2006. évi XXXVII. törvény

2006. évi XXXVII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről¹

2014.07.16.

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.

2. §² Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.

3. §³ A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„

Szerződés
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről

A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Államok)

abból a célból, hogy a közös biztonsági érdekek megvalósításában együttműködjenek,

azzal a közös elhatározással, hogy hatékonyan lépjenek fel az országhatárokat átlépő, a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek, valamint a nemzetközi bűnözéssel szemben,

azzal a szándékkal, hogy a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok együttműködését átfogóan továbbfejlesszék,

az alábbiakban állapodtak meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Értelmező rendelkezések

A jelen Szerződésben használt fogalmak jelentése a következő:

1. Hatóságok: a Szerződő Államok belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek:

a) a Magyar Köztársaság részéről: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata;

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi belügyminiszter, a biztonsági igazgatóságok, a szövetségi rendőrség igazgatóságai; továbbá a szövetségi rendőrség igazgatóságai helyi illetékességi területén kívül a kerületi államigazgatási hatóságok.

2. Igazságügyi hatóságok:

a) a Magyar Köztársaság részéről: a bíróságok és ügyészi szervek;

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi igazságügyi miniszter, valamint a bíróságok és ügyészségek.

3. A jelen Szerződés végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult központi szervek:

a) a Magyar Köztársaság részéről:

– az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: ORFK NEBEK),

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

– a szövetségi belügyminiszter.

4. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából határterületnek minősül:

a) a Magyar Köztársaság részéről:

– Győr-Moson-Sopron megye területe,

– Vas megye területe;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

– a Burgenlandi Szövetségi Tartomány Biztonsági Igazgatóságának illetékességi területe.

2. cikk

A Szerződés tárgya

A Szerződő Államok erősítik együttműködésüket a bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában és felderítésében. A Szerződő Államok együttműködése nemzeti jogszabályaikkal összhangban, a jelen Szerződés rendelkezései szerint valósul meg. A jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok illetékes hatóságainak azon együttműködését, amelyet nemzetközi szervezetek, így az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-Interpol) keretében folytatnak.

3. cikk

A közbiztonság, közrend és a bűnügyi helyzet
közös elemzése

A Szerződő Államok rendszeresen átadják egymásnak a közbiztonságra, a közrendre és a bűnügyi helyzetre vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. E célból esetileg, de legalább évente egyszer közösen elemzik a bűnügyi helyzet, a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. cikk

Együttműködés megkeresés alapján

(1) A Szerződő Államok illetékes hatóságai megkeresés alapján együttműködnek és segítséget nyújtanak egymásnak a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megakadályozása, megelőzése és felderítése céljából. Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Államok igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről értesíti a megkereső hatóságot.

(2) A megkeresések és az azokra adott válaszok, amennyiben a jelen Szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Államok központi szervei között, írásban kerülnek továbbításra. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

(3) A megkereséseket, figyelemmel az 1. cikk 3. pontjában foglaltakra, az alábbi központi szerv részére kell megküldeni:

a) a Magyar Köztársaság részéről: az ORFK NEBEK,

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Főigazgatóság.

(4) A Szerződő Államok hatóságainak a jelen Szerződésben meghatározottak szerinti együttműködése különösen az alábbiakra terjed ki:

a) információcsere,

b) intézkedések sürgős esetekben,

c) határon átnyúló megfigyelés,

d) határon átlépő üldözés,

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) tanúvédelem,

h) együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken,

i) közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,

j) összekötő tisztviselők küldése, fogadása,

k) együttműködés a képzés és a továbbképzés területén,

l) együttműködés a bűnmegelőzés területén.

(5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a megkeresés teljesítése nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot, és a hatóságok megállapodnak a megkeresés teljesítésének további folytatásáról, amennyiben az szükséges.

(6) A megkeresések teljesítése során a megkeresett hatóságok és a megkeresés teljesítésében résztvevő szervek a megkeresésben foglalt eljárási szabályok szerint járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Állam jogával.

(7) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Államok jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás vagy egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.

5. cikk

A megkeresés tartalma, az alkalmazandó nyelv

(1) A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:

– a megkereső hatóság megnevezése;

– a megkeresés tárgya;

– a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírása és annak jogi minősítése;

– a megkeresés teljesítésének határideje, a sürgősségi teljesítés indokai;

– ahol az szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélye;

– a megkeresés teljesítése során a megkereső hatóság tagjának részvételére irányuló kérelem;

– a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatai, amennyiben az ismert.

(2) A Szerződő Államok hatóságai a jelen Szerződés végrehajtása során a magyar és a német nyelvet egyaránt használhatják, illetve más nyelv használatában is megállapodhatnak.

6. cikk

Intézkedések sürgős esetekben

(1) A Szerződő Államok hatóságai – belső jogszabályaik szerint – megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, a keresett személyt előállíthatják.

(2) A jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

7. cikk

Az információcsere területei

(1) A Szerződő Államok hatóságai együttműködésük során a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzése, megakadályozása és felderítése érdekében, megkeresésre az alábbi információkat adják át:

a) a szervezett bűnözésben részt vevők adatait, a tetteseknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és a bűnöző csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus tettes- és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, valamint a vonatkozó büntető jogszabályokat és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűncselekmények megelőzéséhez, megakadályozásához, illetve felderítéséhez szükséges;

b) a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;

c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;

d) kérelemre egymás rendelkezésére bocsátanak ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyet bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;

e) a jelen Szerződés tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;

f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vonatkozó információkat.

(2) Különleges eszközökkel végzett információgyűjtés során a Szerződő Államok hatóságai nemzeti joguk alapján működnek együtt. A Szerződő Államok vállalják, hogy az ilyen információcsere alapján szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya előír.

8. cikk

Az információ átadása megkeresés nélkül

A Szerződő Államok hatóságai egyedi esetekben – belső jogszabályaik szerint – megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információt, amelyek a másik Szerződő Állam hatóságai számára szükségesek a közbiztonságot és közrendet fenyegető veszély elhárításához vagy más bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Az információcserére a jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9. cikk

Közvetlen információcsere

(1) A Szerződő Államok hatóságai között a megkeresések továbbítása és megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha

a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkező hatóságok kérik egymástól, és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy

b) a központi szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné.

(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat

a) olyan, a megkereséssel érintett személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) a megkereséssel érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található; vagy

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbiakra terjed ki:

a) a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása,

b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása és igazolása,

c) közúti, vízi és légi járművek tulajdonosa, üzembentartója, vezetője személyazonosságának megállapítása,

d) vezetői engedélyek, hajózási engedélyek meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata,

e) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása,

f) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata,

g) távközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének és birtokosának megállapítása,

h) tárgyak, minták utáni tudakozódás,

i) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.

A HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNLEGES FORMÁI

10. cikk

A határon átnyúló megfigyelés

(1) A Szerződő Államok hatóságai a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során jogosultak a (2) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Állam területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Állam központi szerve egy előzetesen átadott megkeresés alapján a határon átnyúló megfigyeléshez hozzájárult. A hozzájárulás feltételhez köthető.

(2) A határon átnyúló megfigyelés olyan bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén lehetséges, amelyek egy európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatnának. A Szerződő Államok hatóságai, a fenti bűncselekmények alapos gyanúja esetén megfigyelhetik a gyanúsítottal kapcsolatban lévő személyt is, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított azonosításához vagy megtalálásához segítséget nyújthat.

(3) A megkeresett Szerződő Állam hatóságainak kérésére a megfigyelést át kell adni ezen hatóságoknak. Kérelemre a megkeresett Szerződő Állam hatósága a megfigyeléshez segítséget nyújthat.

(4) A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Államok egész területére érvényes. A megfigyelés során a Szerződő Államok közös államhatárát az engedélyezett határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.

(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, a megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Állam központi szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépést szükségessé tevő okokat is.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:

a) a Magyar Köztársaság részéről:

– az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Ellátó Igazgatósága;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

– Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Főigazgatóság/Szövetségi Bűnügyi Hivatal.

(7) Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresést követően a megkeresett Szerződő Állam hatósága azt kéri, továbbá akkor, ha a megkeresés megküldését követő öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.

(8) A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint megengedett:

a) a megfigyelést végző tisztviselőkre vonatkoznak a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Állam belső joga, amelynek területén eljárnak; a helyileg illetékes hatóságok utasításai szerint kötelesek eljárni;

b) a megfigyeléshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett járművekre;

c) az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató tisztviselőknek rendelkezni kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;

d) a megfigyelést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minőségüket;

e) a megfigyelést végző tisztviselők magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphetnek be, és a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be;

f) a megfigyelést végző tisztviselőnek jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Állam központi szerve részére;

g) amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai lehetővé teszik; a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni.

11. cikk

Határon átlépő üldözés

(1) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tisztviselői a megkeresett Szerződő Állam területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatják azon személy üldözését, aki a megkereső Szerződő Állam területén a 10. cikk (2) bekezdésében megjelölt bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és

a) eközben tetten érték, vagy

b) a fenti bűncselekmények miatti őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött,

és a megkeresett Szerződő Állam hatóságának értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, továbbá ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – haladéktalanul, de legkésőbb az államhatár átlépésekor – a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:

a) a Magyar Köztársaság részéről:

a határátlépés helyétől függően

– a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vagy

– a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

– a Burgenlandi Tartományi Biztonsági Igazgatóság.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Állam hatósága azt kéri.

(5) Ha azt a megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője kéri, a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatja.

(6) Ha a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezen hatósága megfelelő időben nem tud fellépni, az üldözött személyt a megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője a helyszínen feltartóztathatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell.

(7) Az üldözést a Szerződő Államok teljes területén, időbeli korlátozás nélkül szabad folytatni.

(8) Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) az üldözést végző tisztviselők a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerződő Állam belső joga szerint kötelesek eljárni, amelynek területén az üldözést végzik;

b) az üldözéshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett járművekre. A járműveken az azok felismeréséhez szükséges, megkülönböztető jelzést kell használni;

c) az üldözést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minőségüket;

d) az üldözést folytató tisztviselők magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során nem léphetnek be, a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be;

e) amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai lehetővé teszik, a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;

f) az üldözést végrehajtó tisztviselőknek egyenruha, karszalag vagy a járművön elhelyezett kiegészítő jelzések révén egyértelműen felismerhetőknek kell lenniük;

g) az elfogott személynél levő tárgyak az illetékes hatóságok tisztviselőjének megérkezéséig ideiglenesen biztonságba helyezhetőek. Az elfogott személy szállítása során kézbilincs használható. Az elfogott személlyel együtt azokat a tárgyakat is át kell adni a hatóságnak, amelyeket ideiglenesen lefoglaltak;

h) az üldözést végrehajtó tisztviselők kötelesek az üldözés befejezését követően az üldözés eredményéről a megkeresett Szerződő Állam (3) bekezdésben megjelölt hatóságánál jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerződő Állam hatóságának kérésére, kötelesek személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig. Fentieket akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.

(9) Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatósága hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a megkeresett Szerződő Állam joga szerint korlátozható.

12. cikk

Ellenőrzött szállítás

(1) A Szerződő Államok hatóságai eseti megállapodása alapján ellenőrzött szállítás hajtható végre.

(2) Az illetékes hatóságok az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében megállapodnak. A megkeresett Szerződő Állam hatósága az ellenőrzött szállítást korlátozhatja, vagy elutasíthatja, ha a szállítmány nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban részt vevő személyeket vagy a közbiztonságot.

(3) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Állam hatóságai irányítják. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Állam hatóságai a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső Szerződő Állam hatóságai a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai és a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatósága utasításai szerint kötelesek eljárni.

(4) Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és időtartamát, a szállítás módját, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokat;

b) a kísérés módját;

c) a kísérésben résztvevők számát;

d) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;

e) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket.

(5) Az ellenőrzött szállítmány kíséretében fedett nyomozó részvétele csak a Szerződő Államok belső joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélyével lehetséges.

(6) Ha a késedelem veszéllyel jár, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Államok hatóságai közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Államok központi szervének. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.

(7) E cikk alkalmazásában az illetékes hatóság:

a) a Magyar Köztársaság részéről:

– az ORFK NEBEK;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

– Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Főigazgatóság/Szövetségi Bűnügyi Hivatal.

13. cikk

Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerződő Államok – a központi szerveknek küldött megkeresés alapján – hozzájárulnak saját területükön a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozóinak alkalmazásához, amennyiben ez a megkereső Szerződő Állam területén elkövetett vagy előkészületben lévő, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmények felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkereső Szerződő Állam kérésére a megkeresett Szerződő Állam területén a megkeresett Szerződő Állam fedett nyomozója is alkalmazható.

(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerződő Államok belső joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélye szükséges, a fedett nyomozó alkalmazására csak ezen engedély beszerzését követően kerülhet sor. A hozzájárulás mindenkor a Szerződő Államok teljes területére érvényes.

(3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát, feltételeit;

b) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;

c) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedéseket;

d) a fedett nyomozó büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb egy hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Államok hatóságai egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a központi hatóságok eseti megállapodását és a (2) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét.

(5) A fedett nyomozó irányítását a megkeresett Szerződő Állam hatósága végzi. A fedett nyomozó cselekményére alapvetően a megkeresett Szerződő Állam joga érvényes. Ezen túlmenően a megkereső Szerződő Állam jogát is figyelembe kell venni.

(6) A megkeresett Szerződő Állam hatóságának kérésére a fedett nyomozást haladéktalanul meg kell szüntetni.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk felhasználását a megkeresett Szerződő Állam kijelölt hatósága határozza meg. Erről a megkereső Szerződő Állam hatóságát tájékoztatni kell.

(8) A megkeresett Szerződő Állam a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, logisztikai és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Állam hatósága minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozója biztonsága érdekében.

14. cikk

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

(1) A Szerződő Államok központi hatóságai – belső jogszabályaik alapján – közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre olyan bűncselekmény felderítése érdekében, amely európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatna, különösen, ha

a) a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több államban folyik bűnügyi felderítés, és ezért a felderítő munka összehangolására van szükség.

(2) A közös bűnfelderítő-csoport a központi szervek eseti megállapodásával jön létre. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területet;

c) a bűnfelderítő-csoport összetételét, illetve az összetétel megváltoztatásának lehetőségét;

d) a bűnfelderítő-csoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a külföldi hatóság tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

g) a működés feltételeit;

h) a szervezési intézkedéseket és a működés költségeinek viselését.

(3) Ha a megkereső Szerződő Állam tisztviselőjének a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Állam belső joga szerint az igazságügyi hatóságok engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

(4) A közös bűnfelderítő-csoportot a megkeresett Szerződő Állam megállapodás szerinti hatósága vezeti; biztosítja továbbá a bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges személyi és technikai feltételeket.

(5) A megkereső Szerződő Államnak a közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő tisztviselője a megkeresett Szerződő Állam területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.

(6) A megkereső Szerződő Állam hatóságának a közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő tagja a birtokában lévő nem minősített adatokat és információkat, ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át, mint ahogy azokat a saját hatóságainak átadná.

(7) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Állam tisztviselője részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Szerződésben meghatározott együttműködésben részt vevő hatóságok minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoport létrehozását engedélyező központi hatóság engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Államok belső jogszabályaiban meghatározott engedélyt.

(8) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ kizárólag a következő célokra használható fel:

a) azon bűncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére, nyomozására;

c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmények megelőzése érdekében, illetve – az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam előzetes hozzájárulásával – az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során.

15. cikk

Összekötő tisztviselő küldése

(1) Az egyik Szerződő Állam központi hatósága a másik Szerződő Állam központi hatósága hozzájárulásával, határozott vagy határozatlan időtartamra összekötő tisztviselőket küldhet annak bűnüldöző hatóságaihoz.

(2) Az összekötő tisztviselők kiküldésének célja a Szerződő Államok közötti, a jelen Szerződés alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:

a) a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését szolgáló információcserével;

b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésével;

c) a külső határok védelmével és a visszafogadási egyezmények végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtással.

(3) Az összekötő tisztviselők segítséget nyújtanak továbbá a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságoknak, feladataik ellátásához szükséges információk átadásával.

(4) Az összekötő tisztviselők bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosultak. Az információ továbbítása és feladataik végzése az összekötő tisztviselőket küldő megkereső Szerződő Állam hatóságának utasításai alapján történik, figyelembe véve az összekötőt fogadó megkeresett Szerződő Állam hatóságának kéréseit, amelynél tevékenykednek.

16. cikk

Tanúvédelem

(1) A Szerződő Államok illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és gyanúsítottaknak (terhelteknek), valamint rájuk tekintettel más személyeknek (e cikk alkalmazásában a továbbiakban: érintett személyek) az egyik Szerződő Állam területéről a másik Szerződő Állam területére történő átköltöztetését és ezt követően védelemben részesítését. Az érintett személyek védelmének átadása, átvétele a Szerződő Államokban folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozhatja.

(2) Az érintett személy átadására vagy átvételére irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;

b) az érintett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;

c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;

d) az érintett személynek a megkeresett Szerződő Állam területére költöztetésének okát;

e) a védelem javasolt formáját, mértékét;

f) a megkeresett Szerződő Állam területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbítási lehetőségét;

g) az érintett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, illetőleg a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.

(3) A megkeresés elfogadását követően a védelem átadásáról, illetve átvételéről, annak módjáról, a védelem idejéről, valamint a kapcsolattartás módjáról, a költségek viseléséről és a védelem felmondásának eseteiről a Szerződő Államoknak a védelem ellátására kijelölt szervei közvetlenül állapodnak meg.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB FORMÁI

17. cikk

Együttműködés a közös kapcsolattartási
szolgálati helyeken

(1) A Szerződő Államok Kormányai a bűnüldöző hatóságaik közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Államok hatóságainak tisztviselői saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli szomszédságában teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Szerződés 9. cikkében meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Szerződés szerinti határon átnyúló együttműködés összehangolását.

(3) Az együttműködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban való közreműködésre.

(4) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tisztviselők a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak eljárási cselekmények önálló végzésére. Nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.

(5) A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön megállapodások tartalmazzák.

18. cikk

Közös határmenti járőrszolgálat

(1) A Szerződő Államok hatóságai a közbiztonság és a közrend védelme, a bűncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete céljából a közös államhatártól számított tíz kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek.

(2) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Állam hatóságának tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és őket, amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól, annak az illetékes Szerződő Államnak a nemzeti jogszabályai szerint feltartóztatni, amelynek területén az intézkedésre sor kerül.

(3) Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására azon Szerződő Állam tisztviselői jogosultak, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik, kivéve, ha az intézkedés sikere a másik Szerződő Állam tisztviselőinek beavatkozása nélkül veszélybe kerülne vagy jelentősen megnehezedne.

ADATVÉDELEM

19. cikk

Az átadható személyes adatok köre

A jelen Szerződés végrehajtása érdekében a Szerződő Államok a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) a bűncselekmények elkövetésében részt vevő személyek és ezen személyeknek bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolatainak személyes azonosító adatai; családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), születési idő és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;

b) az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más úti-okmány adatai (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, területi érvényessége);

c) a gyanúsított személyek ujj- és tenyérnyomatára, a gyanúsított DNS profiljára, illetve mintára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatok;

d) minden olyan egyéb adat, amely az érintett személy azonosításához szükséges.

20. cikk

Alapelvek

A jelen Szerződésben meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Államok által az egymásnak átadásra kerülő személyes adatoknál az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az átadni kért adatokra vonatkozó megkeresésben meg kell adni az átadni kért adatok körét és az alkalmazás célját;

b) a jelen szerződésben meghatározott együttműködés keretében a személyes adatokat átvevő Szerződő Állam (a továbbiakban: Átvevő Állam) csak a jelen szerződésben meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Állam (a továbbiakban: Átadó Állam) által meghatározott feltételekkel kezelheti. Az Átadó Állam kérésére az Átvevő Állam tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;

c) az adatok átadása előtt az Átadó Állam annak megállapítását követően, hogy az adatok átadása szükséges és arányos, valamint összhangban áll a nemzeti joggal, köteles az átadásra kerülő adatok helyességéről meggyőződni;

d) az adatok átadásakor az Átadó Államnak fel kell tüntetnie az adatok törlési határidejét hatályos belső jogszabályainak megfelelően. Ha az átadó fél a fogadó féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy a fogadó fél köteles azt betartani;

e) személyes adatok kizárólag az 1. cikk 1. pontjában említett bűnüldöző hatóságoknak adhatók át. Más hatóságoknak az adatok az Átadó Állam előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók.

21. cikk

Az adatok helyesbítése és törlése

(1) A jelen Szerződés alapján átadott személyes adatokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni, ha:

a) az átadott adatok valótlanságát állapították meg;

b) ha az adatok beszerzése vagy átadása nem jogszerűen történt, vagy jogszerűen átadott adatokat az Átadó Állam belső joga szerint egy későbbi időpontban törölni kell;

c) az adatok az átadásban megjelölt feladat megvalósításához nem, vagy már nem szükségesek, kivéve, ha az Átadó Állam hozzájárult ahhoz, hogy az adatokat a jelen Szerződésben meghatározott más célra használják fel.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményekről az Átvevő Államot haladéktalanul tájékoztatni kell, és ezen utóbbi Állam a nem továbbítható adatokat köteles törölni, illetve megsemmisíteni. Ha az átvevő hatóság arra a következtetésre jut, hogy az átadott adatok helytelenek, vagy azokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni azokat, az átadó hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Ha ezt az átadó hatóság kéri, az átadott téves adatokat haladéktalanul helyesbíteni kell.

(4) Az átvett személyes adatokat az átadáskor megjelölt felhasználási cél elérése esetén akkor is törölni kell, ha a törlési határidő még nem járt le. Az átadott adatok törléséről és a törlés okáról a Szerződő Államok haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Szerződés megszűnésekor minden személyes adatot törölni kell.

22. cikk

Nyilvántartás az átadott adatokról

(1) A jelen Szerződés alapján átadott és átvett adatokról a bűnüldöző hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: az adatszolgáltatás célját, tartalmát, a fogadó szervet és az átadás időpontját. Az online adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni; az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg.

(3) A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.

(4) Az átvevő hatóságok kötelesek az átadott személyi adatokat véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítés, véletlen elvesztés, jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan vagy véletlen változtatás vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen hatékonyan védeni.

23. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

(1) Bármely személynek, akinek a személyazonosságát megfelelően tisztázták, joga van arra, hogy az adatot felhasználó hatóságtól különös késedelem és jelentős költségek nélkül általánosan érthető formában és elfogadható időszakonként információkat kapjon a róla a nyilvántartásban szereplő személyes adatokról, azok forrásáról, az azokkal tervezett felhasználási célról, a lehetséges átvevőről vagy átvevő körökről és a felhasználás jogalapjáról. Az eljárás részleteire annak a Szerződő Államnak a nemzeti joga rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyben az információt kérik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az Átvevő Államnak konzultálnia kell az Átadó Állammal arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és azok felhasználási céljáról. Az Átvevő Államnak az Átadó Állam erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.

(3) A Szerződő Államok kötelesek az érintettel a tájékoztatás megtagadásának indokát közölni, amennyiben ezt az Átadó Állam jogszabályai lehetővé teszik. A Szerződő Államok ennek megfelelően tájékoztatják egymást.

(4) Mind az Átadó, mind az Átvevő Állam köteles – az érintett kérelmére – a helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(5) A Szerződő Államok biztosítják, hogy az érintett, az adatvédelemmel kapcsolatos joga megsértése esetén hatékony jogorvoslattal fordulhasson a független bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz, joga van továbbá arra, hogy kártérítést kapjon, vagy más jogorvoslattal élhessen.

24. cikk

Adatkezelés a másik Szerződő Állam területén folytatott eljárás során

(1) A jelen Szerződés végrehajtása keretében a másik Szerződő Állam területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Állam illetékes hatóságának a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Állam belső jogszabályai szerint történik. Ennek során figyelembe kell venni az engedélyező hatóság által az engedéllyel összefüggésben megszabott előírásokat.

(2) A bűnüldöző hatóságok azon tagjainak, akik a másik Szerződő Állam területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Államban gépi feldolgozású személyes adatokhoz.

25. cikk

Minősített adatok védelme

(1) A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtása során az átvett minősített adatokra vonatkozóan az átadó Állam által meghatározott azonos minősítési fokozatot és azonos védelmet biztosítanak.

(2) A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése az alábbi:

A Magyar Szerződő Állam a minősített adat hordozóján:

Minősítési fokozatok:

a) „Szigorúan titkos!” („Streng geheim”)

b) „Titkos!” („Geheim”)

c) „Bizalmas!” („Vertraulich”)

d) „Korlátozott terjesztésű!” („Eingeschränkt”)

Az Osztrák Szerződő Állam a minősített adat hordozóján:

Minősítési fokozatok:

a) „Streng geheim” („Szigorúan titkos”)

b) „Geheim” („Titkos”)

c) „Vertraulich” („Bizalmas”)

d) „Eingeschränkt” („Korlátozott terjesztésű”)

Az adathordozó kezelése a fenti megfeleltetés szerint történik mindkét Szerződő Államban.

(3) Az Átadó Államnak meg kell jelölnie a minősítés érvényességi idejét.

(4) A jelen cikk alapján átadott iratok, adatok, információk és műszaki berendezések harmadik ország részére történő továbbadása csak az átadó Állam illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

(5) A jelen cikk alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt szervek:

A Magyar Köztársaság részéről:

– Belügyminisztérium Titokvédelmi Iroda;

Az Osztrák Köztársaság részéről:

– Információbiztonsági Bizottság.

JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ ÁLLAMBAN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN

26. cikk

A beutazásra és a tartózkodásra vonatkozó
rendelkezések

(1) A Szerződő Államok hatóságának tagjai a jelen Szerződésből származó feladataik végrehajtása céljából a másik Szerződő Állam területére érvényes fényképes szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott – külön engedély nélkül – a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak.

(2) A fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Állam területére és ott szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat.

27. cikk

Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök,
a szolgálati fegyverek használatának szabályai

(1) A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam területén:

a) jogosult egyenruhát viselni;

b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfoghatja és feltartóztathatja, de haladéktalanul köteles őt a területileg illetékes Szerződő Állam hatósága tagjának átadni.

(2) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam területén a jelen Szerződésből származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést. A jelen Szerződésben meghatározott esetekben testi kényszer és kényszerítő eszköz – az arányosság figyelembevételével – alkalmazható. A megkeresett Szerződő Állam területén szolgálati fegyver csak jogos védelemi helyzetben és végszükség esetén használható.

28. cikk

Szolgálati, közszolgálati viszonyok

A megkereső Szerződő Állam hatósága tisztviselőjének szolgálati, közszolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

29. cikk

Kártérítési felelősség

(1) A Szerződő Államok kölcsönösen lemondanak a megkereső Szerződő Állam hatósága tagja által, a jelen Szerződésből származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerződő Államnak okozott károk megtérítésének igényéről, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

(2) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja által, a jelen Szerződésből származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerződő Állam területén harmadik személynek okozott károk megtérítéséért a Szerződő Államok ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben felelősek, mintha a kárt saját hatóságának tagja, saját állama területén okozta volna.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a megkereső Szerződő Állam megtéríti a megkeresett Szerződő Állam által a károsultak vagy a kártérítésre jogosultak részére nyújtott kártérítést, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

30. cikk

Büntetőjogi felelősségi szabályok

Azon tisztviselők, akik jelen Szerződés alapján a másik Szerződő Állam területén tevékenykednek, általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek a másik Szerződő Állam tisztviselőivel.

31. cikk

A nemzeti jog elsőbbsége pénzügyi és vámügyekben

(1) Ezen Szerződés hatálya illeték, adó, vám és deviza ügyekre nem terjed ki.

(2) Azokat az információkat, amelyek ezen Szerződés keretében folytatott együttműködés során keletkeztek, nem lehet illeték, adó, vám kiszabására, továbbá illeték, adó, vám és deviza ügyekben felhasználni, kivéve, ha a megkeresett Állam ezeket az információkat kifejezetten ilyen eljárás céljából bocsátotta rendelkezésre.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A segítségnyújtás megtagadása

Bármelyik Szerződő Állam részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé a segítségnyújtást, ha a segítségnyújtás veszélyezteti, illetőleg sérti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb alapvető érdekeit, vagy ha az a Szerződő Államok jogszabályaival ellentétes.

33. cikk

A hatóságok megnevezésének vagy feladatkörének változása

A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok és a központi szervek megváltozásáról diplomáciai úton, írásban tájékoztatják egymást.

34. cikk

Költségviselés

A jelen Szerződés végrehajtása során – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét Szerződő Állam maga viseli a saját hatósága eljárása során felmerülő költségeket.

35. cikk

Más nemzetközi szerződésekhez való viszony

A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a Szerződő Államok egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettség-vállalásait.

36. cikk

Hatálybalépés és felmondás

(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratokat a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni. Jelen Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködésről 1979. november 27-én aláírt Egyezmény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, 1996. július 12-én aláírt Egyezmény hatályát veszti.

(3) A jelen Szerződés határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Állam diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Szerződés a felmondás kézhezvételétől számított hat hónap elteltével veszíti hatályát.

(4) A jelen Szerződés nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, az Egyesült Nemzetek Főtitkárságán az Osztrák Köztársaság gondoskodik.

Készült Heiligenbrunnban 2004. június 6-án, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Aláírások”

4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. és 3. §-a a Szerződés 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Szerződés, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.⁴

(4)⁵

(5)⁶ E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.

¹

A törvényt az Országgyűlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. február 24.

²

A 2. § – e törvény 4. § (2) bekezdése alapján – a Szerződés 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A hatálybalépés időpontja a 13/2006. (VI. 7.) KüM határozat szerint 2006. június 1. napja.

³

A 3. § – e törvény 4. § (2) bekezdése alapján – a Szerződés 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A hatálybalépés időpontja a 13/2006. (VI. 7.) KüM határozat szerint 2006. június 1. napja.

⁴

Lásd a 13/2006. (VI. 7.) KüM határozatot.

⁵

A 4. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. § 901. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 4. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének o) pontja, a 2014: XXXV. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére