BÜ BH 2006/351
BÜ BH 2006/351
2006.11.01.
Nincs helye perújításnak a pótmagánvádló vádindítványát elutasító végzés ellen [Be. 231. § (2) bek., (3) bek., Be. 392. § (1) bek., Be. 404. §].
A F. Megyei Főügyészség a 2004. év május hó 7. napján kelt határozatával a Sz. F. és Sz. L. által ismeretlen tettes ellen közérdekű bejelentő üldözésének vétsége és hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentést – mert a cselekmény nem bűncselekmény – a Be. 174. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította.
A főügyészség előbbi határozata ellen Sz. F. és Sz. L. panaszt jelentett be.
A panaszt a Legfőbb Ügyészség a 2004. év június hó 25. napján kelt határozatával a Be. 199. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elutasította. Egyidejűleg kioktatta a feljelentőket arra, hogy az ügyben a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül pótmagánvádlóként léphetnek fel.
A Legfőbb Ügyészség határozatát Sz. F. és Sz. L. feljelentők 2004. év július hó 13. napján átvették.
Ezt követően Sz. L. feljelentő az ügyben pótmagánvádlóként kívánt fellépni. Meghatalmazott ügyvédje útján 2004. év július hó 28. napján vádindítványt terjesztett elő B. J. ellen a T. Városi Ügyészségnél. A vádindítványban kifejtettek szerint B. J. a leírt magatartásával a közérdekű bejelentő üldözésének vétségét és a hivatali visszaélés bűntettét valósította meg.
A T. Városi Ügyészség a vádindítványt az ügyben korábban eljárt F. Megyei Főügyészségnek küldte meg. A F. Megyei Főügyészség a beadványt a K. Megyei Bírósághoz továbbította.
Az ügy a K. Megyei Bíróságon iktatásra került.
Ezután az ügyben Sz. L. pótmagánvádló, valamint a K. Megyei Bíróság elnöke és bírái a Be. 21. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írt kizárási okot jelentettek be.
A kizárási bejelentésre tekintettel az ítélőtábla a 2004. évi december hó 2. napján kelt végzésével az ügy elbírálásából a K. Megyei Bíróságot kizárta, egyben az elsőfokú eljárás lefolytatására a F. Megyei Bíróságot jelölte ki.
A kijelölést követően az ügyet a F. Megyei Bíróságon érkeztették.
Ezt követően a F. Megyei Bíróság a 2004. év december hó 17. napján kelt és ugyanakkor jogerős végzésével Sz. L. pótmagánvádló vádindítványát elutasította. A határozatban kifejtett álláspontja szerint B. J.-nak a vádindítványban leírt magatartása sem a hivatali visszaélés bűntettét, sem a közérdekű bejelentő üldözésének vétségét nem valósítja meg. A leírtak más bűncselekmény törvényi tényállását sem merítik ki.
Ezután Sz. L. pótmagánvádló – egyebek között – a F. Megyei Bíróság – a vádindítványt elutasító – végzése ellen az ítélőtábla elnökéhez intézett és 2005. év augusztus hó 26. napján érkeztetett beadványában perújítási indítványt terjesztett elő. Indítványozta a perújítási eljárás lefolytatását arra hivatkozással, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta S. J. levelét. S. J. ugyanis levelében kifejtette, hogy a pótmagánvádló a sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott levél és annak a sajtóban megjelenése folytán 1 296 000 forinttól esett el. Ezt meghaladóan a bíróság nem vizsgálta azt sem, vajon B. J. cselekménye nem valósítja-e meg más bűncselekmény, esetleg a személyes adattal visszaélés bűntettét.
A pótmagánvádló perújítási indítványát az ítélőtábla elnöke a F. Megyei Bíróságnak küldte meg a szükséges intézkedések megtétele végett.
A F. Megyei Bíróság ezt követően a 2005. év október hó 6. napján kelt és 2005. évi október hó 20. napján jogerőre emelkedett végzésével a perújítási ügyet – hatásköri okból – a F. Ítélőtáblára tette át.
A perújítási indítvány kellő alappal nem bír.
A büntetőeljárási törvény szerint a bíróságnak a pótmagánvádló által benyújtott vádindítványt meg kell vizsgálnia ezen előkészítő jellegű vizsgálódás során döntenie kell annak elfogadásáról, elutasításáról vagy áttételéről.
A Be. 231. § (2) bekezdése tételesen meghatározza azokat az okokat, amelyek esetén a bíróságnak a vádindítványt el kell utasítania. A jelen ügyben a F. Megyei Bíróság a Be. 231. §-a (2) bekezdésének d) pontjában írt okból, a jogi alap nyilvánvaló hiánya miatt utasította el a pótmagánvádló vádindítványát.
Ez a végzés azonban – éppen a vizsgálat előkészítő jellegéből fakadóan – nem érdemi jellegű. Erre utal az is, hogy a Be. 231. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a pótmagánvádló a vádindítványát 30 napon belül ismételten benyújthassa, amennyiben azt korábban a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utasították el és az elutasítás oka már nem áll fenn.
A Be. 392. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, főszabály szerint perújításnak – további feltételek megléte mellett – a bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény esetén van helye. E főszabály alól a törvény két kivételt enged. A Be. 404. §-ban úgy rendelkezik, hogy a perújításra vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt a bíróság eljárást megszüntető, vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzése ellen terjesztették elő.
A jelen esetben azonban a pótmagánvádló perújítási indítványát nem jogerős ítélet, eljárást megszüntető végzés, vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzés, hanem a vádindítványt elutasító végzés ellen terjesztette elő.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eddig kifejtettekből következően e végzés ellen a törvény nem ad lehetőséget perújítási indítvány előterjesztésére.
Ezen túlmenően a Be. 395. § (1) bekezdés b) pontja úgy fogalmaz, hogy a pótmagánvádló a terhelt terhére perújítási indítványt csupán a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet elő.
Miután azonban az eddig kifejtettekből is világosan következik, hogy a pótmagánvádló vádindítványát elutasító végzés a bíróság előzetes, nem érdemi jellegű döntése, így a vádlott bűnösségéről való döntés – így a vádlott esetleges felmentése – az adott esetben szóba sem kerülhetett. Ebben a kérdésben ugyanis a bíróság törvényes vád hiányában nem döntött, nem is dönthetett. A vádindítvány előkészítő vizsgálatának célja éppen annak a kérdésnek a tisztázása volt, hogy a pótmagánvádló által emelt vád megalapozott, törvényes volt-e. A bíróság tehát csupán magának a vádnak a megalapozottságáról és nem a vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött akkor, amikor a vádindítványt elutasította.
E döntése ellen pedig a perújítás fogalmilag is kizárt, mivel a vádindítvány elfogadása hiányában a vádlott ellen ténylegesen nem is volt folyamatban olyan alapügy, amelyhez képest a perújítás megengedhetősége körében irányadó okokat – így például az alapügyben el nem bírált új bizonyíték létét, az alapügyben felhasznált hamis vagy hamisított bizonyítékot, vagy a korábbi jogerős elítélés tényét – vizsgálni lehetne.
Az eddig kifejtettekre tekintettel a táblabíróság a pótmagánvádló perújítási indítványát a Be. 397. § (1) és a – 398. § (2) bekezdése szerinti eljárásban a Be. 399. § (2) bekezdése alapján – mint alaptalant – elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 5. Bpi. 1194/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás