4/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás
4/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2006. évi felhasználási szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. számú mellékletének XVI. fejezetében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatokra terjed ki.
(2) A 2006. évi fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályait az utasítás melléklete tartalmazza.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának folyamatleírása
2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására a munkatervi, illetve kiemelt feladatokkal összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – feladattervet kell készíteni. A feladattervet, valamint annak módosításait – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a koordinátor javaslatára a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) Nem kell feladattervet készíteni a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, ha az előirányzat
a) működést finanszírozó,
b) célját Kormányhatározat, vagy nemzetközi megállapodás meghatározta.
(3) A feladatterv technikai jellegű módosításait (saját bevételi többlet, egyes feladatok közötti pénzeszköz átcsoportosítás miatti módosítás) a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatra – a feladatfinanszírozási és beruházás-finanszírozási szabályok alá tartozó előirányzatok kivételével – a koordinátor felhasználási tervet készít. A felhasználási terv havi ütemezésben tartalmazza az egyes feladatok megvalósítását szolgáló szerződések, illetve megállapodások megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, valamint kiemelt előirányzatonként.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felhasználási tervek alapján a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője fejezet szintű előirányzat-felhasználási tervet készít. Az előirányzat-felhasználási terv fejezeti összesítőjét a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott fejezeti összesítőt a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője megküldi a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár).
(6) Amennyiben az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár, a feladattervre, annak módosítására, illetve az előirányzat felhasználási tervre a fejezeti kezelésű előirányzat célja szerint érintett szakterületek vezetői tesznek javaslatot a közigazgatási államtitkár részére.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatokból tervezett informatikai fejlesztést a koordinátornak az Informatikai Önálló Osztály vezetőjével, a kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási és Oktatási Önálló Osztály vezetőjével, a kommunikációs tartalmú, valamint kiadványokkal kapcsolatos feladatokat, társadalmi szervezetekkel kötött szerződéseket, támogatását a Helyettes Kabinetfőnökkel egyeztetnie kell.
(8) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg a koordinátor a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével szakmai közlő levélben rendelkezik a megvalósító saját intézmény számára az előirányzat céljáról, a feladat leírásáról, a költségvetési előirányzatokról, a határidőkről, a folyamatba épített ellenőrzésről és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatásáról.
(9) Az előirányzatok fejezeti közvetlen felhasználása (fejezeti bankszámláról való átutalások teljesítése) esetén kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője. A kötelezettségvállalásokat és az Ámr. szerinti előzetes kötelezettségvállalásokat a koordinátor a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője részére, aki haladéktalanul intézkedik a szükséges adatoknak a Kincstár részére történő bejelentésről.
(10) Az előirányzat módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási Szabályzata szerint történik. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
(11) Az előirányzat maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást – a pénzügyminiszter jóváhagyását követően – a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(12) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.
(13) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá tartozó előirányzatok kincstári okmányainak megnyitásához Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként a maradvány felhasználását a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A jóváhagyást követően szükséges technikai előirányzat módosítás és a Kincstár felé történő intézkedés a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének feladata.
(14) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványa esetében az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként az áthúzódó kötelezettségek teljesítése érdekében az egyes kifizetésekkel megegyezően szükséges technikai jellegű előirányzat módosítást a koordinátor javaslatára a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője kezdeményezi a Kincstár felé.
A feladat- és beruházás-finanszírozás szabályai
3. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 4. számú mellékletében meghatározott előirányzatok, valamint az év közben létesített valamennyi Phare és átmeneti támogatásból megvalósuló programok előirányzatai, továbbá minden 1. alcímbe sorolt előirányzatra a beruházás-finanszírozás szabályai vonatkoznak.
(2) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el, melyet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagy jóvá. Az okmányokat a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Kincstárnak.
(3) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, annak ellenjegyzésére a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője jogosult.
(4) Valamennyi beruházási előirányzat Beruházás Finanszírozási Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki, melyet a Fejezeti Költségvetési Főosztálynak küld meg. Az alaki és előirányzat-fedezeti ellenőrzést követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője továbbítja az okmányokat a szakmailag illetékes koordinátor részére.
(5) A (4) bekezdés szerint elkészített Beruházás Finanszírozási Alapokmányok engedélyezésére a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője pedig a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője.
(6) A feladat-, beruházás-finanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Kincstár részére.
(7) Beruházást megvalósító intézmény a Kincstár által befogadott és visszaigazolt „Szerződés bejelentőlap” másolatát, valamint a beruházás befejezésekor készítendő záró okmányt 5 napon belül megküldi a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére.
(8) A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződés bejelentések esetén a szerződések azon magyar nyelvű szakaszainak fordítását csatolni kell a Kincstár részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását. Az így benyújtott szerződések fordításának hitelességét a koordinátor igazolja.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi jogcímeit (kamatok, árfolyam nyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) és bevételi többleteit ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Phare, Átmeneti támogatás) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat módosításokról a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője saját hatáskörben intézkedik a Kincstár felé.
Vegyes rendelkezések
5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a külön jogszabályban, illetve kormányhatározatban meghatározott előirányzatok kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására – a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár a megvalósító intézmény részére ígérvényt adhat ki, illetve kötelezettséget vállalhat.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a külön miniszteri rendeletben meghatározottak kivételével – visszterhesen támogatás (kölcsön) nem nyújtható.
(4) A vízügyi beruházások esetében – indokolt esetben, összhangban a pályázati kiírással és az elfogadott ajánlattal – előleg fizetése vállalható, de ennek mindenkori értéke az adott beruházási projektnél az éves támogatási előirányzat 25%-át nem haladhatja meg.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelési költségei – a külön miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – nem különíthetők el és kiadásként nem számolhatók el.
(6) Behajthatatlan követelés esetén a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője évente egyszer, december 15-ig előterjesztést készít annak lemondásáról, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(7) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (8) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
(8) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás (Phare, Átmeneti támogatás programja) vonatkozik, vagy kormánydöntés alapján kerül rá sor.
(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a koordinátor köteles ellenőrizni. A nem pályázati úton nyújtott támogatások ellenőrzési rendjét a támogatási szerződések megkötésével egyidejűleg kell kialakítania. Amennyiben az ellenőrzés során rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(10) A központilag kezelt beruházásként megvalósuló, de a területi szervekhez, illetve a regionális vízmű részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően 60 napon belül befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra.
(11) A beszámolási évet követő év március 31-éig a koordinátornak szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, több éves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről, valamint a folyamatba épített ellenőrzésekről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
Záró rendelkezések
6. § (1) Az utasítás a kiadmányozása* napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2006. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évi felhasználási szabályairól szóló 3/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A külön utasítással szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok működtetéséhez ezen utasításban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a fejezeti kezelésű előirányzatok
2006. évi felhasználási szabályairól szóló
4/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám / alcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám).
1. Beruházás (10/1)
1.1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (10/1/1)
A beruházási előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja. Az előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
1.2 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
A Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtésén túl az érintett térség terület- és vidékfejlesztését is magába foglaló program I. ütemének – a vonatkozó kormányhatározat szerinti – megvalósítása részeként folytatódnak a megkezdett feladatok. Nevezetesen a Cigánd-tiszakarádi és a tiszaroffi tározók építése, a cigándi tájgazdálkodási mintaterület kialakítása, a hullámtéri beavatkozások közül a nyárigátak és műtárgyaik rendezése, a partbiztosítások felújítása, a depóniák, bejáró utak elbontása a Szolnok- déli országhatár közötti szakaszon valamint a tivadari szűkület rendezése a Felső-Tiszán.
Az árvízi tározók építésével és a hullámtéri beavatkozásokkal egy időben kerül sor a meglévő árvízvédelmi fővédvonalak szükség szerinti megerősítésére is.
Az érvényes szerződések alapján folytatódnak a tervezési munkálatok a további évekre előirányzott fejlesztések előkészítése érdekében.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, aki a feladattervet és előirányzat felhasználási tervet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A vízügyi helyettes államtitkár, valamint a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár e Program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköre külön kerül szabályozásra.
1.3 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai(10/1/7/7)
Elsőrendű árvízvédelmi művek
Elsődleges cél az elmúlt években megkezdett szakaszokon az árvízi biztonság növelését szolgáló, folyamatban lévő töltéserősítési munkák befejezése. Ennek keretében kerül sor a Mosoni-Duna torkolati szakaszán a balparti töltéserősítésre, a Duna és Tisza töltéseinek fejlesztett szakaszán a koronaburkolatok kiépítésére.
Ezenkívül az előirányzat fedezetet nyújt a folyó és tószabályozással, a vízépítési nagyműtárgyak üzemképességének folyamatos biztosításával, a síkvidéki és dombvidéki vízrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátására.
Az előirányzat a nemzetközi (európai uniós) nyertes pályázatok önrészének finanszírozását is szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
1.4 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközmű rendszerek fejlesztését, a regionális főművek építését szolgálja a Balaton térségében.
A Balaton térségében a részletes regionális főművi fejlesztési feladatok végrehajtása az előirányzat segítségével a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra (BVFP) alapozott két koncepció, a „Balaton kiemelt üdülőkörzet regionális vízellátása” és a „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és tisztítása” fejlesztési koncepció alapján történik.
A balatoni beruházások tekintetében a már megkezdett szennyvízelvezetési, tisztítási fejlesztések folytatása és befejezése a legfontosabb feladat.
A főművi fejlesztések tervezése a vízbázis-védelmi célprogram [123/1997. (VII. 18.) Korm. r.] eredményeinek érvényesítésén keresztül, az ivóvízminőség-javító programmal [201/2001. (X. 25.) Korm. r.] és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal [25/2002 (II. 27.) Korm. r., 26/2002. (II. 27.) Korm. r.] összhangban, az európai uniós csatlakozással összefüggő új jogszabályok figyelembevételével történik.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
1.5 Ivóvíz-minőség javító program (10/1/20)
Az Európai Közösség ivóvíz-minőségi előírásait az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv tartalmazza, melynek magyarországi bevezetését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet foglalja össze. A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – a 2006-ig, 2009-ig és 2015-ig teljesítendő vízminőségi célállapot alapulvételével településenként mutatják be a kötelezettséget jelentő fejlesztési teendőket.
A Program teljesítése az Európai Unió Kohéziós Alap, valamint a Strukturális Alapok KIOP keretében 2004-ben elkezdődött. Főbb beruházások: Közép-Nógrád Mátrai RV vízátvezetése, Dunakanyar jobb parti RV bővítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1 Vízkárelhárítási művek fenntartása (10/2/3)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény által meghatározott és a 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelettel közzétett kizárólagos állami tulajdonú művek fenntartásának állami kötelezettségére tekintettel a 2060/1996. (III. 13.) Korm. hat 5. pontja alapján az előirányzat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi töltések, műtárgyak, csatornák, szivattyútelepek, tározók, a kapcsolódó védelmi infrastruktúra, vízfolyások) fenntartási kiadásaihoz járul hozzá.
Az előirányzat nagyrészt 4158,1 km kizárólagos állami tulajdonú védvonal, 697 db árvízvédelmi töltést keresztező zsilip, 8494,2 km kizárólagos állami tulajdonú síkvidéki csatorna karbantartását, 15.768,5 ha árvízvédelmi töltés gyepfelületének ápolását szolgálja.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.2 Távlati ivóvízbázisok fenntartása (10/2/4)
Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. hat. 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A 39 db távlati vízbázis gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magába.
A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelő rendszer működtetése, fenntartása, a kijelölt és a kialakított védőterület fenntartása, az esetleges újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.3. Szigetközi térség kárainak mérséklése (10/2/6)
Az előirányzat a Duna elterelését követően a Szigetközben bekövetkező környezeti károk mérséklésével összefüggő, KvVM-et terhelő feladatok finanszírozására szolgál:
– a térség rehabilitációs feladatainak végrehajtását megalapozó monitoring rendszer üzemeltetése.
Az előirányzatok koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.4 Nemzetközi tagdíjak (10/2/7)
Az előirányzat hazánk környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi nemzetközi szervezetekben történő részvételéhez kapcsolódó tagdíjfizetési kötelezettségek és önkéntes hozzájárulások teljesítését szolgálja.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.5 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások (10/2/8)
A szigetközi mentett oldali vízpótlás létesítményeinek fejlesztése, illetve rekonstrukciója a Szigetköz életben tartása érdekében. A forrás felhasználása a vízpótló létesítmények fejlesztését, folyamatos üzemeltetését teszi lehetővé.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.6 Üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok (10/2/9)
A Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése és az EU középtávú üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési céljainak meghatározása jelentősen megnöveli az éghajlatpolitikával kapcsolatos szabályozás és adminisztráció mértékét és horizontális hatását. Az EU egyre markánsabb éghajlat-politikai intézkedéseinek hazai átvétele, és az éghajlat-politika horizontális integrációja adminisztratív kapacitásnövelést tesz szükségessé ezen a területen. Külön kiemelkedik ezek között az EU emisszió kereskedelmi rendszer, amely hazánkban is bevezetésre került és fenntartása az adminisztratív költségeken túl tervező, elemző munkát is igényel.
Az elkövetkező évek egyik fontos feladata az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményen belül, az eddigieknél átfogóbb, az éghajlatváltozás problémájára megfelelő választ adó nemzetközi rendszer felépítéséről folyó tárgyalások. A jelentős kibocsátás-csökkentés gazdasági és társadalmi hatásai miatt, valamint az éghajlatváltozás okozta változásokra, hatásokra tekintettel éghajlat-politikai stratégia kidolgozása és végrehajtása szükséges.
Az előirányzat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a megújuló energiaforrások használatát elősegítő intézkedések finanszírozására használható fel.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.7 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/12)
Az előirányzat a Balaton (beleértve a hozzá tartozó Kis-Balatont is), a Velencei-tó és a Tisza-tó vízminőség-védelmét elősegítő intézkedések hatásainak nyomon követését szolgálja, melyek célja, hogy a térségi és önkormányzati beruházások érzékelhető környezeti állapotjavuláshoz, a természeti értékek fenntartásához és növeléséhez vezessenek. Az előirányzat a terheléscsökkentési munkálatokhoz kapcsolódó hatáselemzésekre, felmérésekre, vizsgálatokra, állapotértékelésre, monitoring-tevékenységre, alkalmazott kutatásra, valamint média és kormányzati tájékoztatásra használható fel.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.8 A főtisztviselői kar illetményének finanszírozása
Az előirányzat technikai jellegű, a Miniszterelnökség fejezettől évközi előirányzat módosítással kerül átvételre a főtisztviselői kar többletjuttatása.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet és felhasználási tervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2.9 Fejezeti kezelésű előirányzatok technikai maradványa
Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaira előírt költségvetési befizetések teljesítésére szolgál. Az előirányzat feladatterv és felhasználási terv készítését nem igényli.
Az előirányzat működtetéséhez nincs szükség koordinátor kijelölésére.
2.10 Víz- és környezeti kárelhárítás (10/2/34)
Az előirányzat a tárca felelősségi körébe tartozó árvíz-, jég-, belvíz- és aszálykár elleni védekezés, valamint a vízminőségi és környezeti kárelhárítási feladatokat finanszírozza.
Az előre nem látható, havária jellegű károk elhárítása és megelőzése érdekében a kárelhárítással, védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő, továbbá bejelentés vagy hatósági ellenőrzés nyomán felmerülő kárelhárítási feladatok megalapozottságának kivizsgálásával és a természetes eredetű (pl. kedvezőtlen hidro-meteorológiai körülmények) rendkívüli állapotok kivizsgálásával és megszüntetésével kapcsolatos többletkiadások finanszírozását is biztosítja.
A Víz- és környezetvédelmi kárelhárítás előirányzat elsősorban a már megvalósult kárelhárítás többletkiadásainak megtérítésére igényelhető. Az igénylést a kárelhárítást elrendelő intézménynek kell kezdeményeznie a szakmailag illetékes helyettes államtitkárnál, vízkárelhárítás esetén a vízügyi helyettes államtitkárnál, környezeti kárelhárítás estén (beleértve a vízminőségi kárelhárítás eseteit is) a környezetvédelmi helyettes államtitkárnál. Az igénylésben az intézménynek fel kell tüntetnie a kárelhárítás helyét, idejét, a kár jellegét, a teljesített kiadások összegét, kiemelt előirányzatonkénti bontásban.
Az igényelt támogatás ellenőrzését követően a helyettes államtitkár javaslatot készít a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár felé az előirányzat átcsoportosítására vonatkozóan.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.11 Természetvédelmi kártalanítás (10/2/35)
A magyarországi védett természeti területek (820 000 hektár) egy része mintegy 200 000 hektár magántulajdonban van. Ahhoz, hogy ezeken a területeken, illetve a Natura 2000 területeken a kívánt természetvédelmi állapot elérhető legyen, a földhasználókat támogatásban kell részesíteni. Az EU-s szabályok szerint elsősorban 2007-től (az új uniós költségvetési ciklustól) igen jelentős források állnak majd rendelkezésre azoknak a földhasználóknak a támogatására, akik kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodnak.
A támogatási rendszer nem tudja azonban kezelni a védett természeti területeken kívüli eseti korlátozások ügyét, amelyre akkor kerül sor, ha a hatóság külön intézkedéssel térben és időben korlátoz egy tevékenységet. Az ebből adódó kiesés megtérítését kártalanítással kell rendezni. A kártalanítás szabályait a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg.
Amennyiben kártalanításra tervezett előirányzat az év folyamán előre láthatóan nem kerül felhasználásra, a fel nem használható összeg védett, vagy védelemre tervezett természeti területek állami tulajdonba vételéhez, és a tárca felelősségi körébe tartozó kisajátításokhoz felhasználható.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.
2.12 Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok (10/2/37)
A keret alapvetően hulladékkezeléssel összefüggő nagy volumenű beruházások, illetve több, az önkormányzatok beruházásában megvalósuló települési hulladékkezelési fejlesztésre, elsősorban a szelektív gyűjtés és a biohulladékok komposztálására nyújt fedezetet.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának rekonstrukciója mintegy 300 000 m3 kommunális hulladék ártalommentes megsemmisítését biztosítja, a BVM Rt. garéi hulladéklerakójának felszámolásával 19 000 tonna hulladék felszedésére és ártalmatlanítására kerül sor. Az előirányzat a Kövice determinációjának átvételét is tartalmazza.
Az előirányzat fedezetet biztosít a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett területi hulladékgazdálkodási tervek kétéves felülvizsgálatához, a 2004-ben készült hulladékgazdálkodási tervek kétéves beszámolóinak elkészítéséhez, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtási programjainak kidolgozásához.
Az előirányzat felhasználható a globális környezetvédelmi egyezmények által meghatározott, illetve az EU irányelvekben előírt végrehajtási beszámolók elkészítéséhez elengedhetetlen szakterületi informatikai rendszerek fejlesztésére, az EEA-nak, az Eurostatnak, és az OECD-nek küldendő adatszolgáltatások teljesítését biztosító adatgyűjtések elvégzésére, valamint a lakosság megfelelő tájékoztatására, a környezetvédelmi információk nyilvánosságának biztosítására, a települési önkormányzatok, a társhatóságok a társadalmi szervezetek és a lakosság hulladékgazdálkodási ismereteinek bővítésére.
Hozzájárul a települési hulladékkezelés korszerűsítését célzó komplex programok kialakítását és megvalósítását szolgáló, a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás feltételeinek javítását megalapozó projekt-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátásához, a 2007-2013. közötti Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak megfelelő kidolgozásához, a Kohéziós Alap és strukturális alapok, illetve a regionális fejlesztési támogatási keretek igénybe vétele érdekében.
A keret felhasználható a minisztérium 2006. évi kiemelt céljaival kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggő kiadásokra is.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.13 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése (10/2/38)
A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2.14 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása (10/2/39)
Az 1996-ban Korm. határozat alapján indított, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által szabályozott Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a KvVM feladata – a program általános és országos feladatainak ellátása mellett – a KvVM felelősségi körébe tartozó, ill. kormánydöntés értelmében a KvVM által irányított kármentesítési beruházási feladatainak ellátása.
Kiemelt feladata a tárcának Metallochemia és környezete kármentesítése projekt végrehajtása.
A 1063/2004. (VI. 28.) Korm. határozatra támaszkodóan megkötésre került az M6 autópálya volt Metallochemia gyáregységet érintő szakaszán az autópálya építéséhez kapcsolható kármentesítési tevékenysége és az autópálya nyomvonalán a környezeti, műszaki védelmi rendszer kialakításáról szóló szerződés a közbeszerzésen nyertes vállalkozóval, mely alapján a 2006. évi determináció összege 3 237 500 E Ft.
Az OKKP általános és országos feladatai közé tartozik – többek között – a szennyezett területek számbavétele, a történeti kutatás, a FAVI-KÁRINFO rendszer fejlesztése, prioritási listák készítése, más tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinálása, hatósági kivizsgálások, jogi-, műszaki szabályozások, PR, K+F feladatok ellátása, a működtetés és az ellenőrzés.
Az előirányzat felhasználására, illetve az OKKP működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár, aki a feladattervet és előirányzat felhasználási tervet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, valamint a környezetvédelmi helyettes államtitkár e Program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköre külön kerül szabályozásra.
2.15 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása (10/2/40)
Az előirányzat a nemzetközi (európai uniós és GEF) nyertes pályázatok önrészének finanszírozását szolgálja.
A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében komplex programot támogat, melynek egyik eleme a fővárosi szennyvíztisztítás, másik pedig, a holt és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. A Kormány 2042/2004. (II. 28.) Korm. határozatával döntött a támogatás elfogadásáról és felhatalmazta a pénzügyminisztert a megállapodás aláírására.
A ROP, AVOP programok keretében több nemzeti parki oktató és bemutatóközpont létesítésére nyílik lehetőség.
Az EU LIFE program keretében az uniós tagállamokkal folytatott pályázati versenyben, legveszélyeztetettebb élőlényeinkre és élőhelyeinkre nyertünk el forrásokat, melyek a Natura 2000 területek állapotának javítását szolgálják olyan fajok esetében, amelyek megőrzése elsősorban Magyarország feladata (parlagi sas, túzok, parlagi vipera, mocsári angyalgyökér). Kiemelkedő élőhelyeink közül a Life program keretében valósul meg a világon egyedül Magyarországon élő pilisi len Európa Diplomás élőhelyének, a Hortobágyi Nemzeti Park rontott területeinek élőhely-rekonstrukciója és a Szatmár -Bereg térség károsodott élőhelyeinek állapotjavítása. Ezen feladatok a Natura 2000 területek kihirdetésével együtt járó kötelezettségek, melyekhez a magyar természetvédelem igen sikeresen pályázott EU források elnyerésére.
Phare-CBC programokból újabb határmenti természetvédelmi programok és fejlesztések indulhatnak meg.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.
2.16 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában (10/2/41)
A tárca NKP-ban meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, egyéb szervezetek tevékenységének finanszírozását biztosítja ez az előirányzat a minisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően.
Társadalmi szerepvállalás a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. megvalósításában, a hazai környezet állapotának javítása és nemzetközi kötelezettségeink végrehajtása:
– A lakosság és a civil szervezetek részvételnek biztosítása a környezetvédelmi programok végrehajtásában;
– A lakosság környezeti tudatosságának erősítése;
– A környezeti döntéshozatalban való társadalmi részvétel elősegítése;
– A környezetvédelmi szempontok integrálása más ágazatokba.
Az előirányzat koordinátora a helyettes kabinetfőnök.
2.17 Környezetvédelmi operatív programok megalapozása, közreműködő szervezet fejlesztése (10/2/42)
Az előirányzat a KvVM Fejlesztési Igazgatóság feladatellátásának megerősítése és a 2007-2013 évi projektek előkészítésének finanszírozását szolgálja. Fedezetet biztosít az NFT II. előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
3. Társadalmi szervezetek támogatása (10/3)
Az előirányzat a civil szervezetek, zöldmozgalmak támogatásához – a korábbi években megkezdett, illetve újonnan induló programokat ideértve – működési és fejlesztési célú tevékenységekhez egyaránt fedezetet nyújt, illetve ezen előirányzat biztosítja nemzetközi együttműködés keretében a zöldmozgalom tárgyi eszközeinek fejlesztéséhez, társadalmi befolyásoló szerepének, szemléletformáló erejének növeléséhez nyújtott támogatás hazai önrészét.
Az előirányzat koordinátora a helyettes kabinetfőnök.
7. Phare programok és átmeneti támogatás programjai (10/7)
7.1 Phare támogatásból megvalósuló programok (10/7/1)
7.1.1 Környezetvédelmi Phare program (HU-0204) (10/7/1/8)
Vízkeret-irányelv végrehajtása program, melynek célja a felszíni – és felszín alatti vizek minőségének –, és ezek nyilvántartási – jelentéstételi rendszerének javulása. Teljes költségvetése 7,761 M€, melyből 5,698 M€ Phare támogatás. A szerződések 2004-ben aláírásra kerültek, az egyes alprojektek végrehajtása és a kapcsolódó kifizetések részben 2005-ben megtörténnek, részben – a kifizetési határidő meghosszabbítása révén – 2006. évben fejeződnek be. Az előirányzat a még esedékes hazai hozzájárulást, illetve a Phare támogatás áfavonzatának biztosítását tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.1.2 Környezetvédelmi Phare program (HU-0304) (10/7/1/9)
A HU0304-01 projekt célja a stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon, az Európai Unió 761/2001. sz. EMAS rendeletének hazai végrehajtása, a Víz Keretirányelv gyakorlati alkalmazása és végrehajtásának támogatása Magyarországon. A 2003. évi Phare programok végrehajtása és a kapcsolódó kifizetések rendezése 2005. év során megtörtént, a költségvetés egy áthúzódó áfaelszámolásra vonatkozóan tartalmaz előirányzatot. Valamennyi 2003. évi projekt az intézményfejlesztési keretből, így 100%-os Phare támogatással valósult meg.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok (10/7/2)
7.2.1 Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése (10/7/2/1)
A Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése projekt célja egy természetvédelmi információs rendszer létrehozása, mely a természet- és tájvédelmi tervek készítése során adatokkal látja el a helyi önkormányzatokat és NGO-kat természeti örökségünkről a természeti forrásoknak a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő kiaknázása érdekében. Az egyes fejlesztési célokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjével egyeztetni kell.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.2.2 Víz Keretirányelv végrehajtása II. fázis (10/7/2/2)
A Víz Keretirányelv végrehajtása II. fázis projekt célja a vízhasználat gazdasági elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztése; a nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása, a társadalmi részvétel támogatása Vízügyi Információs Központ (VIK) létrehozása által, illetve a gazdasági elemzés eredményeinek tesztelése pilot projekt keretében a Duna magyarországi vízgyűjtő területén, annak tesztelése mellett, hogy a Víz Keretirányelv ismertté tételének feladatai hogyan valósulnak meg.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
10. Fejezeti tartalék (10/10)
10.1 Fejezeti általános tartalék (10/10/1)
A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis maior jellegű kiadásainak finanszírozására szolgál.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
10/2 Fejezeti államháztartási tartalék (10/10/2)
Az előirányzat felhasználási céljának meghatározására és a felhasználás engedélyezésére a Kvt. szerint a kormány jogosult.
Az utasítást a 9/2012. (V. 22.) VM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. május 23. napjával.
Az utasítás kiadmányozásának napja: 2006. február 15.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás