Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

663/B/2006. AB határozat

663/B/2006. AB határozat*

2008.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 11/2006. (II. 24.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r) melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri, mivel ellentétesnek tartja az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjaival és 37. § (3) bekezdésével.
Az indítványozó álláspontja szerint a KvVM r. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján került megalkotásra, azonban szerinte a melléklet nem a felhatalmazásnak és az Nbtv. 2. számú melléklete 18. és 19. pontjának megfelelően tartalmazza a bizalmas és fontos munkakörök meghatározását, mivel a támadott melléklet szervezeti egységeket sorol fel, nem pedig munkaköröket, ezért az ott dolgozó minden köztisztviselőnek nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie, mivel beosztása fontosnak és bizalmasnak minősül. Az indítványozó szerint a szabályozásnak az a módja, hogy a szervezeti egységek és nem pedig a munkakörök alapján történik a nemzetbiztonsági ellenőrzés, egyrészt felesleges ellenőrzéseket von maga után, másrészt az egyes szervezeti egységek átszervezésével bizalmas munkakörök kerülhetnek ki az ellenőrzés hatálya alól. Megítélése szerint tehát a melléklet I/2. pontja a jogszabályi felhatalmazás túllépése miatt sérti az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a Kormány tagjainak rendeletalkotási jogával összefüggésben az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében megfogalmazott elvet, amely szerint az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az indítványozó szerint tehát az R. melléklete I/2. pontja alkotmánysértő azáltal, hogy magasabb szintű jogszabályba ütközik, illetve azért is, mert a Kormány nem biztosítja a törvények végrehajtását, mivel „tűri, hogy egy tagja törvényellenes rendeletet alkosson”.
Az indítványozó ellentétesnek tartja továbbá a kifogásolt rendelkezést a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 5. § (1)–(2) bekezdésével is, mert szerinte ha a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek nincs indoka, akkor „célja sincs a személyes adatok kezelésének”.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a KvVM r.-t a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése 2007. március 3-ával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az annak helyébe lépett új jogszabályt vizsgálja meg, amennyiben az tartalmazza a korábbi jogszabály indítványozó által támadott rendelkezését (többek között: 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456.; 882/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861.). Mivel a hatályos szabályozás a kifogásolt rendelkezést lényegében azonos tartalommal átvette, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos rendelkezések tekintetében, azaz az R. melléklete I/2. pontjára folytatta le.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„35. § (1) A Kormány
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;”
„37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az Nbtv. hivatkozott rendelkezései:
„78. § (3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.”
Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:

18.

a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,

19.

a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.”
3. Az Avtv. hivatkozott rendelkezései:
„5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.”
4. A KvVM r. indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:

 

Szervezet és munkakörök

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje

I.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban:

 

I/2.

– Kabinetiroda köztisztviselője, ügykezelője

B

 

– állami vezető (miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár) titkárságának köztisztviselője, ügykezelője

B

 

– Ellenőrzési Önálló Osztály köztisztviselője, ügykezelője

C

 

– Humán Erőforrás Önálló Osztály köztisztviselője, ügykezelője

C

 

– Koordinációs Önálló Osztály köztisztviselője, ügykezelője

B

 

– Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály köztisztviselője

B

 

– Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály ügykezelője

A

 

– Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya köztisztviselője

B

 

– Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya ügykezelője

A

 

– Társasági Önálló Osztály köztisztviselője, ügykezelője

C

 

– Környezetbiztonsági és Környezet-egészségügyi Osztály köztisztviselője

C”
5. Az R. vizsgált rendelkezései:

 

Szervezet és munkakörök

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje

I.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban:

 

I/2.

– Miniszteri Kabinet köztisztviselője, ügykezelője

B

 

– állami vezető (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár) titkárságának köztisztviselője, ügykezelője

B

 

– Ellenőrzési Főosztály köztisztviselője, ügykezelője

C

 

– Humánpolitikai Osztály köztisztviselője, ügykezelője

C

 

– Közösségi és Nemzetközi Főosztály köztisztviselője

B

 

– Közösségi és Nemzetközi Főosztály ügykezelője

A

 

– Tulajdonosi Osztály köztisztviselője, ügykezelője

C”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak elsőként arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a miniszter az R. melléklete I/2. pontja megalkotása során a jogalkotási felhatalmazás keretein belül járt-e el, azaz hogy a kifogásolt rendelkezés megfelel-e az Nbtv.-ben foglalt felhatalmazásnak, illetve sérti-e az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt rendelkezését.
Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése szerint a Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 8. § (1) bekezdése értelmében a miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Az Nbtv. 78. § (3) bekezdése felhatalmazza az illetékes minisztert, hogy rendeletben megállapítsa a fontos és bizalmas munkaköröket, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét. Az R. megalkotására – annak bevezetője szerint – e rendelkezés figyelembevételével, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben került sor.
Az Nbtv. 68. § (1)–(2) bekezdése szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek. A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő; lényegében annak vizsgálatáról van tehát szó, hogy a fontos és bizalmas munkakört betöltő vagy arra jelölt személy jelent-e nemzetbiztonsági szempontból megengedhetetlen kockázatot.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésre jogosult illetékes miniszter – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg azon munkaköröket, amelyek fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, és e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét, azaz, hogy mely fontos és bizalmas munkakör betöltését milyen típusú biztonsági kérdőív (,,A”, „B” vagy „C”) kitöltéséhez kötik, igazodva az Nbtv. 71. § (2) bekezdésében rögzítettekhez, mely a megismerendő adatok (fontos és bizalmas információk) minősítésétől, illetve jelölésétől függően írja elő a nemzetbiztonsági ellenőrzés típusát. Az „A” típusú kérdőív a legenyhébb fokozatú, míg a „C” típusú a legrészletesebb biztonsági ellenőrzést teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróság eljárása során áttekintette az Nbtv. 78. § (3) bekezdésbe foglalt felhatalmazás alapján a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatban kiadott egyes miniszteri rendeleteket is és megállapította, hogy a más minisztériumokban hasonló munkakörben működő köztisztviselők, illetve ügykezelők szintén kötelesek valamilyen – „A”, „B”, vagy „C” – típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésnek alávetni magukat. A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjében jelentős eltérések az egyes minisztériumok tekintetében nem tapasztalhatók.
Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés az Nbtv. figyelembevételével sorolja fel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyes szervezeti egységeit, azon belül meghatározza a fontosnak és bizalmasnak minősülő munkaköröket, és az Nbtv.-ben rögzített szempontok figyelembevételével a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjét, valamint az ennek megfelelő kérdőívtípust. Nem megalapozott tehát az az indítványozói állítás, hogy az R. szervezeti egységeket határoz meg, és nem munkaköröket, hiszen a felsorolt szervezeti egységekhez kapcsolódóan azok köztisztviselőit, ügykezelőit jelöli meg. Az R. az ellenőrzés alá eső munkaköröket az adott szervezeti egység megjelölésével határozza meg, vagyis az összes, a felsorolt szervezeti egységhez tartozó munkakör ellenőrzés alá esik. A rendeletalkotási felhatalmazás célja – meghatározott nemzetbiztonsági vizsgálat és így alapjogi korlátozás alá eső személyek meghatározása – ezáltal az Nbtv. által adott keretek között megvalósul. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt melléklet I/2. pontja tehát nem ellentétes sem az Nbtv., sem az Alkotmány megjelölt rendelkezéseivel; a felhatalmazásban foglaltaknak eleget tesz.
2. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a Kormány védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, valamint biztosítja a törvények végrehajtását.
Ezzel az alkotmányi rendelkezéssel összefüggésben nem megalapozott az indítványozónak az az állítása, hogy a Kormány nem biztosítja a törvények végrehajtását, mert „tűri, hogy egy tagja törvényellenes rendeletet alkosson”. Az Alkotmánybíróság értelmezésében – korábbi határozatainak megfelelően – az, hogy a Kormány biztosítja a törvények végrehajtását, részben azt jelenti, hogy hatáskörében eljárva rendeleteket bocsáthat ki, sőt, kell kibocsátania, azaz az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjából a Kormány jogalkotási kötelezettsége vezethető le [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83.; 507/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 527.]. Továbbá a 14/1998. (V. 8.) AB határozatban, valamint az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjából [valamint a jelen ügyben nem érintett, az Alkotmány 25. § (1) és 78. § (2) bekezdéséből] levezethető feladata a törvények kezdeményezése, törvényjavaslatok előterjesztése is (ABH 1998, 131.).
Az Nbtv.-ben rögzített felhatalmazás ilyen értelemben vett végrehajtása azonban a miniszter rendeletalkotási kötelezettségét jelenti, nem a Kormányét, a törvény – az Nbtv. – végrehajtója az adott ügyben a miniszter, aki így tesz eleget az Alkotmány 37. § (3) bekezdésben megfogalmazott általános jogalkotási kötelezettségének.
Az indítványozó tehát olyan tartalmat tulajdonít a megjelölt alkotmányi §-nak, mellyel az nem rendelkezik, és a kifogásolt rendelkezéssel alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható, így nem állapítható meg az R. melléklete I/2. pontja általi, állított sérelme sem.
3. Az indítványozó a kifogásolt rendelkezések és az Avtv. 5. § (1)–(2) bekezdéseinek ellentétét is állítja, mivel szerinte ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségnek és a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek „nincs indoka”, „akkor célja sincs a személyes adatok kezelésének”. Mivel azonban az Alkotmánybíróság a kifogásolt melléklet I/2. pontja alkotmányellenességét nem állapította meg, így az Avtv. állított megsértését – mint az eredeti kérelem eldöntésétől függő járulékos kérelmet – nem vizsgálta.
4. Nem vizsgálta a jelen ügyben az Alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget sem, mert az indítványozó ezzel kapcsolatban határozott kérelmet nem adott elő, az az indítványban csak utalás szintjén jelenik meg és az R. erre vonatkozóan rendelkezéseket nem tartalmaz.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. támadott melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. július 8.

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

 

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

 

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére