Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

6/2006. (BK 4.) BM utasítás

6/2006. (BK 4.) BM utasítás

a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról1

2006.02.15.
A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos kutatói, és tudományszervezői tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium szervezeti és működési szabályzatának kiadásáról szóló 29/2002. (BK 21.) BM utasítás 1. számú függelékében felsorolt szervekre.
A belügyi tudományos munka célja, alapelvei, területei, feladatai
2. A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely felöleli mind a közigazgatási, mind a belügyi rendvédelmi szakterületeket és ezek gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.
3. A tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének és tanításának szabadságát biztosítani kell.
4. A nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni.
5. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. A szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, és a feltételeket biztosítani.
6. A tudományos munka végzése segítse elő:
a) az ágazati stratégiai elképzelések kialakítását és végrehajtását;
b) a belügyminiszter irányítási körébe tartozó szervek tevékenységének tervezését, munkájuk hatékonyságának növelését;
c) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartását, fejlesztését;
d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának-képzésének támogatását.
7. A tudományos munka fő területei, részei:
a) tudományos kutatás;
b) tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, habilitációs eljárás;
c) tudományszervezői tevékenység, ezen belül:
– tudományos pályázati rendszer működtetése,
– tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,
– a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,
– információellátás,
– tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.
8. A tudományos munka fő feladatai:
a) a belügyi közigazgatási és rendvédelmi szervek szakmai tevékenysége elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása;
b) az emberierőforrás-gazdálkodás (humánpolitika, oktatás-képzés, egészségügyi ellátás), a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;
c) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása;
d) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében;
e) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben;
f) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése;
g) tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése;
h) tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele;
i) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.
A tudományos munka szervezete, irányítása, finanszírozása
9. A minisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács.
10. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél tudományos szervezetek működhetnek, elnökeik tervezik, szervezik a tudományos munkát, megbízás és az elfogadott munkatervek alapján.
11. Az önálló belügyi szerveknél tudományos tanácsok, a hivatali szerveknél tudományos bizottságok működhetnek.
12. A tudományos tanácsok, illetve bizottságok a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei. Állást foglalnak, és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok, illetve bizottságok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti és koordinálja.
13. A tudományos tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, ezen belül állandó, vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre. A belügyi tudományos tevékenységet a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság koordinálja.
14. A tudományos munka végrehajtása érdekében:
a) a belügyminiszter:
– meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,
– intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,
– elismeri a tudományos munkában tárcaszinten élenjárók munkáját,
– megrendeléseket ad minisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,
– jóváhagyja a kutatási főirányokat,
– biztosítja a minisztérium tudományos tevékenységének költségvetési fedezetét,
b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, vagy általa átruházott jogkörben a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár:
– előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,
– megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,
– működteti a tanácsot,
– a hatáskörébe tartozó feladatokat a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság útján valósítja meg,
c) a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság:
– végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,
– figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,
– összegzi a tanács véleményeit és javaslatait,
– tervezi és kezeli a minisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat.
15. A minisztérium hivatali egységeinél, a minisztériumi szerveknél, az önálló belügyi szerveknél folyó tudományos munka tervezését és szervezését a szakmai feladatokkal összhangban kell végezni.
16. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozása a BM Oktatási Főigazgatóság költségvetésének terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a főigazgatóság első alkalommal 2007. évben, ezt követően évente tervezi, és elkülönítetten kezeli saját költségvetésében. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozási forrásait különösen
a) a kutatási főirányoknak megfelelő kutatási irányok szerinti tudományos kutatók, és a kutatások ösztönzésére, támogatására;
b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére;
c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására;
d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására;
e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására;
f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére;
g) a tudományos információs rendszer kiépítésére, és működtetésére;
h) a tudományos tevékenység elismerésére a “Kiemelkedő tudományos munkáért”, valamint “Kiemelkedő tudományszervezői és segítői munkáért” emlékérmek adományozására kell fordítani.
A Belügyi Tudományos Tanács
17. A Belügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: tanács) belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében a közigazgatási államtitkár irányításával működik.
18. A tanács véleményező és a tárca egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. Alaprendeltetése a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos tevékenység tudomány-rendszertani helyének és szerepének erősítése, tárcaszintű összegzése.
19. A tanács
a) állást foglal a belügyi tudományos tevékenységet érintő kérdésekben;
b) javaslatot tesz a rendészeti tudományos kutatás irányainak kijelölésére;
c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására;
d) figyelemmel kíséri a belügyi szervezetek tudományos tanácsainak, bizottságainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit;
e) véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja a belügyi szervezetek tudományos pályázatainak meghirdetését;
f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét;
g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására;
h) kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szervével és más tudományos intézményekkel, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság és a társminisztériumok tudományos tanácsaival;
i) javaslatot tesz a belügyi tudományos tevékenységet, és a belügyi tudományos tevékenység támogatását kiemelkedő szinten végzők elismerésére;
j) figyelemmel kíséri a doktori (PhD) képzésben résztvevők helyzetét és a BM PhD. Kollégium működését.
20. A tanács elnöke a BM közigazgatási államtitkára, ügyvezető elnöke a BM rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkára, titkára az elnök által felkért, a BM Oktatási Főigazgatóság állományába tartozó munkatárs. Az elnök, az ügyvezető elnök és a titkár feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a tanács ügyrendje határozza meg.
21. A tanács tagjai a belügyi szervezetekben a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsüléssel rendelkező képviselői.
22. A tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.
23. A tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet az Oktatási Főigazgatóság támogatja munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.
24. A belügyi tudományos tevékenység tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyi szervezetek vezetői, tudományos tanácsai és bizottságai – az ügyvezető elnökön és a titkáron keresztül – együttműködnek a tanáccsal.
A tudományos pályázati rendszer
25. A belügyi tudományos pályázati (a továbbiakban: tudományos pályázat) rendszert a szakmai és tudományos tevékenység fejlesztése, színvonalának emelése érdekében kell működtetni.
26. A tudományos pályázat témától függően nyílt, illetve zártkörű lehet. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.
27. Pályázati felhívás a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írható ki.
28. Tudományos pályázatot hirdethet:
a) a belügyminiszter,
b) az államtitkárok és a helyettes államtitkárok,
c) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek vezetői,
d) a BM Oktatási Főigazgatóság vezetője,
c) bármely belügyi tudományos tanács, bizottság.
29. A tudományos pályázati felhívás tartalmazza:
a) a pályáztató megnevezését;
b) a tudományos pályázat címét;
c) pályázati program céljait;
d) a pályázható témakörök megfogalmazását;
e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
f) a díjazás módját és mértékét;
g) pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;
h) pályázat benyújtásának módját;
i) a beküldés és elbírálás határidejét;
j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;
k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;
l) a pályázat eredménye kihirdetésének idejét, helyét;
m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;
n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.
30. A tudományos pályázaton a belügyi ágazat minden köztisztviselője, közalkalmazottja és hivatásos állományú tagja részt vehet. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, illetve egy vagy több művel is lehet. Pályázati felhívás ettől eltérő feltételeket is megállapíthat.
31. Pályázni – figyelemmel a pályázati felhívásban rögzített feltételekre – az ajánlott témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik, újszerűek, továbbá elősegítik hazánk biztonságpolitikai, bel- és igazságügyi együttműködését.
32. A pályaműveket a meghirdető által felkért független szaklektorok véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.
33. A pályaművek elbírálásánál lényeges szempont a belügyi ágazathoz való orientáció, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.
A tudományos munka elismerése
34. Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium előtt álló tudományos feladatok magas szintű megoldásának ösztönzése, az oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamosan tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.
35. A tanács a belügyi tudományos tevékenység elismerésére érmeket alapíthat. A tanács által alapított emlékérmek:
a) Kiemelkedő tudományos munkáért
Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a minisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték, és jelentősen hozzájárultak a minisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését.
b) Kiemelkedő tudományszervezői és segítői munkáért
Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat huzamosan magas színvonalon látták el, továbbá akik hosszú időn keresztül kiemelkedően végezték a tudományos munkát közvetlenül elősegítő tevékenységet és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a minisztérium tudományos eredményeihez.
36. Kivételesen – érdemeikre tekintettel – a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeknek is adományozható emlékérem elismerés.
37. Az emlékérem egyik oldalán “Kiemelkedő tudományos munkáért Belügyminisztérium” vagy “Kiemelkedő tudományszervezői és segítői munkáért Belügyminisztérium” felirat áll, a másik oldalán pedig az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje található.
38. Az emlékérem – kategóriánként – ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.
39. Az utasítás hatályba lépése előtt a tanács elnöke által 2000-től adományozott “Rendvédelem Tudományért” és a “Tudományos Munkáért” emlékérmeket ezen utasításban meghatározott emlékérmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.
40. Az emlékérmek odaítélése az utasítás hatálya alá tartozó szervek, és szervezetek véleményének bekérése alapján, a tanács javaslatának figyelembevételével, a tanács elnökének hatáskörében történik.
41. Az emlékérmek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett központi belügyi ünnepségen kerül sor.
A tudományos együttműködés
42. A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium szerveinél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.
43. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell kialakítani és fenntartani:
a) a Belügyminisztérium és más minisztériumok, valamint az országos hatáskörű szervek tudományos szervei, testületei között;
b) a belügyi szervek és a rendészeti szervek tudományos szervezetei között;
c) a belügyi szervek és a belföldi felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek között;
d) a minisztérium és a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó szervek, tudományos társaságok, alapítványok között;
e) a külföldi, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási és rendészeti szerveivel, oktatási, képzési intézményeivel;
a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.
A tudományos információellátás rendje
44. A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium és szervei részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.
45. A BM Oktatási Főigazgatóság a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert épít ki. Koordinálja a szakmai és a minősített szakkönyvtárak gyűjtőkörét, a tudományos tájékoztatást, és a kutatások nyilvántartását.
46. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi tudományos munkáról szóló 31/2000. (BK 20.) BM utasítás hatályát veszíti.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére