2006. évi V. törvény
2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról1
A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A cégbíróság,
valamint a céginformációs szolgálat feladatai2
1. § (1) A megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata
a) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése,
b)3 külön törvényben foglaltak alapján a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság volt vezető tisztségviselőjével és cégvezetőjével kapcsolatos adatok bejegyzése és törlése,
c)4 a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása,
d)5 a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében – hivatalból, illetve kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása,
e)6 a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más, az egyes cégformákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása, továbbá
f)7 azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal.
(2)8 A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következők:
a) az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez;
b) biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését;
c)9
d)10 jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő jogilag jelentős információkat – korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén – közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék;
e)11
A cég
2. § (1) A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.
A cégnév
3. § (1)12 A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
(2)13 A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
(4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő.
4. § (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával.
(2)14 A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.
(3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
(4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.
(5) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
5. §15 A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”) toldattal, a cég elleni csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás esetén pedig „felszámolás alatt” („f. a.”) és „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni.
6. § (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt.
(2)16 A cégbíróság – jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében – a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.
(3)17 Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
(4)18 A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét elutasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja.
(5)19 A névfoglalásra vonatkozó eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.
A székhely, telephely, fióktelep
7. § (1)20 A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
(2)21 A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.
(3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.
(4)22 Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.
7/A. §23 A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).
7/B. §24 Az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ezirányú döntése – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását.
Képviselet; cégjegyzés
8. § (1) A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
(2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy.
(3) Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.
(4) Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
9. §25 (1) Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.
(2) A címpéldányon (aláírás-mintán) – a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
(3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi.
(4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.
A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA
ÉS KÖZHITELESSÉGE
A nyilvánosság
10. § (1) A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából – törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).
(2)26 A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai – ide nem értve a (4) bekezdésében foglaltakat – valamint a cégiratok – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.
(3)27 Az eltiltás hatályának fennállása alatt teljeskörűen nyilvánosak a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével szemben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően ezeket az adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből véglegesen törölni.
(4)28 A természetes személyek tekintetében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó szervek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv stb.) közfeladataik ellátása érdekében – erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül – ismerhetik meg. Egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg.
(5)29 A (4) bekezdés szerinti egyéb személyek tekintetében az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról – ha törvény másként nem rendelkezik – az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.
(6)30 Az adatszolgáltatás során az (5) bekezdés szerinti tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.
11. §31 A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel biztosítja.
11/A. §32 A cégbíróság és a céginformációs szolgálat a cégnyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
A papír alapú, valamint az elektronikus
és az elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése
12. § (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
(2) A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
(4) A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhető másolat.
(5)33 A cégbíróság a betekintés során, valamint a kiadott cégmásolatban, cégkivonatban és cégbizonyítványban – ellenkező kérelem hiányában – nem tünteti fel a természetes személy tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A cégbíróság az e §-ban meghatározott betekintést, az adat- és cégirat szolgáltatást a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.
13. § (1)34 A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. § (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult.
(2)35 A céginformációs szolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok
a)36 a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve
b) a kormányzati portál útján is
megismerhetők.
(4)37 A 15. § (1) és (2) bekezdése szerinti céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresőprogram segítségével is megismerhető.
14. § (1)38 A céginformációs szolgálattól a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető.
(2)39 Ha a csoportosított cégadatok valamely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minőségére, képviseleti jogosultságára, vagy természetes személy tekintetében arra vonatkoznak, hogy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, ez a céginformáció a 15. § (1) bekezdése alkalmazásával ismerhető meg. Ha e céginformációt természetes személyre vonatkozóan kérik, az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról – ha törvény másként nem rendelkezik – az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Amennyiben a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi (tagsági, részvényesi) minőségére vonatkoznak, ez a céginformáció – a (4) bekezdés alkalmazásával – akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyző külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.
(3)40 A céginformációs szolgálat a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő cégadatokról.
(4)41 A céginformációs szolgálat a (3) bekezdésben meghatározott esetben a céginformáció iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyéről kérésére – ha törvény másként nem rendelkezik – az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa.
(5) A (4) bekezdésben említett tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.
(6)42 Csoportosított céginformációként nem ismerhetőek meg e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá 27. § (5) bekezdésének c) pontjában feltüntetett adatok. Ezen adatok ingyenes céginformációként – külön jogszabályban meghatározott módon – keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetőek meg.
15. § (1)43 A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését (a betekintés lehetőségét) kérelemre, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik.
(2)44 Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért – a szolgáltatás költségeivel összhangban álló – költségtérítést köteles fizetni. A céginformációs szolgálat a céginformációban – ellenkező kérelem hiányában – nem tünteti fel a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A betekintést és céginformáció szolgáltatást a céginformációs szolgálat a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.
(3)45 A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt – az (1) bekezdésben nem említett cégadatok vonatkozásában is – ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis.
(4)46 A céginformációs szolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő költségtérítés mértékét az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
16. § (1)47 A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki. A cégbíróság és a céginformációs szolgálat – ellenkező kérelem hiányában – a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet nem tüntetni fel. A céginformációs szolgálat a cégiratot a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint adja ki.
(2)48 A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető.
(3)49 Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton.
(4)50 Az elektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve, ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
(5) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
17. § (1)51 A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem alapján – az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.
(2)52 Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre – az erre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek. A kérelemre, valamint a cégbíróság eljárására a 16. §-ban, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
A beszámoló letétbe helyezése és közzététele
18. §53 (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni.
(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére.
(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.
(6) Ha a cég a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.
(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.
(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés – ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is – a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.
19. §54 (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő – az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja irányadó.
(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
A cégekre vonatkozó közlemények közzététele
20. § (1)55 A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amelynek elektronikus formában történő közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.
(2)56 A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait – ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára, azzal, hogy a végzésben nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján – elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.
(3)57 A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is, kivéve, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása szerződésminta alkalmazásával készült. A Cégközlöny részére továbbításra kerülő létesítő okiratban, módosított létesítő okiratban nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely.
(4) Törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá közzétenni:
a) a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét;
b) más bíróság cégre vonatkozó határozatának a rendelkező részét;58
c) azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi.
(5) A (4) bekezdés a)–b) pontja értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül:
a) a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése;
b) a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása;
c) a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító határozat, valamint a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó határozat rendelkező része;
d) a 85. § (1) bekezdésében foglalt intézkedés;
e) a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;
f) a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben a végelszámolási eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;
g)59 a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése, valamint a csődeljárást hivatalból elutasító jogerős végzés;
h) a felszámolás kezdő időpontja és befejezése;
i) törvényben meghatározott más határozat.
(6) Az (5) bekezdés a)–f), valamint i) pontjában foglaltak közzétételéről e törvényben foglalt kivétellel a cégbíróság, a g)–h) pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik.
(7)60 Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, európai szövetkezet, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő harminc napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
21. § (1)61 A 20. § (4) bekezdés c) pontja esetében a közlemény szövegét az igazságügyért felelős miniszterhez kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszterhez történt érkezést követő harminc napon belül nyilvánosságra hozza.
(2)62 Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az igazságügyért felelős miniszter erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az igazságügyért felelős miniszter feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg.
(3) A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő nyolc napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.
(4)63 A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
21/A. §64 (1) Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.
(2) Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és az eljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.
(4) Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez – elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon – köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából. A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait rendelet állapítja meg.
21/B. §65 A cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg – választása szerint a Cégközlönyben, vagy a cég honlapján köteles közzétenni. E rendelkezés nem alkalmazható az alapítási engedély tekintetében. A közzétételre a 21. §-ban és a 21/A. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
A közhitelesség
22. § (1) A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
(2) A cég – jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak.
(3) A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége.
(4) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett, a közzétett adattól eltérő adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz – nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatály.
(5) Ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
(6) A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.
A CÉGJEGYZÉK
23. § (1)66 A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető.
(2) A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van.
(3) Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más bíróság vagy hatóság által elektronikus úton történik meg, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor.
23/A. §67 (1) A cégbíróság a cégjegyzék adatait és a cégiratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, ha a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolta a cégjegyzékben szereplő adatoknak és a cégiratoknak az általa választott hivatalos nyelven készült – a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – hiteles fordítását.
(2) Törvényi szerződésminta esetében a szerződésminta fordításának csatolására – az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén történő nyilvántartáshoz – nincs szükség.
(3) Ha a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat és annak hiteles fordítása egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett – magyar nyelven nyilvántartott –, a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot ismerte.
(4) Amennyiben a cégbíróság a cég cégjegyzék adatait a 23. § (1) bekezdésében meghatározott valamely nyelven is nyilvántartja, a 12. §-ban meghatározott közokiratok ezen a nyelven is kérhetőek.
A cégjegyzék tartalma
24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
a) a cég cégjegyzékszámát,
b) a cég nevét,
c)68 a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét.
d) a létesítő okirat keltét,
e)69 a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,
f) a cég jegyzett tőkéjét,
g) a képviselet módját (önálló vagy együttes),
h)70 a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító jelét (adószámát), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
i)71 a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
j)72 a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét,
k) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
l) a k) pontban foglalt végzésnek megfelelően – elektronikus bejegyzéssel – a cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzétételének napját.
(2)73
(3)74 Az (1) bekezdés f) pontjában szereplő jegyzett tőkeként kell feltüntetni az európai gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete esetén a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget. A jegyzett tőkét – a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizakönyvvezetést alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés kivételével – forintban kell meghatározni. Az európai szövetkezet a jegyzett tőkéjét euróban is meghatározhatja.
(4)75 Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.
(5)76 A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6)77 Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató e kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság erről tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
25. § (1)78 A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza
a) a cég rövidített nevét,
b) a cég – magyar nyelvű elnevezésének megfelelő – idegen nyelvű elnevezését,
c) a cég telephelyét,
d) a cég fióktelepét,
e)79 a cég elektronikus elérhetőségét (honlap, e-mail), és a cég erre vonatkozó döntése esetén azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé,
f) meghatározott időtartamra alapított cég esetén a meghatározott idő lejártának napját,
g) a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzék számát, illetve a cég erre vonatkozó döntése esetén az átalakulásnak a cég által meghatározott időpontját,
h) a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős,
i) a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét – ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött, ezt a tényt is –, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
j) annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja,
k) kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét,
l) a külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
m)80 a cég közösségi adószámát, továbbá ha a cég közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
n) azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban,
o)81 közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében
oa) a közhasznúsági fokozatot,
ob) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját,
p) ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, ezt a tényt, a csoporthoz tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével,
q)82 ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat, ezt a tényt, valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevének, székhelyének, cégjegyzékszámának, külföldi cég esetén nyilvántartási számának és nyilvántartó hatóságának feltüntetésével,
r)83 a cég képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát,
s)84 ha a cég a jegyzett tőkéjét devizában határozza meg, ezt a tényt, továbbá a devizanemet,
t)85 a cég üzleti évének mérlegfordulónapját, amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtől,
u)86 ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét.
(2)87 A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(3)88 A cégbíróság az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatot – az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján – hivatalból jegyzi be a többi érintett cég (ellenőrzött társaság) cégjegyzékébe.
(4)89 A cégbíróság az (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot – a belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén pedig a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján – hivatalból jegyzi be a többi érintett belföldi cég cégjegyzékébe. A bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló 18. § szerinti letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell megtenni.
26. § (1) A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:
a) a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
b) a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
c) a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
d) a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
e) a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését,
f) a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését,
g) a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és a per befejezését,
h) a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését,
i) a cég elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését és megszüntetését,
j) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését és megszüntetését,
k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki,
l) a 85. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés tényét, illetve a kirendelt zárgondnok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
m)90 azt a tényt, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minősített többséggel rendelkező tagjának (részvényesének) vagy uralkodó tagjának korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért; a képviselő, a tag nevét és lakóhelyét, a jogerős bírósági döntés számát és keltét.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) – külföldi székhelyű vállalkozás fizetőképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás bejegyzésének kivételével – a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.
(3)91 A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégjegyzékadatait tartalmazó céginformációban a perre vonatkozó adat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be. A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat. E törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatot a cégbíróság az eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján szintén hivatalból jegyzi be.
(4)92 A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)–j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé. Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(5)93 Ha a követelés a bírósági végrehajtás vagy közigazgatási végrehajtás során kielégítésre került, a cég elleni bírósági vagy közigazgatási végrehajtás, illetve ilyen eljárásokban alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetését a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv elektronikus úton közli a cégbírósággal (pl. a végrehajtható okirat visszavonásáról, megsemmisítéséről intézkedik, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti). Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás megszűnésére vonatkozó, a cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(6)94 A céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése vonatkozásában elrendelt zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli elektronikus úton a cégbírósággal. A büntetőeljárásban a céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése vonatkozásában alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetéséről az eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság értesíti elektronikus úton a cégbíróságot.
(7)95 A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése lefoglalásának megszüntetését (pl. ha a foglalás alól a vagyoni részesedést feloldották, a követelést a végrehajtás során kielégítették, vagy az üzletrészt értékesítették) a bírósági végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, illetve (pl. ha a végrehajtást megszüntették) a bíróság vagy a közigazgatási szerv közli elektronikus úton a cégbírósággal.
(8) A hivatalból történő bejegyzés, valamint közzététel az (5)–(7) bekezdésben meghatározott esetekben is irányadó.
(9)96 A 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4)–(7) bekezdésében említett tények bejegyzésére bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.
27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(1) Közkereseti társaság esetében
a) a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
b) a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
c)97 azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;
(2) Betéti társaság esetében
a) a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
b) a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
c) a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
d)98 azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;
(3) Korlátolt felelősségű társaság esetében
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,
b) a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
c)99 az üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát),
d)100 azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;
(4)
a) Részvénytársaság esetében
aa) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
ab) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
ac) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
ad)101 azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét,
b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében
ba) a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy egyszemélyes igazgatóság),
bb) ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
bc) azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,
bd) egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
c) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében
ca) az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
cb) a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét;
(5) Egyesülés esetében
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
b) az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását,
c)102 azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;
(6)103 Egyéni cég esetén
a) a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét,
b) az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén a pótbefizetés összegét;
(7)104
(8) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében
a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
c) a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(9) Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében
a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
c) a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;
(10) Vízgazdálkodási társulat esetében
a) a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat),
b) az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;
(11) Végrehajtói iroda esetében
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
b) az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;
(12) Közjegyzői iroda esetében
a) tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
b) a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.
28. §105 A cégjegyzék cégformánként a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(1) Európai gazdasági egyesülés esetében
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
b) az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;
(2)
a) Európai részvénytársaság esetében
aa) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
ab) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
ac) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
b) Zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében
ba) a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács, illetve egyszemélyes igazgatóság),
bb) ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
bc) azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,
bd) egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
c) Nyilvánosan működő európai részvénytársaság esetében
ca) az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
cb) a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét;
(3)106 Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően tartalmazza az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, ügyvezető elnök vagy igazgatótanács).
(4) Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát.
(5)107 Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet nyilvántartási számát.
29. § (1) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján, a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:
a) a telephely cégjegyzékszámát,
b) az európai gazdasági egyesülés nevét,
c) az európai gazdasági egyesülés székhelyét,
d) az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási számot,
e) az európai gazdasági egyesülés képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
f) a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
g) a telephelyet létesítő okirat keltét,
h)108 a telephely tevékenységeit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,
i) a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
j) a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
k) a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,
l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
m) az l) pontban foglalt végzésnek megfelelően a cégjegyzékadatok bejegyzésének, illetve törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzététele napját.
(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 25. § a)–b) pontjában foglalt adatokat, valamint ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás indult, az eljárás megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.
(4) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül az 1. számú melléklet I. 1. a), 2., 4., 6., 7., 9–12., illetve a 2. számú melléklet I. 1., 2., 3. b), valamint 7. pontja alatt megjelölt iratokat kell csatolni. Az 1. számú melléklet II. 6. a) pontjában, valamint a 2. számú melléklet II. 3. a)–b) pontjában előírt iratok csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzése során is megfelelően irányadó.
(5) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(6) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a Fővárosi Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.
A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
30. § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának születési nevét is.
(2)109 Ha a cég tagja
a) belföldi cég, annak cégjegyzékszámát,
b) társadalmi szervezet vagy alapítvány, annak nyilvántartási számát,
c) külföldi cég vagy más szervezet, amennyiben ilyen adattal rendelkezik, nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságot
is fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
(3)110 A cégjegyzék valamennyi cégadat esetében tartalmazza a változás időpontját.
(4)111 A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a 24. § (1) bekezdésének b)–e) és g)–h) pontjában, a 25. § (1) bekezdésének a)–e), h), i) és l) pontjában, továbbá n) és p)–q), s) és t) pontjában foglalt adatok változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Ennek hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén a változás időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.
(5)112 Ha jogszabály másként nem rendelkezik és a cég bejegyzésére irányuló cégeljárásban a pénzbeli hozzájárulás befizetésének igazolására e törvény rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal, az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni.
31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
(2)113 Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízott jelölhető meg. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot, vagy közokiratot.
(3)114 A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítéssel a külföldi személy számára ismertté vált. Amennyiben kézbesítési megbízott nem került megjelölésre, a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
A CÉGBEJEGYZÉSI
ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS115
Közös szabályok
32. § (1)116 A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás – ide nem értve a jogorvoslati eljárást – elektronikus nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be.
(2) Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
(3) Az eljárás során költségmentesség, illetve illeték- és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető.
(4) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező.
33. § (1) A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.
(2) A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
(3) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. A cég bejegyzésére irányuló kérelem visszavonása esetében az előtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot, ha pedig a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv határozatán alapult, a kérelem visszavonásához a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát kell csatolni.
(4)117 A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé.
34. § (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje – ha törvény kivételt nem tesz – a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(2) A cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
35. § (1)118 A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell – e törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adott cégformára vonatkozóan e törvényben meghatározott adatokat, kivéve azokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe.
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása
36. § (1)119 A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek.
(2)120 A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(3)121 A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
(4)122 A bejegyzési kérelem előterjesztője – választása alapján – az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges – külön törvényben rögzített – további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a cégbíróság útján juttathatja el az illetékes szervezethez. Az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.
(5)123 Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén – választása szerint – minősített elektronikus aláírás alkalmazásával vagy anélkül, a kormányzati portálon keresztül maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi képviselő eljárására egyebekben a 37–38. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) E §, valamint a 37–40. § rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók.
37. § (1)124 A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy más szervek által kiadott – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(2) A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.
(3)125 A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a kormányzati portál útján is benyújtható. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz, illetve a kormányzati portálhoz érkezés időpontja irányadó.
(4)126 Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár – a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni – egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(5)127 A (4) bekezdéstől eltérően az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás megindításának napján is megfizethető, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben nyilatkozik arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróság részére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni. Amennyiben az igazolás a kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a kincstártól, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amely a körülmények tisztázása után a meg nem fizetett illetéket, illetve közzétételi költségtérítést behajtja.
(6)128 A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig – ide nem értve a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzés közlését követő nyolc napon belüli ismételt benyújtás lehetőségét – ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be.
38. §129 (1) A céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(2) A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, amennyiben az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
(3) Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a kormányzati portálnál felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással – a jogvesztő határidő esetét is ideértve – akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja.
39. § (1)130 A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki.
(2)131 A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekintetni. A visszaigazolásban fel kell tüntetni a cégbíróság megnevezését és az ügy számát is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek. A cégbíróság vezetője kijelölheti azon szervezeti egységet vagy személyt, amely, illetve aki gondoskodik a végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről.
(3)132
39/A. §133 (1) A cégbíróság a végzést a jogi képviselő által a kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg. Amennyiben az elektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, a cégbíróság a végzést papír alapon – a postai kézbesítés szabályai alkalmazásával – küldi meg.
(2) Amennyiben a végzés továbbítása nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás sikertelensége esetén követendő eljárást, az elektronikus kézbesítés megtörténtének vélelmét, valamint az elektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény állapítja meg.
39/B. §134 (1) A cégbejegyzési kérelemhez – e törvényben meghatározott kivétellel – valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat.
(2) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és – kivéve a 23/A. § (2) bekezdésben meghatározott esetet – a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell.
A cégiratok elektronikus úton történő
nyilvántartása
40. § (1) Ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, a nyilvántartásra e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) A cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét maga látja el, vagy annak ellátásával – külön törvény szerinti – archiválási szolgáltatót bíz meg.
(3) Ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
41. §135
42. §136
43. §137
A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően
44. § (1)138 A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől – az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal e törvény 1. számú melléklete I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is közli.
(2)139 A cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb a kérelem benyújtását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap.
(3)140 A cégbejegyzési kérelem cégjegyzékbe bejegyzett adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni. A bejegyzési kérelem adatait a cégbíróság elektronikus úton továbbítja az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára.
(4)–(5)141
A cég bejegyzésére irányuló kérelem
hiánypótlás nélküli elutasítása
45. § (1) A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet az érkezését követően, legkésőbb három munkanapon belül formai szempontból megvizsgálja.
(2)142 A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és költségtérítés a Ctv. 37. §-ának (5) bekezdése szerint átutalásra került. A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a cég működése megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3) Ha a bíróság a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei megvizsgálására nyitva álló határidő lejártakor, az 1. számú mellékletben felsorolt okirat hiánya ellenére az elutasító végzést nem adta ki, a hiányosságok pótlását a 46. §-ban foglaltak szerint kell elrendelnie.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.
(5) Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A cég bejegyzésére irányuló kérelem
érdemi vizsgálata; döntés a cégbejegyzési kérelemről
46. § (1)143 A cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24–25. § és 27–29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi továbbá, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a cég tagjai, vezető tisztségviselői, illetve cégvezetői vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, 27. § (2) bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja vagy 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Amennyiben a cégjegyzék a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselő, illetőleg cégvezető tekintetében a fent említett bejegyzést tartalmazza, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb a kérelem beérkezését követő 8. munkanap lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(2)144 A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban a bejegyzési kérelmet elutasító végzést, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
(3)145 Ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni.
(4)146 A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet.
(5)147 A cégbíróság számára meghatározott ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés elektronikus úton történő elküldésétől vagy a végzés átadásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(6)148 Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
(7)149 A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében – ha e törvény másként nem rendelkezik – köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését.
47. § (1)150 Ha a cégbíróság a 46. § (7) bekezdésében foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.
(2)151 Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a cégbejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal – haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.
(3) A cégbíróság a cégbejegyzési kérelemről hozott határozatot megküldi a bejegyzést kérőnek. A kérelemnek helyt adó végzést nem kell indokolni.
Egyszerűsített cégeljárás152
48. §153 (1)154 Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég vagy zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor – ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás – a cégbíróság a 45–47. §-ok szerint jár el.
(2) A bejegyzési kérelemhez – a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett – csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet I. része tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.
(3) A 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok nem képezik a cégbejegyzési kérelem mellékletét, ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el. Az okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Az iratokat a jogi képviselő a 37. § (2) bekezdése szerint őrzi, és amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni.
(4) A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
(5)155 A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.
(6)156 A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy – amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével –, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.
(7) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha
a) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint
b) ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt valamely irat benyújtását, továbbá
c) ha a cég elnevezése – amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével – nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek,
d)157 az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,
e)158 a cégjegyzék a cég vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz.
(8)159 Ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva – a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal – haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.
(9) Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat – ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is – ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt benyújtásnak egy alkalommal van helye.
49. §160
A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai
50. § (1) A változásbejegyzési eljárásra – az e törvényben foglalt kivételekkel, illetve a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók.
(2)161 Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb változásbejegyzési eljárásban a 48. § rendelkezései nem alkalmazhatóak, és a változásbejegyzési kérelemhez az 1. és 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.
(3)162 A változásbejegyzési kérelem elbírálására – kivéve a (2) bekezdésben meghatározottakat – egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak.
(4)163 Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, valamint a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében akkor is, ha a cég létesítő okirata nem szerződésminta alapján készült, a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
(5) Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít.
(6) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a 34. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani.
A létesítő okirat módosítása
51. § (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érinti.
(2) Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján –, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye).
(3) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a jogi képviselő igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Az egységes szerkezetű okiratot a társaság tagjainak (részvényeseinek) nem kell aláírniuk.
(4)164 Ha a cégbíróság a céget a 23/A. §-a alapján az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a megváltozott cégjegyzékadatok hiteles fordítását, a létesítő okirat tartalmának változása esetén a létesítő okirat módosításának, illetve a létesítőokirat-változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének hiteles fordítását is.
A létesítő okirat módosítása szerződésmintára
vagy szerződésmintáról történő áttéréssel
52. § (1) Az e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával módosítható. Ebben az esetben a megváltozott tartalomnak megfelelő új szerződésmintát kell kitölteni, mely egyben az egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.
(2)165 A közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság tagjai (részvényesei) elhatározhatják, hogy a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan – a korábban nem használt – szerződésminta alkalmazására térnek át. A döntés meghozatalához az adott társasági forma esetén a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az áttérés elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A szerződésminta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A szerződésminta alkalmazására történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot – az ügyintézési határidő kivételével – a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
(3) Ha a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült, a cég tagjai elhatározhatják, hogy létesítő okiratuk módosítása során szerződésmintát már nem alkalmaznak. Ilyenkor új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép, és amely egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A döntéshozatalra a (2) bekezdésben foglalt szabályok irányadók. A szerződésminta alkalmazásáról történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot a 46. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint elkészített egységes szerkezetű létesítő okirat esetében az 51. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A változásbejegyzési kérelemre vonatkozó
egyes rendelkezések
53. § (1)166 A változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve, ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének (telephelyének, fióktelepének) más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett helységnév, utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
(2)167 Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet, a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást pedig a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató közli a cégbírósággal elektronikus úton. A változás bejegyzése – illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – automatikusan, elektronikus úton történik meg.
(3) A cég kérelmére a cégbíróság a cégjegyzéknek és a cégiratoknak az Európai Unió hivatalos nyelvén történő nyilvántartását törli.
A cég székhelye változásának bejegyzésére
irányuló eljárás
54. §168 (1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság – a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után – intézkedik az áttételről.
(2) A cégbíróság az eredeti cégiratokat küldi meg az új székhely szerint illetékes cégbíróság részére, amely a cégjegyzék adatait, illetve az elektronikusan nyilvántartott cégiratokat elektronikus úton veszi át. A cégiratok megküldésével egyidejűleg az áttétel tényét a cégnyilvántartásban fel kell tüntetni.
(3) A cég nyilvántartását a korábbi székhely szerinti cégbíróságnál csak akkor lehet megszüntetni, ha az új székhely bejegyzése már megtörtént. Ebben az esetben a korábbi székhely szerint illetékes cégbíróság a céget a nyilvántartásából az új székhely bejegyzésének napjával kivezeti.
(4) Az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a cégbíróság végzésben tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.
(5) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, székhely-áthelyezési tervet kell a cégbírósághoz benyújtania, mely tartalmazza a tervezett új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a cégnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a cégnek a magyarországi cégjegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely cégbejegyzésének az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül, hivatalból kerül sor.
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás
55. § (1)169 A cégnek – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Törvényben meghatározott esetekben a cégbíróság hivatalból rendeli el végelszámolást és az ezzel összefüggő cégjegyzékadat-változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A cégbíróság a végelszámolás elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének részletes szabályait a VIII. Fejezet tartalmazza.
(2) A végelszámolás alatt álló cég cégjegyzékadatainak változásait a végelszámoló, a felszámolás alatt álló cég – ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is – cégjegyzéke adatainak változásait pedig a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a cégbíróságnak.
(3)170
56. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania.
(2) A fióktelep törlésére – amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen – végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.
(3) Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a cégnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás (csőd-, illetve felszámolási eljárás) vagy végelszámolás.
(4) Ha a külföldi székhelyű vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel a (3) bekezdésben meghatározottak nem kérték az (1)–(2) bekezdés szerint a megszüntetést, illetve a törlést, a cégbíróság a (3) bekezdésben megjelölt szervezetet hivatalból törli a cégnyilvántartásból.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.
A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás
57. § (1) Átalakulás (cégformaváltás, egyesülés, szétválás) esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő harminc munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő valamennyi cég cégirata az eljárásra illetékes cégbíróság rendelkezésére áll.
(2) Ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.
(3) A cégforma változása esetén a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.
(4) A cégformaváltozásról a jogelőd cég székhelye szerinti cégbíróság dönt. A cégbíróság a jogelőd céget – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.
(5)171 A cégbíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette.
58. § (1) Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni a jogutód cég létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.
(2) Ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmekről.
(3) Az összeolvadás bejegyzésére a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes, amely egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből a jogutódra történő utalással.
59. § (1) A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, az átvevő cég létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.
(2) Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak az átvevő cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változásbejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell.
(3) A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. A cégbíróság bejegyzi az átvevő cég cégjegyzékében a beolvadással bekövetkezett változásokat, egyben törli a cégjegyzékből a beolvadó cégeket, a jogutódra történő utalással.
60. § (1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik, a cégbíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új cégjegyzékszámmal jegyzi be. Az átvevő cég korábbi, illetve az új cégforma szerinti cégjegyzékében utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során cégformát változtatott. A korábbi cégforma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.
(2) Ha az európai részvénytársaság átalakulás (egyesülés) útján jön létre, a cég bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell előterjeszteni. A cégbejegyzés során a jogelőd cégek törlésére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.
(3) Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet az európai részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott különleges tárgyaló testület megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő hatvan nap.
(4)172 Az európai szövetkezet alapítása során az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
61. § (1) A cégek szétválás formájában megvalósuló átalakulása során az 57. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy soron kívül dönteni kell a jogelőd cég még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelméről és kiválás esetében a jogelőd cég törlésére nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályok irányadók abban az esetben is, ha a cég szétválása olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új gazdasági társaságot hoznak létre, hanem már működő gazdasági társaságba lépnek be tagként (részvényesként). A működő gazdasági társaság cégjegyzékadataiban szükséges esetleges módosításokat a szétváló cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe.
Üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzése, illetve törlése173
61/A. §174 (1) Az üzletrészt terhelő zálogjog a tag (zálogkötelezett) vagy a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján kerül bejegyzésre, illetve törlésre. A kérelemhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti szükséges iratokat.
(2) A cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a korlátolt felelősségű társaság és tagjának zálogszerződésben feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival.
A cég törlése a cégjegyzékből
62. § (1) A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után, illetve – ha a cégformára irányadó törvény ezt megengedi – ennek hiányában is kérheti a törlését a cégnyilvántartásból. A kérelem elbírálására a változásbejegyzési kérelem elintézésére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
(2) A cégbíróság a céget hivatalból törli
a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján,
b)175
c) a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott végzések ellen – a 92. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
(4)176 A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a 84. § (1) bekezdésében, illetve a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adóhatóságnál, illetve – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján – a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve végelszámolás esetén ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.
A cégbíróság adatszolgáltatási,
illetve a cég tájékoztatási kötelezettsége
63. § (1)177 A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a cég székhelyének, a tulajdonosok személyének változásáról), valamint az eljárás megszüntetéséről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetve a cég törléséről értesíti a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, egyéni cég bejegyzése esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről, az eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a céginformációs szolgálat elektronikus úton teljesíti.
(2) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a bejegyzését követően írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során – ideértve az elektronikus levelezést is –, valamint a honlapján köteles feltüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot. A cég – választása szerint – feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegét is.
(3) Európai gazdasági egyesülés esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során azt is fel kell tüntetni, ha a vezető tisztségviselők képviseleti joga együttes.
(4) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletének, illetve az európai gazdasági egyesülés telephelyének írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során a külföldi vállalkozásra vonatkozó adatokat kell feltüntetni a (2)–(3) bekezdésnek megfelelően. Emellett szerepeltetni kell a fióktelep, valamint a kereskedelmi képviselet, illetve a telephely cégjegyzékét vezető cégbíróság nevét és a cég nevét, székhelyét, valamint cégjegyzékszámát is.
JOGORVOSLATOK
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés elleni fellebbezés
64. § (1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító, vagy – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen a cég, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet.
(2) A hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre más bíróság vagy hatóság határozata alapján került sor (26. §).
(3)178 A fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
64/A. §179 (1) Ha valamely cégadat nyilvántartásba vétele hivatalbóli bejegyzéssel történik és a bejegyzésre hibás adatok alapján került sor, vagy a bejegyzés egyéb okból hibás, a cég, valamint az ügyész kérheti a hibás bejegyzés kijavítását.
(2) A cégbíróság a kérelemről nyolc napon belül nemperes eljárásban határoz; az eljárás során csak okirati – ideértve az elektronikus okiratot is – bizonyításnak van helye.
(3) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló okirat és a végzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a végzést hatályon kívül helyezi és új eljárást indít, amellyel egyidejűleg a hibás bejegyzést a cégnyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható.
(4) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cégbíróság számára hivatalbóli bejegyzés céljából továbbított adatok megegyeznek a cégjegyzékbe bejegyzett adatokkal, a kérelmet elutasítja.
64/B. §180 (1) A cég, valamint az ügyész kérheti a cégbíróságtól annak megállapítását, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha a hatóság vagy a bíróság a cégjegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A cégbíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz; az eljárás során csak okirati – ideértve az elektronikus okiratot is – bizonyításnak van helye. Ennek keretében a cégbíróság megkeresi az illetékes hatóságot vagy bíróságot.
(3) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság vagy hatóság nem tett eleget kötelezettségének, a rendelkezésére álló – okirattal igazolt – adatok alapján jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére.
64/C. §181 A 64/A–64/B. §-ban meghatározott eljárásra alkalmazni kell a 72. § (4)–(5) bekezdését.
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per
65. § (1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
66. § (1) Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve – indokolt esetben – hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(3) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti.
67. § Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenntartja.
68. § (1) Ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.
(2) Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
(3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a változásbejegyzési végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosítását az ítélethozatalt követő meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében emellett felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(4)182 A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A Gt.-ben nem említett más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja, és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
A cégalapítás érvénytelenségének
megállapítása iránti per
69. § (1) A cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.
(2) Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye.
(3) A bíróság a perben megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget az érvénytelenségi ok megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ha az intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(4) Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja. Az ítéletben meghatározott hatályossági időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. Emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek nyilvánításáról és ehhez kapcsolódóan végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatásáról. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítási időpontját a bírósági ítéletben megállapított hatályossági időponttal azonos időpontban határozza meg.
A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per
70. § (1) A cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján a 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. A bíróság eljárása során a 69. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, a bíróság a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt megfelelő intézkedés megtételére.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése
és a cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai
71. § (1) A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti, illetve a 69–70. §-ban meghatározott perekben a bíróság soron kívül jár el.
(2) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég valamennyi jogutódjának perbenállása kötelező. A pert a jogelőd cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt kell megindítani.
(3) A bíróság jogerős ítéletét meg kell küldeni a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, amely gondoskodik a 66. § (2)–(3) bekezdésében, a 67. §-ban, a 68. § (2)–(4) bekezdésében és a 69. § (3)–(4) bekezdésében, valamint a 70. §-ban megjelölt határozatok rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
Általános rendelkezések
72. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.
(2) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait – ha törvény másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(3) Az eljárás során – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős cégbírósági intézkedéssel az ügyben keletkezett iratok nyilvánossá válnak, továbbá nyilvánosak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Más esetben az iratok nyilvánosságára a Pp. rendelkezései vonatkoznak.
(6)183 Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbírósági iratok kézbesítése postai úton meghiúsul, a cégbíróság a kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
73. § (1) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes cégformák esetében abban az esetben is irányadók, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
(2) Az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak – e törvényben foglaltaktól eltérő – törvényességi felügyeleti jogokat.
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
74. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
(2) A cégjegyzékben szereplő adatokra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki a 65–70. § alapján perindításra nem jogosult.
(3) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65–70. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
75. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
(2) A 74. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési (változásbejegyzési) végzést hozta.
A cégbíróság eljárása hivatalból
76. § (1) Hivatalból jár el a cégbíróság, ha
a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy
b) az eljárást más bíróság kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a cégbíróság a kezdeményezőt értesíti.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
(4) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben a cég jogorvoslattal élhet. Az eljárásban felmerült költségeket (pl. a meghallgatás, a felügyelőbiztos költségeit) az állam előlegezi. Amennyiben azonban a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a törvényes működést helyreállítja, illetve a cégbíróság a céggel (vezető tisztségviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a céget kell kötelezni. A költségviselést megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén a felmerült költségeket az állam viseli.
A cégbíróság eljárása kérelemre
77. § (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb)184 a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
(2) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha a kérelme alaptalan volt.
(3) A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(4) Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került sor, a cégbíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
(6) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása
a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elbírálásával egyidejűleg
78. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása – ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik – a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem 64. § (1) bekezdése szerinti részben történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
(3) A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása
79. § (1) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a cégbíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég törvényes működése helyre nem áll.
80. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül – mely az eljárás okától függően a cégnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható –
a) írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg.
(2)185 A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a kérelmezőt, és a cég képviselőjét, tagját személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A cég képviselőjének vagy tagjának elérhetősége céljából szükség esetén megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet. A cégbíróság eljárása során hivatalból is beszerzi az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
(3) A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
(4) A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn. A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a törvénysértő állapot nem áll fenn.
A cégbíróság intézkedései
81. § (1) A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) ha a 80. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,
b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
c) megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő,
d) ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
e) ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható – legfeljebb kilencven napra – felügyelőbiztost rendel ki.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve az (1) bekezdés b) pontjában foglalt intézkedést ismételten is alkalmazhatja.
(3) A cégbíróságnak a 80. § (1) bekezdésében foglalt végzés kiadását követően – ha a jogszabálysértő helyzet vagy állapot nem szűnt meg – az (1) bekezdésben foglalt valamelyik intézkedést az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül alkalmaznia kell. A jogszabálysértő helyzet vagy állapot kiküszöbölésére felhívó végzések kiadásától a végzésben meghatározott határidő lejártáig eltelt időt az intézkedésre előírt határidő számítása során nem lehet figyelembe venni. Az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
(4) Ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből.
(5) A cégbíróság az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt intézkedést megfelelően alkalmazhatja a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben is, ha az a befolyás megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy elmulasztja.
(6) Ha a törvényes működés a cégbíróság által tett intézkedés ellenére nem áll helyre, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
A felügyelőbiztos jogköre
82. § (1) Ha a cégbíróság a 81. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A cég vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A cégbíróság felügyelőbiztosként a cégtől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül (pl. ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő), feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
(2) Nem lehet felügyelőbiztos, akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa a cég tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a céggel azonos tevékenységet folytató más cégben vezető tisztségviselő.
(3) A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbiztos a cég üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a cégbíróságot tájékoztathatja. A felügyelőbiztos a cégbíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.
(4)186 Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cégnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos – a cégbíróság végzésében meghatározottak szerint – a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a cégbíróság a felügyelőbiztost – szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő törlésével egyidejűleg – a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a cég tagja (részvényese) kérelmére történt, a cégbíróság feljogosíthatja a felügyelőbiztost arra is, hogy betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhassa.
(5) A cég vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezető tisztségviselői feladatait elláthassa. A felügyelőbiztos kérelmére a cégbíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp. 120. §-ában meghatározott pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható.
(6) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a cég tagja (részvényese) kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt céget nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
83. § (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a cég, annak tagjai (részvényesei), hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a cégbíróságnál kifogással élhet. Ha a cégbíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(2)187 Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és díjának a cégbíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni. Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában megállapított határidő lejárt, a cégbíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja, azzal, hogy azt a cég viseli. Ha a cég terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyelőbiztos költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból kirendelt felügyelőbiztos esetében az állam viseli. A felügyelőbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyelőbiztos által felszámítható díjat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3)188 Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyelőbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyelőbiztos részére.
A cég megszűntnek nyilvánítása189
84. § (1)190 Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ha a felszámolásra vagy végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, e tényről a cégbíróság az állami adóhatóságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről.
(2)191 A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha az állami adóhatóság 87. § szerinti értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Ebben az esetben a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
(3) A cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve, ha a cég alapítása bűncselekménnyel vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján megállapítható. A bíróság a jogerős ítéletét megküldi a cégbíróságnak, mely az ítélet kézbesítésétől számított hatvan napon belül a céget megszűntnek nyilvánítja, kivéve, ha megállapítható, hogy az alapítók már nem szerepelnek a cégjegyzékben és a cég működése törvényes.
KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
A zárgondnok kirendelése
85. §192 (1) Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja
a) nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve
b) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott európai közösségi rendeletekben vagy az e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott közösségi rendeletekben, illetve határozatokban természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, illetve jogi személynek, jogi személyiségű gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetek ellen elrendelt
pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a cégbíróság a cég működését felfüggeszti.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a cég vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá.
Más hatóság eljárásának kezdeményezése
86. § A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a cég jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok (részvényesek) érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.
A beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye
87. §193 (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget.
(2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.
(3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
A cégjegyzékbe bejegyzett személynek
a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme
88. § (1) A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég vezető tisztségviselője hatvan napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a cégbírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő hatvan napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető. A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell. A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a lemondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti törvényességi felügyeleti eljárás illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kezdeményezhető. Ha a cégbíróság a kérelmezőt törli a cégjegyzékből, ezzel egyidejűleg a 81. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4)194 Ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, a cégbíróság a (3) bekezdésben foglalt intézkedés helyett megindítja a cég megszüntetésére irányuló eljárást.
Az ismeretlen székhelyű cég
megszüntetésére irányuló eljárás
89. § (1)195 Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti végzésének közzétételével egyidejűleg a cég 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját (részvényesét) közvetlenül is, illetve kézbesítési megbízottja útján felhívja a törvényes működés helyreállítására.
(3)196 A külön felhívás mellőzhető abban az esetben, ha az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) székhelye (lakóhelye) külföldön van, és nem gondoskodott kézbesítési megbízott bejelentéséről.
90. § (1) Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, mivel a 89. § (1) bekezdésében megjelölt tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tettek eleget, vagy a 89. § (2) bekezdésben foglaltak alkalmazására megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) hiányában nem kerülhetett sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.
(2) Ha a megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat, szükség esetén a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a cégbíróság eljárását meg kell szüntetni. Ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a megszüntetési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
91. § (1)197 A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság – a kézbesítés mellőzésével – a Cégközlönyben közzéteszi és ezzel egyidejűleg a megszüntetési eljárás megindításának tényéről az állami adóhatóságot elektronikus úton értesíti. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat – hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve – harminc napon belül jelentsék be.
(2) A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti és a végzését a Cégközlönyben közzéteszi. Ha a cég a változásbejegyzési kérelem benyújtását elmulasztja, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
(3)198 Ha a cég székhelyére, működésére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan érdemi bejelentés nem érkezik, a cégbíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetet (pl. adóhatóság, a gépjármű nyilvántartó hatóság, közjegyző), hogy a cég tulajdonában álló – általuk ismert – ingó vagy ingatlan vagyonra vonatkozóan harminc napon belül adjanak tájékoztatást.
92. § (1) Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását. Ennek során a cég képviseletére ügygondnok hivatalból is kirendelhető. Ha a bejelentésben szereplő ingó vagyon ténylegesen nem lelhető fel, a cégbíróság – ha szükséges – végzéssel rendelkezik az ingóságnak a nyilvántartásból való törléséről. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2) Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről – felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül – végzéssel határoz.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.
(4) Ha a megszüntetési eljárás bármely szakaszában – a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig – a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.
(5)199 A cég megszüntetésére irányuló eljárásban bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan jár el, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.
93. § (1) Ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.
(2) Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.
A VÉGELSZÁMOLÁS
Általános rendelkezések
94. § (1) A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.
(2) Jogszabály cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén is előírhatja e fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását.
(3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.
95. § (1) A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.
(2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.
(4) Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.
96. § A végelszámolással kapcsolatos cégbírósági eljárásokra az e törvény által nem szabályozott kérdésekben a Pp. rendelkezései – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a cég székhelye szerinti cégbíróság, az e fejezetbe foglalt peres eljárásokban pedig a cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jár el.
97. § (1) A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vagyont.
(2) A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
A végelszámolás elhatározása
98. § (1) A cég legfőbb szerve – az erre irányadó jogszabályok szerint – határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is.
(2) A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
(3) A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője
a) a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon átadja,
b) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
c) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
(5) A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.
(6) A végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.
A végelszámoló jogállása, felelőssége
99. § (1) A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a Gt. 21–30. §-ában foglaltakat, a Gt. 22. § (1) bekezdésében, illetve a 25. § (1) bekezdésének második fordulatában írt korlátozások kivételével. A Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok szempontjából a végelszámolónak az e tisztségben eltöltött ideje nem vehető figyelembe.
(2) A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.
(3) Ha a végelszámoló nem természetes személy, a Cstv.-ben előírt összeférhetetlenségi és alkalmassági feltételeknek a szervezetnek, míg az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek annak kell megfelelnie, akit a szervezet a végelszámolási feladatok ellátására kijelöl.
(4) A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
(5) Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra, vagy a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését, továbbá a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor.
100. § (1) A végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről a cég legfőbb szerve határoz. Ha a végelszámoló meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált, és ennek bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, a cég bármely tagja (részvényese) vagy hitelezője a cégbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a cégbíróság a végelszámoló megválasztása érdekében a legfőbb szerv ülését hívja össze, vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelmező a legfőbb szerv összehívásának várható költségét megelőlegezi és a tárgyi feltételek biztosítását megfelelően igazolja. A cégbíróság döntése alapján a legfőbb szerv ülését a jogszabályban, illetve a létesítő okiratban meghatározott székhelytől eltérő helyen is meg lehet tartani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott okok miatt, illetve ha a végelszámoló felhagy a végelszámolói tevékenység ellátásával, a cégbíróság hivatalból is törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a cég ellen.
(4) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámolói tevékenységgel felhagyott, a cégbíróság a 106. § (3) bekezdésében foglalt intézkedéseket megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló megválasztásához, vagy a kényszer-végelszámolásról is határozhat. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a kényszer-végelszámolás alatt indul, a cégbíróság új végelszámoló kirendeléséről hivatalból is rendelkezhet.
101. § (1) A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni
a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét is,
d) a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonyának megszűnését.
(2)200
102. § (1) A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz.
(2) A közleménynek tartalmaznia kell:
a) a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,
b) a 101. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
c) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
(3) A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesíti a végelszámolás megindításáról:
a)201 az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c)202 az illetékes vámhatóságot, állami adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, továbbá, ha a cég engedélyköteles tevékenységet végez, az engedélyező hatóságot,
d) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet,
e) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
f)203 a cég pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
g) a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat,
h) a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
A végelszámolás lefolytatása
103. § (1) A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.
(2) A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.
104. § (1) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti.
(2) Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik.
(3) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
(4) A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
105. § (1) A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.
(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a cég kényszer-végelszámolására kerül sor.
106. § (1) A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
(3) A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót
a) határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, vagy ennek eredménytelensége esetén
b) 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja.
(4) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti.
(5) A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
107. § (1) A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően – legfeljebb hetvenöt napon belül – a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva – szükség szerint – korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.
(2) A végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítása előtt a kárelhárítás körében felmerülő és más halaszthatatlanul szükséges, valamint a 104. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a működés fenntartásával kapcsolatos költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet.
108. § (1) Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) A végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén – a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve – a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámolónak a felszámoló részére történő iratkészítési és átadási kötelezettségeire a Cstv.-nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
(3) A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető.
109. § (1) A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
(2) Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható.
(3) A cégbíróság a végelszámolási kifogás felől – a végelszámoló észrevételének beszerzését követően – soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy bizonyítás felvétele szükséges, a cégbíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti.
(4) Ha a cégbíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy – ha ez lehetséges – az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan végelszámolási kifogást végzésével elutasítja.
(5) A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(6) Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki.
110. § (1) A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. A másik félnek a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítésére vonatkozó igényére a 106. § (5) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
(2) Ha a végelszámolás alatt álló cég vagyonában olyan vagyoni értékű jog (szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog) tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a végelszámoló a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.
(3) A végelszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.
(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg.
(5) Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
(6) A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon.
A végelszámolás befejezése
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
f)204
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
(3) A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
112. § (1) A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (részvényesek) valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Cstv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.
(2)205 A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak.
(3) A 111. §-ban felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
(4)206 A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni.
(5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
(6) Amennyiben a cég értékpapírt bocsátott ki, a cégbíróság a cég törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul értesíti a központi értéktárat a gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése érdekében.
113. § A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt – a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig – elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról is dönteni kell.
Az egyszerűsített végelszámolás
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99–113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
a) a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
b) a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
(4) Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.
(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszer-végelszámolásnak van helye.
115. § (1) A 114. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez – ha a közzététel már megtörtént – köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
(2) A hitelezők igénybejelentésére, a követelések jegyzékének elkészítésére vonatkozó és egyéb, a végelszámolási hirdetményhez kapcsolódó határidők számítása és kötelezettségek teljesítése áttérés esetén is – ha volt ilyen – a végelszámoló által közzétett közlemény megjelenési időpontjához kötődik.
A kényszer-végelszámolás
116. § (1) Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolást rendel el. Kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is, ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (114. §).
(2) Nincs helye kényszer-végelszámolás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3) A kényszer-végelszámolás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a végelszámolási eljárás alatti működtetéséről, illetve a végelszámolási eljárás megszüntetéséről. A végelszámolás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a végelszámolás céljával ellentétes döntéseket.
(4) A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-végelszámolás megszüntetéséről. A kényszer- végelszámolást – ha arra a cég által elhatározott végelszámolást követően kerül sor – a jogerős elrendelésétől számított egy éven belül be kell fejezni. A cégbíróság a határidőt a végelszámoló kérelmére indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal, illetve ha peres eljárás van folyamatban, e per jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja.
(5) Ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
(6) A kényszer-végelszámolásra e fejezet szabályait – e címben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
117. § (1) A bíróság a kényszer-végelszámolást elrendelő határozatában a cég végelszámolójának – kivételesen indokolt esetben – a cég vezető tisztségviselőjét is kirendelheti. A bíróság által kirendelt végelszámoló e megbízatást alapos okkal visszautasíthatja.
(2) Ha a cégbíróság végelszámolóként a felszámolók névjegyzékében szereplő szervezetet rendel ki, a felszámoló szervezet csak a Cstv.-ben szabályozott kizárási és összeférhetetlenségi okokra való hivatkozással utasíthatja vissza a megbízatást.
(3) A kényszer-végelszámolás jogerős elrendelésével összefüggő változásokat a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé. A későbbi cégjegyzékadat-változások bejelentése a végelszámoló kötelezettsége.
(4) A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti.
118. § (1) A végelszámoló díját a végelszámoló kérelmére a legfőbb szerv állapítja meg. Amennyiben a legfőbb szerv a határozatát nem hozza meg, a végelszámoló díjáról a cégbíróság dönt.
(2) Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. A végelszámolónak a cégbíróság által megállapított díja felszámolási költségnek minősül.
(3) A végelszámoló díja felszámoló szervezet esetében a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyvszerinti értékének 1,5 százaléka, de legalább 100 000 Ft és az azt terhelő általános forgalmi adó összege. A bíróság ettől a mértéktől indokolt esetben eltérhet. Más végelszámoló kirendelése esetében a végelszámoló kérelmére a munkájával arányban álló díjazást a cégbíróság állapítja meg.
A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése
119. § (1) Vagyonrendezési eljárást kell – kérelemre vagy hivatalból – lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. Ha a törölt cég ellen végrehajtási eljárás van folyamatban (Vht. 46. §) a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában.
(2) A vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait – ha e fejezet másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(3) A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság folytatja le.
(4) Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kéri, és csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsíti. A kérelemhez csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó igazolást is.
(5) Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
(6) Ha a folyamatban lévő vagyonrendezési eljárás során újabb vagyontárgy kerül elő, a bíróság – ha annak a 120. §-ban foglalt feltételei fennállnak – újabb vagyonrendezési eljárást rendel el, amelyet a korábban indult eljárással egyesít a Pp. szabályai szerint. Az eljárás megindítására a vagyonrendező bejelentése alapján is sor kerülhet.
A bíróság feladatai
120. § (1) Az eljáró bíróság a kérelemben foglaltakat megvizsgálja. Ennek során – szükség esetén – további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt cég volt tagjait (részvényeseit) és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.
(2) Kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, ha megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné, figyelemmel a 123. § (1) bekezdésében szabályozott díjra is. Ebben az esetben a bíróság a kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező, illetve több kérelmező esetén a kérelmezők közös tulajdonába adja. Ha a kérelmező a vagyontárgyra természetben nem tart igényt, ezt a bíróságnak be kell jelentenie. Ebben az esetben a vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül.
(3) A 119. § (5) bekezdésében foglalt esetben sem folytatható le az eljárás, ha a vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését.
121. § (1) A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő, a Cégközlönyben közzétett végzésben a bíróság – az eljárás tárgyát képező vagyontárgy megjelölésével – vagyonrendezőt rendel ki a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül. A vagyonrendezőre vonatkozóan a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre, illetve a felszámolóbiztosra irányadó összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bíróság a végzésben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait (részvényeseit), hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat.
(3) Ha a vagyonrendezési eljárás tárgya zálogjoggal terhelt, a zálogjog jogosultját a bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik.
(4) Ha a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező nyolc napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek van helye.
(5) A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az eljárásban résztvevő sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogásról soron kívül határoz, ennek során a kifogásolt intézkedést megsemmisíti, vagy a kifogást elutasítja. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek van helye.
A vagyonrendező feladatai
122. § (1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján – a Cstv. 49. §-a (1)–(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében – annak ellenére, hogy a cég jogalanyisága már a törléssel megszűnt – az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők azt közösen kérik, valamint megelőlegezik, illetve megfizetik az eljárás lefolytatásával enélkül is felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. Az eljárásban résztvevőknek az erre vonatkozó megállapodásukat a vagyonrendezőnek az értékesítés megkezdése előtt be kell jelenteniük.
(3) A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.
(4) Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló összeg a hitelezői igényeket meghaladja, az összeg felosztása a volt tagok (részvényesek) között – a létesítő okirat eltérő rendelkezésének hiányában – a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában történik meg azzal, hogy a felosztás során azok a tagok (részvényesek), akik igényt nem jelentettek be, figyelmen kívül maradnak.
(5) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező, akkor is a (3)–(4) bekezdés szerint kell eljárni. Igénybejelentés hiányában a vagyonrendezési eljárás során befolyt összeget bírói letétbe kell helyezni.
(6) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetése esetében a vagyontárgyat a jogosultnak természetben kell kiadni. Ha nincs igénybejelentő vagy a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy esetében pedig az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság.
A vagyonrendezési eljárás befejezése
123. § (1) A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a 122. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak szerint készített vagyonfelosztási javaslatot. A vagyonfelosztási javaslatban a követelések járulékait nem lehet figyelembe venni. A vagyonfelosztási javaslat keretében a vagyonrendező az eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségei, továbbá munkadíjként 100 000 Ft és az azt terhelő általános forgalmi adó megállapítását kérheti a bíróságtól, amelyet a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során a felosztásra rendelkezésre álló összegből le kell vonni.
(2) A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és azt az érintetteknek megküldi, azzal, hogy arra nyolc napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően a bíróság végzéssel határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról, valamint meghozza a 122. § (1) és (6) bekezdésében foglalt határozatot, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések megtételére. A bíróság a vagyonrendező által felszámított költségek összegét indokolt esetben módosíthatja.
(3) Az értékesítés mellőzése esetén a bíróság a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott arányban a jogosultak közös tulajdonába adja. A végzésben határozni kell a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről is.
(4) A tulajdonjognak a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a vagyontárgy birtokba adására csak akkor kerülhet sor, ha a jogosultak a vagyonrendező bíróság által megállapított költségeit és munkadíját – amennyiben azok levonására az (1) bekezdés szerint nem került sor – megfizették.
(5) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatására hivatalból került sor, a vagyonrendező az (1) bekezdésben meghatározott költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli.
(6) A vagyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
124. § A 120–123. §-ban foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a cég törlésére végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása után került sor, de a cég törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és arról a végelszámolási, illetve a felszámolási eljárásban rendelkezés nem történt.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések,
módosuló jogszabályok
125. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetében, illetve a hatálybalépése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban és más, a törvény hatálya alá tartozó ügyben (eljárásban) kell alkalmazni.
(2) A 88. § (4) bekezdésében, a 89. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 135. § (5)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lépnek hatályba; rendelkezéseiket az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A törvénynek az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezései 2006. augusztus 18-án lépnek hatályba.
(4) A 17. § (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(5) Azok a gazdasági társaságok, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően nem nyújthatták be cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket elektronikus úton, ezt – választásuk szerint – 2006. július 1. napjától tehetik meg. Az egyéb cégformák esetében a 36–39. § rendelkezései 2007. január 1. napjától alkalmazhatók.
(6) A 4. § (2) bekezdése, a 25. § o) pontja, valamint a törvény 2. számú melléklete I. részének 10. pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.
(7)207 Az 1. § (2) bekezdésének c)–e) pontja, a 13. § (3) bekezdésének a) pontja, 2007. október 1-jén lép hatályba. A 20. § (1) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
126. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény szabályai szerint kell elbírálni, és ennek a törvénynek a rendelkezései szerint kell eljárni a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti, valamint hivatalbóli törlési és vagyonrendezési eljárás során is.
127. § (1) Ahol jogszabály a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt említi, ott azon e törvényt kell érteni.
(2) Ahol törvény a hivatalbóli törlési eljárásról, illetve a törlési eljárásról rendelkezik, ott azon a megszüntetési eljárást kell érteni.
128. §208 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)209 a cégeljárásra és a cégnyilvántartásra,210
b) a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,211
c)212 a céginformációs szolgálat működésére és a fizetendő költségtérítésre,213
d) a felügyelőbiztos díjára,214
e)215 a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben az elektronikus cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra,216
f)217 a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a cégeljárás és más cégügy illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra,218
g)219 a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a cég honlapján történő közzétételre,220
h)221 a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben az automatikus és a hivatalbóli bejegyzési eljárásra, az automatikus és a hivatalbóli bejegyzésekre,
i)222 a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a cégjegyzésre jogosultak képviseleti jogának igazolására szolgáló kártyára,
j)223 a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, továbbá a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra,224
k)225 a költségvetésért felelős miniszterrel egyetértésben a céginformációs szolgálattal kapcsolatos bevételek beszedésére
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.
129. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2007. szeptember 1. napjáig kötelesek a 24–25. §-nak megfelelő adatok bejelentésére.
(2) Az e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket csak azon cégek esetében kell alkalmazni, amelyekben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján gyakorolt többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) a törvény hatálybalépését követően szűnik meg vagy a cég a törvény hatálybalépését követően kerül ki a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körből.
(3) Azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása e törvény hatálybalépésének időpontjában már folyamatban van, a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a Cstv. 2006. július 1-jéig hatályos előírásai szerint kötelesek a végelszámolási eljárást befejezni. Azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása a törvény hatálybalépésekor már több mint három éve folyamatban van, a végelszámolást a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül, a Cstv. 2006. július 1-jéig hatályos előírásai szerint kötelesek befejezni. Ennek hiányában abban az esetben, ha a végelszámolás a cég elhatározása alapján folyik, a cégbíróság elrendeli a cég kényszer-végelszámolását.
(4) A 20. § (1) bekezdésének hatálybalépéséig a Cégközlöny a 2007. október 1. napjáig hatályos formában jelenik meg.
(5) Azok a korábban bejegyzett adatok, amelyeket e törvény hatálybalépését követően a cégjegyzék már nem tart nyilván, e törvény hatálybalépésének napjával az elektronikus cégnyilvántartásból hivatalból törlésre kerülnek.
(6) A cégjegyzékbe már bejegyzett oktatói munkaközösségek e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk módosítása útján közkereseti társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérni, vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
130. § (1)226 A törvénynek a cégbejegyzéssel (változásbejegyzéssel) kapcsolatos bírósági ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezései – a 48. §-ban foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba. A törvény hatálybalépésétől 2008. január 1. napjáig a bírósági ügyintézési határidőkre a (3)–(5) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(2) A szerződésmintával alapított, illetve működő cégek esetében
a) a kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül kerülhet sor a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására,
b) a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított tíz munkanap,
c) a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról.
(3) A szerződésminta alkalmazása nélkül alapított, illetve működő cégek esetében
a) a kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül kerülhet sor a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására,
b) a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított húsz munkanap,
c) a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított harminc munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról.
(4) Mind a szerződéskötéssel, mind a szerződésminta alkalmazása nélkül alapított cég változásbejegyzése esetében a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő harmincöt munkanap, a változásbejegyzési kérelemben foglaltak bejegyzéséről vagy annak elutasításáról pedig a kérelem benyújtásától számított negyvenöt munkanapon belül kell dönteni.
(5) A cégbíróság vezetője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott, a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) vonatkozó ügyintézési határidők elmulasztása esetén a határidő lejártát követően nyolc munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásáról.
131. § Az adóhatóságnak a 87. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cégek esetében 2006. november 30-ig kell teljesítenie.
132. § (1) E törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 68/151/EGK első irányelve (1968. március 9.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról, valamint az azt módosító
aa) az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003. július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
ab) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 4. rész A. pont (1) bekezdése;
b) a Tanács 77/91/EGK második irányelve (1976. december 13.) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról, valamint az azt módosító
ba) a Tanács 92/101/EGK irányelve (1992. november 23.) a részvénytársaságok alapításáról, valamint a tőkéjük fenntartásáról és módosításáról szóló 77/91/EGK irányelv módosításáról,
bb) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 4. rész A. pont (2) bekezdése;
c) a Tanács 78/855/EGK harmadik irányelve (1978. október 9.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről, valamint az azt módosító, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 4. rész A. pont (3) bekezdése;
d) a Tanács 82/891/EGK hatodik irányelve (1982. december 17.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról;
e) a Tanács 89/666/EGK tizenegyedik irányelve (1989. december 21.) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó adatközlési követelményeiről;
f) a Tanács 89/667/EGK tizenkettedik társasági jogi irányelve (1989. december 21.) az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról;
g) a Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról.
(2) E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 2137/85/EGK rendelete az európai gazdasági egyesülésről (az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvénnyel együtt);
b) a Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvénnyel együtt);
c) A Tanács 1435/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról;
d)227 az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról.
133–134. §228
135. § (1)229
(2) Ahol jogszabály a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt említi, ott azon a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt kell érteni.
(3)230
(4)231
(5)–(6)232
136. § (1) 2007. július 1. után közhasznú társaság már nem alapítható.
(2) A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
(3) 2007. július 1-jét követően a közhasznú társaság nonprofit gazdasági társaságként történő továbbműködésére, nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulására, illetve megszűnésére a Gt. 365. §-a (3) bekezdésében foglalt szabályok irányadók.
(4) 2009. július 1-jén a törvény 27. §-ának (7) bekezdése, 1. számú melléklete II. részének 8. pontja, valamint 2. számú melléklete II. részének 7. pontja a hatályát veszti.
1. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez
a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor
2. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez
a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra felhívó végzésben írhatja elő
3. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez266
4. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez273
5. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez331
6. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez399
7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez498
8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez555
9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez655
10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez733
A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. január 4.
Az 1. §-t megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–e) pont megjelölését c)–f) pontra változtatva.
Az 1. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának megjelölését c) pontra változtatta a 2009: LI. törvény 50. § (1) bekezdése.
Az 1. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának megjelölését d) pontra változtatta a 2009: LI. törvény 50. § (1) bekezdése.
Az 1. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának megjelölését e) pontra változtatta a 2009: LI. törvény 50. § (1) bekezdése.
Az 1. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának megjelölését f) pontra változtatta a 2009: LI. törvény 50. § (1) bekezdése.
Az 1. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját a 2007: CXXVI. törvény 461. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdésének d) pontja e törvény 125. § (7) bekezdése alapján 2007. október 1-jén lépett hatályba.
Az 1. § (2) bekezdésének e) pontját a 2007: CXXVI. törvény 461. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdése a 2007: LXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 3. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 4. § (2) bekezdése e törvény 125. § (6) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba.
Az 5. § a 2009: LI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 6. § (3) bekezdése a 2007: LXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 6. § új (4) bekezdését a 2007: LXI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 6. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 2. § (2) bekezdése.
A 7. § (1) bekezdése a 2007: LXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 7. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 7. § (4) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 60. §-a iktatta be.
A 7/A. §-t a 2007: LXI. törvény 4. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 7/B. §-t a 2007: LXI. törvény 4. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 9. § a 2007: LXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 10. § (2) bekezdése a 2009: CXXI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a 2009: LI. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be.
A 10. § (4) bekezdését a 2009: CXXI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (5) bekezdését a 2009: CXXI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (6) bekezdését a 2009: CXXI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 11/A. §-t a 2010: CLVII. törvény 20. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (1)–(2) bekezdését.
A 12. § (5) bekezdését a 2009: CXV. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A – 2006: CIX. törvény 175. § (4) bekezdése szerint módosított – 13. § (3) bekezdésének a) pontja e törvény 125. § (7) bekezdése alapján 2007. október 1-jén lépett hatályba.
A 13. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 309. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 310. §-ával megállapított és a 2008: XCVI. törvény 27. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 2007: CXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja, a 2007: CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (6) bekezdését a 2009: LI. törvény 50. § (4) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja, a 2007: CXVI. törvény 8. § (2) bekezdésének b) pontja, a 2008: XCVI. törvény 31. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (12) bekezdését.
A 15. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja és 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése e törvény 125. § (4) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.
A 18. § a 2008: XCVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (9) bekezdését.
A 19. § a 2008: XCVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (9) bekezdését.
A – 2006: CIX. törvény 175. § (4) bekezdése szerint módosított – 20. § (1) bekezdése e törvény 125. § – a 2007: LXI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított – (7) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba. A 20. § (1) bekezdés ötödik mondatát a 2007: CXXVI. törvény 313. §-a iktatta be.
A 20. § (2) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2009: LXVIII. törvény 8. §-a alapján a vállalkozások egymás közötti pereivel összefüggésben a jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét, feltüntetve az eljáró bíróságot, az ügyszámot, valamint a peres felek nevét, a Cégközlöny honlapján elektronikus formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen, keresőprogram-szolgáltatás biztosításával hozzáférhetővé kell tenni. Ennek érdekében a bíróság a polgári perrendtartásban megjelölt adatokat a végzés vagy egyéb határozat meghozatalával egyidejűleg a Cégközlöny honlapján elektronikus úton közzéteszi. A Cégközlöny honlapján történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. [A rendelkezés a 2009: LXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba; (3) bekezdése alapján a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.]
A 20. § (5) bekezdés g) pontja a 2009: CXXI. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
E törvény 125. § (3) bekezdése alapján az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezések 2006. augusztus 18-án léptek hatályba.
A 21. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. §-t a 2007: LXI. törvény 6. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 21/B. §-t a 2007: LXI. törvény 6. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 23. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXI. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 23/A. §-t a 2007: LXI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 24. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: LXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 24. § (1) bekezdés e) pontja a 2008: XCVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LI. törvény 50. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 51. § (10) bekezdése alapján a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének (adószámának) bejegyzését a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégbejegyzéskor, illetve a cégjegyzékben vezetett egyéb adatának első változásakor.
A 24. § (1) bekezdésének i) pontja a 2006: LXI. törvény 243. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; (5) bekezdése alapján azokban a 2006. szeptember 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adószám alkalmazásának felfüggesztésére okot adó körülmény e napot követően következett be.
A 24. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdését a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
E törvény 125. § (3) bekezdése alapján az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezések 2006. augusztus 18-án léptek hatályba.
A 24. § (4) bekezdése a 2006: LXIX. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § új (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 243. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2008: XCVI. törvény 31. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 243. § (2) bekezdése, szövege a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 25. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 243. § (4) bekezdése.
A 25. § (1) bekezdésének e) pontja a 2007: LXI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § m) pontja a 2006: LXI. törvény 243. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; (5) bekezdése alapján azokban a 2006. szeptember 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adószám alkalmazásának felfüggesztésére okot adó körülmény e napot követően következett be.
A 25. § o) pontja e törvény 125. § (6) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba.
A 25. § (1) bekezdésének q) pontját a 2007: LXI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § (1) bekezdésének r) pontját a 2007: LXI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § (1) bekezdésének s) pontját a 2007: LXI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § (1) bekezdésének t) pontját a 2007: LXI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § (1) bekezdésének u) pontját a 2007: CVI. törvény 52. §-a iktatta be.
A 25. § (2) bekezdését a 2006: LXI. törvény 243. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2008: XCVI. törvény 31. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdését a 2007: LXI. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 25. § (4) bekezdését a 2007: LXI. törvény 8. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 26. § (1) bekezdésének m) pontját a 2007: LXI. törvény 8. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LI. törvény 50. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 31. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (5) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 31. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (6) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 31. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (7) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 31. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (9) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 27. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 27. § (2) bekezdésének d) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 27. § (3) bekezdésének c) pontját a 2007: LXI. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 27. § (3) bekezdésének d) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (10) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 27. § (4) bekezdésének ad) alpontját a 2009: LI. törvény 50. § (11) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 27. § (5) bekezdésének c) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (12) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 27. § (6) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdését a 136. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
E törvény 125. § (3) bekezdése alapján az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezések 2006. augusztus 18-án léptek hatályba.
A 28. § (3) bekezdése a 2006: LXIX. törvény 59. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (5) bekezdése a 2006: LXIX. törvény 59. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés h) pontja a 2008: XCVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 30. § (3) bekezdését a 2007: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 30. § (4) bekezdését a 2007: LXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXXI. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (5) bekezdését a 2007: LXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 31. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 31. § (3) bekezdése a 2007: LXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
E törvény 130. § (1) bekezdése alapján a cégbejegyzéssel (változásbejegyzéssel) kapcsolatos bírósági ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezések – a 48. §-ban foglalt kivétellel – 2008. január 1. napján léptek hatályba. 2006. július 1. napjától 2008. január 1. napjáig a bírósági ügyintézési határidőkre a 130. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
A 32. § (1) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 9. §-a iktatta be.
A 35. § (1) bekezdése a 2007: LXI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 36. § (1) bekezdés első mondata a 2007: LXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni.
A 36. § (2) bekezdése a 2008: XXX. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 63. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 36. § (3) bekezdése a 2007: LXI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 36. § (4) bekezdése a 2007: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. június 16. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 36. § (5) bekezdése a 2009: CXXI. törvény 12. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 2008: XXX. törvény 54. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 63. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 37. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének s) pontja, 150. §-ának j) pontja és 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (5) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 37. § (6) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38. § a 2008: XXX. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 63. § (8) bekezdése alapján a rendelkezéseit a 2008. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.
A 39. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a 2008: XXX. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított és a 2008: XCVI. törvény 27. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdését a 2007: LXI. törvény 30. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39/A. §-t a 2007: LXI. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 39/B. §-t a 2007: LXI. törvény 17. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXI. törvény 30. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a 2007: LXI. törvény 30. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t a 2007: LXI. törvény 30. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (1) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 44. § (3) bekezdése a 2007: LXI. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 44. § (4)–(5) bekezdését a 2007: LXI. törvény 30. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (2) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § új (2) bekezdését a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(6) bekezdésének számozását (3)–(7) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 46. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése, szövege a 2008: XCVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése.
A 46. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése, szövege e módosító törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 46. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése.
A 46. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: LXI. törvény 19. § (1) bekezdése, szövege a 2008: XCVI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (1) bekezdése a 2007: LXI. törvény 29. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napja után indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni; lásd még a 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 47. § (2) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 48. §-t megelőző alcím a 2007: LXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § a 2007: LXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (5) bekezdése alapján a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton kell benyújtani; a 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 48. § (1) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (5) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (6) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (7) bekezdés d) pontját a 2008: XXX. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 63. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.
A 48. § (7) bekezdésének e) pontját a 2009: LI. törvény 50. § (15) bekezdése iktatta be.
A 48. § (8) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (2) bekezdése a 2008: XXX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 63. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.
Az 50. § (3) bekezdése a 2007: LXI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 50. § (4) bekezdése a 2007: LXI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 51. § (4) bekezdése a 2007: LXI. törvény 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napja után indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni; lásd még a 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 52. § (2) bekezdése a 2007: LXI. törvény 29. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napja után indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni; lásd még a 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 53. § (1) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
E törvény 125. § (3) bekezdése alapján az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezések 2006. augusztus 18-án léptek hatályba.
Az 55. § (1) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 55. § (3) bekezdését a 2009: LI. törvény 51. § (1) bekezdésének cc) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § (5) bekezdését a 2008: XXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 60. § (4) bekezdését a 2006: LXIX. törvény 59. § (4) bekezdése iktatta be.
A 61/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXI. törvény 22. §-a iktatta be.
A 61/A. §-t a 2007: LXI. törvény 22. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 62. § (2) bekezdésének b) pontját a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. § (4) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (4) bekezdését.
A 63. § (1) bekezdése a 2009: CXV. törvény 87. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (3) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 18. §-a iktatta be.
A 64/A. §-t a 2007: LXI. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 64/B. §-t a 2007: LXI. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 64/C. §-t a 2007: LXI. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 68. § (4) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (6) bekezdését a 2007: LXI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító rendelet 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 77. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (4) bekezdése a 2009: LI. törvény 50. § (18) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 83. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (3) bekezdését a 2009: CXXI. törvény 12. § (6) bekezdése iktatta be.
A 2006: IV. törvény 365. § (1)–(3) bekezdései alapján 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható; az ekkor a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.
A 84. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 316. §-ával megállapított szöveg.
A 84. § (2) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (3) bekezdését.
A 85. § a 2007: CLXXX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § és az azt megelőző alcím a 2008: XCVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (3) bekezdését.
A 88. § (4) bekezdése e törvény 125. § (2) bekezdése alapján 2006. február 3. napján lépett hatályba azzal, hogy a rendelkezést az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 89. § (1) bekezdése e törvény 125. § (2) bekezdése alapján 2006. február 3. napján lépett hatályba azzal, hogy a rendelkezést az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 89. § (3) bekezdése e törvény 125. § (2) bekezdése alapján 2006. február 3. napján lépett hatályba azzal, hogy a rendelkezést az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 91. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 318. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 488. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokban kell alkalmazni.
A 91. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (2) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.
A 92. § (5) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 21. §-a iktatta be.
A 101. § (2) bekezdését a 2009: LI. törvény 51. § (1) bekezdésének cc) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 102. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 73. § (2) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.
A 102. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 102. § (3) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 111. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXVI. törvény 319. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XCVI. törvény 27. § (17) bekezdésének a) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 27. § (4) bekezdését.
A 112. § (2) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 68. pontja szerint módosított szöveg.
A 112. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 320. §-ával megállapított és a 2008: XCVI. törvény 27. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 27. § (4) bekezdését.
A 125. § (7) bekezdése a 2007: LXI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 128. § felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 128. § a) pontja a 2007: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 21/2006. (V. 18.) IM rendeletet, a 47/2007. (X. 20.) IRM rendeletet.
Lásd a 22/2006. (V. 18.) IM rendeletet.
A 128. § c) pontja a 2006: CIX. törvény 150. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendeletet, a 47/2007. (X. 20.) IRM rendeletet, a 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendeletet.
Lásd a 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet.
A 128. § e) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 128. § f) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (6) bekezdésének c) pontja, a 2007: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 128. § g) pontját a 2007: LXI. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.
Lásd az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendeletet.
A 128. § h) pontját a 2007: LXI. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.
A 128. § i) pontját a 2007: LXI. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.
A 128. § j) pontját a 2007: CXXVI. törvény 321. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 488. § (1) bekezdését.
A 128. § k) pontját a 2008: XCVI. törvény 27. § (13) bekezdése iktatta be.
A 130. § (1) bekezdése a 2007: LXI. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 132. § (2) bekezdésének d) pontját a 2007: CXXVI. törvény 322. §-a iktatta be.
A 133–134. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 886. pontja hatályon kívül helyezte.
A 135. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. § 886. pontja hatályon kívül helyezte.
A 135. § (3) bekezdését a 2007: XVII. törvény 83. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 135. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. § 886. pontja hatályon kívül helyezte.
A 135. § (5)–(6) bekezdése az 1997: CXLV. törvényt módosította 2006. február 3-i hatállyal; a bekezdéseket e törvény 133. § zs) pontja hatályon kívül helyezte 2006. július 1. napjával.
Az 1. számú melléklet I. 1. pontjának c) alpontját a 2007: LXI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 1. pontjának d) alpontját a 2007: LXI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 2. pontja a 2007: LXI. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 3. pontja a 2007: LXI. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 4. pontját a 2007: LXIV. törvény 65. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet I. 5. pontja a 2007: LXI. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 6. pontja a 2007: LXI. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. 7. pontjának c) alpontja a 2007: LXI. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet I. rész 7. pontjának d) alpontját a 2009: LI. törvény 50. § (19) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
Az 1. melléklet I. 10. pontja a 2008: XCVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II. 1. pontjának b) alpontja a 2007: LXI. törvény 25. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet II. 1. ba) alpontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet II. 2. ca) alpontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet II. 2. pontjának db) alpontját a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet II. 2. pontjának e) alpontját a 2007: LXI. törvény 25. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet II. 3. pontjának első francia bekezdése a 2007: LXI. törvény 25. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet II. 4. pontjának első francia bekezdése a 2007: LXI. törvény 25. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet II. 5. pontjának első francia bekezdése a 2007: LXI. törvény 25. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet II. rész 8. pontját a 136. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet II. 9. pontja a 2009: CXV. törvény 87. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet II. 11. pontja a 2007: LXIV. törvény 66. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet IV. részének 2. pontját a 2009: LI. törvény 51. § (1) bekezdésének cc) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet V. része 1. pontjának c) alpontját a 2009: LI. törvény 51. § (1) bekezdésének cc) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet V. 1. pontjának e) alpontját a 2007: LXI. törvény 25. § (12) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljrásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
Az 1. számú melléklet V.1. pont f) alpontját a 2008: XXX. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XCVI. törvény 27. § (17) bekezdés c) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 27. § (4) bekezdését.
A 2. számú melléklet I. 2. pontját a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet I. 9. pontjának d) alpontját a 2007: LXI. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 2. számú melléklet I. részének 10. pontja e törvény 125. § (6) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba.
A 2. számú melléklet II. 1. pontjának aa) alpontját a 2007: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet II. 1. pontjának e) alpontját a 2007: LXI. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 2. számú melléklet II. rész 7. pontját a 136. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet II. 10. pontja a 2006: LXIX. törvény 59. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet II. 11. pontját a 2007: LXI. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 3. számú melléklet a 2007: LXI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (7) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1. napját követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 28. § (7) bekezdésének további rendelkezéseit.
A 3. számú melléklet I. 3. pontját a 2007: LXIV. törvény 65. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával, azonban e hatályon kívül helyező rendelkezés a 2007: CXXVI. törvény 446. §-a alapján nem lépett hatályba.
A 3. melléklet I. 4. pontja a 2008: XCVI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet I. részének 8. pontját a 2009: LI. törvény 50. § (20) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (9) bekezdése alapján a tilalmakat a 2009. szeptember 1. napját követően indult megszüntetési eljárásokra, illetve felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
A 3. számú melléklet II. 5. a) alpontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet II. 6. c) alpontja a 2009: LXXXV. törvény 144. §-a alapján módosított szöveg. [A módosító törvény a 3. számú melléklet II. 5. c) alpontjának módosításáról rendelkezett.]
A 3. számú melléklet II. 15. pontját a 2009: CXV. törvény 87. § (11) bekezdése iktatta be.
A 4. számú melléklet a 2007: LXI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított és a 2008: XCVI. törvény 33. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A társasági szerződés szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nincs szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
További tag esetén bővíthető.
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
A b) pont kitöltése esetén kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
A 6. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
További tag esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
A 6. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
Aláhúzással jelölendő.
Több tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a társaság a 9.3. b) pontja szerint írásbeli döntéshozatalt választott.
Aláhúzással jelölendő.
Több tag esetén bővíthető.
Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el, e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
Szükség esetén kitöltendő.
Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §).
Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §).
Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el, e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 11.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség esetén bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
A Gt. 40–44. §-a esetén.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Több tag esetében bővíthető.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
Az 5. számú melléklet a 2007: LXI. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított és a 2008: XCVI. törvény 33. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A társasági szerződés szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
További beltag esetén bővíthető.
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
További kültag esetén bővíthető.
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
A b) pont kitöltése esetén kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
A tagokon a bel- és kültagot egyaránt érteni kell.
Naptári nap szerint meghatározandó.
A 7. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
További tag esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
A 7. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Naptári nap szerint meghatározandó.
Aláhúzással jelölendő.
Több tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a társaság a 10.3. b) pontja szerint írásbeli döntéshozatalt választott.
Aláhúzással jelölendő.
Több tag esetén bővíthető.
Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el, e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
Szükség esetén kitöltendő.
Legfeljebb 5 évig. (Gt. 24. §)
Legfeljebb 5 évig. (Gt. 24. §)
Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el, e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
Szükség esetén kitöltendő.
Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el, e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 12.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
A Gt. 40–44. §-a esetén.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Több tag esetében bővíthető.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
A 6. számú melléklet a 2007: LXI. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított és a 2008: XCVI. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A társasági szerződés szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
További tag esetén bővíthető.
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő. A cég pénztárába történő befizetés esetén a cég a bejegyzését követő 8 napon köteles pénzforgalmi számlát nyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni.
Szükség szerint kitöltendő.
Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
További tag esetén bővíthető.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő, és több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Szükség szerint kitöltendo.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 8.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
A 8.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
A 8.1. a) pont választása esetén kell alkalmazni.
A 8.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Számmal jelölendő.
A 8.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Számmal jelölendő.
A 8.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
További üzletrész esetén bővíthető.
Közös üzletrész esetén kitöltendő, bővíthető.
Több tulajdonos esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség szerint kitöltendő, aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
További tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Több tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség szerint bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 14.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
A 16.1. a) pont választása esetén.
A 16.1. a) pont választása esetén szükség szerint kitöltendő [Gt. 34. § (2) bekezdés].
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 16.1. a) pont választása esetén.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
További felügyelőbizottsági tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A Gt. 40–44. §-a esetén.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Több tag esetében bővíthető.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
A 7. számú melléklet a 2007: LXI. törvény 27. § (5) bekezdésével megállapított és a 2008: XCVI. törvény 33. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az alapító okirat szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Pontos számmal jelölendő. Figyelemmel a Gt. 115. § (1) bekezdésére, a pénzbeli hozzájárulásnak legalább az 50%-át be kell fizetni.
Aláhúzással jelölendő. A cég pénztárába történő befizetés esetén a cég a bejegyzését követő 8 napon köteles pénzforgalmi számlát nyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén kitöltendő.
Több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Több ügyvezető esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 12.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség szerint bővíthető
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
A 14.1. a) pont választása esetén szükség szerint kitöltendő [Gt. 34. § (2) bekezdés].
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 14.1. a) pont választása esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Több felügyelőbizottsági tag esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §)
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A Gt. 40–44. §-a esetén.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
A 8. számú mellékletet a 2007: LXI. törvény 27. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XCVI. törvény 33. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az alapszabály szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség esetén kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Több részvényes esetén bővíthető.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő, figyelemmel az 5.5. pontra is.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő, figyelemmel az 5.5. pontra is.
Aláhúzással jelölendő.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
A Gt. 209. §-ának (2) bekezdése esetén kerülhet sor.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Megfelelő kitöltéssel jelölendő.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő.
Több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Több alapító (részvényes) esetén bővíthető.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén szükség szerint kitöltendő.
Több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Számmal jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Pontos címmel jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 10.1. a) pont megjelölése esetén szükség szerint kitöltendő [Gt. 243. § (1) bekezdés harmadik mondata].
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 10.1. a) pont megjelölése esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Szükség esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 10.1. b) pont megjelölése esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 11.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
A 13.1. a) pont választása esetén szükség szerint kitöltendő [Gt. 34. § (2) bekezdés második mondata.]
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 13.1. a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Szükség esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Több részvényes esetében bővíthető.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
A 9. számú mellékletet a 2007: LXI. törvény 27. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XCVI. törvény 33. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az alapító okirat szövege csak ott és annyiban bővíthető vagy változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. A szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező!
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén).
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő, figyelemmel az 5.6. pontra is.
Szükség szerint kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő, figyelemmel az 5.6. pontra is.
Aláhúzással jelölendő.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Jelölésére a Gt. 209. §-ának (2) bekezdése esetén kerülhet sor.
Az 5.1. b) pont kitöltése esetén kitöltendő, több nem pénzbeli hozzájárulás esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Megfelelő kitöltéssel jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 8.1. a) pont megjelölése esetén szükség esetén kitöltendő [Gt. 243. § (1) bekezdés harmadik mondata].
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 8.1. a) pont megjelölése esetén.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Szükség esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 8.1. b) pont megjelölése esetén.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
A 9.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető
Szükség szerint bővíthető.
Szükség szerint bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
A 11.1. a) pont választása esetén szükség szerint kitöltendő [Gt. 34. § (2) bekezdés második mondata].
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
A 11.1. a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Szükség esetén bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Abban az esetben jelölhető, amennyiben a vezető tisztségviselő(k) is határozatlan időre kerültek megválasztásra [Gt. 36. § (1) bekezdés].
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Természetes személy esetén kell kitölteni.
Szervezet esetén kell kitölteni.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a társaság a közvetlen közzétételi kötelezettségének honlapján tesz eleget, a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyző által történő közokiratba foglalás.
A 10. számú mellékletet a 2009: CXV. törvény 87. § (12) bekezdése iktatta be.
Az alapító okirat szövege csak ott és annyiban bővíthető és változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten megengedi. Szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik, amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének megjelölése kötelező.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
Kitöltése kötelező.
Kitöltése kötelező.
A statisztikai nómenklatúrát a tevékenységi kör(ök) vonatkozásában nem kell feltüntetni.
Szükség esetén kitölthető, bővíthető.
Aláhúzással jelölendő.
Szükség esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Aláhúzással jelölendő.
Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §).
Az a) pont választása esetén kitöltendő.
Aláhúzással jelölendő.
Kizárólag a 7.1.a) alpont aláhúzása esetén tölthető ki.
Szükség esetén kitöltendő.
Szükség szerint kitöltendő.
Szükség szerint bővíthető.
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői által történő közokiratba foglalás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás