. június 30-át követően nem hozhatók forgalomba.

Egyedi vizsgálat

9. § (1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),

b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,

c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,

d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.

(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.

(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.

10. § (1) Már használatban lévő fegyvert új fegyverként kell vizsgálni, ha

a) azon nincs elismert próbajel;

b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;

c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.

(2) Ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor, ha azt

a) a fegyver tulajdonosa kéri,

b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi.

11. § A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

12. § Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.

13. § A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz

a) leírását,

b)19 kategóriáját, alkategóriáját,

c) kaliberjelét,

d) gyártási számát,

e) gyártó országát,

f) gyártóját,

g) típusát,

h) érvényességének lejártát.

i)20 a tv. 2. melléklete szerinti műszaki követelményeknek való megfelelését a gáz- és riasztófegyverek esetében.

14. § A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.

Magyar fegyvervizsgálati próbajelek

15. § (1)21 A fegyver fődarabok előzetes (nem kötelező) vizsgálatának próbajele:

1. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgált, lőpróbának alávetett fődarabokat.

(2)22 A gyérfüstű nitro lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

2. számú próbajel

CIP

N

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(3)23 A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

3. számú próbajel

CIP

PN

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(4)24 A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:

4. számú próbajel

CIP

S

Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.

(5)25 A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:

5. számú próbajel

CIP

Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

(6)26 A festéklövő fegyverek vizsgálatának próbajele:

6. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(7)27 A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek vizsgálatának próbajele:

7. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(8) Az időszakos vagy ismételt vizsgálat próbajele:

8. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.

(8a)28 A színházi tűzfegyverek és a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyverek füstnélküli lőporral végzett vizsgálatának próbajele:

8a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden egyedileg vizsgált, a tv. alapján színházi tűzfegyvernek minősülő, valamint a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyvert. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(9)29 A próbajelek elhelyezésének a szabályait a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a nemzeti vizsgálóállomás próbajelét és a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni. A magyar nemzeti vizsgálóállomás próbajele:

8b. számú próbajel

(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

16. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.

(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel „X” alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az „X” jel a próbajel mellé üthető be.

Egyes fegyverek és lövőkészülékek típusjóváhagyó vizsgálata

17. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:

a) a gyártó az adott típusból sorozatgyártásra felkészült,

b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,

c) rendelkezésre állnak a késztermék átvételi vizsgálataihoz szükséges ellenőrző- és mérőeszközök,

d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.

(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhet az a

a) fegyver,

aa) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebb 15 mm,

ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,

ac) amely csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmas egyszer használható szerkezet;

b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;

c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;

d) légfegyver – beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is –, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;

e) kartácslőszert lövő rövidcsövű fegyver.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.

18. § (1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:

a) összeállítási rajz,

b) darabjegyzék,

c) a fokozott igénybevételnek kitett elemek alkatrészrajza,

d) a gyártástechnológia vázlatos leírása,

e) a minőségbiztosítási rendszer vonatkozó részei.

(2) A vizsgálatokat 5 darabon kell végrehajtani a következők szerint:

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata,

b) az előírt méretek vizsgálata,

c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),

d) a működési biztonság vizsgálata,

e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha ennek határértéke van előírva),

f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.

(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.

(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát – későbbi összehasonlítás céljából – megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.

19. § A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező neve és székhelye, továbbá képviselőjének neve és címe,

b) a lőfegyver, légfegyver vagy lövőkészülék fajtája és a típus megjelölése,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),

d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajel,

e) a tanúsítvány érvényessége idő- vagy darabszám korlátozással.

20. § (1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.

21. § (1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy márkajelét,

b) a típus megjelölését,

c) a kaliberjelet,

d) a gyártási számot,

e) a típusjóváhagyó próbajelet.

(2)30 A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:

9. számú próbajel

CIP

T

...

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésében felsorolt eszközöket.

22. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.

23. § (1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.

(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

24. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítványt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg e rendelet előírásainak,

b) a legyártott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől.

25. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

26. §31 Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, Magyarországon forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.

Fegyverek szemléje

27. § (1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló

a) a bemutatott fegyvert szemrevételezéssel megvizsgálja,

b) ellenőrzi azon az elfogadott próbajelek meglétét,

c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.

(2) Megfelelés esetén a Vizsgáló kiállítja a 13. § szerinti tanúsítványt.

Gáz- és riasztófegyverek minősítése a tűzfegyverré alakíthatóság szempontjából32

27/A. § (1) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyvereket – a tv. 2. § 32. pont b) alpontjában, valamint c) alpont ca) pontjában meghatározott eszközök kivételével – forgalomba hozatal előtt az e rendelet szerinti egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálaton vagy szemlén túlmenően olyan vizsgálatnak kell alávetni, amelynek célja annak megállapítása, hogy a fegyver megfelel-e a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek.

(2) A gáz- és riasztófegyverek (1) bekezdés szerinti minősítése történhet

a) egyedi vizsgálattal vagy

b) – kizárólag sorozatban gyártott fegyverek esetében – típusvizsgálattal.

(3) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyverre – a saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver kivételével – 2023. január 1-jét követően nem állítható ki megfelelő minősítésű műszaki tanúsítvány, ha az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2–2.4. pontja tartalmazza.

27/B. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálata kizárólag abban az esetben végezhető el, ha a fegyver kialakítása lehetővé teszi a tv. 2. mellékletében foglalt követelmények ellenőrzését a fegyver roncsolása nélkül.

(2) A 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálat próbajele a következő:

10. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek egyedi vizsgálat alapján megfelelő fegyvert. A próbajelet a 2. számú próbajel mellé kell elhelyezni és csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

27/C. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatát a gyártó vagy az importőr kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátani

a) az összeállítási rajzot,

b) a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a fegyver fődarabjai

ba) nem csereszabatosak egyetlen általa ismert, gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével sem, továbbá

bb) roncsolásmentes módon nem használhatóak fel a ba) alpont szerinti tűzfegyverhez, valamint

c) a vizsgált típusú fegyverek legalább öt mintadarabját.

(3) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálata során

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének a vizsgálatát, valamint

b) a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatát

kell – 5 darab fegyveren – végrehajtani, szükség esetén a mintadarab fegyverek roncsolásos vizsgálatával. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2–2.4. pontja tartalmazza.

(4) A Vizsgáló – a későbbi összehasonlítás céljából – megőrzi

a) a számára a típusvizsgálat céljából átadott darabok egy ép példányát, valamint

b) a típusvizsgálat során roncsolással vizsgált mintákat.

27/D. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton való megfelelését igazoló tanúsítvány tartalmazza

a) a kérelmező nevét és székhelyét, továbbá a kérelmező nevében eljáró természetes személy nevét és címét,

b) a fegyver gyártóját, működési rendszerét, típusjelzését és kaliberjelét,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzőiként a gyártási számokat, a szerkezet leírását, a működés elvét, a lőszer betöltését, a lövedék kilövését megakadályozó alkatrészek felsorolását, keménységét és azt, hogy a kialakításuk megfelel-e az előírásoknak,

d) a vizsgálat megállapításait,

e) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajelet, valamint

f) a tanúsítvány érvényességét idő- vagy darabszám-korlátozással.

(2) A kiadott tanúsítvány és próbajel-használati engedély egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 27/C. §-ban meghatározottak szerint. A próbajel-használati engedély meghosszabbítását szolgáló felülvizsgálat előírásait a 13. melléklet 3–3.2. pontja tartalmazza.

(3) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver tűzfegyverré alakíthatóságát befolyásoló, illetve a működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusvizsgálatot kell kérni.

(4) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély visszavonása esetén, az érvényesség lejártát követően annak meghosszabbításáig a fegyver kizárólag a 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, megfelelő minősítésű egyedi vizsgálatot követően hozható forgalomba.

(5) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély nem átruházható, az alapján kizárólag a vizsgálatot kezdeményező importőr vagy gyártó jelölheti a fegyvert.

27/E. § (1) A gyártó vagy az importőr a tanúsítvánnyal rendelkező gáz- és riasztófegyver típushoz tartozó minden fegyver valamely – a próbajel-használati engedélyben meghatározott – fődarabján a jogszabályok által megkövetelt egyéb jelölések mellett jól látható és tartós módon köteles feltüntetni a gáz- és riasztófegyver típusvizsgálat próbajelét.

(2) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatának próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát és a jóváhagyás évének utolsó két számjegyét is tartalmazza, a következő:

10a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton megfelelt gáz- és riasztófegyvert. Ez a jel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(3) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a vizsgálatot kezdeményező által Magyarország területén forgalmazott, típusvizsgálati tanúsítvánnyal és próbajel-használati engedéllyel rendelkező gáz- és riasztófegyverek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

(4) A Vizsgáló a típusvizsgálati tanúsítványt és a próbajel-használati engedélyt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg a jogszabály előírásainak,

b) a legyártott, forgalmazott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől, vagy

c) bebizonyosodik, hogy a gyártónak a 27/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére a fegyver valamelyik fődarabja csereszabatos a bármely gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével.

27/F. § A Vizsgáló az érvényes próbajel-használati engedélyekről a típusvizsgálatot kezdeményező gyártó vagy importőr nevének és adószámának, az engedéllyel rendelkező fegyvertípus gyártója, típusa, kaliberjele és a típusjóváhagyó vizsgálat számának és évének feltüntetésével honlapján havonta frissített információt tesz közzé.

Hatástalanított fegyver vizsgálata

28. §33 (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.

(2) Ha a fegyver megfelel a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott műszaki előírásoknak, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.

(3) A hatástalanítás próbajele:

11. számú próbajel

Színházi tűzfegyverek vizsgálata34

29. §35 A színházi tűzfegyverek vizsgálatát a tűzfegyverek egyedi vizsgálatára vonatkozó előírások szerint kell végezni az alábbi eltérésekkel:

a) új színházi tűzfegyver esetében meg kell győződni arról, hogy a kialakítása megfelel-e a Korm. r. 22. számú mellékletében foglalt követelményeknek,

b) a vaktöltényhez készült tűzfegyverek kaliberjelölése mögé a „blanc” vagy a „blank” utótagot kell illeszteni, és a jelölések elhelyezhetők a fődarabok takart részén is,

c) a töltényűr méretelőírásainak a csőfuratra, illetve az átmeneti kúpra vonatkozó elemei nem alkalmazandók,

d) a vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a már használatban lévő színházi tűzfegyverek kialakítása megfelel-e a tv. 2. § 35. pontjában foglalt műszaki követelményeknek,

e) a használt színházi tűzfegyverek időszakos vizsgálata során külön figyelmet kell fordítani a lőporgázok eróziós hatásának kitett alkatrészek, így különösen a csőszűkítések, valamint a lőszer betöltését, illetve a lövedék kilövését akadályozó gátak állapotára,

f) a lőpróbát a gyártó, illetve a vizsgálatra bemutató által biztosított tölténnyel kell végezni, valamint

g) a működési biztonság vizsgálata során működési rendszerként a vizsgálatot megrendelő nyilatkozatát kell figyelembe venni.

Kereskedelmi lőszerek vizsgálata

30. § Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.

31. § Egy tétel megengedett legnagyobb darabszáma:

a) központi gyújtású lőszerekből 500 000 db,

b) peremgyújtású lőszerekből 1 500 000 db.

32. §36 A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyarországon elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.

33. § A gyártott tételek vizsgálata a következők szerint történik:

a) mintavétel;

b) a legkisebb csomagolási egység vizsgálata;

c) a lőszerek szemrevételezése;

d) a méretek vizsgálata;

e) a csappantyú érzékenységének vizsgálata;

f) a gáznyomás vagy a torkolati energia vizsgálata (attól függően, hogy melyik az előírt érték);

g) a működési biztonság vizsgálata;

h) a sebesség mérése és a mozgásmennyiség kiszámítása (csak acélsörétes lőszereknél).

34. § (1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni, a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.

(2) A legkisebb csomagolási egységen a következő megkülönböztető jelzések meglétét kell vizsgálni:

a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele;

b) a lőszer megnevezése, kaliberjele;

c) a lövedéktípus jelölése;

d) a lövedéktömeg feltüntetése;

e) a gyártott tétel (sorozat) sorszáma;

f) a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél az újratöltésre utaló felirat;

g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;

h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;

i) szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténynél a kilőtt anyag jelölése;

j) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.

(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.

Egy adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálata,
próbajel használata

35. § (1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.

(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.

36. § Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:

a) a csomagolás és az azon előírt jelzések készülhetnek ideiglenes eljárással;

b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.

37. § (1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.

(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy

a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,

b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett – kisebb gáznyomást elviselő – fegyverből.

38. § (1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.

(2) A típusvizsgálat során a Vizsgáló az eddig meghatározottakon túl a következőket vizsgálja:

a) rendelkezésre állnak-e a lőszerek méretvizsgálatához szükséges hitelesített mérőeszközök;

b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;

c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;

d) rendelkezésre állnak-e a biztonságos működés vizsgálatához szükséges fegyverek;

e) a gyártó berendezései biztosítják-e az egyenletes minőségben történő gyártást;

f) a mérőműszerek használatához megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek.

(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.

39. § (1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.

(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.

(3)37 A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni.

A lőszervizsgálat próbajele:

12. számú próbajel

CIP

M

(4)38 Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek csak részben állnak rendelkezésre.

40. § A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

41. § (1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.

(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.

(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.

Csővizsgáló lőszerek vizsgálata

42. § Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32–34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:

a) egy gyártási tétel darabszáma 3000 darabnál kevesebb is lehet,

b) a mintavétel mennyisége gáznyomás vizsgálathoz 10 db,

c) szemrevételezéssel és méretvizsgálattal a tétel 100%-át kell vizsgálni,

d) a működési biztonságot kereskedelmi fegyverekkel is vizsgálni kell,

e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),

f) a csomagolás legyen eltérő az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerétől,

g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,

h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,

i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,

j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,

k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását – a peremgyújtású töltények kivételével – elektromechanikus eljárással kell mérni,

l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,

m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.

Felülvizsgálat

43. § (1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.

(2) A felülvizsgálat részei:

a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;

b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;

c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.

(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.

(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.

(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.

Szakvélemény gyártási kérelemhez

44. § A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.

45. § (1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:

a) mintapéldány minden gyártani kívánt fegyvertípusból,

b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása – amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe –, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,

c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,

d) összeállítási rajz,

e) összeszerelési technológia,

f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,

g) a kész fegyver méretellenőrzéséhez rendelkezésre álló mérőeszközök,

h) lőtér a fegyverek kipróbálásához,

i) megfelelő képzettségű szakemberek a fegyver ballisztikai vizsgálataihoz,

j) a fegyverhez használható lőszer kaliberjele.

(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.

(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.

46. § Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17–19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.

47. § Lőszergyártási kérelemhez szakvéleményt a 35–38. §-nak megfelelően kell kiadni.

Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.

49. § E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott tanúsítványok érvényességi idejét nem érinti.

49/A. §39 Az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése40 előtt a 15. §, a 21. § (2) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése alapján kiadott tanúsítványok érvényességét az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése nem érinti.

50. §41 A rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

51. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

52. §42 (1) Ez a rendelet

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez43

A Magyarország fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek44
A RÉSZES ÁLLAMOK EGYSÉGES PRÓBAJELEI
A következő próbajelek szolgálnak annak jelzésére, hogy a fegyver az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

Normál próba

CIP

 

N

 

 

Fokozott próba

CIP

 

S

 

 

Fekete lőporos próba

CIP

 

PN

 

 

Acélsörétes próba

CIP

 

 

 

 

 

Típusjóváhagyó próba

CIP

 

T

 

A következő próbajel szolgál annak jelzésére, hogy a lőszer, töltény az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

Lőszer (töltény) próba

CIP

 

M

A RÉSZES ÁLLAMOK VIZSGÁLÓÁLLOMÁSAINAK AZONOSÍTÓ JELEI
1

Az 1. § (1) bekezdése a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 2. § 7. pontja az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet.

4

A 2. § 21a. pontját az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 3. § (2) bekezdés c) pontja a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 4. § a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 4. § (1) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

9

Az 5. § (1) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 6/A. §-t az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 4. §-a iktatta be.

11

A 7. § a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

12

A 7. § (1) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 7. § (1a) bekezdését az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 7. § (1b) bekezdését az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

15

A 7. § (2) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 7. § (4) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 8. § a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 13. § b) pontja az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 13. § i) pontját az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

21

A 15. § (1) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 15. § (2) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 15. § (3) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 15. § (4) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 15. § (5) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 15. § (6) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 15. § (7) bekezdése az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 15. § (8a) bekezdését az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 7. §-a iktatta be.

29

A 15. § (9) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított, az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 21. § (2) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

31

A 26. § a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A „Gáz- és riasztófegyverek minősítése a tűzfegyverré alakíthatóság szempontjából” alcímet (27/A–27/F. §) az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 8. §-a iktatta be.

33

A 28. § az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

34

A „Színházi tűzfegyverek vizsgálata” alcím cím az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 29. § az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 32. § a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 39. § (3) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

38

A 39. § (4) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 49/A. §-t a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 4. §-a iktatta be.

40

A hatálybalépés időpontja 2017. július 13.

41

Az 50. § az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.

42

Az 52. §-t a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 5. §-a iktatta be, szövege az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

43

Az 1. melléklet a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

44

Az 1. melléklet címe a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 9. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 12. § b) pontjával megállapított szöveg.

47

A 13. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 12. § c) pontjával megállapított szöveg.

48

A 17. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

49

50

A 26. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 12. § d) pontja iktatta be.

51

A függeléket az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte.