BÜ BH 2006/6
BÜ BH 2006/6
2006.01.01.
Az üzletszerűség – az ugyanolyan vagy hasonló jellegű – vagyon elleni bűncselekményeknek rendszeres haszonszerzést biztosító elkövetése esetén a terhelt bűnözői életvitelére vont következtetés nélkül is megállapítható [Btk. 137. § 9. pont, 326. § (1) bek.].
I. Az elsőfokú bíróság 2003. július 11-én kelt ítéletében H. R. VII. r. terhelt bűnösségét 1 rb. folytatólagosan, nagyobb értékre és üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettében, továbbá 1 rb. orgazdaság vétségében állapította meg, ezért őt 1 évi 2 hónapi börtönbüntetésre, továbbá 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljáró bíróság 2003. október 29-én hozott jogerős ítéletében az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a VII. r. H. R. terhelt terhére megállapított bűncselekményeket egységesen 1 rb. folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette.
Az ítéleti tényállás szerint Sz. R. és társai 2002 januárjában három ízben hajtottak végre betöréses lopást különböző kis községek élelmiszer-, illetőleg italboltjaiban. Január 22-re virradóan a m.-i élelmiszerboltból 393 000 forint értékű árut, január 31-én ugyanebből a boltból 339 014 forint értékű árut, január 28-án pedig a m.-i boltból 76 755 forint értékű árut tulajdonítottak el. A lopott árut mindhárom esetben H. R. VII. r. terhelt vásárolta meg – tudva az áru lopott voltáról – a tényleges árnál jóval alacsonyabb áron.
II. H. R. R. VII. r. terhelt javára meghatalmazott védő terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben anyagi jogszabálysértésként a VII. r. terheltnek felrótt orgazdaság üzletszerű elkövetésének megállapítását kifogásolta, mert vélekedése szerint a terhelt – aki jómódú vállalkozó – cselekményét nem ,,életvitelszerűen'' hajtotta végre, haszonszerzése nem volt rendszeres, így magatartása nem felelt meg az üzletszerűség fogalmi kritériumainak (Btk. 139. § 9. pont).
A Legfőbb Ügyészség az átiratában arra utalt, hogy a felülvizsgálati indítványban az üzletszerűséggel kapcsolatos anyagi jogi értékelés téves. A Legfőbb Ügyészség az indítvánnyal támadott határozatok hatályban tartását javasolta.
III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvány érvelését vizsgálva megállapította, hogy a terheltnek felrótt cselekmény anyagi jogi minősítését sérelmező védői álláspont téves.
A terhelt orgazdaságot megvalósító magatartása – a cselekmény haszonszerző jellege, ismétlődése folytán – a Btk. 137. § 9. pontjában meghatározott üzletszerűség jegyeit mindenképpen magán viselte. A vagyon elleni bűncselekmények üzletszerű végrehajtása – amint arra a védő hivatkozott – gyakran bűnözői életvitelt takar ugyan, ám kétségtelen, hogy az ugyanolyan vagy hasonló jellegű vagyon elleni bűncselekmények rendszeres haszonszerzést biztosító elkövetése a tett egyéb körülményeire figyelemmel – az elkövető bűnözői életvitelének megállapíthatósága nélkül is – alkalmas lehet az üzletszerű elkövetés megállapítására. Adott tényállásból kitűnően a VII. r. terhelt biztos felvásárlót jelentett a sorozatosan bolti betöréseket végrehajtó bűntársak számára, nevezettek a betöréses lopásokból származó legkülönfélébb áruféleségeket hordták a VII. r. terhelt lakására, aki azokat – eredetükről tudva, mélyen áruk alatt – rendszeresen megvette. Minthogy ezekre – mennyiségük és összetételük miatt – nyilvánvalóan nem saját háztartásában volt szükség, hasznát csak az áruk folyamatos értékesítéséből biztosíthatta. Cselekményének ilyen összefüggései mellett pedig nem lehet kétséges, hogy a lopott áru folyamatos felvásárlását a terhelt üzletszerűen végezte.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírói ítéleteket a Be. 427. § alapján hatályukban fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 391/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás