BÜ BH 2006/44
BÜ BH 2006/44
2006.02.01.
Nem tagadható meg a védő kérelme, ha az iratokból digitális fényképezőgéppel akar másolatot készíteni [Be. 70/B. §, 115. § (2) bek.; 10/2003. (V. 6.) IM-BM-PM e. r.; 14/2002. (VIII. 1.) IM r.].
A megyei bíróságon K. F. O. vádlott ellen jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények volt büntetőeljárás folyamatban.
A másodfokú eljárás során a vádlott védője kérelmet terjesztett elő a megyei bíróságon, amelyben az ügy iratairól digitális fényképezőgéppel történő másolat készítésének engedélyezését kérte.
A megyei bíróság átiratában arról tájékoztatta a védőt, hogy a Be. 70/B. §-a alapján az iratokból a másolatot a bíróság adja ki és annak kiadását a tanács elnöke engedélyezi. Közölte azt is, hogy a másolatot a bíróság készíti el.
Ezen közlés ellen a védő fellebbezést jelentett be, amelyet a megyei bíróság a Be. 341. § (1) bekezdés alapján elutasított. Határozatában rámutatott arra, hogy a Be. 70/B. §-a, továbbá a 10/2003. (V. 6.) IM-PM-BM együttes rendelet 1. §-a szerint másolat csak irat formájában adható ki. A digitális fényképfelvétel nem felel meg ennek a kritériumnak, azaz nem iratmásolat. A megyei bíróság álláspontja szerint az akkor minősülhetne iratmásolatnak, ha a digitális fényképezőgépet helyszínen összekötnék egy olyan nyomtatóval, amely normál nagyságban kinyomtatná az iratról készült felvételt. Miután a megyei bíróság álláspontja szerint a bíróság nem tagadta meg a másolat kiadását, ezért arról nem is kellett alakszerű határozatot hoznia, így a védő fellebbezését, mint a törvényben kizártat elutasította.
A megyei bíróság végzése ellen a védő jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség a megyei bíróság végzésének hatályon kívül helyezését indítványozta.
A másodfokú bíróság a védő fellebbezését alaposnak találta. Határozatában a következőkre mutatott rá.
A megyei bíróság helyesen utalt arra, hogy a büntetőeljárás során keletkezett iratokról a másolat kiadását a Be. 70/B. § szabályozza. Ezt a szabályozást egészíti ki a Be. 604. § (2) bekezdés m) pontja szerinti felhatalmazás alapján a 10/2003. (V. 6.) IM-PM-BM együttes rendelet, amely a büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló részletes szabályokat tartalmazza.
A Be. 70/B. §-át tehát a 10/2003. (V. 6.) IM-PM-BM együttes rendeletben írtak figyelembevételével lehet helyesen értelmezni.
A Be. 70/B. § (6) bekezdése értelmében a bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másolat kiadása nem korlátozható.
Ugyanezt tartalmazza az idézett rendelet 2. § (5) bekezdése is. Mindezek alapján az adott ügyben a védő jogosult volt másolat kiadása iránti kérelmet előterjeszteni, annak engedélyezéséről pedig a tanács elnöke dönt.
A Be. 70/B. § (8) bekezdése szerint a másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak, míg a kiadás megtagadása ellen külön jogorvoslatnak van helye.
Hasonló szabályozást tartalmaz az együttes rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja is, mely szerint a másolat kiadásának megtagadásáról adott esetben a tanács elnöke hoz határozatot és az ellen külön jogorvoslatnak van helye.
Jelen ügyben a védő által a másolat kiadása iránt benyújtott kérelem formailag megfelelt a jogszabályi feltételeknek. A megyei bíróság álláspontja szerint annak tartalma azonban nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a védő digitális fényképezőgéppel nem készíthet másolatot az iratokról.
E körben a fellebbviteli bíróság kiemelte, hogy a rendelet helyes értelmezése szerint amennyiben a bíróság engedélyezte a másolat kiadását, úgy a kérelmező maga döntheti el, hogy a másolatot a bíróság által elkészített formában kéri, avagy azt saját technikai eszközzel kívánja elkészíteni. A 6. § (1) bekezdése ugyanis kifejezetten lehetővé teszi, hogy az iratmásolat birtoklására jogosult személy a birtokában lévő technikai eszköz segítségével másolatot készíthet a saját részére azokról az iratokról, amelyek birtoklására jogosult, feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag megbontásával. A (2) bekezdés szerint az ilyen iratmásolásra az ügyben eljáró bíróság hivatalos helyiségében, az ügyfélfogadási időben kerül sor. Ezt a rendelkezést erősíti meg a Bírósági Ügyvitel Szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 10. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy az iroda a törvényben meghatározott személyeknek és képviselőknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolását, vagy jegyzetek készítését.
Az idézett jogszabályhelyek összevetéséből az a következtetés vonható le, hogy az iratmásolat birtoklására jogosult személy részére nem tagadható meg a másolat készítése adott esetben digitális fényképezőgéppel. Kétségtelen, hogy a vonatkozó rendelet a másolat készítése körében technikai eszközről beszél és nem sorolja fel azokat részletesen, de ezt nem is teheti meg. A másolat elkészítésére alkalmas eszköz lehet fényképezőgép, fénymásoló, szkenner, de bármely más másolat készítésére alkalmas eszköz is. Az ily módon történő másolat készítésnek csupán egyetlen korlátot állít a jogszabály, hogy a másolat nem járhat az összefűzött iratanyag megbontásával.
A másodfokú bíróság nem értett egyet a megyei bíróság végzésének azon megállapításával, hogy a digitális fényképezőgéppel készített felvétel nem lehet másolat, mert az nem tekinthető iratnak. A Be. 115. § (2) bekezdésének második mondata szerint, ahol a Be. iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. Ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a BÜSZ 2. § 9. pontja, amelynek értelmében, irat minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személyi tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.
A védő tehát a jogszabályi előírásoknak megfelelően kívánt az iratok másolatához jutni.
Azzal, hogy a megyei bíróság a másolat készítés ezen módját nem engedélyezte, gyakorlatilag a másolat kiadását tagadta meg, hiszen átiratában azt is rögzítette, hogy a másolatot a bíróság készíti el.
A fentiekre figyelemmel tévedett a megyei bíróság akkor, amikor a védőnek nem engedélyezte digitális fényképezőgéppel másolat készítését és tévedett akkor is, amikor a másolat ily módon történő kiadását alakszerű határozat nélkül tagadta meg.
Erre figyelemmel a megyei bíróságnak a védő részére küldött átirata nem felel meg az eljárási szabályoknak, ezen okból pedig az e körben hozott végzése sem megalapozott.
A megyei bíróság ugyanis olyan fellebbezést utasított el, – mint kizártat – amely fellebbezés a megyei bíróság eljárási szabályokba ütköző rendelkezését támadta. Amennyiben a megyei bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően alakszerű végzésben utasítja el a védő másolat kiadása iránti kérelmét, akkor határozata ellen fellebbezésnek van helye.
Minderre figyelemmel a másodfokú bíróság a Be. 384. § (2) bekezdése alapján eljárva, a megyei bíróság fellebbezést elutasító végzését a Be. 375. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
(Pécsi Ítélőtábla Bkf. I. 156/2005/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás