KÜ BH 2006/344
KÜ BH 2006/344
2006.10.01.
A fogyasztóvédelmi hatóság, mint élelmiszer-ellenőrző hatóság önállóan is jogosult ellenőrizni az élelmiszer-előállítási (csomagolási) tevékenységet (1995. évi XC. tv. 21-23. §).
Az elsőfokú közigazgatási szerv vizsgálatot tartott a felperes által üzemeltetett élelmiszer nagykereskedelmi raktárban. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a nagykereskedelmi raktár mellett működő csomagolóüzemből olyan termékek kerültek ki, melyek csomagolásán nem a ny.-i előállítóhely volt feltüntetve, bár a csomagolást ott végezték. Az ellenőrzés eredményeként hibás jelölésű élelmiszer forgalomba hozatala miatt az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 18. § (1) bekezdése, 19. § (1) bekezdése, 26. §-a és az Ét. végrehajtásáról szóló 21/1998. (IV. 8.) FM-BM-HM-IKIM-MN együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján 1 millió forint minőségvédelmi bírsággal sújtotta a hatóság a felperest.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával megváltoztatta az elsőfokú közigazgatási határozatot és a minőségvédelmi bírság összegét 1 982 957 Ft-ban állapította meg. Az Ét. 21. §-ának (3) bekezdése, 22. §-ának (1) bekezdése és 23. §-a alapján megállapította, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, mint élelmiszer-ellenőrző hatóság jogosult volt a felperes telephelyére és a csomagolóüzembe belépni és ott az előállítás és forgalmazás körülményeit ellenőrizni.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az Ét. alperes által alkalmazott rendelkezései és a Vhr. 3. és 7. §-ai alapján nem fogadta el a megyei bíróság a felperes azon álláspontját, hogy csak a jogszabályokban megjelölt három hatóság együttes jelenléte esetén végezhette volna az alperes elsőfokú hatósága az ellenőrzést a felperes telephelyén. Ez a törvény céljával ellentétes volna, az elsőfokú hatóság a nagykereskedelmi tevékenységet végező felperes telephelyén ellenőrizte az áruforgalmat azon helyiségben, ahol az előállítás is folyt és a folyamat során észlelte a szabálytalanságot.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
Az Ét. 2. §-ának 6. pontja szerint élelmiszer-előállítás: a közfogyasztásra, vagy ilyen célú továbbfeldolgozásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei.
Az Ét. 21. §-ának (3) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzés kiterjed az élelmiszer-előállítás, az országba való behozatal és az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszára.
Az Ét. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében a hatósági élelmiszer-ellenőrzés e törvényben meghatározott feladatait
a) a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat ellátó szervezet,
b) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet,
c) a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás látja el [az a)-c) pontban felsorolt hatóságok a továbbiakban együtt: élelmiszer-ellenőrző hatóság].
Az Ét. 23. §-ának a) és f) pontja akként rendelkezik, hogy az élelmiszer-ellenőrző hatóság az élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok megtartása érdekében ellenőrzi az élelmiszerek előállításához használt nyersanyagokat, adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, valamint a csomagolóanyagokat; a csomagolás, jelölés megfelelőségét.
A Legfelsőbb Bíróságnak az elsőfokú bírósággal és az alperessel is egyező álláspontja szerint az Ét. idézett rendelkezéseiből következőben az alperes, mint élelmiszer-ellenőrző hatóság önállóan, a másik két élelmiszer-ellenőrző hatóság bevonása nélkül is jogosult volt ellenőrizni a felperes élelmiszer-előállító, csomagolási tevékenységét, és a megállapított szabálytalanságok miatt jogszerűen szabott ki minőségvédelmi bírságot a felperessel szemben.
Tévedett tehát a felperes az Ét. és a Vhr. 7. §-ának értelmezésében [ez utóbbi rögzíti, hogy az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség – fogyasztóvédelmi szempontból, indokolt esetben – az illetékes állomással, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetével együtt jelen lehet az élelmiszer-előállítás helyén az ellenőrzésnél], mert a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak az élelmiszer-forgalmazás, hanem az előállítás során is végezhet önállóan ellenőrzést úgy, hogy ehhez nem szükséges valamennyi hatóság együttes eljárása az ellenőrzésnél. Az Ét. végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 36. § (1) bekezdése is kimondja, hogy az élelmiszer-ellenőrző hatóságok jogosultak a feladat- és hatáskörüknek megfelelő ellenőrzést végezni.
A Legfelsőbb Bíróság az Ét. és a Vhr, felperes által vitatott rendelkezéseinek értelmezése kapcsán rámutat arra, hogy mindhárom élelmiszer-ellenőrző hatóság önálló államigazgatási szerv, ebből következően a rájuk vonatkozó jogszabályokban megállapított hatásköröket sem egymás között megosztva, hanem önállóan gyakorolják. Az 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendszerében csak a szakhatósági közreműködés jelent sajátos hatáskör-megosztást az érdemi határozatot hozó államigazgatási szerv és a szakhatóságként eljáró másik államigazgatási szerv között. A felülvizsgált ügyben azonban egyik élelmiszer-ellenőrző hatóság sem volt szakhatóság a másik eljárásában. Ellenőrzésük eredményeként azonban a rájuk vonatkozó anyagi jogszabályok alkalmazásával önálló döntést hoznak. Több hatóság egyidejű eljárására a Vhr. erre vonatkozó külön előírása nélkül is van lehetőség; az a gyors és egyszerű eljárás Áe.-ben megfogalmazott alapelvét, az ügyfél érdekét szolgálja, ha az ellenőrzést nem különböző időpontokban, hanem egyidejűleg több szerv is végzi. A Vhr. 7. §-a tehát nem is zárhatja ki az egyes élelmiszer-ellenőrző hatóságok önálló eljárását, a felülvizsgált ügyben tehát azt, hogy az alperes az élelmiszer-előállítás helyén önállóan ellenőrizze a felperes csomagolási tevékenységét.
Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az Ét. és a Vhr. által a csomagolásra előírt jogszabályi követelményeknek a termékek forgalomba kerülését megelőzően eleget tett azzal, hogy azokat pótcímkékkel látta el; a bírság kiszabásának alapjául ugyanis az ellenőrzés időpontjában feltárt jogsértések szolgáltak, a csomagolás hiányosságainak utólagos pótlása nem mentesíti a felperest a jogszabályi következmények viselése alól.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.491/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás