• Tartalom

KÜ BH 2006/341

KÜ BH 2006/341

2006.10.01.
Engedély nélküli fakitermelés esetén erdővédelmi bírságot kell fizetni (1996. évi LIV. tv. 102. §).
A felperes tulajdonosa a k.-i 021/8 helyrajzi számú, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett agyagbánya megjelölésű földrészletnek. Az ingatlanon ténylegesen erdő volt, mely tény az erdő-állapot fennállása szempontjából az erdőre vonatkozó jogszabályok alkalmazását írja elő, függetlenül az ingatlan-nyilvántartásbeli feltüntetéstől. A felperes elismerte, hogy az erdőből 10 m3 akácfát engedély nélkül kitermelt. A fakitermelés miatt vele szemben erdőgazdasági bírságot szabtak ki. A 100 000 forint bírságot kiszabó elsőfokú határozatot az alperes jogerős döntésével helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi határozat első fokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy nem köteles erdőgazdasági bírságot fizetni, mert az ingatlan nem erdő, hanem bányatelek. A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes tényként elismerte, hogy a perbeli földterület beerdősült. Az ingatlan ennélfogva erdőterületnek minősül, melyből a faállomány kitermelését csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet elvégezni. Ilyen engedélye a felperesnek nem volt, így jogszerű volt ellene a bírság kiszabása.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mely az ítélet hatályon kívül helyezésére, egyúttal a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésére és a bírság mellőzésére irányult. A kérelmező álláspontja szerint a megyei bíróságnak kezdeményezni kellett volna az ügyben alkalmazott jogszabályok utólagos normakontrolljának elvégzését az Alkotmánybíróságnál, mert az erdőterületté való átminősítésről neki olyan határozatot kellene kapnia, mely ellen élhet jogorvoslati jogával. Ilyen határozatot nem kapott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával elrendelte.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 3. §-ának (4) bekezdése értelmében az e törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. §-a alapján erdőnek kell tekinteni a fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt. Az Evt. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint továbbá erdőterületnek kell tekinteni az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet – ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is – a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt. Az Evt. 26. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az erdőgazdálkodó [melynek az Evt. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes is minősül] erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat. Az Evt. 60. §-ának (1) bekezdése az erdő faállományának kitermelését az üzemtervi előírásokkal összhangban és csak az erdészeti hatóság engedélye alapján teszi lehetővé. Végül az Evt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a nem erdő művelési ágban nyilvántartott beerdősült földterületet erdő művelési ágban kell nyilvántartani.
Az Inytv. és az Evt. rendelkezéseinek együttes alkalmazása során megállapítható, hogy jelen ügyben a felperesi földterület – jóllehet a tények bejegyzése elmaradt – a jogszabály erejénél fogva erdőnek tekintendő, így a bejegyzés elmaradása a terület ehhez fűződő joghatásainak érvényesítését nem érintette.
Az Evt. 102. §-a (1) bekezdése szerint az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdőgazdálkodási bírságot köteles befizetni, ha erdejében neki felróható okból engedély nélkül fakitermelés történik. Jelen ügyben nem volt vitás, hogy a felperes erdejében neki felróható okból és engedély nélkül történt fakitermelés, ezért az Evt. idézett rendelkezése értelmében nevezett erdőgazdálkodási bírságot köteles megfizetni.
A felperes alkotmányossági aggályait az Alkotmánybírósághoz intézett beadvánnyal, annak eredményétől függően oszlathatja el; a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordulásról saját belátása szerint határoz.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem állott fenn, a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-a (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Legf. Bir. Kfv. III. 37.147/2005. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére