75/2006. (XII. 20.) AB határozat
75/2006. (XII. 20.) AB határozat1
2006.12.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 492/2006. (IX. 7.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárás kezdeményezője kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 492/2006. (IX. 7.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepel:
„Egyetért-e a megyerendszer megszüntetésével, helyette regionális szint létrehozásával?”
Az OVB az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésben népszavazás nem tartható, ezért az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Az OVB a döntését a következőkkel indokolta.
a) Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg azon törvényi követelménynek mely szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kérdésben megfogalmazott regionális szint fogalma nem egyértelmű, ugyanis a régió lehet az állami területi beosztás egyik egysége, lehet önkormányzattal felruházott területi közösség, területfejlesztési területi egység, vagy az államigazgatási szervek, illetőleg más állami szervek, pl. bíróságok, ügyészségek stb. működési területe. A régió jelenleg is létező területi egység, amelynek létezése nem zárja ki a megyék fenntartását. Mindezekre tekintettel a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre egyértelmű válasz nem adható.
b) „Az állampolgári kezdeményezés alapján tartandó népszavazást kizárja az is, hogy a „megyerendszer” megszüntetése csak az Alkotmány módosításával történhet.”
Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2006. évi 111. számában, 2006. szeptember 11-én jelent meg. A kifogást a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt módon és határidőn belül, 2006. szeptember 25-én nyújtották be az OVB-hez.
Az indítványozó a kifogásában előadja, hogy a kezdeményezők szándéka nem az Alkotmány módosítására, hanem éppen ellenkezőleg a megye szerepének a jelenlegi Alkotmányban rögzítettek szerinti megőrzése volt. A kezdeményezés alkalmas lett volna arra, hogy az állampolgárok széles köre kinyilváníthassa a véleményét ebben a kérdésben, amire egyébként más formában nincs lehetősége. A kérdés megfogalmazásával kapcsolatban a kifogás benyújtója kifejtette – noha valóban nem tudományos pontossággal került a kérdés megfogalmazásra – a politika így vetette fel a kérdést és így él az a köztudatban is. „A kérdés megfogalmazása és az arra adható válasz egyértelmű állásfoglalás abban, hogy megye vagy régió.”
II.
A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.”
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Nsztv.) az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
„3. § (1) Népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetőleg népi kezdeményezés támogatására a hitelesített mintapéldánnyal megegyező aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni.”
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:
„117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.
(2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
„118. § (...)
(3) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(4) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
(5) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
A kifogás nem megalapozott.
A kifogás alapján az Alkotmánybíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy megalapozott-e az OVB határozatnak az a megállapítása, mely szerint az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés eldöntésére megtartott érvényes és eredményes népszavazás az Alkotmány módosítására kötelezné az Országgyűlést.
Az OVB-nek és az Alkotmánybíróságnak az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés elbírálása során ebben a körben azt kellett vizsgálnia, hogy a kérdésben megtartandó népszavazás eredményéből keletkezhet-e az Alkotmány módosítására irányuló kötelezettsége az Országgyűlésnek. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően a népszavazási kezdeményezés kikerül az aláírásgyűjtést kezdeményezők uralma alól, azt követően sem a kezdeményezés eredményességére, sem a népszavazás eredményére nem tudnak meghatározó befolyást gyakorolni, így a kérdés megítélésében sem az aláírásgyűjtés kezdeményezőinek szándékai, sem a népszavazásnak az általuk remélt eredménye nem bír jelentőséggel.
A „megyerendszer” alapjait maga az Alkotmány tartalmazza. Az Alkotmány több szabálya tartalmaz a megyére, a „megyerendszer”-re vonatkozó rendelkezést. Az Alkotmány 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A 42. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megillető jog.
A 45. § (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A 71. § (2) bekezdése szerint a megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.
Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés „igen” válasszal való eldöntése – 200 000 aláírással való támogatottság, valamint eredményes népszavazás esetén – az Alkotmány e rendelkezéseinek módosítására kötelezné az Országgyűlést.
Az Alkotmánybíróság 25/1999. (VII. 7.) AB határozatának rendelkező részében általános érvénnyel megállapította: „alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.” (ABH 1999, 251.)
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy helyt álló az OVB határozatának azon megállapítása, mely szerint az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésben, mivel az az Alkotmány módosítására irányul, választópolgári kezdeményezésre népszavazásnak nincs helye. Erre tekintettel a 492/2006. (IX. 7.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 882/H/2006.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás