37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet

a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról¹

2009.10.15.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 19. pontjában, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazási köre

1. § (1) A rendelet az 1. mellékletben ismertetett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges követelményeket határozza meg.

(2) A rendelet hatálya a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggő, a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezetekre terjed ki.

(3) A rendelet alkalmazási köre a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, valamint ennek rendszerelemei és alrendszerei tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer: a nagysebességű transzeurópai vasúti közlekedés céljára épített vasúti pálya, a pálya tartozékai és üzemi létesítményei, valamint az ezek használatára tervezett vasúti járművek összessége;

b) kölcsönös átjárhatóság: a biztonságos és folyamatos nagysebességű vasúti közlekedés lehetősége a vasúti rendszerek szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételek teljesítése esetén való kölcsönös használhatóságára;

c) alrendszer: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer – 2. mellékletben meghatározott – strukturális és működési egysége;

d) rendszerelem: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőt is, amely egy olyan alrendszerbe illeszkedik vagy illeszthető be, amelytől – közvetlenül vagy közvetve – a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ;

e) európai előírás: magyar szabványként bevezetett, harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély;

f) bejelentett szervezet: a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására, és az EK-hitelesítési eljárásának lefolytatására kijelölt szervezet;

g) alapvető jellemző: a kölcsönös átjárhatósághoz nélkülözhetetlen szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltétel;

h) egyedi eset: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi vagy domborzati okból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő vasúti rendszerrel való összeegyeztethetőséget korlátozó okok miatt a Vtv. 2. §-a (5) bekezdésének 10. pontjában meghatározott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel. Ide tartozhatnak különösen az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi részétől elszigetelt, vagy az eltérő űrszelvényű, nyomtávú, illetve vágánytengely- távolságú vasúti pályák és hálózatok;

i) korszerűsítés: egy alrendszeren vagy az alrendszer egy részén végrehajtott olyan átalakítási munka, amely növeli az alrendszer teljesítményét;

j) karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemmel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

k) üzembe helyezés: mindazok a műveletek, amelyek az alrendszert a tervezett üzemállapotba hozzák.

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE

Alapvető követelmények és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások

3. § (1) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek és azok rendszerelemeinek meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) Az alrendszerekre egy vagy – szükség esetén – több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat.

(3) Az alrendszernek minden tekintetben meg kell felelnie a rá vonatkozó ÁME-nak vagy ÁME-knak, és ennek a követelménynek az alrendszer használatának teljes időtartama alatt eleget kell tennie.

4. § (1) Az ÁME-től – beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is – abban az esetben lehet eltérni, ha

a) az ÁME közzétételének időpontjában az új vasútvonal építése, vagy a már meglevő vasútvonal felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy az arra vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött;

b) olyan meglévő vasútvonal felújítására vagy korszerűsítésére kerül sor, amelynek űrszelvénye, nyomtávja, vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem egyezik meg a vonatkozó ÁME előírásaival;

c) a meglévő vonal tervezett felújítása, meghosszabbítása vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a beruházás gazdaságosságát, illetőleg akadályozná a vasúti rendszer további részével történő zavartalan együttműködést;

d) balesetet vagy természeti csapást követően a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME teljes körű vagy részleges alkalmazását.

(2)² Az ÁME-től való eltérés engedélyezését – az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével – az engedélyt kérő a vasúti közlekedési hatóságnál kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a vasúti közlekedési hatóság értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Az értesítéshez mellékelni kell azt a dokumentumot, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, és meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek.

(3)³ A Bizottság döntése alapján a vasúti közlekedési hatóság dönt az ÁME-tól való eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről.

A rendszerelem

5. § (1) A rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha lehetővé teszi a kölcsönös átjárhatóság megvalósítását a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren belül, ugyanakkor megfelel az alapvető követelményeknek. A rendszerelemet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények – amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel – nem akadályozhatják a rendszerelem más, nem vasúti célból vagy hagyományos vasúti rendszerben történő alkalmazását.

(3) E rendeletnek megfelelő rendszerelemnek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és nem akadályozhatja meg, így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amelyet a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK-megfelelőségi eljárás keretében már elvégeztek.

6. § (1) A 4. melléklet szerinti megfelelőséget, illetve alkalmazhatóságot igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat arra a rendszerelemre vonatkozóan állítható ki, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre egyéb uniós irányelvek alapján megalkotott jogszabályok rendelkezései is vonatkoznak, az EK-megfelelőségi nyilatkozat az egyéb jogszabályoknak való megfelelést is tartalmazza.

(3) Minden rendszerelemnek a vonatkozó ÁME-ben meghatározott felhasználásra való megfelelőségét és alkalmazhatóságát a bejelentett szervezet az 5. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárással vizsgálja meg, és erről a rendszerelemhez a 6. melléklet szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki.

(4) A rendszerelem abban az esetben is megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ban megállapított feltételeket vagy az ezeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.

7. § (1)⁴ Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az e rendeletnek megfelelően közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, haladéktalanul tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(2)⁵ Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott rendszerelem a rendeltetésszerű használat esetén nem felel meg az alapvető követelményeknek, a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására eljárást indít, és haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

(3)⁶ Amennyiben a vasúti közlekedési hatóságtól kapott tájékoztatás ezt indokolja, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól. A (2) bekezdésben szereplő megállapításról szóló tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a rendszerelem

a) az alapvető követelmények be nem tartása,

b) az európai előírások nem megfelelő alkalmazása,

c) az európai előírások elégtelen volta

miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek.

(4) Amennyiben az értesítés alapján a Bizottság megállapítja a (2) bekezdés szerinti intézkedés indokoltságát, azt továbbra is fenn kell tartani.

(5)⁷ Ha a Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés nem indokolt, azt a vasúti közlekedési hatóság köteles haladéktalanul megszüntetni.

(6)⁸ Amennyiben egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg e rendeletben foglaltaknak, a kapott tájékoztatást követően a vasúti közlekedési hatóság javaslatot tesz az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedések megtételéről a vasúti közlekedési hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az EGT-államokat.

8. § (1) A rendszerelem megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltételeként a gyártó vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alkalmazni a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket.

(2) A rendszerelem megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítását az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.

(3) Amennyiben sem a gyártó, sem az EGT-államok területén letelepedett képviselője nem teljesítette az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, úgy azok teljesítése a rendszerelemet forgalomba hozó szervezetre hárul. E rendelet szempontjából ugyanezen kötelezettségek érvényesek mindazokra, akik a rendszerelemet vagy azok különböző részeit összeszerelik, továbbá rendszerelemet gyártanak saját használatra.

(4)⁹ Ha a vasúti közlekedési hatóság – az általa végzett vizsgálat eredményeként – azt állapítja meg, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozat nem felel meg az előírt feltételeknek, kötelezi a gyártót vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint a rendszerelemet forgalomba hozó szervezetet, hogy határozatában megjelölt határidő lejártáig gondoskodjon a rendszerelem megfelelőségéről.

(5)¹⁰ Amennyiben a jogsértő állapot a (4) bekezdésben foglalt határidő lejárta után is fennáll, a vasúti közlekedési hatóság megteszi a rendszerelem piaci forgalmazásának korlátozásához, megtiltásához, illetve a piacról való kivonásához szükséges intézkedéseket.

Alrendszerek

9. § (1) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszere vagy annak része abban az esetben helyezhető üzembe és akkor működtethető, ha tervezése, kivitelezése és beépítése olyan módon történik, amely biztosítja, hogy a strukturális alrendszer vagy annak része a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerbe történő beillesztés során megfeleljen a rá vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2)¹¹ Az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezési és üzemeltetésük ellenőrzésének hatósági feladatait külön jogszabályban meghatározott módon a vasúti közlekedési hatóság látja el.

(3)¹² A vasúti közlekedési hatóság a vonatkozó ÁME-kben megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően legalább kétévenként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése és üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek.

(4)¹³ Jogsértő üzemeltetésnek minősül, ha az üzemben tartó a vasúti rendszer alrendszerét hatályos EK-hitelesítési nyilatkozat hiányában működteti.

(5)¹⁴ Felújítás vagy korszerűsítés esetén a vasúti szervezet megküldi a beruházást ismertető dokumentációt a vasúti közlekedési hatóságnak, amely az engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályok és az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével dönt arról, hogy a munkák nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását az e rendelet alapján történő üzembe helyezéshez.

(6)¹⁵ Új engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkák hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben kell a projektre alkalmazni. A vasúti közlekedési hatóság a döntéséről értesíti a Bizottságot és a többi EGT-államot.

Vasúti járművek üzembe helyezése
és nyilvántartása

10. § (1)¹⁶ A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a vasúti közlekedési hatóság felelős azért, hogy minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni, és be kell jegyezni a vasúti közlekedési hatóság által vezetett – a 16. §-ban meghatározott – nemzeti járműnyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2)¹⁷ A nyilvántartás nyilvános. A vasúti közlekedési hatóság a nyilvántartást internetes honlapján közzéteszi.

(3)¹⁸ A vasúti közlekedési hatóság a vasúti járművek üzembe helyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló rendelet szerint engedélyezheti az EGT-n kívüli országban üzembe helyezett járműveknek a Magyar Köztársaság területén történő üzembe helyezését. A vasúti közlekedési hatóság megfelelő jelölés alkalmazásával köteles gondoskodni arról, hogy ezek a járművek az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban egyértelműen azonosíthatóak legyenek, és a járműveknek a (4) bekezdés c), d) és e) pontjában felsorolt adatok a nemzeti nyilvántartásból lehívhatók legyenek.

(4) A járműnyilvántartásnak – az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével – legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozást az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó szervezetre;

b) hivatkozást az (1) bekezdés szerinti járműnyilvántartásra;

c) a jármű tulajdonosát, illetve bérlőjét;

d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozást;

e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó alapvető biztonsági adatokat.

A strukturális alrendszerre vonatkozó
további szabályok

11. § (1) Az alapvető követelményeknek megfelelő, a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozása, üzembe helyezése és üzemeltetése nem tiltható meg, nem korlátozható és nem akadályozható meg. Nem lehet előírni olyan ellenőrzést, amelyet már elvégeztek az EK-hitelesítési eljárás részeként. Ez a rendelkezés nem mentesít a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek kiadásához szükséges feltételek teljesítése alól.

(2) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető kölcsönösen átjárhatónak és a rá vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyik rendelkezik EK-hitelesítési nyilatkozattal.

(3) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását az erre kijelölt, bejelentett szervezet az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással köteles elvégezni.

(4)¹⁹ Az ÁME-k hiányában, valamint a 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a vasúti közlekedési hatóság elküldi a többi EGT-állam és a Bizottság részére az alrendszerre vonatkozóan az alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott műszaki szabályok jegyzékét. A műszaki szabályok jegyzékének változása esetén a vasúti közlekedési hatóság értesíti az érintetteket.

12. § (1)²⁰ Amennyiben valamely, e rendelet hatálya alá tartozó, vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezet úgy ítéli meg, hogy egy ÁME nem elégíti ki teljes mértékben az alapvető követelményeket, úgy erről a vasúti közlekedési hatóságot köteles tájékoztatni.

(2)²¹ A vasúti közlekedési hatóság megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben megállapítja annak megalapozottságát, a miniszter egyetértésével tájékoztatja a Bizottságot.

Az EK-hitelesítési eljárás és az EK-hitelesítési nyilatkozat

13. § (1) A strukturális alrendszer megfelelőségének tanúsítására az alrendszer létrehozása vagy beszerzése érdekében az alrendszer tervezője, gyártója, kivitelezője vagy a beszerzést végző szervezet, illetve hivatalos képviselője (a továbbiakban együtt: hitelesítés-kérelmező) megbízza az általa kiválasztott bejelentett szervezetet az 5. mellékletben ismertetett EK-hitelesítési eljárás elvégzésével.

(2) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer forgalomba helyezése előtti átvételig tart. Tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjaira, amelybe az alrendszer beépítésre kerül, a vonatkozó ÁME-ban és a 16. §-ban előírt jegyzékekben rendelkezésre álló adatok figyelembevételével.

(3) A bejelentett szervezet a hitelesítés-kérelmező költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait (a továbbiakban együtt: létesítési szakaszok) külön-külön ellenőrzi.

(4) A bejelentett szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendeletben foglaltaknak, a vonatkozó egyéb előírásoknak, és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a tanúsítvány kiadását.

(5)²² Az EK-megfelelőségi tanúsítvány alapján a hitelesítés-kérelmező EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, amelyet a (6) bekezdés szerinti műszaki dokumentációval együtt nyújt be az engedélyezési eljárás során a vasúti közlekedési hatóságnak.

(6) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, az 5. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumot, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló valamennyi dokumentumot, továbbá a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint az időszakos ellenőrzésre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat.

14. §²³

Bejelentett szervezet

15. § (1) A rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására szolgáló eljárás, továbbá a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárásának elvégzéséért felelős szervezet kijelölésére a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeleteknek, valamint e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek megfelelt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet kijelöléséről és hatásköréről a miniszter értesíti a Bizottságot, valamint a Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számról és a szervezet hatásköréről az EGT-államokat.

(3) A jegyzékben közzétett, az EGT valamely államában működő bármely bejelentett szervezetet a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítása és a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárása tekintetében el kell fogadni.

(4) A bejelentett szervezet – továbbá annak vezetője és munkaviszonyban álló, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve polgári jogi jogviszony alapján munkát végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: munkatárs) – sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehetnek részt a rendszerelemek vagy az alrendszerek tervezésében, előállításában, építésében, karbantartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó vagy a tervező, és a bejelentett szervezet között.

(5) A munkatárs pártatlanságát biztosítani kell. Javadalmazása nem függhet az általa elvégzett ellenőrzések számától vagy ezek eredményétől.

(6) A munkatársnak az e rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges

a) szakirányú műszaki és szakmai képzettséggel,

b) az általa végzett vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozó követelmények ismeretével,

c) szakmai gyakorlattal, valamint

d) az általa végzett vizsgálatok és ellenőrzések hivatalos dokumentálására való jogosultsággal és ismeretekkel

kell rendelkeznie.

(7) A bejelentett szervezetnek rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel és berendezésekkel, amelyek a szervezet által végzett vizsgálatok és ellenőrzések maradéktalan elvégzéséhez szükségesek.

(8) A bejelentett szervezetnek függetlennek kell lenni a rendszerelem, illetve alrendszer gyártójától, forgalmazójától és annak üzemeltetőjétől, valamint az engedélyező hatóságtól. A bejelentett szervezet és annak munkatársa az ellenőrzéseket szakmai feddhetetlenséggel és hozzáértéssel köteles végezni, és el kell utasítani minden olyan nyomást és ösztönzést – különösen a pénzügyi jellegűeket –, amelyek befolyásolhatják döntésüket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen abban az esetben, ha azokkal olyanok próbálkoznak, akiket az ellenőrzés eredménye érint.

(9) A munkatárs köteles a tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

(10) A bejelentett szervezetnek megfelelő kárfedezettel kell rendelkeznie.

(11)²⁴ Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a miniszter a jóváhagyást visszavonta, erről a Bizottságot és az EGT-államokat a vasúti közlekedési hatóság útján tájékoztatni kell.

(12)²⁵ Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy a más EGT-államban működő bejelentett szervezet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a vasúti közlekedési hatóságtól kapott tájékoztatás indokolt, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

16. §²⁶ A vasúti közlekedési hatóság köteles gondoskodni a vasúti pálya és a vasúti járművek fő jellemzőit rögzítő jegyzékek elkészítéséről és évenkénti aktualizálásáról. A nyilvántartásokban fel kell tüntetni az egyes alrendszerek fő jellemzőit és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kban előírt jellemzőkhöz. A jegyzékeket a vasúti közlekedési hatóság a honlapján teszi közzé, és erről tájékoztatja az Ügynökséget.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

17. §²⁷ Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról;

b) az Európai Parlament és Tanács 2004/50/EK irányelve (2004. április 29.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;

c)²⁸ a Bizottság 2007/32/EK irányelve (2007. június 1.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról.

1. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

A nagysebességű
transzeurópai vasúti rendszer

1. Infrastruktúra

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúráját a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban a transzeurópai közlekedési hálózat vonalaira meghatározott infrastruktúra vagy az említett határozat felülvizsgálata eredményeként a határozat bármely módosításában felsorolt infrastruktúra alkotja.

E rendelet szempontjából a nagysebességű vonalak

a) vasútvonalak, amelyeket legalább 250 km/h sebességre építenek ki,

b) a nagysebességű vonatok közlekedésére továbbfejlesztett vonalak, amelyeket legalább 200 km/h sebességre alakítanak ki,

c) a nagysebességű vonatok közlekedésére továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, városrendezési és egyéb korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, ezért a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, a nagysebességű vonalakon történő személyszállítási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetéséről, valamint a hatékony forgalomirányításról gondoskodnak.

2. Járművek

E rendelet szempontjából a járművek olyan szerelvényeket jelentenek, amelyek a következő sebességi feltételeket teljesítik:

a) legalább 250 km/h sebességgel közlekednek a különleges konstrukciójú nagysebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető, vagy

b) legalább 200 km/h sebességgel az 1. c) pontban meghatározott vonalakon, ha ez összhangban van az 1. c) pontban meghatározott vonalakra megengedett sebességgel.

3. A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer összeegyeztethetősége

A nagysebességű transzeurópai vasúti szolgáltatások minőségét alapvetően a vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények által alkotott, a nagysebességű vasúti közlekedés lebonyolítására megépített, illetve átépített transzeurópai hálózat, valamint az ezen történő közlekedésre tervezett járművek (beleértve ezek fedélzeti rendszerelemeit is) jellemzőinek összeegyeztethetősége határozza meg.

2. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

Alrendszerek

Az alrendszerek megnevezése

E rendelet alkalmazásában a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó rendszer a következő alrendszerekre bontható:

a) Strukturális alrendszerek

aa) vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények,

ab) energiaellátás,

ac) ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések,

ad) forgalmi szolgálat és üzemirányítás,

ae) járművek.

b) Működési alrendszerek

ba) karbantartás,

bb) személyszállítási és árufuvarozási telematikai alkalmazások.

3. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

Alapvető követelmények

1. Általános követelmények

1.1. Biztonság

1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a vasúti szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezése, megépítése vagy összeszerelése, továbbá karbantartása és ellenőrzése során gondoskodni kell arról, hogy a hálózatra előírt követelményeknek megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.

1.1.2. A kerék-sín kapcsolatra jellemző értékek a legnagyobb megengedett sebességgel történő közlekedés során is feleljenek meg a futásstabilitási követelményeknek.

1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott igénybevételt. A véletlen hibáknak a biztonságot veszélyeztető következményeit megfelelő eszközökkel korlátozni kell.

1.1.4. A vasúti üzemi létesítményeket és járműveket úgy kell tervezni, az építés során felhasznált anyagokat úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén korlátozzák a tűz továbbterjedését és a füst, valamint mérgező gázok és gőzök keletkezését, terjedését és hatását.

1.1.5. Az utasok által kezelt minden eszközt úgy kell kialakítani, hogy azok ne veszélyeztessék a biztonságot még akkor sem, ha előre látható felhasználásuk során az utasok nem tartják be a vonatkozó utasításokat.

1.2. Megbízhatóság és üzemkészség

A vonatok mozgásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésszerű feltételek között megőrizzék működőképességüket.

1.3. Egészségvédelem

1.3.1. A vasúti üzemi létesítményekben és a járművekben tilos olyan anyagokat felhasználni, amelyek felhasználásuk módjánál fogva veszélyeztethetik azon személyek egészségét, akik hozzájuk férhetnek.

1.3.2. A felhasznált anyagokat úgy kell kiválasztani, feldolgozni és alkalmazni, hogy – különösen tűz esetén – a lehető legkisebb legyen az egészségre ártalmas és veszélyes gőzök vagy gázok kibocsátásának veszélye.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1. A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezése során a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.

1.4.2. A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagokat úgy kell kiválasztani, feldolgozni és alkalmazni, hogy a lehető legkisebb legyen a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök, illetve gázok kibocsátásának veszélye, különösen tűz esetén.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

1.5.1. Az infrastruktúra és a különféle berendezések műszaki jellemzői legyenek összeegyeztethetőek egymással, valamint a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben közlekedő vonatok jellemzőivel.

1.5.2. A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy ne zavarják azokat a vasúti berendezéseket, eszközöket, továbbá köz- és magánhálózatokat, amelyekkel elektromágneses kapcsolatba kerülhetnek.

Amennyiben a vasúti hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása nehézségekbe ütközik, akkor a jövőbeni együttműködést lehetővé tevő ideiglenes megoldást kell alkalmazni.

2. Az alrendszerekre vonatkozó követelmények

2.1. A vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények

2.1.1. Biztonság

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a nagysebességű transzeurópai vasúti közlekedést szolgáló pályalétesítményekhez történő illetéktelen hozzáférés vagy behatolás ellen.

Gondoskodni kell az utasok, a vasutas munkavállalók, a pálya közelében tartózkodók és nagysebességű transzeurópai vasúti közlekedéssel kapcsolatba kerülő más személyek (a továbbiakban: személyek) veszélyeztetésének korlátozásáról, különösen az állomásokon, a nagysebességű vonatok áthaladása esetén.

A személyek által hozzáférhető pályalétesítményeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsék a személyek biztonságát veszélyeztető kockázatokat.

A hosszú alagutakban megfelelő intézkedéseket kell tenni a különleges biztonsági követelmények figyelembevétele céljából.

2.2. Energiaellátás

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátó rendszerek működése nem veszélyeztetheti sem a nagysebességű vonatok, sem a személyek biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

Az energiaellátó rendszerek működése nem terhelheti a környezetet a megengedett határértékeken túl.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott áramellátó rendszerek:

– tegyék lehetővé az előírt teljesítményszintek elérését;

– tegyék lehetővé a zavartalan együttműködést a járművekre szerelt áramszedő berendezésekkel.

2.3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések

2.3.1. Biztonság

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések és eljárások tegyék lehetővé, hogy a vonatok a hálózatra meghatározott követelményeknek megfelelően közlekedhessenek.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

Az összeegyeztethetőségi követelményeknek megfelelő ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések bevezetését követően létrehozott vagy kifejlesztett minden új vasúti létesítményt és nagysebességű járművet alkalmassá kell tenni e rendszerek használatára.

A járművek vezetőállásán felszerelt ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések – meghatározott feltételek mellett – a teljes nagysebességű transzeurópai rendszeren tegyék lehetővé a vonatok zavartalan közlekedését.

2.4. Járművek

2.4.1. Biztonság

A járművek és a közöttük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy összeütközés, illetve kisiklás esetén védjék az utasteret és a vezetőfülkét.

A villamos berendezések nem veszélyeztethetik ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések biztonságát és működését.

A fékezés technikája és a fékezésből eredő igénybevétel legyen összhangban a vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények jellemzőivel.

Gondoskodni kell a feszültség alatt levő rendszerelemekhez történő hozzáférés megakadályozásáról a személyek veszélyeztetésének elkerülése érdekében.

Megfelelő eszközöknek kell rendelkezésre állni ahhoz, hogy az utasok jelezhessék a veszélyt a járművezetőnek vagy a vonatszemélyzetnek.

A fel- és leszálláshoz rendelkezésre álló ajtókat olyan nyitó és záró rendszerrel kell ellátni, amellyel szavatolható az utasok testi épsége.

Vészkijáratokat kell kialakítani és azokat meg kell jelölni.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak esetében jelentkező különleges biztonsági követelmények teljesítése érdekében.

A vonatokat megfelelő fényerejű és élettartamú vészvilágítási rendszerrel kell ellátni.

A vonatokat olyan hangosbeszélő rendszerrel kell felszerelni, amely az utasok számára megfelelő kommunikációs eszközként szolgál a vonaton szolgálatot teljesítő személyzettel és a forgalomirányítással.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A biztonság szempontjából alapvető fontosságú berendezések, a futómű, a vontatási rendszer és a fékberendezés, továbbá az ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések konstrukciója tegye lehetővé, hogy a vonat a továbbra is üzemelő berendezéseinek károsodása nélkül folytathassa útját valamely hiba esetén.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos berendezések tegyék lehetővé a zavartalan együttműködést az ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezésekkel.

Az áramszedő berendezések jellemzői tegyék lehetővé a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott energiaellátó rendszerek igénybevételével történő zavartalan közlekedést.

A járművek jellemzői tegyék lehetővé a vonatok közlekedését minden olyan vonalon, amelyen közlekedtetni kívánják azokat.

2.4.4. Ellenőrzések

A vasúti szerelvényeket adatrögzítő berendezéssel kell felszerelni. A berendezés által gyűjtött adatokat és az információk feldolgozását összhangba kell hozni.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészségvédelem

A karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem veszélyeztethetik az egészséget és a testi épséget.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások hatása nem haladhatja meg a közvetlen környezet vonatkozásában megállapított és megengedett határértékeket.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A nagysebességű vonatok karbantartására alkalmazott berendezések tegyék lehetővé a rendeltetésüknek megfelelő biztonságos, egészségre ártalmatlan és az ergonómiai követelményeknek megfelelő használatot.

2.6. Környezet

2.6.1. Egészségvédelem

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem lépheti túl a jogszabályban meghatározott zajterhelési szintet.

2.6.2. Környezetvédelem

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer működése – megfelelő karbantartás esetén – nem okozhat a vasúti pálya és tartozékai, továbbá a vasúti üzemi létesítmények közvetlen környezetében végzett tevékenység szempontjából elfogadhatatlan mértékű talajrezgéseket.

2.7. Működés

2.7.1. Biztonság

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetésének szabályait és a járművezetők, valamint a vonatszemélyzet képesítését össze kell hangolni a biztonságos nemzetközi közlekedés megvalósítása érdekében.

A karbantartási munkák összetevőit és a munkák gyakoriságát, a karbantartó személyzet szak- és továbbképzését, valamint a karbantartó létesítményekben alkalmazott minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy szavatolják a magas szintű üzembiztonságot.

2.7.2. Megbízhatóság és üzemkészség

Az üzemeltetés és a karbantartás összehangolása, a karbantartó személyzet megfelelő képzése és képesítése, valamint az üzemeltetők által létrehozott minőségbiztosítási rendszer révén magas fokú rendszerbiztonságot és üzemkészséget kell szavatolni.

2.7.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózat üzemeltetésének szabályait, valamint a járművezetők, a vonatszemélyzet, valamint a forgalmi szolgálattevők szakképzettségét össze kell hangolni a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren történő hatékony üzemeltetés érdekében.

4. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

A rendszerelemek megfelelősége
és alkalmazhatósága

EK-megfelelőségi nyilatkozat

1. A rendszerelemek

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságában szerepet játszó, e rendelet 2. §-a d) pontjában meghatározott rendszerelemekre vonatkozik. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek lehetnek:

1.1. Többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek nemcsak a vasúti rendszerekben, hanem más területeken is alkalmazhatók;

1.2. Különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek felhasználása nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemző, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük.

1.3. Sajátosan vasúti rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak.

2. Hatály

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat hatálya:

– a bejelentett szervezet(ek) azon megállapítására terjed ki, amely valamely elkülönítetten vizsgált rendszerelem által teljesítendő műszaki követelménynek való belső megfelelőségét értékeli, vagy

– a bejelentett szervezet(ek) által végzett azon vizsgálatra terjed ki, amely valamely, a vasúti környezeten belül vizsgált rendszerelem alkalmazhatóságát értékeli, különösen azokban az esetekben, amikor kapcsolódási pontok is érintettek azokkal az elsősorban funkcionális jellegű műszaki előírásokkal összefüggésben, amelyeket ellenőrizni kell.

A bejelentett szervezetek által a tervezési és a gyártási szakaszokban végzett értékelő eljárások a 93/465/EGK határozatban előírt modulokra épülnek, összhangban az ÁME-kban említett feltételekkel.

3. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalma

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:

– hivatkozások a vonatkozó rendeletre,

– a gyártó cég vagy az EGT-államai területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a cég kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),

– a rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

– a megfelelőség és az alkalmazhatóság megállapítása érdekében követett eljárás ismertetése,

– minden olyan előírás, amelynek a rendszerelem megfelel, különösen a használat feltételeinek ismertetése,

– a megfelelőség és az alkalmazhatóság megállapítása érdekében lefolytatott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, továbbá a vizsgálati tanúsítvány dátuma, adott esetben a tanúsítvány érvényességének időtartamával és feltételeivel együtt,

– szükség esetén hivatkozás a vonatkozó európai előírásra,

– a gyártó vagy a gyártónak az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot, valamint a kísérő dokumentumokat keltezéssel és aláírással kell ellátni.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a műszaki dokumentáció nyelvével azonos nyelven kell kiállítani.

5. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez²⁹

Az alrendszerek EK-hitelesítési eljárása

1. EK-hitelesítési eljárás

Az EK-hitelesítési eljárás az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer

a) megfelel a vonatkozó rendeletek és uniós jogi aktusok előírásainak,

b) megfelel a kapcsolódó egyéb rendelkezéseknek, előírásoknak, és üzembe helyezhető.

2. Ellenőrzési szakaszok

Az alrendszeren következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

a) általános tervezés,

b) előállítás – az alrendszer megépítése, ezen belül például az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,

c) az alrendszer végső ellenőrzése.

A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és az előállítási fázis során a fővállalkozó (vagy a gyártó) vagy annak a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.

Ebben az esetben a vizsgálat(ok)ról a fővállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet közbenső hitelesítési nyilatkozatot állít ki „EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat” formájában, az összes érintett fázis(ok)ra vonatkozóan.

3. EK-megfelelőségi tanúsítvány és EK-hitelesítési nyilatkozat

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet kiállítja a hitelesítés-kérelmező vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője számára a hitelesítési tanúsítványt, majd a hitelesítés-kérelmező vagy képviselője kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon állam (a továbbiakban: EGT-állam) hatósága számára, amelyben az alrendszert felszerelik, illetve működtetik.

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és előállítását.

Adott esetben a bejelentett szervezet figyelembe veszi a „közbenső hitelesítési nyilatkozatot”, és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt

a) ellenőrzi, hogy az alrendszer

aa) a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási közbenső hitelesítési nyilatkozatok által lefedett, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a fázisra, vagy

ab) előállításában megfelel a fővállalkozónak (vagy a gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési közbenső hitelesítési nyilatkozatok által lefedett minden szempontnak, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra,

b) hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik és megvizsgálja azokat a tervezési és előállítási elemeket, amelyeket a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási közbenső hitelesítési nyilatkozatok nem tárgyalnak.

4. Műszaki dokumentáció

A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések stb.,

b) más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok, a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,

c) az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzéke,

d) az EK-megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket e rendelet 8. §-a értelmében el kell látni, csatolva hozzá adott esetben a vonatkozó számítási feljegyzéseket, és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

e) adott esetben a közbenső hitelesítési nyilatkozat(ok) és az EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat(ok), beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét,

f) az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számításokat tartalmazó feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy az alrendszer megfelel ennek a rendeletnek, és rögzíti az esetleges – az eljárás végrehajtása során tett – észrevételeit és vissza nem vont fenntartásait.

Az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a melléklet 5.3. és 5.4. pontjaiban meghatározottak szerint elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést is.

5. EK-ellenőrzés

5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációban foglalt kötelezettségeket betartsák.

5.2. A gyártás ellenőrzését végző bejelentett szervezet részére lehetővé kell tenni az állandó bejutást az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre, ha indokolt, az előregyártás és a folyamatba épített ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a szervezet ellenőrzési munkája végzéséhez szükségesnek tart. A hitelesítés-kérelmező vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni a bejelentett szervezethez mindazon dokumentumokat, amelyek az ellenőrzéshez szükségesek, különösen az alrendszerrel kapcsolatos kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.

5.3. Az alrendszer létesítési folyamata ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet rendszeres időközönként részletes vizsgálatot végez a rendeletben foglaltak teljesítésének ellenőrzése céljából. Kérheti, hogy az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen. Megállapításairól a szervezet vizsgálati jelentést készít az alrendszer létesítésének felelősei számára.

5.4. A bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei számára ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést ad.

6. Dokumentáció benyújtás

A bejelentett szervezet a 4. pontban említett teljes dokumentációt átadja a hitelesítés-kérelmezőnek, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének. Ez a dokumentáció támasztja alá az alrendszer üzemképességének ellenőrzését végző bejelentett szervezet által kiállított EK-megfelelőségi tanúsítványt. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet a hitelesítés-kérelmező az érintett EGT-állam hatóságához nyújt be.

A hitelesítés-kérelmező a dokumentáció egy példányát köteles megőrizni az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más EGT-államnak el kell küldeni a dokumentáció másolatát.

7. Közzététel

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

a) a megkapott EK-hitelesítés igénylései,

b) a kiállított vagy elutasított közbenső hitelesítési nyilatkozatok,

c) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

8. Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben a hitelesítés-kérelmező vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy amely nyelvet a hitelesítés-kérelmező elfogad.

6. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez

Az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a csatolt műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

– hivatkozások e rendeletre;

– a hitelesítés-kérelmező vagy meghatalmazott képviselője neve és címe;

– az alrendszer rövid leírása;

– az EK-hitelesítési eljárást lefolytató bejelentett szervezet neve és címe;

– hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra;

– minden vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelynek az alrendszerek meg kell, hogy feleljen, és – adott esetben – valamennyi üzemeltetési korlátozás és feltétel;

– az EK-nyilatkozat érvényességének ideje, ha az korlátozott időtartamra érvényes;

– az aláíró neve és címe.

A rendeletet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 16. § (2) bekezdését.

A 4. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § a)–b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

A 4. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴

A 7. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵

A 7. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶

A 7. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷

A 7. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸

A 7. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁹

A 8. § (4) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰

A 8. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹

A 9. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹²

A 9. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹³

A 9. § (4) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴

A 9. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § e) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵

A 9. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶

A 10. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷

A 10. § (2) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁸

A 10. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹

A 11. § (4) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰

A 12. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § f) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²¹

A 12. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²²

A 13. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § e) pontja, az 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.

²³

A 14. §-t a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴

A 15. § (11) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁵

A 15. § (12) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁶

A 16. § a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷

A 17. § a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸

A 18. § c) pontját a 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁹

Az 5. melléklet a 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.