355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet
355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet
a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról1
A Kormány a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 12. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) működése részletes szabályainak megállapítása érdekében a következőket rendeli el:
I.
AZ ALAP SZERVEZETE
A Regionális Egyeztető Fórum
1. § (1) A Regionális Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Egyeztető Fórum) tagjait a miniszterelnök a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának (a továbbiakban: nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett javaslata alapján kéri fel.
(2) Az Egyeztető Fórumba a magyarországi és a szomszédos országokbeli tagok egyenlő számban kerülnek felkérésére.
(3) A szomszédos országokbeli tagokat a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, a Szatv. hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar közösségek által létrehozott szervezetek jelölik. A jelölést a szervezetek a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak juttatják el, aki az (1) bekezdésben meghatározott úton tesz javaslatot a tagok felkérésére a miniszterelnöknek. A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden év december 15-éig felülvizsgálja a mellékletben szereplő felsorolást és szükség esetén – a miniszter útján – javaslatot tesz annak módosítására.
2. § (1) Az Egyeztető Fórum a miniszterelnök által összehívott első ülésén alakul meg.
(2) Az Egyeztető Fórum szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket a miniszterelnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze.
(3) Az Egyeztető Fórum ülései nyilvánosak. Az Egyeztető Fórum, bármely tagjának indítványára kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, illetve adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt az Egyeztető Fórum méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.
(4) Az Egyeztető Fórum az ügyrendjében tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is megjelölhet. Az Egyeztető Fórum ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.
(5) Az Egyeztető Fórum ülésén az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye.
(6) Az Egyeztető Fórum határozatképes, ha a tagok többsége jelen van, határozatait a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazatával hozza.
(7) Ha az Egyeztető Fórum nem határozatképes, a miniszterelnök a következő ülést tizenöt napon belülre összehívja.
3. § Az Egyeztető Fórum évente állást foglal a következő év vonatkozásában a Szatv. 10. § (1) bekezdése szerint a nyilvános és a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész konkrét mértékéről, valamint az egységes támogatási elvekről. Az egységes támogatási elvek az adott évre vonatkozó támogatási célokkal és prioritásokkal nem lehetnek ellentétesek.
4. § (1) Az Egyeztető Fórum – a Szatv. rendelkezéseinek keretei között, a jelen rendeletben foglaltakra figyelemmel – ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) Az ügyrend szövegére a miniszterelnök tesz javaslatot. Az Egyeztető Fórum az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.
5. § (1) Az Egyeztető Fórum szomszédos országokbeli tagjai térségenként és közösségenként évente tesznek előzetes javaslatot az Alapból nyújtható támogatások céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre.
(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden évben augusztus 31-ig felhívja az (1) bekezdés szerinti előzetes javaslat megtételére az Egyeztető Fórum szomszédos országokbeli tagjait, akik minden év október 1-jéig teszik meg javaslatukat a következő évre szóló célokra és prioritásokra.
(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett előzetes javaslatokból a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden év november 1-jéig összeállítja a soron következő év támogatási céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre vonatkozó javaslatot, amelyet – a miniszter egyetértésének beszerzését követően – megküld a miniszterelnöknek, aki a javaslatokat az Egyeztető Fórum elé terjeszti.
(4) Ha valamely szomszédos országbeli magyar közösség vonatkozásában a támogatások céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárhoz október 1-jéig nem érkezik javaslat vagy több eltérő javaslat érkezik, akkor – a miniszterelnök és a miniszter egyidejű értesítése mellett, a (3) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok szerint –
a) javaslat hiányában az előző évek támogatási céljaira, valamint a folyamatban lévő pályázatokra figyelemmel saját hatáskörben tesz javaslatot az Egyeztető Fórumnak a támogatási célokra és prioritásokra, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre, illetve
b) az eltérő javaslatokat az Egyeztető Fórum részére döntésre előkészíti.
(5) Az Egyeztető Fórum a soron következő évre vonatkozó támogatási célokról és prioritásokról, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekről legkésőbb a megelőző év december 1-jéig határoz.
(6) A támogatási célok és prioritások elfogadásáig a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról nem lehet határozni.
(7) A támogatási célokat és prioritásokat, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre évente – legkésőbb a megelőző év december 15-éig – határon túli közösségenkénti bontásban az Alap honlapján közzé kell tenni.
6. § Az Egyeztető Fórum állást foglalhat a tekintetben, hogy egy adott évben valamely szomszédos országbeli magyar közösség esetében, figyelembe véve az ott élő magyarság gazdasági és kulturális helyzetét, körülményeit és lehetőségeit, kedvezményes elbánást kell alkalmazni. Ennek keretében az Egyeztető Fórum javasolhatja, hogy a Szatv. 10. § (1) bekezdésében szabályozott, az egységes elvek alapján elnyerhető támogatásokat részben vagy egészben a kedvezményezett határon túli közösség támogatására kell fordítani.
A Kollégiumok
7. § (1) A Kollégiumokat a miniszter a Szatv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott létszámmal – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – úgy hozza létre, hogy azok száma és összetétele a támogatási céloknak megfelelő szakmai szempontoknak megfeleljen.
(2) Kollégium létrehozására a miniszternek az Alap támogatási céljai vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatot tehet.
(3) Az Alap támogatási céljainak megváltozása esetén az érintett Kollégium véleményének kikérését követően, továbbá a Kollégiumok működésének értékelése alapján a miniszter a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára a Kollégiumokat átszervezheti, illetve megszüntetheti.
(4) A Kollégiumok működésének részletes szabályait a kollégiumi tagok több mint felének szavazatával elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg.
8. § (1) A Kollégiumok tagjainak a miniszter – az illetékes miniszterek véleményének kikérését követően, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező köztisztviselőit nevezi ki.
(2) A Kollégiumok egyes tagjaira az Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösségek által létrehozott és a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő szervezetek tehetnek javaslatot. A szervezetek által tett javaslatokból a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jelöltlistát állít össze. A támogatási céloknak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező jelöltek közül – a jelöltlista alapján – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár tesz javaslatot a kinevezendő személyekre a miniszternek, aki a kollégiumi tagokat kinevezi.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint kinevezett tagok feladatai és kötelezettségei, valamint jogai azonosak. A Kollégiumok minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
(4) Az egyes Kollégiumok elnökét a Kollégium tagjai közül – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel.
(5) A Kollégium elnöke és tagjainak többsége csak az (1) bekezdés szerint kinevezett köztisztviselő lehet.
(6) Ha egy tag megbízatása megszűnik, a miniszter tizenöt napon belül megbízza az új tagot, illetve amennyiben nincs a (2) bekezdés szerinti jelöltlistáról javasolható személy, úgy megfelelő – de legfeljebb tizenöt napos – határidő kitűzésével a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján gondoskodik arról, hogy az Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösség által létrehozott szervezetek jelöltet állítsanak.
(7) Ha a Kollégium elnökének megbízatása megszűnik, az új elnök kinevezéséről a miniszter tizenöt napon belül dönt. Amennyiben az új elnök kinevezéséig az elnök hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség, illetve az adott Kollégium ülését össze kell hívni és nincs az elnöknek ügyrendben kijelölt helyettese, úgy az elnöki teendőket ideiglenesen a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslata alapján a miniszter által az adott Kollégium tagjai közül megbízott személy látja el.
(8) A Kollégiumok elnökének és tagjainak a Szatv. 8. §-a alapján járó költségtérítés elszámolásának rendjét a miniszter határozza meg.
(9) A Kollégiumok elnöke és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.
9. § (1) A Kollégiumok az üléseiket szükség szerint tartják az ügyrendjükben meghatározott olyan időközönként, hogy a támogatások folyamatos elbírálása biztosítható legyen.
(2) Az üléseket az elnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze. A Kollégiumot az elnök akadályoztatása esetén bármely tag összehívhatja.
(3) A Kollégium elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt a miniszter elrendeli vagy az adott Kollégium tagjainak egyharmada a napirend megjelölésével kéri.
(4) A Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Kollégium bármely tag indítványára, szótöbbséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Kollégium méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.
(5) A Kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszterelnök, a miniszter, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár, a Szülőföld Alap Iroda vezetője vagy az általuk kijelölt személyek. A Kollégium az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is meghatározhat. A Kollégium ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.
(6) A Kollégiumok ülésein az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye, de a szavazati jog a helyettesítő személyre át nem ruházható.
(7) A Kollégium határozatképes, ha az összes tagjának több mint fele jelen van. A Kollégium döntését legalább a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza.
(8) Ha a Kollégium nem határozatképes, az elnök a következő ülést tizenöt napon belül köteles összehívni.
10. § (1) A Szatv. 6. § (5) bekezdésében meghatározottak biztosítása érdekében a Kollégium elnökének és tagjainak kinevezésüket megelőzően írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy személyükre nem áll fenn a törvényben meghatározott összeférhetetlenség.
(2)2 Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően alakul ki, úgy az érintett személy köteles azt a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak az összeférhetetlenség kialakulását követő 5 napon belül bejelenteni és harminc napon belül az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a megbízatás az Szatv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik. A megbízatás megszűnését a miniszter állapítja meg, és erről – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján – az adott Kollégium elnökét értesíti, aki a megbízatás megszűnésének tényét a soron következő ülésen bejelenti.
(3) Amíg az összeférhetetlenné vált személy az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, addig a kollégiumi döntéshozatalban nem vehet részt.
11. § (1) A Kollégiumok döntenek
a) a támogatási elvek figyelembevételével az ügykörükhöz kapcsolódó pályázati stratégiáról;
b) az ügykörükbe tartozó pályázatok elbírálásáról;
c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben;
d) az ügyrendjükről.
(2) A Kollégium ügyrendjét a Kollégium elnöke a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek.
A Szülőföld Alap Iroda
12. § (1) Az Alapot a miniszter által alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő Szülőföld Alap Iroda (a továbbiakban: Iroda) kezeli. Az Iroda a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak szerint felelős az Alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási feladatainak ellátásáért, illetőleg az Alap működtetési és pályázatkezelői feladatainak elvégzéséért. Az Iroda igazgatóját – a miniszter egyetértésével – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár határozatlan időre nevezi ki. Az Iroda vezetői és munkatársai felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.
(2)3 Az Iroda önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(2a)4 Az Iroda a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.
(3)5 Az Iroda Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásokat az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.
(4) Az Iroda feladata:
a) az Alap pénzeszközeinek kezelése;
b) az Egyeztető Fórum és a kollégiumok működési feltételeinek biztosítása;
c) az Egyeztető Fórum és a kollégiumok döntéseinek előkészítése és végrehajtása;
d) a pályázati rendszer működtetése, ideértve a nem pályázati úton nyújtott támogatások lebonyolítását is;
e) a pályázókkal való szerződéskötés;
f) a támogatások pénzügyi utalása;
g) a támogatott pályázatok pénzügyi elszámolása;
h) a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása;
i) az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele;
j) a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvánosság biztosítása;
k) az Alap honlapjának működtetése; továbbá
l) mindazoknak a kötelezettségeknek az ellátása, amelyeket jelen rendelet az Iroda számára előír.
(5)6 A magasabb vezető beosztások körét, továbbá az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket és megnevezésüket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
II.
A TÁMOGATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
13. § (1) Az Alapból kizárólag a Szatv. 1. §-ának (2) bekezdésében, illetve 3. §-ában meghatározott jogalanyok az ott meghatározott célokra kaphatnak támogatást.
(2) Az Alapból támogatás nyújtható
a) nyílt pályázati rendszerben;
b) a Szatv. 10. § (1) bekezdésének alkalmazásával, támogatási döntés(ek) alapján.
(3) Az Alap terhére nyújtott támogatás formái:
a) vissza nem térítendő támogatás;
b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás visszatérítendő részét az Alap előirányzat-felhasználási keretszámlájára kamatmentesen kell visszafizetni.
(5) Ha a támogatás kedvezményezettje vállalkozás és annak székhelye az Európai Unióban van, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
14. § (1) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban az a Szatv. 3. §-ának a) pontjában meghatározott természetes személy,
a) aki az adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használt fel, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződést – neki felróható okból – maradék nélkül nem teljesítette, vagy aki a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használta fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, valamint aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használt fel;
b) akinek az Alappal vagy az a) pontban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokkal szemben lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, illetve lejárt határidejű – nem teljesített – elszámolási kötelezettsége áll fenn;
c) akinek lejárt köztartozása van; továbbá
d) aki nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott követelményének.
(2) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban a Szatv. 3. §-ának b)–c) pontjában meghatározott szervezet, illetve vállalkozás, amely
a) végelszámolás alatt áll, vagy ellene indított csődeljárás, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;
b) amelynél az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik eset áll fenn.
(3) A Szatv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott, közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetnek minősül az a szervezet, amelynek tevékenysége elsődlegesen és túlnyomórészt politikai. Kétség esetén a miniszter, a Kollégium elnöke vagy az érintett szervezet kérheti, hogy az Egyeztető Fórum állapítsa meg, hogy a szervezet a Szatv. 1. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozik-e. Az Egyeztető Fórum erről a soron következő ülésén határoz, és döntése általánosan kötelező.
A pályázati rendszer
15. § (1) Ha az Alap rendelkezésére álló összeg megváltozik, a miniszter negyvenöt napon belül módosítja a Kollégiumok által kiutalható összegeket.
(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden évre – az Egyeztető Fórum által megállapított támogatási célok és prioritások alapján – az illetékes Kollégiummal együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a miniszter hagy jóvá.
(3) Az Iroda – az illetékes Kollégium állásfoglalásaira figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján kidolgozza az egyes pályázati felhívásokat, és – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik azoknak a Szatv. 10. § (2) bekezdése szerinti közzétételéről.
(4) A pályázati felhívásban, illetve az útmutatóban, a pályázat tartalmi elemeként meg kell határozni
a) a pályázat célját, tárgyát, a megvalósulásának helyét, időbeli hatályát;
b) a pályázók, illetve kedvezményezettek körét;
c) a támogatás formáját és időtartamát;
d) egy pályázatra vonatkozóan a támogatás maximális mértékét;
e) a saját forrás meglétét, annak mértékét;
f) az elszámolható költségek körét;
g) a pályázat elbírálásához szükséges adatokat, dokumentumokat;
h) a pályázat elbírálásának szempontjait;
i) a pályázat benyújtásának alaki és formai követelményeit;
j) a pályázat érvénytelenségének eseteit;
k) a támogatási szerződés megszegésének szankcióit;
l) az elállás jogát;
m) a pályázók adatainak kezeléséhez; a pályázók adatainak és a döntés tartalmának az Alap internetes honlapján való nyilvános közzétételhez, valamint a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszer kezelőjének történő továbbításhoz való hozzájárulást;
n)7 beszedés esetére a támogatás kedvezményezettje által pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelét.
(5) Az Iroda befogadja, és a Kollégium döntésének kezdeményezése érdekében a pályázatokban megjelölt határidő lejártát követő negyvenöt napon belül – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár folyamatos tájékoztatásával – előkészíti a beérkezett pályázatokat, összesítőt és döntési javaslatot készít.
(6) A pályázatok formai vizsgálatát az Iroda végzi. A hiányos pályázatok benyújtóját tizenöt napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A pályázásból kizárt pályázatokat, illetve azokat, amelyek esetében a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el, az Iroda elutasítja.
(7) A pályázati felhívásnak, illetve útmutatónak megfelelő, hiánytalan pályázatokat az Iroda a Kollégiumok illetékességi körének megfelelően csoportosítja, és arról döntési javaslatot is tartalmazó összesítőt készít, melyet – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár ellenjegyzésével – a döntésre illetékes Kollégium ülése elé terjeszt. Az Iroda gondoskodik arról, hogy a Kollégium valamennyi tagja az összesítőt az ülés előtt legalább nyolc nappal kézhez kapja.
(8) A Kollégium a (7) bekezdésben foglaltak szerint elkészített összesítő alapján – az összesítő megérkezését követő ülésén – dönt a pályázatok elfogadásáról, a támogatás formájáról, összegéről és időtartamáról. Döntéseihez az összesítés mellett az Irodától magához kérheti a benyújtott pályázatot és annak mellékleteit is.
(9) Az Iroda a pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a (7) bekezdésben foglaltakat, illetőleg elutasítás esetén annak indokát.
(10) A pályázat elbírálásában és a döntési javaslat előkészítésében nem vehet részt az, aki
a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy az elbírálást megelőző három éven belül állt;
b) az a) pontban meghatározott személynek a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója;
c) a pályázó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
d) a pályázó gazdálkodó szervezetben, vagy e szervezetben a szavazati jogok többségével rendelkező gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagja.
(11) Ha a (10) bekezdés rendelkezései miatt a Kollégium határozatképtelen lenne, a miniszter a döntést másik Kollégium hatáskörébe utalhatja.
16. § (1) A Kollégiumnak a pályázatok tárgyában hozott döntését az Iroda a döntéshozataltól számított tizenöt napon belül felterjeszti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak, aki azt öt napon belül jóváhagyásra a miniszternek megküldi.
(2) A miniszter a Kollégium döntésének jóváhagyásáról tizenöt napon belül állást foglal, és döntéséről értesíti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, aki az Iroda útján tájékoztatja az érintett Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról.
(3) A Kollégium elutasító döntéséről az Iroda a pályázat benyújtóját nyolc napon belül írásban értesíti. A Kollégium által elutasított pályázat benyújtója az értesítéstől számított nyolc napon belül a miniszterhez fordulhat, aki a (4) bekezdés szerint jár el.
(4) A miniszter a Kollégium bármely határozatát, döntését tizenöt napon belül döntésre visszaküldi a Kollégiumnak, ha az valamely jogszabályi feltételnek nem felel meg.
17. § Az Iroda a miniszter 16. § (2) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése szerinti döntését követő harminc napon belül értesíti a pályázókat a pályázatok tárgyában hozott döntésekről, melyhez csatolja a szerződési ajánlatot is.
A szerződéskötés, a szerződés kötelező tartalmi elemei
18. § (1) A Kollégiumok miniszter által jóváhagyott támogatási döntéseit követően az Iroda szerződést köt a kedvezményezettekkel. Az Iroda által a kedvezményezettek részére megküldött szerződéskötési ajánlat határideje legfeljebb hatvan nap. Az ajánlat elfogadását követően kerülhet sor a szerződés megkötésére.
(2) A támogatási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell
a) a támogatás célját;
b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését;
c) a kedvezményezett pénzügyi számlaszámát;
d) a támogatás felhasználásának és elszámolásának módját, határidejét;
e) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi és társadalombiztosítási jogszabályok előírásait;
f) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás magyarországi felhasználása során az ott meghatározott esetben, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései szerint jár el;
g) a kedvezményezett nyilatkozatát a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség tudomásulvételéről;
h) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal és az Iroda által ellenőrzéssel megbízott személyek, szervezetek általi ellenőrzéséhez;
i) a szerződésszegés eseteit és szankcióit;
j) a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezéseket;
k) a nyilvános közzétételhez való hozzájáruló nyilatkozatot;
l) vállalkozások esetében a nyújtott támogatás támogatástartalmát és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriát.
(4) A támogatási szerződéshez csatolni kell
a) a támogatás felhasználására vonatkozó költségvetési tervet;
b) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs hatvan napot meghaladó lejárt köztartozása;
c) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs az Alappal vagy a határon túli magyarok támogatására szolgáló bármely (cél)előirányzattal szemben hatvan napot meghaladó tartozása;
d) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban;
e)8 a támogatás kedvezményezettjének a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója által is ellenjegyzett nyilatkozatát arról, hogy amennyiben az Iroda él az elállási jogával, vagy a visszafizetési kötelezettség alá tartozó támogatást a kedvezményezett határidőben nem fizeti vissza, úgy – ha az adott ország jogszabályai azt lehetővé teszik – az Iroda követelését a támogatás kedvezményezettje által pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levél által, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál érvényesítheti;
f)9 a kedvezményezett harminc napnál nem régebbi fizetési számlaszám-igazolását; valamint
g)10 a kedvezményezett harminc napnál nem régebbi közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját.
A támogatások folyósítása és teljesítése
19. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.
(2) A támogatást – az előfinanszírozás kivételével – teljesítés és forrásarányosan kell folyósítani.
(3) A támogatások folyósítása
a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével,
b) a finanszírozásba bevont pénzintézet útján,
c) közvetlenül a kedvezményezett számlájára történő átutalással,
d)11 rendkívül indokolt esetben a kedvezményezett címére fizetési számláról történő készpénz-kifizetés kézbesítése útján
történhet.
20. § (1) A támogatást megvalósultnak kell tekinteni, amennyiben a támogatási szerződésben meghatározott és támogatott feladat vagy cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett köteles legkésőbb a záró beszámolójában tényszerűen, bizonylatokkal alátámasztva az Irodának – a szerződés mellékletét képező pénzügyi teljesítési és elszámolási szabályzatnak megfelelően – elszámolni.
(2) Ha a támogatás célja teljesült, annak fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az Alap számlájára haladéktalanul visszautalni.
(3) A céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a kedvezményezett köteles – felelősségéhez, illetve a szerződésszegés súlyához mérten – részben vagy egészben visszafizetni (értékét megtéríteni). Az így visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.
(4) A kedvezményezett a céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a szerződés felbontásának napjától érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított kamattal növelve köteles visszafizetni.
21. § A kedvezményezett, ellenőrzés céljából a támogatás felhasználására vonatkozó dokumentumait öt évig köteles nyilvántartani és megőrizni, és azokat a 18. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezetek, illetőleg megbízottaik részére bármikor bemutatni.
A nem pályázati úton elnyerhető támogatások
22. § (1) A Szatv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész terhére a miniszter egyedi kérelmek alapján – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – elvi döntést hozhat a jogosult személyek és szervezetek pályázati rendszeren kívüli támogatásban részesítéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igényeket az Iroda – a 15. § (5)–(7) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával – a szakmailag illetékes Kollégiumnak véleményezésre megküldi. A miniszter az egyedi kérelmekről a Kollégium véleményének ismeretében, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára dönt. A döntéséről a miniszter értesíti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, aki az Iroda útján tájékoztatja az érintett Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról.
(3) Az adott évre vonatkozó egységes támogatási elvek meghatározásáig az egyedi kérelmekről nem lehet döntést hozni.
(4) A nem pályázati úton elnyert támogatások nyilvánosságát a Szatv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint biztosítani kell.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntés alapján folyósított támogatások esetében a 14–21. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
A vezetendő nyilvántartások tartalma
23. § (1) Az Iroda az államháztartási információs rendszer működésén kívül a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszernek a támogatásokkal összefüggően a következő adatokat szolgáltatja:
a) a pályázó és egyedi támogatási kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: pályázó) neve;
b) lakcíme vagy székhelye;
c) a pályázat Szatv. szerinti jogcíme;
d) a pályázott összeg;
e) a pályázatról szóló döntés;
f) a támogatási összeg;
g) a támogatás formája;
h) a támogatás futamideje;
i) az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje;
j) az elszámolás időpontja;
k) a pályázatból kizártak listája.
(2) Az Iroda a Szatv. 4. §-ának (2) bekezdése, valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti bontásban és összesítve is nyilvántartja az Alap éves bevételeit. A bevételek között külön jogcímen tartja nyilván az Alapnak visszafizetett pénzeszközöket, az Alap javára behajtott összeget, illetve a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított összegeket is.
Az Alap felhasználásának szakmai értékelése
24. §12 A miniszter a Szatv. 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túl, az Alapnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti bevétele felhasználásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát évente tájékoztatja.
25. § A miniszter a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított rész terhére nyújtott támogatásokról – ezen belül a támogatás formája, mértéke, célja, támogatottak köre bemutatásával – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács számára az adott tárgyév vonatkozásában – a tárgyévet követő év március 31-éig – beszámolót nyújt be.
Az Alap pénzügyi működése
26. § (1) Az Iroda az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Szülőföld Alap elnevezésű 10032000- 00288444-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán (a továbbiakban: felhasználási keretszámla) kezeli.
(2) Az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok tagjainak a Szatv. 8. § alapján járó költségtérítésre, továbbá az Irodának az Alap működtetésével és a pályázatkezeléssel összefüggő feladatainak ellátására évente az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének – ide nem értve a részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokból származó, valamint a Szatv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bevételt – legfeljebb tíz százaléka használható fel.
(3) Az Alap a tárgyévben pályázati úton nyújtható támogatásra fordítható összeg tizenöt százalékos mértékéig vállalhat éven túli kötelezettséget, legfeljebb a következő két évre. A tizenöt százalékos mértékbe be kell számítani az előző években történt kötelezettségvállalások összegét.
(4) Az Alap éves költségvetési javaslatát, kincstári és elemi költségvetését a jogszabályi előírásoknak, a költségvetés tervezésére vonatkozó pénzügyminisztériumi előírásoknak megfelelően az Iroda készíti el.
(5) Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről az Iroda naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a miniszter és a Kollégiumok döntéseihez az Iroda adatot szolgáltat. Az Egyeztető Fórum, illetve a Kollégiumok tagjainak nyújtott költségtérítések adatai közérdekből nyilvános adatok.
(6) Az Alap pénzforgalmának bonyolítása az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási keretszámlán történik, amely felett a rendelkezési jogosultságot a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár gyakorolja.
27. § Az Iroda – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jóváhagyásával –
a) az Alap eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévente mérlegjelentést,
b) negyedéves előirányzat-felhasználási tervet,
c) az Alap felhasználásáról elkészíti a féléves és éves költségvetési beszámolóra vonatkozó javaslatot, valamint
d) havi pénzforgalmi jelentést
készít.
28. §13 Az Iroda a 26. és 27. §-okban meghatározottakon túl elvégzi az Áht.-ban és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) a számviteli jogszabályokban, továbbá a más jogszabályokban részére az Alap kezelésére vonatkozóan előírt feladatokat.
III.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Alap felügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása
29. § (1) A miniszterelnök és a miniszter a Szatv. és az e rendelet által megállapított feladat- és hatásköreit a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján gyakorolja.
(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár látja el a miniszterelnöknek és a miniszternek az Alap működésére vonatkozó döntései előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, továbbá az e rendeletben számára meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A miniszter a számára az e rendeletben meghatározott feladatkörök ellátásával a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt megbízhatja.
Vegyes rendelkezések
30. § (1) A jelen rendeletben a pályázati rendszerrel, a támogatások folyósításával, teljesítésével, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatosan nem szabályozott kérdésekben az Áht. és az Ámr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Kollégiumokat a jelen rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell megalakítani.
(3) A 2007. évre vonatkozó támogatási célok és prioritások tekintetében az 5. § (2) bekezdésében szereplő határidő 2007. január 15. és február 1., az 5. § (3) bekezdésében szereplő határidő 2007. február 15., az 5. § (5) bekezdésben szereplő határidő 2007. március 1., az 5. § (7) bekezdésben szereplő határidő 2007. április 30.
(4) A jelen rendelet hatálybalépést megelőzően megítélt támogatások folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 105/2005. (VI. 16.) Korm. rendeletnek a támogatási szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e körbe tartozó támogatási szerződések esetében is az Iroda látja el a támogatás folyósításával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A Szülőföld Alap javára a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló forrás átcsoportosítását a szociális és munkaügyi miniszter, valamint a Szülőföld Alap felhasználásáért felelős miniszter között évenként megkötésre kerülő külön megállapodás alapján kell végrehajtani.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2)14
1. számú melléklet a 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelethez15
Szomszédos ország |
Magyar szervezet |
|---|---|
Horvát Köztársaság |
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, |
Osztrák Köztársaság |
Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége |
Románia |
Romániai Magyar Demokrata Szövetség |
Szerb Köztársaság |
Vajdasági Magyar Szövetség |
Szlovák Köztársaság |
Magyar Koalíció Pártja |
Szlovén Köztársaság |
Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közössége |
Ukrajna |
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, |
2. számú melléklet a 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelethez16
Beosztás megnevezése |
Magasabb vezető: |
igazgató |
igazgató-helyettes |
Munkakörök megnevezése |
Besorolás |
|||||||||
fizetési osztályok |
||||||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
Pályáztatási referens |
|
|
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
Számítógépes rendszergazda |
|
|
|
|
* |
* |
* |
* |
|
|
Jogtanácsos |
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
Belső ellenőr |
|
|
|
|
* |
* |
* |
* |
|
|
Gazdasági, műszaki, jogi, igazgatási szakalkalmazott |
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
* |
|
Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
Ügyviteli alkalmazott |
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
Műszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott |
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
A rendeletet a 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.
A 10. § (2) bekezdése a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 201/2009. (IX. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2a) bekezdését a 259/2010. (XI. 16.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (3) bekezdése a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 70. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 357/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (5) bekezdése alapján a 2009. január 1. napját megelőzően megállapított támogatásokat a naptári éves, illetve 12 hónapos kötelezettségvállalási megállapodás lejártáig, a 2008. december 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani.
A 15. § (4) bekezdés n) pontját a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése iktatta be.
A 18. § (4) bekezdés e) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdés f) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdés g) pontja a 163/2009. (VIII. 6.) Korm. rendelet 40. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 41. § (4) bekezdése alapján ahol kormányrendelet vagy miniszteri rendelet aláírási címpéldány benyújtását írja elő, e kötelezettség ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásával is teljesíthető.
A 19. § (3) bekezdés d) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 244. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 175. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet a 357/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (5) bekezdése alapján a 2009. január 1. napját megelőzően megállapított támogatásokat a naptári éves, illetve 12 hónapos kötelezettségvállalási megállapodás lejártáig, a 2008. december 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás