• Tartalom

PÜ BH 2006/405

PÜ BH 2006/405

2006.12.01.
Ha a végrehajtás az adós ellen indult felszámolási eljárás miatt megszüntetésre került, az önálló bírósági végrehajtó díjjegyzéket állít ki, azonban – jogszabály erre alapot adó kifejezett rendelkezésének hiányában – nem követelheti a végrehajtást kérőtől a díjjegyzékbe foglalt költség megfizetését [Vht. 34. §; 14/1994. (IX. 8.) IM r. 1. § (2) bek.].
A D. S. Rt. adós ellen indult végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő alperes 475 000 forint végrehajtási költség-előleget fizetett meg az önálló bírósági végrehajtó felperes részére. Az adós ellen 2003. március 16. napján felszámolási eljárás indult, ezért a végrehajtást foganatosító bíróság 2003. május 20. napján meghozott végzésével megszüntette a végrehajtást.
A felperes 2003. április 23. napján díjjegyzéket állított ki, amelyben összesen 14 453 275 forintban (11 562 620 forint + 2 890 655 forint áfa összegben) határozta meg költségének összegét, és az említett összegű előleg valamint a végrehajtás során befolyt 11 455 748 forint beszámításával 2 522 527 forint (2 018 021 forint + 504 506 forint áfa) költség-különbözet megfizetésére szólította fel az alperest. Az alperes a díjjegyzéket átvette, ellene kifogást nem jelentett be, azonban a követelt összeget sem fizette meg.
A felperes – a kérelmére kibocsátott fizetési meghagyásban, majd az alperes ellentmondása folytán keresetében – a 2 522 527 forint költség-különbözetnek és kamatának megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset szerint marasztalta az alperest; a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a végrehajtó a végrehajtás megszüntetését követően nem folytathatta a végrehajtást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 254. §-a valamint a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: DSZ.) alapján őt megillető költség behajtására, azonban a Ptk.198. § (3) bekezdéséből valamint a Ptk. 7. §-ából következően nincsen elzárva jogszabályon alapuló követelésének bírói úton történő érvényesítésétől. Kihangsúlyozta a másodfokú bíróság: a díjjegyzék kiállítása kötelező, a Vht. 34. § (5) bekezdése alapján pedig az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel a felperesnek járó összeg megfizetéséért, a felperes tehát az egyetemleges kötelezettek bármelyikével szemben érvényesítheti igényét: a DSZ. 1. § (2) bekezdése szerint a végrehajtást kérő alperestől igényelheti a költség-különbözet ,,előlegezését''.
A jogerős ítélet ellen – mindkét fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, költségeinek megtérítése végett – az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint közte és a felperes között nem jött létre kötelmi jogviszony, a végrehajtást kérő fizetési kötelezettségét pedig sem a Vht. sem a DSZ. sem hatósági határozat nem írja elő. A végrehajtó költségeinek megtérítését a Vht. 34. § (1) bekezdése értelmében az adóstól követelheti: hitelezőként léphet fel az adós ellen indult felszámolási eljárásban. Kihangsúlyozta, hogy a DSZ. 1. § (2) bekezdésében meghatározott előleget befizette, ,,utólagos'' befizetésre – jogszabály rendelkezésének hiányában – nem köteles; a Vht. 34. § (5) bekezdése pedig nem a perbeli esetre vonatkozik.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költségei megtérítésére irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ.) 33. § c) pontja értelmében a végrehajtási ügy a végrehajtás megszüntetéséről rendelkező bírósági határozattal befejezetté vált, ezért a felperes önálló bírósági végrehajtó a DSZ. 21. § (1) bekezdésének megfelelően állította ki díjjegyzéket.
A díjjegyzék kiállítása tehát az említett jogszabályoknak megfelelően történt, abban azonban helytálló az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja, hogy a végrehajtásra irányadó jogszabályok egyike sem tartalmaz rendelkezést arra, hogy a díjjegyzékbe foglalt, az önálló bírósági végrehajtót megillető követelést – az adós elleni felszámolási eljárás megindulása miatt – a végrehajtást kérőnek kellene megfizetnie, mégpedig a költség előlegezéseként.
A Vht. 34. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Az e főszabály alóli kivételt tartalmaznak a Vht. 34. § további bekezdései, a 41. § (3) bekezdése, az 56. § (2) bekezdése és a 201. § (1) bekezdése, azonban ezek egyike sem irányadó a jelen ügyre; figyelemmel arra is, hogy az adott esetben már nem a ténylegesen felmerült végrehajtási költség DSZ. 17. §-ában részletezett előlegezéséről, hanem a befejezett végrehajtási ügyben annak viseléséről kell döntenie a bíróságnak. A jogerős ítélet indokai kapcsán kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Vht. 34. § (5) bekezdése akkor kerül alkalmazásra, ha az adós közvetlenül a végrehajtást kérőnek (és nem a végrehajtó kezeihez) fizette meg a végrehajtás alá vont követelést.
Abból, hogy a végrehajtási eljárásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak kifejezett előírást a végrehajtás kérő fizetési kötelezettségére abban az esetben, ha az adós ellen felszámolási eljárás indult, az a következtetés adódik, hogy a költségviselés főszabálya érvényesül: nem a végrehajtást kérő, hanem az adós köteles a végrehajtási eljárás befejeződésekor kiállított díjjegyzékben felszámított összeg megfizetésére.
A díjjegyzék kiállításával – és a jogorvoslati határidő elteltével vagy az ellene benyújtott kifogás elbírálásával – az abban felszámított összeg érvényesíthetővé válik, de az előzőekben kifejtettek miatt nem a végrehajtást kérővel, hanem az adóssal szemben; a felszámolás hatálya alá került adóssal szemben pedig a végrehajtó a felszámolási eljárásban érvényesítheti igényét.
A felülvizsgálati ellenkérelem érvei kapcsán megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az önálló bírósági végrehajtót kétségtelenül megilleti a DSZ. alapján felszámítható munkadíj, készkiadás, költségátalány valamint az eredménytől függő jutalék (összefoglaló néven: végrehajtási költség); azonban az adott ügyben ennek megtérítését nem a végrehajtást kérőtől igényelheti.
Mindezek szerint a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy az alperes alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra. Mivel a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatók voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott.
(Legf. Bír. Pfv. I. 21.657/2005. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére