2006. évi LIX. törvény
2006. évi LIX. törvény
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról1
A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
Általános rendelkezések
1. §2 (1)3 A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.
(2)4 A járadékból és a különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
(3)5 Az (1) bekezdésben említett járadék és különadó adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadók.
A magánszemély adókötelezettsége
2. §6
A társas vállalkozás adókötelezettsége
3. §7
A hitelintézetek járadéka8
4. §9 (1) A hitelintézet az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján az adóévben kamat és kamatjellegű bevételként (ideértve a külön jogszabály szerint jelzálog-levéllel finanaszírozott hitelek kamattámogatását is) elszámolt – az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, külön jogszabály előírása szerint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között elszámolt, a Magyar Állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel csökkentett – összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jelzálog-hitelintézetnél bevételként elszámolt állami kamattámogatás után a járadékot a finanszírozásban részesülő hitelintézet köteles megfizetni, ha a jelzálog-hitelintézet annak összegéről a hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet.
(4) A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén elszámolt összeg után.
Pénzügyi szervezetek különadója10
4/A. §11 (1)12 A pénzügyi szervezet 2011-ben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2)13 A pénzügyi szervezet a különadót 2011. március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.
(3)14 A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti év választása miatt e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a különadó-bevallás benyújtására csak 2010. szeptember 30-a után kötelezett pénzügyi szervezet a különadót – a (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2011. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.
(4) A különadó alapja
1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;
2. biztosítónál a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált díj;
3. egyéb pénzügyi szervezetnél:
a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított
aa) kamateredmény, valamint
ab) díj- és jutalékeredmény,
b) befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,
c) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,
d) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,
e) befektetési alapkezelőnél az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári, illetőleg egyéb portfolió vagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege.
(5)15
(6) A különadó mértéke
a)16 hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék,
b)17 biztosító esetén az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 8 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 6,4 százalék,
c) egyéb pénzügyi szervezet esetén:
ca) pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pont aa) alpontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka, valamint a (4) bekezdés 3. pont a) pont ab) alpontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka,
cb) befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék,
cc) tőzsdénél 5,6 százalék,
cd) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék,
ce) befektetési alapkezelőnél 0,028 százalék.
(7)18 A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig, csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.
(8)19
(9)20 A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnését, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti.
(10) A különadó bevallás mellékleteként nyújtja be az adóhatósághoz:
a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,
b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,
c) a befektetési alapkezelő az adóalap meghatározásakor számításba vett, általa kezelt alapok megnevezését és nettó eszközértékét, valamint az általa kezelt pénztári, illetőleg egyéb portfolió vagyon értékének összegét,
d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást,
e) a biztosító az adóalap meghatározásakor számításba vett korrigált díjbevétel megállapítását tartalmazó kimutatást.
A hitelintézetek különadója21
4/B. §22 (1) A hitelintézet a 2011-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2)23 A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója címén fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összegével.
(3) A különadó mértéke 30 százalék, de a hitelintézet által e § alapján az adóévre fizetendő különadó összege nem haladja meg a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címén az adóévre terhelő, a 4/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összeget.
(4) A hitelintézet a különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig megállapítja, külön nyomtatványon bevallja és megfizeti.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdés rendelkezései szerinti bevallásában rendelkezik a pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallásának a 4/A. § (7) bekezdésének megfelelő módosításáról, valamint az e módosítás következtében a módosító adóbevallás benyújtásának napjával, de legkorábban a (4) bekezdés szerint a módosító adóbevalláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettsége esedékességének napjával keletkezett adótúlfizetésének az állami adóhatóság által az e § szerinti különadóról vezetett adószámla javára ugyanezzel a nappal történő átvezetéséről.
Vegyes rendelkezések
5. § (1)24
(2)25 A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azzal, hogy a felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett pénzügyi szervezetnek az éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia. A 4/B. § alapján megállapított és bevallott hitelintézeti különadó üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összegét a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatni. Az adóévre (az üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál elismert, csökkentő tételnek minősül a hitelintézeti különadó adóévet terhelő összege.
(3)26
6. § (1)–(2)27
(3)28 Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a hitelintézetnek a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét meg kell fizetnie. E rendelkezés nem vonatkozik arra a hitelintézetre, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
(4)29 A 4. § szerinti járadékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben – az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a 4. § szerinti járadékot a kikerülést követő 90. napig – kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(5)–(6)30
(7)31 A pénzügyi szervezeteket az e törvényben meghatározott különadó alap után 2011-ben 200 milliárd forint különadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg.
(8)32 A pénzügyi szervezetek 2012. évi különadó fizetési kötelezettségének részletes feltételeit külön törvény határozza meg.
Fogalmak
7. §33 E törvény alkalmazásában
1. közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet közvetlen módon a Magyar Állammal elszámolja;
2. közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít;
3.34 pénzügyi szervezet: a hitelintézet, a biztosító és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is;
4. hitelintézet: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti hitelintézet;
5.35 biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító (ide nem értve a nem jelentős biztosító egyesületeket) és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító;
6.36 nem jelentős biztosító egyesület: a Bit. szerinti nem-élet biztosítási ágon belül kizárólag a tűz és elemi károk, az egyéb vagyoni károk és a segítségnyújtási ágazatot művelő olyan biztosító egyesület, amely éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utóbbi három üzleti évben egyszer sem érte el a 125 millió forintot;
7.37 egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő, befektetési alapkezelő;
8.38 pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást;
9.39 befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás;
10.40 tőzsde: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tőzsde;
11.41 árutőzsdei szolgáltató: a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató;
12.42 kockázati tőkealap-kezelő: a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelő;
13.43 befektetési alapkezelő: a Tpt. szerinti befektetési alapkezelő;
14.44 módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve
a) a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
b) a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
c) a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
d) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),
e) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
f) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
g) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
h) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is) ,
figyelembe véve, hogy
i) az e)-h) pontok alapján az adóalany a mérlegfőösszeget csak akkor csökkentheti, ha rendelkezik az e)-h) pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett, a j)-k) pont szerint meghatározott nyilatkozattal,
j) az i) pont szerinti nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székelyét (ideértve a nyilatkozattévő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő k) pontban meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérlegfordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla),
k) a j) pont szerinti eszközök a következők:
ka) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió tagállamának nem minősülő államban (a továbbiakban : harmadik államban) székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelések, valamint a bankközi hitelből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelések,
kb) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a harmadik államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
kc) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények,
kd) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések, valamint a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelések (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is) ,
l) a k) pontban meghatározott eszközöknek a j) pont szerinti nyilatkozatban foglalt értéke – de legfeljebb a nyilatkozattevővel szemben fennálló követelések és a nyilatkozattévő által kibocsátott értékpapírok, részvények alapján az e)–h) pontok szerint a mérlegfőösszeg csökkentéseként elszámolt összeg – a módosított mérlegfőösszeg megállapításakor a mérlegfőösszeget növeli,
m) ha a j) pont szerinti nyilatkozat az eszközök értékét devizában tartalmazza, akkor ennek átszámítása az adóalany által a mérlegfőösszeg meghatározott árfolyamnak megfelelően történik,
n) a j) pont szerinti nyilatkozat hibájából eredő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó minden jogkövetkezmény az adóalanyt terheli;
15.45 mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege;
16.46 egyszeri díj: azon életbiztosítási szerződésekből származó díj, amely egy összegben a tartam elején esedékes;
17.47 eseti díj: az életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó, a szerződésben előre rögzített díjfizetési kötelezettségen felül fizetett biztosítási díj;
18.48 korrigált díj: a nem-élet biztosítási ágból származó megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli összege, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával, továbbá csökkentve a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításoknak az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 46–49. §-ainak a Felügyelet által igazoltan megfelelő díjbevételével;
19.49 korrigált nettó árbevétel:
a) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei csökkentve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival;
b) tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve az egyéb bevételekkel;
c) az árutőzsdei szolgáltatást kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél: az értékesítés nettó árbevétele;
d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál az e tevékenységekből származó nettó árbevétel;
20.50 nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
21. belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege;
22. árbevétel: a Tao. tv. 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
7/A. §51
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
8. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdés figyelembevételével – 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, továbbá (5) bekezdése, 4. §-a, 7. §-ának 1–2., 4. és 7–8. pontja, valamint az 5. §-a (2)–(3) bekezdésének, a 6. §-a (3)–(4) bekezdésének a 4. §-a szerinti járadékot érintő rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(3)–(8)52
(9)53 E törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az „, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére” szövegrész, (2) bekezdésében az „és a különadóból” szövegrész, a (3) bekezdésében az „és különadó” szövegrész, e törvény 4/A. §-a, az 5. § (2) bekezdésének 2. mondata, a 6. §-ának (7) és (8) bekezdése és a 7. §-ának 3. és 5–20. pontja 2012. január 1-jén, a 6. § (8) bekezdése 2013. január 1-jén hatályát veszti.
A törvényt az Országgyűlés a 2006. július 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. július 17.
Az 1. § a 2010: XC. törvény 115. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés „, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére” szövegrészét a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
Az 1. § (2) bekezdés „és a különadóból” szövegrészét a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
Az 1. § (3) bekezdés „és különadó” szövegrészét a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 2. §-t a 2009: LXXVII. törvény 189. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. §-t a 2009: LXXVII. törvény 189. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. §-t megelőző alcím a 2010: CXXIII. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2007: CXXVI. törvény 63. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 472. § (1) és (3) bekezdését.
A 4/A. §-t megelőző alcímet a 2010: XC. törvény 116. §-a iktatta be.
A 4/A. §-t a 2010: XC. törvény 116. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 8. § (9) bekezdése 2012. január 1. napjával.
A 4/A. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (5) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 145. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4/A. § (6) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (6) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (7) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. § (8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 145. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4/A. § (9) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 141. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/B. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 142. §-a iktatta be.
A 4/B. §-t a 2010: CXXIII. törvény 142. §-a iktatta be.
A 4/B. § (2) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 189. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A (2) bekezdés második mondatát a 8. § (9) bekezdés hatályon kívül helyezi 2012. január 1. napjával.
Az 5. § (3) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 189. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 189. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXVII. törvény 189. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 22. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXVII. törvény 189. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5)–(6) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 189. § e) pontja.
A 6. § (7) bekezdését a 2010: XC. törvény 118. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 8. § (9) bekezdése 2012. január 1. napjával.
A 6. § (8) bekezdését a 2010: XC. törvény 118. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 8. § (9) bekezdése 2013. január 1. napjával.
A 7. § a 2010: XC. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § 3. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 5. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 6. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 7. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 8. pontja a 2010: CLIII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg. A 8. pontot a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 9. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 10. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 11. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 12. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 13. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 14. pontja a 2010: CXXIII. törvény 144. §-ával megállapított szöveg. A 14. pontot a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezi 2012. január 1. napjával.
A 7. § 15. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 16. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 17. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 18. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 19. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7. § 20. pontját a 8. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 7/A. §-t a 2006: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 189. § f) pontja.
A 8. § (3)–(8) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 189. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (9) bekezdését a 2010: XC. törvény 120. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás