5/2006. (II. 7.) EüM rendelet
5/2006. (II. 7.) EüM rendelet
a mentésről
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában és g) pontjának ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §1 E rendelet hatálya a Magyarország területén mentést végző természetes személyre vagy jogi személyre terjed ki.
1/A. §2 A mentés személyi és tárgyi feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
2. § E rendelet alkalmazásában
a)3 mentés: az Eütv. 94. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében foglalt tevékenység;
b)4 mentési tevékenységet végző szervezet: az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult más jogi személy vagy természetes személy, ha megfelel az 1. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek, és rendelkezik országos tisztifőorvos által – külön jogszabály szerint – kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély);
c)5 mentési tevékenységet végző személy: a b) pont szerinti mentési tevékenységet végző szervezet(ek) keretében a mentésre szoruló beteg, illetve sérült (a továbbiakban: beteg) feltalálási helyén vagy szállítás közbeni sürgősségi ellátásában részt vevő, az 1. melléklet szerinti képesítéssel rendelkező személy;
d)6 mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás: az a szállítás, amelynek során – orvosi elrendelés alapján – a beteget orvosi, mentőtiszti vagy mentőápolói, illetve neonatológiai szállítás esetén neonatológiai szakorvosi, illetve gyermek intenzív terápiás szakápolói felügyelet mellett gyógyintézetből gyógyintézetbe szállítják;
e) mentésirányítást ellátó személy: az Irányító Csoport azon tagja, aki a 104-es, illetve más segélyhívó-számon érkező és egyéb mentést kezdeményező bejelentések fogadását, értékelését végzi, továbbá a mentési feladatok végrehajtására a mentőegységeknek utasításokat ad;
f)7 mentési készenlét: a várható oxiológiai ellátás helyszínén az orvosi, a mentőtiszti, illetve a mentőápolói szintű ellátás biztosítása;
g) Irányító Csoport: segélyhívások fogadását, a sürgősségi igény meghatározását és a mentőegységek közvetlen irányítását végző OMSZ szervezeti egység;
h) Irányító Központ: az OMSZ keretében működő azon szervezeti egység, amely az irányító csoportokon keresztül a mentés és a betegszállítás országos irányítását látja el;
i) alternatív mentő szervezet: az OMSZ-on kívül és a Kormány által alapított közalapítvánnyal szerződést kötött szervezet(ek)en kívül mentési tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató;
j)8 mentőszállítás: az a mentőfeladat, amely során a beteget orvos megrendelésére legalább mentőápolói felügyelettel – azonnal, illetve legfeljebb 2 órán belül – feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják;
k)9 gyalogőrség: a rendezvény egészségügyi biztosításának azon formája, amelynél a rendezvény résztvevőinek egészségügyi biztosítása mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik.
3. § (1)10 A mentés a sürgősség igénye szerint lehet
a) azonnali,
b) 2 órán belüli,
c) a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén 2 órán túli
mentési feladat.
(2)11 A mentés az alkalmazott mentőegység típusa szerint lehet
a) mentőgépkocsival,
b)12
c) esetkocsival,
d) rohamkocsival,
e) speciális rohamkocsival (Mobile Intensive Care Unit – MICU),
f) neonatológiai mentőgépkocsival,
g) neonatológiai rohamkocsival,
h) gyermekmentő-rohamkocsival,
i) légi mentőjárművel,
j) mentőorvosi gépkocsival,
k) mentőtiszti gépkocsival,
l) gyermek-mentőorvosi gépkocsival,
m) helyszínen történő mentési feladat ellátására alkalmas motorkerékpárral, illetve -mopeddel (a továbbiakban: mentő-motorkerékpár, illetve mentő-moped),
n) helyszínen történő mentési feladat ellátására, valamint a szárazföldi átadási pontig történő szállításra alkalmas sürgősségi mentőhajóval,
o) transzplantációs mentő-gépkocsival,
p) Tömeges Baleseti Egységgel
végrehajtandó mentési feladat.
(3) A mentés a végzett tevékenység típusa szerint lehet
a) általános mentés,
b) koraszülött mentés és koraszülött szállítás,
c) mozgóőrség,
d)13 mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás,
e)14 mentőszállítás,
f)15 rendezvény egészségügyi biztosítása,
g)16 szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat.
(4) Neonatológiai mentés vagy betegszállítás során intenzív szállító inkubátorban történő szállítást igényel minden koraszülött, újszülött, valamint az egészségügyi dolgozó által megállapított életveszélyben lévő 6 kg-ot, illetve 60 cm-t meg nem haladó csecsemő.
(5)17 A mentőjármű általános mentést, koraszülött mentést és koraszülött szállítást, mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítást, mozgóőrségi, rendezvénybiztosítási, továbbá transzplantációhoz kapcsolódó tevékenységet végző közúti mentőjármű, amely lehet a mentést végző szervezet tulajdonában vagy – erre irányuló külön megállapodás alapján – annak használatában. A mentőjárműre vonatkozó részletes feltételeket az 1. melléklet határozza meg.
3/A. §18 (1) Amennyiben a szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás alapján történik, a mentés keretében ezekre a feladatokra – külön megállapodás alapján – mentőjárműnek nem minősülő más légi jármű is igénybe vehető, ha a szerv szállításához szükséges megfelelő tárolás, a sérülésmentesség és a meghatározott határidőn belüli szállítási időtartam feltételei biztosítottak.
(2)19 Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az (1) bekezdés szerinti légi járműnek az 1. mellékletben foglalt feltételeknek nem kell megfelelniük, és az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésének nem feltétele az országos tisztifőorvos által kiadott működési engedély.
4. §20 (1) Az Eütv. 94. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben az Irányító Csoport munkatársa a segélyhívás fogadásakor a bejelentőtől megkérdezi:
a) a mentést indokoló esemény jellegét és helyét, a betegek számát és az észlelt tüneteket,
b) a bejelentő nevét és – amennyiben a bejelentő telefonszáma az Irányító Csoport készülékén nem azonosítható – a bejelentéskor használt telefonszámát,
c) a mentésirányítás által szükségesnek tartott további információt.
(2) A mentésirányítást ellátó személy a bejelentés tartalma, és az összes körülmény értékelése alapján dönt a mentés szükségességéről és intézkedik
a) a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében, a sürgősségi igény meghatározásával a megfelelő szintű mentőegység, illetve mentőegységek riasztásáról,
b) szükség esetén az adott típusú feladatra szakosodott ellátó szervezet riasztásáról,
c) egyéb szolgálatok – ideértve a háziorvosi vagy orvosi ügyeleti szolgálatot, tűzoltóságot, rendőrséget – riasztásáról.
(3) A mentésirányítást ellátó személy a bejelentés alapján tett (2) bekezdés szerinti intézkedéséről a bejelentőt tájékoztatja.
(4) Amennyiben biztonsággal megállapítható, hogy nem szükséges a beteg mentése, a mentésirányítást ellátó személy a bejelentőt tájékoztatja az egyéb egészségügyi szolgáltató elérhetőségéről és ellátási rendjéről.
(5) Az Irányító Csoport munkatársa valamennyi intézkedését köteles dokumentálni.
5. §21 (1) A mentést kezdeményező orvos a megrendeléskor közli
a) a beteg nevét és tartózkodási helyét,
b) a mentés sürgősségét, illetve a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás időpontját, valamint – mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás kivételével – a szükséges mentőegység szintjét,
c) a mentést indokoló, illetve a szállítás közbeni ellátás szempontjából lényeges kórismét,
d) mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén az 5. melléklet szerinti adatokat.
(2) A mentést kezdeményező orvos a mentés általa meghatározott szintjének megfelelő felügyeletet köteles biztosítani a helyszínen a mentőegység megérkezéséig, és a helyszínre érkező mentőegységnek átadja a 4. melléklet szerinti – kitöltött – Mentési utalványt, mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén továbbá az 5. melléklet szerinti – kitöltött – Mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás adatlapját.
(3) A mentésirányítást ellátó személy – a megrendelő orvos egyidejű tájékoztatása mellett – jogosult az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezni, amennyiben az igényelt mentőjárművel a mentési feladat a szükséges időn belül nem teljesíthető.
(4)22 Ha a mentést kezdeményező orvos telemedicina keretében távkonzultáció útján méri fel a beteg állapotát, és az alapján, a 4. melléklet szerinti Mentési utalvány kitöltésével vagy az abban szereplő adatok mentésirányítás részére történő megadásával rendel mentőszállítást, köteles a mentőegység kiérkezéséig és a beteg helyszíni vizsgálatának befejezéséig a távkonzultáció lehetőségét biztosítani.
(5)23 Ha a helyszíni vizsgálat alapján a mentőegység a beteg távkonzultáció keretében meghatározott állapotával nem ért egyet, köteles konzultálni a beszállítás indokoltságával kapcsolatban a beszállítást megrendelő orvossal. Ha a beszállítást megrendelő orvos a beteg állapotáról szóló tájékoztatás követően a beszállítást már nem tartja indokoltnak, erről az adatai közlésével értesíti az Irányító Csoportot.
6. § Amennyiben a mentés kezdeményezését követően a beteg a helyszínen orvosi ellátásban részesült, és az ellátást végző orvos tud a mentés kezdeményezéséről, de azt már nem tartja indokoltnak, a személyazonosító adatainak közlésével értesíti az Irányító Csoportot.
7. § (1)24 Az egészségügyi intézmény
a) az életveszélyes állapotban lévő beteget haladéktalanul,
b) más beteget a mentőegység megérkezésétől számított 5 percen belül
az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabály szerinti fogadóhelyen átveszi a mentőegységtől, vagy a beteg sürgősségi ellátás informatikai rendszerében történő rögzítését követő 10 percen belül dönt a beteg továbbküldéséről.
(2) A sürgősségi betegellátó osztályra vagy fogadóhelyre kijelölt műszakvezető szakorvos (a továbbiakban: kijelölt szakorvos) dönt a betegfelvétel és a sürgősségi betegellátás során keletkező vitás ügyekben. A kijelölt szakorvos felelős a betegek felvételéért, ellátásuk intézményen belüli szervezéséért, illetve, ha az intézmény a beteg átvételére nem alkalmas, elvégzi a beteg továbbszállításához szükséges beavatkozásokat és egyeztet az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménnyel, és intézkedik a beteg továbbszállításáról.
(3)25 A mentőegység a beteget – a (2) bekezdés szerinti kijelölt szakorvos írásos utasításának megfelelően – a mentésirányítást végző személlyel történt egyeztetés után az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítja.
(4) Az egészségügyi intézmény haladéktalanul tájékoztatja a mentésirányítást a fogadóképességében felmerült akadályról, illetve ennek megszűntéről.
(5) A mentés során keletkezett veszélyes hulladékot a beteget fogadó egészségügyi intézmény térítésmentesen átveszi a mentőegységtől.
8. § (1) Ha a bejelentés alapján tömeges baleset vagy személyi sérüléssel járó katasztrófa valószínűsíthető, az Irányító Csoport a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási feladatokra a külön jogszabály szerint betegszállításra jogosult szervezetet is igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény helyszínén tartózkodók közül
a) az ellátásban részt vevő mentőegységek legmagasabb egészségügyi képzettséggel rendelkező dolgozója,
b) amennyiben az a) pont szerinti képzettséggel több személy is rendelkezik, akkor az Irányító Központ szolgálatvezető főorvosa által kijelölt OMSZ dolgozó
látja el az egészségügyi kárhelyparancsnoki feladatot, aki a helyszínen lévő valamennyi mentő- és betegszállító egység, illetve a mentésben részt vevő valamennyi személy felé utasítási joggal rendelkezik.
(3) Az Irányító Központ részt vesz a tömeges balesetek, katasztrófahelyzetek felszámolásának koordinációjában, szükség esetén a mentési tevékenységre működési engedéllyel rendelkező szolgáltató(k) bevonására jogosult.
9. §26 (1)27 A mentőellátással kapcsolatosan a mentőegység vezetője a (2) bekezdés szerinti tartalommal esetlapot köteles kitölteni. Az esetlap elektronikusan is kitölthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetlap tartalmazza:
a) a bejelentés, indulás, helyszínre érkezés időpontját,
b) a helyszínen szerzett információk alapján az esemény közvetlen előzményeit,
c) a helyszínen észlelt körülményeket,
d) a beteg állapotát és vizsgálatának eredményeit,
e) a beteg helyszíni és szállítás közbeni ellátását, állapotváltozását,
f) a beteg átadási állapotát, valamint
g) a beteg átadásának helyét és idejét.
(3) A mentőellátást végző mentőegység ápolója (ennek hiányában gépkocsivezetője) a mentés, valamint a mentés körébe tartozó feladatokat a (4) bekezdés szerinti mentési adatlapon és menetlevélen rögzíti.
(4) A mentési adatlap és menetlevél tartalmazza:
a) a bejelentő által közölt feltalálási helyet,
b) a bejelentés, az állomáshelyről történő kivonulás, a helyszínre érkezés, a helyszínről való indulás, az átadási helyre érkezés, az átvétel, valamint az állomáshelyre visszaérkezés időpontját az óra és a perc megadásával,
c) az állomáshelyről történő kivonuláskor, a helyszínre érkezéskor, a helyszínről való induláskor, az átadási helyre érkezéskor, valamint az állomáshelyre visszaérkezéskor a mentőgépjármű kilométeróra állását,
d) a beteg nevét, születési dátumát, társadalombiztosítási azonosító jelét vagy az egészségügyi ellátásra jogosító dokumentum azonosító számát, lakcímét, illetve tartózkodási helyét, anyja születési nevét,
e) a mentőgépjármű rendszámát,
f) a mentőegység tagjainak, a mentőegységgel kivonuló betanuló mentődolgozó, illetve szakmai gyakorlaton lévő egészségügyi dolgozó, valamint a beteg kísérőjének nevét,
g) a beteget átvevő egészségügyi intézmény nevét és egyedi azonosítóját,
h) az átvevő orvos nevét és pecsétszámát,
i) a beteg továbbszállítása esetén a továbbszállítást elrendelő orvos nevét, pecsétszámát, valamint
j) a továbbszállítás okát.
(5) A (2) bekezdés szerinti esetlap és a (4) bekezdés szerinti mentési adatlap és menetlevél az egészségügyi dokumentáció részét képezi.
(6)28 Az OMSZ informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a megelőző 24 órában sürgősségi ellátás érdekében a mentés keretében történt olyan ellátási eseményekről, amelyek során nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézeti átvételre:
a) a beteg születésének éve,
b) az ellátás ideje (év, hó, nap, óra),
c) a beteg neme,
d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,
e) az ellátás diagnózisa a BNO10 alapján.
9/A. §29 (1) A bejelentés alapján a mentésvezető, illetve a mentésirányító, a helyszínen a mentőegység vezetője felelős a helyszín biztonságának értékeléséért. A helyszínen észleltek alapján a mentőegység vezetője dönt arról, hogy a mentőegység tagjai életének vagy testi épségének veszélyeztetése nélkül
a) a mentés megkezdhető-e, vagy
b) a megkezdett ellátás folytatható-e.
(2) Amennyiben a helyszínen észleltek alapján megállapítható, hogy a mentőegység tagjai élete vagy testi épsége veszélyben van, vagy a mentésen kívül más szerv segítsége is szükséges, a mentőegység vezetője dönt
a) az ellátás átmeneti felfüggesztéséről, illetve
b) a helyszín átmeneti elhagyásáról.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti okok már nem állnak fenn, a mentést haladéktalanul folytatni kell.
10. § (1)30 Mentési tevékenység(ek) végzésére – a külön jogszabályban foglaltak szerint – annak a természetes személynek, jogi személynek adható működési engedély, aki/amely az általa végezni kívánt mentési tevékenység vonatkozásában az 1. mellékletben foglalt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel.
(2) A működési engedélyben rögzíteni kell, hogy a mentési tevékenységet végző szervezet a 3. §-ban foglalt mentési feladatok közül az alkalmazott mentőegység típusa szerint mely feladato(ka)t lát el, illetve a mentést milyen szolgálati időben végzi.
(3) Az OMSZ mentési feladata(i) ellátására az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatót közreműködőként igénybe veheti.
(4)31 Az OMSZ a sürgősségi betegellátás hatékonyságának javítása és a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az Eütv. 96. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, valamint 97. § (4) bekezdése alapján együttműködési megállapodást köt
a) a mentési és a betegszállítási tevékenységre működési engedéllyel rendelkező szervezettel, függetlenül attól, hogy a szervezet a működéshez igényel-e állami költségvetésből pénzügyi támogatást,
b) a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátást végző szervezettel.
10/A. §32 A speciális szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak a vérkészítmények felhasználása esetén a vértárolási, vérkiadási tevékenységre (vérszoba vagy depó) a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben, a transzfúziológia szakterület (6101 szakmakód) I/B progresszivitási szintjén meghatározott szakmai minimumfeltételeket kell biztosítani.
11. §33 (1)34 Rendezvénybiztosítást az országos tisztifőorvos által kiadott működési engedéllyel rendelkező szervezet láthat el.
(1a)35 A 3. § (3) bekezdés f) pontja szerinti, rendezvény egészségügyi biztosítása keretében végzett tevékenység ellátásáért, ideértve a mentési terv elkészítését és az abban való közreműködést – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a (4a) bekezdés, valamint a 11/A. § szerinti térítési díjat kell fizetni.
(2)36 Rendezvény egészségügyi biztosítását végző mentőszervezet ezen tevékenysége megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban értesíti a tevékenység végzési helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet és az OMSZ illetékes mentőszervezetét, megjelölve a rendezvény pontos helyszínét, időpontját, típusát, valamint a rendezvény biztosítását ellátó egység vagy egységek rendezvény alatti elérhetőségét, továbbá nyilatkozik arról, hogy milyen háttér (szállítói kapacitás) áll rendelkezésre a biztosítás során.
(3)37 A (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a 11/A. §-ban foglalt mentési terv hiánya, valamint a rendezvény biztosítása során történő egyéb szabálytalanság esetén a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezetnek működési engedélyt kiadó hatóság az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.
(4)38 Az OMSZ látja el
a) az állami rendezvények,
b) az európai vagy nemzetközi sportrendezvények,
c)39 az autó-, motor-, illetve lovassport-rendezvények,
d) az egyidejűleg több helyszínen megvalósuló szabadtéri rendezvények,
e) a kiemelt védelemben részesülő diplomáciai személyek vagy csoportok belföldi látogatását kísérő rendezvények,
f) az előre láthatóan 10 000 fő egyidejű részvételét meghaladó szabadtéri rendezvények,
g) a 2. melléklet 1.6.8. pontja szerinti, mentőhelikopter készenlétét megkövetelő rendezvények,
h) a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormányhatározat szerinti rendezvények
egészségügyi biztosítását.
(4a)40 A rendezvény egészségügyi biztosításáért – ide nem értve a (4) bekezdés h) pontjában foglalt rendezvényt – a rendezvény szervezője az egészségügyi biztosítást ellátó mentési tevékenységet végző szervezet által meghatározott térítési díjat fizet. A térítési díj összegéről a rendezvény szervezőjét a szolgáltatás igénybevétele előtt írásban tájékoztatni kell.
(4b)41 A (4a) bekezdés szerinti térítési díj meghatározására
a) a rendelkezésre állási idő,
b) a szükséges mentőegység típusa és száma,
c) a szükséges személyzet képzettsége és száma,
d) a rendezvény helyszínei és a szolgáltató rendezvénybiztosítást ellátó telephelye közötti távolság,
e) a rendezvény helyszínei és az ellátó egészségügyi intézmény távolsága,
f) a rendezvény területének nagysága, a domborzat jellege,
g) a várható résztvevők száma,
h) a rendezvény jellege,
i) a rendezvény időtartama
figyelembevételével és a rendezvénybiztosítás részletes szabályait tartalmazó 2. melléklet szerinti feltételek alapján kerül sor.
(5)42 A rendezvény megfelelő egészségügyi biztosításáért a rendezvény szervezője felelős. Amennyiben a rendezvénybiztosítás során ellátott beteg egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása válik szükségessé, akkor erről a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezetnek – ide nem értve a gyalogőrséget – kell gondoskodnia. Ennek hiányában, vagy ha a tervezett oxiológiai ellátás a rendezvényen elégtelennek bizonyul, az OMSZ igazolt többletköltségét a rendezvény szervezője köteles az OMSZ számára megtéríteni. Ez alól kivételt képez a katasztrófa helyzet.
(6) A rendezvénybiztosítás részletes feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.
11/A. §43 (1)44 A rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentési tevékenységet végző szervezetnek 5000 fő feletti létszámú rendezvény esetén – ha az OMSZ ilyet nem készített, akkor az OMSZ illetékes szervének bevonásával – mentési tervet kell készítenie, amelyet a rendezvény megkezdése előtt legalább 5 munkanappal a rendezvény szervezőivel és a biztosításba bevonásra kerülő más szakmai szervezetekkel egyeztetnie kell. Mentési terv készíthető 5000 fő alatti létszámú rendezvény esetén is.
(2) A mentési tervet az adott rendezvény jellegére, a résztvevői létszámra, a földrajzi körülményekre és a rendezvény időpontjában várható időjárásra figyelemmel kell elkészíteni.
(3)45 A mentési tervnek tartalmaznia kell
a) a tervezett rendezvény jellegét, helyét, időpontját,
b) a résztvevők becsült számát,
c) a rendezvénybiztosításhoz tervezett mentőegységek számát, típusát, típusok szerinti bontásban és darabszámmal,
d) a rendezvénybiztosításban résztvevők számát, egészségügyi képzettség szerinti bontásban,
e) a részletes helyszínrajzot, amely tartalmazza az oda- és elvezető, továbbá a menekülési és kiürítési útvonalakat,
f) a tervezett mentőegységek elhelyezését és kapcsolattartásuk módját,
g) a mentőhelikopter számára biztosított leszállási lehetőség helyét, amennyiben annak biztosítása szükséges,
h) a rendezvénybiztosítást vezető személy nevét, szakképzettségét, elérhetőségét,
i) a társszervekkel való kapcsolattartás rendjét.
(4)46 Az (1) bekezdés szerinti mentési terv elkészítéséért, illetve az OMSZ közreműködéséért az (5)–(7) bekezdés szerinti térítési díjat kell fizetni.
(5)47 Ha helyszíni szemlét kell tartani, akkor a mentési terv elkészítéséért a rendezvény szervezői által a mentési tervet készítő mentési tevékenységet végző szervezet részére fizetendő térítési díj összege
a) 1000–5000 fő egyidejű részvétele esetén 15 000 Ft,
b) 5001–10 000 fő egyidejű részvétele esetén 17 000 Ft,
c) 10 001–50 000 fő egyidejű részvétele esetén 22 000 Ft,
d) 50 001 fő egyidejű részvételétől 43 000 Ft.
(6)48 Ha a rendezvény helyszínén az adott évben már megtartott helyszíni szemle miatt új helyszíni szemlét nem kell tartani, akkor a mentési terv elkészítéséért fizetendő térítési díj összege
a) 1000–5000 fő egyidejű részvétele esetén 9000 Ft,
b) 5001–10 000 fő egyidejű részvétele esetén 10 000 Ft,
c) 10 001–50 000 fő egyidejű részvétele esetén 11 000 Ft,
d) 50 001 fő egyidejű részvételétől 16 000 Ft.
(7)49 Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges, az OMSZ mentési terv elkészítésében való közreműködéséért a rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentési tevékenységet végző szervezet által az OMSZ részére fizetendő térítési díj összege
a) 12 000 Ft, ha helyszíni szemlét kell tartani,
b) 7000 Ft, ha a rendezvény helyszínén az adott évben már megtartott helyszíni szemle miatt új helyszíni szemlét nem kell tartani.
11/B. §50 A 11. § (4) bekezdés h) pontja szerinti rendezvények egészségügyi biztosítását az OMSZ térítés nélkül végzi. A díjfizetés alóli mentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz, amely közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtható.
12. § (1) Ez a rendelet 2006. március 1-jén lép hatályba.
(2)51 A 11. § (4) bekezdés h) pontja szerinti rendezvények egészségügyi biztosításának 11. § (4a) bekezdése és 11/B. § szerinti díjmentessége az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) szabályaival összhangban nyújtható.
(3) E rendelet hatálybalépésekor mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató legkésőbb 2006. július 1-jétől köteles az 1. számú melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeket biztosítani.
12/A. §52 A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet és a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról szóló 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. Mentőjárművek rész 1.1.8. alpontja szerinti eszközöket és II/B. Mentőjárművek rész 3.1.2. alpontjában szereplő hordozható lélegeztetőgépet 2012. január 1-jétől kell biztosítani.
12/B. §53 A Módr.-rel megállapított 1. melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. Mentőjárművek rész 3.1.2. alpontjában szereplő kapnográfot 2013. január 1-jétől kell biztosítani.
1. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez54
I. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
2. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez55
1. Rendezvénybiztosítás:
1.1. A rendezvénybiztosítás az 1. melléklet II/B. pontja szerinti mentőegységekkel – a transzplantációs mentőgépkocsi kivételével – és oxiológiai ambulanciával látható el.
1.2. Az oxiológiai ambulancia a rendezvényen egészségügyi ellátásra szoruló, legalább 5 személy vizsgálatára és megfigyelésére alkalmas, szükség esetén halottak elkülönítésére szolgáló egészségügyi ellátó egység, ahol a folyamatos ivóvíz- és áramellátás, világítás, valamint vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközök biztosítottak.
1.2.1. Az oxiológiai ambulancia személyi és tárgyi feltételei:
1.2.1.1. Személyi feltétel:
– vezetője: oxiológus vagy oxiológus és sürgősségi orvostan szakorvos,
– személyi állománya : legalább 2 fő orvos vagy mentőtiszt, 2 fő mentőápoló.
1.2.1.2. Tárgyi feltételek:
Megegyezik a legalább 5 fő ellátásához szükséges mértékben kibővített gyógyszer- és kötszerkészletű rohamkocsi felszereléssel, a hordágy, hordszék, lapáthordágy, gyermek gerincágy (board), gyermek méretű végtagrögzítő sínkészlet, vakuummatrac kivételével, valamint többletfelszereléssel.
1.2.1.2.1. Többletfelszerelés:
– legalább 2 db vizsgálóágy,
– legalább 2 db vizsgálólámpa,
– legalább 3 db fektetőágy,
– legalább további 4 db, minimum 7 l oxigénpalack,
– legalább 4 db pulzoximéter,
– szinkron és aszinkron üzemmódban használható defibrillátor, őrző monitorral legalább további 1db.
1.3. A rendezvénybiztosítást végző szolgáltató az 1.5. és 1.6. pontban foglaltak betartásán túl a rendezvénybiztosítás ellátására további mentőjárműveket is bevonhat.
1.4. A rendezvénybiztosítás vezetője rádió-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes OMSZ Irányító Csoporttal.
1.5. A rendezvény szervezője a helyszín biztosításában résztvevőkkel történő folyamatos kapcsolattartás érdekében – a szervezők közül – felelős vezetőt jelöl ki.
1.6. A rendezvény biztosításának szintjei:
1.6.1. Kisebb létszámú, 1000 fő alatti rendezvény esetén rendezvénybiztosítás akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve jogszabály az esemény, sportesemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja.
1.6.2. 1000–5000 fő részvétele esetén egy esetkocsi és legalább annyi mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Vízi, vízen történő sport rendezvény esetén sürgősségi mentőhajó biztosítása is szükséges.
1.6.3. 5001–10 000 fő részvétele esetén egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.
1.6.4. 10 001–50 000 fő részvétele esetén egy rohamkocsi, egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.
1.6.5. 50 001–200 000 fő közötti létszámú rendezvény esetén, minden megkezdett 50 000 főnként további egy-egy eset- és egy-egy mentőgépkocsi, valamint 100 000 főnként további egy rohamkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.
1.6.6. 200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy roham- és egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető.
1.6.7. 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxiológiai ambulancia biztosítása szükséges.
1.6.8. Szabadtéri autómotorsport-rendezvény esetén – a fokozott veszélyforrásra figyelemmel – egy mentőhelikopter is szükséges, ha a rendezvény nagy területen zajlik, mentőgépkocsival nehezen bejárható és a pálya legtávolabbi pontja 10 percen belül, illetve az ellátó egészségügyi intézmény 20 percen belül földi mentőjárművel nem érhető el.
1.6.9. 1000 fő feletti rendezvény biztosítása csak olyan mentőegységgel látható el, ahol a személyzet minden tagja 6 havi átlagban legalább havi 24 óra kivonuló szolgálatot teljesít, OMSZ által irányított mentőegység tagjaként.
2. Gyalogőrség
2.1. Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 1001 főnél kevesebb. Ezen létszám felett az 1. pontban foglaltak szerinti rendezvénybiztosítás szükséges.
2.1.1. Zárt térben tartott, 300–1000 fő közötti létszámú zenés táncos rendezvény esetében egy fő gyalogőrség biztosítása szükséges.
2.2. Az ellátást szakképzett szakképzett mentőápoló, mentőtiszt, orvos, mentőorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi.
2.2.1. Az ellátást nem nyújthatja az a sportorvos, aki a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet 5. § e) pontja szerint egyidejűleg ellátja az adott sportrendezvényen és szabadidősport eseményen az előforduló sérüléseket és egyéb orvosi beavatkozást igénylő panaszokat.”
2.3. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas állandó vagy ideiglenes helyiséget fektetési lehetőséggel.
Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről.
2.4. A gyalogőrségi szakelsősegély kötelező felszerelése:
2.4.1. Gyalogőrségi mentőtáska:
A felszereléseket a gyalogőrséget ellátó személy a beavatkozási jogkörétől függően használhatja.
2.4.1.1. A rögzítés és a sebellátás eszközei:
2.4.1.1.1. Steril kötszerek: 5-5 db
– 6x6 lap
– 1/2 x 80 lap
– 1/4 x 80 lap
– gyorskötöző pólya.
2.4.1.1.2. Nem steril kötszerek:
– 5, 10, 15-ös pólya 5-5 db.
2.4.1.1.3. Kéz- és bőrfertőtlenítő-szer.
2.4.1.1.4. Háromszögletű kendő 2 db.
2.4.1.2. Diagnosztikus és betegellenőrző eszközök:
2.4.1.2.1. Vérnyomásmérő és fonendoszkóp,
2.4.1.2.2. Lázmérő,
2.4.1.2.3. Vércukorszint meghatározó készülék tesztcsíkkal,
2.4.1.2.4. Reflex-kalapács,
2.4.1.2.5. Pupilla-lámpa.
2.4.1.3. Légútbiztosítás, lélegeztetés eszközei:
2.4.1.3.1. Lélegeztető ballon és maszk,
2.4.1.3.2. Leszívópumpa: taposó vagy egyéb hordozható szívó,
2.4.1.3.3. Leszívó katéterek,
2.4.1.3.4. Száj-garat tubus,
2.4.1.3.5. Magill-fogó.
2.4.1.4. Betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem eszközei:
2.4.1.4.1. Egyszer használatos fecskendők, tűk, perifériás vénás kanülök,
2.4.1.4.2. Infúziós szerelék,
2.4.1.4.3. Kézi műszerek: olló, csipesz, érfogó, szike,
2.4.1.4.4. Védőkesztyűk, orr-száj maszkok, műanyag védőszemüveg,
2.4.1.4.5. Hulladékgyűjtő veszélyes hulladéknak,
2.4.1.4.6. Hullatakaró.
2.4.1.5. Gyógyszerek:
2.4.1.5.1. Injekciók:
– Nem kábító fájdalomcsillapító,
– Simaizom görcsoldó,
– 20%-os glukóz,
– Inzulin antagonista: glucagon,
– Szimpatikus idegrendszeri izgatók: adrenalin.
2.4.1.5.2. Infúzió:
– Izotóniás elektrolit oldat.
2.4.1.5.3. Szájon át adható készítmények:
– Véralvadás gátló szerek: acetilszalicilsav,
– Rövid hatástartamú vérnyomáscsökkentő: ACE-gátló,
– Nyelv alá vagy szájnyálkahártyára adható nitroglicerin,
– Beta-2 receptor izgató spray.
2.4.1.5.4. Rektálisan adható készítmények:
– központi idegrendszeri görcsoldók: diazepam,
– lázcsillapító kúp,
– rektális szteroid.
2.4.1.6. Egyéb kiegészítő felszerelés:
– Ampullatartó, zseblámpa.
2.4.1.7. Dokumentáció:
– esetlap.
3. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez56
4. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez57
5. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez58
|
|
légútbiztosítás módja |
|
eszköz |
|
légúti leszívás |
|
Légzés |
|
Spontán |
|
oxigénadagolás módja, mennyisége |
|
szaturáció körlevegőn/oxigénnel |
|
Lélegeztetett |
|
lélegeztetési mód |
|
légzési/lélegeztetési frekvencia |
|
légzési térfogat (TV), csúcsnyomás (PP) |
|
lélegeztetési perctérfogat (MV) |
|
drenált mellkasszívás/szívás igénye |
|
kilégzés végi széndioxid |
|
pH |
|
Keringés |
|
Ritmus |
|
Pulzus |
|
Vérnyomás |
|
monitorozási igény |
|
centralizált keringés, sokk |
|
keringéstámogató gyógyszer, dózisa |
|
kanülök, infúzió |
|
IABP |
|
Idegrendszer |
|
eszmélet (AVPU) |
|
koponyaűri nyomásfokozódás |
|
Bénulás |
|
veszélyeztető magatartás |
|
konvulzió várható |
|
szedáció, antikonvulzív kezelés gyógyszere, dózisa |
|
fájdalomcsillapítás gyógyszere, dózisa |
|
Vércukor |
|
Egyéb |
|
Hőmérséklet |
|
sérülések, rögzítések |
|
hányás, hasmenés |
|
Fertőzésveszély |
|
Egyéb |
|
Az 1. § a 3/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 6. §-a, a 16/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1/A. §-t a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2. § a) pontja a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § b) pontja a 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 56. § (1) bekezdése, a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontja, a 16/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 14. § b) pontja, 15. § a) pontja, az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § c) pontja a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § d) pontja a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § f) pontja a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § j) pontját a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § k) pontját a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés b) pontját az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdés d) pontja a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdésének e) pontját a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (3) bekezdésének f) pontját a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (3) bekezdés g) pontját a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § (5) bekezdését a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.
A 3/A. §-t a 3/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 5. §-a iktatta be.
A 3/A. § (2) bekezdése az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (5) bekezdését a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 41/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdését a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 47. §-a iktatta be.
A 9/A. §-t a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 7. §-a iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 12. § (1) bekezdés c) pontja, a 16/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 14. § c) pontja, 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
A 10/A. §-t a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 3. §-a iktatta be.
A 11. § a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1a) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 22. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdése a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 23. §-ával megállapított, az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 41/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés c) pontja az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (4a) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (4b) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (5) bekezdése a 41/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11/A. §-t a 42/2006. (XI. 30.) EüM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 11/A. § (1) bekezdése a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11/A. § (3) bekezdése a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 11/A. § (4) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11/A. § (5) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11/A. § (6) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11/A. § (7) bekezdését a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11/B. §-t a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 26. §-a iktatta be.
A 12. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának 71. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 27. §-a iktatta be.
A 12/A. §-t a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 12/B. §-t a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, az 57/2011. (IX. 29.) NEFMI rendelet 3. §-a, az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 30. § (1) bekezdése, a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított, a 41/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet 16. §-a, a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 28. §-a, az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet a 13. § c) pontja.
A 4. mellékletet a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 41/2021. (IX. 6.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelet 11. § (4) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás