KÜ BH 2006/33
KÜ BH 2006/33
2006.01.01.
A magasabb összegű fogyatékossági támogatásra vonatkozó feltételek vagylagos feltételek, a támogatás megállapításához nem szükséges valamennyi feltétel fennállása [141/2000. (VIII. 9.) Korm. r. 3. §; 1998. évi XXVI. tv. 23–23/A. §].
A felperes vakok személyi járadékában részesült, kérelmére a Megyei Területi Hivatal 2003. június 30-án kelt határozatával a vakok személyi járadékának folyósítását megszüntette és egyúttal a felperes részére 65%-os mértékű fogyatékossági támogatást állapított meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 23/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
A felperes 2003. július 16-án állapotrosszabbodásra hivatkozással 65%-os mérték helyett 80%-os mértékű fogyatékossági támogatás megállapítását kérte. Az elsőfokú hatóság, a Területi Hivatal jogutódja a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága a 2003. augusztus 27-én kelt határozatával a kérelmet elutasította, mert a felperes az elsőfokú orvosi szakvélemény szerint állapotrosszabbodás nem igazolt, önkiszolgálási képessége nem hiányzik, ezért a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás nem állapítható meg.
A határozat ellen a felperes fellebbezett és az alperes a 2004. január 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, arra való hivatkozással, hogy önkiszolgálási képessége teljes mértékben hiányzik. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A perben kirendelt igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes önálló életvitelre nem képes, de mivel a felperes önellátási képessége teljes egészében nem hiányzik, az elé tett ételt el tudja fogyasztani, önállóan mosakodni, öltözködni tud és a lakáson belül is képes közlekedni, ezért a magasabb összegű fogyatékossági támogatás a felperesnek nem jár a Fot. végrehajtására kiadott 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (R.) 3. § alapján.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti ítélet hozatalát. Rendkívüli jogorvoslati kérelme szerint a jogerős ítélet a Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontjába és a R. 2. § (2) bekezdés a) pontjába, 3. §-ába ütközik. Álláspontja szerint a magasabb fogyatékossági támogatás folyósításának feltételei vagylagosak és nem pedig konjuktívak. Mivel az önálló életvitelre – a szakvélemény szerint is – nem képes, ezért a fogyatékossági támogatásra jogosult. Az elsőfokú bíróság tévedett amikor a vagylagos feltételeket együttes feltételként kívánta meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultságnál.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a felperes álláspontja téves, mert a jogszabály a támogatás mértékét a Fot. 23/A. §-ban foglaltak alapján a R. 3. §-a szerint az önkiszolgálási képesség vizsgálata alapján és annak hiánya esetén állapítja meg magasabb összegben. Amennyiben az önkiszolgálási képesség hiánya nem áll fenn, a magasabb összegű fogyatékossági támogatás nem állapítható meg. A súlyos fogyatékosság megállapítása többlépcsős eljárás, először vizsgálni kell, hogy a megbetegedés eléri-e a jogszabályban meghatározott mértéket, utána, hogy önálló életvitelre képtelen vagy mások állandó segítségére szorul-e az igénylő, amennyiben e két konjuktív feltételnek az igénylő megfelel, akkor ő súlyosan fogyatékosnak minősül. Ezt követően állapítható meg, hogy a súlyosan fogyatékos személy milyen mértékű támogatásra jogosult. Ehhez a Fot. 23/A. §, valamint a R. 3. §-a feltételeit kell vizsgálni, így azt, hogy a felperesnek az önkiszolgálási képessége fennáll-e. A magasabb összegű fogyatékossági támogatáshoz nem elegendő az önálló életvitelre képtelen állapot megállapítása.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 4. számú végzésével elrendelte abban a jogkérdésben, hogy a magasabb összegű támogatáshoz Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontja és a R. 3. §-a vagylagos vagy együttes feltételt fogalmaz-e meg a támogatásra jogosultság feltételeként.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben tévesen foglalt állást, ezért az ítélete megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott R. 3. §-át.
A felperes korábban vakok személyi járadékában részesült. E járadék megszüntetése mellett fogyatékossági támogatásra vált jogosulttá a Fot. 23. § (2) bekezdés a) pontja és (1) bekezdés a) pontja alapján. A Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontja együttes feltételeket fogalmaz meg és írja elő a fogyatékossági támogatásra jogosultság feltételeként a látási fogyatékosságot és ennek az állapotnak tartós vagy végleges fennállását, valamint további feltételként az önálló életvitelre képtelenséget vagy mások állandó segítségére való rászorultságot. Mindezek alapján a felek között nem volt vitás, hogy a felperes súlyosan fogyatékos személy, a vita abban volt, hogy a felperes milyen összegű fogyatékossági támogatásra jogosult.
A Fot. 23/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó személy 65%-os mértékű támogatásra jogosult, kivéve, ha a Fot. 23/A. § b) pontja, ba) vagy bb) alpontja alá esik. A Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő személy akkor esik a Fot. 23/A. § b) pontja alá – azaz a magasabb összegű támogatásra akkor jogosult –, ha az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. Azok a személyek, akik korábban vakok személyi járadékában részesültek – a Fot. 23/A. § (2) bekezdés a) alapján –, az önkiszolgálási képesség vizsgálata hiányában a Fot. 23/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti 65%-os mértékű támogatásra jogosultak, ennél magasabb összegű támogatásra akkor tarthatnak igényt, ha – a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján – önkiszolgálási képességük hiányát állapítják meg.
Az önkiszolgálási képesség hiányának feltételeit a R. 3. §-a határozza meg, a feltételek vagylagosak, nem pedig konjuktívak, ezért az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg az önkiszolgálási képesség fennállását. E rendelkezés szerint az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni. Ezeknek a feltételeknek a fennállása orvosi szakkérdés, amelyeknek vizsgálatára az elsőfokú bíróság igazságügyi orvosszakértői bizonyítást folytatott le. Az elsőfokú bíróság azonban a szakvélemény alapján nem tisztázta, hogy látási fogyatékosság esetében az önkiszolgálási képesség egyes vagylagos feltételei milyen konkrét körülmények, feltételek mellett zárják ki vagy bizonyítják az önkiszolgálási képesség hiányát vagy fennállását. Vizsgálni kell így azt is, hogy a felperes azon életkörülménye, hogy csak a mások segítségével elkészített ételt tudja elfogyasztani, jelentheti-e – vagylagos feltételként értékelve – az önkiszolgálási képesség hiányát, a szakértő ezt a körülményt milyen okból értékelte az önkiszolgálási képesség fennállása bizonyítékaként. Az elsőfokú bíróságnak ezeket a körülményeket, a feltételek körét újra kell vizsgálnia és csak ezt követően dönthet megalapozottan a felperes keresetéről.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott R. 3. §-át megsértette, a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak szükség szerint a szakértő meghallgatásával kell tisztáznia az önkiszolgálási képesség feltételeinek fennállását vagy hiányát, és arra figyelemmel, hogy a R. 3. §-a vagylagos feltételeket fogalmaz meg, akár egy feltétel megvalósulása esetén is meg kell állapítania, hogy az önkiszolgálási képesség hiányzik és határoznia kell arról, hogy a felperes magasabb összegű támogatásra jogosult-e, a kereset megalapozott-e.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.271/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás