7/2006. (III. 21.) HM rendelet

1. §² (1) A rendelet hatálya kiterjed

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a címzetes önkéntes tartalékosokra.

2. § (1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan egészségi, fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, fizikai és pszichikai állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

3. §³ Az alkalmassági vizsgálatok célja a katonai szolgálatra jelentkező, a katona és az 1. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó személy alkalmasságának elbírálása, alkalmassági fokozatának megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése.

4. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

(2)⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – az (1) bekezdés h), i), k) és m) pontjában szereplők kivételével – az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell.

(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.

(4) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani gyakorlattal rendelkező orvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

(5)¹⁰ A honvéd tisztjelöltek esetében a szakirány-, illetve szakváltás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni.

5. § (1) Az egészségi (orvosi) vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve – az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kivételével – a tervezett beosztásra vonatkoznak.

6. § (1) Az összesített alkalmassági minősítések:

(2) Az összesített alkalmassági minősítéseket a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (a továbbiakban: FÜV Bizottság) és az Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Eü PAB) állapítják meg.

(3)¹³ Az alkalmasság egészségi és fizikai összetevőjére megállapított „alkalmatlan”, illetve a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” összminősítést jelent.

(4)¹⁴ „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetve a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.

7. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése

(2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3. stb.) szerint történik.

(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások) megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését – a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt – a „Korlátozások és felmentések jegyzéke” című 3. melléklet tartalmazza.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

8. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva „Különleges elbírálás” („KLGS”) megjelölést tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 7. § (3) bekezdése szerinti minősítések közül.

(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

9. § (1)¹⁵ A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2–A7 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A katonai szolgálatra jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: munkaköri HM rendelet) 2. mellékletében meghatározottakra figyelemmel a következők szerint kell minősíteni:

(3)¹⁹ A légi közlekedési (légierő hajózó és földi) szakszemélyzet, a Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház) repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú repülőorvosi bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeit szabályozó HM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 7. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 7. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni.

(5) Ha az egészségi alkalmasságot a (2) bekezdés b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy a rovatok egyike szerint megállapított alkalmatlanság is elég az egészségileg alkalmatlan minősítés megállapításához.

10. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén, az 5. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés „Pszichikailag alkalmas” vagy „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig” minősítést kell adni abban az esetben, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. Az ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb egy évre adható.

(6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(7) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor az 5. melléklet szerinti részletes pszichikai követelményeket és az ezzel kapcsolatos munkaköri HM rendelet pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(8)²⁰ A pszichikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(9) Ha a pszichikai alkalmasságot a 9. § (2) bekezdésének b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy e rovatok egyike szerint megállapított „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” is elég a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés megállapításához.

(10)²¹ A 4. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó személy hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki jellemzés szükséges.

11. § (1)²² A fizikaialkalmasság-vizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására a fizikaialkalmasság-vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény – az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei – keretein belül kerül sor.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai (edzettségi) követelményszinteknek kell megfelelni:

(3)²³ Katonai szolgálatra fizikailag – az önkéntes tartalékos kivételével – az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott teljesítménymutatók alapján a részére előírt követelményszint (T1-T4) minimális összpontszámát eléri, illetve az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzett antropometriai és spiroergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult. Önkéntes tartalékosok esetén a 14. és 15. melléklet tartalmazza az alkalmas minősítéshez szükséges minimális követelményeket.

(4) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák:

(5)²⁵ A (4) bekezdésben felsorolt mozgásformák teljesítménymutatóit részletesen a 6. melléklet I. táblázat, illetve a 15. melléklet tartalmazza. A mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázata alapján.

(6) A T1–T2 jelű követelményszint esetében a (4) bekezdés e) pont szerinti kötelező mozgásfajta mellett a katonai szolgálatra jelentkező és a katona az a) és b), illetve a c) és d) pont, a T3–T4 követelményszint esetében az a) és e) pont szerint kötelező mozgásfajta mellett a c) és d) pont szerint előírt mozgásfajták között választhat.

(7)²⁶ A fizikai alkalmasság vizsgálata és minősítése a (4) bekezdés a) és b) pont szerinti mozgásfajta helyett – az önkéntes tartalékos kivételével – ergometriával és spiroergometriával is elvégezhető. Az önállóan végzett ergometriás és spiroergometriás vizsgálat esetén csak az adott munkakör fizikai követelményszintjéhez kapcsolódó – az alkalmas minősítést még kielégítő – minimális pontszám adható.

(8)²⁷ A Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) a (7) bekezdés szerinti vizsgáló eljárások alkalmazását az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinél rendeli el.

(9)²⁸ Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként nem képes eleget tenni a 6. melléklet I. táblázat a), és b) pontja szerinti, illetve a 15. melléklet szerinti követelményeknek, a Másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 6. melléklet I. táblázat f) pontjában szereplő mozgásfajták alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.

(10)²⁹ A Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásanyaghoz kötött alkalmasságvizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(11) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően 30 nappal a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 7. melléklete szerinti „Fizikai alkalmasság vizsgálati lap”-on kell feljegyezni.

(12) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(13)³⁰ Ha a katona fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye „Fizikailag alkalmas”, valamint a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket is teljesítette és az éves teljesítményértékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház fizikai alkalmasságot vizsgáló szerve által végzett vizsgálati eredmény az éves fizikai állapotfelmérésbe és az éves teljesítményértékelésbe beszámítható.

(14)³¹ Ha az ismételt vizsgálat során a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati minősítése „Fizikailag alkalmatlan” és a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket sem teljesítette, fizikai állapotfelmérésre kötelezett. A fizikai állapotfelmérést – a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket – a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati eredményének lezárási időpontjától számított 6 hónapon belül kell teljesíteni. A fizikai állapotfelmérés elvégzését az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetének keretein belül kell végrehajtani.

(15)³² Ha a katona a fizikai állapotfelmérés során a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket 6 hónapon belül nem teljesíti, a 17.§ (2) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

(16)³³ Ha a katona éves értékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézet által végzett fizikai állapotfelmérés eredménye kerül beszámításra az éves teljesítményértékelésbe.

11/A. §³⁴ (1) Az önkéntes tartalékosoknak (önkéntes tartalékos I., II., III., IV.) a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai, edzettségi követelményszinteknek kell megfelelni:

Ö1 önkéntes tartalékos I.,

Ö2 önkéntes tartalékos II.,

Ö3 önkéntes tartalékos III.,

Ö4 önkéntes tartalékos IV.

Az önkéntes tartalékosok részletes egészségi, pszichikai, fizikai követelményét a 14. és 15. melléklet tartalmazza.

(2) A Magyar Honvédség önkéntes védelmi tartalékos állományába tervezett személyek egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálatáról szóló 1/2010. (HK. 17.) HVK EÜCSF intézkedés alapján felvett önkéntes tartalékos III. első fizikai állapotfelmérését e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell elvégezni. Részükre előírt követelményszint az Ö2. E rendelet hatálybalépését követően két évvel a fizikai állapotfelmérés követelményszintje az Ö2.

12. § (1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot ellenőrizni kell.

(2) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során követelményként e rendelet vonatkozó mellékleteiben foglaltakat kell figyelembe venni az adott beosztás követelményeivel összhangban.

(3) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést e rendeletben meghatározott határidőn belül meg kell ismételni.

(4) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság vizsgálat (pl. a külföldi szolgálatra való alkalmasság vizsgálata) az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(5) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe.

13. § (1)³⁵ A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni, amelynek végrehajtási rendjét a feladat- és hatáskörrel rendelkező, szakirányításra jogosult vezető határozza meg.

(2) A szűrővizsgálatot a katona

(3) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot

(4)³⁶ A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a repülőegészségi rendeletben meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott beosztottak egészségi alkalmassági ellenőrzését az elsőfokú ROB végzi.

(5)³⁷ Azt a katonát, akinél az alapellátásban végzett szűrővizsgálat olyan egészségiállapot-változást talál, amely szakorvosi kivizsgálását indokolja, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A. (1) bekezdése szerint illetékes egészségügyi intézmény vagy indokolt esetben az MH Honvédkórház szakrendelésére kell beutalni.

(6)³⁸ Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetve az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, valamint az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, az egészségi állapota helyreállításáról, gyógykezeléséről, egészségügyi gondozásáról és rehabilitációjáról a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.

(7)³⁹ A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.

14. § (1)⁴⁰ A katona pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését a Hjt. 88. § (3) és (4) bekezdésében előírtak szerint, a katona minősítéséhez kapcsolódva kell elvégezni. A vizsgálathoz parancsnoki jellemzés szükséges. Az önkéntes tartalékos III. állomány időszakos ellenőrzését két éves gyakorisággal kell végrehajtani, amelyhez parancsnoki jellemzés nem szükséges.

(2)⁴¹ A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a katona beosztásával összhangban az 5. melléklet szerint kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

15. § A fizikai alkalmasság ellenőrzése a katona fizikai (edzettségi) állapotának felmérésével valósul meg. A fizikai (edzettségi) állapotot az arra kijelölt Fizikai Állapot-felmérő Bizottságok (a továbbiakban: FÁB) az állományba vétel után évente ellenőrzik.

16. § (1) A fizikai állapot (edzettség) felmérésére – a 6. melléklet I. táblázat szerinti – mozgásformák közül a következők alkalmazhatók:

(2)⁴³ Az (1) bekezdés szerinti mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázat, illetve a 15. melléklet táblázata szerint. Az f) és g) pontban szereplő mozgásfajták alkalmazását a 11. § (9) bekezdésében foglalt feltételek esetén a Másodfokú FÜV Bizottság engedélyezi.

(3) A T1 és T2 jelű követelményszint esetében az e) pont szerinti kötelező mozgásforma mellett, a katona az a) és b), illetve a c) és a d) pont szerinti mozgásformák között választhat. A T3 és T4 jelű követelményszint esetében a kötelező a) és e) pont szerinti mozgásforma mellett a katona a c) és d) pont szerinti mozgásformák között választhat.

(4)⁴⁴ Az 50 év feletti katona esetében az állomány-, illetve az utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos javaslatára az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben összetett terheléses-élettani (ergometriás, spiroergometriás) vizsgálat is végezhető. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező.

(5)⁴⁵ A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő:

(6) A 11. § (9) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásforma alkalmazásával történik.

(7)⁴⁶ A fizikai állapotfelmérést végző három tagból álló FÁB a katona edzettségi állapotát a 11. § (5) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli. A „Fizikai állapota nem megfelelő” értékelés az (5) bekezdés d) pontja szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható.

(8) A FÁB tagjait orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített, vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.

(9) A fizikai állapotfelmérést

(10)⁴⁹ A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona ellenőrzését végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinek igazgatói jelölik ki. A FÁB elnöki teendőit az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének intézetvezető főorvosa, illetve repülőorvosi vizsgálati szervénél az Eü PAB elnöke látja el.

(11)⁵⁰ Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a 8. melléklet szerinti „Fizikai állapotfelmérő lap”-on kell feltüntetni. A „Fizikai állapotfelmérő lap”-ot – a kitöltést követően – az alapellátást végző orvos, valamint az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei kezelik, a következő felmérésig tárolják. A FÁB elnökei az eredményt hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szerv részére.

17. § (1)⁵¹ Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona teljesítményének értékelése „Fizikai állapota nem megfelelő”, őt az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetébe kell beutalni teljes körű szakorvosi, pszichikai, és terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésére. A terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésé során az értékeléskor az állapotfelmérés ponthatárait kell figyelembe venni.

(2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése

18. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, leletek, valamint okmányok szükségesek:

(1a)⁵⁵ Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, – az állományba vétel kivételével – a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(2) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a 10. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni az 5. melléklet szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.

(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálatát a 11. § rendelkezései szerint kell elvégezni és a 6. mellékletben foglaltak szerint értékelni.

(4) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető.

(5)⁵⁶ A vizsgálatok eredményét a „Pályaalkalmasság-vizsgálati lap”-on (a továbbiakban: PAV lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAV laphoz csatoltan, ha van) az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó – csak a minősítést tartalmazó – kivonatát kapja.

(6)⁵⁷ A PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(7)⁵⁸ A katonai szolgálatra jelentkező állományba vételének szándékáról az illetékes toborzó szervezet az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatokat (A3, A5 rovat), amely alapján az alkalmassági vizsgálatok elvégzését kérik.

(8)⁵⁹ A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz jelentkezőről annak főigazgatója adja ki a „beosztási tervezési lap”-ot, amelyben csak a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatot kell megjelölni.

(9)⁶⁰ Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, illetve szakrendelést biztosító egészségügyi intézetében végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

19. § (1)⁶¹ Az alkalmassági vizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(2)⁶² Az alkalmasságot első fokon az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének Eü PAB-ja minősíti. Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(3)⁶³ A fellebbezéssel nem támadott „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” minősítés – ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapotában változás nem következett be – egy évig érvényes.

(4)⁶⁴ Az Eü PAB minősítése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Másodfokú FÜV Bizottságnak címezve a döntést hozó Eü PAB-nak kell benyújtani. Az Eü PAB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt – haladéktalanul – a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. A FÜV eljárást követően a PAV lap kivonatát a Másodfokú FÜV Bizottság megküldi a vizsgálatokat kezdeményező szerv részére, a PAV lapot az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete részére küldi meg. Az Eü PAB döntése elleni fellebbezés esetén a másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” minősítés egy évig, a nem megfellebbezett első fokú „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés három évig érvényes. A másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés érvényessége – a Másodfokú FÜV Bizottság döntésétől függően – végleges vagy határozott időre szól.

(5) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.

(6)⁶⁵ A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős, a búvár és a repülő-hajózó, a repülőműszaki és a légi irányító beosztásba, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a vizsgált személy fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(7)⁶⁶ Az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben az alkalmassági vizsgálat során levett vizeletmintából az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett kábítószer szűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntése ellen a vizsgált személy a Másodfokú FÜV Bizottságnál a (4) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. Ebben az esetben a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni, és ennek eredményétől függően kerülhet sor a Másodfokú FÜV Bizottság döntésének meghozatalára.

(8)⁶⁷

(9) A (7) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is.

(10)⁶⁸ A fogászati vizsgálatok értékelését a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell elvégezni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.

19/A. §⁶⁹ (1) Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(2) Ha a vizsgált személy orvosi kivizsgálása indokolja, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatalára előírt (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a vizsgált személyt, illetve a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet.

(3) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az Eü PAB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül, alapos indokkal nem menti ki, az Eü PAB a „minősítés nélkül lezárva” határozatot hozza. Ebben az esetben a vizsgált személlyel szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

19/B. §⁷⁰ (1) Ha a szerződéses katonai szolgálatra jelentkező a tervezett beosztásra vonatkozóan „Fizikailag alkalmatlan” minősítést szerez, de az egészségi, pszichológiai vizsgálatok alapján „Egészségileg alkalmas” vagy „Egészségileg korlátozással alkalmas”, illetve „Pszichikailag alkalmas”, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet az érintett egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági minősítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot, ha az érintett személy a fizikaialkalmasság-vizsgálatok során a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedésében megjelölt fizikai minimum szintet sem éri el.

(3) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az Eü PAB-ot arról, hogy az érintett személlyel kezdeményezi-e a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozását.

(4) Ha vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet értesítése szerint a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozására nem kerül sor, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítést haladéktalanul köteles meghozni.

(5) Ha a szerződéses katonai szolgálati jogviszony az érintett személlyel a „Fizikailag alkalmas” minősítés hiányában létrejön, a fizikai alkalmassági vizsgálatot legkésőbb a szolgálati viszony próbaidejének leteltéig meg kell ismételni, és az összesített alkalmassági minősítést a megismételt fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján kell meghozni.

19/C. §⁷² (1) Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező alkalmasság-vizsgálatát, előszűrés formájában az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására kijelölt csapatorvosi rendelő orvosa, illetve a MH Honvédkórház szervezeti egységének alkalmasságvizsgáló orvosa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat, illetve minősítés a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.

(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatához és minősítéséhez szükséges vizsgálatok, okmányok:

(4) Az alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmasságot a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerint, az elvégzett vizsgálatok, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján a következők alapján minősítheti:

(5) Az alkalmasságot elbíráló orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgált személynek kell átadni, vagy megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző csapatorvosi rendelőben kell tárolni.

(6) A jelentkező a (4) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző intézet vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljeskörű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az illetékes alkalmasság-vizsgáló intézet Eü PAB-a bírálja el.

(7) Ha az állományilletékes katonai szervezet vezetője a jelentkező önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyának véglegesítése mellett dönt, és a szerződés az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján került megkötésre, a próbaidő letelte előtt intézkedik a végleges alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetében kell végrehajtani.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat „alkalmatlan” minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az MH Honvédkórház Másodfokú FÜV Bizottságánál, melynek döntése jogerős.

(9) Annál az önkéntes katonai állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetei által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett 1 éven belül a kötelező katona orvosi szűrésen és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.

19/D. §⁷³ (1) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt „katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől vagy annak jogutódjától szakvéleményt mutat be az alkalmatlanságát megalapozó egészségi, pszichikai okok további fennállásáról, illetve megszűnéséről.

(2) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján „hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat (határozat, orvosi szakvélemények) és azt benyújtja az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetének.

(3) A szakvéleményt az előszűrés vagy az alkalmasság vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal be kell nyújtani.

(4) A szakvélemény benyújtását követő 8 napon belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézete az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos döntéséről értesíti a jelentkezőt.

20. § (1) A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó- és fogorvosi előszűrésen vesz részt és a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:

(2) Az előszűrés alapján a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni:

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel” minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem zárja ki, és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál az alapellátást végző orvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan”:

(6) Az alapellátást végző orvos megállapításait az ambuláns naplóba és a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségügyi könyvébe bejegyzi.

(7)⁷⁵ Ha a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona az előszűrésen a (2) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta – annak közlésétől számított 15 napon belül – az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

21. § (1)⁷⁷ Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint. A minősítés

(2)⁷⁸ A minősítés ellen – az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül – a külföldi szolgálatteljesítésre tervezett katona a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezést nyújthat be a Másodfokú FÜV Bizottsághoz, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(3)⁷⁹ Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:

(4)⁸² Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes személyügyi szervének vezetője – a tervezett kiutazás előtt legalább három hónappal – írásban kéri az MH Honvédkórháztól. A megkeresésben közölni kell a katona személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, rendfokozata), a tervezett külföldi szolgálat jellegét a megfelelő kódjellel (pl. A2a), valamint a jelenlegi és a tervezett beosztást.

(5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével.

(6)⁸³ Külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák hazatérésüket követő 1 héten belül szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A záróvizsgálatok keretein belül mintavételt kábítószerszűréshez, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is el kell végezni. Alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, valamint májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás szűrését is el kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a kontingens parancsnok (rangidős nemzeti képviselő) által készített parancsnoki jellemzést is, amelynek mintáját a 13. melléklet tartalmazza. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, – az állományba vétel kivételével – a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti negatív záróvizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátására kell intézkedni.

(8)⁸⁴ A fogászati vizsgálatok értékelését a 19. § (10) bekezdésében foglaltak alapján kell végrehajtani.

22. § (1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mindhárom összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság a teljesítendő feladat követelményszintjei [legszigorúbb az a), legenyhébb a d) pont]:

(2)⁸⁵ A fizikai alkalmassági követelmény az

(3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa), illetve a beosztásának megfelelő követelményeknek való megfelelés.

(4)–(6)⁸⁶

22/A. §⁸⁷ (1) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége

(2) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége legfeljebb 4 évre adható meg. Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a tartós külföldi szolgálat időtartamára, a katona egészségi, pszichikai és fizikai állapotára figyelemmel az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon fel kell tüntetni.

(3) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadását követő 365 napig a külszolgálat megkezdhető, arról az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében dönt.

(4) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a katonánál betegség zajlik le, vagy az egészségi állapotában változás következik be, a betegség dokumentációját az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy állapotváltozás a csapatorvos szerint érdemben befolyásolja a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést, a csapatorvosnak az orvosi dokumentációt meg kell küldenie a döntést kiadó Eü PAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az Eü PAB a kiadott Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést határozattal visszavonja, ha a katona megváltozott egészségi, pszichikai állapotára figyelemmel a külföldi szolgálat teljesítésére nem alkalmas, vagy a fizikai követelményeket nem teljesítette.

(5) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a katona rendelkezik 1 éven belüli negatív tüdőszűrő lelettel, a csapatorvos és a csapatpszichológus kiutazást támogató javaslatával, és érvényes, ellenőrzött körülmények között elvégzett fizikai állapotfelmérés igazolással.

(6) Tartós külföldi szolgálat esetén a csapatorvosi javaslat kiadásához a csapatorvos által végzett orvosi vizsgálat – különösen EKG, vizelet stix, audiológiai szűrő vizsgálat – és a csapatorvosi rendelőben levett, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve laboratóriumában elkészített vérminta eredménye szükséges. A csapatorvosi javaslat kiadásához hat hónapon belüli keltezésű, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által elvégzett laborvizsgálati eredmény elfogadható. A csapatorvos szükség esetén döntéséhez fogorvosi konzultációt is kérhet. A vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti: „Külföldi szolgálatteljesítést javasolom” vagy, „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom”. A „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom” döntés esetén kezdeményezni kell a katona érvényes alkalmassági minősítésének felülvizsgálatát.

(7) Tartós külföldi szolgálat esetén a 365. napon túli kiutazáshoz az éves fizikai állapotfelmérést akkor lehet beszámítani, ha a fizikai alkalmasság ellenőrzését végző bizottságba a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve fizikai felkészítésre és terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakemberét is delegálták.

(8) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a katona aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített, életkorhoz kötött időintervallumokon belül, az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a PAV lapon minden esetben fel kell tüntetni.

(9) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti érvényességi időn belül a katonának az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi katonai szolgálatot kell teljesítenie, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát újból minősíteni kell.

(10) Az első fokon hozott – fellebbezés hiányában – jogerős „Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a külföldi katonai szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől enyhébb követelményszintű külföldi katonai szolgálatra kerülne sor.

(11) Ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi ideje alatt a katona egészségi állapotában változás következik be, és a katona

23. § Az alkalmassági vizsgálatok célja:

24. § (1)⁹⁵ A honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével – csak a felsőoktatási intézmény, illetve köznevelési intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.

(2)⁹⁶ A honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek katonai pályára való alkalmasságát hivatásos vagy szerződéses állományba vételük előtt ismételten el kell bírálni.

(3)⁹⁷ A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

(4) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”, illetőleg „Ideiglenesen alkalmatlan” lehet. „Korlátozással alkalmas” minősítés nem alkalmazható.

(5) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor „Alkalmatlan”-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére „Alkalmatlan” minősítést kapott.

(6) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés csak az első vizsgálatkor – legfeljebb egy év időtartamra – adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.

(7)⁹⁸ A (3) bekezdés szerinti minősítés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet a Másodfokú FÜV Bizottság bírál el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(8)⁹⁹ Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat a katonai oktatási intézmény megkeresésére – előzetesen egyeztetett program szerint – végzi.

(9)¹⁰⁰ A „honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmatlan” (E) minősítés esetén honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony nem létesíthető.

(10)¹⁰¹ A honvéd tisztjelöltnek jelentkezők, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők, honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek alkalmassági vizsgálata során a II–IV. fejezet, valamint a VI. fejezet 18. §-ának (1)–(6) bekezdését és 19. §-át a harmadik részben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

25. §¹⁰³ A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, és a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságát a honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt a Táblázat A2a rovata szerint, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt egészségi alkalmasságát a hivatásos állományba vétele előtt a Táblázat A2a és A3, illetve A5 rovata szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a hivatásos szolgálat mely fegyvernemi szakra vonatkozik.

26. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

27. § (1) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik.

(2)¹⁰⁶ A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát a T3 szintnek, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében a T4 szintnek megfelelően az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(3)¹⁰⁷ A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek fizikai állapotfelmérését évente a T4 szintnek megfelelően az oktatási intézmény végzi.

(4)¹⁰⁸ A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének FÁB-ja bírálja el.

(5)¹⁰⁹ A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, illetve honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, valamint a honvédségi ösztöndíjas és az ösztöndíjra pályázó fizikai alkalmasságát a 6. mellékletben foglalt fizikai alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni. A felsoroltak közül a 18 év alattiak esetében a jelzett követelményeket az életkornak megfelelően módosítani (csökkenteni) kell.

28. § (1)¹¹⁰ A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

(2)¹¹² A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a Negyedik rész X. fejezetében és a XI. fejezetének 40–43. és 45. §-ában foglalt rendelkezések szerint – a 23–24. § egyes (vonatkozó) rendelkezéseire figyelemmel – kell végezni, alkalmazásakor a katona alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.

(3)¹¹³ A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek a tanulmányi munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentésére – egészségi okból – az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4)¹¹⁴ A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek – egészségi okból – egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan felmentés és csak olyan időtartamban adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatára kell intézkedni.

29. § (1) Ha a katona egészségi állapota (betegség, műtét, baleset következtében) olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt egészségi alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:

(3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A felülvizsgálat lefolytatásához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.

(4)¹¹⁶ A (2) bekezdés a), b), c), f), g) és h) pontjaiban foglalt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője elsőfokú FÜV Bizottság elnökének küldik meg, aki az illetékes szakrendelés, illetve kórházi osztály felé intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására.

30. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni:

(4) Az első fokon eljáró FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amit a minősítést meghozó FÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.

(5) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.

(6)¹¹⁸ A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság irattárában, egy másolati példányát az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete archívumában kell elhelyezni. A katona állományilletékes parancsnokának és („alkalmatlan” minősítés esetén) a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonat a FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely kórismét és indoklást nem tartalmazhat.

(7)¹¹⁹ A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság készíthet.

31. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) A parancsnoki vélemény tartalmazza a katona

(4)¹²⁰ Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld a kivizsgálást végző kórházi osztály (szakrendelés) osztályvezető (szakrendelés-vezető) főorvosának.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben – az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján – közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).

(6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem vételétől számított 8 napon belül megküldi.

(7)¹²¹ Ha a felülvizsgálatot az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa hivatalos megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat – véleményével együtt – a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

32. § (1)¹²² Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete végzi.

(2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha

33. § (1)¹²³ A Elsőfokú FÜV Bizottság a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján bírálja el a katona egészségi alkalmasságát, amennyiben a személyes megjelenésétől a 32. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. A Elsőfokú FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke a katonát (jogi képviselőjét) írásban értesíti.

(2)¹²⁴ Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke jelöli ki. Ha a felülvizsgálandó katona korábban már részesült a HM által fenntartott járó-, illetve fekvőbeteg ellátó gyógyintézeti kezelésben, és alkalmasságának felülvizsgálata korábbi gyógyellátásával kapcsolatos betegségének következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetve a kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén – ha a vezető kórisme nem tisztázott – a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(3) A katonának a Felülvizsgáló Bizottság elé állítására a (2) bekezdés szerint kijelölt főorvos intézkedik.

(4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(5) A felülvizsgálat előkészítéséért felelős kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(6)¹²⁵ Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján javaslatot tesz az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a katona minősítésére.

(7)¹²⁶ A polgári gyógyintézetben kezelt katonát – ha alkalmasságának felülvizsgálata indokolt – a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére az MH Honvédkórház elsőfokú FÜV Bizottsága elé kell állítani.

(8)¹²⁷ A Másodfokú és a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH Honvédkórház bármelyik – az elsőfokú eljárásban részt nem vett – szakmailag illetékes osztályát.

(9) Fellebbezés esetén, a másodfokon eljáró FÜV Bizottság a katonát a FÜV Bizottság elé az állományilletékes parancsnok útján rendeli. Ha a katona az első fokon hozott alkalmassági döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a FÜV Bizottság által elrendelt teendőknek (pl. kiegészítő szakvizsgálatok) a számára megadott időn belül megfelelő indok (pl. járóképtelenséget okozó betegség, baleset) nélkül nem tesz eleget, illetve a fellebbezést elbíráló FÜV Bizottság előtt a megadott időpontban nem jelenik meg, a másodfokon eljáró bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

34. § (1)¹²⁸ A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságokat az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2)¹²⁹ Az Elsőfokú FÜV Bizottságban tagként az Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály főorvosai vesznek részt.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

35. § (1)¹³⁰ Az MH Honvédkórházban működő Elsőfokú Felülvizsgálati Bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

(2)¹³¹ Az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat haladéktalanul a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.

(3)¹³²

36. § (1)¹³³ A háromtagú Másodfokú FÜV Bizottság az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében működik. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2)¹³⁴ A Másodfokú FÜV Bizottság tagjaiként az osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a Másodfokú FÜV Bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a Másodfokú FÜV Bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az osztály szakpszichológusa, illetve az MH HEK illetékes alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete kijelölt osztályának szakembere is részt vesz.

(3)¹³⁵ A Másodfokú FÜV Bizottság rendeletetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály osztályvezető főorvos feladata.

(4) A Másodfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét a Központi FÜV Bizottság elnöke (az MH főbelgyógyász, MH fősebész és MH ideg-elme főszakorvos közreműködésével) látja el.

37. § (1)¹³⁶ A Másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult:

(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul a Központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.

38. § (1)¹³⁷ A háromtagú Központi FÜV Bizottság elnöki teendőit az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el, egyik tagja az MH azon főszakorvosa, akinek az eset szakmai profiljába tartozik, másik tagja pedig az intézet azon főorvosa, aki az elsőfokú döntés meghozatalában nem vett részt.

(2)¹³⁸ A Központi FÜV Bizottság bírálja el a Másodfokú FÜV Bizottság első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat az orvosetika és orvosszakmai ésszerűség keretein belül. Döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Központi FÜV Bizottság jogosult:

39. § (1)¹³⁹ A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(3)¹⁴⁰ A bizottság szótöbbséggel dönt. A bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat kórházi és irattári példányához csatolja.

(4)¹⁴¹ A Felülvizsgáló Bizottság a döntését a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:

(5) A FÜV táblázatot a bizottság tagjai aláírják, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítik.

(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez a Hjt. 77. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(7) Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

(8) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a katonával írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a katona egészségügyi könyvébe.

40. § (1) A felülvizsgálat során, vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a Másodfokú FÜV Bizottság véleményezi, hogy az egészségkárosodás összefüggésben lehet-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével, és az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be. E véleményt a katona betegség miatt bekövetkezett halála esetén is el kell készíteni.

(2) A véleményt – ha az egészségi alkalmassági minősítés megváltoztatására is sor kerül – a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha a minősítés megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke ír alá és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.

(3) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.

40/A. §¹⁴² (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság – mentesülési okként történő – megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely, vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint minősített határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt, így különösen az egészségügyi törzskönyvet, a FÜV határozatot, a kórházi zárójelentést és a szakorvosi vizsgálat eredményét.

(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV határozat és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye FÜV bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a honvédelmi szerv vezetőjének.

(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

41. §¹⁴⁴ (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni a katona egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt, ha

(2) A szakvélemény beszerzését a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg az egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelytől feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zaj-, toxikológiai, radiológiai ártalom, stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lesznek.

42. § (1)¹⁴⁵ Ha a katona a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékét sérelmezi, az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke keresi meg a szakértői felülvizsgálat céljából.

(2)¹⁴⁶ Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére – ha azt egészségi állapota indokolja – erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

43. § (1)¹⁴⁷ A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:

(2) A katona az egészségügyi szabadságot rehabilitációs gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.

(3)¹⁴⁸ Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után a beteget kezelő alapellátást végző csapatorvos, szakorvos, főorvos javaslatára a kórházi kezelés, valamint a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 90 naptári napig az Elsőfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napig a Másodfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napon túl a Központi FÜV Bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.

(5)¹⁵¹ Az egynapos sebészeti ellátás az egészségügyi szabadság engedélyezése szempontjából fekvőbeteg ellátásnak minősül.

(6) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.

(7) Ha a Másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre – és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható –, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése – egy adott évben – egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.

(8) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

44. § (1)¹⁵² Az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének kezelőorvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata nyilvántartja.

45. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katona egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: eü. felmentés) kaphat. Az eü. felmentések – számokkal jelölt felsorolását – a 3. melléklet C) pontja tartalmazza.

(2)¹⁵³ A felmentés engedélyezésére

(3) A (2) bekezdés b)–e) pontjai szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamban olyan felmentés engedélyezhető, amely a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásfajták alkalmazásával történő fizikai alkalmasság vizsgálatát nem zárja ki. Ha az egészségkárosodás miatt a fizikai alkalmasság-vizsgálat a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásformák alkalmazásával sem végezhető el, a katona alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.

(6) Az eü. felmentés a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az eü. felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl sem teszi lehetővé, a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre – és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható –, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(8) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában – a 3. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével – az időtartam megjelölésével határozza meg a katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(9) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos a felmentést engedélyező FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

(10) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli eü. felmentés – a (2) bekezdés szerinti időtartamban – csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése bakancs helyett félcipő viselés engedélyezése esetén sem lehetséges.

46. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.

(3) A szolgálatteljesítési idő csökkentése legfeljebb napi 4 óra lehet.

(4)¹⁵⁶ Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére

(5) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

47. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos katona állományviszonya nyugállományba helyezéssel szűnik meg, és az alkalmatlanságot okozó betegség (baleset) a katona külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására a Másodfokú FÜV Bizottság tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton (annak valamennyi példányán) és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton megfelelő szövegű bélyegző alkalmazásával kell feltüntetni.

(2) Ha a hivatásos katona a Másodfokú FÜV Bizottság alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él és a bizottság az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A javaslatot a Központi FÜV Bizottságnak akkor is felül kell vizsgálni, ha a hivatásos katona csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet. A Központi FÜV Bizottság ebben az esetben a kizáró javaslatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, azaz az egyenruha-viselés engedélyezését javasolja.

48. § (1) Az egyenruha viselését kizárja

(2) Olyan esetben, ha a szolgálatot teljesítő hivatásos katonánál nem állandósult járászavar, testtartási rendellenesség vagy torzító bőrbetegség alakult ki, de a katonai szolgálat teljesítésére nem vált alkalmatlanná, a saját kérésére állományilletékes parancsnokának egyetértésével részére az egészségi alkalmasság kérdésében döntést hozó FÜV Bizottság polgári ruha viselését legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti.

49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)¹⁵⁸ Azt a katonát, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatályba lépésekor¹⁵⁹ egy évet meghaladó külföldi katonai szolgálatot teljesít, a HM rendelet hatálybalépését követően e külföldi szolgálatteljesítése vonatkozásában nem kell ismételt alkalmasság vizsgálatra rendelni.

(3)¹⁶⁰

50. §¹⁶¹