Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet

36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet

a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról1

2009.10.01.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 19. pontjában, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazási köre

1. § (1) A rendelet az 1. mellékletben ismertetett hagyományos vasúti rendszernek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-állam) területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges, a Magyar Köztársaság területén levő hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó követelményeit határozza meg.

(2) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezetekre terjed ki.

(3) A rendelet alkalmazási köre a hagyományos vasúti rendszer részeinek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) hagyományos vasúti rendszer: a hagyományos vasúti személyszállítás és árutovábbítás, továbbá kombinált árufuvarozás céljára épített hagyományos vasúti pálya, a pálya tartozékai és üzemi létesítményei, valamint az ezek használatára tervezett vasúti járművek összessége;

b) kölcsönös átjárhatóság: a biztonságos és folyamatos hagyományos vasúti közlekedés lehetősége a vasúti rendszerek szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételeinek teljesítése esetén való kölcsönös használhatóságára;

c) alrendszer: a hagyományos vasúti rendszer – 2. mellékletben meghatározott – strukturális és működési egysége;

d) rendszerelem: a hagyományos vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftverek) összetevőket is, amelytől – közvetlenül vagy közvetve – a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága függ;

e) európai előírás: magyar szabványként bevezetett, harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély;

f) bejelentett szervezet: a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának lefolytatására kijelölt szervezet;

g) alapvető jellemző: szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltétel, amely nélkülözhetetlen a kölcsönös átjárhatósághoz;

h) egyedi eset: a hagyományos vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi vagy domborzati okból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő vasúti rendszerrel való összeegyeztethetőséget korlátozó okok miatt a Vtv. 2. §-a (5) bekezdésének 10. pontjában meghatározott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel. Ide tartozhatnak különösen az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi részétől elszigetelt, vagy az eltérő űrszelvényű, nyomtávú, illetve vágánytengely-távolságú vasúti pályák és hálózatok; továbbá a kizárólag helyi, regionális vagy történelmi jelentőségű vasúti járművek, valamint az EGT-államon kívüli harmadik országból származó, vagy ezen országokban induló vasúti járművek, amennyiben az adott jármű nem halad át az EGT valamely két állama közötti határon;

i) korszerűsítés: egy alrendszeren vagy az alrendszer egy részén végrehajtott olyan átalakítási munka, amely növeli az alrendszer teljesítményét;

j) karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

k) üzembe helyezés: mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert a tervezett üzemállapotba hozzák.

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE

Alapvető követelmények és a kölcsönös
átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások

3. § (1) A hagyományos vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) Az alrendszerekre egy vagy – szükség esetén – több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat.

(3) Az alrendszernek minden tekintetben meg kell felelnie az arra vonatkozó ÁME-nak vagy ÁME-knak, és ennek a követelménynek az alrendszer használatának teljes időtartama alatt eleget kell tennie.

4. § (1) Az ÁME-től – beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is – abban az esetben lehet eltérni, ha

a) az ÁME közzétételének időpontjában az új vasútvonal építése, vagy a már meglevő vasútvonal felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy a vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött;

b) olyan meglévő vasútvonal felújítására vagy korszerűsítésére kerül sor, amelynek űrszelvénye, nyomtávja, vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem egyezik meg a vonatkozó ÁME előírásaival;

c) a meglévő vonal tervezett felújítása, meghosszabbítása vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdaságosságát és/vagy akadályozná a vasúti rendszer további részével történő zavartalan együttműködést;

d) balesetet vagy természeti csapást követően a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME teljes körű vagy részleges alkalmazását;

e) az ÁME-t az EGT-államokon kívüli, az EGT fő vasúti hálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében kell alkalmazni.

(2)2 Az ÁME-től való eltérés engedélyezését – az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével – az engedélyt kérő a vasúti közlekedési hatóságnál kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a vasúti közlekedési hatóság értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Az értesítéshez mellékelni kell azt a dokumentumot, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, és meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek.

(3)3 A Bizottság döntése alapján a vasúti közlekedési hatóság dönt az ÁME-tól való eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről.

A rendszerelem

5. § (1) A rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha lehetővé teszi a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, ugyanakkor megfelel az alapvető követelményeknek.

(2) A rendszerelemet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények – amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel – nem akadályozhatják a rendszerelem más – nem vasúti – alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.

(4) Az e rendeletnek megfelelő rendszerelemnek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja, illetve nem akadályozhatja, így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amelyet a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK-hitelesítési eljárás keretében már elvégeztek.

6. § (1) A 4. melléklet szerinti megfelelőséget, illetve alkalmazhatóságot igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat arra a rendszerelemre vonatkozóan állítható ki, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre egyéb uniós irányelvek alapján megalkotott jogszabályok rendelkezései is vonatkoznak, az EK-megfelelőségi nyilatkozat az egyéb jogszabályoknak való megfelelést is tartalmazza.

(3) A rendszerelemnek a vonatkozó ÁME-ben meghatározott felhasználásra való megfelelőségét és alkalmazhatóságát a bejelentett szervezet az 5. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárással vizsgálja meg.

(4) A rendszerelem abban az esetben is megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ban megállapított feltételeket, vagy az ezeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.

7. § (1)4 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az e rendeletnek megfelelően közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, haladéktalanul tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(2)5 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott rendszerelem a rendeltetésszerű használat során nem felel meg az alapvető követelményeknek, a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására eljárást indít, és haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

(3)6 A miniszter egyetértése (jóváhagyása) esetén a vasúti közlekedési hatóság értesíti a Bizottságot megállapításairól, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól. A (2) bekezdésben szereplő megállapításról szóló tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a rendszerelem

a) az alapvető követelmények be nem tartása,

b) az európai előírások nem megfelelő alkalmazása,

c) az európai előírások elégtelen volta

miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek.

(4) Amennyiben az értesítés alapján a Bizottság megállapítja a (2) bekezdés szerinti intézkedés indokoltságát, azt továbbra is fenn kell tartani.

(5)7 Amennyiben a Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint a (2) bekezdés szerinti intézkedés nem indokolt, azt a vasúti közlekedési hatóság köteles haladéktalanul megszüntetni.

(6)8 Amennyiben egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg a rendszerelemre vonatkozó előírásoknak, a vasúti közlekedési hatóság javaslatot tesz a kijelölőnek az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedések megtételéről a vasúti közlekedési hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az EGT-államokat.

8. § (1) A rendszerelem megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltételeként a gyártó vagy az EGT területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alkalmazni a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket.

(2) A rendszerelem megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására vonatkozó tanúsítási eljárást az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy az EGT területén letelepedett meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.

(3)9 Amennyiben sem a gyártó, sem az EGT területén letelepedett képviselője nem teljesítette az (1) és (2) bekezdésből következő kötelezettségeit, úgy azok teljesítése a rendszerelemet forgalomba hozó szervezetre hárulnak. E rendelet szempontjából ugyanezen kötelezettségek vonatkoznak mindazokra, akik a rendszerelemet vagy azok különböző részeit összeszerelik, továbbá rendszerelemet gyártanak saját használatra.

(4)10

(5)11 Amennyiben a jogsértő állapot a (4) bekezdésben foglalt határidő lejárta után is fennáll, a vasúti közlekedési hatóság megteszi a rendszerelem piaci forgalmazásának korlátozásához, megtiltásához, illetve a piacról való kivonásához szükséges intézkedéseket.

Alrendszerek

9. § (1) A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere vagy annak része csak abban az esetben helyezhető üzembe, és csak akkor működtethető, ha tervezése, kivitelezése és karbantartása biztosítja, hogy a strukturális alrendszer vagy annak része megfeleljen a vonatkozó alapvető követelményeknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerbe történő beillesztés során. Az üzembe helyezés engedélyezési alapja a 14. §-ban megállapított EK-hitelesítési eljárás alapján kiadott EK-hitelesítési nyilatkozat.

(2)12 Az alrendszerek üzembe helyezésének és használatbavételének engedélyezési és üzemeltetésük ellenőrzésének hatósági feladatait külön jogszabályban meghatározott módon a vasúti közlekedési hatóság látja el.

(3)13 A vasúti közlekedési hatóság a vonatkozó ÁME-kben megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek.

(4)14 Jogsértő üzemeltetésnek minősül, ha az üzemben tartó vasúti szervezet a vasúti rendszer alrendszerét hatályos EK-hitelesítési nyilatkozat hiányában működteti.

(5)15 Új engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkák hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben kell a projektre alkalmazni. A vasúti közlekedési hatóság a döntéséről értesíti a Bizottságot és a többi EGT-államot.

Vasúti járművek üzembe helyezése
és nyilvántartása

10. § (1)16 A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a vasúti közlekedési hatóság minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lát el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni és be kell jegyezni a vasúti közlekedési hatóság által vezetett – 17. §-ban meghatározott – nemzeti járműnyilvántartásba.

(2)17 A nemzeti járműnyilvántartás nyilvános. A vasúti közlekedési hatóság a nyilvántartást internetes honlapján közzéteszi.

(3)18 A vasúti közlekedési hatóság engedélyezheti az EGT-n kívüli országban üzembe helyezett járműveknek a Magyar Köztársaság területén történő üzembe helyezését, amennyiben ezek egy eltérő kódrendszer szerint egyértelműen azonosíthatók. Ezt követően a vasúti közlekedési hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdés c), d) és e) pontjában felsorolt adatok a nemzeti nyilvántartásból lehívhatók legyenek.

(4) A nemzeti járműnyilvántartásnak – az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével – legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozások az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó szervezetre;

b) hivatkozás az (1) bekezdés szerinti járműnyilvántartásra;

c) a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának azonosítása;

d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozás;

e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó alapvető biztonsági adatok.

A strukturális alrendszerekre vonatkozó
további szabályok

11. § (1) Az alapvető követelményeknek megfelelő, a hagyományos vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozása, üzembe helyezése és üzemeltetése nem tiltható meg, nem korlátozható és nem akadályozható meg. Nem lehet előírni olyan ellenőrzést, amelyet már elvégeztek az EK-hitelesítési eljárás részeként. Ez a rendelkezés nem mentesít a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek kiadásához szükséges feltételek teljesítése alól.

(2) A hagyományos vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető kölcsönösen átjárhatónak és a rá vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyik rendelkezik EK-hitelesítési nyilatkozattal.

(3) A hagyományos vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását az erre kijelölt, bejelentett szervezet az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással végzi el.

(4)19 A műszaki szabályok jegyzékének változása esetén a vasúti közlekedési hatóság értesíti a Bizottságot.

12. § (1)20 Amennyiben valamely, e rendelet hatálya alá tartozó, vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezet úgy ítéli meg, hogy egy ÁME nem elégíti ki teljes mértékben az alapvető követelményeket, úgy erről a vasúti közlekedési hatóságot köteles tájékoztatni.

(2)21 A vasúti közlekedési hatóság megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben megállapítja annak megalapozottságát, a miniszter egyetértésével tájékoztatja a Bizottságot.

Telematikai alkalmazásokra vonatkozó
szabályok

13. § Az árufuvarozás telematikai alrendszere tekintetében a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2005. december 23-i 62/2006/EK bizottsági rendelet alkalmazandó.

Az EK-hitelesítési eljárás és az EK-hitelesítési nyilatkozat

14. § (1) A strukturális alrendszer megfelelőségének tanúsítására az alrendszer létrehozása vagy beszerzése érdekében az alrendszer tervezője, gyártója, kivitelezője vagy a beszerzést végző szervezet, illetve hivatalos képviselője (a továbbiakban: hitelesítés-kérelmező) megbízza az általa kiválasztott, EK-hitelesítési eljárásra kijelölt bejelentett szervezetet az 5. mellékletben ismertetett EK-hitelesítési eljárás elvégzésével.

(2) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer forgalomba helyezése előtti átvételig tart. Tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjaira, amelybe az alrendszer beépítésre kerül, a vonatkozó ÁME-ban és a 17. §-ban előírt jegyzékekben rendelkezésre álló adatok figyelembevételével.

(3) A bejelentett szervezet a hitelesítés-kérelmező költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait (a továbbiakban együtt: létesítési szakaszok) külön-külön ellenőrzi.

(4) A bejelentett szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendeletben foglaltaknak, a vonatkozó egyéb előírásoknak és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, a tanúsítvány kiadását megtagadja.

(5)22 A megfelelőségi tanúsítvány alapján a hitelesítés-kérelmező EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, amelyet a (6) bekezdés szerinti műszaki dokumentációval együtt nyújt be az engedélyezési eljárás során a vasúti közlekedési hatóságnak.

(6) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, az 5. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló valamennyi dokumentumnak. Emellett a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint az időszakos ellenőrzésre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó belső utasításokat.

15. §23

Bejelentett szervezet

16. § (1) A rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására szolgáló eljárás, továbbá a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárásának elvégzéséért felelős szervezet kijelölésére a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeleteknek, valamint e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek megfelelő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet kijelöléséről és annak hatásköréről a miniszter értesíti a Bizottságot, valamint a Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számról és a szervezet hatásköréről az EGT-államokat.

(3) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett bejelentett szervezetek jegyzékében bejegyzett, az EGT valamely államában működő bármely szervezet hitelesítési tevékenységének eredményét a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítása, és a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárása tekintetében el kell fogadni.

(4) A bejelentett szervezet – továbbá annak vezetője és a bejelentett szervezet hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő munkaviszonyban álló, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve polgári jogi jogviszony alapján munkát végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: munkatárs) – sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehetnek részt a rendszerelemek vagy az alrendszerek tervezésében, előállításában, építésében, karbantartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó, a kivitelező, vagy a tervező, és a bejelentett szervezet között.

(5) A munkatárs pártatlanságát biztosítani kell. Javadalmazása nem függhet az általa elvégzett ellenőrzések számától vagy ezek eredményétől.

(6) A munkatársnak az e rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges

a) szakirányú műszaki és szakmai képzettséggel,

b) az általa végzett vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozó követelmények ismeretével,

c) szakmai gyakorlattal, valamint

d) az általa végzett vizsgálatok és ellenőrzések hivatalos dokumentálására való jogosultsággal és ismeretekkel

kell rendelkeznie.

(7) A bejelentett szervezetet el kell látni mindazokkal az eszközökkel és berendezésekkel, amelyek a szervezet által végzett vizsgálatok és ellenőrzések maradéktalan elvégzéséhez szükségesek.

(8) A bejelentett szervezetnek függetlennek kell lenni a rendszerelem, illetve alrendszer gyártójától, forgalmazójától és annak üzemeltetőjétől, valamint az engedélyező hatóságtól. A bejelentett szervezet és annak munkatársa az ellenőrzéseket szakmai feddhetetlenséggel és hozzáértéssel köteles végezni, és el kell utasítani minden olyan nyomást és ösztönzést – különösen a pénzügyi jellegűeket –, amelyek befolyásolhatják döntésüket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen abban az esetben, ha azokkal olyanok próbálkoznak, akiket az ellenőrzés eredménye érint.

(9) A munkatárs köteles a tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

(10) A bejelentett szervezetnek megfelelő kárfedezettel kell rendelkeznie.

(11)24 Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a miniszter a jóváhagyást visszavonta, erről a Bizottságot és az EGT-államokat a vasúti közlekedési hatóság útján tájékoztatja.

(12)25 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az EGT más államában működő bejelentett szervezet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a vasúti közlekedési hatóságtól kapott tájékoztatás indokolt, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

17. §26 A vasúti közlekedési hatóság köteles gondoskodni a vasúti pálya és a vasúti járművek fő jellemzőit rögzítő jegyzékek elkészítéséről és évenkénti aktualizálásáról. A nyilvántartásokban fel kell tüntetni az egyes alrendszerek, és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kban előírt jellemzőkhöz. A jegyzékeket a vasúti közlekedési hatóság honlapján teszi közzé, és erről tájékoztatja az Ügynökséget.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

18. § (1)27 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet 1. mellékletének A) pontjában meghatározott vonalakon túl a hagyományos vasúti rendszer részét képező pályahálózatra vonatkozó ÁME-kat hatálybalépésüktől kezdve kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve (2001. március 19.) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/50/EK irányelve (2004. április 29.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 2. cikk,

c)28 a Bizottság 2007/32/EK irányelve (2007. június 1.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról.

1. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

A hagyományos vasúti rendszer összetevői
és jellemzői
A) Infrastruktúra
A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban rögzített transzeurópai közlekedési hálózat vonalain található vasúti pálya alkotja.
a) E rendelet szempontjából a hagyományos vasúti rendszer infrastruktúra-hálózata a következő kategóriákra bontható:
– személyszállítási célú vasútvonalak;
– vegyes forgalmú vasútvonalak (személyszállítás és árufuvarozás);
– kimondottan árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak;
– személyszállítási csomópontok;
– árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat;
– a fent említett elemeket összekötő vonalak.
b) Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, valamint a távolsági személyszállítást és árufuvarozást támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.
B) Jármű
a) A hagyományos vasúti rendszer egészén vagy részén közlekedő járművek kategóriái:
– dízel vagy villamos motorvonatok;
– dízel vagy villamos vontató járművek;
– személykocsik;
– teherkocsik, ideértve a közúti járművek szállítására tervezett vasúti teherkocsikat.
b) A fenti kategóriák mindegyike tovább bontható a járművek
– nemzetközi, vagy
– belföldi, ezen belül
= helyi,
= regionális, vagy
= távolsági
célú használata szerint.
C) A hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága
A hagyományos transzeurópai vasúti szolgáltatások minőségét a legtágabb értelemben vett, azaz az érintett alrendszer valamennyi helyhez kötött részét magában foglaló infrastruktúra (a vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények által alkotott, a hagyományos vasúti közlekedés lebonyolítására megépített, illetve átépített transzeurópai hálózat), valamint az ezen történő közlekedésre tervezett járművek (beleértve ezek fedélzeti rendszerelemeit is) jellemzőinek összeegyeztethetősége határozza meg. Ugyancsak ez befolyásolja a szolgáltatások teljesítményi, biztonsági, minőségi és költségszintjét.

2. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

A hagyományos vasúti rendszer
alrendszerei
A) Alrendszerek
E rendelet alkalmazásában a hagyományos vasúti rendszer alrendszerei a következők:
a) Strukturális alrendszerek
– vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények,
– energiaellátás,
– ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések,
– forgalmi szolgálat és üzemirányítás,
– jármű.
b) Működési alrendszerek
– karbantartás,
– személyszállítási és árufuvarozási telematikai alkalmazások.
B) Az alrendszerek összetevői
a) Strukturális alrendszerek összetevői
1. Vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények
Vágányok, váltók, műtárgyak (hidak, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra-létesítmények (peronok, átjárók, ideértve a mozgásukban korlátozott személyek igényeit kielégítő létesítményeket stb.), biztonsági és védelmi berendezések.
2. Energiaellátás
Villamosítási rendszerek, felsővezetékek, áramszedő berendezések.
3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések
A hálózati közlekedésre engedélyezett vonatok mozgásának biztonságához, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges berendezések.
4. Forgalmi szolgálat és üzemirányítás
A különböző strukturális alrendszerek kölcsönös összeegyeztethetőségét – mind normál üzemben, mind üzemzavarok esetén – biztosító eljárások és berendezések, beleértve különösen a vonatok vezetését, a forgalmi szolgálat tervezését és lebonyolítását, valamint a határátmeneti forgalmi szolgálatok ellátásához szükséges szakmai képesítéseket.
5. Jármű
A vonat minden szerkezeti eleme, szabályozó és vezérlő, valamint vonó- és energiaátalakító, fék- és kapcsoló berendezése, futóművek (forgóváz, tengelyek) és felfüggesztések, ajtók, ember (mozdonyvezető, utazószemélyzet, utasok, tekintettel a mozgásukban korlátozott személyek igényeire is) – gép kapcsolódási pontok, aktív és passzív biztonsági berendezések, továbbá az utasok és az utazószemélyzet egészségügyi berendezései.
b) Működési alrendszerek összetevői
1. Karbantartás
A vasutak kölcsönös átjárhatóságát és szükséges teljesítőképességét biztosító eljárások, felszerelések, karbantartási, logisztikai berendezések és tartalékkészletek az előírt javítási munkákhoz és a megelőző karbantartáshoz.
2. Telematikai alkalmazások
2.1. Személyszállítási alkalmazások, beleértve az utasok utazás előtti és alatti tájékoztatására szolgáló információs rendszereket, helyfoglalási és menetdíj-fizetési rendszereket, az útipoggyász-kezelést, valamint a vonatok és a többi közlekedési eszköz közötti csatlakozási alkalmazásokat.
2.2. Árufuvarozási alkalmazások, beleértve a küldemények és a vonatok valós idejű nyomon követését biztosító információs rendszereket, valamint a kocsirendezési és -elosztási, a helyfoglalási, díjfizetési és számlázási rendszereket, a csatlakozásokat más közlekedési eszközökhöz, továbbá az elektronikus kísérő okmányok előállítását.

3. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

Alapvető követelmények
A 62/2006/EK rendelet szerint a következőkben felsorolt alapvető követelmények nem vonatkoznak a telematikai alkalmazások alrendszerre:
1.1.1., 1.1.2., 1.1.3., 1.1.4., 1.1.5., 1.3.1., 1.3.2., 1.4.1., 1.4.2., 1.4.3., 1.4.4., 1.4.5., 1.5.
1. Általános követelmények
1.1. Biztonság
1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus és főleg a vonatforgalommal kapcsolatos alkatrészek tervezését, gyártását, építését és/vagy összeszerelését, karbantartását és felügyeletét úgy kell elvégezni, hogy a hálózatra előírt követelményeknek – beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is – megfelelően garantálja a biztonságot.
1.1.2. A kerék-sín rendszerre vonatkozó jellemző értékek feleljenek meg azoknak a futásstabilitási követelményeknek, amelyek a megengedett legnagyobb sebességnél is garantálják a biztonságos közlekedést.
1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek teljes élettartamuk alatt el kell viselniük minden, a rendszerelem üzeme során fellépő szokásos vagy rendkívüli igénybevételt. Megfelelő eszközök alkalmazásával minimálisra kell csökkenteni a véletlen hibák bekövetkezéséből adódó és a biztonságot veszélyeztető rendkívüli események bekövetkezésének kockázatát.
1.1.4. A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és a felhasznált anyagok megválasztása során arra kell törekedni, hogy tűz esetén a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a tűz és füst keletkezését, terjedését és hatását.
1.1.5. Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok ne veszélyeztessék az utasok biztonságát még akkor sem, ha előre látható, hogy felhasználásuk során nem fogják betartani a vonatkozó utasításokat.
1.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A vasúti szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását olyan gyakorisággal és úgy kell megszervezni, továbbá végrehajtani, hogy az előírt feltételek mellett mindez tegye lehetővé a rendszerelemek üzemkészségét.
1.3. Egészségvédelem
1.3.1. A járműveken és a vasúti infrastruktúra létesítményein tilos olyan anyagokat használni, amelyek a felhasználásuk módjánál fogva veszélyeztethetik azoknak a személyeknek az életét, testi épségét, egészségét, akik hozzájuk férhetnek.
1.3.2. Ezeket az anyagokat úgy kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, hogy – különösen tűz esetén – korlátozzák az egészségre ártalmas és veszélyes gőzök vagy gázok kibocsátását.
1.4. Környezetvédelem
1.4.1. A hagyományos vasúti rendszer megépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásait már a tervezéskor figyelembe kell venni a hatályos közösségi előírásokkal összhangban.
1.4.2. A járművek és a vasúti infrastruktúra létesítményein felhasznált anyagoknak – különösen tűz esetén – meg kell akadályozniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök vagy gázok kibocsátását.
1.4.3. A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer működtetése során be kell tartani a zajvédelemre vonatkozó hatályos előírásokat.
1.4.4. Előírásszerű karbantartás mellett a hagyományos vasúti rendszer üzemeltetése nem okozhat a pálya közelében elhelyezett berendezésekre és létesítményekre megengedhetetlen mértékű talajrezgést.
1.5. Műszaki összeegyeztethetőség
1.5.1. Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzői legyenek összhangban egymással és a hagyományos vasúti rendszerben közlekedő vonatokéval. Ha az ilyen jellemzők betartása csak nehezen oldható meg a hálózat bizonyos részein, akkor a jövőbeni összeegyeztethetőséget lehetővé tevő ideiglenes megoldásokat lehet bevezetni.
1.5.2. A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesen összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel, valamint köz- vagy magántulajdonú hálózatokkal, amelyekkel interferencia-hatást válthatnak ki.
2. Az egyes alrendszerekre vonatkozó követelmények
2.1. Vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények
2.1.1. Biztonság
Megfelelő intézkedéseket kell tenni a létesítményekhez történő hozzáférés vagy azokba történő nem kívánatos bejutás ellen.
Intézkedni kell a személyek veszélyeztetésének csökkentésére, különösen az állomásokon, a vonatok áthaladása esetén.
A mindenki által hozzáférhető infrastruktúra-berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az csökkentse a biztonságot veszélyeztető kockázatokat (stabilitás, tűzvédelem, hozzáférés, evakuálás, peronok stb.).
Megfelelő intézkedéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak és aluljárók különleges biztonságtechnikai feltételeinek figyelembevételével.
2.2. Energiaellátás
2.2.1. Biztonság
Az energiaellátó rendszerek működése, működtetése nem veszélyeztetheti sem a vonatok, sem a személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, pálya melletti ingatlantulajdonosok és harmadik felek) biztonságát.
2.2.2. Környezetvédelem
A villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszerek működése nem terhelheti a környezetet a megengedett határértékeken túl.
2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszereknek
– lehetővé kell tenniük a vonatok számára a meghatározott teljesítményértékek elérését;
– a villamosenergia-ellátási rendszereknek összhangban kell lenniük a vontató járművek áramszedőivel.
2.3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések
2.3.1. Biztonság
A hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések és eljárások tegyék lehetővé, hogy a vonatok a hálózatra meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően közlekedhessenek, és korlátozott üzemmód esetén is biztosítsák a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.
2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség
Az összeegyeztethető ellenőrző-, irányító-, biztosító- és jelzőberendezések alkalmazásának elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastruktúra-berendezés és jármű igazodjon az ilyen rendszerek használatához.
A vonatok vezetőállásán felszerelt ellenőrző-, irányító-, biztosító- és jelzőberendezések a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer teljes hálózatán tegyék lehetővé a meghatározott feltételek szerinti folyamatos üzemeltetést.
2.4. Forgalmi szolgálat és üzemvitel irányítás
2.4.1. Biztonság
A hálózati üzemeltetési szabályok összehangolása, valamint a járművezetők, az utazó és az irányító személyzet szakképzettsége szavatolja a biztonságos üzemeltetést, figyelembe véve a nemzetközi és a belföldi forgalom eltérő követelményeit.
A karbantartási munkák fajtáját és gyakoriságát, a karbantartó és vizsgálóhelyi személyzet szak- és továbbképzését, valamint az érintett üzemeltetők karbantartó központjaiban és a vizsgálóhelyeken alkalmazott minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az magas szintű üzembiztonságot garantáljon.
2.4.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A karbantartási munkák fajtáját és gyakoriságát, a karbantartó és irányító személyzet szak- és továbbképzését, valamint az érintett üzemeltetők karbantartó és irányító központjaiban alkalmazott minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az magas szintű megbízhatóságot és üzemkészséget garantáljon.
2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A hálózati üzemeltetési szabályzatok összehangolása és a járművezetők, az utazó személyzet, valamint a forgalomirányítók szakképzettsége olyan legyen, hogy az tegye lehetővé az üzemeltetés hatékonyságát a transzeurópai hagyományos vasúti rendszerben, figyelembe véve a nemzetközi és a belföldi forgalom eltérő követelményeit.
2.5. Járművek
2.5.1. Biztonság
A járművek szerkezetét és a járművek közötti kapcsolóberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utastereket és a vezetőállást.
A villamos berendezések nem veszélyeztethetik a biztonságot és a menetirányító, ellenőrző-, biztosító- és jelzőberendezések működését.
A fékezési technika és az alkalmazott féknyomás legyen összeegyeztethető a vasúti pályával és a műtárgyakkal, valamint a biztosítóberendezési rendszerekkel.
Intézkedéseket kell tenni az áram alatt lévő alkatrészekhez történő hozzáférés megakadályozására, a személyek biztonságának védelme érdekében.
Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek segítségével veszélyhelyzetben az utasok értesíthetik a mozdonyvezetőt vagy a vonatkísérő személyzetet.
A vasúti személykocsikat olyan nyitó és záró szerkezetekkel kell ellátni, amelyek garantálják az utasok biztonságát.
Gondoskodni kell a vészkijáratokról és jelzésükről. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak és aluljárók különleges biztonságtechnikai feltételeinek figyelembevételével.
A vonatokon megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágító rendszer alkalmazása kötelező.
A vonatokat fel kell szerelni olyan hangosbeszélő rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a vonat személyzete és a forgalomirányítás tájékoztathassa az utasokat.
2.5.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A járművek futóművét, a vonó- és a fékberendezését, valamint a szabályozó és vezérlő rendszerét, mint a legfontosabb berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy tegyék lehetővé a vonat továbbhaladását különleges korlátozó feltételek esetén is anélkül, hogy ez az üzemben maradó berendezéseket károsítaná.
2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A villamos berendezéseknek összeegyeztethetőeknek kell lenniük a menetirányító, ellenőrző-, biztosító- és jelzőberendezések működésével.
Villamos vontatás esetén az áramszedők tegyék lehetővé a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer áramrendszereivel történő közlekedést.
A járművek jellemzői tegyék lehetővé a közlekedést minden olyan vonalon, amelyen közlekedésüket tervezték.
2.5.4. Ellenőrzés
A vontatójárműveket, beleértve a motorvonatok és ingavonati szerelvények vezérlőkocsijait, adatrögzítő berendezéssel kell felszerelni, és gondoskodni kell a berendezés által rögzített adatok egységes feldolgozásáról.
2.6. Karbantartás
2.6.1. Egészségvédelem és biztonság
A karbantartó telepeken, műhelyekben alkalmazott műszaki létesítményeknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük az alrendszerek biztonságos működését, továbbá nem veszélyeztethetik az emberek egészségét és biztonságát.
2.6.2. Környezetvédelem
A karbantartó telepeken, műhelyekben alkalmazott műszaki létesítmények és eljárások által okozott környezeti hatások nem haladhatják meg a megengedett határértékeket. Fokozott figyelmet kell fordítani a hulladékkezelési követelmények betartására, különös tekintettel a keletkező veszélyes hulladékokra.
2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A járművek karbantartó létesítményei olyanok legyenek, hogy minden olyan járművön tegyék lehetővé a biztonságos, az egészségvédelmi és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkaműveleteket, amelyekre a létesítményt tervezték.
2.7. Telematikai alkalmazások a személyszállításhoz és árufuvarozáshoz
2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség
A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.
Intézkedéseket kell tenni a következők érdekében:
– az adatbázisok, szoftverek és kommunikációs protokollok fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az tegye lehetővé a legteljesebb adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,
– az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.
2.7.2. Megbízhatóság és üzemkészség
Az adatbázisok, szoftverek és kommunikációs protokollok használatának, kezelésének, aktualizálásának és karbantartásának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.
2.7.3. Egészségvédelem
Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.
2.7.4. Garantálni kell az adatok megfelelő integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.

4. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

A rendszerelemek megfelelősége
és alkalmazhatósága
1. A rendszerelemek
A rendszerelemek megfelelőségét, illetve alkalmazhatóságát a bejelentett szervezet az általa végzett EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági eljárás alapján állapítja meg, és erről EK-megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki.
A hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemek a következők lehetnek:
1.1. Többcélú rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is.
1.2. Különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük.
1.3. Sajátosan vasúti rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak.
2. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat hatálya
Az EK-megfelelőségi nyilatkozat hatálya:
– a bejelentett szervezet(ek) azon megállapítására terjed ki, amely valamely elkülönítetten vizsgált rendszerelem által teljesítendő műszaki követelménynek való belső megfelelőségét értékeli, vagy
– a bejelentett szervezet(ek) által végzett azon vizsgálatra terjed ki, amely valamely, a vasúti környezeten belül vizsgált rendszerelem alkalmazhatóságát értékeli, különösen azokban az esetekben, amikor kapcsolódási pontok is érintettek azokkal az elsősorban funkcionális jellegű műszaki előírásokkal összefüggésben, amelyeket ellenőrizni kell.
A bejelentett szervezetek által a tervezési és a gyártási szakaszokban végzett értékelő eljárások a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszainak a moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban előírt modulokra épülnek, összhangban az ÁME-kban említett feltételekkel.
3. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalma
Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:
– hivatkozások a vonatkozó irányelvre;
– a gyártó, illetve kivitelező vagy az EGT területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és teljes cím, illetve a meghatalmazott képviselő megjelölése esetén a gyártó vagy kivitelező cég neve is);
– a rendszerelem leírása (márka, típus stb.);
– a megfelelőség vagy alkalmazhatóság megállapítása során követett eljárás leírása;
– a rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó előírás, különösen a használati feltételek;
– a megfelelőség vagy alkalmazhatóság tekintetében folytatott eljárásban részt vevő bejelentett szervezet vagy szervezetek neve és címe, a vizsgálati tanúsítvány keltezése, illetve – esettől függően – az igazolás érvényességének ideje és feltételei;
– adott esetben hivatkozás az európai előírásokra;
– a gyártó, illetve kivitelező vagy az EGT területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.
Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.
Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a műszaki dokumentáció nyelvével azonos nyelven kell kiállítani.

5. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez29

Az alrendszerek EK-hitelesítési eljárása
1. EK-hitelesítési eljárás
Az EK hitelesítési eljárás az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer
a) megfelel a vonatkozó rendeletek és uniós jogi aktusok előírásainak,
b) megfelel a kapcsolódó egyéb rendelkezéseknek, előírásoknak, és üzembe helyezhető.
2. Ellenőrzési szakaszok
Az alrendszeren a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:
a) általános tervezés,
b) előállítás – az alrendszer megépítése, ezen belül például az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,
c) az alrendszer végső ellenőrzése.
A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és az előállítási fázis során a fővállalkozó (vagy a gyártó) vagy annak a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.
Ebben az esetben a vizsgálat(ok)ról a fővállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet közbenső hitelesítési nyilatkozatot állít ki „EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat” formájában, az összes érintett fázis(ok)ra vonatkozóan.
3. EK-megfelelőségi tanúsítvány és EK-hitelesítési nyilatkozat
Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet kiállítja a hitelesítés-kérelmező vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője számára a hitelesítési tanúsítványt, majd a hitelesítés-kérelmező vagy képviselője kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon állam (a továbbiakban: EGT-állam) hatósága számára, amelyben az alrendszert felszerelik, illetve működtetik.
Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és előállítását.
Adott esetben a bejelentett szervezet figyelembe veszi a „közbenső hitelesítési nyilatkozatot”, és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt
a) ellenőrzi, hogy az alrendszer
aa) a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási közbenső hitelesítési nyilatkozatok által lefedett, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a fázisra, vagy
ab) előállításában megfelel a fővállalkozónak (vagy a gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési közbenső hitelesítési nyilatkozatok által lefedett minden szempontnak, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra.
b) hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik, és megvizsgálja azokat a tervezési és előállítási elemeket, amelyeket a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási közbenső hitelesítési nyilatkozatok nem tárgyalnak.
4. Műszaki dokumentáció
A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
a) az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések stb.,
b) más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok, a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,
c) az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzéke,
d) az EK-megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket e rendelet 8. §-a értelmében el kell látni, csatolva hozzá adott esetben a vonatkozó számítási feljegyzéseket, és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,
e) adott esetben a közbenső hitelesítési nyilatkozat(ok) és az EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat(ok), beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét,
f) az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számításokat tartalmazó feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy az alrendszer megfelel ennek a rendeletnek, és rögzíti az esetleges – az eljárás végrehajtása során tett – észrevételeit és vissza nem vont fenntartásait.
Az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a melléklet 5.3. és 5.4. pontjaiban meghatározottak szerint elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést is.
5. EK-ellenőrzés
5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációban foglalt kötelezettségeket betartsák.
5.2. A gyártás ellenőrzését végző bejelentett szervezet részére lehetővé kell tenni az állandó bejutást az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre, ha indokolt, az előregyártás és a folyamatba épített ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a szervezet ellenőrzési munkája végzéséhez szükségesnek tart. A hitelesítés-kérelmező vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni a bejelentett szervezethez mindazon dokumentumokat, amelyek az ellenőrzéshez szükségesek, különösen az alrendszerrel kapcsolatos kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.
5.3. Az alrendszer létesítési folyamata ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet rendszeres időközönként részletes vizsgálatot végez a rendeletben foglaltak teljesítésének ellenőrzése céljából. Kérheti, hogy az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen. Megállapításairól a szervezet vizsgálati jelentést készít az alrendszer létesítésének felelősei számára.
5.4. A bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei számára ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést ad.
6. Dokumentáció benyújtás
A bejelentett szervezet a 4. pontban említett teljes dokumentációt átadja a hitelesítés-kérelmezőnek, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének. Ez a dokumentáció támasztja alá az alrendszer üzemképességének ellenőrzését végző bejelentett szervezet által kiállított EK-megfelelőségi tanúsítványt. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet a hitelesítés-kérelmező az érintett EGT-állam hatóságához nyújt be.
A hitelesítés-kérelmező a dokumentáció egy példányát köteles megőrizni az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más EGT-államnak el kell küldeni a dokumentáció másolatát.
7. Közzététel
Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:
a) a megkapott EK-hitelesítés igénylései,
b) a kiállított vagy elutasított közbenső hitelesítési nyilatkozatok,
c) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.
8. Nyelv
Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben a hitelesítés-kérelmező vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy amely nyelvet a hitelesítés-kérelmező elfogad.

6. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

Az alrendszerek EK-hitelesítési nyilatkozata
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a csatolt műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:
– az irányelvre történő hivatkozások;
– a hitelesítés-kérelmező neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig a hitelesítés-kérelmező kereskedelmi nevét is);
– az alrendszer rövid leírása;
– az EK-hitelesítést végző bejelentett szervezet neve és címe;
– hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra;
– minden vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelynek az alrendszer köteles megfelelni, és – adott esetben – valamennyi üzemeltetési korlátozás és feltétel;
– az EK-nyilatkozat érvényességének ideje, ha az korlátozott időtartamra érvényes;
– az aláíró személyazonossága.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.
1

A rendeletet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 16. § (2) bekezdését.

2

A 4. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § a)–b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

3

A 4. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

4

A 7. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 7. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

6

A 7. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 7. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 7. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9

A 8. § (3) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10

A 8. § (4) bekezdését a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11

A 8. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12

A 9. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13

A 9. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

A 9. § (4) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 9. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 10. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 10. § (2) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 10. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 11. § (4) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

A 12. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21

A 12. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 14. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § e) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A 15. §-t a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 16. § (11) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

A 16. § (12) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b) és g) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

26

A 17. § a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 71. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 18. § (1) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 46. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 19. § c) pontját a 102/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 1. §-a iktatta be.

29

Az 5. melléklet a 102/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére