40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet
40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet
a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról1
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja a felszíni vizek és üledékeik minőségének megóvása, a vízi életközösségek életfeltételeinek biztosítása, illetve a külön jogszabály szerinti2 „jó kémiai és ökológiai állapotának” elérése a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeinek megállapításával, valamint a külön jogszabály szerinti3 szennyezéscsökkentési intézkedési tervek megalapozása.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által meghatározott hatásterületen azokra a felszíni vizekre, amelyekbe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. mellékletének II. részében felsorolt iparágakból, technológiákból, az ott szereplő szennyező anyagokat tartalmazó használt- vagy szennyvizet bocsátanak ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) üledék: a felszíni vizekben a besodort és lerakódott szervetlen és szerves eredetű hordalék részecskéi, a víztestben kémiai folyamatból keletkező csapadék pelyhek, valamint elpusztult vízi szervezetek fenéken lerakódó maradványai;
b) jelentős növekedés: valamely anyag vagy vegyület koncentrációjának két év alatt legalább 10%-kal történő emelkedése;
c) hatásterület: a befogadó terhelhetőségére, valamint a befogadó jó kémiai és ökológiai állapotának fenntarthatóságára figyelemmel, a felügyelőség által előzetes mérések és mintavételek alapján meghatározott terület, ahol a környezetminőségi határértékeket teljesíteni kell.
A környezetminőségi határértékek alkalmazásának általános szabályai
3. § (1) Ha a felszíni vizek és üledékeik megóvása, a vízi életközösség életfeltételeinek biztosítása, valamint a vizek jó kémiai és ökológiai állapotának elérése, illetve megtartása érdekében szükséges, a felügyelőség az általa meghatározott (kijelölt) hatásterületen – a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok esetében – az engedélyezési eljárás során, az e rendeletben megállapított környezetminőségi határértékeket alkalmazza.
(2) A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A felügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a külön jogszabály szerinti szennyezéscsökkentési intézkedési terv elkészítése során figyelembe veszi az e rendeletben megállapított környezetminőségi határértékeket.
(4) A felügyelőség a meglévő létesítmények kibocsátásaira vonatkozó vízjogi és egységes környezethasználati engedélyek megújítása, valamint új létesítmények esetén a kibocsátási engedélyek kiadása során, a kibocsátási határértékeket úgy állapítja meg, hogy a szennyezéscsökkentési intézkedési tervben foglaltak teljesüljenek.
(5) A (2) bekezdés szerinti környezetminőségi határértékekre vonatkozó mérési referencia módszereket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(6) A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok mérése során a felügyelőség a mintákat a hatásterületen, a vízi környezet minőségét reprezentáló pontokon veszi. A mintavétel gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy alkalmas legyen a vízi környezetben bekövetkező változások kimutatására, különös tekintettel a hidrológiai feltételek természetes ingadozásaira.
(7) Ahol a felügyelőség megállapítja a felszíni vizeket szennyező veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeinek való megfelelést és az annak folyamatos megtartására való képességet, ott egyszerűsített, a csökkentett mérési gyakoriságon alapuló megfigyelési eljárást alkalmazhat.
4. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3 évente, a felügyelőség mérésein, illetve a kibocsátói önellenőrzéseken alapuló adatokat szolgáltat az Európai Bizottság részére a következőkről:
a) a kibocsátási pontok és azok elhelyezkedése,
b) a hatásterület, melyre a környezetminőségi határérték vonatkozik,
c) a mintavételi helyek,
d) a mintavételek gyakorisága és időpontja,
e) a mintavételi és mérési módszerek,
f) a mérési eredmények.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokról a felügyelőség minden év február végéig köteles tájékoztatni a környezetvédelmi és vízügyi minisztert.
Záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 4. § (1) bekezdésében megállapított adatszolgáltatás első időpontja 2008.
(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 82/176/EGK irányelve (1982. március 22.) a klóralkálielektrolízis iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről, 3. cikk (4) bekezdés, 2. melléklet, 3. melléklet 1. pont, 4. melléklet;
b) a Tanács 83/513/EGK irányelve (1983. szeptember 26.) a kadmium kibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi követelményekről, 3. cikk (5) bekezdés, 2., 3., 4. melléklet;
c) a Tanács 84/156/EGK irányelve (1984. március 8.) a klóralkálielektrolízis iparágon kívüli higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről, 3. cikk (5) bekezdés, 2. melléklet;
d) a Tanács 86/280/EGK irányelve (1986. június 12.) a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről, 3. cikk (5) bekezdés, I. melléklet C. rész, II. melléklet 8., 9., 10. pontjai, valamint a II. mellékletet módosító, a Tanács 88/347/EGK és 90/415/EGK irányelvei;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2. cikk 35. pont, 4. cikk, 22. cikk (4) bekezdés, IX. és X. melléklet;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2455/2001/EK határozata (2001. november 20.) a vízpolitika terén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/11/EK irányelve (2006. február 15.) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről 6. cikk (2)–(3) bekezdés, 7. cikk.
1. melléklet a 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelethez
Az I. listába tartozó anyagok |
Környezetvédelmi határérték |
||
---|---|---|---|
felszíni vizekben |
üledékben |
vízi élőlényekben |
|
1. Higany (Hg) |
1 μg/l összes Hg a higanykibocsátással érintett felszíni vizekben a hatásterületen |
Az üledékben a |
– A reprezentatív indikátorszervezetnek választott halak húsában* 0,3 mg Hg/kg nedves tömegre vonatkoztatva |
2. Kadmium (Cd) |
5 μg/l összes Cd, 2,5 μg/l oldott Cd a kadmium kibocsátással érintett felszíni vizekben a hatásterületen |
Az üledékben a Cd koncentrációja nem növekedhet jelentősen |
A Cd koncentrációja nem növekedhet jelentősen a puhatestűekben és rákokban |
3. 1,2-diklóretán |
10 μg/l |
– |
– |
4. Triklóretilén |
10 μg/l |
– |
– |
5. Perklóretilén |
10 μg/l |
– |
– |
2. melléklet a 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelethez
I. számú melléklete B) pontjának I. listájába tartozó – egyes veszélyes anyagok
környezetminőségi határértékeire vonatkozó mérési referencia módszerek
Komponens |
A referencia módszer |
Alsó méréshatár |
Pontosság és precizitás |
---|---|---|---|
Higany |
A vízben, a halak húsában, az üledékekben, a puhatestűekben és rákokban a Hg meghatározására szolgáló referencia módszer a láng nélküli atomabszorpciós spektrofotometria a minta megfelelő előkészítése után, figyelembe véve különösen a higany elő-oxidációját, és a Hg(II) higany-ionok azt követő redukcióját. |
Felszíni vízben 0,1 μg/l, üledékek esetében a mintában lévő higanykoncentráció egy tizede vagy a 0,05 mg/kg szárazanyag közül a nagyobb érték. |
30% pontosság és 30% precizitás az alsó méréshatárnál. |
Kadmium |
A vízben, az üledékekben, a puhatestűekben és a rákokban a kadmium tartalmának meghatározására szolgáló referencia módszer az atomabszorpciós spektrofotometria a minta megfelelő előkészítése után |
Felszíni vízben 0,1 μg/l, vagy a környezetminőségi célkitűzésben meghatározott érték egy tizede közül a nagyobb érték, puhatestűekben és rákokban 0,1 mg/kg nedves tömeg, üledékek esetében a mintában lévő kadmium koncentráció egy tizede, vagy a 0,1 mg/kg szárazanyag közül a nagyobb érték. (Az üledék szárítását 105–110 °C-on kell végezni tömegállandóságig.) |
30% pontosság és 30% precizitás az alsó méréshatárnál. |
1,2-diklóretán |
Vízből megfelelő oldószerrel történő extrakció után gázkromatográfiás módszer vagy „kihajtás és elnyeletés” elválasztás után gázkromatográfiás módszer. |
Felszíni vízben 1 μg/l |
±50% precizitás és pontosság az alsó méréshatár kétszeres értékénél. |
Triklóretilén |
Vízből megfelelő oldószerrel történő extrakció után gázkromatográfiás módszer. |
Felszíni vízben 0,1 μg/l |
±50% precizitás és pontosság az alsó méréshatár kétszeres értékénél. |
Perklóretilén |
Vízből megfelelő oldószerrel történő extrakció után gázkromatográfiás módszer. |
Felszíni vízben 0,1 μg/l |
±50% precizitás és pontosság az alsó méréshatár kétszeres értékénél. |
A rendeletet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 26. napjával.
Lásd: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 3. § 3. és 4. pont.
Lásd: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 8. §.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás