7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §1 (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné.
2. §2 E rendelet alkalmazásában
1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;
1a.3 energia-megtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelemének utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása; vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható;
2. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek valamely eleme;
3. épületgépészeti rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egység fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására, vagy ezek kombinációjára szolgáló berendezések és vezetékrendszerek összessége;
3a.4 hasznos alapterület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;
4. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;
5. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;
6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;
6a.5 közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;
7.6 meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően hatósági döntés vagy tudomásulvétel alapján használatba vett, vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;
8. összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást;
9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
10.7 távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, meleg víz vagy hűtött folyadék formájában, egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése vagy hűtése céljából.
3. § (1)8 Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.
(2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint
a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy
b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel
kell meghatározni.
(3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni.
(4) Az épület energetikai megfelelősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható.
4. § (1)9 Az összesített energetikai jellemző követelményértékét az épület rendeltetésétől függően kell megállapítani, aminek felső értékét a 6. § szerint kell meghatározni rendeltetésmódonként, a (2) bekezdés figyelembevételével.
(2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérő az előírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely
a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemző funkció), vagy
b) térfogatarányosan a különböző rendeltetési egységek funkciójából következik.
(3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzőre követelmény, akkor
a)10 az épület egészére a fajlagos hőveszteségtényezőre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni a 6. § szerint, és
b)11 az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt, amelyre a funkció szerinti követelmény adott.
4/A. §12 Az 1. vagy az 5. melléklet II. fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény-értékek részben és az 1. melléklet IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára vonatkozó követelmények részben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.
5. §13 (1)14 Új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.
(2) Az alternatív rendszerek elemzését el lehet végezni egyedi épületekre vagy hasonló épületek csoportjaira vagy azonos területen levő, azonos adottságú épülettípusokra vonatkozóan, illetve közös fűtési vagy hűtési rendszer esetében valamennyi, a rendszerre rákötött épületre vonatkozóan is.
6. §15 (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
c) 2017. december 31-e után az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
d)16
e)17
(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.
(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.
(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének
a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
b)18
c)19
meg kell felelnie.
(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV–V. részében és az 5. melléklet II–III. részében foglalt követelményeknek,
b)20
c)21
(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.
(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)–(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.
(9)22 Az 5. melléklet I. részében rögzített követelményt nem kell alkalmazni nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, műhelyre vagy ipari területen lévő technológiai épületre, ha nincs benne fűtés vagy annak fűtésienergia-szükségletét kizárólag geotermális forrásból vagy kapcsolt energiatermeléssel oldják meg.
6/A. §23
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(2)24 Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2., 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13., 19. pontjának, 3–4. és 6–8. cikkének, 9. cikk (1) bekezdésének és I. mellékletének való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez25
Az épület vagy a helyiség funkciója |
A minimális belső hőmérséklet fűtésnél, °C |
Hőmérséklet tartomány fűtésnél, °C |
A maximális belső hőmérséklet hűtésnél, °C |
Hőmérséklet tartomány hűtésnél, °C |
Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező hálószoba stb.) |
20 |
20-25 |
26 |
23-26 |
Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, tároló stb.) |
16 |
16-25 |
- |
- |
Iroda (cellás vagy egyterű) |
20 |
20-24 |
26 |
23-26 |
Óvoda |
22 |
22-24 |
26 |
23-26 |
Áruház |
16 |
16-22 |
25 |
21-25 |
qtot = n x 25,2 + A x 2,52 |
(V. 1.) |
qtot: |
összes szellőző levegő, |
|
[m3/h] |
n: |
személyek száma |
|
|
személyenkénti szellőző levegő igény: |
25,2 |
[m3/h/fő] |
|
A: |
az épület hasznos alapterülete, |
|
[m2] |
épületemisszió miatt szükséges szellőzés: |
2,52 |
[m3/h/m2] |
a) |
TVOC emisszió |
< 0,2 |
[mg/m2h] |
b) |
Formaldehid emisszió |
< 0,05 |
[mg/m2h] |
c) |
Ammónia emisszió |
< 0,03 |
[mg/m2h] |
d) |
IARC emisszió |
< 0,005 |
[mg/m2h] |
e) |
Az anyagnak nincs jellegzetes szaga (az anyag szagával elégedetlenek aránya 15% alatti) |
|
(1.) |
(2.) |
(3.) |
|
átlagos légmennyiség m2-re vetítve |
nappali |
hálószoba |
|
m3/h, |
m3/h/fő |
m3/h, |
|
1,5 |
25,2 |
3,6 |
|
Légtechnikai elem |
Nyomásveszteség, Pa |
|
Befúvó légcsatorna |
300 |
|
Elszívó légcsatorna |
200 |
|
Fűtő kalorifer |
80 |
|
Hűtő kalorifer |
140 |
|
Hővisszanyerő, H3* |
150 |
|
Hővisszanyerő, H2-H1* |
300 |
|
Nedvesítő |
100 |
|
Mosókamra |
200 |
|
Szűrő F5-F7** |
150 |
|
Szűrő F8-F9** |
250 |
|
HEPA szűrő |
500 |
|
Gáz szűrő |
150 |
|
Hangcsillapító |
50 |
|
Levegő bemenet, kimenet |
50 |
|
||
|
*H1-H3 osztály az MSZ EN 13053:2006 szabvány alapján |
|
|
**Szűrőcsere előtti nyomásesés |
Statikus nyomás[Pa] |
100 |
200 |
300 |
400 |
500 |
600 |
700 |
800 |
900 |
1000 |
1200 |
1500 |
1800 |
2000 |
|
Levegő veszteség [l/s .m2 ] [m3/h.m2] |
A osztály |
0.54 |
0.84 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B osztály |
0.18 |
0.28 |
0.37 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C osztály |
0.06 |
0.09 |
0.12 |
0.15 |
0.17 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D osztály |
0.02 |
0.03 |
0.04 |
0.05 |
0.06 |
0.06 |
0.07 |
0.08 |
0.08 |
0.09 |
0.01 |
0.12 |
0.13 |
0.14 |
2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez26
|
(II.1.) |
|
(II.3.b) |
Határoló szerkezetek |
A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező |
||
Külső falak1) |
külső oldali, vagy szerkezeten belüli |
gyengén hőhidas |
0,15 |
megszakítatlan hőszigeteléssel |
közepesen hőhidas |
0,20 |
|
erősen hőhidas |
0,30 |
||
egyéb külső falak |
gyengén hőhidas |
0,25 |
|
közepesen hőhidas |
0,30 |
||
erősen hőhidas |
0,40 |
||
Lapostetők2) |
gyengén hőhidas |
0,10 |
|
közepesen hőhidas |
0,15 |
||
erősen hőhidas |
0,20 |
||
Beépített tetőteret határoló szerkezetek3) |
gyengén hőhidas |
0,10 |
|
közepesen hőhidas |
0,15 |
||
erősen hőhidas |
0,20 |
||
Padlásfödémek4) |
0,10 |
||
Árkádfödémek4) |
0,10 |
||
Pincefödémek4) |
szerkezeten belüli hőszigeteléssel |
0,20 |
|
alsó oldali hőszigeteléssel |
0,10 |
||
Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak |
0,05 |
||
1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva). |
|||
2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). |
|||
3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). |
|||
4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve. |
|||
|
A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) |
|||
Határoló szerkezetek |
Határoló szerkezet besorolása |
||
gyengén hőhidas |
közepesen hőhidas |
erősen hőhidas |
|
Külső falak |
< 0,8 |
0,8 - 1,0 |
> 1,0 |
Lapostetők |
< 0,2 |
0,2 - 0,3 |
> 0,3 |
Beépített tetőtereket határoló szerkezetek |
< 0,4 |
0,4 - 0,5 |
> 0,5 |
(III.2.a) |
- nehéz, ha |
m ≥ 400 kg/m2; |
- könnyű, ha |
m < 400 kg/m2. |
(III.3.a) |
(III.4.a) |
(III.5.a) |
(III.7.a) |
(III.7.b) |
(IV.1.) |
(IV.2.) |
(IV.4.) |
(IV.5.1.) |
(IV.5.2.) |
(IV.5.3.) |
|
(IV.5.4.) |
(IV.6.) |
(V.1.) |
(VI.1.a) |
|
Teljesítménytényezők Ck [-] |
|
||
Alapterület |
Állandó hőmérsékletű |
Alacsony hőmérsékletű |
Kondenzációs |
|
100 |
1,38 |
1,14 |
1,05 |
0,79 |
150 |
1,33 |
1,13 |
1,05 |
0,66 |
200 |
1,30 |
1,12 |
1,04 |
0,58 |
300 |
1,27 |
1,12 |
1,04 |
0,48 |
500 |
1,23 |
1,11 |
1,03 |
0,38 |
750 |
1,21 |
1,10 |
1,03 |
0,31 |
1000 |
1,20 |
1,10 |
1,02 |
0,27 |
1500 |
1,18 |
1,09 |
1,02 |
0,23 |
2500 |
1,16 |
1,09 |
1,02 |
0,18 |
5000 |
1,14 |
1,08 |
1,01 |
0,13 |
10000 |
1,13 |
1,08 |
1,01 |
0,09 |
|
Teljesítménytényezők Ck [-] |
|
||
Alapterület |
Állandó hőmérsékletű |
Alacsony hőmérsékletű |
Kondenzációs |
|
100 |
1,30 |
1,08 |
1,01 |
0,79 |
150 |
1,24 |
0,66 |
||
200 |
1,21 |
0,58 |
||
300 |
1,18 |
0,48 |
||
500 |
1,15 |
0,38 |
||
750 |
0,31 |
|||
1000 |
0,27 |
|||
1500 |
0,23 |
|||
2500 |
0,18 |
|||
5000 |
0,13 |
|||
10000 |
0,09 |
|
Hőforrás / Fűtőközeg |
Fűtővíz |
Teljesítménytényező |
|
Víz/Víz |
55/45 |
0,23 |
|
35/28 |
0,19 |
|
|
Talajhő/Víz |
55/45 |
0,27 |
|
35/28 |
0,23 |
|
|
Levegő/Víz |
55/45 |
0,37 |
|
35/28 |
0,30 |
|
|
Távozó levegő/Víz |
55/45 |
0,30 |
|
35/28 |
0,24 |
|
Hőforrás / Fűtőközeg |
Fűtővíz |
Teljesítménytényező |
|
Levegő/Víz |
45/40 |
0,58 |
|
|
|
|
Szilárd- |
Fatüzelésű |
Pellet- |
Faelgázosító |
|
|
|
|
1,85 |
1,75 |
1,49 |
1,2 |
|
|
Alap- |
Szilárd- |
Fatüzelésű |
Pellet-tüzelésű |
|
|
100 |
0 |
0,19 |
1,96 |
|
|
150 |
0 |
0,13 |
1,84 |
|
|
200 |
0 |
0,10 |
1,78 |
|
|
300 |
0 |
0,07 |
1,71 |
|
|
500 |
0 |
0,04 |
1,65 |
|
|
|
Alap- |
A hőelosztás veszteségei qf,v [kWh/m2/a] |
|||
|
|
|
90/70°C |
70/55°C |
55/45°C |
35/28°C |
|
|
|
|
100 |
13,8 |
10,3 |
7,8 |
4,0 |
|
|
|
150 |
10,3 |
7,7 |
5,8 |
2,9 |
|
|
|
200 |
8,5 |
6,3 |
4,8 |
2,3 |
|
|
|
300 |
6,8 |
5,0 |
3,7 |
1,8 |
|
|
|
500 |
5,4 |
3,9 |
2,9 |
1,3 |
|
|
|
> 500 |
4,6 |
3,4 |
2,5 |
1,1 |
|
|
|
Alap- |
A hőelosztás veszteségei qf,v [kWh/m2/a] |
|||
|
|
|
90/70°C |
70/55°C |
55/45°C |
35/28°C |
|
|
|
|
100 |
4,1 |
2,9 |
2,1 |
0,7 |
|
|
|
150 |
3,6 |
2,5 |
1,8 |
0,6 |
|
|
|
200 |
3,3 |
2,3 |
1,6 |
0,6 |
|
|
|
300 |
3,0 |
2,1 |
1,5 |
0,5 |
|
|
|
500 |
2,8 |
2,0 |
1,4 |
0,5 |
|
|
|
> 500 |
2,7 |
1,9 |
1,3 |
0,5 |
|
|
Alap- |
Fordulatszám szabályozású szivattyú |
Állandó fordulatú szivattyú |
||||||
|
|
Szabad fűtőfelületek |
Beágyazott |
Szabad fűtőfelületek |
Beágyazott |
|||||
|
|
20 K |
15 K |
10 K |
7 K |
20 K |
15 K |
10 K |
7 K |
|
|
|
100 |
1,69 |
1,85 |
1,98 |
3,52 |
2,02 |
2,22 |
2,38 |
4,22 |
|
|
150 |
1,12 |
1,24 |
1,35 |
2,40 |
1,42 |
1,56 |
1,71 |
3,03 |
|
|
200 |
0,86 |
0,95 |
1,06 |
1,88 |
1,11 |
1,24 |
1,38 |
2,44 |
|
|
300 |
0,61 |
0,68 |
0,78 |
1,39 |
0,81 |
0,91 |
1,04 |
1,85 |
|
|
500 |
0,42 |
0,48 |
0,57 |
1,01 |
0,57 |
0,65 |
0,78 |
1,38 |
|
|
750 |
0,33 |
0,38 |
0,47 |
0,83 |
0,45 |
0,52 |
0,64 |
1,14 |
|
|
1000 |
0,28 |
0,33 |
0,42 |
0,74 |
0,39 |
0,46 |
0,58 |
1,02 |
|
|
1500 |
0,23 |
0,28 |
0,37 |
0,65 |
0,33 |
0,39 |
0,51 |
0,90 |
|
|
2500 |
0,20 |
0,24 |
0,33 |
0,58 |
0,28 |
0,34 |
0,46 |
0,81 |
|
|
5000 |
0,17 |
0,22 |
0,30 |
0,53 |
0,24 |
0,30 |
0,42 |
0,74 |
|
|
10000 |
0,16 |
0,20 |
0,28 |
0,50 |
0,22 |
0,28 |
0,40 |
0,70 |
Rendszer |
Szabályozás |
qf,h |
Megjegyzések |
Vízfűtés |
Szabályozás nélkül |
15,0 |
|
Épület vagy rendeltetési egység egy központi szabályozóval |
9,6 |
|
|
Termosztatikus szelepek és más arányos szabályozók 2 K arányossági sávval |
3,3 |
|
|
1 K arányossági sávval |
1,1 |
|
|
Elektronikus szabályozó |
0,7 |
Idő- és hőmérséklet szabályozás PI - vagy hasonló tulajdonsággal |
|
Elektronikus szabályozó optimalizálási funkcióval |
0,4 |
Pl. ablaknyitás, jelenlét érzékelés funkciókkal kibővítve |
|
Egycsöves fűtések |
Épület vagy rendeltetési egység 1 központi szabályozóval |
9,6 |
Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer |
Időjárásfüggő központi szabályozás helyiségenkénti szabályozás nélkül |
5,5 |
Pl. panelépületek átfolyós vagy átkötő szakaszos rendszere |
|
Termosztatikus szelepekkel |
3,3 |
|
|
|
|
Alap- |
Fajlagos energiaigény qf,t[kWh/m2/a] |
Segéd- |
|||
|
|
|
Elhelyezés a |
Elhelyezés a |
||||
|
|
|
55/45°C |
35/28°C |
55/45°C |
35/28°C |
||
|
|
|
100 |
0,3 |
0,1 |
2,6 |
1,4 |
0,63 |
|
|
|
150 |
0,2 |
1,9 |
1,0 |
0,43 |
|
|
|
|
200 |
0,2 |
1,5 |
0,8 |
0,34 |
|
|
|
|
300 |
0,1 |
0,0 |
1,1 |
0,6 |
0,24 |
|
|
|
500 |
0,7 |
0,4 |
0,16 |
||
|
|
|
750 |
0,5 |
0,3 |
0,12 |
||
|
|
|
1000 |
0,0 |
0,4 |
0,2 |
0,10 |
|
|
|
|
1500 |
0,3 |
0,2 |
0,08 |
||
|
|
|
2500 |
0,2 |
0,1 |
0,07 |
||
|
|
|
5000 |
0,2 |
0,1 |
0,06 |
||
|
|
|
10000 |
0,2 |
0,1 |
0,05 |
|
Hőforrás / Fűtőközeg |
Teljesítménytényező |
|
Elektromos hősugárzó |
1,0 |
|
Elektromos hőtárolós kályha |
1,0 |
|
Cserépkályha |
1,60 |
|
Kandalló |
1,80 |
|
Egyedi fűtés kályhával |
1,90 |
|
Hőmérsékletszabályozó nélküli, vagy csak folyamatos hőmérsékletszabályozásra képes gázkonvektorok (A készülék nem képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.) |
1,40 |
|
Kombinált hőmérsékletszabályozással ellátott, hagyományos gázkonvektor (A készülék képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.) |
1,32 |
|
Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító nyílt égésterű, gravitációs kéménybe kötött gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka legalább 89%. |
1,12 |
|
Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító külsőfali gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka legalább 93%. |
1,07 |
|
Rendszer |
Szabályozás |
qf,h [kWh/m2/a] |
|
|
Egyedi fűtések |
Gázkonvektor |
Szabályozó termosztáttal |
5,5 |
Szabályozás nélkül |
|
|||
Egyedi kályha |
Szabályozás nélkül |
15,0 |
||
Kandalló |
Szabályozás nélkül |
10,0 |
||
|
Elektromos fűtések |
Hősugárzó |
Szabályozás nélkül |
5,5 |
Szabályozó termosztáttal |
0,7 |
|||
Hőtárolós kályha |
Szabályozó termosztáttal |
4,4 |
(VII.1.a) |
|
Alap- |
Teljesítménytényező |
Segédenergia |
|||||
|
Állandó |
Alacsony |
Konden- |
Kombi- |
Kondenzációs |
Kombi- |
Más |
|
|
CK [-] |
EK [kWh/m2/a] |
||||||
|
100 |
1,82 |
1,21 |
1,17 |
1,27/1,41 |
1,23/1,36 |
0,20 |
0,30 |
|
150 |
1,71 |
1,19 |
1,15 |
1,22/1,32 |
1,19/1,28 |
0,19 |
0,24 |
|
200 |
1,64 |
1,18 |
1,14 |
1,20/1,27 |
1,16/1,24 |
0,18 |
0,21 |
|
300 |
1,56 |
1,17 |
1,13 |
1,17/1,22 |
1,14/1,19 |
0,17 |
0,17 |
|
500 |
1,46 |
1,15 |
1,12 |
1,15/1,18 |
1,11/1,15 |
0,17 |
0,13 |
|
750 |
1,40 |
1,14 |
1,11 |
|
|
|
0,11 |
|
1000 |
1,36 |
1,14 |
1,10 |
0,10 |
|||
|
1500 |
1,31 |
1,13 |
1,10 |
0,084 |
|||
|
2500 |
1,26 |
1,12 |
1,09 |
0,069 |
|||
|
5000 |
1,21 |
1,11 |
1,08 |
0,054 |
|||
|
10000 |
1,17 |
1,10 |
1,08 |
0,044 |
|
|
Teljesítménytényező |
|
|
CK [-] |
||
|
Elektromos fűtőpatron |
1,0 |
|
|
Átfolyós vízmelegítő, tároló |
1,0 |
|
|
|
Távozó levegő |
0,26 |
|
Távozó levegő/Friss levegő hővisszanyerő ηr=0,6 |
0,29 |
|
|
Távozó levegő/Friss levegő hővisszanyerő ηr=0,8 |
0,31 |
|
|
Pince levegő |
0,33 |
|
Rendszer |
Teljesítménytényező |
Segédenergia |
|
CK [-] |
EK [kWh/m2/a] |
|
|
Távfűtés |
1,14 |
0,40 |
|
Gázüzemű bojler |
1,22 |
0 |
|
Átfolyós gáz-vízmelegítő |
1,30 |
0 |
|
Szilárdtüzelésű fürdőhenger |
2,00 |
0 |
|
Alap- |
A tárolás hővesztesége a nettó melegvízkészítési hőigény százalékában |
|||
|
A tároló a fűtött légtéren belül |
||||
|
Indirekt fűtésű |
Csúcson kívüli árammal működő elektromos bojler |
Nappali árammal működő elektromos bojler |
Gázüzemű bojler |
|
|
% |
% |
% |
% |
|
|
100 |
24 |
20 |
13 |
78 |
|
150 |
17 |
16 |
10 |
66 |
|
200 |
14 |
14 |
8 |
58 |
|
300 |
10 |
12 |
7 |
51 |
|
500 |
7 |
8 |
6 |
43 |
|
> 500 |
5 |
6 |
5 |
35 |
|
Alap- |
A tárolás hővesztesége a nettó melegvízkészítési hőigény százalékában |
|||
|
A tároló a fűtött légtéren kívül |
||||
|
Indirekt fűtésű |
Csúcson kívüli árammal működő elektromos bojler |
Nappali árammal működő elektromos bojler |
Gázüzemű bojler |
|
|
% |
% |
% |
% |
|
|
100 |
28 |
24 |
16 |
97 |
|
150 |
21 |
20 |
12 |
80 |
|
200 |
16 |
16 |
10 |
69 |
|
300 |
12 |
14 |
8 |
61 |
|
500 |
9 |
10 |
6 |
53 |
|
750 |
6 |
8 |
5 |
49 |
|
1000 |
5 |
8 |
4 |
46 |
|
1500 |
4 |
7 |
4 |
40 |
|
2500 |
4 |
6 |
3 |
32 |
|
5000 |
3 |
5 |
2 |
26 |
|
10000 |
2 |
4 |
2 |
22 |
|
|
Alap- |
Az elosztás hővesztesége a nettó melegvíz készítési hőigény százalékában |
|||
|
|
Cirkulációval |
Cirkuláció nélkül |
|||
|
|
Elosztás a fűtött |
Elosztás a fűtött |
Elosztás a fűtött |
Elosztás a fűtött |
|
|
|
% |
% |
% |
% |
|
|
|
100 |
28 |
24 |
13 |
10 |
|
|
150 |
22 |
19 |
||
|
|
200 |
19 |
17 |
||
|
|
300 |
17 |
15 |
||
|
|
500 |
14 |
13 |
||
|
|
750 |
13 |
12 |
||
|
|
> 750 |
13 |
12 |
|
|
|
Alapterületig |
Fajlagos segédenergia igény [kWh/m2/a] |
|
|
|
100 |
1,14 |
|
|
|
150 |
0,82 |
|
|
|
200 |
0,66 |
|
|
|
300 |
0,49 |
|
|
|
500 |
0,34 |
|
|
|
750 |
0,27 |
|
|
|
1000 |
0,22 |
|
|
|
1500 |
0,18 |
|
|
|
2500 |
0,14 |
|
|
|
5000 |
0,11 |
|
|
|
> 5000 |
0,10 |
(VIII.1.a) |
(VIII.2.) |
|
Ventilátor térfogatárama |
Ventilátor összhatásfoka |
Nagy ventilátorok |
10.000 ≤ VLT |
0,70 |
Közepes ventilátorok |
1.000 ≤ VLT < 10.000 |
0,55 |
Kis ventilátorok |
VLT < 1.000 |
0,40 |
(VIII.3.) |
Rendszer |
Hőmérséklet szabályozás módja |
fLT,sz |
Megjegyzés |
20 ˚C feletti befúvási |
Helyiségenkénti szabályozás |
5 |
Érvényes az egyes helyi |
Központi előszabályozással, |
10 |
||
Központi |
30 |
||
20 ˚C alatti befúvási |
|
0 |
Pl.: hővisszanyerős rendszer utófűtő nélkül |
(VIII.4.1.) |
(VIII.4.2.) |
|
|
|
Cső |
Szigetelés nélkül |
20 mm hőszigetelés |
50 mm hőszigetelés |
||||||
|
|
|
Áramlási sebesség wlev [m/s] |
|||||||||
|
|
|
2 |
4 |
6 |
2 |
4 |
6 |
2 |
4 |
6 |
|
|
|
|
100 |
1,39 |
1,83 |
2,08 |
0,53 |
0,57 |
0,59 |
0,32 |
0,33 |
0,34 |
|
|
|
150 |
1,95 |
2,57 |
2,93 |
0,73 |
0,80 |
0,83 |
0,43 |
0,45 |
0,46 |
|
|
|
200 |
2,48 |
3,28 |
3,74 |
0,94 |
1,03 |
1,06 |
0,53 |
0,56 |
0,57 |
|
|
|
300 |
3,49 |
4,63 |
5,29 |
1,33 |
1,47 |
1,52 |
0,75 |
0,79 |
0,80 |
|
|
|
500 |
5,49 |
7,27 |
8,30 |
2,13 |
2,34 |
2,43 |
1,17 |
1,23 |
1,25 |
|
|
|
800 |
8,30 |
11,0 |
12,5 |
3,29 |
3,63 |
3,78 |
1,79 |
1,88 |
1,92 |
|
|
|
1000 |
10,1 |
13,4 |
15,3 |
4,05 |
4,48 |
4,66 |
2,20 |
2,32 |
2,37 |
|
|
|
1250 |
12,2 |
16,2 |
18,5 |
4,99 |
5,52 |
5,76 |
2,71 |
2,86 |
2,92 |
|
|
|
1600 |
15,2 |
20,1 |
23,0 |
6,29 |
6,97 |
7,28 |
3,42 |
3,61 |
3,69 |
|
Áramlási sebesség |
Szigetelés vastagsága [mm] |
||||||||
|
0 |
10 |
20 |
30 |
40 |
50 |
60 |
80 |
100 |
|
|
1 |
2,60 |
1,60 |
1,16 |
0,91 |
0,75 |
0,64 |
0,55 |
0,44 |
0,36 |
|
2 |
3,69 |
1,95 |
1,33 |
1,01 |
0,82 |
0,68 |
0,69 |
0,46 |
0,38 |
|
3 |
4,40 |
2,12 |
1,41 |
1,05 |
0,84 |
0,70 |
0,60 |
0,47 |
0,39 |
|
4 |
4,90 |
2,23 |
1,45 |
1,08 |
0,86 |
0,72 |
0,61 |
0,48 |
0,39 |
|
5 |
5,29 |
2,30 |
1,48 |
1,10 |
0,87 |
0,72 |
0,62 |
0,48 |
0,39 |
|
6 |
5,60 |
2,36 |
1,51 |
1,11 |
0,88 |
0,73 |
0,62 |
0,48 |
0,39 |
(VIII.5.) |
(IX.1.) |
(IX.2.) |
(IX.3.) |
|
Hűtőgép típusa |
EER |
Ch |
|
Kompresszoros léghűtés (split) |
2,5 |
0,40 |
|
Léghűtéses kompakt és osztott kivitelű (távkondenzátoros) folyadékhűtő |
3,0 |
0,33 |
|
Vízhűtéses folyadékhűtők (scroll kompresszor) |
4,3 |
0,23 |
|
Vízhűtéses folyadékhűtők (csavar kompresszor) |
5,0 |
0,20 |
|
Vízhűtéses folyadékhűtők (turbó kompresszor) |
7,0 |
0,14 |
|
Talajhő/víz elektromos hőszivattyú |
5,0 |
0,20 |
|
Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van |
1,7 |
0,58 |
|
Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van |
1,4 |
0,71 |
(X.1.) |
3. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez27
Sorszám |
1.Jelölés |
2.A mennyiség megnevezése |
3.Mértékegység |
1. |
A |
felület, a belméretek alapján számolva |
m2 |
2. |
AN |
(fűtőtt) hasznos alapterület |
m2 |
3. |
AÜ |
az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva |
m2 |
4. |
Ck |
a hőtermelő teljesítménytényezője |
|
5. |
Ch |
a hűtőgép teljesítménytényezője |
|
6. |
EC |
a cirkulációs szivattyú fajlagos éves energiaigénye |
kWh/m2/a |
7. |
EF |
a fűtés fajlagos éves primer energiaigénye |
kWh/m2/a |
8. |
Efagy |
a fagyvédelmi fűtés éves villamos energiaigénye |
kWh/a |
9. |
EFSz |
a keringtetés fajlagos éves energiaigénye |
kWh/m2/a |
10. |
EFT |
a tárolás éves segédenergia igénye |
kWh/m2/a |
11. |
EHMV |
a melegvízellátás fajlagos éves primer energiaigénye |
kWh/m2/a |
12. |
Ehű |
a gépi hűtés fajlagos éves primer energia igénye |
kWh/m2/a |
13. |
EK |
a melegvíztermelés éves segédenergia igénye |
kWh/m2/a |
14. |
ELT |
a légtechnikai rendszer fajlagos éves primer energiaigénye |
kWh/m2/a |
15. |
EP |
az összesített energetikai jellemző (éves) |
kWh/m2/a |
16. |
EVENT |
a légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok éves villamos energiaigénye |
kWh/a |
17. |
ELT,s |
a légtechnikai rendszer éves villamos segédenergia igénye |
kWh/a |
18. |
Evil |
a beépített világítás fajlagos éves primer energia igénye |
kWh/m2/a |
19. |
Evil,n |
a beépített világítás fajlagos éves nettó villamos energia igénye |
kWh/m2/a |
20. |
H |
az éves fűtési hőfokhíd ezredrésze |
khK/a |
20a. |
Hd |
a deresedés szempontjából kritikus órákban az éves fűtési hőfokhíd ezredrésze |
khK/a |
21. |
Ib |
a napsugárzás intenzitása egyensúlyi hőmérséklet számításához |
W/m2 |
22. |
Inyár |
a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés kockázatának számításához |
W/m2 |
23. |
M |
hőtároló tömeg |
kg |
24. |
QF |
éves nettó fűtési energiaigény, ami nulla vagy annál nagyobb érték lehet |
kWh/a |
25. |
Qhű |
a gépi hűtés éves nettó energiaigénye |
kWh/a |
26. |
QLT,n |
a légtechnikai rendszer éves nettó hőigénye |
kWh/a |
27. |
QLT,v |
a levegő elosztás éves hővesztesége |
kWh/a |
28. |
Qsd |
a direkt sugárzási hőnyereség vagy hőterhelés |
W |
29. |
Qsid |
az indirekt sugárzási hőnyereség |
W |
30. |
QTOT |
a hagyományos fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam |
W/m2 |
31. |
U |
hőátbocsátási tényező. |
W/m2K |
32. |
Um |
az átlagos hőátbocsátási tényező |
W/m2K |
33. |
UR |
csatlakozási hőhidak hatását is figyelembe vevő szorzóval korrigált („eredő”) hőátbocsátási tényező |
W/m2K |
34. |
Ukör |
körkeresztmetszetű légcsatorna hosszegységre vonatkozó hőátbocsátási tényezője |
W/mK |
35. |
Unsz |
négyszög keresztmetszetű légcsatorna hőátbocsátási tényezője |
W/m2K |
36. |
V |
a fűtött térfogat, belméretek szerint számolva |
m3 |
37. |
VLT |
a levegő térfogatárama |
m3/h |
38. |
Za,LT |
a légtechnikai rendszer egész évi működési idejének ezredrésze |
kh/a |
39. |
ZLT |
a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben |
kh/a |
40. |
ZF |
a fűtési idény hosszának ezredrésze |
kh/a |
41. |
a és b |
a négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső élméretei |
m |
42. |
d |
rétegvastagság |
m |
43. |
e |
primer energia átalakítási tényező |
|
44. |
ef |
a fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője |
|
45. |
eHMV |
a melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője |
|
46. |
ehű |
a gépi hűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője |
|
47. |
eLT |
a légtechnikai rendszer hőforrása által használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője; |
|
48. |
ev |
a villamos energia primer energia átalakítási tényezője |
|
49. |
evil |
a világításra használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője |
|
50. |
fLT,sz |
a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságából származó veszteség |
|
51. |
fv |
a légcsatorna veszteségtényezője |
|
52. |
g |
az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége |
|
53. |
gnyár |
az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége. |
|
54. |
l |
csatlakozási élek hossza vagy kerület |
m |
55. |
lv |
a légcsatorna hossza |
m |
56. |
m |
fajlagos hőtároló tömeg |
kg/m2 |
57. |
n |
légcsereszám (átlagos) |
1/h |
57a. |
nT |
tömítetlenségből származó légcsere növekedés |
1/h |
58. |
nLT |
légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében |
1/h |
59. |
ninf |
légcsereszám a légtecnikai rendszer üzemszünete alatt |
1/h |
60. |
nhű |
hűtési napok száma |
1/a |
61. |
nnyár |
légcsereszám nyáron |
1/h |
62. |
q |
fajlagos hőveszteségtényező |
W/m3K |
63. |
qb |
a belső hőterhelés fajlagos értéke |
W/m2 |
64. |
qf |
a fűtés fajlagos éves nettó hőenergia igénye |
kWh/m2/a |
65. |
qf,h |
a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos éves veszteségek |
kWh/m2/a |
66. |
qf,t |
a hőtárolás fajlagos éves vesztesége |
kWh/m2/a |
67. |
qf,v |
az elosztóvezeték fajlagos éves vesztesége |
kWh/m2/a |
68. |
qHMV |
a melegvíz készítés nettó éves energiaigénye |
kWh/m2/a |
69. |
qHMV,v |
a melegvíz elosztás fajlagos éves vesztesége |
kWh/m2/a |
70. |
qHMV,t |
a melegvíz tárolás fajlagos éves vesztesége |
kWh/m2/a |
71. |
qk,v |
éves segédenergia igény |
kWh/m2/a |
72. |
qm |
fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke |
W/m3K |
73. |
t |
hőmérséklet |
oC |
74. |
a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben |
oC |
|
75. |
te |
a külső hőmérséklet |
oC |
76. |
a külső hőmérséklet napi átlagértéke |
oC |
|
77. |
ti |
a belső hőmérséklet |
oC |
78. |
ti,átl |
a légcsatorna körüli átlagos környezeti hőmérséklet |
oC |
79. |
tl,köz |
a légcsatornában áramló levegő közepes hőmérséklete |
oC |
80. |
tx |
a szomszédos tér hőmérséklete |
oC |
81. |
wlev |
a levegő áramlási sebessége légcsatornában |
m/s |
82. |
ΔpLT |
a rendszer áramlási ellenállása |
Pa |
83. |
Δtb |
egyensúlyi hőmérsékletkülönbség |
K |
84. |
Δtbnyár |
a belső és külső hőmérséklet napi középértékeinek különbsége nyári feltételek között |
K |
85. |
αk |
a hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) |
|
86. |
αh |
a hűtőgép által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) |
|
87. |
ε |
hasznosítási tényező |
|
88. |
ηr |
a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő működési hatásfoka |
|
88a. |
ηra |
a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő közölt hatásfoka |
|
89. |
ηvent |
a ventilátor összhatásfoka |
|
90. |
ρ |
sűrűség |
kg/m3 |
91. |
σ |
a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező |
|
92. |
υ |
a szabályozás hatását kifejező korrekciós tényező |
|
93. |
χ |
csak a rendelet vonatkozásában a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező |
|
94. |
Ψ |
vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan |
W/m⋅K |
0,35 |
szellőzési hőveszteség számításánál: a levegő sűrűségének, fajhőjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezőknek a szorzata |
72 |
hőfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 oC határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérséklet-különbséghez tartozó) hőfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) |
4,4 |
hőfogyasztás számításánál: a konvencionális (12 oC határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérsékletkülönbséghez tartozó) fűtési idény órában mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) |
4 |
külső hőmérséklet átlaga a fűtési idényben |
Δtb [K] egyensúlyi hőmérséklet-különbség |
tfh [°C] fűtési határhőmérséklet, |
ZF [h/a] idény hossz, tfh-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű órák száma |
H20 [hK/a] hőfokhíd |
39 |
-19 |
1 |
31 |
38 |
-18 |
2 |
61 |
37 |
-17 |
3 |
121 |
36 |
-16 |
5 |
178 |
35 |
-15 |
6 |
206 |
34 |
-14 |
6 |
206 |
33 |
-13 |
9 |
312 |
32 |
-12 |
16 |
543 |
31 |
-11 |
26 |
840 |
30 |
-10 |
35 |
1128 |
29 |
-9 |
52 |
1615 |
28 |
-8 |
84 |
2509 |
27 |
-7 |
136 |
3909 |
26 |
-6 |
173 |
4882 |
25 |
-5 |
231 |
6322 |
24 |
-4 |
317 |
8396 |
23 |
-3 |
416 |
10659 |
22 |
-2 |
551 |
13642 |
21 |
-1 |
706 |
16893 |
20 |
0 |
929 |
21357 |
19 |
1 |
1179 |
26100 |
18 |
2 |
1486 |
31629 |
17 |
3 |
1778 |
37504 |
16 |
4 |
2069 |
42996 |
15 |
5 |
2360 |
47820 |
14 |
6 |
2652 |
52389 |
13 |
7 |
2943 |
56757 |
12 |
8 |
3235 |
60184 |
11 |
9 |
3526 |
63799 |
10 |
10 |
3817 |
67142 |
9 |
11 |
4109 |
69978 |
8 |
12 |
4400 |
72000 |
7 |
13 |
4745 |
73317 |
6 |
14 |
5090 |
74880 |
5 |
15 |
5435 |
76404 |
4 |
16 |
5779 |
77632 |
3 |
17 |
6124 |
78669 |
2 |
18 |
6469 |
79360 |
1 |
19 |
6814 |
79720 |
0 |
20 |
7159 |
79720 |
-1 |
21 |
7503 |
79372 |
-2 |
22 |
7829 |
78720 |
-3 |
23 |
8135 |
77802 |
-4 |
24 |
8375 |
76842 |
-5 |
25 |
8546 |
75990 |
-6 |
26 |
8632 |
75471 |
-7 |
27 |
8680 |
75139 |
-8 |
28 |
8721 |
74810 |
-9 |
29 |
8733 |
74702 |
-10 |
30 |
8738 |
74647 |
-11 |
31 |
8740 |
74629 |
(I.1.a) |
(I.1.b) |
(I.1.c) |
A számítás célja |
Tájolás |
||
É |
D |
K - N |
|
Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező számításához QTOT [kWh/m2/a] |
100 |
400 |
200 |
Átlagintenzitás egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához Ib [W/m2] |
27 |
96 |
50 |
Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához Inyár [W/m2] |
85 |
150 |
150 |
|
|
te,közepes ºC |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
|
|
nhű |
110 |
95 |
80 |
66 |
52 |
38 |
25 |
15 |
8 |
5 |
3 |
1 |
A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel |
Nyitható nyílások |
||
egy homlokzaton |
több homlokzaton |
||
Éjszakai szellőztetés |
nem lehetséges |
3 |
6 |
lehetséges |
5 |
9 |
A padlószint és a talajszint közötti magasság- |
A padlószerkezet hővezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban1) |
||||||||||||
különbség z (m) |
Szigete- |
0,20- |
0,40- |
0,60- |
0,80- |
1,05- |
1,55- |
2,05- |
3,05- |
4,05- |
5,05- |
6,05- |
|
-6,00 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
-6,00...-4,05 |
0,20 |
0,20 |
0,15 |
0,15 |
0,15 |
0,15 |
0,15 |
0,15 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
-4,00...-2,55 |
0,40 |
0,40 |
0,35 |
0,35 |
0,35 |
0,35 |
0,30 |
0,30 |
0,10 |
0,10 |
0 |
0 |
|
-2,50...-1,85 |
0,60 |
0,55 |
0,55 |
0,50 |
0,50 |
0,50 |
0,45 |
0,40 |
0,20 |
0,15 |
0,10 |
0 |
|
-1,80...-1,25 |
0,80 |
0,70 |
0,70 |
0,65 |
0,60 |
0,60 |
0,55 |
0,45 |
0,30 |
0,22 |
0,177 |
0,13 |
|
-1,20...-0,75 |
1,00 |
0,90 |
0,85 |
0,80 |
0,75 |
0,70 |
0,65 |
0,55 |
0,40 |
0,31 |
0,25 |
0,21 |
|
-0,70...-0,45 |
1,20 |
1,05 |
1,00 |
0,95 |
0,90 |
0,80 |
0,75 |
0,65 |
0,50 |
0,40 |
0,33 |
0,29 |
|
-0,40...-0,25 |
1,40 |
1,20 |
1,10 |
1,05 |
1,00 |
0,90 |
0,80 |
0,70 |
0,60 |
0,49 |
0,41 |
0,37 |
|
-0,20...+0,20 |
1,75 |
1,45 |
1,35 |
1,25 |
1,15 |
1,05 |
0,95 |
0,85 |
0,70 |
0,58 |
0,50 |
0,45 |
|
0,25....0,40 |
2,10 |
1,70 |
1,55 |
1,45 |
1,30 |
1,20 |
1,05 |
0,95 |
0,75 |
0,62 |
0,53 |
0,48 |
|
0,45....1,00 |
2,35 |
1,90 |
1,70 |
1,55 |
1,45 |
1,30 |
1,15 |
1,00 |
0,80 |
0,66 |
0,56 |
0,51 |
|
1,05....1,50 |
2,55 |
2,05 |
1,85 |
1,70 |
1,55 |
1,40 |
1,25 |
1,10 |
0,95 |
0,70 |
0,60 |
0,55 |
A talajjal érintkező falszakasz magassága [m] |
A falszerkezet hőátbocsátási tényezője |
||||||||
0,30… |
0,40… |
0,50... |
0,65… |
0,80… |
1,00… |
1,20… |
1,50… |
1,80… |
|
…- 6,00 |
1,20 |
1,40 |
1,65 |
1,85 |
2,05 |
2,25 |
2,45 |
2,65 |
2,80 |
- 6,00…- 5,05 |
1,10 |
1,30 |
1,50 |
1,70 |
1,90 |
2,05 |
2,25 |
2,45 |
2,65 |
- 5,00…- 4,05 |
0,95 |
1,15 |
1,35 |
1,50 |
1,65 |
1,90 |
2,05 |
2,25 |
2,45 |
- 4,05…- 3,05 |
0,85 |
1,00 |
1,15 |
1,30 |
1,45 |
1,65 |
1,85 |
2,00 |
2,20 |
- 3,00…- 2,05 |
0,70 |
0,85 |
1,00 |
1,15 |
1,30 |
1,45 |
1,65 |
1,80 |
2,00 |
- 2,00…- 1,55 |
0,55 |
0,70 |
0,85 |
1,00 |
1,15 |
1,30 |
1,45 |
1,65 |
1,80 |
-1,50…- 1,05 |
0,45 |
0,60 |
0,70 |
0,85 |
1,00 |
1,10 |
1,25 |
1,40 |
1,55 |
- 1,00…- 0,75 |
0,35 |
0,45 |
0,55 |
0,65 |
0,75 |
0,90 |
1,00 |
1,15 |
1,30 |
- 0,70…- 0,45 |
0,30 |
0,35 |
0,40 |
0,50 |
0,60 |
0,65 |
0,80 |
0,90 |
1,05 |
- 0,40…- 0,25 |
0,15 |
0,20 |
0,30 |
0,35 |
0,40 |
0,50 |
0,55 |
0,65 |
0,74 |
- 0,40… |
0,10 |
0,10 |
0,15 |
0,20 |
0,25 |
0,30 |
0,35 |
0,45 |
0,45 |
Az épület rendeltetése |
Légcsere- |
Használati melegvíz nettó hőenergia |
Világítás energia |
Világítási energia |
Szakaszos |
Belső hő- |
||
1) |
2) |
3) |
||||||
Lakóépületek 6) |
0,5 |
3010) |
(4) 9) |
- |
0,9 |
5 |
||
Irodaépületek 7) |
2 |
0,3 |
0,8 |
9 |
11 |
0,7 |
0,8 |
7 |
Oktatási épületek8) |
2,5 |
0,3 |
0,9 |
7 |
6 |
0,6 |
0,8 |
9 |
Nyílászáró légáteresztése |
Nyílások elhelyezkedése |
Szintek száma |
Tömítetlenségből származó légcsere nT [1/h] |
|
---|---|---|---|---|
szélvédett |
szélnek kitett 1) |
|||
Gyenge légzárású: vetemedett, rosszul illesztett; vagy falhézagnál hőszigeteltetlen, tömítetlen nyílászárók |
Egy homlokzaton |
1-2 |
0,20 |
0,35 |
3-6 |
0,40 |
|||
7-15 |
0,60 |
|||
Több homlokzaton vagy szellőzőkürtő |
1-2 |
0,40 |
0,65 |
|
3-6 |
0,75 |
|||
7-15 |
1,00 |
|||
Közepes légzárású: kettős jól illeszkedő, de tömítetlen, vagy egyszeres jól illeszkedő öntapadó tok-szárnytömítéssel ellátott; vagy falhézagban csak hőszigeteléssel tömített nyílászárók |
Egy homlokzaton |
1-2 |
0,05 |
0,10 |
3-6 |
0,15 |
|||
7-15 |
0,25 |
|||
Több homlokzaton vagy szellőzőkürtő |
1-2 |
0,10 |
0,20 |
|
3-6 |
0,25 |
|||
7-15 |
0,40 |
|||
Jó légzárású: körbemenő, gyárilag beépített, alakos- tok-szárnytömítéssel; oldalanként legalább egy ponton záródó; vagy minősítő iratban MSZ EN 12207 szerint 4-es légáteresztési osztályú; és minden esetben falhézagnál légzáróan is tömített nyílászárók |
Egy homlokzaton |
1-2 |
0,00 |
0,00 |
3-6 |
||||
7-15 |
||||
Több homlokzaton vagy szellőzőkürtő |
1-2 |
|||
3-6 |
||||
7-15 |
Energia |
e |
||
elektromos áram |
2,50 |
||
csúcson kívüli elektromos áram |
1,80 |
||
földgáz |
1,00 |
||
tüzelőolaj |
1,00 |
||
szén |
1,00 |
||
megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet |
0,60 |
||
megújuló: nap-, szél-, hullám energia, vízenergia, a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia |
0,00 |
||
Távfűtés esetén, energiaforrás* |
kapcsolt hőtermelés mértéke* |
e |
|
földgáz-, szén-, olajtüzelés, nukleáris, egyéb nem megújuló, nem biomassza hulladéktüzelés |
min. 50% |
0,83 |
|
nincs |
1,26 |
||
biomassza, fapellet, agripellet, biogáz, egyéb megújuló, depóniagáz, szennyvíziszapból nyert gáz |
min. 50% |
0,50 |
|
nincs |
0,76 |
4. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez
I. Általános rendelkezések
1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának előmozdítása mindazon esetekben, amikor annak műszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak.
2. A jelen melléklet értelmezése szerint az alternatív energiaellátás körébe a következő megoldások tartoznak:
– megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek;
– kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;
– tömb- és távfűtés/hűtés;
– hőszivattyú.
II. A műszaki-környezeti feltételek vizsgálatának köre
1. A napsugárzás energiájának hasznosítását illetően a következő feltételeket kell megvizsgálni:
– az épületnek van-e energiagyűjtő elemek elhelyezésére alkalmas, elegendő területű, tájolású és dőlésszögű határoló felülete;
– e határoló felületek szerkezete, felületképzése energiagyűjtő elemek rögzítésére avagy azokkal való szerkezeti és funkcionális integrálására alkalmas-e;
– e határoló felületek benapozását a környező terepalakulatok, növényzet, épületek (beleértve a tervezett beépítést is) akadályozzák-e.
Amennyiben az előző szempontok alapján az energiagyűjtő elemek elhelyezése és benapozottsága lehetséges, illetve biztosított, akkor a következő kérdéseket kell megvizsgálni:
– ha a szoláris rendszer használati melegvízellátásra vagy fűtésre szolgál, annak kiegészítő hőellátása milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok (2. melléklet) alapján számított fajlagos primer energiaigény mekkora;
– ha a szoláris rendszer hűtési célra szolgál, akkor annak villamos segédenergia igénye mekkora;
– ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, akkor a termelt energia teljes egészében az épületben szigetüzemben hasznosítható-e;
– ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, és nem szigetüzemben működik, akkor a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e.
2. A biomassza alapú alternatív energiaellátást illetően a következő feltételeket kell megvizsgálni:
– a tüzelőanyag szállítási távolsága mekkora;
– a szükséges teljesítményű hőtermelő berendezés beszerezhető-e, üzemeltetése milyen mértékben automatizált, illetve milyen személyi kiszolgálást igényel;
– az épületben vagy a telekhatáron belül a szükséges tüzelőanyag-tároló terület biztosítható-e.
A heti rendszerességű vagy annál gyakoribb személyi kiszolgálási igény az ilyen rendszer alkalmazásának kizárását megalapozó indokként elfogadható.
Amennyiben az előző szempontok alapján a biomassza alapú alternatív energiaellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primer energiaigénye.
3. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést illetően a következő feltételeket kell megvizsgálni:
– a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez milyen energiahordozó áll rendelkezésre;
– a termelt hőenergia mekkora hányada hasznosítható az épületben, illetve szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre,
– a termelt villamosenergia mekkora hányada hasznosítható az épületben, illetve a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e;
– a szükséges berendezések az épületben elhelyezhetők-e.
Amennyiben az előző szempontok alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primer energiaigénye.
4. A tömb- és távfűtést/hűtést illetően a következő feltételeket kell megvizsgálni:
– milyen távolságban van a telekhatár közelében hálózat, annak és a forrásoldalnak a kapacitása a vizsgált épület ellátására elegendő-e;
– a hőhordozó paraméterei a tervezett fűtési (hűtési) rendszer szempontjából megfelelőek-e.
Amennyiben a távhőellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primer energiaigénye.
5. A hőszivattyús energiaellátást illetően a következőket kell megvizsgálni:
– milyen forrásoldal jöhet számításba fűtési üzemmódra, elérhető-e a méretezést megalapozó hiteles geológiai adat (adatok hiánya esetén biztonságos – kedvezőtlen helyzetet feltételező – becslés alkalmazható);
– szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre, és amennyiben igen, akkor milyenek a lefedési arányok;
– a kiegészítő hőellátás milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok (2. melléklet) alapján számított fajlagos primer energiaigény mekkora.
6. Valamennyi előbb felsorolt esetben az alternatív energiaellátást műszaki-környezeti szempontból célszerűnek kell minősíteni, ha a vizsgált alternatív energiaellátási megoldás(ok) alkalmazása esetén az épület fajlagos primer energiaigénye kisebb, mint az ugyanazon geometriájú és azonos határoló- és nyílászáró szerkezetekkel, valamint a 7. pont alatti épületgépészeti rendszerekkel kialakított épület fajlagos primer energiaigénye.
Az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűtlennek minősíthető, ha az előző feltétel nem áll fenn, avagy az engedélyezési tervben szereplő megoldás esetén a fajlagos primer energiaigény kisebb, mint alternatív energiaellátás esetén.
7. A viszonyítási alapot a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer együttese képezi:
A fajlagos hőveszteségtényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték:
– az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg,
– a légcsereszám az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték,
– a belső hőterhelés az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó szabványok, jogszabályok és a szakma szabályai szerint számított érték,
– a világítási energiaigény az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték,
– a használati melegvízellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték, és ezen igények kielégítésére az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer szolgál:
– a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő,
– a feltételezett energiahordozó földgáz,
– a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán,
– a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,
– a fűtési rendszerben tároló nincs,
– a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
– a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
– a szivattyú fordulatszám-szabályozású,
– a melegvízellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán,
– a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
– 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
– a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
– a tároló indirekt fűtésű,
– a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáztüzelésű kazánról táplálják,
– a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag,
– a gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
III. Gazdaságossági vizsgálat
1. Amennyiben a II.6. szerinti elemzés alapján az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűnek minősül, akkor annak gazdaságossági célszerűségét a megtérülési idő alapján kell megítélni.
2. Megállapítandó az alternatív energiaellátás beruházási költsége. A költségbecslés során a vizsgált alternatív energiaellátási módozat valamennyi járulékos költségét (energiatároló, tüzelőtároló, hálózat, konverter, szabályozó, helyigény, épületszerkezet, mélyépítés, műtárgyak stb.), továbbá nem 100% lefedési arány esetén a kiegészítő rendszer költségeit is figyelembe kell venni.
3. Megállapítandó a tervezett létesítmény funkciójának megfelelő hagyományos épületgépészeti rendszerek vagy a tervezett épületgépészeti rendszerek beruházási költsége.
4. Számítandó a 2. és a 3. pontok szerinti beruházási költségek különbsége.
5. Számítandó az alternatív energiaellátás és a 3. pont szerinti épületgépészeti rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége.
6. Az alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszerűnek minősítendő, ha a III.4. és III.5. pontok eredményeivel számított megtérülési idő tíz éven belül van.
7. A gazdaságossági szempontok mellett ajánlott az ellátás biztonságának szempontjait is mérlegelni.
IV. Mintalap a megvalósíthatósági elemzés eredményeinek dokumentálásához
Az épület azonosító adatai |
|||
---|---|---|---|
A tervező azonosító adatai |
|||
Szoláris rendszerek műszaki-környezeti feltételei |
|||
1 |
Határoló felületek (m2, tájolás, dőlés) |
|
|
2 |
A határoló felületek energiagyűjtő elemek elhelyezésére alkalmasak |
I |
N |
3 |
Benapozás akadálytalan |
I |
N |
4 |
Ha 2. és 3. I, akkor |
|
|
5 |
HMV és/vagy fűtési energiaigény lefedési aránya |
|
|
6 |
Ha 5, kisebb, mint 100%, a kiegészítő ellátás energiahordozója |
|
|
7 |
Primer energiaigény |
|
|
8 |
szoláris hűtés villamos segédenergia igénye |
|
|
9 |
Fotovoltaikus rendszer szigetüzemben |
I |
N |
10 |
Fotovoltaikus rendszer hálózatra köthető |
I |
N |
11 |
Villamosenergia-igény lefedési aránya |
|
|
12 |
Villamos fogyasztók primer energiaigénye |
|
|
13 |
Szoláris rendszer műszaki-környezeti szempontból alkalmazható |
I |
N |
A biomassza alapú alternatív energiaellátás műszaki-környezeti feltételei |
|||
---|---|---|---|
1 |
A tüzelőanyag szállítási távolsága |
|
|
2 |
Hőtermelő beszerezhető |
I |
N |
3 |
Tüzelőtárolás helyigénye biztosítható |
I |
N |
4 |
Ha 2. és 3. I, akkor |
|
|
5 |
Kiszolgálási igény gyakorisága |
|
|
6 |
Primer energiaigény |
|
|
7 |
Biomassza alapú alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból alkalmazható |
I |
N |
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés műszaki-környezeti feltételei |
|||
---|---|---|---|
1 |
Rendelkezésre álló energiahordozó |
|
|
2 |
Lefedési arány |
|
|
3 |
Ha 2, kisebb, mint 100%, a kiegészítő ellátás energiahordozója |
|
|
4 |
Villamosenergia épületen belül hasznosítható hányada |
|
|
5 |
Hálózatra való csatlakozás feltételei adottak |
I |
N |
6 |
Berendezések az épületen belül elhelyezhetők |
I |
N |
7 |
Primer energiaigény |
|
|
8 |
Kapcsolt energiatermelés műszaki-környezeti szempontból alkalmazható |
I |
N |
A tömb- és távfűtés/hűtés műszaki-környezeti feltételei |
|||
---|---|---|---|
1 |
Hálózat távolsága a telekhatártól |
|
|
2 |
A forrásoldal és a hálózat kapacitása elegendő |
I |
N |
3 |
A hőhordozó paraméterei megfelelőek |
I |
N |
4 |
Primer energiaigény |
|
|
5 |
Tömb- és távfűtés/hűtés műszaki-környezeti szempontból alkalmazható |
I |
N |
A hőszivattyús energiaellátás műszaki-környezeti feltételei |
|||
---|---|---|---|
1 |
Lehetséges forrásoldal fűtési üzemmódra |
|
|
2 |
Geológiai adatok (hivatkozott dokumentáció azonosítója) |
|
|
3 |
Lefedési arány |
|
|
4 |
Ha 2, kisebb, mint 100%, a kiegészítő ellátás energiahordozója |
|
|
5 |
Primer energiaigény |
|
|
6 |
Hőszivattyús energiaellátás műszaki-környezeti szempontból alkalmazható |
I |
N |
Primer energiaigények összehasonlítása (amennyiben van műszaki-környezeti szempontból alkalmazható alternatív energiaellátási változat) |
||
---|---|---|
1 |
Primer energiaigény alternatív energiaellátás esetén |
|
2 |
Primer energiaigény a II.7. pontjának megfelelő vagy a tervezett épületgépészeti rendszerrel |
|
Gazdaságossági vizsgálat |
|||
---|---|---|---|
1 |
Az alternatív energiaellátás beruházási költségei a főbb tételek megadásával összesen |
|
|
2 |
A II.7. pontjának megfelelő vagy a tervezett épületgépészeti rendszer beruházási költségei |
|
|
3 |
1. és 2. különbsége |
|
|
4 |
Az alternatív energiaellátás és a 2. szerinti rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége |
|
|
5 |
Megtérülési idő |
|
|
6 |
Alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszerű |
I |
N |
5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez29
|
Épülethatároló szerkezet |
A hőátbocsátási |
1 |
Homlokzati fal |
0,24 |
2 |
Lapostető |
0,17 |
3 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek |
0,17 |
4 |
Padlás és búvótér alatti födém |
0,17 |
5 |
Árkád és áthajtó feletti födém |
0,17 |
6 |
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett |
0,26 |
7 |
Üvegezés |
1 |
8 |
Különleges üvegezés* |
1,2 |
9 |
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) |
1,15 |
10 |
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró |
1,4 |
11 |
Homlokzati üvegfal, függönyfal |
1,4 |
12 |
Üvegtető |
1,45 |
13 |
Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola |
1,7 |
14 |
Tetősík ablak |
1,25 |
15 |
Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) |
2 |
16 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó |
1,45 |
17 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu |
1,8 |
18 |
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal |
0,26 |
19 |
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal |
1,5 |
20 |
Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig (a terepszint alatti rész csak új épületeknél) |
0,3 |
21 |
Talajon fekvő padló (új épületeknél) |
0,3 |
22 |
Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) |
1 |
A/V ≤ 0,3 |
qm = 0,16 |
[W/m3K] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
qm = 0,079 + 0,27 (A/V) |
[W/m3K] |
A/V ≥ 1,3 |
qm = 0,43 |
[W/m3K] |
A/V ≤ 0,3 |
EP = 110 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 30 (A/V) + 101 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 140 |
[kWh/m2a] |
(nem tartalmazza a világítási energia igényt)
A/V ≤ 0,3 |
EP = 132 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 28 (A/V) + 123,6 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 160 |
[kWh/m2a] |
(a világítási energia igényt is beleértve)
A/V ≤ 0,3 |
EP = 90 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 60 (A/V) + 72 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 150 |
[kWh/m2a] |
követelményértéke (világítási energia igényt is beleértve)
6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez30
A/V ≤ 0,3 |
qm = 0,12 |
[W/m3K] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,0 |
qm = 0,05143 + 0,2296 (A/V) |
[W/m3K] |
A/V ≥ 1,0 |
qm = 0,28 |
[W/m3K] |
Sorszám |
1. Rendeltetés |
2. EP Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2a) |
1. |
Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) |
100 |
2. |
Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1) |
90 |
3. |
Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve) |
85 |
az IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni.
(az EP méretezéshez a 3. melléklet V. 1. táblázatot kell használni)
|
Sorszám |
1. Energia |
2. esus |
|
1. |
az országos hálózatból vett elektromos áram |
0,1 |
|
2. |
megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet |
1,0 |
|
3. |
megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia |
1,0 |
Az 1. § a 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 1a. pontját a 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 2. § 3a. pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6a. pontját a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 7. pontja a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 10. pontját a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés a) pontja a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés b) pontja a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. §-t a 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet 3. §-a iktatta be.
Az 5. § a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 7. § (1) bekezdése, a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés d) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdés e) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (5) bekezdés b) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (5) bekezdés c) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (6) bekezdés b) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (6) bekezdés c) pontját a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (9) bekezdését az 5/2018. (III. 12.) MvM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6/A. §-t a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontja.
A 7. § (2) bekezdése a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 3. §-ával megállapított, a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése, a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 5. § a) pontja, az 5/2018. (III. 12.) MvM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 6. § (3) bekezdése, a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. melléklet címe a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 5. § c) pontja iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás